Csót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (VIII.31.) önkormányzati rendelete

Csót Község Önkormányzat képviselő-testületének 6/2021. (VIII.31.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról

Hatályos: 2021. 09. 01

Csót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete

Csót Község Önkormányzat képviselő-testületének 6/2021. (VIII.31.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról

Csót Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. §(4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. 13. §(1) bekezdés 8. és 8.a pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET Általános szabályok

1. § (1) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket eltérő rendelkezés hiányában a képviselő-testület gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület a Polgármesterre ruházza:

  • a) eseti települési létfenntartási támogatásra
  • b) települési temetési támogatás
  • c) települési lakhatási támogatás

megállapításával kapcsolatos hatáskört.

2. § (1) Az ellátásokat a Csóti Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén és Kirendeltségein, ügyfélfogadási időben szóban, vagy a rendelkezésre álló papíralapú formanyomtatványon lehet kérelmezni, vagy postai küldeményként a Közös Önkormányzati Hivatal bármelyik kirendeltsége címére is feladható.

(2) Az eljárás hivatalból is indítható.

3. § Az e rendeletben meghatározott pénzbeli ellátásokat házipénztárból kell kifizetni.

4. § (1) Az e rendeletben foglalt ellátások iránti kérelemhez a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(II.27.) Korm. meghatározott igazolásokon túl csatolni kell:

  • a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből – származó jövedelmekről, valamint a kapott gyermektartásdíjról, egyéb, szerződés alapján járó tartásdíjról, életjáradékról, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátásokról , a családok támogatásáról szól 1998. évi LXXXIV. törvény által szabályozott családtámogatási ellátás esetén a kérelem benyújtásig megelőző hónapban folyósított nettó összegről a kifizető igazolását vagy a folyósítási szelvényt, nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetében a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztálya által kiállított nyugdíjösszesítőt és a nyugdíjszelvényt, kivéve ha az ellátás a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt,
  • b) a nem havi rendszerességgel szerzett, továbbá vállalkozásból, őstermelői tevékenységből – amennyiben adóbevallásra kötelezett – származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző évben szerzett jövedelemről és a jövedelmet csökkentő elismert költségekről és a befizetési kötelezettségekről a Nemzeti Adó és Vámhivatal által kiállított igazolást, kivéve ha a vállalkozás, őstermelői tevékenység a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt,
  • c) közoktatási vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató személy ösztöndíjáról, tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról, valamint a szociális és egyéb juttatásairól az intézmény igazolását,
  • d) a fizetett, levont gyermektartásdíjról
    • da) a kifizető igazolását,
    • db) a postai feladóvevényt,
    • dc) a jogosult átvételi elismervényét,
    • dd) a jogosult nyilatkozatát a kapott gyermektartásdíj összegéről, vagy
    • de) az önálló bírósági végrehajtó igazolását
  • e) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszerességgel járó jövedelem megszűnéséről az okiratot
  • f) vállalkozási, őstermelői tevékenység megszűnéséről az illetékes hatóság határozatát, társas vállalkozás esetén a cégbíróság döntését a cégjegyzőkből való törlésről.

(2) A jövedelemmel nem rendelkező, nem tanköteles, nappali tagozaton tanulmányokat nem folytató, aktív korú személyek részéről az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában álláskeresőként szerepel.

(3) A Szoctv.-ben szabályozott ellátásoknál a jövedelemszámításnál irányadó időszakot a Szoctv. 10. § (2)-(3) bekezdése szabályozza.

(4) E rendelet végrehajtása során a Szoctv.4. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. §-ában meghatározott értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) E rendeletben szereplő szociális ellátások igénybevételének feltétele, hogy kérelmező minden tőle elvárhatót megtegyen annak érdekében, hogy szociális problémái részben vagy egészben megoldódjanak.

(6) Az ellátást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani, a családban életvitelszerűen együttlakó személyek életmódját, szociális és egészségügyi helyzetét – a rászorultságot egységben kell vizsgálni.

(7) Az ellátást úgy kell megállapítani, hogy azok elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási feltételeit.

5. § (1) Nem nyújtható szociális ellátás – a Szoctv.-ben kötelezően előírtakat kivéve – annak a személynek, aki körülményeivel kapcsolatos valótlan tényt közöl, amennyiben a valós tény alapján jogosultsága különben nem áll fenn.

(2) Amennyiben a kérelmező kérelméhez a szükséges igazolásokat felszólítás ellenére sem bocsátja rendelkezésre – a kérelmet el kell utasítani.

(3) A polgármester a települési támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

6. § (1) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező

  • a) rendszeres jövedelme megszűnt,
  • b) a lakásfenntartási költségeinek megfizetésére nem képes és emiatt hátraléka keletkezett
  • c) tartós betegsége, vagy rokkantsága miatt a családjában jelentős jövedelem kiesés következett be és egyszeri kiadásra kényszerülnek
  • d) megbetegedése miatt egyszeri, jelentős mértékű gyógyszerkiadása keletkezik
  • e) kórházi kezelésre szorul
  • f) családjában elemi kár, vagy baleset következett be,
  • g) elhunyt személy eltemettetéséről köteles gondoskodni.

(2) Létfenntartási gondoknak tekintendő

  • a) az élelmiszerek hiánya,
  • b) a megfelelő ruházat hiánya,
  • c) a tüzelőanyag hiánya,
  • d) a közüzemi szolgáltatás megszűnésének és
  • e) a lakhatás elvesztésének veszélye.

7. § (1) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani.

(2) Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a határozatban meghatározott időpontig kell folyósítani.

(3) A természetbeni települési támogatások biztosításának szabályait, határidejét, formáját a vonatkozó határozat rendezi.

(4) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg az érintettet azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

II. FEJEZET Pénzbeli szociális ellátások

8. § Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújt.

9. § A pénzbeli települési támogatás formái:

  • a) eseti települési támogatás:
    • aa) rendkívüli települési támogatás,
    • ab) települési létfenntartási támogatás
    • ac) települési temetési támogatás;
  • b) rendszeres települési támogatás:

-települési lakásfenntartási támogatás,

10. § (1) Az önkormányzat eseti települési támogatást biztosít feltéve, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át,

(2) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet esetén, illetve létfenntartási gonddal küzdő személy abban az esetben is, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 600 %-át.

(3) A rendkívüli települési támogatás alkalmankénti összege 1.000,-Ft – 20.000,-Ft.

(4) Elemi kár, súlyos betegség esetén e támogatás jövedelemhatárra tekintet nélkül adható egy naptári éven belül egy alkalommal, melynek mértéke nem haladhatja meg az 50 000- Ft-ot.

(5) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

11. § (1) Települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy akinek havi gyógyszerköltsége meghaladja a 6.000,- Ft-ot és családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg.

(2) Nem minősül létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személynek, aki:

  • a) az Szt. 36. § (2) bekezdése d) pontja szerinti, aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetésére vonatkozó vagy az Szt. 37/B. § (1a) bekezdése szerinti, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege folyósítása felfüggesztésére vonatkozó döntés folytán vált az ellátás(ok)ra jogosulatlanná, vagy
  • b) az Szt. vagy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó, e rendelet által nem szabályozott ellátást saját mulasztása miatt nem veszi igénybe, vagy
  • c) a családtámogatási ellátásokat saját mulasztása miatt nem veszi igénybe, vagy
  • d) jogerős és végrehajtható hatósági határozat vagy bírósági ítélet által számára megítélt pénzkövetelés tényleges megszerzése érdekében szükséges intézkedéseket önhibájából elmulasztja.

(3) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési létfenntartási támogatásra való rászorultságát.

(4) A települési létfenntartási támogatás eseti támogatás formájában nyújtható.

12. § (1) Eseti települési létfenntartási támogatást egy naptári évben maximum egy alkalommal lehet adni.

(2) Az egy alkalommal megállapított eseti települési létfenntartási támogatás maximális összege 8.000,- Ft.

13. § (1) Települési temetési támogatásra jogosult az a csóti állandó lakos személy, aki csóti állandó lakosként meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra kötelezhető hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családtagja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A támogatás összege 15.000,- Ft

(3) Az (1) bekezdés szerinti temetési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az R 4. §-ban foglaltak mellett a kérelmező nevére kiállított temetési költségeit igazoló számlá(ka)t és a halotti anyakönyvi kivonatot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatás iránti kérelem benyújtási határideje a halotti anyakönyvi kivonat kiállítását követő 90. nap. A benyújtási határidő jogvesztő.

(5) A temetési támogatás iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

(6) A települési temetési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

(7) Települési temetési támogatás kamatmentes kölcsön formájában is adható, felső összege 150,000,-Ft.

14. § (1) Települési lakhatási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló háztartás, melynek jelentős havi lakásfenntartási kiadásai vannak és teljesülnek az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult az a háztartás ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(3) A kérelmezőnek a kérelemhez csatolt számlával igazolnia kell a havi lakásfenntartási kiadásait.

(4) A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, víz- és gázfogyasztás, a csatornahasználat díja, a szemétszállítási díj, a lakbér, az albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztés, és a tüzelőanyag ára.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásban jelentős a havi lakásfenntartás akkor, ha a havi lakásfenntartási kiadások elérik az egy főre jutó jövedelem 20%-át.

15. § (1) A települési lakhatási támogatást rendszeres települési támogatás formájában lehet nyújtani. A támogatást havi rendszerességgel, legalább 6 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(2) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési lakhatási támogatás összege 2.500,- Ft.

III. FEJEZET Természetben nyújtott szociális ellátások

16. § A természetben nyújtott szociális ellátások körében az önkormányzat a következő ellátást nyújtja: köztemetés

17. § A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél - 150.000,-Ft - magasabb összegben megállapítani.

IV. FEJEZET Szociális alapszolgáltatások

18. § A települési önkormányzat a személyes gondoskodás körében

  • a) az étkeztetés,
  • b) a családsegítés,
  • c) gyermekjóléti szolgálat és
  • d) a házi segítség nyújtás

szociális alapszolgáltatási formák igénybevételi lehetőségét biztosítja.

19. § A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét az önkormányzat az Szt. 92. § (2) bekezdés f) pontja alapján rendeletben állapítja meg. A térítési díjakat az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

20. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy

  • a) életkora miatt, aki 70. életévét betöltötte,
  • b) az egészségi állapota miatt, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut, vagy egyéb betegsége miatt a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról – részben, vagy teljesen – gondoskodni nem tud,
  • c) a fogyatékosság és pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt, aki fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes,
  • d) hajléktalansága miatt, aki az Sztv. Alapján hajléktalannak minősül.

21. § (1) A kérelemről a polgármester a kérelem benyújtását követő 8 napon belül dönt és erről a kérelmezőt értesíti.

(2) Az étkeztetés igénybevétele külön eljárás nélkül történik, ha a rászoruló életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott eljárást soron kívül kell lefolytatni.

(3) Az ellátás igénybe vehető lakásra szállítással.

(4) Az étkeztetést igénybe vevővel a polgármester megállapodást köt, mely tartalmazza a szolgáltatás :

  • a) időtartamát (határozott vagy határozatlan időre)
  • b) körét, módját, formáját, ellátás kezdetét,
  • c) térítési díj mértékét és a díjfizetés szabályait,
  • d) megszüntetésre vonatkozó feltételeket,
  • e) panasztétel lehetőségét, kivizsgálási módját.

(5) Az étkeztetést meg kell szüntetni:

  • a) a jogosult vagy a törvényes képviselő kérelme alapján,
  • b) a rászorultság megszűnése esetén.

(6) Az étkeztetés megszűnik a jogosult halála esetén.

(7) Az ellátás megszüntetésének időpontjául az utolsó ellátásban töltött napot kell meghatározni.

22. § A családsegítést – az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok megsegítésére – az önkormányzat a Kavics Alapítvány ( KAVICS Alapítvány Család-és Gyermekjóléti Szolgálat Székhely címe: 8513 Mihályháza, Jókai u. 2.) útján látja el.

23. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Kavics Alapítvány ( KAVICS Alapítvány Család-és Gyermekjóléti Szolgálat Székhely címe: 8513 Mihályháza, Jókai u. 2.) útján látja el.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár - gyermek veszélyeztetettségére utaló - jelzése alapján végzi.

(3) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39-40. §-ai határozzák meg.

24. § Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot az önkormányzat a Kavics Alapítvány ( KAVICS Alapítvány Család-és Gyermekjóléti Szolgálat Székhely címe: 8513 Mihályháza, Jókai u. 2.) útján látja el.

V. FEJEZET Záró rendelkezések

25. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezései az irányadóak.

26. § (1) E rendelet rendelkezéseit hatályba lépése után induló ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Csót Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2/2015. (II.28.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról.

27. § Ez a rendelet 2021. szeptember 1-én lép hatályba.

1. melléklet

Települési támogatás iránti kérelem1. A kérelmező személyére vonatkozó személyi adatok Neve:Születési neve: Születési hely, idő: Állampolgárság: Lakóhely: Tartózkodási hely:TAJ szám: 2.A kérelmező családi állapota (a megfelelő választ kérjük a □-be x-el megjelölni.)□ egyedülálló□ házastársával/élettársával él együtt 3. A házastárs/élettárs személyi adataiNeve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, idő: Állampolgársága: Lakóhely: Tartózkodási hely: TAJ szám:Gyermek neveSzületési helye, idejeAnyja neveÁllampolgársága, TAJ száma 4. A rendkívüli települési támogatás megállapítását indokoló rendkívüli élethelyzet vagy létfenntartási gond rövid leírása: A rendkívüli élethelyzetről szóló igazolást a kérelemhez csatolni kell! 5. A kérelmező, valamint házastársának (élettársának) és a vele egy háztartásban élők havi nettó jövedelme forintban: A jövedelmek típusaiA kérelmező jövedelmeA kérelmezővel közös háztartásban élő házastárs (élettárs) jövedelmeA kérelmezővel közös háztartásban élő egyéb rokon jövedelmeÖsszesen1. Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz 2. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem 3. Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem 4. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások 5. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen: GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás) 6. Munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás 7. Föld bérbeadásából származó jövedelem 8. Egyéb (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) 9. A család összes nettó jövedelme 10. A család összes nettó jövedelmét csökkentő tényezők (tartásdíj összege) Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem (ügyintéző tölti ki): ................................. Ft/hó.Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. ( továbbiakban: SZt.) 10. §-ának (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv- az állami adóhatóság illetékes igazgatósága útján- ellenőrizheti. Amennyiben az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen veszem igénybe, úgy azt az SZt. 17. §-ában foglaltak alapján meg kell térítenem.Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Dátum: .........................................................................................................................az igénylő aláírásaIgénylő hozzátartozóinak aláírása:……………………………………….. …………………………………………….. TÁJÉKOZTATÓ A KÉRELEM KITÖLTÉSÉHEZ I. Személyi adatok: Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző. Egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége. Közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek (a továbbiakban: nevelt gyermek), korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa. II. Jövedelmi adatok: Jövedelem: az elismert költségekkel és befizetési kötelezettséggel csökkentett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Nem minősül jövedelemnek a települési támogatás, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó támogatás: (Erzsébet-utalvány), a családbafogadó gyámként kirendelt hozzátartozónak biztosított pótlék; a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása, a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás, a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel. Jövedelem számítás: A jogosultság megállapításakor - a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, - a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni - a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, - a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt, · a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét. III. Jogosultsági feltételekre vonatkozó adatok: Rendkívüli települési támogatás a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy az időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek vagy családok részére nyújtható. A rendkívüli települési támogatás összege az önkormányzati rendelet alapján kerül megállapításra.üres cím

2. melléklet

Temetési támogatás iránti kérelem1. A kérelmező személyére vonatkozó személyi adatok Neve: Születési neve: Születési hely, idő: Állampolgárság: Lakóhely: Tartózkodási hely: TAJ szám: 2.A kérelmező családi állapota (a megfelelő választ kérjük a □-be x-el megjelölni.)□ egyedülálló□ házastársával/élettársával él együtt3. A házastárs/élettárs személyi adataiNeve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, idő: Állampolgársága: Lakóhely: Tartózkodási hely: TAJ szám: Gyermek neveSzületési helye, idejeAnyja neveÁllampolgársága, TAJ száma 4. Az elhunyt személy adatai:Neve:……………………………………………………………………………………….Születési neve:……………………………………………………………………………..Anyja neve: ……………………………………………………………………………….Haláleset helye, ideje:……………………………………………………………………..Utolsó lakóhelye/ tartózkodási helye: ……………………………………………………. Nyilatkozom, hogy elhunyt - tartására, eltemettetésére köteles voltam / nem voltam köteles *- eltemettetését szerződésben vállaltam / nem vállaltam* ( a megfelelő válasz aláhúzandó) 5. A kérelmező, valamint házastársának (élettársának) és a vele egy háztartásban élők havi nettó jövedelme forintban: A jövedelmek típusaiA kérelmező jövedelmeA kérelmezővel közös háztartásban élő házastárs (élettárs) jövedelmeA kérelmezővel közös háztartásban élő egyéb rokon jövedelmeÖsszesen1. Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz 2. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem 3. Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem 4. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások 5. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen: GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás) 6. Munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás 7. Föld bérbeadásából származó jövedelem 8. Egyéb (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) 9. A család összes nettó jövedelme: 10. A család összes nettó jövedelmét csökkentő tényezők (tartásdíj összege) Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem (ügyintéző tölti ki): ................................. Ft/hó.A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező nevére kiállított temetési költséget igazoló számlát/ számlákat, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot!Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Dátum: .........................................................................................................................az igénylő aláírásaIgénylő hozzátartozóinak aláírása: ……………………………………………….. ……………………………………………….. TÁJÉKOZTATÓ Jogosultsági feltételekre vonatkozó adatok: A temetési költségek mérséklésére – a halotti anyakönyvi kivonat kiállítását követő 60 napon belül – temetési támogatás állapítható meg annak a kérelmezőnek, aki az elhunyt személy eltemettetéséről köteles gondoskodni. A határidő elmulasztása jogvesztő. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 20. § (1)-(2) bekezdése alapján a temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni: a) aki a temetést szerződésben vállalta; b) akit arra az elhunyt végrendelete kötelez; c) végintézkedés hiányában elhunyt temetéséről az elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa vagy élettársa; d) az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója a törvényes öröklés rendje szerint. A temetési támogatási kérelem benyújtási határideje a halotti anyakönyvi kivonat kiállítását követő 60. nap. A benyújtási határidő jogvesztő.A temetési támogatás összege az önkormányzati rendelet alapján kerül megállapításra.A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező nevére kiállított temetési költséget igazoló számlát/ számlákat, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot!1. Személyi adatok: Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző. Egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége. Közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek (a továbbiakban: nevelt gyermek), korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa. II. Jövedelmi adatok: Jövedelem: az elismert költségekkel és befizetési kötelezettséggel csökkentett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Nem minősül jövedelemnek az önkormányzati segély, a lakásfenntartási támogatás, a települési támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó támogatás: (Erzsébet-utalvány), a családbafogadó gyámként kirendelt hozzátartozónak biztosított pótlék; a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása, a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás, a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel. Jövedelem számítás: A jogosultság megállapításakor - a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, - a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni - a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, - a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt, · a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.