Bakonyjákó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 30.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról
Hatályos: 2025. 02. 02Bakonyjákó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 30.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról
[1] Bakonyjákó Község Önkormányzat Képviselő-testülete Bakonyjákó község közigazgatási területén belül a közterületek rendezettségének növelése érdekében fontosnak tartja olyan szabályok megalkotását, amelyek településképi, településrendezési, ellátási, közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével határozzák meg a közterület-használatot.
[2] Bakonyjákó Község Önkormányzat Képviselő-testülete önkormányzati rendeletben szabályozza a közterületek használatának feltételeit, rendjét a használattal összefüggő jogokat és kötelezettségeket, a jogszerűtlen közterülethasználat jogkövetkezményeit, valamint a közterületek védelmével és rendeltetésszerű használatának biztosításával kapcsolatos előírásokat.
[3] Bakonyjákó Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 6. alcím tekintetében a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános és értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Bakonyjákó község közigazgatási területén belül az önkormányzat tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészletekre, továbbá a belterületi földrészletek közhasználatra átadott részére.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki olyan közterület igénybevételére vagy azzal összefüggő díjfizetésre, amennyiben az más jogszabályon alapul.
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) Árusítás: közterületen történő alkalmi-, idényjellegű- és tartós árusítás vagy vásár, mozgóbolt és mozgóárusítás által végzett kereskedelmi tevékenység, vagy javító- vagy bármely más szolgáltatási tevékenység.
b) Folyamatos járműtárolás: 3,5 tonna feletti gépjárműnek, vontatmánynak, mezőgazdasági gépnek, vontatónak, autóbusznak a közterületen történő, - a megszakításoktól függetlenül – visszatérő jellegű parkírozása (pl. a lakóépületek környékén parkoló vállalkozások gépjárművei, autóbuszok, stb.).
c) Közterület: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 73. pontjában, a 8. alcím esetében a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 29. § (2) bekezdésében meghatározott fogalom, továbbá a belterületi földrészletek közhasználatra átadott része.
d) Rendezvény: a külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint megtartott békés összejövetel, felvonulás és tüntetés.
e) Szórólaposztás: kis terjedelmű, hirdetési (terméket vagy szolgáltatást népszerűsítő), vagy tájékoztatási célú nyomtatvány, irat kézből kézbe történő ingyenes átadása.
f) Üzemen kívül helyezett jármű: érvényes hatósági engedéllyel vagy hatósági jelzéssel nem rendelkező olyan jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt, továbbá azon jármű, amely az arra jogosult kérelmére a forgalomból ideiglenesen kivonásra került.
g) Üzemképtelen jármű: hatósági engedéllyel és jelzéssel rendelkező, de nyilvánvalóan mozgásképtelen, közúti közlekedésre alkalmatlan jármű (pl. futómű-hiányos, motorhiányos, stb.), valamint a baleset során megsérült és elhagyott jármű.
h) Vállalkozási, értékesítési tevékenységhez kapcsolódó termék közterületen történő bemutatása: a vállalkozás által forgalmazott termék nyitvatartási idő alatti - az üzlet vagy a vállalkozás székhelye, vagy telephelye közelében – közterületen történő kiállítása.
3. § E rendelet hatálya alá tartozó közterületeket általános elbírálású közterületi övezeti kategóriába kell sorolni.
2. A közterület használata
4. § (1) A közterületet, annak építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésének megfelelően – állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával – mindenki ingyenesen használhatja. A közterület használója a közterület használatáért felelősséggel tartozik.
(2) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) – 6. §-ban foglalt eseteket kivéve - engedély szükséges.
(3) A közterületek használatáért – amennyiben jelen rendelet eltérően nem rendelkezik – az 1. mellékletben meghatározott közterület-használati díjat kell fizetni.
(4) Bakonyjákó község közterületein a közterület használata meghatározott időre vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig, de legfeljebb 1 évre engedélyezhető.
(5) A fél évnél hosszabb engedély, amennyiben azt közérdek indokolja 30 napos határidővel visszavonható, ebben az esetben a már befizetett közterület-használati díj időarányos része visszafizetésre kerül. A közterület-használója az Önkormányzattal szemben más igényt nem érvényesíthet.
(6) Amennyiben a közterület-használója a (4) bekezdésben meghatározott engedély lejártát követően is használni kívánja a közterületet (folyamatos használat), úgy az engedélyének lejártát megelőzően 15 nappal ismételt kérelmet szükséges benyújtania a közterület-használatot engedélyező hatósághoz.
(7) A kizárólag a helyi hagyományok védelme, a népi kismesterségek minél szélesebb körben történő bemutatásának, a helyi termékek piacra jutásának elősegítése érdekében az ezen célkitűzések megvalósulását hordozó, az 5. § (1) bekezdésének 1. pontja szerinti nem haszonszerzési célzattal szervezett vásár, alkalmi árusítás, valamint vállalkozási, értékesítési tevékenység termék közterületen történő bemutatásával a közterület-használat tárgyának megítélésekor kulturális tevékenységnek minősül.
5. § Közterület-használati engedélyt kell kérni a közterület használatára különösen:
1. a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, címtábla, cégtábla, cégér, közterület fölé benyúló árnyékoló berendezés elhelyezésére,
2. közérdekű reklámfelület, óriásreklám (a továbbiakban együtt: hirdető-berendezés) elhelyezésére,
3. a közterületről látható lakóépületen a településkép-védelmi jogszabályokban meghatározott reklám, reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés elhelyezésére, telepítésére, használatára, amennyiben a használat a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény 5/A. § (2) bekezdésében foglalt, térítésmentesen igénybe vehető mértéken kívül esik,
4. díszkút, vízmedence, szökőkút; alapzatos zászlórúd, térelemek (pl. pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok, stb.) elhelyezésére,
5. szórólaposztásra, aláírásgyűjtésre,
6. árusításra, nem építési engedélyhez kötött, ideiglenes árusítóhely és egyéb fülke (pavilon, bódé) elhelyezésére,
7. sport- és kulturális rendezvényekre,
8. mutatványos tevékenység és cirkusz céljára,
9. kerékpármegőrző elhelyezésére,
10. távbeszélőfülke, postai levélszekrény elhelyezésére;
11. vendéglátóipari előkert, terasz céljára,
12. ideiglenes jellegű építmények elhelyezésére, illetve tárolóhely kialakítására;
13. építési munkával kapcsolatos építőanyagok és építési törmelék konténerben történő elhelyezése 21 napot meghaladó időtartamra,
14. építési és szerelési munkával kapcsolatos ideiglenes építmény (lakókocsi, állványzat) elhelyezése 21 napot meghaladó időtartamra,
15. tüzelőanyag tárolására 21 napot meghaladó időtartamra,
16. közterület felbontásához annak területén, az alatt, vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez,
17. a gyülekezési törvény hatálya alá nem tartozó közterületi rendezvény, esemény,
18. az építmények rendeltetésszerű használatához jogszabályban előírt számú gépjármű-várakozóhely közterületen történő biztosítása,
19. 3,5 t megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó jármű tárolására a kijelölt ingatlanokon,
20. elektromos töltőállomás kialakítására.
6. § Az ingatlan előtti közterületen található csapadékvíz-elvezető árkon, az ingatlan megközelítésére, a kapubejáróhoz úttal kapcsolódó áteresz – kérelemre - a jegyző engedélyével közterület-használati díj nélkül létesíthető. A kérelem a 2. melléklet szerinti nyomtatványon nyújtható be.
7. § (1) A közterület-használati engedélyt ki kell adni a vezetékjog, szolgalmi jog, használati jog, közérdekű szolgalmi, használati jog, vagy közművezeték elhelyezéséről kötött megállapodás jogosultjának, amennyiben az Önkormányzattal kötött szerződés alapján az Önkormányzat a közterület-használati engedély iránti kérelemben megjelölt tevékenység tűrésére köteles.
(2) A közművezeték elhelyezéséért az Önkormányzatot - az önkormányzati tulajdonú ingatlan használatáért – megillető ellenérték a vezetékjog, szolgalmi jog, használati jog, közérdekű szolgalmi, használati jog alapításáról szóló, vagy törvény alapján a közművezeték elhelyezéséről kötött megállapodásban kerül meghatározásra.
8. § Nem kell közterület-használati engedély:
a) a közterületen vagy alatta, vagy felette elhelyezett közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkákhoz,
b) a közút, járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút, járda területének elfoglalásához,
c) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
d) üzemen kívül helyezett és az üzemképtelen jármű legfeljebb 5 napig történő tárolásához.
9. § (1) Közterület-használati engedély nem adható:
a) üzemen kívül helyezett és az üzemképtelen jármű 5 napon túl történő tárolásához,
b) lakó-vagy középület homlokzatától mért 3 méteren belül árusító és egyéb fülke és a hozzá tartozó szerkezeti elemek (előtető, reklám, stb.) elhelyezésére,
c) a tömegközlekedési járművek megállóiban történő közterület-használatra,
d) építési és egyéb törmelék lerakására, konténeres lerakás kivételével,
e) járművek közterületi iparszerű javítására, mosására;
f) annak a kérelmezőnek, akinek korábbi közterület-használatból díjfizetési hátraléka van, a hátralék megfizetéséig. Ezt a szabályt alkalmazni kell azzal a gazdasági társasággal szemben is, amelyben tagként szerepel olyan természetes személy vagy jogi személy, amely a hátralékkal érintett gazdasági társaságban is tagként vett részt a hátralék keletkezésekor,
g) üzlethelyiségen körüli területen göngyöleg tárolására,
h) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésre,
(2) Bakonyjákó község illetékességi területén tüzelőanyag 3 napot meg nem haladó időtartamra engedély nélkül tárolható.
(3) Közterület-használati engedély nem adható olyan tevékenységre, melynek gyakorlása a környezetére káros hatású, vagy a közrendet, közbiztonságot, közerkölcsöt, vagy az egészséget veszélyeztetné.
10. § A közterület-használati engedély megadásához az állam tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetének hozzájárulása szükséges, ha a közterület a Magyar Állam tulajdona.
11. § (1) A (2) bekezdéstől eltérően a 3,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó jármű tárolható közterületen az alábbiakban felsorolt helyeken és feltételekkel:
a) az ingatlan építkezési forgalmában részt vevő jármű az olyan ingatlan előtt vagy annak 50 m-es körzetében, amelyen a várakozás ideje alatt tényleges építkezési tevékenység zajlik;
b) közúti hó eltakarítást, síkosság-mentesítést végző készenléti, ügyeleti szolgálatot ellátó, a hó eltakarítási, síkosság-mentesítési feladat elvégzéséhez szükséges figyelmeztető jelzéssel, felirattal, szerelvényekkel és szóróanyaggal felszerelt jármű;
c) a megkülönböztető jelzéssel ellátott jármű;
d) az üzemképtelen jármű legfeljebb 24 óra időtartamig, ha az üzemképtelen állapotot jelző felirat a járművön jól láthatóan el van helyezve.
(2) Helyi tömegközlekedést szolgáló autóbusz az üzemeltetővel egyeztetett helyszínen tárolható, közterület-használati díj nélkül.
(3) A közterületen vagy egyéb önkormányzati tulajdonú területen kialakított vagy használt tároló helyét igénybe vevő járműben esetlegesen keletkezett károk miatt az önkormányzat felé igény nem érvényesíthető.
3. A közterület bontása
12. § Közterület felbontásához, annak területén, az alatt, vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez közterület-használati engedély szükséges.
13. § (1) Engedély nélkül közterületet felbontani csak a közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása érdekében lehetséges. A felbontást követő első munkanapon a bontást az érintett közmű tulajdonosának vagy üzemeltetőjének be kell jelenteni. A bejelentés a következő adatokat tartalmazza:
a) a bontás helye és időpontja,
b) a bontás helyét ábrázoló fénykép, nyomvonal helyszínrajz (M 1:500) kivonat,
c) a bontás oka,
d) a munkát végző cég neve,
e) a felelős műszaki vezető neve, beosztása, telefonszáma,
f) a bejelentő neve, címe, telefonszáma,
g) az érintett közterület nagysága, rendeltetése szerinti bontásban,
h) ideiglenes forgalomkorlátozási terv.
(2) Abban az esetben, ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltétel fennáll: a bejelentő részére utólagos hozzájárulást kell kiadni. A helyreállítási tevékenység végzésére e rendelet szabályai irányadóak.
(3) Abban az esetben, ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltétel nem állt fenn, és a felbontott közterületet még nem állították helyre, a közterület-használatot meg kell tiltani, és a közmű üzemeltetőt, kivitelezőt, vagy - ha a kivitelezőt annak az ingatlannak a tulajdonosa bízta meg, amely ingatlan érdekében történt a közterület felbontása - a tulajdonost kötelezni kell a felbontott közterület helyreállítására. A helyreállítási tevékenység végzésére e rendelet szabályai irányadóak.
14. § A munkálatok végzése előtt és alatt a lakosság tájékoztatásáról a közterület-használati engedély jogosultjának kell gondoskodnia.
15. § (1) A közterület bontása esetére a közterület-használati engedély iránti kérelmet a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(2) A közterület bontása, illetve közterületen történő építés során az engedély jogosultjának együtt kell működnie az engedélyezővel.
(3) A munkák befejezésekor az érintett területet alkalmassá kell tenni a közterület közforgalom számára történő visszaadására.
(4) A közterület bontása során a visszaépítésre nem kerülő, de a későbbiekben még hasznosítható anyagokat, így különösen, tér- fal és mederburkoló elemeket, szegélyköveket, behajtás gátló eszközöket, utcabútorokat el kell szállítani.
16. § (1) Új burkolt közterület építése esetén az építés befejezését követő 5. naptári év december 31-ig – a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a közterületet nem lehet felbontani.
(2) Meglévő pályaszerkezet megtartásával járó aszfaltszőnyeg készítése esetén a befejezést követő 5. naptári év december 31-ig – a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a közterületet nem lehet felbontani.
(3) A bontási tilalom nem vonatkozik a halasztást nem tűrő, veszély elhárítását szolgáló bontásokra. A veszélyhelyzet megszűntetését követően az igénybevevő köteles a közterületet helyreállítani. A közterület helyreállítására vonatkozó kikötéseket a közterület-használati engedélybe bele kell foglalni.
(4) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott határidőkön belül a közterület felbontását engedélyezni kell, amennyiben a közterület felbontásának szükségességét előidéző helyzet kezelésére más műszaki megoldás nincs, és kérelmező kérelmében vállalja a közterület teljes hosszban történő új kopóréteggel való helyreállítását.
17. § (1) Korábbi döntés engedélyesének, ha újabb területre közterület bontási kérelmet nyújt be, a közterület-használati engedély kiadását – közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő helyreállítása kivételével - meg kell tagadni:
a) ha az engedélyes az engedélytől eltérően nem megfelelő ütemben végzi munkáját, mindaddig, míg a folyamatban lévő munkák üteme az engedélyben meghatározott mértéket el nem éri,
b) ha az engedélyesnek az engedélytől eltérően elmaradása van a munkaterületek helyreállításában (különösen: betemetés, betonozás, aszfaltozás, füvesítés), mindaddig, míg a munkaterületet helyre nem állítja,
c) ha az engedélyest felszólították, vagy kötelezték valamely korábbi bontás helyreállítására, ismételt helyreállítására, javítására, a munkaterület biztosítására vagy egyéb hiányosságának pótlására vonatkozóan, mindaddig, amíg a felszólításban, kötelezésben előírtakat maradéktalanul nem teljesíti,
d) az engedélyesnek a korábbi munkáiból eredően közterület használati díj tartozása van az Önkormányzat felé.
(2) A közterület–használati engedély kiadását meg kell tagadni, ha a kérelmező engedély nélkül vagy rendeltetésétől eltérően használ közterületet, mindaddig, míg az engedély nélküli közterület-használat fennáll.
4. A közterületek helyreállítása
18. § (1) Az előre tervezett bontások után a helyreállítás módját, minőségét, határidejét, a munkaterület környezetének biztonságosságát a közterület-használati engedélyben kell meghatározni. A közmű meghibásodása miatt szükségessé vált bontás után a helyreállítás módját, minőségét, határidejét, a munkaterület környezetének biztonságosságát a bejelentést követően kiadott hozzájáruló nyilatkozatban, bejelentés elmulasztása esetén a helyreállításra kötelező felszólításban kell meghatározni.
(2) Ha a teljes helyreállítás a közterület-használati engedélyben meghatározott határidőre nem készül el, a határidő műszakilag indokolt esetben meghosszabbítható.
(3) A közmű meghibásodást követő burkolatbontás utáni helyreállítást, a technológiailag indokolt legrövidebb időn belül el kell végezni.
19. § (1) A munkaárokba szerves anyagot, építési törmeléket, szemetet visszatölteni tilos. A munkaárok csak földdel, vagy a közterület-használati engedélyben, az utólagos hozzájárulásban, illetve a helyreállításra kötelező felszólításban előírt anyaggal tölthető fel, és a visszatöltött anyagot a vonatkozó szabványok szerint tömöríteni kell.
(2) A helyreállításra kötelezett feladata a földvisszatöltések tömörségét a kivitelezés során ellenőrizni és dokumentálni a közterület-használati engedélyben előírtak szerint.
(3) Téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben ideiglenes helyreállítást kell végezni, a végleges helyreállítás határidejének meghatározása mellett.
(4) A téli hónapokban – üzemzavar elhárítás érdekében végzett közterület felbontása esetén – a szabvány szerinti tömörítés biztosítása érdekében minden esetben talajcserét kell alkalmazni.
(5) A munkavégzéssel érintett területeken a szilárd burkolat pályaszerkezetét a munkaárok szélétől számítottan minimum 30-30 cm–es átlapolással kell kiépíteni.
20. § Amennyiben a közterület-használati engedélyt közművezeték építésével (bővítés, felújítás, csere) kapcsolatos bontás végzésére kérték, az engedélyt csak akkor lehet megadni, ha a gerincvezeték építésével egyidőben valamennyi ingatlan bekötő vezetéke kiépítésre kerül, legalább a kiépítetlen közterület szabályozási szélességéig.
21. § (1) Közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő helyreállítása kivételével közterület bontására vonatkozó közterület-használati engedély november 15-től március 15-ig terjedő időszakra nem adható ki, kivéve azt az esetet, amelyben a beruházás támogatásból megvalósuló, érvényes támogatási szerződéssel rendelkező projekt megvalósítására irányul és a szerződésben foglalt teljesítési határidejére tekintettel más műszaki megoldás hiányában szükséges a közterület felbontása.
(2) Szilárd út-, tér- és járdaburkolat, valamint lépcső helyreállítását csak kamarai jogosultsággal, megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező személy vagy szervezet végezheti.
5. Fás szárú növények környezetében történő munkavégzés
22. § Közművezeték létesítése vagy rekonstrukciója során:
a) fás szárú növény törzsétől 1 méteren belül gépi munkavégzés nem lehetséges, csak kézi földmunkát lehet végezni,
b) fás szárú növény gyökérzetét kalodával kell megvédeni, amennyiben a földmunka végzésére a növény törzsétől legfeljebb 2 m távolságra vagy azon belül kerül sor,
c) fás szárú növény törzsét kalodával vagy más mechanikai védelemmel kell ellátni, amennyiben a munkagép, illetve annak hatósugara a fa törzsét 3 méter távolságon belül megközelíti,
d) talajban haladó közművezeték létesítése vagy rekonstrukciója során, annak nyomvonala a meglévő fasort 2 méternél, meglévő cserjesávot 1 méternél jobban nem közelítheti meg,
e) közművezeték létesítése vagy rekonstrukciója során a közműszolgáltató szervezet vagy a kivitelező köteles megvizsgálni a vezeték nyomvonalának a zöldsávon kívüli, burkolatban vagy egyéb területsávban történő elvezetésének lehetőségét.
6. A közterületek filmforgatási célú használata
23. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvénybe (a továbbiakban: Mgtv.) foglalt filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatási célú közterület-használat) vonatkozásában e szakasz rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A filmforgatási célú közterület-használat igénybevétele nem haladhatja meg a 30 napot. A közterület-használat naponta 7 és 21 óra közötti időtartamra vonatkozhat.
(3) A filmforgatás során a szomszédos lakóingatlanok mind gyalogos, mind gépjárművel történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.
(4) Amennyiben az Mgtv. szerinti hatósági szerződés – az önkormányzathoz történő megérkezésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati engedély van kiadva, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.
(5) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események bekövetkezte esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamra kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, míg a filmforgatás akadályozott volt. A rendkívüli természeti esemény megszűnését követően, amennyiben a rendkívüli természeti esemény a természetes, vagy épített környezetet érintően olyan következményekkel járt, amely alól a település közigazgatási területét, vagy egy részét mentesíteni kell, a mentesítés befejezését követően legkésőbb 30 napon belül a közterület használatot biztosítani kell. Egyéb esemény bekövetkezte után, a helyreállítást követő 3 napon belül a közterület-használatot biztosítani kell.
24. § (1) Mentes a díjfizetés alól az Mgtv. szerinti közérdekű célokat szolgáló film forgatása, amennyiben a forgatás időtartama a 15 napot nem haladja meg.
(2) Díjfizetési kedvezmény nem adható.
(3) Bakonyjákó Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Mgtv.-ben meghatározott filmforgatási célú közterület-használattal összefüggő döntéssel kapcsolatos hatásköreit átruházza a jegyzőre.
7. Közterületi szeszesital-fogyasztás
25. § Közterületen szeszes ital fogyasztása tilos.
26. § A 25. §-ban meghatározott tilalom nem vonatkozik:
a) a jelen rendelet szabályai szerint engedélyezett, továbbá a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 36. § (1) bekezdése szerinti közútkezelői hozzájárulással engedélyezett vendéglátóipari, kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó kitelepülésre, ideiglenes elárusítóhely közvetlen környezetében lévő, fogyasztásra kijelölt területre,
b) a Bakonyjákó Község Önkormányzat vagy az általa fenntartott intézmény által szervezett rendezvényekre,
c) humanitárius, karitatív, kulturális vagy sporttevékenység céljára szervezett rendezvényekre,
d) minden év december 31-én 10.00 órától a következő év január 01-jén 24.00 óráig terjedő időszakra.
8. A közterület-használati engedély
27. § (1) A közterület-használatot annak kell bejelentenie, illetve a közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.
(2) Jelen rendeletben foglalt kötelezettség teljesítésére irányuló kérelmet az illetékes önkormányzat felé kell benyújtani. A kérelem benyújtása történhet papíron vagy a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben meghatározott elektronikus úton ügyfélkapun, cégkapun vagy hivatali kapun keresztül a közterület igénybevételét megelőzően legalább 8 nappal.
(3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét, megnevezését (szervezet esetében a képviselő személy nevét is), székhelyének, lakóhelyének címét, a kapcsolattartáshoz szükséges adatokat (telefon, fax, email);
b) a kérelmező azonosításához szükséges adatokat:
ba) természetes személy esetében a születési helyét, idejét, anyja nevét,
bb) egyéni vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet esetében az adószámát, nyilvántartási számát, cégjegyzék számát,
bc) őstermelő esetén a nyilvántartási számát,
c) a közterület-használat helyét, a közterület-használat megnevezését vagy célját, az igényelt terület nagyságát;
d) a közterület-használat tervezett kezdését és befejezését,
e) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a közterület-használat befejezése után az a közterület eredeti állapotát az engedélyes a saját költségén, minden kártérítési igény nélkül helyreállítja.
28. § (1) Közterület-használati engedély az e rendeletben foglaltak alapján annak a kérelmezőnek adható (hosszabbítható meg), aki a megadáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik.
(2) Az engedélyező hatóság kérheti a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratok és engedélyek (pl. műszaki alkalmassági tanúsítványok, felelősségbiztosítás, stb.) bemutatását.
(3) Cirkusz vagy mutatványos tevékenység akkor engedélyezhető, ha a kérelmező rendelkezik a berendezések műszaki alkalmasságát bizonyító tanúsítványokkal, valamint a tevékenységhez szükséges egyéb hatósági engedélyekkel.
29. § (1) A közterület-használati engedélyben elő kell írni:
a) közterületen elhelyezendő árusítóhely vagy egyéb fülke esetén annak rendeltetését, valamint az ott végezhető tevékenységet,
b) az engedélyes teljes körű felelősségét az engedélyezett közterület-használattal kapcsolatban,
c) azt, hogy az engedélyes köteles az igénybe vett területet és környezetét tisztán tartani, a göngyöleg és a szemét elszállításáról, valamint közterületi létesítmény esetén annak karbantartásáról gondoskodni,
d) az eredeti állapot helyreállítását a használat megszűntét követően.
(2) Az (1) bekezdésen felül az engedélynek tartalmaznia kell:
a) a jogosult nevét, nem természetes személy esetén képviselőjét,
b) a 27. § (3) bekezdés b), c) és d) pontok szerinti adatokat,
c) a közterület-használati hozzájárulás átengedési tilalmát annak rögzítésével, hogy a közterület-használati hozzájárulás kizárólag a jogosult részére szól, azonban lehetősége van közreműködőket igénybe venni, de a közterület-használat joga tovább nem ruházható,
d) arra vonatkozó felhívást, hogy amennyiben a tevékenysége, amelyre a közterület-használatát kérelmezte, bármely más hatóság engedélyéhez kötött, a tevékenység megkezdésére csak akkor kerülhet sor, ha az engedélyes rendelkezik a külön jogszabályban előírt hozzájárulással, végleges hatósági engedéllyel vagy nyilvántartásba vétellel.
30. § A közterület-használati engedély kiadására, visszavonására, a rendeletben meghatározott esetben a közterület használat megtiltására, a rendeletben meghatározott szabályok szerinti kötelezésről szóló döntés meghozatalára, a közterület bontásáról szóló szabályok szerinti utólagos hozzájárulás megadására önkormányzati hatósági jogkörben, átruházott hatáskörben a jegyző jogosult.
31. § Az engedélyes köteles a közterület-használati engedélyt, vagy annak másolatát a helyszínen magánál tartani.
32. § Az engedélyt vissza kell vonni, ha:
a) az engedélyes a területet nem az engedélyezett tevékenységre, az engedélyben foglaltaktól eltérően, jelen rendelet vagy más jogszabály előírásait megsértve használja;
b) az engedélyes a közterület használati díjat felhívás ellenére a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem fizeti meg.
9. A közterület-használati díj
33. § (1) A közterület-használat engedélyezése esetén, a rendeletben meghatározott kivételekkel, a rendelet 1. melléklete szerinti közterület-használati díjat kell fizetni., de minimum 1.000, - (egyezer) forintot.
(2) Önkormányzat, önkormányzati, állami, vagy egyházi fenntartású bakonyjákói székhellyel vagy telephellyel rendelkező intézmény által kihelyezett, az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó tartalmú – településképi rendeletben meghatározott – óriásplakát, közérdekű reklám közterület-használati díj mentesen helyezhető el.
(3) A közterület-használati díj három hónapon túli közterület-használat esetén kettő, hat hónapon túli közterület-használat esetén három, kilenc hónapot meghaladó közterület-használat esetén négy részletben is fizethető, feltéve, hogy egyetlen részlet összege sem alacsonyabb 10.000,- (tízezer) forintnál.
(4) A létesítményekkel elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületből elfoglalt, a talajszintre vetített alapterületet (pl. előtető, napvédő, ponyva stb.) kell figyelembe venni. A díjkötelezettség megállapításánál minden töredék négyzetmétert teljes négyzetméternek kell számítani.
(5) A hirdető-berendezések díjköteles felületének kell tekinteni a tényleges hirdetőfelületen túl annak a talaj síkjáig meghosszabbított síkja felületét is, valamint az esetleges alépítmény területét. Amennyiben önkormányzati hirdető-berendezésen több hirdetményt helyeznek el, a közterület-használati díj a hirdetmények tényleges felületének arányában oszlik meg. A díjkötelezettség megállapításánál minden töredék négyzetmétert teljes négyzetméternek kell számítani.
(6) A (4)–(5) bekezdésen felüli közterület-használat esetében a díjkötelezettség megállapításánál minden töredék négyzetmétert teljes négyzetméternek kell számítani.
(7) Az 1 hónapra megállapított közterület-használati díjat napi használat esetén 30-cal kell osztani.
34. § Kihirdetett veszélyhelyzet idején – amennyiben magasabb szintű jogszabály alapján - a lakosság ellátása céljából végzett csomagküldő, mozgóárusítás, mozgóbolt vagy üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység kereskedelmi hatósági engedélyhez nem kötött, akkor ezen tevékenység közterület-használati engedély nélkül végezhető, közterület-használati díj fizetése alól mentes.
35. § (1) A közterület felbontásának engedélyezése esetén a rendelet 1. mellékletében meghatározott közterület-használati díjat, de minimum 4.000,- forintot kell fizetni.
(2) Közterület felbontásakor határidő hosszabbítása esetén a közterület-használati díjat az 1. melléklet szerinti díjakhoz képest kétszeres szorzóval kell megállapítani.
(3) A felbontott burkolatok forgalomnak történő ideiglenes átadásáig az engedélyes köteles az igénybevett teljes építési területre kiterjedően a használati díjat megfizetni.
(4) Közterület-használati díj fizetése nélkül bontható fel a közterület:
a) az Önkormányzat saját, vagy az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek, önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaság beruházásában végzett építési, felújítási munkálatok esetében, a vállalkozási szerződésben meghatározott teljesítési határidő lejártáig,
b) ha a beruházás törvényben meghatározott közszolgáltatás, vagy az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott önként vállalt feladat ellátását szolgálja,
c) a közmű tulajdonos vagy közmű üzemeltető által bejelentett hibaelhárítás esetén,
d) vezetékjog, szolgalmi jog, használati jog, közérdekű szolgalmi, használati jog, vagy közművezeték elhelyezéséről kötött megállapodás jogosultja által bejelentett közművezeték csere esetén, feltéve, ha az önkormányzattal kötött szerződés alapján az önkormányzat a közművezeték cseréjének tűrésére köteles.
10. A közterület engedély nélküli használatának következményei
36. § Az engedély nélküli közterület-használat észlelésekor az engedélyező vagy megbízottja jogosult a közterület-használati engedélyben foglaltakat ellenőrizni.
37. § (1) A közterület engedély nélküli használata esetén a használó köteles a használatot a jegyző felhívására megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül – azonnali hatállyal helyreállítani.
(2) Azt, aki a közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül, vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, az engedély nélküli vagy az eltérő használat tartamára a jegyző az egyébként fizetendő közterület használati díj megfizetésére kötelezi.
(3) Ha a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel, kérelmére a jegyző a közterület használatot engedélyezheti. A használó ezzel nem mentesül a (2) bekezdésben felsorolt következmény alól.
11. Átmeneti és záró rendelkezések
38. § Jelen rendeletet a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni, hatályba lépése nem érinti az ezt megelőzően kiadott közterület-használati engedélyek érvényességét.
39. §1
40. § Ez a rendelet 2025. február 1-jén lép hatályba.
A 39. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.