Veszprémvarsány Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2016. (III.1.) önkormányzati rendelete
Veszprémvarsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2016. (III.1) önkormányzati rendelete Veszprémvarsány Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2016. 04. 30- 2016. 09. 28Veszprémvarsány Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2016. (III.1.) önkormányzati rendelete
Veszprémvarsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2016. (III.1) önkormányzati rendelete Veszprémvarsány Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Veszprémvarsány Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szervezetére és működésének szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat és jelképei
1. § (1) Az Önkormányzat megnevezése:
A helyi önkormányzás általános szabályai
2. Az önkormányzati jogok
2. § (1) A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 4. §-a (továbbiakban: Mötv.).
(2) A helyi önkormányzatok által ellátott, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében rögzített feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlása alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül. (Mötv. 5. §-a)
(3) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. Veszprémvarsány Község Képviselő-testületének szervei:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) az Écsi Közös Önkormányzati Hivatal,
d) a jegyző
e) a társulás.
(4) Az önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:
a) a képviselő-testület egyedi döntéseit követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban
b) helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.
Amennyiben az önkormányzat vállalkozásban kíván részt venni, a döntést megelőzően szakértői véleményt kell kérni, illetőleg közgazdasági /költség-haszon/ elemzést végeztetni. Ennek hiányában az előterjesztés nem terjeszthető a képviselő-testület elé.
(5) A Képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az ügy a településfejlesztéssel és -üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselő-testület csakis a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdek képviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
3. Területi koordináció
3. § A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormányzattal és a járás településeinek önkormányzataival. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi, valamint járási elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás - a jegyző közreműködésével - a polgármester feladata.
Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
4. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. (Mötv. 10. § (1) bekezdése)
(2) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok körét a Mötv. 13. §-a rögzíti.
(3) Ezen kívül az önkormányzat számára törvény kötelező feladat- és hatáskört állapít meg az önkormányzatok eltérő adottságainak a Mötv.11. §-ában foglaltak figyelembevételével.
(4) A helyi önkormányzat önként vállalhatja – helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - minden olyan helyi közügy önálló megoldását:
a) amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe
b) és abban mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes
c) ami nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. (Mötv. 10. § (2) bekezdése)
(5) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni.
5. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően és ezen túlmenően a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
1. a rendeletalkotás;
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;
5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;
15. területszervezési kezdeményezés;
16. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. (1-16-ig a felsorolás a Mötv. 42. §-a.)
(2) A képviselő-testület az olyan döntéseket, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, a bizottságára, a társulására, a polgármesterre, a jegyzőre átruházhatja. Az 1.sz. melléklet tartalmazza az önkormányzati rendeletben a polgármesterre, jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét.
(3) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját. A hatásköri címzettnek az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet szükség szerint tájékoztatnia kell.
(4) E hatáskör gyakorlásához a képviselő-testület utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
6. § (1) A képviselő-testület –amennyiben törvény kivételt nem tesz - az intézményvezetők megbízása során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó jogszabályi rendelkezések, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekben meghatározott eljárási szabályok betartásával jár el.
(2) Intézményvezetők kinevezésére, vezetői megbízás adására, felmentésére, vezetői megbízás visszavonására, összeférhetetlenségére vonatkozó javaslat előterjesztője a polgármester.
A képviselő-testület működése
7. §
4. A képviselő-testület összehívása
8. § (1) A képviselő-testület ülésére a jogszabályban előírtakon túl, tanácskozási joggal meg kell
5. A munkaterv
9. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv. A munkaterv egy évre készül.
(2) A munkaterv-tervezet előkészítése a polgármester feladata. A tervezet előkészítése során
a) javaslatot kér:
aa) a képviselőktől,
ab) a jegyzőtől
b) javaslatot kérhet:
ba) a képviselő-testülettel vagy szerveivel együttműködési megállapodást kötött egyéb
6. A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai
10. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) a) és b) pontjában felsorolt esetekben.
(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más üzleti érdeket sértene. Erről a képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján határozattal dönt, amelynek elfogadásához minősített többség szükséges.
(4) A képviselő-testület zárt ülésen hozott döntését - amennyiben jogszabályban védett érdeket nem sért - az ülést követően haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni.
(5) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
(6) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívás esetén az Écsi Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.
(7) Az (1)-(7) bekezdésben foglaltak a bizottságok üléseinek rendjére is vonatkoznak.
11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatottsága esetén az alpolgármester, mindkettőjük, akadályoztatottsága esetén az SZMSZ szerinti korelnök vezeti. (továbbiakban: ülésvezető).
(2) Az ülést az ülésvezető nyitja meg; megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, továbbá megállapítja a jelen lévő képviselők számát és a képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van.
(3) Az ülésvezető az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
(4) Ha az ülés ennek ellenére határozatképtelen marad, az ülésvezető az ülést berekeszti. Ebben az esetben a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.
(5) A napirend tervezetét az ülésvezető terjeszti a képviselő-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó napirendi pontok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét.
(6) Az ülésvezető a meghívó szerinti napirend írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.
(7) A napirendről a képviselő-testület határozathozatal dönt.
7. Az előterjesztés
12. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) a munkatervbe felvett beszámoló,
b) egyéb döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra is irányulhat
c) a képviselő, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban nyújtható be vagy szóban terjeszthető elő. A polgármester – az ügy halaszthatatlanságára, illetve fontosságára hivatkozva - engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az anyag áttanulmányozásához megfelelő időt kell biztosítani.
(3) Az előterjesztés főbb elemei:
a) az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevő bizottság/ok/, a szakértő/k/, más közigazgatási szervek és meghatározott személyek, stb. véleményét, s mindazokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, s a döntést indokolják
b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a rendelkezés, a végrehajtásért felelősek és a határidők megjelölésével. Az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni.
8. A sürgősségi indítvány
13. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.
(2) A polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a bizottság elnöke, a jegyző vagy nyilvános ülés esetében a nemzetiségi önkormányzat elnöke javasolhatják a képviselő-testületnek a napirendi javaslatba fel nem vett ügyek tárgyalását.
(3) A sürgősségi indítványt indokolással ellátva legkésőbb a testületi ülést megelőző napon 12 óráig a polgármesternél kell benyújtani. Az indítvány meg kell feleljen az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek.
(4) A képviselő-testület a napirend meghatározásakor a sürgősségi indítvány tárgyalásáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Ha az indítványt elfogadja, azt az írásban megküldött napirendi sorozat utolsó napirendjeként az egyebek napirendi pont előtt tárgyalja meg. Ha a testület az indítvány sürgősségét elutasítja, a tárgyalás időpontjáról és a napirendre való felvételéről dönt.
9. A tanácskozás rendje
14. § (1) Az ülésvezető a tárgysorozatba vett előterjesztésekről külön-külön nyit vitát.
(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztőjét illeti meg a szó. Szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez olyan kérdésekben, amelyek a döntéshozatalt befolyásolhatják.
(3) Ezt követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni 2 percben, amelyekre válaszolnia kell. A kérdésekre adott válaszok elhangzását követően az ülésvezető a döntést igénylő napirendi pont felett –a kérdésekre, interpellációkra adott válaszok kivételével – vitát nyit.
(4) A napirendi pont vitájában jelentkezési sorrendben a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevők kapnak szót.
(5) A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer, a tanácskozási joggal meghívott egyszer szólhat hozzá. Az első hozzászólás legfeljebb 2 perc a további hozzászólás legfeljebb 1 perc időtartamban történhet.
(6) Az időhatárt túllépő képviselőtől, illetve hozzászólótól az ülésvezető megvonhatja a szót.
(7) Bármikor szót kérhet:
a) az előterjesztő
b) bármely képviselő
10. Szavazás
15. § (1) A szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(3) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §, 55. §, 68. § 88-89. § 103. §-ában meghatározott ügyekben, valamint e rendelet a 15. § (14) bekezdésében foglalt esetben. Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(4) Ha az önkormányzati képviselő a jogszabályban előírt érintettségének bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, akkor erre irányuló indítvány esetén a képviselő-testület soron következő ülésén dönt az önkormányzati képviselő szóbeli figyelmeztetéséről, melyet a jegyzőkönyv szó szerint tartalmaz.
(5) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza.
(6) Az eldöntendő javaslatokat az ülésvezető bocsátja szavazásra. A döntési javaslat szövegét egyértelműen és úgy kell feltenni szavazásra, hogy arra egyértelműen lehessen szavazni.
(7) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.
(8) A szavazásra bocsátás során az ülésvezető szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni -, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, s ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.
(9) Az ülésvezető először – az elhangzás sorrendjében - a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra. A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslatnak a képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.
(10) Az ügyrendi javaslatokat az ülésvezető soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.
(11) A képviselő-testület név szerinti szavazást az ülésen elhangzott indítvány esetén a tárgyalt napirendhez kapcsolódva rendelhet el.
(12) A név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők ülésrendje szerint, az óramutató járásával egyező irányban felolvassa a képviselő névsorát, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(13) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező. Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(14) A titkos szavazás szavazólapon történik. A jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben, urnás rendszer segítségével. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal. A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság elnökét és tagjait - bármely képviselő javaslatára – a képviselő-testület nyílt szavazással, minősített többséggel választja meg saját tagjai közül. A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.
(15) A vagyonnyilatkozatokat vizsgáló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás helyét és idejét,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
c) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,
d) a szavazás eredményét.
A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.
(16) A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, az ellene szavazók és a tartózkodók számát, majd kihirdeti a döntést.
11. Interpelláció, kérdés
16. § (1) Interpelláció: interpellációt valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása tárgyában, illetőleg intézkedés elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni a képviselő-testület tagjának a testület ülésén - a napirendek előtt - a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, az önkormányzati bizottságok elnökeihez, és a jegyzőhöz.
a) Az interpellációt a testületi ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzettje legalább 5 nappal előbb írásban megkapta. Az interpelláció másolatát a polgármesternek is meg kell küldeni, ha az interpelláció címzettje más személy. Amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot igényel, akkor az ülést követő 15 napon belül, írásban kell választ adni az interpellálónak.
b) Amennyiben az a) pontban jelzett határidő után vagy a testületi ülésen nyújtják be az interpellációt, az érintettnek arra csak abban az esetben lehet az ülésen választ adnia, ha álláspontja szerint a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.
c) Az interpellálónak megküldött válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni, amelyet a következő képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.
d) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról az előterjesztő nyilatkozik Ha a választ nem fogadja el, vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel a képviselő-testület is dönt a válasz elfogadásáról. Ha a testület sem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza, amely a következő ülésen véleményét ismertetve tájékoztatja a képviselő-testületet.
e) Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestereket, az önkormányzati bizottsági elnököt, illetőleg a tanácsnokokat.
(2) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési
12. A tanácskozás rendjének fenntartása
17. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik. Ennek során:
a) ha az ülésteremben az érdemi munkát bárki zavarja, rendre utasíthatja;
b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjaihoz méltatlan magatartást tanúsít;
c) ha a második figyelmeztetés is eredménytelen, akkor megvonja a szót a képviselőtől, hozzászólótól;
d) ha a rendzavarás olyan mértékű, hogy a testület a munkáját nem tudja folytatni, az ülést megszakíthatja.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A kiváltó ok megszűnése után az ülés vezetője azonnal elrendeli az ülés folytatását.
(4) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat
13. A jegyzőkönyv
18. § (1) A képviselő-testület üléséről felvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni a jogszabályban meghatározott előírások betartásával. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet, a meghívót és mellékleteit az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak.
(3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével – az Écsi Közös Önkormányzati Hivatal Veszprémvarsányi Kirendeltségén betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.
(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
A képviselő-testület döntései
14. Az önkormányzati határozat és rendelet jelölése
19. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatot hoz.
(2) Az önkormányzat rendeleteit és határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
15. Az önkormányzati rendeletalkotás
20. § (1) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. (Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése)
(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a képviselő-testület bizottságai,
b) képviselők,
c) polgármester, alpolgármester, jegyző,
d) nemzetiségi önkormányzat testülete.
(3) A rendelet-tervezetet az Écsi Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett ügyintézője – a jegyzővel együttműködve - készíti el. A képviselő-testület által megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, a tanácsnok(ok), az ideiglenes bizottság és külső szakértő is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.
(4) Az Écsi Közös Önkormányzati Hivatal hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, a tanácsnokok, az ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.
(5) A rendelet-tervezetet az Écsi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjéhez kell benyújtani.
(6) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.
(7) Az önkormányzati rendeletet a hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés ideje a Hivatal hirdetőtábláján való kihelyezés napja, melyet a rendelet eredeti példányán záradékként kell feltüntetni.
(8) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és hatályosulásáról, szükség szerinti felülvizsgálatáról és a szükséges módosító indítványok előterjesztéséről a jegyző gondoskodik.
(9) Az önkormányzati rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a képviselő-testület bizottsága hatáskörébe utalhatja.
(10) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.
(11) Az önkormányzati rendeletek két példányát a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak meg kell küldeni, valamint az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
(12) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester vagy a jegyző indítványára tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.
Az önkormányzati képviselő
16. Az önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei
21. § (1) A képviselőt a Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg,
A képviselő-testület bizottságai
17. A bizottságok működése
22. §
.
23. §
.
24. §
.
A polgármester, az alpolgármesterek, tanácsnokok és a jegyző
25. §
18. A polgármester
19. Az alpolgármester
26. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. A képviselő-testület az alpolgármestert saját tagjai közül választja meg.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó jogszabályi előírások.
(4) Az alpolgármester feladatát, hatáskörét a polgármester határozza meg.
(5) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
20. A jegyző
27. § (1) A polgármester - pályázat útján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos többségi döntése alapján jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra.
(2) A polgármester a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására – határozatlan időre a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos többségi döntése alapján aljegyzőt nevezhet ki.
(3) A polgármester a jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra –a jegyzői feladatok ellátásával a Hivatal belső szervezeti egységének vezetőjét bízza meg.
(4) A képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:
a) előkészíti a képviselő-testületi ülésekre és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket
b) ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat
c) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein
d) jelzi a képviselő-testületnek és polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő a döntés-előkészítés során, a szavazás előtt az előterjesztés vitájában
e) gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt aláírja.
h) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről
(5) A jegyző egyéb főbb feladatai:
a) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
b) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
c) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,
d) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben
e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői, közszolgálati ügykezelők és munkavállalói tekintetében.
f) ellátja a közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.
h) a képviselő-testület által jóváhagyott teljesítmény-követelményi célok alapján a hivatal köztisztviselői tekintetében évente meghatározza a teljesítmény-követelményeket, értékeli egyéni munkateljesítményüket.
A képviselő-testület hivatala
21. A hivatal feladata, szervezete
28. §
.
Az önkormányzat lakossággal való kapcsolata
22. Közmeghallgatás, lakossági fórum
29. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterekhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleg ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az Écsi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, Veszprémvarsány Község Önkormányzata hirdetőtábláján és a község honlapján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 10 nappal.
(4) A közmeghallgatást az ülésvezető vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.
(5) Közmeghallgatást kell tartani a képviselő-testület döntése alapján is, az általa megjelölt témakörben.
(6) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - lakossági fórumot hívhat össze. Összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni.
Lakossági tájékoztatás szabályai
30. § (1) Az önkormányzat feladatai közé tartozik az önkormányzat tevékenységéről, a hivatali munkáról, a lakossági érdeklődésre számot tartó önkormányzati eseményekről, történésekről a folyamatos lakossági tájékoztatás szervezése.
(2) A működtetés során biztosítani kell az önkormányzati és hivatali munka átláthatóságára, nyilvánosságára vonatkozó jogszabályi előírások betartását.
(3) A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosításával kapcsolatos feladatok ellátásáról a jegyző gondoskodik.
(4) A kötelezően közzéteendő közérdekű adatok körét nem érintő képviselő-testületi döntések
Az önkormányzat gazdálkodása
23. Az önkormányzat gazdasági alapjai
31. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletek határozzák meg.
24. Az önkormányzat költségvetése
32. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a feladatfinanszírozási rendszer keretében nyújtott támogatás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetés tervezetében először a törvényben vagy önkormányzati rendeletben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, ezek után kell javasolni további, még vállalható önkormányzati feladatokat.
(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést előzetesen valamennyi bizottság kötelezően megtárgyalja és véleményezi. A külön jogszabályban előírt kötelező érdekegyeztetést a polgármester folytatja le.
25. Az önkormányzat gazdálkodása
33. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait az Écsi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott önállóan működő intézmények a működési kiadásokra biztosított pénzeszközeiket a közös önkormányzati hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el.
34. §
.
35. §
.
26. Belső kontrollrendszer
36. §
Törvényességi felügyelet
Záró rendelkezések
37. § (1) Ez a rendelet 2016. március 1-én lép hatályba.
(2) A Veszprémvarsány Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet mellékleteként kell kezelni:
1. Átruházott Hatáskörök Jegyzéke A képviselő-testület átruházott hatáskörei,
2. a polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek jegyzéke,
3. Társulások.
(3) A Veszprémvarsány Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet függelékeként kell kezelni:
1. a település főbb adatai Veszprémvarsány,
2. a Képviselő-testület tagjai,
3. az állandó bizottságok listája,
4. 2016. március 01-től hatályos kormányzati funkciók jegyzéke.
(4) Hatályát veszti Veszprémvarsány Község Önkormányzata 1/2015. (II. 10.) számú a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelete.
1. melléklet
1. sz. melléklet
a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2016. (III. 1.) önkormányzati rendelethez
ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK JEGYZÉKE
A képviselő-testület átruházott hatáskörei
(1) A polgármesterre:
1. A mindenkori hatályos - a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló - rendelet alapján:
- rendkívüli települési támogatás,
- temetési települési támogatás,
- eseti gyógyszer hozzájáruláshoz nyújtott települési támogatás,
- időskorúak támogatásához nyújtott települési támogatás,
- beiskolázási támogatáshoz nyújtott települési támogatás,
- hulladékszállítási díj-támogatásához nyújtott települési támogatás,
- jubileumi támogatáshoz nyújtott települési támogatás.
(2) A jegyzőre:
1. A mindenkori hatályos – a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló – rendelet alapján:
2. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. Törvény (a továbbiakban: Fétv.) 103/A. § (2) bekezdése alapján
2. melléklet
2. sz. melléklet1
a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2016. (III. 1.) önkormányzati rendelethez
A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak kivételével, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek jegyzéke:
(1) A kialakult VIS MAIOR eseményt a polgármester a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által működtetett ebr42 rendszerben elektronikus úton történő kitöltésével bejelenti a vis maior eseményt.
(2) A polgármester dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben. A polgármester a felhatalmazás alapján a forrásfelhasználásról esetenként legfeljebb 2.000.000,-Ft összeghatárig dönthet önállóan.
3. melléklet
3. sz. melléklet2
a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2016. (III. 1.) önkormányzati rendelethez
Társulások:
Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás
Veszprémvarsány, Sikátor, Bakonypéterd és Lázi Önkormányzat Intézményfenntartó
Társulás
Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
1. függelék
1. sz. függelék
a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2016. (III. 1.) önkormányzati rendelethez
A település főbb adatai
VESZPRÉMVARSÁNY
Veszprémvarsány közigazgatási területe: 2119 hektár.
Fekvése: A települést, a Győrt Veszprémmel összekötő 82. számú út mentén Győrtől 30 km, Veszprémtől 45 km távolságra találjuk meg. A község egyike ama hat településnek, amelyet 2002. október 20-a után csatoltak a megyéhez, átkerült a Zirci kistérségből a Pannonhalmai kistérségbe. Vasúti csomópont a Győr–Veszprém- és a Tatabánya–Pápa-vasútvonalak kereszteződésében. A település az északi Bakony keleti lejtőjére épült. A község lenyúlik a Sokorói-dombságot és a Bakony hegységet elválasztó síkságra, ahol megterem a gabona. Az északi lejtőkön szőlő termelhető.
Lakossága: 1062 fő /2019. 01. 01./
Alapvető műszaki infrastruktúra:
Lakásállomány: 440 db.
Vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlanok száma: 421 db.
Szennyvízhálózatba bekötött ingatlanok száma: 355 db.
Vezetékes gázzal ellátott ingatlanok száma: 182 db.
Telefonnal ellátott lakások száma: 225 db.
Nyilvános telefonfülkék száma: 2 db.
Közintézmények:
Fekete István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
2. függelék
2. sz. függelék
a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2016. (III. 1.) önkormányzati rendelethez
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI
1. Vaderna Melinda polgármester Lakcím: Veszprémvarsány, Gábor Áron u. 19.
Tel.sz.: 06309562494
e-mail cím: vadernamelinda@gmail.com
2. Tavas József alpolgármester Lakcím: Veszprémvarsány, Horog u. 8.
Tel.sz.: 06303777779
e-mail cím:
3. Gyöngyösi Olivér képviselő Lakcím: Veszprémvarsány, Kossuth u. 22.
Tel.sz.: 06304032990
e-mail cím: oli20@freemail.hu
4. Hardi János képviselő Lakcím: Veszprémvarsány, Könyves K. u. 10.
Tel.sz.: 06305786774
e-mail cím: hardi.janiba@gmail.com
5. Penics Bernadett képviselő Lakcím: Veszprémvarsány, Gábor Áron u. 10.
Tel.sz.: 06309466564
e-mail cím: penicsbernadett@gmail.com
6. Pethőné Gócza Veronika képviselő Lakcím: Veszprémvarsány, Ady Endre u. 4.
Tel.sz.: 06309950997
e-mail cím:
7. Ringhoffer Eszter képviselő Lakcím: Veszprémvarsány, Ebédlátó u. 9.
Tel.sz.: 06304840751
3. függelék
3. sz. függelék
a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2016. (III. 1.) önkormányzati rendelethez
AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK LISTÁJA
1. Ügyrendi bizottság
A bizottság tagjai:
Gyöngyösi Olivér képviselő – elnök
Pethőné Gócza Veronika képviselő
Ringhoffer Eszter képviselő
4. függelék
4. sz. függelék
a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2016. (III. 1.) önkormányzati rendelethez
2016. március 01-től hatályos kormányzati funkciók jegyzéke
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó
tevékenységek
016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start mintaprogram – Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041236 Országos közfoglalkoztatási program
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
045120 Út, autópálya építése
045150 Egyéb szárazföldi személyszállítás
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
064010 Közvilágítás
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072111 Háziorvosi alapellátás
072311 Fogorvosi alapellátás
074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
081045 Szabadidősport-(rekrációs sport-) tevékenység és támogatása
082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
082044 Könyvtári szolgáltatások
082070 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása
082091 Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai
091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
091212 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelésének,
oktatásának szakmai feladatai 1-4. évfolyamon
091220 Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésévei,
oktatásával összefüggő működtetési feladatok
092112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelésének,
oktatásának szakmai feladatai 5-8. évfolyamon
092120 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésévei,
oktatásával összefüggő működtetési feladatok
096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
104030 Gyermekek napközbeni ellátása
104031 A gyermekek bölcsődei ellátása
104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében
104036 Munkahelyi étkeztetés bölcsődében
104042 Család és gyermekjólétei szolgáltatások
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
107051 Szociális étkeztetés
107052 Házi segítségnyújtás
A 2. számú mellékletet a 11/2016. (IX. 28.) számú rendelet 1. §-a módosította, hatályba lépése 2016. 09. 28.