1. § A rendelet hatálya kiterjed a tulajdoni hányad nagyságától, illetve a részesedés mértékétől függetlenül, az alábbi önkormányzati vagyonra:

2. § Az Önkormányzati vagyon áll:

3. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozó, az önkormányzat kizárólagos tulajdonban álló vagyontárgyait a rendelet 1. melléklet tartalmazza.

(2) Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzati vagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonná vagyonelemet nem minősít.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elemeit a 2. melléklet tartalmazza.

(4) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a 3. melléklet tartalmazza.

4. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló képviselő-testület – ha magasabb szintű jogszabály eltérően nem rendelkezik – indokolt esetben dönthet a vagyontárgy forgalomképességének megváltoztatásáról (átminősítés). A döntést az átsorolandó vagyontárgy – átminősítést megelőző állapot szerinti – forgalomképessége alapján annak értékétől függetlenül hozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átminősítésre azzal a feltétellel kerülhet sor, ha az adott önkormányzati vagyontárgy közszolgáltatási jellege, közcélú funkciója már megszűnt, vagy az a jövőben önkormányzati közszolgáltatási, közcélú feladatellátást nem szolgál, továbbá ingatlan vagyon esetén az átminősítés összhangban áll az adott ingatlanra vonatkozó érvényes szabályozási tervben foglaltakkal.

(3) Indokolt esetben – elsősorban településrendezési érdekből – a képviselő-testület az adott vagyontárgy jellegét megváltoztathatja, korlátozottan forgalomképes, vagy forgalomképes vagyonná nyilváníthatja.

5. § Új vagyontárgy megszerzése esetén a tulajdonba vétellel egyidejűleg dönteni kell a vagyontárgy 2. §-ban foglaltak szerinti besorolásáról.

6. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a Gógánfai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) tartja nyilván a hatályos jogszabályi előírások figyelembe vételével.

(2) Az Önkormányzat vagyoni helyzetét leltárban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan. A leltár az adott év december 31. fordulónappal készül.

(3) A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban), valamint az Önkormányzat üzleti vagyonát és kötelezettségét. A vagyonleltárnak a törzsvagyon tekintetében követnie kell az e rendeletben meghatározott vagyontípusokat. A befektetett eszközök csoportjaiban ki kell emelni a részesedéseket, valamint az értékpapírokat.

(4) A vagyonleltárt a zárszámadás keretében kell elfogadni.

7. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon és annak változása az ingatlanvagyon kataszterben kerül nyilvántartásra, feltüntetve annak elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is.

(2) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogi vagy az ingatlanok jogi helyzetének változásával összefüggő intézkedések megtételéről a Hivatal gondoskodik.

8. § A vagyonleltárban nyilvántartott ingatlanok adatainak, az önkormányzati ingatlanok vagyonkataszterében szereplő ingatlanok adataival való egyezőségét biztosítani kell.

9. § (1) Az Önkormányzat az ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken, vagy értékbecslés esetén a becsült értéken, az ingó vagyonát nyilvántartási értéken, értékpapír vagyonát névértéken tartja nyilván.

(2) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi

10. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy elidegenítésére, hasznosítására, megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét meg kell határozni.

(2) A vagyontárgy értéke megállapításának módja:

(3) Amennyiben az ingatlan vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll a (2) bekezdésben foglaltaknál régebbi, legfeljebb 2 éven belül készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, ennek a döntést megelőzően aktualizált változata is elfogadható.

(4) Az Önkormányzat vagyonának nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor csak a ingatlan vagyon esetén értékbecslő által megállapított, ingó vagyon esetén szokásos piaci értéken vehető figyelembe.

(5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

11. § (1) Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint az Önkormányzat Képviselő-testülete, illetve átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos, polgármesterre átruházott feladatok és hatáskörök:

12. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni kizárólag a Nvtv. 13. §-ban foglaltak figyelembe vételével lehet.

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenes átruházása a Képviselő-testület hatásköre.

13. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

(2) Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

14. § (1) Önkormányzati vagyont értékesíteni a Magyarország éves költségvetési törvénye által megállapított értékhatár 20 %-át meghaladó értékhatár felett csak versenyeztetés útján lehet a Nvtv. –ben meghatározottak szerint, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére történhet.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:

(3) Az éves költségvetési törvény által megállapított értékhatár 20 %-a alatti értékű vagyonelem értékesítése a képviselő-testület döntése szerint pályázati eljárás lefolytatásával vagy annak mellőzésével történhet.

(4) A versenyeztetési eljárás lehet nyilvános vagy zártkörű és a versenyeztetési eljárás a legmagasabb összegű ellenszolgáltatás, vagy összességében a legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálható el. A versenyeztetési eljárás szabályait a 4. melléklet tartalmazza.

15. § Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyon nem értékesíthető, vállalkozásba, társulásba nem vihető.

16. § Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használati, vagy hasznosítási jogát átengedni kizárólag a Nvtv. 6. § (1) bekezdésével összhangban lehet.

17. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó önkormányzati ingatlanok tulajdonjogának átruházása (adás-vétel, csere,), ingyenes és határidő nélküli használatba adása, megterhelése, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) Korlátozottan forgalomképes vagyonelem hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította, továbbá ha az önkormányzat a közfeladat ellátására más szervezettel köt megállapodást és a közfeladat ellátásához az értékesítésre kijelölt ingatlan nem szükséges.

18. § (1) Az üzleti vagyon körébe tartozó tulajdon kezeléséről, hasznosításáról a képviselő-testület gondoskodik.

(2) A üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanokkal, üzletrészekkel, részvényekkel, ingóságokkal és vállalkozási célú pénzeszközökkel kapcsolatos döntések, valamint a gazdálkodási koncepcióval összefüggő kérdések a képviselő-testület hatáskörébe tartoznak.

19. § Az Önkormányzat a forgalomképes vagyonát a 14. §-ban foglaltak szerint értékesíti.

20. § A vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt személyekkel, vagy a törvényben egyedileg meghatározott jogi személlyel jön létre.

21. § Az önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

22. § (1) Az önkormányzati intézmény annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatja, amely adott intézmény Alapító Okiratában szerepel.

(2) Az önkormányzati intézmény a rábízott törzsvagyont bérbeadás útján, az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg. Az önkormányzati intézmény használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a bérleti szerződés megkötésére az intézmény vezetője jogosult.

(3) A hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja.

(4) Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt. Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak, az Önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak, általában az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek, kivéve, ha a Képviselő-testület másképpen rendelkezik.

23. § (1) A vagyonkezelők kötelesek az Önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e faladata kapcsán az Önkormányzat Képviselő-testülete az éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.

24. § A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítésért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.

25. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzésének kertében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra. Adatszolgáltatási kötelezettsége az Önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.

(2) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése az Önkormányzat Képviselő-testülete által esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

26. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a Képviselő-testület határoz.

(2) Ajándékként nem fogadható el olyan vagyon, melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a vagyon értékét, illetve az Önkormányzat vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalási lehetőségét.

(3) A vagyon értékét igazságügyi szakértő vagy értékbecslő szakvéleménye alapján kell meghatározni.

27. § (1) Az Önkormányzat és költségvetési szervei – kis összegű követelések 200 000 Ft értékhatárig – csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követelésről:

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben a követelésről lemondás további felvétele, hogy az nem veszélyeztetheti a költségvetési gazdálkodás likviditását, az önkormányzati kötelező feladatainak ellátását.

29. § Ez a rendelet 2024. február 15-én lép hatályba.