Pápakovácsi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013. (V. 31.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról
Hatályos: 2013. 06. 01Pápakovácsi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013. (V. 31.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról
Pápakovácsi község Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. §. (1) bekezdés 6. pontjában, 6. §. (5) bekezdésében 11. §. (16) bekezdésében, 13. §. (1) bekezdésében, 18. §. (1) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. §. (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.97. §. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdés e) pontjában, valamint a (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya Pápakovácsi Község Önkormányzata vagyonára (továbbiakban önkormányzati vagyon) terjed ki.
2. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Pápakovácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.
3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – a Pápakovácsi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.
4. § A rendelet hatálya alá vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet Pápakovácsi polgármestere képviseli.
5. § A képviselő-testület kizárólagosan jogosult az 50.000 Ft összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.
6. § A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:
a) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírására
b) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján - amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el – az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, a szerződés aláírása
c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása
d) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási peres vagy nem peres eljárás megindítása
e) telekalakítási eljáráshoz, valamint közút, közterület területének településrendezési terv végrehajtása során történő rendezése miatt szükségessé váló adásvételi és csereszerződések megkötése nettó 100.000 Ft-ot meg nem haladó értékre
e) A településrendezési tervben közút vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése
f) közművezetékek elhelyezése céljára szolgáló vezetékjogot, szolgalmi jogot vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában
g) Az önkormányzat,mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi-, és használati jogot biztosító szerződések megkötése nettó 100.000 Ft értékhatárig
h) szerződéskötés a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására
i) az 50.000 Ft összeghatárt meg nem haladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és az ehhez kapcsolódó kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.
7. § A polgármester a költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a képviselő-testületnek a rendelet 6. §-a szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységéről.
8. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
2. A törzsvagyonra vonatkozó rendelkezések
9. § A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, forgalomképtelen törzsvagyon elemeit e rendelet 1. melléklete sorolja fel.
10. § (1) A forgalomképtelennek, továbbá nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek, nemzeti vagyonnak nem minősülő, korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket e rendelet 2. melléklete sorolja fel.
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.
(4) A (2) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
11. § A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során.
3. A vagyonkezelés szabályai
12. § (1) A vagyonkezelői jog létesítéséért a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. §. (1) bekezdés 19.b) pontjának ba) bc) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, amelynek mértéke a tárgyévi költségvetés szerint meghatározott.
(2) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. §. (1) bekezdés 19.b) pontjának bb) alpontjában nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.
13. § (1) A vagyonkezelők kötelesek a működtetésről évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, mely az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.
(2) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselő-testület által esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.
4. A hasznosítás szabályai
14. § (1) A nettó 5.000.000 Ft értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés (továbbiakban pályázat) útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemet a Képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:
a) vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése
b) forgalmi érték megjelölése
c) hasznosítás módja
d) pályázati feltételek meghatározása
(3) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását - ha törvény vagy a képviselő-testületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik – versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat honlapján, hirdetőtábláján, és a központi információs rendszerben.
5. A vagyon átruházásának szabályai
15. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a Képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:
a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése
b) forgalmi érték megjelölése
c) átruházás módja
d) pályázat esetén pályázati feltételek meghatározása
e) árverés esetén az árverésre bocsátás szándékának kinyilvánítása
f) csere esetén a csere célja, csereügylet keretében átruházandó és megszerzendő vagyontárgyak megjelölése, forgalmi értéke.
16. § (1) A nettó 5.000.000 Ft értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem a képviselő-testületnek az értékesítésről szóló határozata alapján nyilvános meghirdetés útján értékesíthető.
17. § Településrendezési terv végrehajtását célzó, nem önálló ingatlanként nyilvántartott földrészlet értékesítése, vagy cseréje esetén árverés vagy nyilvános meghirdetés nélkül kell a szerződést megkötni, a forgalmi érték vagy a számviteli nyilvántartás szerinti érték megjelölésével.
18. § A tulajdonközösség megszüntetése érdekében kötendő önkormányzati tulajdonú ingatlan tulajdoni hányadrészének tulajdonostárs által megváltása esetén a forgalmi érték megjelölésével kell a szerződést megkötni,
6. A vagyonszerzés szabályai
19. § (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület dönt.
(2) A vagyongyarapításról a képviselő-testület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:
a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése
b) forgalmi érték megjelölése
c) a szerzés módja
d) az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek
e) az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama
(3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeket, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.
(4) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.
20. § Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a képviselő-testület a polgármester javaslata alapján hoz döntést.
7. Záró rendelkezések
21. § A képviselő-testület részére az önkormányzat vagyonának alakulásáról a Pápakovácsi Közös Önkormányzati Hivatal vagyonkimutatást készít és az önkormányzat elemi költségvetési beszámolójához csatolja.
22. § Ez a rendelet a hirdetése napját követő napon lép hatályba.
23. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2004. (VI.07.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.