1. § (1) Lovászpatona község címere: Álló, négyelt, csücskös pajzs, a szívcímer helyén nyolcszögletű pecsétábrával. Első vörös mezejében balra ágaskodó, lebegő, ezüst paripa, második kék mezejében könyökben behajtott, jobbra fordult, lebegő levágott, ezüst páncélos kar szablyával, harmadik mezejében zöld talajon álló arany búzakéve, negyedik mezejében, zöld talajon vörös háttérrel, ezüst erődtemplom, támpilléres körfalon nyitott kapuzatos előépítménnyel, az egyhajós templom gúlatetős toronnyal, kereszttel, három ablakkal. A nyolcszögletű zöld pecsétmezőben jobbra fordult, vöröslábú, lebegő ezüst darumadár, jobbjában kődarabbal, a pajzs élén ötlombos, ékköves sisakkorona, a pajzs alatt vörös felirat: Lovászpatona

(2) Lovászpatona község zászlaja: A zászlóalap mérete 120 X 180 cm. Anyaga dupla selyem, színe fehér, felső élén piros, alsó élén kék farkasfogakkal, lengő részén arany rojttal. A címer a zászló előlapjára helyezendő, a hátlapon címert nem szabad elhelyezni..

(3) A Képviselő-testület a községi címer és zászló használatát, valamint az önkormányzat által adományozandó elismerő címek és helyi kitüntetések alapítását és adományozási rendjét önkormányzati rendeletben szabályozza.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Lovászpatona Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), székhelye: 8553 Lovászpatona, Kossuth Lajos tér 2.

(2) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése: Lovászpatona Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(3) A Képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Ugodi Közös Önkormányzati Hivatal

(4) Az önkormányzat működési területe: Lovászpatona község közigazgatási területe.

3. § (1) Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, közepén az állami címerrel, melynek felirata: Lovászpatona Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

(3) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven a következő felirat: Polgármester Lovászpatona

(4) A közös önkormányzati hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven a következő felirat: Ugodi Közös Önkormányzati Hivatal-Ugod

4. § (1) Az önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti kötelező feladatokat, melyeket számára törvény állapít meg.

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

(3) Az önkormányzat kormányzati funkciók szerinti alaptevékenységét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

5. § A képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a polgármesterre. A polgármester

6. § A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönt:

7. § Az átruházott hatáskör gyakorlója a képviselő-testület legközelebbi ülésén köteles beszámolni az általa hozott döntésekről.

8. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő. (6) A települési képviselők névsorát és lakcímét a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlevőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. A költségvetési rendelet, az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés, intézményvezető megbízás napirendeknél legalább 5 nappal előbb kell megküldeni. Hangos híradón, hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel közzé kell tenni a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirend anyagát meg lehet tekintetni a Községházán.

(3) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének, vagy bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára. Ilyen, sürgős halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 1-3 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(4) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 8 nappal az ülés előtt hangos híradón, írásos meghívókkal nyilvánosságra kell hozni.

(5) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselő-testület tagjain kívül:

(6) Az önkormányzat feladatai körében együttműködik a lakossági önszerveződő közösségekkel. A képviselő-testület az önszerveződő helyi közösségek képviselőjét a tevékenységi kört érintő napirend tárgyalásához esetileg tanácskozási joggal meghívja. Lovászpatona Községben tevékenykedő önszerveződő közösségek megnevezését a rendelet 6. számú függeléke tartalmazza.

9. § (1) Az Önkormányzat gazdasági programja tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A képviselő-testület éves munkatervet nem készít.

10. § (1) A képviselő-testületi üléseken a nyilvánosság biztosítása érdekében – a zárt ülések kivételével – az állampolgárok a testület munkájának megzavarása nélkül, az ülés megkezdése után is az ülésterembe léphetnek.

(2) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a legidősebb képviselő hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(4) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

(5) A közös önkormányzati hivatallal kapcsolatos ügyek tárgyalására a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei együttes ülést tartanak, melynek szabályait a rendelet 4. számú függelékét képező közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodás tartalmazza.

11. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.

(3) Az előterjesztés főbb elemei

12. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

(2) Az ülésen elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joguk. Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva akkor tehetnek fel kérdést és szólhatnak hozzá, ha erre a levezető elnök engedélyt ad. Amennyiben a levezető elnök nem ad engedélyt, akkor a képviselő-testület bármely tagjának indítványára a képviselő-testület ügyrendi döntést hoz a kérdés, hozzászólás engedélyezése ügyében.

(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. Napirend előtt felszólalásra az ülést vezetőtől bármelyik képviselő engedélyt kérhet.

(4) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(5) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.

13. § (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az ülést vezető az újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak átadja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület – egyszerű szótöbbséggel – a polgármester javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja.

(3) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek, aljegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. A határozathozatal előtt ugyancsak kaphat még szót az érintett bizottság elnöke vagy tagja. Ennek időtartama 2 perc lehet.

(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról.

(5) A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(6) Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

14. § (1) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében, továbbá

(2) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre. Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza: a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket.

(3) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(4) Az Mötv. 48. § (3) bekezdése szerinti név szerinti szavazás esetén a jegyző, aljegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor "igen", "nem" vagy "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak, melyet egy erről készült nyilatkozatban rögzíteni kell.

(5) A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott. A képviselő a szavazatát a nyilatkozaton aláírásával hitelesíti.

15. § (1) Kérdés: az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselő-testült akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ. A válaszadás maximális időtartama: 3-5 perc. Egy kérdező legfeljebb 2 ügyet érinthet. A felvetéseknek rövidnek, tömörnek kell lenniük. A testületi ülésnek ez a része 30 percet nem lépheti túl.

(3) A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után – az

(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Ha az ülésen az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációját előterjeszteni sem lehet.

(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét. Ideiglenes bizottság is megbízható a kivizsgálással, s ebbe külső szakértő is bevonható. A kivizsgálásban az interpelláló képviselő maga is részt vesz.

(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásáról. Az interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet.

16. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

17. § (1) Az önkormányzati képviselő köteles

(2) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. § (2) bekezdése figyelembevételével - a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 4 hónapra 20 %-kal csökkenti, polgármester esetében 1 havi illetményét 10 %-kal csökkenti

(3) A (2) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

(4) A helyi önkormányzati képviselő megbízatása keletkezésére és megszűnésére, jogaira és kötelezettségeire, összeférhetetlenségére, képzésére, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére, méltatlanságára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései irányadók.

18. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeken túl mást nem kell tartalmaznia.

(2) A testületi ülésről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. A jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző kezeli, évente kötetbe kötteti és őrzi.

(3) A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz. A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét – a felterjesztéskor – ugyancsak csatolja a jegyzőkönyvhöz.

(4) A jegyzőkönyv elkészítése hangfelvétel készítésével segíthető. A testületi ülésről készített hangfelvétel nem sokszorosítható.

(5) A képviselő-testület ülésén az (5) bekezdés szerinti jegyzőkönyv készítéséhez szükséges hangfelvételen felül egyéb hangfelvétel kizárólag valamennyi jelenlévő hozzájárulásával készíthető.

19. § (1) A képviselő-testület döntései

(2) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Lovászpatona Község Önkormányzata Képviselő-testülete sorszám/év. (hó, nap) határozata a …………………..ról.

(3) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(4) A képviselő-testület számozott határozat nélkül dönt

(5) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A rendeletek jelölése a következő formában történik: Lovászpatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év. (hó. nap.) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról

20. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

(2) A tervezetet a közös önkormányzati hivatal tárgy szerint érintett munkatársai készítik el. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság vagy külső szakértő is. A közös önkormányzati hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet ideiglenes bizottság, illetve szakértő készíti el.

(3) Az önkormányzati rendeletet 30 nap időtartamra az önkormányzat hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.

(5) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és hatályosulásáról, szükség szerinti felülvizsgálatáról és a szükséges módosító indítványok előterjesztéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

21. § A Képviselő-testület szervei:

22. § (1) A polgármester főállású tisztségviselő

(2) A polgármester munkarendje a közös önkormányzati hivatal munkarendjének megfelelő, fogadóórát pedig minden hétfőn 8.00 és 12.00 óra között tart.

(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

(4) A polgármester a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

23. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(4) Az alpolgármester feladatait és munkarendjét a polgármester határozza meg.

24. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátásra – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre: kulturális és sportbizottság 3 fővel, ügyrendi bizottságot hoz létre 3 fővel. A bizottságokat a képviselő-testület 2-2 fő külső taggal kiegészítheti.

(3) A bizottságok jegyzékét, elnökét, tagjait a rendelet 2. számú függeléke, az egyes bizottságok által ellátandó feladatokat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) A bizottság a belső működési szabályait - az Mötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.

(5) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátásra – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

25. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A képviselő-testület ülésére az alábbi előterjesztések csak az érintett bizottság állásfoglalásával nyújthatók be:

(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Kötelező összehívni a bizottságot:

(5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

26. § (1) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt.

(2) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(3) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen ad tájékoztatást.

(4) A bizottság a tevékenységéről az ülését követő képviselő-testületi ülésen beszámol a képviselő-testületnek.

27. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, mely a rendelet 3. számú függelékét képezi.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.

28. § (1) A jegyző, aljegyző kinevezésére vonatkozó előírásokat, feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.

(2) A jegyzőnek, aljegyzőnek a bizottsági üléseken, a Képviselő-testület ülésein történő részvételével kapcsolatos jogosultságára, a jegyzőnek a Képviselő-testület, a bizottság, a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadó.

29. §¹ A jegyzőt a tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az aljegyző, az aljegyző távolléte esetén az adóügyi feladatokat ellátó köztisztviselő helyettesíti.

30. § (1) A jegyző és az aljegyző jogállására az Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

(2) A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről. Kihirdetési mód: az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés. Közzétételi mód: az önkormányzat honlapján történő megjelenítés.

(3) A jegyző kinevezése a Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlására vonatkozó szabályokat a közös hivatal létrehozásáról és fenntartásáról szóló megállapodás tartalmazza.

(4)²

31. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

(2) A társulásban való részvételről a képviselő-testület határoz.

(3) Az önkormányzat társulásainak felsorolását a rendelet 5. számú függeléke tartalmazza.

32. § (1) Az Önkormányzat együttműködik – a nemzetiségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében – a közvetlenül Lovászpatona Község Roma Nemzetiségi Önkormányzatával.

(2) A nemzetiségi önkormányzat költségvetése nem része a helyi önkormányzat költségvetésének, arról a nemzetiségi önkormányzat testülete saját határozatával dönt. A nemzetiségi önkormányzat költségvetését a nemzetiségi önkormányzat hagyja jóvá.

(3) Lovászpatona Község Önkormányzata a Lovászpatona Község Cigány Nemzetiségi Önkormányzatával kötött megállapodás alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az alábbiak szerint:

33. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést tart. A falugyűlés meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás a falugyűléshez kapcsolódóan is meghirdethető.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik. A képviselő-testületnek a közmeghallgatáson is határozatképesnek kell lennie.

(5) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérelmeket, panaszokat és bejelentéseket a 2004. évi XXIX. törvény 141-143. §-ai szerint kell intézni.

34. § (1) Az Önkormányzat tulajdonára, vagyonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, valamint külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A vagyonrendelet kiterjed az Önkormányzat vagyonának vállalkozásba való bevitele szabályaira is.

35. § A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról a közmeghallgatáson köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

62. § Az önkormányzat vállalkozási tevékenységben történő részvételét megelőzően szakértői véleményt kell beszerezni, illetve közgazdasági elemzést kell végezni.

36. § (1) A Képviselő-testület gazdálkodására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, valamint az államháztartásról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(2) Az Önkormányzat a költségvetését, és annak végrehajtására vonatkozó szabályait évente külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.

37. § Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

38. § A jegyző által működtetett belső ellenőrzést a Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulása által megbízott belső ellenőr látja el a jóváhagyott belső ellenőrzési tervben foglaltak alapján.

39. §⁴ A helyi népszavazás feltételeit külön önkormányzati rendelet szabályozza.

40. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Lovászpatona Község Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/1995.(VI. 15.) rendelete.

41. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei:

(2) A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei:

(3) A függelékek naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.