1. § (1) Jelen rendelet hatálya kiterjed Románd község teljes közigazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.) és e rendeletben előírtaknak szabad.

(3) Jelen rendelet csak a TH-03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 és SZ-3 számú szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható.

2. § (1) A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak.

3. § (1) Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél az irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket a községi állattartásról szóló helyi rendeletnek kell tartalmaznia.

4. § (1) A vonatkozó jogszabályban ¹ felsoroltakon túl a következő építési munkák is csak építési engedély alapján végezhetők:

(2) Külterületen a kerítés anyaga fa, élősövény ill. drótháló lehet, fa oszlopokkal. Betonoszlopok és beton lábazatok illetve tömör kerítés nem helyezhetőek el.

5. § (1) A szabályozási és övezeti terv Románd közigazgatási területét az alábbi övezetekre bontja:

6. § (1) Folyóvizek, csatornák, holtágak mentén a partéltől számított fenntartási sávjain a vonatkozó jogszabály² előírásai szerint lehetséges létesítményeket, építményeket elhelyezni.

(2) A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 6 méteres védőtávolságon belül, belterületen a tengelytől mért 2,5 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.

(3) A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely illetve szélerőmű nem létesíthető.

(4) A nagynyomású gázvezeték 46,0-46,0 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.

(5) Az országos közforgalmi vasutak vágánytengelyétől mért 50 méteres védőtávolságán belül épület, építmény csak a kezelő (MÁV RT.) és a Közlekedési Főfelügyelet Vasúti felügyelet (szakhatóság) hozzájárulásával helyezhető el.

(6) A külterületen közutak tengelyétől számított 50 m-en belül, épületet, építményt elhelyezni, ásványvagyont kitermelni csak a kezelő hozzájárulásával lehetséges.

(7) A külterületi erdő- és mezőgazdasági utak tengelyétől számított 6-6 m-én belül építményt elhelyezni nem lehet.

7. § (1) A TH-03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 és SZ-3 jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be.

(2) A TH-03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 és SZ-3 tervein ’K’ jellel ellátott méretek, telekosztások a kialakult állapothoz alkalmazkodó telekszélességeket, telekmélységeket és telekterületeket jelentik. A ’K’ jel alkalmazása esetén:

8. § (1) Ahol a TH-03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 és SZ-3 jelű szabályozási terve nem tartalmazza a beépítési mód (az építési hely) határvonalát, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.

(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén

9. § (1) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

(2) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.

(3) Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, maximum az eredeti épülettel megegyező nagyságú épület építhető az övezetben előírt elő- oldal- és hátsókerti távolságok betartásával.

(4) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.

(5) Azokon a területeken, ahol a telekméretekre vonatkozó előírás „K” kialakult, építési telek alakítása a tömbben jellemzően kialakult telekméreteknek megfelelően – az építési telek beépítési módjára, beépítettségére és az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó előírások figyelembe vételével – történhet. A kialakított telek területe a tömbben illetve a tömbön belüli övezetben kialakult és beépített telkek területének átlagától maximum 10 %-al térhet el.

(6) Az építési telkekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak a telek beépítési módja (az építési hely), beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság figyelembevételével beépíthető.

10. § (1) A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(2) A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani.

(3) Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(4) Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.

(5) Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

(6) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén.

(7) Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők.

(8) Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(9) Új beépítésű területek, utcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-rendezési tervet kell készíteni.

(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a csapadékvizek elvezetéséről, a közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(11) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(12) A közművekkel kapcsolatos mindennemű egyéb építési tevékenység során az ágazati előírásokat és a vonatkozó szabványokat kell figyelembe venni.

(13) A teljes közművel nem rendelkező beépítésre szánt területeken a közműves szennyvízcsatorna kiépüléséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban, vagy hatóságilag engedélyezett korszerű közműpotlóval kell megoldani, az épületek használatba vételéig.

(14) A település belterületén az ivóvízhálózaton 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.

(15) Új lakóterületek, lakóutcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület szabályozási tervet kell készíteni.

(16) A belterületi lakóutcáknál a szabvány szerinti közvilágítást ki kell építeni.

(17) A szabályozási előírások során a részleges közművesítettség nem foglalja magában a zárt csapadékvíz elvezetés meglétének követelményét.

11. § (1) Az Országos Műemlék Jegyzékben szereplő védett műemlék nincs a településen:

(2) A helyi védelem szabályait a település helyi értékvédelemről szóló rendelete határozza meg, melyet a rendezési tervvel egyidejűleg kell megalkotni.

(3) Helyi védelem alatt állnak az alábbi objektumok:

12. § (1) A már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű lakóterületeken az épületek utcai homlokzatmagasságára külön is teljesülnie kell a 4,5 méteres építménymagassági korlátozásnak az építménymagasság számítási szabályai szerint számolva. A 10%-nál nagyobb terepesés esetén az építménymagasság max. 5.5 m lehetséges. Az utcaképi védelem alatt álló épületek esetében az építménymagasság max. 4 m lehetséges.

(2) Az előkertek mélysége a meglévő épületek többségéhez igazodjon. Új beépítés esetén az előkert mélysége minimum 5 méter legyen.

(3) A TH-03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű tervlapján meghatározott helyeken az épületeket kötelezően az SZ-2 jelű tervlapon jelölt építési vonalra kell elhelyezni.

(4) Falusias lakóterületen csak magastetős épület engedélyezhető 30-45 fokos tetőhajlásszöggel, melléképítmény kivételével.

(5) Melléképítmény kivételével tetőhéjalásra hullámpala nem alkalmazható.

(6) A település területén sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény csak eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.

(7) A település területén meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a hatályos jogszabályoknak megfelelően lehet.

(8) A település belterületén található fasorokat, zöldfelületeket, vízfolyások illetve holtágak mentén futó zöldfelületeket, növénysávokat igényesen kell kialakítani.

(9) A tájkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki.

(10) A tájba illeszkedés és a bakonyi hegyek látványvédelme érdekében az épületek maximális átlagos építménymagasságaként meghatározott építménymagasságokat csak technológiai célból szükséges építményrész (kémény vagy kürtő) haladhat meg. A megengedett maximális építménymagasságot meghaladó magasságú építményrészek alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg az egész létesítmény bruttó alapterületének 2 %-át.

(11) A település területén kerítés csak telekhatáron létesíthető. Tömör kerítés nem építhető. A kerítés magassága nem haladhatja meg a 2,00 métert.

(12) Utólagosan épített (szerelt) kémény csak az épületek hátsó udvari, illetve oldalkerti homlokzatán helyezhető el.

13. § (1) Országos védelemben részesített természeti érték a településen nincs.

(2) Helyi védelem alatt álló természeti érték a közigazgatási határon belül nem található.

14. § (1) A településen a helyhez kötött légszennyező források légszennyezésével kapcsolatban a hatályos környezetvédelmi jogszabályok előírásait be kell tartani. Az ökológiailag sérülékeny területeken létesítendő légszennyező anyagot kibocsátó források kibocsátási határértékeit a vonatkozó jogszabálynak⁴ megfelelően kell megállapítani.

(2) A tervezési terület az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a jogszabály⁵ alapján a 2. terület-felhasználásba tartozik, kivéve különleges területeket, melyek a 4. sz. terület-felhasználásba tartoznak. A zajkibocsátási határértékeket ennek megfelelően kell megállapítani.

(3) A tervezési terület a közlekedésből származó zaj szempontjából a jogszabály⁶ alapján a 2. terület-felhasználásba tartozik, kivéve különleges területeket, melyek a 4. sz. terület-felhasználásba tartoznak. A település területén építmények elhelyezése ennek figyelembe vételével történhet.

(4) A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel (lakó, vegyes) határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó szükség esetén saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről.

(5) A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető.

(6) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen esetleg található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani.

(7) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és megfelelő újrahasznosításáról gondoskodni kell. A kivitelezés és üzemeltetés során pedig biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

(8) Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról.

(9) Külterületen és belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezését meg kell szüntetni. Az eddig felhalmozott hulladékot el kell szállítani, majd a területet rekultiválni kell.

(10) Beépítésre szánt területen a használatba vételi engedély csak közművesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés vagy hatóságilag engedélyezett korszerű közműpotló berendezés megléte esetén adható meg.

(11) A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló jogszabály⁷ rendelkezéseit be kell tartani. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. Vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető.

(12) A lakóterületek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások⁸ határértékeinek betartásával. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos.

(13) Az állattartó telepeknek meg kell felelni a vonatkozó jogszabályoknak⁹.

(14) Románd közigazgatási területe a vonatkozó jogszabály¹⁰ szennyeződés érzékenységi besorolása szerint „B” érzékeny kategóriájú terület.

(15) Az elszikkasztásra kerülő szennyvíz és csapadékvíz nem eredményezheti a földtani közegben a jogszabály¹¹ által előírt szennyezettségi határérték túllépését.

(16) Új iparág telepítésénél a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló jogszabályban¹² foglaltak az irányadóak.

(17) A településen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményeiről szóló és a köztisztaságról szóló jogszabályokban¹³ foglaltak az irányadóak.

(18) A településen a nitrátszennyezéssel szembeni védekezésről gondoskodni kell, azaz a jogszabály¹⁴ alapján a zöldfelületek tápanyagellátása során kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg az évenkénti 170 kg-ot.

(19) A településen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló jogszabály¹⁵ előírási szerinti folyamatos gyom-mentesítésre.

(20) A felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket a vonatkozó jogszabály¹⁶ előírásainak megfelelően be kell tartani.

15. § Általános előírások:

(1) Épületek elhelyezése:

17. § (1) A területen a gazdasági területek alkalmazott kategóriái az alábbiak:

18. § (1) A különleges területek a TH-03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain K jellel ellátott területek.

(2) A különleges területek esetében a TH-03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2, SZ-3 szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és mértékben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.

19. § (1) A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak.

(2) A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 és Sz-3 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegű, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintű úttervek alapján határozhatók majd meg.

(3) A külterületi utak szabályozási szélességén túl, a szabályozási vonaltól számított 6 m-en belül épületet, építményt elhelyezni nem lehet.

(4) A közlekedési területen elhelyezhetőek az OTÉK 26. § (3) bekezdésében foglalt létesítmények illetve az utak rézsűjében felszín alatti létesítmények (pincék).

(5) A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

(6) A területen az útkategóriák alábbiak:

21. § (1) A területen az alkalmazott kategóriák az alábbiak:

22. § (1) A területen a mezőgazdasági területek alkalmazott kategóriái az alábbiak:

23. § (1) A vízgazdálkodási területekbe a folyóvizek medre és partja, nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja illetve a tavak területei tartoznak.

(2) A területen az alkalmazott kategóriák az alábbiak:

24. § A HÉSZ az alábbi helyeken tartalmaz az OTÉK előírásainál megengedőbb paramétereket:

(1) MK-1 és MK-2 övezet: a megengedett maximális beépítettség 5%, a kialakult telekméretek beépíthetőségének figyelembe vételével.

25. § (1) Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályukat vesztik az alábbi rendeletek:2/1985. (XII.27.) rendelet Románd Közösségi Tanács összevont rendezési tervéről és a módosításairól szóló 6/2000. (V.08.), 1/2001. (VI.22.), 11/2003. (VII.31.), 5/2004. (II.12.) rendeletek.

(2) Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet csak a TH-03-02-24 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 és SZ-3 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes.