1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Rigács Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 8348 Rigács, Kossuth Lajos utca 19.

(3) Működési területe: Rigács község közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(5)¹ Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a képviselő-testület társulásai.

(6) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.rigacs.hu. A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítását www.goganfaikoh.hu honlapon teljesíti.

(7) Az önkormányzat hirdetőtáblái az alábbi helyeken találhatóak: 8348 Rigács, Kossuth Lajos utca 19.

(8) Az önkormányzat hivatalának elnevezése: Gógánfai Közös Önkormányzati Hivatal. Működési területe: Rigács község, valamint: Bazsi, Dabronc, Gógánfa, Hetyefő, Megyer, Sümegprága, Ukk, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes községek közigazgatási területe a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodás alapján.

(9) A közös önkormányzati hivatal működését külön szervezeti és működési szabályzat rögzíti.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló és pecsét.

(2) A címer leírása: Rigács címere álló helyzetű, csücskös talpú pajzs. Az osztatlan zöld pajzsmezőben egy lebegő, nyitott aranykoronán, jobbra lépdelő kettős farkú aranyoroszlán látható. Az aranykoronát ezüstgyöngyök, veres és kék ékkövek díszítik, a bélése veres. Az arany hímoroszlán nyelve és a karmai feketék. Jobb mancsában bal haránt irányban mutató aranymarkolatú, ezüstszablyát tart. Kinyújtott bal mancsában egy visszafelé csavarodó ezüst kosszarv látható. A címert a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A képviselő-testület a címer és a zászló használatát külön rendeletben szabályozza.

(4) A pecsét leírása: A körbélyegző közepén a magyar címer, körben Rigács Község Önkormányzata felirat.

(5) A használatban lévő bélyegzők lenyomatairól, a használatukra feljogosított személyekről a jegyző nyilvántartást vezet.

3. § Az önkormányzat szerződésen alapuló partnertelepülési kapcsolatot nem tart fenn.

4. § (1) A helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése határozza meg.

(2) Az Önkormányzat jelenleg ellátott önként vállalt feladatainak felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira, jegyzőre ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, valamint a hatáskört visszavonhatja.

(4) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Hatáskört átruházni csak rendelettel lehet.

(5) A képviselő-testület polgármesterre és az önkormányzati társulásokra az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján átruházott hatásköröket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

5. § (1) Az átruházott hatáskör címzettje az átruházott hatáskör gyakorlása során köteles figyelembe venni a képviselő-testület általános érvényű iránymutatásait.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a hatáskör gyakorlója a következők szerint köteles beszámolni:

6. § (1) Az átruházott hatáskörben eljáró bizottság a hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A bizottság által hozott döntések kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében helyettese és egy tagja.

(3) Az átruházott hatáskörök gyakorlása során a személyiségi jogok védelmét biztosítani kell.

(4) A döntések végrehajtásáról, továbbá a bizottság működéséhez szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételekről a jegyző – a hivatal útján – gondoskodik.

7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A képviselő-testület névsora megtalálható a Gógánfai Közös Önkormányzati Hivatal honlapján.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. A képviselő-testület évente ülésszak-szünetet tart minden év július 1. napjától augusztus 31. napjáig, valamint december 1. napjától december 31. napjáig. Ezen időszakban csak a képviselő-testület előzetes külön döntése alapján, illetve előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben kerülhet sor képviselő-testületi ülésre.

(3) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi és közmeghallgatás ülést tart.

(4) Az ülésnap a megszavazott napirend megtárgyalásának befejezéséig tart, elnapolás esetén az ülést az eredeti napirendi pontokkal kell folytatni.

(5) A képviselő-testület üléseinek helyszíne általában a Rigács Község Önkormányzata épületének hivatali helyisége (8348 Rigács, Kossuth Lajos utca 19.). Ha a tárgyalandó napirend vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a község közigazgatási területén belüli másik helyszínen vagy másik településen is meg lehet tartani.

(6) A képviselő-testületi működés nyilvánosságára a mindenkor hatályos információszabadságról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

8. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármester – hívja össze, aki a képviselő-testület elnöke. A tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk, vagy kizártságuk esetén az ülés összehívása az Ügyrendi Bizottság elnöke, hiányában a korelnök feladata.

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a fő napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének, továbbá az egyéb napirendi pontok tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni, azt a képviselők és a meghívottak részére elektronikus úton – technikai problémák felmerülése esetén papír alapon – kell elérhetővé tenni.

(4) A rendes ülésre szóló meghívót az ülés anyaga elérhetőségének megjelölésével együtt a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell elektronikus úton – technikai problémák felmerülése esetén, papíralapon – megküldeni, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően lehetőség szerint legalább 3 nappal megkapják. A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – pedig az ülés előtt legalább 24 órával előbb kell megküldeni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására.

(5) A polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló tájékoztatót, valamint a polgármesternek az előző rendes testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről és a beszámolási időszak legfontosabb eseményeiről szóló beszámolóját olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt a képviselők a testületi ülés napját megelőzően lehetőség szerint legalább 3 nappal megkapják.

9. § (1) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak a rendes ülés előtt 3 nappal, rendkívüli ülés előtt lehetőség szerint az ülés előtt - az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével és a Gógánfai Közös Önkormányzati Hivatal honlapján történő közzétételével kell értesíteni.

(2) A képviselő-testület tagjain kívül nyilvános ülésre meghívást kap:

(3) A képviselő-testület zárt üléseire a képviselő-testület tagjain kívül meg kell hívni:

(4) A zárt ülés keretében megtárgyalásra kerülő előterjesztést a képviselő-testület és a bizottságok tagjain kívül az előterjesztő által meghatározott érintett részére meg kell küldeni.

10. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelyet a testület évenként, legkésőbb a tárgyévet megelőző év november hónap 30. napjáig hagy jóvá.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni valamennyi képviselő-testületi tagtól.

(4) A munkatervi javaslatokat – a témafelvetés rövid, néhány mondatos indokolásával együtt – a munkaterv megtárgyalását megelőzően 10 nappal korábban nyújthatják be a polgármesterhez a képviselők.

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(6) A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

11. § (1) A Képviselő-testület ülésére a polgármester, a települési képviselő, a Képviselő-testület bizottsága és a Hivatal vezetője írásban, vagy szóban nyújt be előterjesztést. Szóbeli előterjesztésnek minősül a testületi ülés napján kiosztott, az előzetesen megküldött napirendekhez nem kapcsolódó írásos előterjesztés. A képviselő – az ülést megelőző 8 nappal – a polgármesternél önálló képviselői indítványt terjeszthet elő. A képviselői indítványnak tartalmaznia kell az indítvány tárgyát, szövegét, az előterjesztő saját kezű aláírását.

(2) A minősített többséget igénylő döntésekhez az előterjesztés írásban készül.

(3) A jegyző nyújtja be:

(4) Az önkormányzati intézmény, illetve az egyéb szerv vezetője az előadója annak az előterjesztésnek, amely kizárólag az adott szervre, vagy az általa végzett tevékenység ellátására vonatkozik.

12. § (1) A képviselő-testület elé kerülő, döntést igénylő előterjesztés két részből áll:

(2) Szerződéskötés esetén a szerződéstervezet kerül javaslatként a Képviselő-testület elé.

(3) Tájékoztató jelentés határozati javaslatot nem tartalmaz.

(4) Az állampolgároknak a képviselő-testületi előterjesztésekbe történő betekintéssel kapcsolatos jogosultságára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezése az irányadó.

13. § Az előterjesztés elkészítéséért, valamint a munkaterv szerinti határidőben történő benyújtásáért a napirend előadója a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért és valósságáért a készítéskor rendelkezésre álló információkra vonatkozóan, valamint felelős a határozati javaslatok megalapozottságáért.

14. § Az előterjesztés előkészítésére a munkatervben kötelezett az ülés előtt legalább 8 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, hogy az előterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt.

15. § (1) Beszámoló készíthető:

(2) A beszámolók benyújtására a képviselő-testület határozataiban megjelölhető személyek – a polgármester, az alpolgármesterek, a bizottsági elnökök, a jegyző feladatkörükben – továbbá a jogszabályban beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(3) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely a község életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

16. § (1) A képviselő-testület ülésére – elsősorban pénzügyi, vagyongazdálkodási és hatósági ügyben – sürgősségi indítványt lehet benyújtani a meghívóban nem szereplő, az önkormányzat érdekében azonnali döntést igénylő napirend felvételére.

(2) A sürgősségi indítványt, a sürgősség tényének rövid indokolásával (a polgármester, mint előterjesztő kivételével) legkésőbb az ülést megelőző nap 16.00 óráig lehet írásban előterjeszteni a polgármesternél. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.

(3) Sürgősségi indítvány benyújtására jogosult a polgármester, az alpolgármesterek, a bizottságok elnökei, a jegyző.

(4) A sürgősségi indítványt a testület ülésén a polgármester ismerteti, majd a testület vita nélkül a jelen lévő képviselők többségével dönt annak külön napirendi pontként történő felvételéről.

(5) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt ülésének napirendjére felveszi.

17. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület

(3) A zárt ülésen a 9. § (3) bekezdés szerinti meghívottak vesznek részt. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(4) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester vagy megbízottja adhat.

(5) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a képviselő-testület és a bizottságok tagjain kívül, a törvényességi felügyeletet ellátók, valamint a 9. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott személyek tekinthetnek be. A 9. § (3) bekezdés b) – f) pontjában megjelölt személyek csak a jelenlétük alatt elhangzottakról készült jegyzőkönyv tartalmát ismerhetik meg.

18. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármester - vezeti. A tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk, kizártságuk esetén az ülés vezetését az Ügyrendi Bizottság elnöke, hiányában a korelnök látja el. A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatja a testületet a távollevő képviselőkről és közli a távollét bejelentett indokát, valamint azt, hogy az ülés összehívása szabályszerűen történt-e, majd megállapítja a határozatképességet.

(3) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Az ülésteremben tartózkodó képviselőt a határozatképesség megállapításakor és a szavazáskor is jelenlévőnek kell tekinteni. Határozatképtelenség vagy az ülés megszakadása esetén a testületet 15 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

(4) Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni.

(5) A polgármester vagy a képviselő, továbbá a jegyző javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, valamint kezdeményezheti több napirend összevontan történő tárgyalását.

(6) A Képviselő- testület a napirend módosításról, egyszerű szótöbbséggel határoz.

19. § (1) Az első napirendi pont tárgyalását megelőzően a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet a testület által korábban meghozott, lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról.

(2) A polgármester a saját vagy bármely képviselő kezdeményezésére maximum 30 perc tárgyalási szünetet rendelhet el.

(3) Az ülés megszakad, ha a levezető elnök az üléstermet elhagyja és az elnöki feladatokat ezt megelőzően nem adja át a 18. § (1) bekezdésében felsorolt helyettesítésre jogosult személyeknek, vagy nem rendel el szünetet.

(4) A képviselő-testület ülése az ülés kezdetétől számított 4 óra elteltével befejeződik, illetve folytatásáról ekkor vita nélkül dönt a testület.

20. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha nem talál meghallgatásra, elhagyja az üléstermet és ezzel az ülés félbeszakad. A testületi ülés elnöki összehívásra folytatódik.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.

21. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

(2) A bizottságok elnökei szükség szerint legfeljebb 5 percben ismertetik a bizottságuk álláspontjait, valamint a bizottsági tagok kérésére a bizottsági tagok külön véleményét és annak indokolását.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselői felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(4) A felszólalás időtartama első ízben – az előterjesztőnek az előterjesztésekkel kapcsolatos szóbeli kiegészítésen kívül – legfeljebb 5 perc lehet. Ugyanazon napirend keretében két ismételt felszólalásra van lehetőség, az első időtartama legfeljebb 2 perc, a másodiké pedig legfeljebb 1 perc lehet. További hozzászólási lehetőség megadásáról a polgármester dönt.

(5) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(6) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre a vita lezárása előtt köteles – kérdésenként legfeljebb 5 perc időtartamban – rövid választ adni.

(7) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak tanácskozási joguk nincs. A polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama 5 perc lehet. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet, legfeljebb 5 perc időtartamban. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet.

(8) A polgármester lehetőséget adhat arra, hogy a vitában érintett részvevő személyek – személyes érintettség címén – 2 perc időtartamban megjegyzést tehessenek.

(9) Bármikor szót kérhet:

22. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tett azon indítványát, mely a vita lezárását és a határozati javaslat, illetve a módosító határozati javaslatok azonnali szavazásra bocsátását javasolja - a polgármester szavazásra bocsátja.

(3) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(4) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az elnök felhívására meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik. Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben sincs vitának helye.

23. § (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát – saját indítvánnyal, illetve a vitában elhangzott módosító javaslatok, kiegészítések elfogadásával – a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(2) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a jegyző szükség szerint törvényességi észrevételt köteles tenni, ennek elmulasztása esetén három munkanapon belül, de legkésőbb a következő ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

(3) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vitában elhangzottakat összefoglalja, majd a javaslatokat logikai sorrendben bocsátja szavazásra. Ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a hozott döntést.

(4) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(5) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő személyes érintettsége kérdésében az Mötv. 49. § (1) és (1a) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(6)² Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és az köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.

(7)³ A képviselő-testület - bármely tagja javaslatára – háromhavi időtartamra vonatkozó tiszteletdíj összegének erejéig csökkentheti annak az önkormányzati képviselőnek a tiszteletdíját, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, feltéve, hogy a képviselő-testület a (6) bekezdés szerint határozatban előzőleg megállapította, hogy a képviselő bejelentési kötelezettségének nem tett eleget.

24. § (1) Minősített többség szükséges az Mötv.-ben megjelölt eseteken kívül

(2) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének a szavazata szükséges.

25. § (1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. A képviselők „IGEN” vagy „NEM” vagy „TARTÓZKODIK” szavazattal szavaznak.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatok összeszámlálása az ülés vezetőjének a feladata. Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel és bármelyik képviselő kéri, az ülés vezetője köteles a szavazást egy alkalommal megismételtetni.

(3) Személyi ügyekben – választás, kinevezés, vezetői megbízás – több jelölt esetén a szavazás a jelöltek névsora alapján történik azzal, hogy egy képviselő „IGEN” szavazattal csak egy jelöltet támogathat.

26. § (1) Titkos szavazás rendelhető el azokban az ügyekben, melyeket a képviselő-testület zárt ülésen tárgyal vagy tárgyalhat.

(2) Ha a titkos szavazást törvény nem teszi kötelezővé, azt bármely képviselő indítványozhatja, de az indítványról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, döntését alakszerű határozatba foglalja.

(3) Az Ügyrendi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről, melyen a személyi kérdésekben a jelöltek neveit ABC sorrendben, egyéb esetekben a határozati javaslatot köteles feltüntetni. A szavazólapon „IGEN” és „NEM” vagy „TARTÓZKODIK” szavazat leadására szolgáló kört kell elhelyezni. A szavazólapon fel kell tüntetni a szavazás napját, tárgyát és hivatalos bélyegző lenyomattal kell azt ellátni.

(4) Érvényesen szavazni tollal, valamelyik körbe tett egymást metsző két vonallal lehet.

(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiségben elhelyezett urna igénybevételével történik.

(6) Érvénytelen a szavazat, ha

(7) A szavazásról a szavazatszámláló bizottság külön jegyzőkönyvet vesz fel, amely tartalmazza a szavazás napját, a szavazás megkezdésének és befejezésének időpontját, a szavazás tárgyát, a szavazásban részt vett képviselők számát, a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az Ügyrendi Bizottság elnökének és tagjainak nevét és aláírását.

(8) A titkos szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.

(9) A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

27. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve ha bármelyik képviselő javaslatára a testület egyszerű többséggel vita nélkül így határoz.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint ügyrendi kérdésben.

(3) A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevők nevük felolvasásakor „IGEN” vagy „NEM” vagy „TARTÓZKODIK” szavazattal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(4) A névszerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

28. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal látja el, zárójelben feltüntetve az ülés napját. Megjelölése: Rigács Község Önkormányzata Képviselő- testületének sorszám/év. (hónap.nap.) önkormányzati határozata.

(2) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A képviselő-testület az alábbi kérdésekben a szavazati arányok rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt:

29. § (1) A képviselő a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után – a önkormányzati ügyekben maximum 5 perc időtartamban felvilágosítást kérhet:

(2) Az interpellációra az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(3) Interpellálni szóban és írásban lehet. Az interpelláció szándékát az ülés kezdetét 48 órával megelőzően a polgármesternél kell írásban bejelenteni. Az írásos interpellációt, valamint a szóban előterjeszteni kívánt interpelláció rövid, lényegét tartalmazó írásos vázlatát a szándék bejelentésével egyidejűleg kell a polgármesterhez eljuttatni.

(4) Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:

(5) Amennyiben az interpellációra vonatkozóan benyújtott kérelem nem felel meg az (1) bekezdés és a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseiben rögzített követelményeknek, úgy a képviselő-testület az interpellációt nem tárgyalja. E döntéséről a képviselő-testület indokolással határozatban dönt egyszerű szótöbbséggel.

(6) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, melynek megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen és a megtárgyalás elnapolását nem kérte.

(7) A szóban előterjesztett interpelláció írásba foglalásáról és a képviselő általi aláírásáról a jegyző gondoskodik. Az írásban, illetve szóban előterjesztett interpelláció képviselő által előterjesztett példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(8) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő legfeljebb 2 percben fejtheti ki véleményét, melyre az interpellált személy 2 percben reagálhat. Amennyiben a képviselő nem fogadja el a választ, úgy a testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a választ a testület sem fogadja el, akkor az interpelláció kivizsgálásával megbízza a polgármestert (alpolgármestert), vagy a tárgy szerint illetékes bizottságot. Az interpelláló képviselőt be kell vonni a vizsgálatba. A vizsgálatot 30 napon belül le kell folytatni. Az interpellációval kapcsolatos döntésre a vizsgálat befejezését követő rendes testületi ülésen kerül sor.

(9) A lefolytatott vizsgálat eredményéről készült előterjesztést és a határozati javaslatot a megbízott szerv vezetője terjeszti elő a testületi ülésre, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

30. § (1) A képviselő-testület üléséről a résztvevő jegyzőkönyvvezető közreműködésével 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmára az Mötv. 52. § foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a jegyzőkönyv tartalmazza:

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:

(5) A testületi ülésről készült jegyzőkönyv egy eredeti példányát évente be kell köttetni, és az önkormányzati hivatalban kell megőrizni. A jegyzőkönyvekből egy eredeti példányt az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Veszprém Vármegyei Kormányhivatalnak. A jegyzőkönyv egy másolati példányát – a zárt ülés anyagának kivételével – a nyilvánosság számára az önkormányzati hivatalban, valamint a Gógánfai Közös Önkormányzati Hivatal honlapján megtekinthetővé kell tenni.

(6) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(7) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írják alá.

(8) A zárt ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és azokat elkülönítve, zárt szekrényben az önkormányzati hivatal hivatali helyiségében kell tartani és elkülönítve kezelni. Betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

(9) A képviselők, vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal. Ha a polgármester a kiigazítási javaslattal nem ért egyet, az Ügyrendi Bizottság dönt a jegyzőkönyv kiigazításáról.

31. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

(3) A rendelettervezetet indokolással, hatásvizsgálattal együtt kell a testület elé terjeszteni.

(4) A rendelettervezetről való szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt a testület.

(5) A rendelet végén minden esetben meg kell határozni hatálybalépésének napját.

(6) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

32. § (1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. A rendelet megjelölése magában foglalja a jogalkotó megnevezését, a rendelet számát, megalkotásának évét, zárójelben a kihirdetés napját, valamint a rendelet címét. A számozás évente egytől kezdődik, emelkedő számsorrendben.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A rendeleteket az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláin a rendeletalkotásról szóló hirdetmény kifüggesztésével ki kell hirdetni. A hirdetményt az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni. A kihirdetés a hirdetőtáblára történő felhelyezés dátuma.

(4) A rendeletekről a közös önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

33. § (1) Az önkormányzati képviselőt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül megillető jogosítványok:

(2) Az önkormányzati képviselő kötelezettségei a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül:

(3)⁴

34. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselőnek külön önkormányzati rendelet alapján tiszteletdíjat állapít meg.

(2) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját az ülés hónapjára megvonja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a tiszteletdíj megvonása újra megállapítható. Az ismételt megvonás legfeljebb tizenkét havi időtartamra vonatkozhat.

(3) Az (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni, ha az önkormányzati képviselő a képviselő-testület munkaterv szerinti ülésén nem jelenik meg és előzetesen a 33. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően nem menti ki magát.

35. § (1) A képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a vagyonnyilatkozatok kezelésével és az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálásával foglalkozó Ügyrendi Bizottság látja el.

(2) A vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos adminisztratív teendőket a hivatal látja el.

(3) Vagyonnyilatkozat-tételére kötelezettek:

(4) A képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester a vagyonnyilatkozatok kezelésével és az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálásával foglalkozó Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra.

36. § (1) A képviselő munkáját társadalmi megbízásként végzi.

(2) A képviselő-testület az önkormányzati képviselőnek a képviselő-testületi (bizottsági) munkában való részvételéhez szükséges időtartamra kiesett jövedelmét, az érintett munkáltató igazolása alapján téríti meg.

(3) A Bizottság elnöke és tagjai munkájukat társadalmi megbízásként végzi.

37. § (1) A képviselő-testület feladatai ellátásának biztosítása érdekében, döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.

(2) A bizottság létrehozásáról és összetételéről a képviselő-testület külön határozattal dönt. A bizottság elnökének és tagjainak személyére a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Az ideiglenes bizottság a feladata végrehajtásával megszűnik. A képviselő-testület bizottságának lehet nem képviselő tagja is.

(3) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az elnökhelyettes, vagy – ennek hiányában – az ülés vezetője.

(4) A bizottságok működésére az e rendelet képviselő-testületre vonatkozó rendelkezéseit a jelen Cím alatt meghatározott eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.

(5) A bizottságok ellátják a képviselő-testület által átruházott egyes hatáskörök gyakorlását.

38. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze. A meghívót legkésőbb az ülést megelőző 3. napon ki kell küldeni.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

(3) A bizottságok közös feladat- vagy hatáskör esetén együttes ülést is tarthatnak.

(4) A polgármestert, a képviselőket, a jegyzőt a bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni.

39. § (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, vagy – ennek hiányában – a korelnök vezeti. A bizottság ülésén nem képviselő bizottsági tag nem elnökölhet.

(2) A bizottsági ülésen történt esetleges rendbontásokról, rendkívüli eseményekről a polgármestert haladéktalanul, a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

40. § A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben a hónap (római számmal) és a nap (arab számmal) feltüntetésével, továbbá a rövid nevének megjelölésével hozza.

41. § (1) A bizottság tagja akadályoztatását az ülés megkezdése előtt legalább 15 perccel köteles bejelenteni az ülés elnökénél.

(2) A bizottsági döntéshozatalból való kizárás szabályaira Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

42. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselők, a polgármester és a bizottságok nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozatainak kezelésére és ellenőrzésére, valamint összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálására, egyes szavazási eljárások lefolytatására háromtagú, önkormányzati képviselőkből álló állandó Ügyrendi Bizottságot hoz létre. A bizottság rövid neve: ÜB.

(2) Az Ügyrendi Bizottság:

(3) Az Ügyrendi Bizottság ellátja a polgármester, a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. Ennek keretében:

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást, adatot tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

43. § (1) Rigács Község Önkormányzatának vezetője a polgármester, aki megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármesteri megbízás keletkezésére, megszűnésére és a tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségre az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(4) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul Rigács Község fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése.

(5) A polgármester feladatai különösen:

(6) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

(7) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat azzal, hogy a jegyzőre ruházza át a szabadság kiadásával kapcsolatos feladatok ellátását.

(8) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzat képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(9) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben

(10) A polgármester a lakossággal való kapcsolattartás elősegítése érdekében minden szerdán 8-12 óra között fogadóórát tart.

(11) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat.

44. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a tisztséget, a képviselő-testület által a törvény keretei között meghatározott tiszteletdíjban, költségtérítésben részesül.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi feladatát.

(3) A polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak az alpolgármesterre is.

(4) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a polgármesteri feladatokat a korelnök látja el.

45. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Bazsi, Dabronc, Gógánfa, Hetyefő, Megyer, Sümegprága, Ukk, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes községek önkormányzatainak képviselő-testületeivel közösen, Gógánfa székhellyel közös önkormányzati hivatalt hozott létre, melyet a jegyző vezet.

(2) A közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési rendjét külön szabályzat tartalmazza, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik és a székhelytelepülés polgármestere hagyja jóvá.

(3) A hivatal fenntartásának költségeit a települések a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról megkötött megállapodásban foglaltak szerint viselik.

46. § (1) A jegyzőnek a képviselő-testületi és bizottsági üléseken való részvételével kapcsolatos jogosultságára, a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A jegyző feladatai:

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Gógánfai Közös Önkormányzati Hivatal azon köztisztviselője látja el, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénynek a jegyzői tisztség ellátására előírt végezettséggel rendelkezik és erre a tisztségre a gesztorpolgármester kinevezi.

(4) A jegyző feletti munkáltatói jogokat Gógánfa Község Önkormányzatának Polgármestere gesztorpolgármesterként gyakorolja.

(5) A jegyző fogadóóráját minden hétfőn 9:00-11:00 óráig, Gógánfa, Deák F. u. 23. szám alatti székhelyen tartja.

47. § A képviselő-testület az alábbi önkormányzati társulások tagja:

48. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái:

(2) A képviselő-testület a lakossággal való kapcsolattartás és a helyi közélet biztosítása érdekében tájékoztatást nyújt Gógánfai Közös Önkormányzati Hivatal honlapján, illetve a közösségi felületeken.

49. § (1) A képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben kivéve

(2) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles elrendelni abban a kérdésben, amelyben törvény vagy önkormányzati rendelet helyi népszavazás megtartását írja elő, illetve választópolgárok 20%-ának kezdeményezésére.

50. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helyét és idejét a munkatervben meg kell határozni.

(2) A közmeghallgatás tényét legalább 8 nappal az ülés előtt az önkormányzat honlapján és község hirdetőtábláin nyilvánosságra kell hozni.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(5) A közmeghallgatáson is – mint képviselő-testületi ülésen – a testületnek határozatképesnek kell lennie.

(6) A közmeghallgatáson a választópolgároknak lehetőségük van a polgármesterhez, illetve Képviselő-testülethez kérdést, felvetést, javaslatot intézni, a község, a község lakóit érintő problémákat, gondokat felvetni. Ezekre - lehetőség szerint - a válaszadást a helyszínen meg kell tenni. Ha erre nincs lehetőség, akkor a kérdésfelvetőnek a választ a közmeghallgatást követő tizenöt napon belül adja meg a polgármester úgy, hogy amennyiben több személyt is érint a felvetés, akkor erről minden érintett értesüljön.

(7) A közmeghallgatás lefolytatására a Képviselő-testületi ülés eljárási szabályai vonatkoznak.

51. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – a választópolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - fórumot hívhat össze.

(2) A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.

(3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.

(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről hirdetőtáblán, honlapján kell tájékoztatni a lakosságot.

52. § (1) A Képviselő-testület a megalakulását követő 6 hónapon belül a költségvetési gazdálkodás, a községfejlesztés és a közszolgáltatások középtávú stratégiai céljait 5 évre meghatározó gazdasági programot fogad el a polgármester előterjesztése alapján.

(2) A program teljesítését a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület a ciklus végén értékeli, éves munkatervében a teljesítésről időközi jelentést is kérhet.

53. § (1) A költségvetés elfogadása kétfordulós tárgyalással történik.

(2) Az első forduló során a rendelet-tervezet előterjesztésének elemei:

(3) A végleges költségvetési rendelet-tervezetet a második fordulóban, az államháztartásról szóló törvény és az államháztartás működési rendjéről szóló Kormányrendelet rendelkezéseit figyelembe véve terjeszti a Képviselő-testület elé a polgármester.

54. § Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

55. § Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a Mötv. 119. §-ában meghatározott szabályok az irányadók.

56. § Az önkormányzat által alkalmazott kormányzati funkciók listáját az 4. melléklet tartalmazza.

58. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.