Csót Község Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, az 5-10. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva; véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1.§ E rendelet célja Csót község sajátos településképének, építészeti és természeti értékeinek társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és rendezett arculatának kialakítása érdekében a helyi értékvédelemmel, településképi követelményekkel és a településkép-védelmi eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. A rendelet területi hatálya, alkalmazása

2.§ A rendelet Csót Község közigazgatási területére terjed ki.

§ E rendelet előírásait a Helyi Építési Szabályzatról szóló 8/2004.(III.23.) számú rendeletével és a Településképi Arculati Kézikönyvvel együtt kell alkalmazni.

3. A rendelet mellékletei, függelékei

4.§ (1) A helyi védelemre javasolható épületeket, építményeket, természeti értékeket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A településképi konzultációhoz, bejelentéshez szükséges kérelem nyomtatványt a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(4) Telepítésre javasolt növények felsorolását a rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.

II. Fejezet

A helyi védelem

4. A helyi védelem célja, feladata

5.§ (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek, a táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

(3) A helyi védelem irányítása, a védelem alá kerülő értékek körének meghatározása a képviselő-testület feladata.

(4) A helyi védelem feladatait a polgármester a helyi társadalmi és egyéb szervezetek, valamint a lakosság véleményének kikérésével látja el.

5. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

6.§ (1) Helyileg védetté történő nyilvánításra, valamint annak megszüntetésére javaslatot tehet

a) bármely állampolgár, akár a saját, akár a más tulajdonában lévő értékek tekintetében,

b) helyben működő jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társadalmi szervezetek.

(2) A javaslatban fel kell tüntetni

1. a kezdeményező nevét, lakcímét/székhelyét,
2. a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
3. pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám),
4. a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),
5. a kezdeményezés indoklását.

6. Testületi döntéssel összefüggő feladatok

7. § (1) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez indokolt esetben be kell szerezni a védendő érték jellegétől függően szakértők véleményét.

(2) A képviselő-testület helyi védelem alá helyezheti az arra érdemesnek talált épületeket, építményeket, azok tulajdoni viszonyaitól függetlenül.

(3) A védetté nyilvánítás előtt a tulajdonost tájékoztatni kell, aki 15 napon belül írásban észrevételt tehet.

(4) A helyi védelem alá helyezés vagy a védettség megszűnésének tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(5) A helyi védett értékekről nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános.

8. A védelem fajtái

8.§ (1) A helyi területi védelem a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban Tr.) 23/C. § (3) bekezdése helyi területi védelemként meghatározott helyi értékekre terjedhet ki.

(2) A helyi egyedi védelem a Tr. 23/C. § (4) bekezdése helyi egyedi védelemként meghatározott értékekre terjedhet ki.

(3) Az önkormányzat helyi területi és egyedi védelem alá helyezheti az 1. mellékletben meghatározott helyi értékeket.

9. Védett értékek fenntartása

9. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti, természeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért településképbe illő esztétikus fenntartása, gondozása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(2) Azon tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy károsítását jelenti, közérdeket sért.

(3) A védett érték településképbe illő esztétikus fenntartása, gondozása és jó karbantartása a mindenkori tulajdonos, vagyonkezelő feladata.

10. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó követelmények

10. § (1) Meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani a helyi egyedi védelem tárgyának – a védettség alapját jelentő, értékvizsgálat szerinti értékét képező:

a) eredeti külső megjelenését, (beleértve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert);

a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,

b) eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát; nyílásosztását,

c) eredeti épülettartozékait,

(2) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.

(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő hasznosítását.

(4) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedjen, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(5) Helyi védettségű építészeti örökség telkén törekedni kell az értékes növényzet megtartására.

11. § (1) Helyi egyedi védett építmény bontására csak a helyi egyedi védett építmény olyan mértékű károsodása esetén kerülhet sor, amely műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A helyi egyedi védett építmény bontására csak az épület teljes körű felmérését és dokumentálását, valamint védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

(2) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha

1. a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz,
2. a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható

12.§ () Helyi védettségű építészeti örökség részét képező szobor, képzőművészeti alkotás helyreállítása, restaurálása szakrestaurátor bevonásával történhet.

III. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke

13. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek a rendelet 2. melléklete

 szerinti

1. történeti településmag területe
2. XX. század első fele beépítés területe
3. XX. század második fele beépítés területe
4. az országos ökológiai hálózat övezete

IV. Fejezet

Egyéb területekre vonatkozó követelmények

14. § Kerítés anyaga fémlemez, hullámlemez, felület kezelés nélküli nyersbeton, zsalukő nem lehet.

A településképi szempontból meghatározó területekre

vonatkozó építészeti követelmények

15.§ (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése vagy meglévő épület átalakítása, bővítése, felújítása esetén a kialakult településszerkezetet, a településre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett.

(2) Az illeszkedés tekintetében különösen vizsgálni kell az alábbi építészeti elemeket:

a) a párkány magasságát, kiülését,

b) a tetőidom formáját, a tető hajlásszögét,

c) a tetőfelépítmények jellegét, arányát,

d) a homlokzatok vonalvezetését, plasztikusságát, architektúráját,

e) a tömegképzés jellegét,

f) a nyílások arányrendszerét, a teljes homlokzatfelülethez való viszonyát,

g) az utcai kerítések és ezek nyílásainak megoldását.

(3) Különös gondot kell fordítani meglévő épületek átalakítása, bővítése esetén az új épületrészeknek a meglévő épülethez való harmonikus illeszkedésére: architektúra, anyaghasználat és részletképzés tekintetében egyaránt.

16. § A lakóépületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel lehet kialakítani. A homlokzatok színezéséhez pasztell árnyalatú színeket kell előnyben részesíteni, élénk színek kiegészítésként alkalmazhatók.

17.§ (1) Kialakult beépítésű telektömbben új épület vagy épületrész elhelyezésénél az elő-, oldal és hátsó kert, tetőidom tömegformájának megtervezésénél a környezetében kialakult - utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant – állapotot kell figyelembe venni.

(2) Lakóépületek csak magas tetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tető héjazatként cserépfedést, vagy sötét tónusú kiselemes fedést kell alkalmazni

(3) Túlnyomóan beépített területen a meglévő tetőidom átépítése, vagy új épület tetőszerkezetének kialakítása során annak dőlésszöge legfeljebb 5 fokkal térhet el a szomszédos épületek jellemző tetőhajlásszögétől.

(4) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatszélessége és utcai homlokzatmagassága a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest 25%-kal térhet el.

18. § (1) Garázs közterület felől közvetlenül nem nyitható, kivéve,

a) ha az a kialakult állapot (telekszélesség) miatt műszakilag más módon nem biztosítható,

b) sarok telek hosszoldalán.

19. § Lakóterületen új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a műanyag hullámlemez, hullámpala, cserepes lemez, trapézlemez alkalmazása.

20. § (1) Lakóépületen tetőtéri loggia, erkély utcai homlokzaton nem létesíthető

(2) Pinceszinten lévő garázsba lehajtó rámpa utca felől nem létesíthető.

(3) Lakóépület bejárati ajtaja közvetlenül az ingatlan közterületi határára nem helyezhető.

(4) Utcai homlokzaton gépészeti berendezés (klíma) nem jelenhet meg.

(5) Gépészeti és közmű-csatlakozási berendezések az épületek utcai homlokzatára, előkert nélküli beépítés esetén nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.

21. § (1) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el és nem haladhatja meg a homlokzat felületének 10 %-át.

(2) Cégér maximális mérete 70 × 70 cm lehet.

(3) Magas tetőn, lapos tetőn cégér, cégtábla, vagy cégfelirat nem helyezhető el.

(4) Kerítésen, tetőfelületen, lapos tetőn vállalkozást népszerűsítő berendezés, grafikai elem nem helyezhető el.

(5) A cégéren, cégtáblán, cégfeliraton, a vállalkozást népszerűsítő grafikai elemen futófény, fényfelirat nem alkalmazható.

22. § (1) Kerítés közterület határán 160 cm magasságig építhető, legfeljebb 60 cm lábazattal. A kerítés magasságát a szomszédos meglevő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni. A kerítésnek 70 %-ban áttörtnek kell lennie.

(2) Közterület felé tömör kerítés és/vagy kapu csak lakóterületen építhető, abban az esetben, ha a lakóépület az utcai telekhatáron áll és a kerítés hossza a 6 métert nem haladja meg.

(3) A kerítést növénytelepítéssel kell kísérni. Útcsatlakozásoknál a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

(4) A takaró növényzetet a közterületen úgy kell telepíteni, hogy az ne akadályozza a kilátást a járművel közlekedők elől.

(5) A nem utcai kerítések magassága legfeljebb 2,0 méter lehet.

(6) Kerítés anyaga fémlemez, hullámlemez, felület kezelés nélküli nyersbeton, zsalukő nem lehet.

23. § (1) A településen telephellyel rendelkező szervezetek, vállalkozók, szálláshelyek iránymutató tábláit a települési utcaneveket és intézményeket jelölő egységes kialakítású útbaigazító táblákon kell elhelyezni.

(2) Útbaigazító tábla a létesítmény 1000 m-es körzetén belül helyezhető el, amely előírás alól kivételes méltánylást érdemlő esetben felmentés adható.

Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

24. (1) Antennatartó szerkezet víztornyon elhelyezhető.

(2) Önálló antennatartó szerkezet, torony nem létesíthető településképi szempontból meghatározó területeken.

25. § (1) Közmű-létesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

(2) Több közműépítmény csoportos elhelyezése esetén az egységeket összevonva kell tervezni, a takarást egybefüggően kell kialakítani.

26. § (1) Közművezetékek felújítása, cseréje során a megszűnő, feleslegessé vált közművezetéket, közműépítményeket el kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy közterületen nem maradhat, kivéve azon eseteket, ahol a közműszolgáltató szakértői véleménnyel azt indokolja.

(2) Az újonnan beépítésre kerülő lakóterületeken a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor, azokat földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

18. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

27. § (1) A reklámok közzétételére, a reklámhordozók elhelyezésére a településkép védeleméről szóló 2016. évi LXXIV törvény (továbbiakban Tktv.), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rr.), és e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A település számára jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében, a polgármester engedélyével, a vonatkozó jogszabályi rendelkezésektől eltérés engedélyezhető évente összesen tizenkét naptári hét időszakra.

(3) Önkormányzati hirdetőtáblán közérdekű információk, közlemények helyezhetők el. Közművelődési célú hirdetőoszlopon, hirdető felületen csak közművelődéssel kapcsolatos tájékoztatás, reklám, plakát helyezhető el.

V. Fejezet

Településkép érvényesítési eszközök

Településképi tájékoztatás és szakmai konzultáció

28.§ A településkép védelme érdekében a polgármester tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül.

29. § (1) A településképi szakmai konzultáció kérelmezése kötelező

a) a településképi szempontból meghatározó területen lévő ingatlanon a lakóépületek egyszerű bejelentéshez vagy építési engedélyhez kötött építési tevékenysége esetén, amennyiben az új lakóépület építésére, vagy meglevő lakóépület közterületről látható megjelenését érintő bővítésére, átalakítására irányul.

(2) A kötelező szakmai konzultációhoz a 3. számú melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez, illetve az építési engedélyezéshez beadandó dokumentáció vázlattervszintű dokumentumaival, melyet fotómontázzsal vagy látványtervvel kell kiegészíteni. A dokumentációt 2 példányban kell benyújtani.

(3) A kötelező szakmai konzultációról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben az üggyel kapcsolatos lényeges információkat kell rögzíteni.

30. § Településképi szakmai konzultáció kérhető bármely településképet érintő esetben.

Településképi bejelentési eljárás

31. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklám elhelyezése esetén.

(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesternél kezdeményezhető. A településképi bejelentési eljárás megindításához a 3. melléklet szerinti kérelmet kell használni.

(3) A bejelentéshez 2 példányban papíralapú dokumentációt kell mellékelni, amely tartalmára 

a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. § rendelkezése az irányadó

32. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó határozat érvényességének ideje 1 év. A bejelentésben foglalt építési tevékenységet a határozat érvényességi idején belül be kell fejezni.

(2) Amennyiben a polgármester által kiadott határozat érvényessége lejár, az eljárást ismételten le kell folytatni.

(3) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.

A településképi kötelezési eljárás

33. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le

a) kötelező településképi konzultáció elmulasztása esetén,

b) amennyiben az ingatlan tulajdonosa a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység bejelentését elmulasztotta,

c) amennyiben a bejelentő a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megszegte,

d) amennyiben az ingatlan tulajdonosa az építési tevékenységek során az e rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette,

34. § (1) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt végzésben felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre. A végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére határidőt szab ki.

(2) A határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés (önkormányzati hatósági döntés) formájában az ingatlan tulajdonosát az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására kötelezheti.

A településképi bírság

35. § (1) A településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetén egyszeri felszólítást követően településképi bírsággal sújtható.

(2) A polgármester 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(3) A mérlegelés szempontjai: az önkormányzati településképi bírság arányos a mulasztással okozott jogsértő magatartás következményeivel, illetve a jogkövető magatartás megszegésének súlyával.

(4) A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot 30 naponként ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

VI. Fejezet

Záró és átmeneti rendelkezések

36. § (1) E rendelet a kihirdetés követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatályba lépése napján államigazgatási egyeztetés alatt lévő és a hatálybalépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

(3) E rendeletet a már megkezdett eljárások esetében az eljárás azon szakaszától kell alkalmazni, amely a hatályba lépéskor még nem kezdődött meg.

(4) Hatályát veszti Csót Község Önkormányzata Helyi Építési Szabályzatáról szóló 8/2004.(III.23.) számú rendeletének 9. § (4), (6) (9) bekezdése, 31.§-a, 32. §-a, 33. §-a, 1. sz. melléklete.

           Kékesi István                                                                            Takács Imre 

    polgármester                                                                                  jegyző

Kihirdetve:

Csót, 2017. december 30.

                                                                                                       Takács Imre

                                                                                                        jegyző