Veszprémvarsány község Önkormányzatának képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva, illetve a 51/2005 (VI.17) Ökt. határozattal elfogadott településszerkezeti terve alapján a megalkotja Veszprémvarsány helyi építési szabályzatáról (továbbiakban HÉSZ) szóló rendeletét, a TH-03-02-15/V munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2,  és SZ-4 jelű szabályozási terveit jóváhagyja, és ezek együttes alkalmazását elrendeli.

I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Az előírások hatálya és alkalmazása

1.§

/1/Jelen rendelet hatálya kiterjed Veszprémvarsány község teljes közigazgatási területére.

/2/A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.) és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

/3/Jelen rendelet csak TH-03-02-15/V munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-4 számú szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható.

Szabályozási elemek

2.§

/1/A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó  szabályozási elemeket tartalmaznak.

/2/I. rendű kötelező szabályozási elemek

• az építési előírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre
• a szabályozási vonal ( közterületet a nem közterülettől elválasztó vonal )
• a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek)
• területfelhasználási módok határa
• építési övezet határa
• beépített és beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területek határa
• 10 éven túli szabályozási vonal
• készítendő részletes szabályozási terv határa
• telek beépíthető és nem beépíthető területének határa
• építési hely határa

/3/II. rendű szabályozási elemek a /2/ bekezdésben nem említett szabályozási elemek.

• irányadó telekhatár
• irányadó szabályozási vonal

/4/Az irányadó szabályozási elemek betartása ajánlott.

/5/ A TH-03-02-15/V munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-4 jelű tervein a K jel a kialakult állapotot ill. kialakult méreteket jelenti.

Az állattartásra vonatkozó előírások

3.§

Építési engedélyhez kötött tevékenységek

4.§

Övezeti besorolások

5.§

A szabályozási és övezeti terv Veszprémvarsány közigazgatási területét az alábbi övezetekre bontja:

Védőtávolságok

6.§

/1/  Folyóvizek, csatornák, holtágak mentén a partéltől számított  fenntartási sávjain a hatályos jogszabály előírásai szerint lehetséges létesítményeket, építményeket elhelyezni.

/2/A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 6 méteres védőtávolságon belül, belterületen a tengelytől mért 2,5 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.

/3/A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely illetve szélerőmű nem létesíthető.

/4/

/5/A külterületen  közutak tengelyétől számított 50 m-en belül, épületet, építményt elhelyezni, ásványvagyont kitermelni csak a kezelő hozzájárulásával lehetséges.

/6/A  külterületi  erdő- és mezőgazdasági  utak tengelyétől számított 6-6 m-én belül építményt elhelyezni nem lehet.

A telekalakítás szabályai

7.§

/1/A TH-03-02-15/V munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 SZ-2, SZ-4 jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás.

/2/A TH-03-02-15/V munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 SZ-2, SZ-4 tervein ’K’ jellel ellátott méretek, telekosztások a kialakult állapothoz alkalmazkodó telekszélességeket, telekmélységeket és telekterületeket jelentik. A ’K’ jel alkalmazása esetén:

• a kialakított minimális telekszélesség nem lehet kisebb az utcában már kialakult telekszélességek átlagánál
• a kialakított minimális telekmélység nem lehet kisebb az utcában már kialakult telekmélységek átlagánál
• a kialakított maximális telekszélesség nem lehet nagyobb 40 méternél

A ’K’ jel és a megszüntető jel ’X’ együttes alkalmazása esetén a TH-03-02-15/V munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 SZ-4 tervein a megszüntető jellel kialakítandó állapotot kell az építési engedélyhez figyelembe venni.

/3/A falusias lakóterületeken telket összevonni 40 méteres telekszélességig lehet.

A létesítmények elhelyezésének szabályai

8.§

/1/ Ahol a TH-03-02-15/V munkaszámú tervdokumentáció  SZ-1,SZ-2 és SZ-4 jelű szabályozási terve nem tartalmazza az építési hely határvonalát, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.

/2/Oldalhatáron álló beépítés esetén

• kelet-nyugati fekvésű teleknél az északi oldalhatáron
• dél-kelet – észak-nyugati fekvésű teleknél az észak-keleti oldalhatáron
• észak-kelet – dél-nyugati fekvésű teleknél az észak-nyugati oldalhatáron
• észak-déli fekvésű teleknél a keleti oldalhatáron

kell az épületeket elhelyezni.

/3/Az újonnan beépítésre kerülő 1 ha.-nál nagyobb terület beépítése előtt vízügyi szakvéleményt kell készíttetni az adott területre és a vízügyi szakvéleményben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

/4/Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképítményt (pl. garázst) a fő funkciót hordozó épülettel egybeépítve vagy a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron lehet elhelyezni.

/5/Azokon a helyeken, ahol a TH-03-02-15/V munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-4 jelű tervei 10 éven túli szabályozási vonallal tervezett utakat jelölnek, ott az utak nyomvonalában épületeket elhelyezni nem lehet.

/6/A település közigazgatási területén  technológia torony (adótorony, átjátszóállomás) a meglévő és tervezett belterületi határtól számított 150 m-én kívül  magassági korlátozás nélkül elhelyezhető.

/7/ Szélkerék a település  közigazgatási területén a bakonyi hegyek, a természeti környezet  látványvédelme miatt nem helyezhető el.

A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések

9.§

/1/Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

/2/Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de a beépítettség nem növelhető, az épületek építménymagassága az övezeti paraméter szerint  növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.

/3/Azokon a területeken, ahol a telekméretekre vonatkozó előírás „K” kialakult, építési telek alakítása a tömbben jellemzően kialakult telekméreteknek megfelelően – az építési telek beépítési módjára beépítettségére és az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó előírások figyelembe vételével – történhet. A kialakított telek területe a tömbben illetve a tömbön belüli övezetben kialakult és beépített telkek területének átlagától maximum 10 %-al térhet el.

/4/Korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területen lévő olyan kialakult telek, melynek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, a beépítési mód (építési hely), a beépítettség és az építmények közötti megengedett legkisebb távolság figyelembevételével beépíthető.

/5/Már kialakult tömbbelső esetén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól max. 10 méter eltérés engedélyezett.

A közművekre vonatkozó rendelkezések

10.§

/1/ A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

/2/ A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani.

/3/ Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges.

/4/ Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.

/5/ Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

/6/ A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén.

/7/ Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők.

/8/ Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

/9/ Útépítésnél, útrekonstrukciónál a csapadékvizek elvezetéséről, a közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

/10/ Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

/11/ A közművekkel kapcsolatos mindennemű egyéb építési tevékenység során az ágazati előírásokat és a vonatkozó szabványokat kell figyelembe venni.

/12/ A teljes közművel nem rendelkező beépítésre szánt területeken a közműves szennyvízcsatorna kiépüléséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban, vagy hatóságilag engedélyezett korszerű közműpotlóval kell megoldani.

/13/ A település belterületén az ivóvízhálózaton 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.

/14/ Új lakóterületek, lakóutcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület szabályozási tervet kell készíteni.

/15/    A belterületi lakóutcáknál a szabvány szerinti közvilágítást ki kell építeni.

/16/   A szabályozási előírások során a részleges közművesítettség nem foglalja magában a zárt csapadékvíz elvezetés meglétének követelményét.

Művi- és régészeti értékvédelem

11.§

/1/ Az Országos Műemlék Jegyzékben szereplő védett műemlék a településen:

Római katolikus templom: Hrsz: 285, Kossuth Lajos utca. A kéttornyú, háromhajós római katolikus templom a középkori helyén 1774-ben épült, majd 1888-ban részben átalakították. Szószéke rokokó, az 1770-es évekből, a főoltára copf a XVIII. század végéről. Legutolsó jelentős restaurálása 1955-ben volt.

/2/Ezen műemlékileg védett objektum műemléki környezetébe az alábbi hrsz.-ok tartoznak: 156, 159, 160, 163, 164, 250, 286, 251, 290, 293/2, 295, 296/2, 297/1.

/3/Helyi védelem alatt állnak az alábbi objektumok:

• Temetőkereszt Jézussal, 1993, hrsz.:5.
• Millenniumi kereszt, 2000, hrsz.:5.
• Kopjafa, 1996, hrsz.:5.
• Kőkereszt Jézussal, 1904, felújítva: 1996, Katolikus templom előtt.
• Máriaszobor, Katolikus templom mellett
• I. és II. világháborús emlékmű, márvány, Kossuth Lajos u. 39.sz előtt

Egyéb épületek:

Evangélikus templom, 1820., Kossuth utca 30., Hrsz:131.

/4/ A helyi védelem, illetve az utcaképi védelem alatt álló épületeket meg kell őrizni eredeti formájukban, meg kell tartani a tetőidomot, nyílásrendszert, részletképzéseket, homlokzati tagolásokat, anyag és színhasználatot.

/5/Helyi védelem alatt álló építmény belső átalakítása során szintén meg kell őrizni az épületbelsőt eredeti formájában, meg kell tartani a részletképzéseket, anyag és színhasználatot stb.

/6/ Amennyiben a helyi védelem alatt álló létesítmény valamely okból életveszélyessé válik és bontása elkerülhetetlen, részletes felmérési tervdokumentáció készítendő.

/7/ Régészeti lelőhelyek:

1. lelőhely. Római katolikus templom. (MRT 79/1. lelőhely)

Régészeti jelenségek: Kora újkori csontvázas temető, középkori templom.

Helyrajzi szám(ok): 258, 159, 160, 163, 164, 298, 297/1, 296/2, 295, 293/2, 290.

2. lelőhely. Kisgyűrű. (MRT 79/2. lelőhely)

Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom, római kor.

Helyrajzi szám(ok): 050.

3. lelőhely. Téglagyár. (MRT 79/3. és 79/5. lelőhely)

Régészeti jelenségek: Telep, őskor. Felszíni telepnyom, római kor, középkor.

Helyrajzi szám(ok): 068/21-26, 068/4, 069/2-4, 069/2-6.

4. lelőhely. Céhegyi-dűlő. (MRT 79/4. lelőhely)

Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom, őskor.

Helyrajzi szám(ok): 078/1.

5. lelőhely. Kisgyűrű II.

Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom, római kor.

Helyrajzi szám(ok): 050.

6. lelőhely. Pusztahegy. (MRT 79/6. lelőhely)

Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom, középkor.

Helyrajzi szám(ok): 085, 086.

7. lelőhely. Dobzós-völgy. (MRT 79/7. lelőhely)

Régészeti jelenségek: Bizonytalan jellegű leletek, ismeretlen kor (őskor? római kor?).

Helyrajzi szám(ok): 094/11.

8. lelőhely. Újmajor. (MRT 79/8. lelőhely)

Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom, római kor.

Helyrajzi szám(ok): 0141/1-2, 0136, 0137/3, 0139/7, 10.

9. lelőhely. Keresztúr. (MRT 79/9. lelőhely)

Régészeti jelenségek: Település és templom, középkor.

Helyrajzi szám(ok): 0105/1-2, 0100/2.

10. lelőhely. Hamarászó.

Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom, középkor, kora újkor.

Leírás: A lelőhely a községtől nyugatra egy ovális alakú domb keleti lejtőjén helyezkedik el. A lelőhely kiterjedését nem sikerült megállapítani.

Forrás: A szerző gyűjtése.

Helyrajzi szám(ok): 017.

11. lelőhely. Laposi-dűlő.

Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom, középkor, kora újkor.

Helyrajzi szám(ok): 1401/1-1403/4.

/8/ Az ismert (azonosított) és feltételezett régészeti lelőhelyeken és a régészettel érintett területeken a 30 cm-t meghaladó talajbolygatással járó tevékenységet csak a szakhatóság hozzájárulásával lehet végezni. Ismert és feltételezett régészeti lelőhelyek a településen a TH-03-02-15/V munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain régészeti lelőhely határa jellel határolt területek.

/9/ A kulturális örökség védelméről szóló hatályos jogszabály értelmében a település teljes közigazgatási területén leletbejelentési és leletbeszolgáltatási kötelezettség érvényes.

/10/ Amennyiben a területen régészeti emlék illetve lelet kerül elő a felfedező köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni.

Táj-és településkép védelem

12.§

/1/ A 10%-nál nagyobb telekesés esetén az építménymagasság max. 5,5 m lehetséges.

/2/Az előkertek mélysége a meglévő épületek többségéhez igazodjon. Új beépítés esetén az előkert mélysége minimum 5 méter legyen.

/3/Falusias lakóterületen csak magastetős épület engedélyezhető 35-45 fokos tetőhajlásszöggel.

/4/Melléképítmény kivételével tetőhéjalásra szürke pala és hullámpala nem alkalmazható.

/5/A település területén sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény csak eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el.  A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.

/6/A település területén meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a hatályos jogszabályoknak megfelelően lehet. 

/7/A település belterületén található fasorokat, zöldterületeket, vízfolyások illetve holtágak mentén futó zöldterületeket, növénysávokat igényesen kell kialakítani.

/8/ A tájkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1,50 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki.

/9/ A tájba illeszkedés és a Bakonyi hegyek látványvédelme érdekében az épületek maximális átlagos építménymagasságaként meghatározott építménymagasságokat csak technológiai célból szükséges építményrész (kémény vagy kürtő) haladhat meg. A megengedett maximális építménymagasságot meghaladó magasságú építményrészek alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg az egész létesítmény bruttó alapterületének 1 %-át.

/10/A település területén kerítés csak a szabályozási vagy irányadó szabályozási vonalra építhető. A kerítés magassága sík terepen nem haladhatja meg a 2,00 métert. 15%-nál nagyobb terepesés esetén max 2,5 m. lehet.

/11/ Utólagosan épített (szerelt) kémény csak az épületek hátsó udvari - az épülettel takart - homlokzatán helyezhető el.

/12/ Szélkerék a település közigazgatási területén a bakonyi hegyek látványvédelme miatt nem helyezhető el.

/13/ Az SZ-1, SZ-2 tervlapokon jelölt helyen közterület alakítási-rendezési terv készítendő.

Természetvédelem

13.§

/1/Országos védelemben részesített természeti érték a településen nincs.

/2/Helyi természeti érték a településen nincs.

Környezetvédelem

14.§

/1/A településen a helyhez kötött légszennyező források légszennyezésével kapcsolatban a hatályos környezetvédelmi jogszabályok előírásait be kell tartani. Az ökológiailag sérülékeny területeken létesítendő légszennyező anyagot kibocsátó források kibocsátási határértékeit a vonatkozó jogszabálynak megfelelően kell megállapítani.

/2/A tervezési terület az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály alapján a 2. terület-felhasználásba tartozik, kivéve különleges területeket, melyek a 4. sz. terület-felhasználásba tartoznak. A zajkibocsátási határértékeket ennek megfelelően kell megállapítani.

/3/ A tervezési terület a közlekedésből származó zaj szempontjából a hatályos jogszabály alapján a 2. terület-felhasználásba tartozik, kivéve különleges területeket, melyek a 4. sz. terület-felhasználásba tartoznak. A település területén építmények elhelyezése ennek figyelembe vételével történhet.

/4/A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel (lakó, vegyes) határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó szükség esetén saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről.

/5/A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető.

/6/A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen esetleg található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani.

/7/Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és megfelelő újrahasznosításáról gondoskodni kell. A kivitelezés és üzemeltetés során pedig biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

/8/Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról.

/9/Külterületen és belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezését meg kell szüntetni. Az eddig felhalmozott hulladékot el kell szállítani, majd a területet rekultiválni kell.

/10/ A teljes közművel nem rendelkező beépítésre szánt területeken a közműves szennyvízcsatorna kiépüléséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban, vagy hatóságilag engedélyezett korszerű közműpotlóval kell megoldani.

/11/A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló jogszabály vonatkozó rendelkezései betartandóak.  A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. Vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető.

/12/A lakóterületek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos jogszabályban¹² foglalt határértékeinek betartásával. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos.

/13/Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szemben védelméről” szóló hatályos jogszabálynak.

/14/Veszprémvarsány közigazgatási területe a vonatkozó jogszabály szennyeződés érzékenységi besorolása szerint „B” érzékeny kategóriájú terület.

/15/Az elszikkasztásra kerülő csapadékvíz nem eredményezheti a földtani közegben a hatályos jogszabály szerinti „B szennyezettségi határérték túllépését.

/16/Új iparág telepítésénél a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól a vonatkozó jogszabályban foglaltak az irányadóak.

/17/A településen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményelről szóló és a köztisztaságról szólóhatályos jogszabályokban foglaltak az  irányadóak.

/18/A településen a nitrátszennyezéssel szembeni védekezésről gondoskodni kell a hatályos jogszabály¹⁹ alapján.

/19/A településen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló hatályos jogszabály előírási szerinti folyamatos gyom-mentesítésre.

/20/ A közigazgatási területen  az SZ-1, SZ-2, SZ-4 tervlap szerint  500 m-es levegővédelmi övezet kerül kijelölésre, mely területen belül a vonatkozó jogszabály előírásait kell betartani.

II. ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Lakóterületek

15.§

Általános előírások:

/1/Épületek elhelyezése:

• már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő- és oldalkert méreteknek az utcában már jellemzően kialakult méretekhez kell igazodni.
• új beépítésű területeken az elő-, oldal- és hátsókert méretek meghatározásánál az OTÉK 35.§ –ban foglaltak az irányadóak

/2/ Az oldalhatáron álló, szabadon álló, ikres  beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek, illetve a tűztávolság (OTÉK 36. §.) betartásával kell az építményeket elhelyezni. A 18 m-nél nagyobb szélességű építési telken az épület szabadon állóként is elhelyezhető. A 18 méternél keskenyebb telkek esetében az épületet az oldalhatárra kell helyezni.

/3/A lakóterületek övezeti tagolását a TH-03-02-15/V munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.

/4/Az új lakóterületen belül melléképítmény csak a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron helyezhető el. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát, minimális magassági korlát melléképítmény esetében nincs.

/5/ A  10%-nál nagyobb telekesés esetén az építménymagasság max. 5,5 m lehetséges.

/6/A falusias lakóterület (L f) jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő nagy kertes, általában egy önálló rendeltetési egységet magába foglaló telkeket tartalmazó övezet. A falusias lakóterületen telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület, vagy két egylakásos lakóépület helyezhető el.

A részletes övezeti előírásokat az alábbi táblázatok tartalmazzák:

Településközpont-vegyes területek

16.§

/1/A TH-03-02-15/V munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-4 jelű szabályozási tervlapján Vt jellel jelölt településközpont-vegyes területeken a következő övezeti előírások érvényesek:

Gazdasági területek

17.§

/1/Veszprémvarsány területén a következő gazdasági területek találhatóak:

G ksz      kereskedelmi és szolgáltató

G ip        ipari-  jelentős mértékű zavaró hatású terület –

/2/A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló telephelyek ill. szolgáltató létesítmények elhelyezésére kijelölt terület.

/3/Az ipari gazdasági terület jelentős mértékű zavaró hatású gazdasági terület a zavaró mértékű kibocsátási értékekkel  járó üzemi tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

/4/A G ksz és G ip jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

/5/ A gazdasági területek esetében a TH-03-02-15/V munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-4 jelű szabályozási tervén jelölt helyeken védőerdő sávot kell telepíteni.

A részletes övezeti előírásokat a következő táblázatok mutatják:

Különleges területek

18.§

/1/A különleges területek a TH-03-02-15/V munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain K jellel ellátott területek.

/2/ A különleges területek esetében a TH-03-02-15/V munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és mértékben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.

A részletes övezeti előírásokat a következő táblázatok mutatják:

/3/A temető területén maximum 5%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 6,0 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló, magastetős épület helyezhető el.

/4/A temető kerítése csak természetes anyagból (kő, tégla, fa) készíthető. A kerítés kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belső oldalán a TH-03-02-15/V munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni.

/5/A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg 3,0 métert. A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabály betartása kötelező.

/6/A kegyeleti park területén a beépítettség mértéke max. 2 %. Az övezetben a terület fenntartását szolgáló létesítmények helyezhetőek el szabadon állóan. A megengedett építménymagasság 4,5 m. A kegyeleti park területén a zöldfelület minimális mértéke 90 %.

/7/A hulladékudvar területén a beépítettség nem haladhatja meg a 30%-ot. A legkisebb zöldfelület min.20%. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága max.4,5m, a beépítési mód oldalhatáron álló.

/8/A hulladékudvar kialakításakor a mindenkori érvényes hulladékgazdálkodásról szóló jogszabályok előírásait kell figyelembe venni.

/9/ A terület az OTÉK 8. §. szerinti hiányos közművesítettség mellett is beépíthető.

/10/A hulladékudvarban elkülönítetten 13 fajta hulladék kerül szelektíven gyűjtésre szabvány gyűjtőedényzet és konténerek alkalmazásával. A háztartásokban folyamatosan képződött hulladékok közül a csomagolási anyagok, fém-, elektronikai-, műanyag és fahulladékok, gumiabroncs, üveg, háztartási lom, kertészeti nyesedék, illetve építési, bontási törmelék és háztartásban képződött veszélyes hulladékok szállíthatók be. A hulladékudvaron a lakosságtól begyűjtött veszélyes hulladék anyagai a megfelelő átvételi engedélyekkel rendelkező ártalmatlanítóhoz kerülnek.

Közlekedési- és közműterületek

19.§

/1/A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak.

/2/A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-03-02-15/V munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 Sz-2, SZ-4 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegű, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintű úttervek alapján határozhatók majd meg.

/3/ A külterületi utak szabályozási szélességén túl, a szabályozási vonaltól számított 6 m-en belül épületet, építményt elhelyezni nem lehet.

/4/A közlekedési területen elhelyezhetőek az OTÉK 26. § (3) bekezdésében foglalt létesítmények illetve az utak rézsűjében felszín alatti létesítmények (pincék).

/5/A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

/6/A területen az útkategóriák alábbiak:

KÖ t                            Településközi út

KÖ f                            Országos főút

KÖ m                          Országos mellékút

KÖ gya                           Gyalogút

KÖ gy                          Települési gyűjtőút

KÖ                              Kiszolgáló út

Egyéb közlekedési területek:

KÖ z                            Közlekedési zöldterület

KÖ k                            Vasút terület

/7/ A közlekedési zöldterület a növényzettel fedett közlekedési terület, melyet közpark jelleggel kell kialakítani.

/8/A közlekedési területek és közlekedési zöldterületek térbútorainak megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egységes megjelenésére. Az anyaghasználat során törekedni kell a természetes anyagok használatára (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el. Az itt elhelyezendő építmények fedésére hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható.

/9/A területen kizárólagos közműterületek a KÖ szt, KÖ vt, KÖ vm jellel jelölt –  szennyvíztisztító mű, víztározó és vízmű - területek. A kizárólagos közmű területen csak közműveket és a hozzá kapcsolódó létesítményeket lehet elhelyezni.

Zöldterületek

20.§

/1/Zöldterület az állandó növényzettel fedett közpark területe.

/2/A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását szolgáló létesítmények (térbútorok, játszóterek) illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.

/3/Az övezetben maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhető szabadon álló módon.

Erdőterületek

21.§

/1/A területen az alkalmazott kategóriák az alábbiak:

               E                           Gazdasági célú erdő

               E v                         Védőerdő

               E e                        Erdészház

/2/

/3/A védőerdő területe elsődlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi célokat szolgál. A védőerdő területén építmény nem helyezhető el.

/4/Az E e jelű erdészház területén az erdészettel, erdő- és vadgazdálkodással kapcsolatos épületek helyezhetőek el  max. 5%-os beépítettséggel .

Mezőgazdasági területek

22.§

/1/A területen a mezőgazdasági területek alkalmazott kategóriái az alábbiak:

               -Általános

M sz                      Szántóterület

               M r                        Rét és legelő területe

M ht                       Mezőgazdasági halastó

               -Kertes

               M k                        Mezőgazdasági kert terület

/2/Az általános mezőgazdasági területeken az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései az irányadóak.

/3/A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. A mezőgazdasági táblák szegélyei mentén a TH-03-02-15/V munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védőerdősávokat kell ültetniük.

/4/ A mezőgazdasági kert területek elsősorban a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés területei. A területen állattartó épületek, siló, trágyatároló és provizórikus jellegű épület nem helyezhető el.  A területen gazdasági jellegű épület  az övezeti előírásoknak megfelelően helyezhető el az OTÉK 29. §. (3) bekezdése szerinti beépítettséggel.

/5/A szántó és gyümölcsös művelési ágú területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, mely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.

/6/Az Mk jelű mezőgazdasági kert területeken az építménymagasság 4,5m lehetséges, kivéve a turisztikai célú kilátó.

/7/ A rét művelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell.

/8/ Az  M k  övezet területein a  az OTÉK 29. §  szerinti épület lehelyezés lehetséges, lakóépület kivételével.

Vízgazdálkodási területek

23.§

/1/A vízgazdálkodási területekbe a folyóvizek medre és partja, nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja illetve a tavak területei tartoznak.

/2/A területen az egyéb területek alkalmazott kategóriája az alábbi:

               V                           vízgazdálkodási terület (vízfelület, vízfolyás, vízállásos terület)

/3/A vízgazdálkodási területen az OTÉK 30. § (2) bekezdésben foglalt építmények helyezhetőek el.

24.§

Értelmező rendelkezések (fogalom-meghatározások)

1. Telekszélesség: A telek oldalvonalára (oldalhatár) merőleges vetületi mérete az építési hely elő- és hátsókerti határvonalai között. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekszélességre vonatkozó paraméterét.)

2. Telekmélység: a telek közterület vagy magánút felőli határvonalára merőleges vetületi mérete. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekmélységre vonatkozó paraméterét.)

3.  Irányadó szabályozási vonal: a telek irányadó szabályozási vonal, és telekhatár közötti, vagy irányadó szabályozási vonalak által határolt területe nem beépíthető. A telek irányadó szabályozással érintett területrészét a beépítettség számítása során figyelmen kívül kell hagyni.  Meglévő épület a telek irányadó szabályozással érintett területén nem bővíthető. Az övezetben előírt előkert méretébe az irányadó szabályozással érintett terület nem számítható bele. A tervezett telekalakítást legkésőbb a közterület kialakításáig végre kell hajtani. Az irányadó szabályozási vonallal határolt közterületek határa a szabályozási terv módosítása nélkül változtatható, de az ilyen közterület elhagyása, törlése csak a szabályozási terv módosításával lehetséges

4.  Irányadó telekhatár: az irányadó telekhatár betartása nem kötelező, a HÉSZ övezeti és egyéb előírásaiknak megfelelően alakíthatók telkek az irányadó telekhatárral meghatározottól eltérően is.

III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

25.§

/1/Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az 1/1986(III.26.) Összevont Rendezési Tervről szóló rendelet.

/2/Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet csak a TH-03-02-15/V munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2,SZ-4 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes.

.....................................                                                       ..........................................

            körjegyző                                                                           polgármester

A rendeletet a képviselő-testület 2005.június 16-i ülésén fogadta el.

A rendelet kihirdetése 2005.június 17-én megtörtént.

Veszprémvarsány, 2005.június 17.

                                                                                              .....................................

                                                                                           körjegyző

Egységes szerkezetbe foglalva: 2016. szeptember 05.

Dr. Bertalanné Józsa Judit

                                                                                                                        jegyző