Pápateszér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2019. (VI. 27.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 12/2017. (XII.20.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2019. 07. 05- 2019. 07. 04
Pápateszér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2019. (VI. 27.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 12/2017. (XII.20.) önkormányzati rendelet módosításáról
2019.07.05.
Pápateszér Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 4/2017.(V.9.) önkormányzati rendeletben meghatározott partnerek és a Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítésze, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park véleményének kikérésével a következőket rendeli el.
1. § A településkép védelméről szóló 12/2017.(XII.20.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) és (2) bekezdések helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) „(1) A településkép védelme a természeti és épített környezete által meghatározott jellegzetes településrészek, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatának és térbeli szerkezetének - az építészeti, táji értékek, és az örökségvédelem figyelembevételével történő – megőrzését vagy alakítását jelenti, melyen keresztül az életminőség javítása, az esztétikus környezet kialakítása, és ezek társadalmi elfogadtatását lehet elérni. A település vizuális megjelenése (a település képe) függ a történeti táji- és épített örökség eredeti megtartásától, védelmétől, az építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való formálásától, és a védett értékek helyreállításának minőségétől.”
2. § A R. 12 § helyébe a következő rendelkezések lépnek:
12 (1) Helyi egyedi védett épületen
a) állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél az épület helyi hagyományokhoz illeszkedő jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani
b) bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz,
c) az épületnek a közterületről látható eredeti homlokzatát meg kell tartani, illetve szükség esetén a helyi hagyományokhoz illeszkedő eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani a homlokzat felületképzését, a homlokzat díszítő elemeit, tagozatait, a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását, a tornácok kialakítását, a lábazatot, a lábazati párkányt.
d) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés
elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.
e) bontását követően annak karakterelemei a védett épület helyébe épített új épületbe kerüljenek beépítésre.
(2) Helyi egyedi védett értékek felújítása során a helyi hagyományokhoz illeszkedő eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.
(3) Helyi egyedi védelem alatt álló értékre a településképi követelmények hatálya annak minden elemére kiterjed.”
1)
3. § A R. 13 § a) helyébe a következő rendelkezés lép:
„ a) csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük karakterjellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően, és a területi sajátosságokat figyelembevéve alakítottak ki. „
4. § A R. a 19/A § -sal egészül ki:
„19/A § A település településképi szempontból egyéb területén az építmények a környezettel funkcionális és esztétikai összhangban, tájba illesztve helyezhetők el. Az épületek kialakítása a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő anyaghasználattal történjen.”
5. § A R. 20 § b) helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) egy telken lévő építmények tömegét úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
6. § A R. 21 § helyébe a következő rendelkezés lép:
2) „
a) az épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 15-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. A természetes színektől eltérő világító és élénk színű fedések nem alkalmazhatók.
b) A technológiai létesítmények növényzettel takarva helyezhetők el.”
7. § A R. 23 § b) helyébe a következő rendelkezés lép:
3) „b) összhangban legyen a telken lévő további építmények homlokzatával (színezéseit és anyaghasználatát tekintve) egymással egységes építmény-együttes hatását keltsék, valamint a kerítés kialakítása is illeszkedjék a homlokzatokhoz.”
8. § A R. 25 § a) helyébe a következő rendelkezés lép:
4) „ a) a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajokkal legyen telepítve, a hazai flórát reprezentáló, lombhullató fajok alkalmazásával. A közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek és a tujafélék kerülendők.”
5)
9. § A R. 27 § (1) és (2) helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A településkép fokozottabb védelme érdekében a közterületeken, valamint közterületnek nem minősülő magántelkek közterületről látható részein és az itt lévő épületeken reklámhordozó csak úgy és olyan méretben, megjelenési formában helyezhető el, hogy az a településkép megőrzését, érvényesülését vagy kialakítását e rendeletben foglaltak figyelembevételével ne sértse és ne akadályozza.
(2) Útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen úgy helyezhető el, hogy annak kialakítása, anyaghasználata, formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon, a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket nem sérthet, közforgalmat nem akadályozhat és a közbiztonságot nem veszélyeztethet.”
10. § A R. 29 § (1) helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A településképi szempontból meghatározó területeken reklám közzététele kizárólag utcabútoron való elhelyezéssel lehet.”
11. § A R. 33 (3). § utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„ A településképi véleményezési eljárás kérelem tartalmát és benyújtandó mellékleteit e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
12. § A R. 33 (4). § helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.”
13. § A R. 40 § (1) utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„ A településképi bejelentési eljárás kérelem tartalmát és benyújtandó mellékleteit e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
14. § A R. 40 § (3) első mellékmondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bejelentett tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető,”
15. § A R. 43 § (1) bekezdése kiegészül:
„A kötelezés előtt, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.”
16. A R. 43 § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg településkép-védelmi bírság kiszabására, az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.”
17. § A R. 44 § első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § Településképi kötelezési eljárást von maga után e rendeletben leírt településképi követelmények megszegése, valamint:”
18. § A R. 16. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„16. A településkép-védelmi bírság”
19. § A R. 45 (1). § helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) „(1) A településképi rendelet településképi követelményeinek megszegése vagy végre nem hajtása esetén, e magatartás elkövetőjével szemben az önkormányzat képviselő-testülete településkép-védelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki, a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a településképi kötelező konzultáció és településképi bejelentés elmulasztása, vagy a településképi kötelezés határidejének eredménytelen eltelte esetén”
20. § A R. 45. § (5) és (10) bekezdésében a „településképi bírság” szövegrész helyébe a „bírság” szövegrész lép.
21. § E rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.
22. § Hatályát veszti az R.
a) I. FEJEZET 1. alcímében a „célja,” szövegrész,
c) 2. § 16.pont utolsó mondata: Az Épületek, építmények tájba illesztése védett természeti területeken című MSZ 20376-1 szerinti szempontok érvényesülését figyelemmel kell követni. szövegrésze
e) 5. § (1) bekezdésében „a jegyzőnél” szövegrész,
g) 15. § d) pontjában a „legfeljebb 1,0 méteres magassággal” szövegrész,
i) 25. § fa) pont első mondata és fb) pontja,
j) 26. § (4) bekezdésében a „6 m magasságot meghaladó” szövegrész,
m) 32. § (2) bekezdés 2. és 3. mondata,
n) 39. § (1) bekezdésben „– a vonatkozó kormányrendelet szerinti –„ szövegrész,
q) 45. § (3) bekezdésében a „(átruházás esetén a polgármester)” szövegrész,