Románd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2005.(VII.19.) önkormányzati rendelete

ROMÁND KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Hatályos: 2018. 07. 15

Románd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2005.(VII.19.) önkormányzati rendelete

ROMÁND KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

2018.07.15.

Románd község Önkormányzatának képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva, illetve a 2005/… sz határozattal elfogadott településszerkezeti terv alapján megalkotja Románd helyi építési szabályzatáról (továbbiakban HÉSZ) szóló rendeletét, a TH-03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 és SZ-3 jelű szabályozási terveit jóváhagyja, és ezek együttes alkalmazását elrendeli.

1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Az előírások hatálya és alkalmazása

1. § (1) Jelen rendelet hatálya kiterjed Románd község teljes közigazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.) és e rendeletben előírtaknak szabad.

(3) Jelen rendelet csak a TH-03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 és SZ-3 számú szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható.

Szabályozási elemek

2. § (1) A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak.

I. rendű kötelező szabályozási elemek
- az építési előírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre
- a szabályozási vonal (közterületet a nem közterülettől elválasztó vonal)
- a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek)
- területfelhasználási módok határa
- építési övezet határa
- beépített és beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területek határa
- 10 éven túli szabályozási vonal
- készítendő részletes szabályozási terv határa
- telek beépíthető és nem beépíthető területének határa
- építési hely határa
II. rendű szabályozási elemek a /2/ bekezdésben nem említett szabályozási elemek.
- irányadó telekhatár
(2) Az irányadó szabályozási elemek betartása ajánlott.
(3) A TH-03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 és SZ-3 jelű tervein a K jel a kialakult állapotot ill. kialakult méreteket jelenti.

Az állattartásra vonatkozó előírások

3. §1

Építési engedélyhez kötött tevékenységek

4. §2

Övezeti besorolások

5. § (1) A szabályozási és övezeti terv Románd közigazgatási területét az alábbi övezetekre bontja:

Megnevezés:

Rajzi jel:

Beépítésre szánt területek:

lakóterület

falusias lakó

L f

gazdasági

kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

G ksz

Ipari zavaró – mezőgazdasági üzemi

G ipz

különleges terület

sport és szabadidős tevékenység területe

K sp

temető

K t

Beépítésre nem szánt területek:

közlekedési és közműterületek

kiszolgáló út

KÖ

települési gyűjtőút

KÖ gy

gyalogút

KÖ gya

településközi út

KÖ t

országos mellékút

KÖ m

vasút

KÖ k

szennyvíztisztító területe

KÖ szt

közmű terület

KM

erdőterületek

gazdasági célú erdő

E g

védő erdő

E v

zöldterület

közkert

Z kk

közpark

Z kp

mezőgazdasági területek

szántó terület

M sz

rét, legelő terület

M r

kert terület

M k

vízgazdálkodási területek

vízfelület, vízfolyás

V

Halastó

V ht

Védőtávolságok

6. § (1) Folyóvizek, csatornák, holtágak mentén a partéltől számított fenntartási sávjain a vonatkozó jogszabály3 előírásai szerint lehetséges létesítményeket, építményeket elhelyezni.

(2) A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 6 méteres védőtávolságon belül, belterületen a tengelytől mért 2,5 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.

(3) A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely illetve szélerőmű nem létesíthető.

(4) A nagynyomású gázvezeték 46,0-46,0 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.

(5) Az országos közforgalmi vasutak vágánytengelyétől mért 50 méteres védőtávolságán belül épület, építmény csak a kezelő (MÁV RT.) és a Közlekedési Főfelügyelet Vasúti felügyelet (szakhatóság) hozzájárulásával helyezhető el.

(6)4

(7) A külterületi erdő- és mezőgazdasági utak tengelyétől számított 6-6 m-én belül építményt elhelyezni nem lehet.

A telekalakítás szabályai

7. § (1) A TH-03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 és SZ-3 jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be.

(2) A TH-03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 és SZ-3 tervein ’K’ jellel ellátott méretek, telekosztások a kialakult állapothoz alkalmazkodó telekszélességeket, telekmélységeket és telekterületeket jelentik. A ’K’ jel alkalmazása esetén:

- a kialakított minimális telekszélesség nem lehet kisebb az utcában már kialakult telekszélességek átlagánál
- a kialakított minimális telekmélység nem lehet kisebb az utcában már kialakult telekmélységek átlagánál
- a kialakított maximális telekszélesség nem lehet nagyobb 20 méternél
A ’K’ jel és a megszüntető jel (*) együttes alkalmazása esetén a TH-03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 és SZ-3 tervein a megszüntető jellel kialakítandó állapotot kell az építési engedélyhez figyelembe venni.
(3) A falusias lakóterületeken telket összevonni 40 méteres telekszélességig lehet.

A létesítmények elhelyezésének szabályai

8. § (1) Ahol a TH-03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 és SZ-3 jelű szabályozási terve nem tartalmazza a beépítési mód (az építési hely) határvonalát, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.

(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén

- kelet-nyugati fekvésű teleknél az északi oldalhatáron
- dél-kelet – észak-nyugati fekvésű teleknél az észak-keleti oldalhatáron
- észak-kelet – dél-nyugati fekvésű teleknél az észak-nyugati oldalhatáron
- észak-déli fekvésű teleknél a keleti oldalhatáron
kell az épületeket elhelyezni.
(3) Az újonnan beépítésre kerülő egy ha-nál nagyobb terület beépítése előtt vízügyi szakvéleményt kell készíttetni az adott területre és a vízügyi szakvéleményben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(4) Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképítményt (pl. garázst) a fő funkciót hordozó épülettel egybeépítve vagy a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron lehet elhelyezni.
(5) Azokon a helyeken, ahol a TH-03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 és SZ-3 jelű tervei 10 éven túli szabályozási vonallal tervezett utakat jelölnek, ott az utak nyomvonalában épületeket elhelyezni nem lehet.
(6) 5
(7) 6

A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések

9. § (1) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

(2) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.

(3) Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, maximum az eredeti épülettel megegyező nagyságú épület építhető az övezetben előírt elő- oldal- és hátsókerti távolságok betartásával.

(4) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.

(5) Azokon a területeken, ahol a telekméretekre vonatkozó előírás „K” kialakult, építési telek alakítása a tömbben jellemzően kialakult telekméreteknek megfelelően – az építési telek beépítési módjára, beépítettségére és az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó előírások figyelembe vételével – történhet. A kialakított telek területe a tömbben illetve a tömbön belüli övezetben kialakult és beépített telkek területének átlagától maximum 10 %-al térhet el.

(6) Az építési telkekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak a telek beépítési módja (az építési hely), beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság figyelembevételével beépíthető.

A közművekre vonatkozó rendelkezések

10. § (1) A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(2) A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani.

(3) Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(4) Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.

(5) Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

(6) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén.

(7) Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők.

(8) Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(9) Új beépítésű területek, utcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-rendezési tervet kell készíteni.

(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a csapadékvizek elvezetéséről, a közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(11) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(12) A közművekkel kapcsolatos mindennemű egyéb építési tevékenység során az ágazati előírásokat és a vonatkozó szabványokat kell figyelembe venni.

(13) A teljes közművel nem rendelkező beépítésre szánt területeken a közműves szennyvízcsatorna kiépüléséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban, vagy hatóságilag engedélyezett korszerű közműpotlóval kell megoldani, az épületek használatba vételéig.

(14) A település belterületén az ivóvízhálózaton 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.

(15) Új lakóterületek, lakóutcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület szabályozási tervet kell készíteni.

(16) A belterületi lakóutcáknál a szabvány szerinti közvilágítást ki kell építeni.

(17) A szabályozási előírások során a részleges közművesítettség nem foglalja magában a zárt csapadékvíz elvezetés meglétének követelményét.

Művi értékvédelem

11. §7

Táj-és településkép védelem

12. §8

Természetvédelem

13. § (1) Országos védelemben részesített természeti érték a településen nincs.

(2) Helyi védelem alatt álló természeti érték a közigazgatási határon belül nem található.

Környezetvédelem

14. § (1) A településen a helyhez kötött légszennyező források légszennyezésével kapcsolatban a hatályos környezetvédelmi jogszabályok előírásait be kell tartani. Az ökológiailag sérülékeny területeken létesítendő légszennyező anyagot kibocsátó források kibocsátási határértékeit a vonatkozó jogszabálynak9 megfelelően kell megállapítani.

(2) A tervezési terület az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a jogszabály10 alapján a 2. terület-felhasználásba tartozik, kivéve különleges területeket, melyek a 4. sz. terület-felhasználásba tartoznak. A zajkibocsátási határértékeket ennek megfelelően kell megállapítani.

(3) A tervezési terület a közlekedésből származó zaj szempontjából a jogszabály11 alapján a 2. terület-felhasználásba tartozik, kivéve különleges területeket, melyek a 4. sz. terület-felhasználásba tartoznak. A település területén építmények elhelyezése ennek figyelembe vételével történhet.

(4) A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel (lakó, vegyes) határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó szükség esetén saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről.

(5) A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető.

(6) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen esetleg található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani.

(7) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és megfelelő újrahasznosításáról gondoskodni kell. A kivitelezés és üzemeltetés során pedig biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

(8) Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról.

(9) Külterületen és belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezését meg kell szüntetni. Az eddig felhalmozott hulladékot el kell szállítani, majd a területet rekultiválni kell.

(10) Beépítésre szánt területen a használatba vételi engedély csak közművesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés vagy hatóságilag engedélyezett korszerű közműpotló berendezés megléte esetén adható meg.

(11) A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló jogszabály12 rendelkezéseit be kell tartani. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. Vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető.

(12) A lakóterületek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások13 határértékeinek betartásával. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos.

(13) Az állattartó telepeknek meg kell felelni a vonatkozó jogszabályoknak14.

(14) Románd közigazgatási területe a vonatkozó jogszabály15 szennyeződés érzékenységi besorolása szerint „B” érzékeny kategóriájú terület.

(15) Az elszikkasztásra kerülő szennyvíz és csapadékvíz nem eredményezheti a földtani közegben a jogszabály16 által előírt szennyezettségi határérték túllépését.

(16) Új iparág telepítésénél a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló jogszabályban17 foglaltak az irányadóak.

(17) A településen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményeiről szóló és a köztisztaságról szóló jogszabályokban18 foglaltak az irányadóak.

(18) A településen a nitrátszennyezéssel szembeni védekezésről gondoskodni kell, azaz a jogszabály19 alapján a zöldfelületek tápanyagellátása során kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg az évenkénti 170 kg-ot.

(19) A településen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló jogszabály20 előírási szerinti folyamatos gyom-mentesítésre.

(20) A felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket a vonatkozó jogszabály21 előírásainak megfelelően be kell tartani.

2. ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Beépítésre szánt területek

Lakóterületek

15. § Általános előírások:

(1) Épületek elhelyezése:

- már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő- és oldalkert méreteknek az utcában már jellemzően kialakult méretekhez kell igazodni.
- új beépítésű területeken az elő-, oldal- és hátsókert méretek meghatározásánál az OTÉK 35. § –ban foglaltak az irányadóak
(2) Az oldalhatáron álló, szabadon álló és ikres beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek, illetve a tűztávolság (OTÉK 36. §.) betartásával kell az építményeket elhelyezni. A 18 méternél nagyobb szélességű építési telken az épület szabadon állóként is elhelyezhető. A 18 méternél keskenyebb telkek esetében az épületet az oldalhatárra kell helyezni.
(3) A lakóterületek övezeti tagolását a TH-03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 és SZ-3 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.
(4) Az új lakóterületen belül melléképítmény csak a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron helyezhető el. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát, minimális magassági korlát melléképítmény esetében nincs.
(5) A falusias lakóterület (Lf) jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő nagy kertes, általában egy önálló rendeltetési egységet magába foglaló telkeket tartalmazó övezet. A falusias lakóterületen telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület, vagy két egylakásos lakóépület helyezhető el.
A részletes övezeti előírásokat az alábbi táblázatok tartalmazzák:

L f-1

O

30/50

0,5

jelű építési övezet

4,5

18/50/900

Megengedett használat

Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

Nem valósítható meg

2db-nál több, 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Részleges közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

50 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint

A telek legkisebb méretei

Szélesség: 18 m
Mélység: 50 m
Terület: 900 m2

Beépítési mód (az építési hely)

Oldalhatáron álló

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0.5

A beépítettség legnagyobb mértéke

30 %

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén)

Maximum: 4,5 m


L f-2

O

30/50

0,5

jelű építési övezet

4,5

20/35/700

Megengedett használat

Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

Nem valósítható meg

2 db-nál több, 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Részleges közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

50 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint


A telek legkisebb méretei

Szélesség: 20 m
Mélység: 35 m
Terület: 700 m2

Beépítési mód (az építési hely)

Oldalhatáron álló

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0.5

A beépítettség legnagyobb mértéke

30 %

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén)

Maximum: 4,5 m

L f-3

O

30/50

0,5

jelű építési övezet

4,5

18/40/800

Megengedett használat

Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

Nem valósítható meg

2 db-nál több, 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Részleges közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

50 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint

A telek legkisebb méretei

Szélesség: 18
Mélység: 40
Terület: 800

Beépítési mód (az építési hely)

Oldalhatáron álló

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0.5

A beépítettség legnagyobb mértéke

30 %

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén)

Maximum: 4,5 m

L f-4

O

30/40

0,5

jelű építési övezet

4,5

16/50/800

Megengedett használat

Lakóépület
Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
Lakosságot nem zavaró kisipari építmény
Helyi szintű igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

Nem valósítható meg

2 db-nál több, 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely, önálló garázs

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Részleges közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

40 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint

A telek legkisebb méretei

Szélesség: 16
Mélység: 50 m
Terület: 800 m2

Beépítési mód (az építési hely)

Oldalhatáron álló

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0.5

A beépítettség legnagyobb mértéke

30 %

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén)

Maximum: 4,5 m

Gazdasági területek

17. § (1) A területen a gazdasági területek alkalmazott kategóriái az alábbiak:

G ksz – kereskedelmi, szolgáltató terület
G ip – ipari gazdasági terület
(2) A kereskedelmi, szolgáltató terület nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló telephelyek ill. szolgáltató létesítmények elhelyezésére kijelölt terület.
(3) Az ipari terület a bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál, például mezőgazdasági üzemek, állattartó telepek.
(4) A G ksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.
(5) A kereskedelmi gazdasági, ipari területek esetében a TH-03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció Sz-2, Sz-3 jelű szabályozási tervein jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.
A részletes övezeti előírásokat a következő táblázatok mutatják:

G ksz-1

SZ

30/30

1,0

jelű építési övezet

7,5

50/100/5000

Megengedett használat

Nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, építmény
A tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás
Üzemanyagtöltő
Igazgatási és irodaépületek
Vendéglátó és szálláshely épületek
Raktárépületek

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Részleges közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

30 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

A zaj elleni védelem előírásai: a 8/2002. (III. 22.) számú KÖM-EüM rendelet alapján a 4. területi funkció

A telek legkisebb méretei

Szélesség: min. 50 m
Mélység: min. 100 m
Terület: min. 5000 m2

A beépítési mód

Szabadon álló
Előkert mélysége: min. 10 m
Oldalkert mélysége: min. 4 m
Hátsókert mélysége: min. 10 m

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

1,0

Egyéb előírások

A TH-04-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 és SZ-3 jelű tervén jelölt helyeken és méretben telken belüli védőfásítást kell telepíteni. A védőfásításnak zártnak, többszintesnek, elegyesnek kell lennie és gyorsan növő fa- és cserjefajokból kell állnia.

A beépítettség legnagyobb mértéke

30 %

A megengedett építménymagasság

Maximum 7,5 m

G ksz-2

SZ

50/30

1,0

jelű építési övezet

6,5

20/50/1000

Megengedett használat

Nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, építmény
A tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás
Igazgatási és irodaépületek
Vendéglátó és szálláshely épület
Raktárépületek

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Részleges közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

30 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

A zaj elleni védelem előírásai: a 8/2002. (III. 22.) számú KÖM-EüM rendelet alapján a 2. területi funkció

A telek legkisebb méretei

Szélesség: min. 30 m
Mélység: min. 100 m
Terület: min. 3000 m2

A beépítési mód

Szabadon álló
Előkert mélysége: min. 10 m
Oldalkert mélysége: min. 4 m
Hátsókert mélysége: min. 10 m

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

1,5

Egyéb előírások

A TH-04-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 és SZ-3 jelű tervén jelölt helyeken és méretben telken belüli védőfásítást kell telepíteni. A védőfásításnak zártnak, többszintesnek, elegyesnek kell lennie és gyorsan növő fa- és cserjefajokból kell állnia.

A beépítettség legnagyobb mértéke

50 %

A megengedett építménymagasság

Maximum 6,5 m

G ipz - 1

SZ

30/30

1,5

jelű építési övezet

9,0

50/100/5000

Megengedett használat

Mezőgazdasági zavaró tevékenységgel (terménytárolás, terményfeldolgozás, állattartás stb.) kapcsolatos épületek, építmények
Igazgatási és irodaépületek, szolgálati lakás, üzemeanyagtöltő
Mezőgazdasági gépek tárolására alkalmas épületek

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Részleges közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

30 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

Betartandó előírások a HÉSZ 14. §-a szerint

A telek legkisebb méretei

Szélesség: min. 50 m
Mélység: min. 100 m
Terület: min. 5000 m2

A beépítési mód

Szabadon álló
Előkert mélysége: min. 10 m
Oldalkert mélysége: min. 5 m
Hátsókert mélysége: min. 10 m

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

1,5

Egyéb előírások

A TH-04-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 és SZ-3 jelű tervén jelölt helyeken és méretben telken belüli védőfásítást kell telepíteni. A védőfásításnak zártnak, többszintesnek, elegyesnek kell lennie és gyorsan növő fa- és cserjefajokból kell állnia.
Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél az irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket a községi állattartásról szóló helyi rendeletnek kell tartalmaznia.

A beépítettség legnagyobb mértéke

30 %

A megengedett építménymagasság

Maximum 9 m

G ipz - 2

SZ

30/30

1,0

jelű építési övezet

7,5

50/50/2500

Megengedett használat

Mezőgazdasági zavaró tevékenységgel (terménytárolás, terményfeldolgozás, állattartás stb.) kapcsolatos épületek, építmények
Igazgatási és irodaépületek, szolgálati lakás
Mezőgazdasági gépek tárolására alkalmas épületek

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Részleges közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

30 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

Betartandó előírások a HÉSZ 14. §-a szerint

A telek legkisebb méretei

Szélesség: min. 50 m
Mélység: min. 50 m
Terület: min. 2500 m2

A beépítési mód

Szabadon álló
Előkert mélysége: min. 10 m
Oldalkert mélysége: min. 5 m
Hátsókert mélysége: min. 10 m

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

1,0

Egyéb előírások

A TH-04-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 és SZ-3 jelű tervén jelölt helyeken és méretben telken belüli védőfásítást kell telepíteni. A védőfásításnak zártnak, többszintesnek, elegyesnek kell lennie és gyorsan növő fa- és cserjefajokból kell állnia.
Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél az irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket a községi állattartásról szóló helyi rendeletnek kell tartalmaznia.

A beépítettség legnagyobb mértéke

30 %

A megengedett építménymagasság

Maximum 7,5 m

Különleges területek

18. § (1) A különleges területek a TH-03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain K jellel ellátott területek.

(2) A különleges területek esetében a TH-03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2, SZ-3 szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és mértékben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.

A részletes övezeti előírásokat a következő táblázatok mutatják:

K sp-1

SZ

10/80

0,2

jelű építési övezet (Sportpálya)

4,5

50/80/2000

Megengedett használat

A pihenést és sportolást, testedzést, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények
Sportlétesítmények, vendéglátó, kereskedelmi épültek, szolgálati lakás
A terület fenntartásához szükséges épületek

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Részleges közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

80 %

Egyéb előírások

A TH-03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást kell telepíteni.

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint

Beépítési mód (az építési hely)

Szabadon álló, magastetős

A telek legkisebb méretei

Szélesség: min. 50 m
Mélység: min. 80 m
Terület: 2000

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0,2

A beépítettség legnagyobb mértéke

10 %

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület esetén)

Maximum: 4,5 m

K sp-2

SZ

20/70

0,2

jelű építési övezet (Szabadtéri színpad)

4,5

20/20/400

Megengedett használat

A pihenést a sportolást, testedzést, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek- építmények,
Kulturális-közösségi célokra szolgáló létesítmények

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Részleges közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

70 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint

Beépítési mód (az építési hely)

Szabadon álló

A telek legkisebb méretei

Szélesség: min. 20 m
Mélység: min. 20 m
Terület: 400 m2

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0,2

A beépítettség legnagyobb mértéke

20 %

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület esetén)

Maximum: 4,5 m

K sp-3

SZ

10/80

0,2

jelű építési övezet (Lovarda)

6,5

20/20/400

Megengedett használat

Borturizmushoz kapcsolódó építmények, pincészet
A pihenést, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek
Szálláshely szolgáltató létesítmények, gazdasági épületek
A tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Részleges közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

A zöldfelület legkisebb mértéke

80 %

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint

Beépítési mód (az építési hely)

Szabadon álló

A telek legkisebb méretei

Szélesség: min. 20 m
Mélység: min. 20 m
Terület: 400 m2

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0,2

A beépítettség legnagyobb mértéke

20 %

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén)

Maximum: 4,5 m

K t

jelű övezet (temető)
(3) A temető területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 6,0 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló, magastetős épület helyezhető el.
(4) A temető kerítése csak természetes anyagból (kő, tégla, fa) készíthető. A kerítés kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belső oldalán a TH-03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni.
(5) A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg 3,0 métert. A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet betartása kötelező.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési- és közműterületek

19. § (1) A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak.

(2) A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 és Sz-3 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegű, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintű úttervek alapján határozhatók majd meg.

(3) A külterületi utak szabályozási szélességén túl, a szabályozási vonaltól számított 6 m-en belül épületet, építményt elhelyezni nem lehet.

(4) A közlekedési területen elhelyezhetőek az OTÉK 26. § (3) bekezdésében foglalt létesítmények illetve az utak rézsűjében felszín alatti létesítmények (pincék).

(5) A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

(6) A területen az útkategóriák alábbiak:

KÖ t Településközi út
KÖ m Országos mellékút
KÖ gya Gyalogút
KÖ gy Települési gyűjtőút
KÖ Kiszolgáló út
Tervezési osztály: Tervezett szabályozási szélesség:
Gyalogút (B X.):
- 163 hrsz.-ú telken keresztül tervezett 3,0 m
- 91 hrsz.-ú telken (park) keresztül tervezett 3,0 m
A belterületen települési gyűjtőút (B V.):
- Kossuth Lajos utca kialakult (16,3 - 22,4 m)
- Alkotmány utca kialakult (16,1 m)
- Szabadság utca kialakult 10,5 m, tervezett 18,0m
Országos mellékút (K V.):
- 83107 sz. országos mellékút (külterület) kialakult (16,0 – 22,4 m)
- 8302 sz. országos mellékút (külterület) kialakult( 20,0-30,0 m)
Egyéb közlekedési területek:
Kö k Vasút terület
(7) 22
(8) A területen kizárólagos közműterületek a KM és KÖ szt jellel jelölt – vízmű, szennyvíztisztitó mű - területek. A kizárólagos közmű területen csak közműveket és a hozzá kapcsolódó létesítményeket lehet elhelyezni.

Zöldterületek

20. §

Z kp

jelű övezet (közpark)
(1) Zöldfelület az állandó növényzettel fedett közpark területe.
(2) A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását szolgáló létesítmények (térbútorok, játszóterek) illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.
(3) Az övezetben maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhető szabadon álló módon.

Z kk

jelű övezet közkert
(4) közösségi zöldfelület a közparknál kevésbé igényesen kialakított zöldfelület. A területen elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását szolgáló létesítmények (térbútorok, játszóterek, pihenőhelyek, tűzrakók, sportpályák stb.) illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.
(5) Az övezetben maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhető szabadon álló módon.
(6) A zöldterületen az OTÉK 27 § (2)-(3)bekezdés előírásait alkalmazni kell.
(7) 23

Erdőterületek

21. § (1) A területen az alkalmazott kategóriák az alábbiak:

E Gazdasági célú erdő
E v Védőerdő
(2) 24
(3) A védőerdő területe elsődlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi célokat szolgál. A védőerdő területén építmény nem helyezhető el.

Mezőgazdasági területek

22. § (1) A területen a mezőgazdasági területek alkalmazott kategóriái az alábbiak:

-Általános
M sz Szántóterület
M r Rét és legelő területe
-Kertes
M k-1 Mezőgazdasági kert terület
M k-2 Mezőgazdasági kert terület
M k-2* Mezőgazdasági kert terület 25
(2) Az általános mezőgazdasági területeken 10 000 m2-t el nem érő. Az 10 000 m2 feletti telkeken a beépítettség nem haladhatja meg a 3%-ot. A 10 000 m2 feletti telkeken lakóépület és gazdasági épület egyaránt elhelyezhető. A területen egyéb kérdésekben az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései az irányadóak.
(3) A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. A mezőgazdasági táblák szegélyei mentén a TH-03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védőerdősávokat kell ültetniük.
(4) Mezőgazdasági területen kerítést a 4. §. alapján és csak ott lehet létesíteni, ahol lakóépület vagy mezőgazdasági épület került elhelyezésre.
(5) A mezőgazdasági kert területek elsősorban a szőlő- gyümölcs- és zöldségtermesztés területei. A területen állattartó épületek, komposztáló, siló, trágyatároló és provizórikus jellegű épület nem helyezhető el.
(6) Az M k-1 jelű területeken gazdasági épület (gyümölcs- zöldségtároló, pince) helyezhető el, a közművek kialakítása nélkül, 5%-os beépítettséggel.
(7) Az M k-2 területeken gazdasági épület (gyümölcs- zöldségtároló, pince) helyezhető el, hiányos közművesítettséggel, 5%-os beépítettséggel. Az M k-2 jelű területeken az épületek elhelyezését a szomszédos meglévő épületek utcafronti vonalához képest max. +-5 m eltéréssel kell elhelyezni.
(8) Az M sz, M k-2 szántó és kert területeken gazdasági épületek hiányos közművesítettséggel helyezhetők el (OTÉK 8. §.).
(9) A rét és legelő művelési ágú területeken építményeket nem lehet elhelyezni. A rét művelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell.

M k-1

Mezőgazdasági kert

Megengedett használat

Présház, pince, gazdasági tároló helyiség

A közművesítettségre vonatkozó előírások

közművesítetlen

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Saját telken

A zöldfelület legkisebb mértéke

A be nem épített terület 80 %-a

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint

Beépítési mód (az építési hely)

Oldalhatáron álló

A telek legkisebb méretei

Terület: kialakult

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0,2

A beépítettség legnagyobb mértéke

5 % vagy maximum 50 m2 lehet.

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén)

4,5 m (10%-os-nál nagyobb telekesés esetén 5,5 m)

M k-2

Mezőgazdasági kert

Megengedett használat

Présház, pince, gazdasági tároló helyiség

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Hiányos közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Saját telken

A zöldfelület legkisebb mértéke

A be nem épített terület 80 %-a

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint

Beépítési mód (az építési hely)

Kialakult

A telek legkisebb méretei

Terület: kialakult

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0,2

A beépítettség legnagyobb mértéke

5 % vagy maximum 50 m2 lehet.

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén)

4,5 m (10%-os-nál nagyobb telekesés esetén 5,5 m)

M k-2*26

Mezőgazdasági kert

Megengedett használat

Présház, pince, gazdasági tároló helyiség, kilátó építmény

A közművesítettségre vonatkozó előírások

Hiányos közművesítettség

Személygépkocsi várakozás és tárolás

Saját telken

A zöldfelület legkisebb mértéke

A be nem épített terület 80 %-a

A megengedett szennyezettségi határértékek

A HÉSZ 14 §-a szerint

Beépítési mód (az építési hely)

Szabadonálló (oldalkerti távolság min. 3m) kilátó esetén a telek be nem építhető részére is elhelyezhető az építmény

A telek legkisebb méretei

Terület: kialakult

Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség

0,2

A beépítettség legnagyobb mértéke

5 % vagy maximum 50 m2 lehet.

A megengedett építménymagasság (a fő funkciót hordozó épület estén)

4,5 m (10%-os-nál nagyobb telekesés esetén 5,5 m)


A megengedett építménymagasság (kilátó építmény esetén)

20 m

Egyéb előírás

Kilátó építés során a tájba illő, hagyományos, a térségben fellelhető (kő, fa) építőanyagokat kell használni. Az előre gyártott beton- és fémszerkezet alkalmazása kerülendő!

Vízgazdálkodási területek

23. § (1) A vízgazdálkodási területekbe a folyóvizek medre és partja, nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja illetve a tavak területei tartoznak.

(2) A területen az alkalmazott kategóriák az alábbiak:

V vízgazdálkodási terület (vízfelület, vízfolyás)
V ht halastó
(3) A vízgazdálkodási területen az OTÉK 30. § (2) bekezdésben foglalt építmények helyezhetőek el.

Az OTÉK előírásainál megengedőbb követelmények

24. § A HÉSZ az alábbi helyeken tartalmaz az OTÉK előírásainál megengedőbb paramétereket:

(1) MK-1 és MK-2 övezet: a megengedett maximális beépítettség 5%, a kialakult telekméretek beépíthetőségének figyelembe vételével.

Értelmező rendelkezések (fogalom-meghatározások)

Telekszélesség: A telek oldalvonalára (oldalhatár) merőleges vetületi mérete az építési hely elő- és hátsókerti határvonalai között. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekszélességre vonatkozó paraméterét.)
Telekmélység: a telek közterület vagy magánút felőli határvonalára merőleges vetületi mérete. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekmélységre vonatkozó paraméterét.)
Irányadó telekhatár: az irányadó telekhatár betartása nem kötelező, a HÉSZ övezeti és egyéb előírásaiknak megfelelően alakíthatók telkek az irányadó telekhatárral meghatározottól eltérően is.

3. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

25. § (1) Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályukat vesztik az alábbi rendeletek:2/1985. (XII.27.) rendelet Románd Közösségi Tanács összevont rendezési tervéről és a módosításairól szóló 6/2000. (V.08.), 1/2001. (VI.22.), 11/2003. (VII.31.), 5/2004. (II.12.) rendeletek.

(2) Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet csak a TH-03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 és SZ-3 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes.

1

Hatályon kívül helyezte: Románd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2016. (VIII. 30.) Önkormányzati rendelete 1. § a). Hatálytalan: 2016. IX. 30-tól.

2

Hatályon kívül helyezte: Románd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2016. (VIII. 30.) Önkormányzati rendelete 1. § b). Hatálytalan: 2016. IX. 30-tól. Hatályon kívül helyezte: Románd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2018.(VI.30.) önkormányzati rendelete 23. § (1). Hatálytalan: 2018. VII. 15-től.

3

46/1999. Korm. rendelet

4

Hatályon kívül helyezte: Románd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2016. (VIII. 30.) Önkormányzati rendelete 1. § c). Hatálytalan: 2016. IX. 30-tól.

5

Hatályon kívül helyezte: Románd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2018.(VI.30.) önkormányzati rendelete 23. § (1). Hatálytalan: 2018. VII. 15-től.

6

Hatályon kívül helyezte: Románd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2018.(VI.30.) önkormányzati rendelete 23. § (1). Hatálytalan: 2018. VII. 15-től.

7

Hatályon kívül helyezte: Románd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2018.(VI.30.) önkormányzati rendelete 23. § (1). Hatálytalan: 2018. VII. 15-től.

8

Hatályon kívül helyezte: Románd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2018.(VI.30.) önkormányzati rendelete 23. § (1). Hatálytalan: 2018. VII. 15-től.

9

14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM e. 2. számú melléklete

10

8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 1. sz. melléklete

11

8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete

12

28/2004 (XII.25.) KvVM

13

jelenleg: 28/2004 (XII.25) KvVM

14

49/2001 (IV.3.) Kormányrendelet

15

27/2004. (XII.25.) KvVM

18

16/2002 EüM és 1/1986 ÉVM-EüM rendelet

19

49/2001. évi (IV. 3.) Korm. rendelet

20

2000. évi XXXV. tv.

22

Hatályon kívül helyezte: Románd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2018.(VI.30.) önkormányzati rendelete 23. § (1). Hatálytalan: 2018. VII. 15-től.

23

Hatályon kívül helyezte: Románd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2018.(VI.30.) önkormányzati rendelete 23. § (1). Hatálytalan: 2018. VII. 15-től.

24

Hatályon kívül helyezte: Románd Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2016. (VIII. 30.) Önkormányzati rendelete 1. § d). Hatálytalan: 2016. IX. 30-tól.

25

Módosította Románd Község Önkormányzat Képviselő-testület 10/2009.(XI.22.) számú önkormányzati rendelete 1.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2009. XI. 22-től.

26

Módosította Románd Község Önkormányzat Képviselő-testület 10/2009.(XI.22.) számú önkormányzati rendelete 1.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2009. XI. 22-től.

27

A TH-09-02-10 munkaszámú tervdokumentáció M-1 szabályozási tervlapja beiktatva: Románd Község Önkormányzat Képviselő-testület 10/2009.(XI.22.) számú önkormányzati rendelete alapján. Hatályos: 2009. XI. 22-től.