a szociális étkeztetés és a gyermekétkeztetés térítési díjáról

Általános indokolás

Indokolás

a szociális étkeztetés és a gyermekétkeztetés térítési díjáról szóló 3/2021. (V. 19.) önkormányzati rendelethez

I.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban Jat.) 18. §-a szerint:

18. § (1) A jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait, és az álláspontját az indokolás közzétételéről.

(2) A jogszabály tervezetének indokolásában tájékoztatást kell adni a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról, valamint a 20. § szerinti egyeztetési kötelezettségről.

(3) A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás nyilvánosságát jogszabályban meghatározottak szerint kell biztosítani.

(4) A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás kötelező erővel nem rendelkezik.

(5) A jogszabály értelmezésekor figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás jogszabályszöveggel ellentétes részét.

II.

Ugod Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális étkeztetés és a gyermekétkeztetés térítési díjáról szóló 3/2021. (V. 19.) önkormányzati rendelet megalkotásának indokai – a Jat 18. §-a alapján – az alábbiak szerint összegezhetők:

1. A javasolt szabályozást szükségessé tevő társadalmi, gazdasági, szakmai okok és célok, a jogi szabályozás várható hatásainak ismertetése

Ugod Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) megalkotta Ugod községben biztosítható személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díjáról, és gyermekjóléti ellátások intézményi térítési díjáról valamint külső étkezők részére alkalmazandó étkezési térítési díjakról szóló 14/2014. (XII. 25.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Rendelet), mely 2015. január 1-jén lépett hatályba.

A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoc. tv.) 115. § (1) bekezdése alapján az intézményi térítési díj a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékeként megállapított összeg (a továbbiakban: intézményi térítési díj). Az intézményi térítési díjat a fenntartó tárgyév április 1-jéig állapítja meg.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 147. § (1) és (3) bekezdése alapján a fenntartó jogszabályban meghatározottak szerint megállapítja a 146. § (1) bekezdése szerinti ellátások intézményi térítési díját, amely – a gyermekétkeztetés kivételével – a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás különbözete. A szolgáltatási önköltséget a tárgyévre tervezett adatok alapján a tárgyév április elsejéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják.

A Gyvt. 151. (2f) és (3) bekezdése szerint, ha a gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, úgy az intézményi térítési díjat a települési önkormányzat állapítja meg. A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.

Fentiek alapján az intézményi térítési díjat mind a Szoc. tv., mind a Gyvt. alapján meg kell állapítani 2021. április 1-jéig – figyelemmel arra is, hogy a Rendelet jelenleg hatályos szövege a 2020. évre megállapított térítési díjakat tartalmazza –, annak mértéke azonban nem lehet magasabb, mint a 2020. december 18-án hatályos és alkalmazandó térítési díj. A térítési díj felülvizsgálatot ebből következően nem kell elvégezni. A szolgáltatási önköltség és a nyersanyagköltség emelésére sincs lehetőség.

A Rendelet technikai jellegű módosítása is indokolt egyfelől a jogszabály-szerkesztési, deregulációs követelményeknek való megfelelés érdekében.

- Az Rendelet bevezetőjében a feladatkör meghatározásánál kimaradt a 8a. pontra történő hivatkozás.

- A Szoc. tv. 115. § alapján az önkormányzat a rendeletbe naz intézményi térítési díjat állapíthatja meg, a személyi térítési díjat az intézményvezető határozza meg. Ez alapján az Rendelet 3. § (3) bekezdésében a személyi térítési díj szóhasználat rossz.

- Az Rendelet 1. mellékletében hivatkozott jogszabály már hatályon kívül van. A Szoc. törvény alapján az önkormányzatnak csak az intézményi térítési díj megállapítására van felhatalmazása, ezért a mellékletből törlendő az összes egyéb díj (önkormányzati hozzájárulás, norma, rezsiköltség stb.) Ezek nem rendeleti szabályozási tárgyak, ezeket a rendelet elfogadásakor az előterjesztésben lehet szerepeltetni, de a törvényi felhatalmazás nincs ezek rendeleti szabályozására. Ugyanígy a vendégétkezők által fizetendő díj (5. §) megállapítása sem rendeleti tárgykör, erről elég egy határozatot hozni.

- A rendelet 2. melléklete címe alól törölni kell az ÁFÁ-ra való utalást, gyermekétkeztetésnél nem lehet erről rendelkezni, innen szintén törlendő a fentiek alapján az önkormányzati hozzájárulás, a szülői fizetés (ezeket az előterjesztés tartalmazhatja), a rendeletben csak az intézményi térítési díj összege maradhat.

A fogalmi pontatlanságok az új rendelet megalkotásával megszüntetésre kerülnek. Az új rendelet megalkotásával átlátható szerkezetű lesz az önkormányzati rendelet, ez megkönnyíti a jogok érvényesítését, kötelezettségek teljesítését.

1. Az indokolás közzététele, nyilvánossága

A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (3) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó, a megalkotását megelőzően rendelkezésre álló, végső előterjesztői indokolás Nemzeti Jogszabálytárban történő közzététele kötelező. A közzétett indokolás nyilvános. A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás kötelező erővel nem rendelkezik. A jogszabály értelmezésekor figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás jogszabályszöveggel ellentétes részét.

1. A javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangja, valamint a Jat. 20. §-a szerinti egyeztetési kötelezettség

Az önkormányzati rendelet nem esik a Jat. 18. § (2) bekezdésének hatálya alá.