RIGÁCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

RIGÁCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2015. (V.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

(Egységes szerkezetbe foglalva 2017. október 16.)

Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 43. § (3) bekezdésében és 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat elnevezése és székhelye

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testülete

(2) Az önkormányzat székhelye: 8348. Rigács, Kossuth utca 19.

(3) Működési területe: Rigács község közigazgatási területe

(4) Az önkormányzat jelképei: a község címere és zászlaja. 

(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.rigacs.hu

(6) Az önkormányzat hivatalának elnevezése: Gógánfai Közös Önkormányzati Hivatal Ukki Kirendeltségéhez tartozó település. Működési területe: Ukk, Rigács és Zalameggyes községek közigazgatási területe a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodás alapján.

(7) A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítását a www.goganfaikoh.hu honlapon teljesíti. ^[[1]]

2. Az önkormányzat jelképei

2. § Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.  

II. Fejezet

Az önkormányzat feladatai, a hatáskörök gyakorlása

3. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai

3. § (1) Az önkormányzat biztosítja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben számára meghatározott kötelező feladatok ellátását.

(2) Az önkormányzat által önként vállalt önkormányzati feladatokat az 1. melléklet tartalmazza.

4. Az önkormányzati hatáskörök átruházása

4. § Az átruházott hatásköröket az SZMSZ. 2. melléklet tartalmazza.

5. Az átruházott hatáskörök gyakorlása

5. § Az átruházott hatáskör címzettje az átruházott hatáskör gyakorlása során köteles figyelembe venni.

6. § (1) Az átruházott hatáskörök gyakorlása során a személyiségi jogok védelmét biztosítani kell.

(2) A döntések végrehajtásáról, továbbá a bizottság működéséhez szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételekről a jegyző – a hivatal útján – gondoskodik.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

6. A képviselő-testület létszáma, ülések előkészítése

7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együttesen 5 fő.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.

8. § A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendi pontjai:

a) a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatója az önkormányzati választások  

    eredményéről;

b) Polgármester, valamint a képviselők eskütétele.

9. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

(2) A képviselő-testület üléseinek helyszíne általában a Községháza, tárgyaló (Rigács, Kossuth utca 19.) Ha a tárgyalandó napirend vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a község közigazgatási területén belüli másik helyszínen vagy másik településen is meg lehet tartani.

(3) A képviselő-testületi működés nyilvánosságára a mindenkor hatályos információszabadságról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

10. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül a polgármester bármikor hívhat össze rendkívüli ülést.

(2) Sürgős döntést vagy azonnali intézkedést igénylő napirend esetén rendkívüli ülést tart a képviselő-testület.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben öt napon belül össze kell hívni, a kezdeményezés benyújtásától számított tizenöt napon belüli időpontra.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának napirendjét, helyét és idejét. A javaslattevőnek a javasolt napirendi ponthoz írásbeli előterjesztést kell csatolnia.

(5) A képviselő-testület tagjai által benyújtott indítvány esetében szükséges, hogy az indítványt és az előterjesztést a települési képviselők saját kezűleg aláírják.

(6) Az indítványt az előterjesztéssel együtt a polgármesterhez kell benyújtani.

(7) A rendkívüli ülésre az indítványozók által megjelölteket, valamint a polgármester szerint szükségesnek tartott személyeket kell meghívni.

(8) Rendkívüli ülés kitűzhető a rendes képviselő-testületi ülés időpontjára is.

11. § (1) A közmeghallgatás helyét és időpontját 8 nappal korábban kell a lakosság tudomására hozni.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3) A közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga.

12. § (1) A képviselő-testület ülésére rendelettervezet csak írásban nyújtható be. Egyéb előterjesztés szóbeli is lehet.

(2) A rendelettervezet előkészítésének jogi és szakmai koordinációja a jegyző feladata.

(3) Rendeletalkotást a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül a jegyző is kezdeményezhet.

(4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyat és a tényállást;

b) a döntési lehetőségeket és azok jogszabályai alapját;

c) lehetőség szerint döntési javaslatot;

d) szükség szerint határidőt és a végrehajtásért felelős megjelölését.

13.  § (1) A képviselő – az ülést megelőző 8 nappal – a polgármesternél önálló képviselői indítványt terjeszthet elő.

(2) A képviselői indítványnak tartalmaznia kell az indítvány tárgyát, szövegét, az előterjesztő sajátkezű aláírását.

14.  § (1) A sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 óráig – sürgősségi indítvány nyújtható be a polgármesternél.

(2) Sürgősségi indítványt terjeszthet elő:

a) a polgármester;

b) a képviselő;

c) a jegyző.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület dönt, arról alakszerű határozatot nem hoz.

7. A képviselő-testület összehívásának rendje

15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. Akadályoztatása esetén a települési képviselők közül választott alpolgármester jogosult az ülés összehívására. A polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén, vagy ha a két tisztség egyidejűleg betöltetlen, az ülés összehívását és vezetését a korelnök látja el.

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a javasolt napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 4 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni.

(4) A 10. § (2) bekezdése szerinti rendkívüli ülést soron kívül azonnalra is össze lehet hívni:

a) telefonon,

b) futár,

c) elektronikus levél

útján.

(5) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról a nyilvánosságot (a település lakosságát) a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztésével kell értesíteni.

(6) A képviselő-testület rendes üléseire meg kell hívni

a) a települési képviselőket;

b) a jegyzőt;

c) a napirendi pontok előadóit;

d) akiket a polgármester indokoltnak tart; és

e) azokat, akiknek törvény, kormányrendelet vagy helyi önkormányzati rendelet, tanácskozási jogot biztosít.

8. A képviselő-testületi ülés vezetése és az ülés vezetőjének jogköre

16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester ülés vezetésének körébe tartozó feladatait, akadályoztatása esetén a települési képviselők közül választott alpolgármester,           a 15. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a korelnök látja el.

(2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan.

17. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését

a) összehívja, megnyitja, vezeti, befejezettnek nyilvánítja, szünetet rendel el,

b) megállapítja a határozatképességet, továbbá a 20. §-ban meghatározottak szerint számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévőket és

c) figyelemmel kíséri a képviselő-testület munkájából való kizárási okot, kizárási ok felmerülése esetén a képviselő-testület döntését kezdeményezi.

(2) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogköre:

a) az ülés vezetése,

b) a szó megadása, megtagadása,

c) a szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,

d) napirend előtti és ügyrendi kérdésben szó megadása és megtagadása,

e) az ülés félbeszakítása,

f) javaslat a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

g) tárgyalási szünet elrendelése,

h) napirendek összevont tárgyalására javaslattétel.

(3) A polgármester vitavezetési feladatai:

a) napirendi pontonként megnyitja és befejezettnek nyilvánítja a vitát,

b) szavazást rendel el,

c) megállapítja a szavazás eredményét és

d) kimondja a határozatot.

(4) A polgármester egyéb feladatai, jogköre:

a) felszólítási jog a képviselő-testület ülésén bármikor,

b) az ülés rendjének biztosítása,

c) az aktuális ügyeket követően feltett képviselői kérdésekre tájékoztatás megadása.

18. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti ismételt felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása során

a) bármely vitában a 2 perces szókérés,

b) az interpelláció előadása és a viszontválasz

külön ügynek minősül.

19. § (1) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha a polgármester rendelkezése ellenére a képviselő-testület folytatja ülését, a polgármester elhagyja az ülésvezetői széket; az ülés ezzel félbeszakad, és polgármesteri összehívásra folytatódik.

(2) Ha valamely képviselő a felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselőt sértő kifejezést használ, vagy más módon e rendeletnek a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, a polgármester rendreutasítja. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a polgármester 5 perc szünetet rendel el. Ha a képviselő a szünetet követően sem tartja be az ülés szabályait, az kötelezettségszegésnek minősül, amelyet az adott ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(3) A nyilvános ülésen megjelent polgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, az ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

9. A képviselő-testület ülése, a képviselő-testület döntéshozatala

20. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele – 3 fő – jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testület ülését 8 napon belül – ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására – újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen szükséges tisztázni a határozatképtelenség okait.

21. § A képviselő az akadályoztatását az ülés előtt köteles bejelenteni a polgármesternek. Az előzetesen be nem jelentett és két munkanapon belül meg nem indokolt távollét, igazolatlan hiányzásnak minősül.

22. § A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendhez bármely képviselő tehet módosító, kiegészítő indítványt. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt, arról alakszerű határozatot hoz.

23. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. A kiegészítés időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(2) Az előadóhoz a képviselő-testület tagja, az ülésen az adott ügyben tanácskozási joggal részt vevő kérdést intézhet, amelyre az előadó köteles válaszolni.

(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama a 8 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester a szót megvonhatja. A felszólalót viszontválaszra újabb 2 perc illeti meg, továbbá személyes érintettség esetén 2 perc felszólalási jog illeti meg.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, azt bármikor visszavonhatja.

(5) A vita lezárására a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt, arról alakszerű határozatot nem hoz.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a polgármester – amennyiben felszólalásra nincs jelentkező – a vitát befejezettnek nyilvánítja.

(7) A vita lezárása után – a határozathozatal előtt – a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra azzal, hogy először – az elhangzás sorrendjében – a módosító és kiegészítő javaslatokat, majd az elfogadott módosításokkal és kiegészítésekkel együtt az eredeti határozati javaslatot teszi fel szavazásra.

(9) A minősített többséggel meghozandó döntések esetében a hozzájuk érkező módosító, kiegészítő javaslatok elfogadásához is minősített többség szükséges.

24. § A képviselő-testület a szavazati arányok jegyzőkönyvben történő rögzítése mellett alakszerű határozat nélkül dönt:

a) interpellációra adott válasz elfogadásáról;

b) módosító, kiegészítő javaslatokról;

c) tájékoztató jelentés tudomásulvételéről;

d) amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az ügyrendi kérdésekről.

25. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl minősített többség szükséges

a) a gazdasági program elfogadásához;

b) gazdasági társaság alapításához, gazdasági társaságban való belépéshez;

c) alapítvány létrehozásához, alapítói jogok gyakorlásához;

d) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához;

e) helyi népszavazás kitűzéséhez, amennyiben annak kitűzése nem kötelező.

26. § (1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. A képviselők „IGEN” vagy „NEM” szavazattal szavaznak.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatok összeszámlálása az ülés vezetőjének a feladata.  Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel és bármelyik képviselő kéri, az ülés vezetője köteles a szavazást egy alkalommal megismételtetni.

(3) Személyi ügyekben – választás, kinevezés, vezetői megbízás – több jelölt esetén a szavazás a jelöltek névsora alapján történik azzal, hogy egy képviselő „IGEN” szavazattal csak egy jelöltet támogathat.

27. § (1) Titkos szavazás rendelhető el azokban az ügyekben, melyeket a képviselő-testület zárt ülésen tárgyal vagy tárgyalhat.

(2) Ha a titkos szavazást törvény nem teszi kötelezővé, azt bármely képviselő indítványozhatja, de az indítványról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, döntését alakszerű határozatba foglalja.

(3) A bizottság gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről, melyen a személyi kérdésekben a jelöltek neveit ABC sorrendben, egyéb esetekben a határozati javaslatot köteles feltüntetni. A szavazólapon „IGEN” és „NEM” szavazat leadására szolgáló kört kell elhelyezni. A szavazólapon fel kell tüntetni a szavazás napját, tárgyát és hivatalos bélyegző lenyomattal kell azt ellátni.

(4) Érvényesen szavazni tollal, valamelyik körbe tett egymást metsző két vonallal lehet.

(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiségben elhelyezett  urna igénybevételével történik.

(6) Érvénytelen a szavazat, ha

a) azt nem a (4) bekezdésben meghatározott módon adták le;

b) azt nem a hivatalos szavazólapon adták le;

c) a szavazólap nem tartalmaz szavazatot, vagy több szavazatot is tartalmaz.

(7) A szavazásról a bizottság külön jegyzőkönyvet vesz fel, amely tartalmazza a szavazás napját, a szavazás megkezdésének és befejezésének időpontját, a szavazás tárgyát, a szavazásban részt vett képviselők számát, a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az Ügyrendi Bizottság elnökének és tagjainak nevét és aláírását.

(8) A titkos szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.

(9) A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

28. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt eseten kívül, bármely képviselő indítványára, ha egy képviselő csatlakozik a kezdeményezéshez és az indítványozó képviselők a szavazáskor jelen vannak.

(2) Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét és a jelen lévő képviselők nevük felolvasásakor „IGEN”-nel vagy „NEM”-mel szavaznak.

(3) A jegyző a névsoron a szavazatot a név mellett feltünteti, majd átadja a névsort a polgármesternek.

(4) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és hirdeti ki.

(5) A név szerinti szavazás tényét rögzíteni kell az ülésről készített jegyzőkönyvben, a jegyző által hitelesített névsort az ülésről készített jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

10. Az interpelláció és a kérdés

29. § (1) képviselő-testületi ülés napirendjén szereplő előterjesztés kivételével a képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől feladatkörükbe tartozó ügyben felvilágosítást kérhet (a továbbiakban: interpelláció). A képviselő-testület ülésén képviselőnként egy interpelláció terjeszthető elő.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 2. munkanap 8.00 óráig a polgármesterhez és a jegyzőhöz írásban is be lehet nyújtani, melynek tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét;

b) az interpelláció címszerűen megjelölt tárgyát;

c) az interpelláció alapjául szolgáló tények, körülmények közlését,

d) a címzettet és azt, hogy miért a címzett illetékes a válaszadásra és

e) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

30. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendjén szereplő előterjesztés kivételével a képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz a hatáskörébe tartozó ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) A kérdésekre az interpellációra vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a kérdéseket a képviselőtestület ülését megelőző nap 8.00 óráig írásban is be lehet nyújtani,

b) a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két perc áll rendelkezésre,

c) viszontválaszra nincs lehetőség, és

d) a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.

11. Az önkormányzat döntései

31. § (1) Az önkormányzati rendeletet a jegyző kihirdetési záradékkal látja el és gondoskodik a rendelet kihirdetéséről.

(2) A rendeletet a megalkotásától számított 3 munkanapon belül a Községháza hirdetőtábláján (Rigács, Kossuth u. 19.) 15 napig történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés napja a hirdetőtáblára történő felhelyezés napja.

(3) Nagyobb terjedelmű rendelet esetében a teljes terjedelemben történő kihirdetés helyett hirdetmény útján kell tájékoztatni a lakosságot a rendelet elfogadásáról, hatályba lépésének időpontjáról és arról, hogy a rendelet az önkormányzat hivatalában megtekinthető.

(4) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző a hivatal útján nyilvántartást vezet.

32. § (1) A képviselő-testület határozatainak megjelölése naptári évenként 1-től kezdődően folyamatos arab sorszámmal, évszámmal, az ülés időpontját jelölő hónap (arab számmal) és nap (arab számmal) zárójelben való feltüntetésével és kt. rövidítéssel történik. A határozat megjelölése: Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év. (határozathozatal hónapja. határozathozatal napja) kt. határozata.

(2) A képviselő-testület normatív határozatát a 32. § (1) – (2) bekezdéseiben foglaltak szerint kell közzétenni.

12. A képviselő-testület ülésének dokumentálása

33. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:

a) az ülés jellegét (nyilvános, zárt, alakuló, közmeghallgatás, együttes), valamint kezdetének és befejezésének időpontját;

b) a napirend előtti és a napirend utáni felszólalások lényegét;

c) a távolmaradásukat előre bejelentő képviselők nevét;

d) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók nevét,

e) a titkos és a név szerinti szavazás tényét;

f) minősített többségű döntést igénylő ügyekben a szavazás számszerű eredményénél ennek feltüntetését;

g) a tanácskozás rendjének fenntartásával és vezetésével összefüggő intézkedéseket;

h) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket;

i) a polgármester és a jegyző aláírása mellett, a jegyzőkönyvben foglaltak hiteléül, amennyiben az ülést nem a polgármester vezette, az őt helyettesítő személy, illetve amennyiben a jegyző nem vett részt az ülésen, a jegyzőt helyettesítő megbízottjának aláírását is;

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékleteit képezik:

a) az ülésre szóló meghívó;

b) a képviselői önálló indítványok, írásbeli interpellációk, írásbeli kérdések;

c) jelenléti ív;

d) név szerinti szavazásról készült névsor;

e) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv.

(3) A jegyzőkönyvet folyamatos sorszámozással kell ellátni, zsinórral össze kell fűzni, a zsinórt az utolsó lapon záró cédulával kell rögzíteni, a záró cédulát a képviselő-testület bélyegzőjével kell hitelesíteni. A jegyzőkönyv mellékleteit is az okirathoz kell fűzni. Ha a melléklet erre nem alkalmas, az okirat számával ellátva az okirathoz csatolva kell őrizni.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a hivatal őrzi.

(5) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv a hivatalban megtekinthető.

34. § (1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készítésére és tartalmára, mellékleteire a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.

(2) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntések nyilvánosságát a mindenkor hatályos információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint kell biztosítani.

35. § A közmeghallgatás jegyzőkönyvének elkészítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadóak.

IV. Fejezet

Az önkormányzati képviselő, a képviselő-testület szervei

13. Az önkormányzati képviselő

36. § (1) Az önkormányzati képviselőt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül megillető jogosítványok:

a) Napirend előtti felszólalási lehetőséget a képviselő szóban vagy írásban az ülést megelőzően, halaszthatatlan, fontos, napirenden nem lévő önkormányzati ügyben a polgármestertől kérhet, legfeljebb 3 perc időtartamban.

b) Önkormányzati ügyben, az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után, az ülés részeként – a felszólalás tárgyát és okát megjelölve – legfeljebb 3 percben bármely képviselő felszólalhat.

(2) Az önkormányzati képviselő kötelezettségei a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül:

a) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban,

b) a képviselőtestület üléséről történő távolmaradásának bejelentése az ülés előtt a polgármesternél vagy a jegyzőnél,

c) a tudomására jutott minősített adat, üzleti és magántitok megőrzése.

37. § A képviselő-testület az önkormányzati képviselőnek – külön önkormányzati rendelet alapján tiszteletdíjat állapít meg.

38. § (1) A képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a vagyonnyilatkozatok kezelésével és az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálásával foglalkozó Ügyrendi Bizottság látja el.

(2) A vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos adminisztratív teendőket a hivatal látja el.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(4) A képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra.

39. § A képviselő munkáját társadalmi megbízásként végzi.

14. A képviselő-testület bizottságai

40. § (1) A képviselő-testület feladatai ellátásának biztosítása érdekében, döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.

(2) A bizottság létrehozásáról és összetételéről a képviselő-testület külön határozattal dönt. A bizottság elnökének és tagjainak személyére a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Az ideiglenes bizottság a feladata végrehajtásával megszűnik.

(3) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az elnökhelyettes, vagy – ennek hiányában – az ülés vezetője.

(4) A bizottságok működésére az e rendelet képviselő-testületre, annak működésére vonatkozó rendelkezéseit, a jelen Cím alatt meghatározott eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.

41. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze. A meghívót legkésőbb az ülést megelőző 3. napon ki kell küldeni.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

a) a képviselő-testület határozatára,

b) a polgármester indítványára,

c) a bizottsági tagok 1/3-ának javaslatára.

(3) A bizottságok közös feladat- vagy hatáskör esetén együttes ülést is tarthatnak.

(4) A polgármestert, a képviselőket, a jegyzőt a bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni.

42. § A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, vagy – ennek hiányában – a korelnök vezeti.

43. § A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben a hónap (római számmal) és a nap (arab számmal) feltüntetésével, továbbá a rövid nevének megjelölésével hozza.

44. § (1) A bizottság tagja akadályoztatását az ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni az ülés elnökénél.

(2) A bizottsági döntéshozatalból való kizárás szabályaira Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

45. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre:

Ügyrendi Bizottság (rövid neve: ÜB), tagjainak száma: 3 fő. A bizottság valamennyi tagja önkormányzati képviselő.

15. Polgármester, alpolgármester

46. § (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban benyújtandó, saját forrást nem igénylő pályázatokkal kapcsolatos kérdésekben.

(3) A polgármester minden hétfőn de. 07.00 – 11.00 óra között,

                              pénteken de. 8.00 – 10.00 óra között tart ügyfélfogadást.

(4) A polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

47. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(3) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.

16. A jegyző, a hivatal

48. § A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Bazsi, Dabronc, Gógánfa, Hetyefő, Megyer, Sümegprága, Ukk, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes községek önkormányzatainak képviselő-testületeivel közösen, Gógánfa székhellyel közös önkormányzati hivatalt hozott létre, melyet a jegyző vezet. (A hivatal szervezeti tagozódása 4. sz. melléklet)

49. § (1) A jegyzőnek a képviselő-testületi és bizottsági üléseken való részvételével kapcsolatos jogosultságára, a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A jegyző általános feladata a törvényesség, a jogszabályszerűség  biztosítása.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Gógánfai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint kell ellátni.

50. § (1) A jegyző és a hivatal ügyfélfogadási és munkarendjét a Gógánfai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza.

(2) A hivatal Ukk községben kirendeltséget működtet.

(3) A hivatal és kirendeltségei hivatali struktúráját és működését a képviselő-testületek által jóváhagyott Gógánfai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza.

(4) A hivatal fenntartásának költségeit a települések a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról megkötött megállapodásban foglaltak szerint viselik.

17. A Képviselő-testület társulásai

51. § A képviselő-testület az alábbi önkormányzati társulások tagja:

a) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján a Sümegi Kistérségi Többcélú Társulás,

b) A Hulladékról szóló törvény alapján az Észak-balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás,

c) A víziközmű szolgáltatásról szóló törvény alapján a Sümegi Regionális Szennyvíztársulás,

d) Marcal Vidéki Önkormányzatok Szociális Társulása.

e) Gógánfai Óvodafenntartó Társulás

V. Fejezet

                                                        ^[[2]] lakossági fórumok

                                                                    18. ^[[3]] 

52. § ^[[4]]  

19. Lakossági fórumok

53. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára helyi közügyekben:

a) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,

b) a közvetlen tájékoztatásra és

c) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

a) közmeghallgatás,

b) az állampolgári közösségek rendezvényei.

(3) A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű bejelentéseket, véleményeket, javaslatokat, kérdéseket  a polgármester, illetve az általa megjelölt személy lehetőleg a közmeghallgatáson megválaszolja.

(5) A közmeghallgatáson felmerült – egyeztetések nélkül meg nem  válaszolható - bonyolultabb ügyekben az egyeztetés, vizsgálat eredményéről a képviselő-testület az érintetteket írásban tájékoztatja. Az egész települést érintő ügyekben a képviselő-testület hirdetmény útján tájékoztatja a lakosságot.

(6) Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok, lakossági társadalmi szervezetek érdekkörükbe tartozóan önkormányzati közügyekben, közszolgáltatásokban a tervezett döntésekről tájékoztatást kérhetnek, azokról az e célból szervezett rendezvényeken véleményt nyilváníthatnak; együttműködhetnek a végrehajtásban. E rendezvényekről a polgármester a képviselő-testületi ülésen ad tájékoztatást.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

20. A rendelet hatálybalépése

54. § (1) Jelen rendelet 2015. június 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a többször módosított 4/2011. (IV.21.) rendelet hatályát veszti.

Rigács, 2015. április 29.

Tóth Józsefné                                                                                                   Bencze Gyöngyi

polgármester                                                                                                            jegyző

Kihirdetve:

Rigács, 2015. május 31.

Bencze Gyöngyi

        jegyző

[1] Módosítva: Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2016. (V.27.) önkormányzati rendeletével. Hatályos: 2016. május 27-től.

[2] Módosítva: Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2017. /X. 15./ önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdésével. Hatályos: 2017. október 16.-tól.

[3] Hatályon kívül helyezve: Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2017.

/X. 15./ önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdésével. Hatályos: 2017. október 16.-tól.

[4] Hatályon kívül helyezve: Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2017.

/X. 15./ önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdésével. Hatályos: 2017. október 16.-tól.