Bakonybél Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: képviselőtestület) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c. pontjában kapott felhatalmazás alapján Bakonybél község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről az alábbi rendeletet alkotja meg:

I. FEJEZET

 Általános előírások

Az előírások hatálya

1.§

Jelen rendelet hatálya Bakonybél község közigazgatási területére terjed ki.

Az előírások alkalmazása

2.§

(1) A 1.§-ban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések mellett - kizárólag jelen rendelet előírásainak megfelelően szabad.

(2) Jelen rendelet kötelezően alkalmazandó melléklete a település Szabályozási terv - Belterület M 1 : 2000 (1.sz. melléklet) és Szabályozási terv – Külterület M 1 : 10000 (2.sz. melléklet). A rendelet előírásai csak a szabályozási tervlapokkal együtt alkalmazhatók.

A szabályozás elemei

3.§

(1) Az alkalmazott kötelező szabályozási elemek:

1. Szabályozási vonal
2. Beépített és beépítésre szánt, ill. beépítésre nem szánt területek határa,
3. Területfelhasználási egységek határa
4. Telekre vonatkozó: építési övezet határa, építési övezet jele, építési hely, beépíthető és kialakítható legkisebb teleknagyság, minimális telekszélesség, legnagyobb építménymagasság, maximális beépítettség, beépítési mód, zöldfelületek legkisebb mértéke és a zöldfelületek kialakítására vonatkozó előírások, és a beépítettség környezeti feltételei.

(2) Irányadó szabályozási elemek: telekhatár, irányadó telekhatár, megszüntető jel, épület kontúrok, közmű-vezeték nyomvonala, új telekosztásnál a telekhatárok azzal, hogy a tömb telkeinek száma 10-nél nagyobb mértékben nem nőhet és nem csökkenhet.Irányadó a szabályozási terveken, a telkekhez meghatározott vonal, amely a javasolt új építésnél a minimálisan megtartandó előkert mélységét rögzíti.

(3) Az irányadó szabályozási elemek előírásaitól az engedélyhatározat az egyéb előírások betartása mellett eltérhet.

(4) A kötelező szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók meg.

Külterület és belterület

4.§

A belterületi határ tervezett változását a szabályozási terv tartalmazza, mely több részletben is végrehajtható, ütemezetten, képviselőtestületi határozattal.

Területfelhasználás

5.§

(1)    A település területe építési szempontból

a.   beépítésre szánt területekre

2. beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik:

         a.)    beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

                   Lakóterület:

• Falusias lakóterület                                                         Lf

                   Vegyes terület

• településközpont-vegyes területek                                  Vt
• központi vegyes terület                                                   Vk

                   Üdülő terület

• hétvégiházas                                                                    Üh

                   Gazdasági terület:

• Kereskedelmi, szolgáltató                                               Gksz

                   Különleges terület:

• temető                                                                               Kte

                        ‑  külszíni bányaművelés területe                                          Kb

          b.)   beépítésre nem szánt területek

                 Közlekedési terület:

Közlekedési terület a szabályozási terven jelölt:

• országos közutak                                                                    KÖ, KSZA jelű tervlapokon KÖ-u
• a helyi  közutak területe                                                         külön nem jelölt

• közterületi parkolók területe                                                  P
  • közmű területek (pl.:szennyvíz tisztítótelep,szennyvíz végátemelő, közüzemi vízmű kutak, elektronikus hírközlési adótorony)                                                                                 KÖ-km

                 Zöldterület:

• zöldterület                                                                              Z
• települési szintű közpark                                                        Z-1
• lakóterületi szintű közpark                                                     Z-2

                 Erdőterület:

• védelmi                                                                                  Ev
• védett                                                                                     Ev-1

                 Mezőgazdasági terület:

• általános, védendő tájhasználatú övezet                                 Má-1
• belterületi mezőgazdasági övezet                                          Má-2

                 Vízgazdálkodási terület:

• vízgazdálkodási                                                              V

Különleges, beépítésre nem szánt terület::

• különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi és kemping övezete Kki
• különlreges beépítésre nem szánt sport övezet     Kk-sp

(2) Minden terület-felhasználási egységben a mindenkori építési törvény és a 253/1997.(XII.20.)   Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) szerinti feltételekkel az ott meghatározott funkciójú épületek és építmények helyezhetők el, kivéve az egyes terület-felhasználási egységeknél felsorolt létesítményeket.

II. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Falusias lakóterületek (Lf)

6.§

1. Az Lf övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

2. Telkenként legfeljebb 2 db épület helyezhető el. Lakó főfunkciójú telken, a fő funkciót befogadó épület megléte nélkül, nem főfunkciójú gazdasági épület (melléképület, kiszolgáló épület) önállóan nem létesíthető.a) az épületek az oldalhatáron álló beépítési mód építési helyén belül az utcaszakaszra jellemző oldalhatártól 1m-3m között helyezendők el. Saroktelek és 20m telekszélességet meghaladó telek esetén az épület az építési helyen belül az oldalsó telekhatártól 3m-t meghaladó távolságra is elhelyezhető. b) Az utcaszakaszra, vagy a tömbre jellemző oldalhatárt a kialakult szomszédos épület elhelyezése, kialakult beépítés alapján kell megállapítani. Amennyiben az építési telek helyzetéből nem állpaítható meg a beépíthető oldalhatár, vagy az építési telek több oldalról is beépítésre nem szánt telekkel határos, az új épület a szabályozási terven rögzített építési helyen belül szabadon elhelyezhető.  
3. Az előkert a szabályozási terven jelzett (általában a kialakulthoz igazodó) de minden esetben mérlegelni kell a lejtés és megközelítési lehetőségeket, melyekre az építési hatóság egyedi előkert meghatározást tesz. Törekedni kell a lehetőségek függvényében az 5 méteres előkert kialakítására, de ahol egységesen utcafronti beépítés van az illeszkedés szabályai alapján kell eljárni. Az Lf-3 övezetben, a szabályozási terv egyéb rendelkezésének hiányában az előkert 8 méter. Az Lf-k övezetekben az épületek utcafronti szélessége nem haladhatja meg a 8 m-t az épület utcafroni vonalától mért 5 méter mélységig..a) a legkisebb kialakítható telekszélességre vonatkozó rendelkezés háromszög, vagy trapéz, vagy amorf alakú telkek esetén irányadó rendelkezés, attól el lehet térni a szabályozási terv módosítása nélkül. b) az elő -, oldal-, és hátsókert méretek a mindenkori valós telekhatároktól értelmezendők. 
4. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet. Égetett agyagcserép illetve ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható a felületkezelés nélkül rozsdásodó fémlemez, és felületkezelés nélkül rozsdásodó táblás lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak az Lf-k1 és Lf-k2 területeinek melléképületein illetve a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.
5. Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények csak a helyi állattartási rendelet figyelembevételével létesíthetők. Annak hiányában nem adható engedély.
6. Jelen szabályozástól kisebb illetve eltérő méretű telken lévő épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, illetve a megengedett beépítés-százalékig bővíthető.
7. Az övezet építési telkeit a közterületi telekhatáron, a helyben kialakult anyag és formavilágú áttört maximum 140 cm magas kerítéssel lehet bekeríteni. A beépítésre nem szánt övezettel (vízgazdálkodási, mezőgazdasági, erdő övezet) határos telekhatárokon a szükség szerinti magasságban vadvédelmi kerítés létesíthető. 
9. Az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani a használatba vételi engedély megkéréséig.
10. A lakófunkciójú terület felhasználási egységeken belül üzemanyag töltő kivételével az OTÉK 14.§ (2) bekezdésben meghatározott építmények helyezhetők el.
12. Építési telken egy épülettömegben meglévő több helyrajzi számon szereplő lakóegységek csak az egész épülettömegre kiterjedő egységes terven tervezhetők egy-egy épületrész felújításakor is.
13. A 334. helyrajzi számú ingatlanon az építési engedély megadásának feltétele (a kötelező tartalmon túl) a szabályozási tervlapon jelzett telekalakítás megtörténte (6 m széles nyél kialakítása) és a nyél mellett lévő lakóépület statikai szakvéleményének elkészíttetése.

Településközpont vegyes terület (Vt)

Központi vegyes terület (Vk)

7. §

1. Az Vt és Vk övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

K-kialakult (templom, ill. kolostor esetén alkalmazandó)

2. A Vt és Vk jellel ellátott településközpont területen épületek szabadonálló (Vt-2,3,4, illetve Vk 1,2) illetve oldalhatáron álló (Vt-1) beépítési móddal, a kialakult állapothoz igazodóan helyezhetők el. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó, egyedi építési telkeken történhet.
3. Az előkert a szabályozási terven jelzett, illetve a Vk-1-es övezetben az előkert mérete 5 méter. A Vt-4 övezetben 8 méter, míg a többi övezetben a kialakult helyzethez igazodó.

(4)  A településközponti  övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

1. az egyes telkek területének legalább 35 %-át zöldfelületként kell kialakítani, kivéve a Vt-3 övezetet, ahol 90%-át.
2. a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
3. a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.
4. új közintézmény (pl. óvoda, iskola, szociális otthon) kialakítása, ill. meglévő közintézmény átalakítása esetén az engedélyezési tervnek az intézménykert kialakítására vonatkozóan kertészeti tervet kell tartalmaznia. A kertészeti tervet a „Magyar Építész Kamara Táj- és kertépítészeti szolgáltatások díjszámítási szabályzat” 3. sz. melléklete szerinti tartalommal kell elkészíteni. Kertészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítészmérnök készíthet.
5. intézményi létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.

5. Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények ezen övezetben csak a lakóépületek esetében és az állattartási rendeletnek megfelelően lehet.
6. Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet. (Kivéve a templom, ahol a kialakult szerinti) Égetett agyagcserép illetve ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható a fémlemez, bitumenes zsindely és táblás lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.
7. Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést.
8. Az övezetben parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével az OTÉK 16.§ (2)és 17. § (2) bekezdésben meghatározott építmények helyezhetők el.
9. Az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület illetve a környezeti átlag magasságához. (Kivéve a templom.)

Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

8. §

1.   A gazdasági területek funkciójuk, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak:
2. Gksz: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,

2. A gazdasági terület övezeteiben az építési telkek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

*: indokolt esetben – pl. speciális technológia esetén – egyedi elbírálással építési hatósági engedély alapján magasabb épületek, építmények is elhelyezhetők, a 10 m-nél magasabb építmények környezetbe illesztését az engedélyezési tervhez melléklendő látványtervvel kell igazolni.

(3) Az építési övezetben az új építési hely határvonalai:

1. építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 8 m-re,
2. építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 6 m-re,
1. építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 15 m-re húzódik.

4. A gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a)  az egyes telkek területének minimális zöldfelületi borítottságát az egyes gazdasági övezetek részletes előírásai tartalmazzák.

b)   az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja.

c) a gazdasági övezetben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. Az oldal és a hátsókertben legalább 5 m széles, többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv, az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) álló növényzet létesítendő.

d) telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.

e) a növényfajok kiválasztásakor a honos fajok előtérbe helyezése javasolt.

f) gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertészeti tervet kell készíteni. A kertészeti tervet a „Magyar Építész kamara Táj- és kertépítészeti szolgáltatások díjszámítási szabályzat” 3. sz. melléklete szerinti tartalommal kell elkészíteni. Kertészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítészmérnök készíthet.

g) a létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.

9.§

1. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen belül az OTÉK 19. §. (2) bekezdésében felsorolt épületek, építmények helyezhetők el.
2. Az épületek tetőszerkezetének hajlása 15-45 fok közötti lehet alkalmazkodva a kialakult környezetéhez és figyelembe véve az épület szélességét. A héjazat színe csak a természetes cserép színéhez közelálló lehet.

Különleges területek

10. §

A különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:

1. Ksp: nagykiterjedésű sportterület
2. Kt: temető területe
3. Kb: külszíni bányaművelés területe

Nagykiterjedésű sportterület övezete (Ksp)

11.§

1. Nagykiterjedésű sportterületbe a szabályozási terven „Ksp” jellel jelölt 029 hrsz-ú terület tartozik.
2. Az övezetben a következő funkciójú épületek illetve építmények helyezhetők el:
   1. sportpályák,
   2. sportpályák kiszolgáló létesítményei (pl. öltöző, lelátó),
   3. lovaspályák,
   4. istállóépület,
   5. vendéglátó épület,
   6. a lovas turizmushoz kapcsolódó épületek, létesítmények (pl. lovasfogadó),
   7. a terület fenntartásához szükséges épület,
   8. szolgálati lakás,
   9. nyilvános illemhelyek, valamint
   10. parkolók

3.  Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

SZ: szabadon álló             

4. Az övezetben épületek csak a területileg illetékes természetvédelmi szakhatóság javaslatának figyelembe vételével helyezhetők el.

5. Az övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
   1. az övezetben az egyes telkek területének legalább 70%-át zöldfelületként kell megtartani, illetve kialakítani.
   2. a kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelülettel fedett területbe a gyepes sportpálya beszámítható.
   3. a telkek zöldfelülettel borított területének legalább 1/3-át háromszintű vagy kétszintű növényzet (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani.
   4. a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.
   5. az övezetben törekedni kell a természetes, ill. természetközeli állapotú növénytársulások megőrzésére. Zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során kizárólag honos növényfajok, ill. ezek díszesebb, nemesített példányai alkalmazandók.
   6. az övezet zöldfelületeinek kialakítása tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A kertépítészeti tervet a „Magyar Építész Kamara Táj- és kertépítészeti szolgáltatások díjszámítási szabályzat” 3. sz. melléklete szerinti tartalommal kell elkészíteni.
   7. a létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.

Temető övezete (Kt)

12. §

1. A Szabályozási terven temetőként (Kt) lehatárolt területen ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.
2. Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

K: kialakult telek, tovább nem osztható

SZ: szabadon álló

3. Az övezetben az építési hely határvonalai:
   1. építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 10 m-re,
   2. építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 10 m-re,
   3. építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 10 m-re húzódik.
4. A temető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
   1. a temető területének minden 100 m²-e után legalább 1 db fát kell telepíteni.
   2. a temető növényegyedeinek védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé.
   3. a temető átépítése, bővítése kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök által készített kertépítészeti terv alapján történhet.
5. A temető bővítése esetén a bővítési terület a telkének más építési övezetek, övezetekkel határos telekhatára(i) mentén legalább 30m széles fásított (fák alattuk cserjékkel) védőterület alakítandó ki.

Külszíni bányaművelés övezete (Kb)

13. §

1. A Szabályozási terven külszíni bányaterületként (Kb) lehatárolt terület övezetébe a Veszprémi Bányakapitányság által Bakonybél I-homok védnevű 4254/2003 határozati számú, bányászati joggal lefedett terület tartozik.
2. A külszíni bányaművelés övezetében a bányaműveléshez kapcsolódó ideiglenes létesítmények helyezhetők el.
3. A bányaművelés befejeztével a roncsolt területek rekultivációját el kell végezni komplex tájrehabilitációs terv alapján.

​

III. fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Zöldterületek (Z)

15. §

1. Zöldterület a Belterületi szabályozási terven „Z” szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység.
2. A zöldterületek részletes előírásai az alábbiak

SZ: szabadonálló

K: kialakult, tovább nem osztható, csak összevonható

3. A Z-1 övezetben:

• pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér, sportpályák stb.),
• sportpályák kiszolgáló létesítményei (öltöző, lelátó),
• kerti építmények (pl. pergola, zenepavilon stb.),
• köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.),
• vendéglátó létesítmény,
• a terület fenntartását szolgáló épület, valamint
• nyilvános illemhely
• parkolók

helyezhetők el.

4. A Z-2 övezetben kizárólag pihenőhelyek, sétautak alakíthatók ki, épületek a Z-2 övezetben nem létesíthetők.
5. A zöldterületeken épületek a vízfolyások partvonalától és a temető telekhatárától mért 30 m-en belül nem helyezhetők el.
6. A zöldterületeken elhelyezésre kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek) lehetnek.
7. A Z-1 és Z-2 övezetekben az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át többszintű növényzet (cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani, ill. megtartani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb felét boríthatja.
8. A vízfolyások melletti legalább 20 m-es sávban a természetes, természetközeli állapotú növénytársulások megőrzendők, növénytelepítés során kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos növényfajok alkalmazhatók.
9. Új zöldterületek kialakítása, illetve meglévő zöldterületek átépítése kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A kertépítészeti tervet a „Magyar Építész Kamara Táj- és kertépítészeti szolgáltatások díjszámítási szabályzat” 3. sz. melléklete szerinti tartalommal kell elkészíteni. Kertépítészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök készíthet.
10. A település közterületi zöldfelületeinek védelme érdekében:
    1. A kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról jellegüknek és értéküknek megfelelően, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérő mértékéig kell a növényzet kivágójának gondoskodnia. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként meg kell határozni.
    2. A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját (pl.: a térségben honos fajok alkalmazásának előnyben részesítése), a telepítés helyét és idejét az építési hatóság meghatározhatja.

Erdőterületek

16. §

1. A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és az elhelyezhető építmények szerint elsődlegesen védelmi rendeltetésű, ezen belül is védett erdőterületek.
2. Erdőterület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága 1ha, szélessége min. 50m.
3. A védett erdő övezetben a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, illetve természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Védett erdő övezetben a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel kizárólag természetközeli erdőművelés (szálaló vágás, őshonos fafajokkal történő erdőtelepítés, erdőfelújítás), illetve a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés folytatható.
4. Erdőterületeken kizárólag nem épület jellegű építmények, létesítmények közül nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak, továbbá testedzést és turizmust szolgáló építmények helyezhetők el. Az építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, és - színezésűek lehetnek.
5. A Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet erdőterületein energia és hírközlő vezetékek terepszint alatt helyezhetők el.
6. Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv, illetve a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai, továbbá a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet kezelési terve szerint történhet.
7. Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez), fakitermelési munkák végzéséhez, az erdőterületek igénybevételének minősülő tevékenységekhez (kivonás, időleges kivonás, rendeltetésszerű használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erdőterületek megosztásához a természetvédelmi és az erdészeti hatóság engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása szükséges.

Mezőgazdasági rendeltetésű területek

17. §

1. A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint általános mezőgazdasági területek.
2. A mezőgazdasági övezetekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:
   1. lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.
   2. önálló reklámhordozók, hirdető berendezések nem helyezhetők el.
   3. vízfolyások mentén 50-50m-es sávban épületek, építmények nem helyezhetők el, a gyep művelésű területhasználat megőrizendő.
   4. az egyes övezetekben elhelyezhető épületek kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő építészeti kialakítással, magastetővel létesíthetők.
   5. a 100 m²-nél nagyobb homlokzati felületek tagoltan alakíthatók ki.
   6. állatok tartása a helyi állattartási rendeletében előírt környezetvédelmi, közegészségügyi előírások betartásával történhet.

(3) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági terület az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

1. Má-1: védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet,
2. Má-2: belterületi mezőgazdasági övezet.
3. Má-3: védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet

(4) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága 3000m², szélessége min. 30m.

(5) Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

SZ: szabadon álló

G: gazdasági épület

T: tanyagazdaság lakóépülettel: lakóépületet is magába foglaló egyéni gazdaság területe

T*: tanyagazdaság lakóépülettel, agrárturizmus és oktatás épületei 

(6) Az Má-1 és Má-3 jelű övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás  építményei, lakófunkciót is szolgáló épület, továbbá az agrárturizmus és az oktatás épületei helyezhetők el, önállóan, vagy együttesen. Az övezeten belül az épületek, építmények tájba illesztését látványtervvel igazolni kell. 

(7) Az Má-1 és Má-3 jelű övezetben az építési hely határvonalai:

1. építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re,
2. építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re,
3. építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re húzódik.

(8) Má-1 övezetekben a tanyagazdaság és birtokközpont lakóépületének alapterülete —a tájkarakter megőrzése érdekében— legfeljebb 200 m² lehet. Tanyagazdaság és birtokközpont lakóépülete csak akkor helyezhető el, ha az OTÉK 33.§-ában felsorolt feltételek biztosíthatók. A szükséges feltételek biztosításának módját az építési engedélynek tartalmaznia kell. A használatba vételi engedély kizárólag az előírt feltételek teljesülését követően adható ki.

(9) Az Má-1 és Má-3 övezetben több telekből álló birtoktest alakítható ki. Birtoktest esetén az adott övezetben előírt legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m²-t eléri és a beépítés a szomszéd telek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza, illetőleg azt nem veszélyezteti, továbbá a természeti érték megőrzését nem korlátozza, illetve veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 15%-ot nem haladhatja meg.

(10) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek a vonatkozó jogszabályok előírásain túlmenően kertészeti tervet is tartalmaznia kell. A Kertészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M1: 200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, kitűzési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia. Kertészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök készíthet.

(11) A Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet területén levő mezőgazdasági területeken nem folytatható olyan tevékenység, illetve nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(12) A Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet területén levő mezőgazdasági területeken átjátszó állomás nem helyezhető el, energia és hírközlő vezetékek terepszint alatt helyezhetők el.

(13) A Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet területén levő mezőgazdasági területeken kerítések kizárólag a birtokközpontok körül létesíthetők. A kerítések csak telepített nem nyírott sövényből, fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból, az erdővel határos mezőgazdasági területeken legfeljebb 1,8 m magas, áttört kialakítású, vadvédelmi célú kerítés építhető. Tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.

(14) A Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet területén levő mezőgazdasági területeken a gyep művelési ág megváltoztatása, illetve közmű és közút építése a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

(15) A Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet területén levő mezőgazdasági területeken ösztönözni kell az extenzív jellegű, természet-, illetve környezetkímélő gazdálkodást.

(16) Az M-2 övezetben (belterületi mezőgazdasági területek) a kialakult telkek tovább nem  oszthatók, kizárólag a telkek összevonása engedélyezhető. Az övezetben építési tevékenység nem engedélyezhető.

(17) Az Má-1 és Má-3 övezetekben építmény kizárólag természetes anyagból (kő, fa, égetett agyagcserép, egyéb a természetes anyag fogalomba tartozó anyag)építhető.

Vízgazdálkodási Terület (V)

18. §

Vízgazdálkodási területbe a vízfolyások medre és parti sávja tartoznak.

A vízfolyások parti sávja a partélektől számítva 6-6 m, melyet a fenntartás érdekében szabadon kell hagyni.

Az övezetben kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelő és a vízügyi hatóság által jóváhagyott létesítmények helyezhetők el. A parti sávban épületek nem alakíthatók ki.

A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési engedélye alapján létesíthetők.

A parti sávban kizárólag gyep művelési ágú terület alakítható ki.

Az övezetben nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a vízfolyások, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak.

18/A

(1) Kki jelű, különleges beépítésre nem szánt idegenforgallmi övezetben a következő funkciójú épületek illetve építmények helyezhetőek el:

a) kemping központi és kiszolgáló épületei

b) sátor és lakókocsi fogadó helyek

c) szálláshely szolgáltató épület, panzió, szálloda

d) wellness és vizes funkcióhoz kapcsolódó létesítmények, 

e) vendéglátó épület

f) sportpályák, és kiszolgáló létesítményei (pl. öltöző, raktár, szociális létesítmények)

g) lovas turizmushoz kapcsolódó épület és létesítmények, lovas-pályák, istállóépület

h) szolgálati lakás

i) felszíni és térszín alatti parkolók

j) jóléti tó, dísztó

(2) Az övezet részletes előírásai az alábbiak szerint:

SZ: szabadon álló

(3) Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke Kki övezetben teljes közműellátás, Kki-1 övezetben részleges közműellátás.

(4) Az övezeten belül az előkert és oldalkert minimális mértete 10 m, a hátsókert minimális mérete: 15 m, melyben 3 szintű zöldfelület alakítandó ki. A zöldfelület kialakítása az alábbi előírások szerint történhet:

a) A telek legkisebb zöldfelületi mértékének 70%-ában a meglévő növénytársulások, gyep vegetáció, ligetes területek, a természetközeli állapot tartandó meg. Díszkert, legfeljebb a zöldfelület 30%-án alakítható ki. A növénytelepítés során kizárólag honos növényfajok, ill. ezek díszesebb, nemesített példányai alkalmazandók. 

b) a kötelező zöldfelület számításánál a zöldfelülettel fedett területbe a gyepes sportpálya, és a vízfelület (medence, tó) 100%-san beszámítható.

c) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.

d) a kemping területén a beépítetlen szabad terület ligeterdő jelleggel alakítandó ki, sátorállásonként, lakókocsi állásonként fásítandó. 

(5) A 100m2-nél nagyobb homlokzati felületek csak tagoltan alakíthatók ki. Az épületek homlokzat alakításánál természetes és természetközeli építőanyagok és a természetes építőanyagok színei alkalmazandók. Tükröződő, káprázást és fényszennyezést okozó homlokzati felületek nem hozhatók létre. 

(6) Az épületek lejtőláb felöli homlokzati szakaszára számított építménymagassági érték legfeljebb 1,5 m-rel haladhatja meg az övezetre meghatározott építménymagassági értéket. 

(7) Az övezet épületeinél a terepre ültetést és a tájba illsztést látványtervvel kell igazolni.   

Közlekedési területek és létesítmények (Kö)

19. §

(1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási és jellemző keresztszelvények tervlapok tartalmazzák.

(2) A közlekedési területen és a közlekedési védőtávolságon belül bármit elhelyezni, bármilyen építési tevékenységet folytatni csak az illetékes közlekedési hatóság, és a közútkezelő hozzájárulásával és előírásai szerint lehet.

(3) A települést érintő országos közút: 8301 számú Zirc-nagygyimóti összekötőút

Tervezési osztály jele                  külterületen:    K.V.C

                                               belterületen:    B.V.c D

(4) A 8301 számú összekötőút jelenlegi nyomvonala és szabályozási szélessége a kialakult marad. A külterületen az út mentén a tengelytől számított 50-50 méteres védőtávolság van érvényben.

(5) Az egyéb (nem országos) külterületi utak, mező- és erdőgazdasági utak mentén kerítést, illetve bármilyen építményt a tengelytől számított minimum 6-6 méter távolságra lehet elhelyezni.

(6) A Farkasgyepű irányába való összekötést is biztosító gyűjtőút tervezett új belterületi szakaszának (B.V.cD) szabályozási szélessége 24 m; a többi kiszolgáló-lakóutca (B.VI.d D) szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerint változó, a meglévő, kialakult beépítésekre tekintettel. Az új kialakítású területeken jellemzően 16 méter.

(7) A különleges burkolat-kiképzésű közterületek (közös jármű-gyalogos burkolat, vagy díszburkolat, térkialakítás) kialakítását részleteiben kidolgozott terv alapján kell megépíteni. 

(8) Meglévő létesítmények, illetve meglévő épületben funkcióváltással létrejövő új létesítmények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag megoldhatatlan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna, a közterületi parkolás helyi parkolási rendelet alapján engedélyezhető.

(9) Új létesítmények parkolását, rakodását az OTÉk előírásainak megfelelően, telken belül kell megoldani. 

(10) Külterületen, magánút alrészletként, vagy önálló földrészletként is létrehozható, a szabályozási terven javasolt helyen és a külterület egyéb részein. A külterületi földrészleten kialakítandó magán út telekszélessége legalább 4m kell, hogy legyen. A patak menti szakaszon a karbantaró sávon felül kell biztosítani a legalább 4 m-es szélességet, valamint az r=6m-es fordulási sugár helyigényét.

Közművek

Közművesítés, közműlétesítmények

20. §

1. Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.a) Telekigényes közműlétesítmények számára a telekalakítás szabályaitól eltérő méretű telek alakítható. Minden terület-felhasználásban és övezetben (pl. Má, Ev, Z, Kki), a tényleges technológiai nigényből fakadó telekigénnyel (pl közmű víztározó, szennyvíz végátemelő, közüzemű szennyvíztisztító, elektronikus hírközlési átjátszó  állomás, gáz és villamosenergia telekigényes létesítményei) hozható létre az önálló telek, KÖ-km jelű közműövezet.  
   
2.  A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a  hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára Kö-km jelű közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb  előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.

3. Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

4. A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, funkció váltás csak akkor engedélyezhető, ha az OTÉK 8.§-ban, illetve annak 2002-es módosító kiegészítésében rögzített közművesítettség mértéke szerint: a beépítésre szánt területek valamennyi (lakó-, vegyes-, üdülő-, gazdasági- és különleges-) építési övezetében a teljes közműellátás rendelkezésre áll. Ettől eltérni csak szennyvízelvezetés megoldásában a (8) bekezdésben, a csapadékvíz elvezetésének megoldásában pedig a (13) bekezdésben rögzítettek betartásával lehet.

5. A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, illetve meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a (6) bekezdésnek megfelelő ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a (8), a felszíni vízrendezés a (13) bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően biztosítható.

6. A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási  célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, illetve meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a közegészségügyi szakhatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.

7. Bakonybél a Gerence vízgyűjtőjén, a 8005/1995 (KHV Ért. 22.) KHVM tájékoztatója szerint az I. Sérülékeny környezetű vízbázisok, az I./1 Fokozottan érzékeny üzemelő vízbázis területén fekszik, ezért a vízbázis védelmét szolgáló ágazati előírásokat be kell tartani.

8. A szennyvízekkel a környezetet, a sérülékeny vízbázist szennyezni nem szabad, ezért:

1. A vízbázisok védelme, a talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg –rövid időre- sem engedélyezhető.
2. Az esetleg előforduló nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
3. A csatornahálózat kiépítéséig a szennyvizeket ellenőrzötten vízzáró medencékben kell gyűjteni és ellenőrizni kell a szennyvíz rendszeres szippantással történő elszállíttatásának tényét a kijelölt lerakóhelyre.
4. A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre (egy éven belüli határidővel) kötelezni kell.
5. A település belterületén, illetve beépítésre szánt területen építési engedély a település közcsatorna hálózatának kiépítéséig a c) bekezdésnek megfelelően, azt követően csak a település szennyvíz közhálózatára történő rácsatlakozásának megoldása esetén adható.
6. A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha :
   • a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan -ellenőrzötten- zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani, ha ezt egyéb előírás, ágazati rendelkezés nem tiltja. Építési engedély addig nem adható, ameddig a szennyvízgyűjtő medence szippantókocsival történő megközelítési lehetősége (a feltáró út megfelelő kialakítása) nem biztosítható. Ha a közcsatornahálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belülig megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.
   • a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, egyéb előírások nem tiltják, az illetékes közegészségügyi és a vízügyi hatóság hozzájárul a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőtávolság igénye nem nyúlhat túl az engedélyt kérő telkén. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes vízügyi hatóság meghatároz. (amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 3 m³-t, de bármelyik illetékes nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető, ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építési engedély nem adható!)

9. Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is) a kibocsájtott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.

10. Közvetlen az élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után szabad.

11.  Az önkormányzati kezelésében lévő vízfolyás partéleitől 6-6 m, a nyílt árkok  karbantartására legalább 2-2 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A karbantartó számára szolgalmi jog biztosítandó.

12. Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad.

13. A település hosszútávú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:

1. zárt csapadékvíz elvezető (közcsatornás, vagy burkolt-fedett árkos) rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre javasolt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen  a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz elvezetést kiépíteni. Kivételt csak falusias lakóövezeti besorolású területen belül lehet tenni, ha az út szabályozási szélessége ezt utcafásítással együtt is lehetővé teszi (a szabályozási szélesség meghaladja a min 16 m-t).
2. nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető beépítésre nem szánt területen illetve  beépítésre szánt területen hosszabb távon is, de csak szilárd burkolat nélküli utcák esetén, illetve ahol azt az a) bekezdés megengedi.

14.  A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

15.  A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

16.  20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna hálózatba. "Zöld" parkoló létesítése tilos.

17. A magas talajvízállású településrészeken a terepszint alatti építkezéseknél a víz áramlás útját nem szabad elzárni, a talaj- illetve rétegvizek továbbvezetési lehetőségét meg kell oldani.

18. Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkező területeken, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor beépített és beépítésre szánt területen új (nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, meglevő hálózat átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

19. Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

20. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

21. Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

22. A telken belül tervezett gáznyomásszabályozók  az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

23. A földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni (épület homlokfalára földgázvezeték nem szerelhető).

24.   Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt   területen, a burkolt utakkal rendelkező területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni ill. meglevő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad. A földfeletti vezetés a szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban egyelőre fennmarad, ezért területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

25. Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes távközlési hálózatok földfeletti vezetése  fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a távközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket, légkábelokat közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

26. Közszolgálati hírközlési antennák, illetve azok tartószerkezete csak építési engedéllyel helyezhetők el. Hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölés történjen.

IV. FEJEZET

AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

21. §

1. A táj esztétikai megjelenése érdekében a tájképet károsító épületek közül takarófásítás szükséges

Régészeti, történeti településszerkezet és műemlékvédelem, település arculatának védelme, alakítása

22. §

1. A község területén jelenleg több műemlékjegyzék szerinti műemlék épület van.
2. A szabályozási előírásban felsorolt településképi jelentőségű épület - az önkormányzati rendelet elfogadása után - önkormányzati védelem alatt áll, melynek alapján a létesítmények és helyreállításuk terveit településszerkezet megtartási, településképi megjelenési és műemléki szempontokból is bírálni kell. Az elbírálásnál a területi főépítész és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) véleményét figyelembe kell venni.
3. Az M 1:2.000-es léptékű Belterületi szabályozási terven jelölt településképi, illetve helyi védettségű, és az Országos Műemlékjegyzékben nem nyilvántartott épületek védelméről megfelelő módon – Országos Jegyzékbe való felvétellel, illetve helyi védelem rögzítésének formájában – gondoskodni kell. A helyi védelem részletes szabályainak megállapításáról, és a továbbiakban helyi védelem lerendeléséről a képviselő testület külön rendelkezik.
4. A közterületeken a képviselőtestület (tulajdonosi) hozzájárulásával, a helyi hagyományok szerint az építési hatóság véleményezésével szabályozza:

• Utcabútorok, berendezések elhelyezését

5. A magas építmények, tornyok, oszlopok csak a képviselőtestület hozzájárulásával, táj- és utcaképet nem rontó módon helyezhetők el az egyéb jogszabályok betartása mellett.
6.  A terek, teresedések, zöldterületek tudatosan úgy alakítandók ki hogy minden területrésznek legyen funkciója: pihenés, idegenforgalom, tájékoztatás, a közlekedési területek és közműsávokon túlmenően.
7.  A fentieken túl értelemszerűen alkalmazni kell a Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány javaslatait.

(8)     Műemlékek a közigazgatási területen:

         a) Fő utca 15. (M 8840)

                Népi lakóépület és gazdasági épületei.

b) Szabadság tér 27/A (M 5619)

                 Rk. templom. 1758-ban épült értékes barokk épület. Törekedni kell környezetének   rendezett megoldására. A településképileg fontos épület környezetében lehetőség szerint a templomra való szabad rálátást biztosítani kell.

c) Uo. (M 5620)

                 A volt bencés kolostor területe. Jelenleg egy 18. századi épület áll a területen. A  kolostor teljes kiterjedtsége nem ismert. A templom és a jelenleg is álló épületek és teljes tágabb környezetük fokozott védelmet igényel. Ezen a területen kerülendő bármilyen földmunka végzése.

(9) Műemlékileg nem védett épületek, építmények, helyi védelemre javasoltak:

               a) Kápolna és stációk

Az un. Borostyán kútnál álló épületegyüttes bár nem műemlék de megóvása mégis fontos, környezetének megfelelő rendezésével együtt.

               b) Nepomuki Szt. János szobor

                A templomnál álló szobor megóvása mindenképpen szükséges.

c) Keresztek:

                     ca) Fő utca 5-7 előtt, 1903-ból.

                     cb) Pápai út 58 előtt 1931-ből.

                     cc) A település keleti végén 1933-ból.

                     cd) A település közepén haranglábbal 1934-ből.

                     ce) A felsorolt keresztek megőrzendők.

d) Rk. temető

                    A legrégebbi sírok 19. századiak, a régi sírkövek lehetőség szerint megőrzendők.

(9) Régészeti lelőhelyek a közigazgatási területen:

a) Régészeti lelőhelyek a lakott részeken:

  aa) Bencés apátság

                          Az Rk. templom környezetében fekvő középkori apátság és teljes környezete kiemelt figyelmet érdemel.

               ab)  A település észak-nyugati vége

                       Bronzkori telepre utaló nyomok.

              b) Régészeti lelőhelyek a településtől távol (a közigazgatási határon belül):

              ba)„Podmaniczkyak útja”

                       Feltehetően bronzkori sánc, megóvandó.

              bb) Somhegy

                      Kövekkel megerősített sáncú őskori település. Értelemszerűen óvandó.

              bc) Vall és Szőlőgyep

                       Későbronzkori település nyomai és sírhalmok. A teljes terület megőrzendő.

bd) Halomány, Falubitang és Erdőlába

                      Bronzkori telep és sírhalmok. A terület lehetőség szerint megóvandó.

              be) Gáthegy-Tuskós

                      Bronzkori településnyomok és sírhalmok.

              bf) Öregkerülő

                      Bronzkori és római szórvány leletanyag.

 A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti helyükön, eredeti állapotukban, eredeti   összefüggéseikben kell megőrizni (2001. évi LXIV. tv. 10. § (1) bekezdés). Ezért a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett területet előzetesen fel kell tárni (2001. évi LXIV. tv. 22. § (2) bekezdés). A régészeti feltárások költségeit annak kell fedezni, akinek az érdekében a feltárás szükségessé vált (2001. évi LXIV. tv. 19.§ (3) bekezdés).

Nyilvántartott (a szabályozási terven feltüntetett) régészeti lelőhelyek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el. A Hivatalt be kell vonni az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba. Nyilvántartott régészeti lelőhelyen bármilyen jellegű földmunka megkezdését a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóságnak és a KÖH Keszthelyi Regionális Irodájának  a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban be kell jelenteni. (2001. évi LXIV. tv. 63. § (4) bekezdés)

Ha nyilvántartott lelőhelyekkel érintett területen kívül a terület-előkészítési és építési munkák során régészeti emlék kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles:

• A tevékenységet azonnal felfüggeszteni és szüneteltetni a helyileg illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig.

• A helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a jegyző vagy az illetékes múzeum, vagy a Hivatal intézkedéséig gondoskodni kell.
• Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, ezzel egyidejűleg értesíteni kell a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal helyileg illetékes Keszthelyi Regionális Irodáját. E kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli (Tv. 24.§)

Régészeti lelőhellyel érintett helyrajzi számok:

1. számú régészeti terület: Apátság – középkori kolostor romjai, környezetében falu

19; 21; 22; 23; 24; 25; 26; 27; 28; 29/1; 29/2; 30; 31; 32; 33; 84 – 89; 0200;  0202; 0203;

0204/8 – 13; 0204/15; 0204/7, 20, 21;  0204/22, 23, 24; 0206/1;

2. számú régészeti terület: Óvár – bronzkori leletek

150-155; 292-294; 304-309; 351-356; 384/2;

 3. számú régészeti terület: Volt SZOT üdülő – későbronzkori leletek

0218/26-37; 0219; 0221; 0222/1; 401; 534; 538; 539; 540; 542; 543; 546/1; 548; 549; 550; 551; 552; 553; 554;

4. számú régészeti terület: Újtelep – őskori leletek és elszántott halomsírok

524-532; 565-572; 575/2 – 577/2; 579/1 – 584; 639 – 645/2;

5. számú régészeti terület: Podmanickyan útja – kettős sánc

015; 021; 0117; 0122;

6. számú régészeti terület: Somhegy – őskori erődítmény

0122; 0123; 0124;

7. számú régészeti terület: Vall – halomsírok

020/1; 020/2;

8. számú régészeti terület: Szőlőgyep – őskori halomsírok és településnyomok

0135/7; 0135/9; 0137/8; 0137/12;

9. számú régészeti terület: Csermák – bronzkori leletek

0208;

10. számú régészeti terület: Halomány I. - bronzkori leletek

0149/22, 23, 24, 27; 0160; 0185/3, 5, 6;

11. számú régészeti terület: Halomány II. – halomsírok

0160; 0185/6, 7, 14;

12. számú régészeti terület: Falubitang – későbronzkori településnyomok

0179; 0196/1, 2;

13. számú régészeti terület: Erdőlába – halomsírok

0175/1, 9;

14. számú régészeti terület: Szentkúti-dűlő – bronzkori leletanyag

0143/4 – 9; 0188/6, 8;

15. számú régészeti terület: Szentkút – középkori kápolnarom

0141/2; 0151/21; 0152; 0153/2;

16. számú régészeti terület: Gáthegy – 32 halomsír

0208;

17. számú régészeti terület: Öregkerülő – halomsírok

0155; 0156; 0157;

Épületek, létesítmények elhelyezésekor betartandó környezeti feltételek

A levegő védelme

23. §

1. Levegőterhelést okozó légszennyező forrásokra az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban, illetve a környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében kerülnek megállapításra a kibocsátási határértékek.
2. A közigazgatási terület az alábbi légszennyezettségi zónákba tartozik:
   1. kéndioxid: F,
   2. nitrogéndioxid: F,
   3. szénmonoxid: F,
   4. szilárd (PM₁₀): E,
   5. benzol: F.

Azokban a zónákban, ahol a légszennyezettég mértéke a megengedett határértéknél kisebb, a fenntartható fejlődéssel összhangban meg kell őrizni a meglévő jó állapotot.

3. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet szerinti védelmi övezetet igénylő tevékenység (Korm. rend. 2. sz. melléklet) kizárólag abban az esetben folytatható, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, vagy rekreációs célú területet (nagykiterjedésű sportterület, zöldterület) nem érint. Védelmi övezeten belül állandó, időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (pl. oktatási, egészségügyi, üdülési stb. célt szolgáló létesítmény) nem helyezhető el. A védőövezet területén levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem termeszthető.
4. Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a belterületen nem folytathatók. E tevékenységek folytatása külterületi gazdasági területeken, mezőgazdasági területeken is kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha megfelelő technológiával (pl. elszívási technológia, felületnedvesítés stb.) a légszennyező anyagok terjedése megakadályozható.

A felszíni- és felszín alatti vizek védelme

24. §

1. Bakonybél a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000.(III.17.) Korm. rendelet szerinti „A” fokozottan érzékeny besorolású terület. A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, illetve technológiák alkalmazhatók, amelyek során a 10/2000.(VI.2) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges, az “A” fokozottan érzékeny besorolású területekre vonatkozó határértékek teljesíthetők.
2. A felszín alatti vizek minőségéről szóló 33/2000.(III.17.) Korm. rendelet 3.sz. mellékletében felsorolt tevékenységek kizárólag a Korm. rendeletben előírt hatósági engedéllyel folytathatók.
3. Új épületépítésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a meglévő csatornahálózatra való rákötés esetén lehet.
4. A csatornahálózatba be nem kapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. A csatornahálózatba be nem kapcsolható mezőgazdasági területen vízöblítés nélküli űrgödrös árnyékszék létesíthető.
5. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, illetve szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, illetve. előkezelni kell.
6. A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen
   1. állattartás a vízfolyások legalább 200 m-es körzetén belül nem folytatható,
   2. növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I.16.) FVM rendelet 10.§-a szerint a növényvédőszer veszélyességétől függően 5-200 m-en belül nem folytatható.
7. A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli gyep és ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
8. Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba, ill. befogadóba abban az esetben vezethetők, ha minőségük a 9/2002.(III.22.) Köm-KöViM együttes rendeletben a 3., ún. általánosan védett felszíni vízminőség-védelmi területre vonatkozó határértékeket teljesíti.
9. Mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) kizárólag vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság engedélye alapján történhet.

A termőföld védelme

25. §

1. Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.
2. Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.
3. Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.
4. A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.
5. A tájkarakter védelme miatt a közigazgatási területen egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, illetve bevágások, valamint 25º-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki.

Hulladékelhelyezés

26. §

1. A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.
2. Az illegális hulladéklerakásokat a telek tulajdonosának fel kell számolnia.
3. Lakó- és vegyes területen a 16/2001. (VII.18.) KöM. rendelet 1.sz. melléklete szerinti veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, vegytisztító, javítószolgáltatások stb.).
4. A gazdasági területeken keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
5. Az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

Környezeti zaj elleni védelem

27. §

1. Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, illetve környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében nappal (6⁰⁰-22⁰⁰) az 50 dB, éjjel (22⁰⁰-6⁰⁰) a 40 dB zajterhelési határértékeket nem haladja meg.
2. A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében nappal (6⁰⁰-22⁰⁰) a 60 dB, éjjel (22⁰⁰-6⁰⁰) az 50 dB zajterhelési határértékeket nem haladja meg.

Településképi és egyéb környezetvédelmi előírások

28. §

1. A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.
2. A gazdasági és mezőgazdasági területeken robbanás és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.

Reklámhordozók, parabolaantennák elhelyezése az épületeken

29. §

1. A település teljes közigazgatási területén reklámhordozó cég- és címtábla elhelyezése építési         engedélyköteles:

1. A reklámhordozó engedélyezési tervét csak a jogszabályokban meghatározott képesítésű tervező készítheti.
2. A beadványnak tartalmaznia kell:

1. az épület, és zártsorú beépítés esetén közvetlen szomszédai, érintett homlokzati tervét (a már engedélyezett reklámok feltüntetésével),
2. a reklám színezett ábrázolását, vagy fotóját,
3. a reklám hordozószerkezetét bemutató műszaki tervet,

4.     további, az építési hatóság által esetenként előírt munkarészeket, okmányokat.

3. A reklámhordozók összterülete nem haladhatja meg a nyílás nélküli homlokzatfelület
   10 %-át.
4. Az épületeken csak az épületben tevékenységet folytatók számára engedélyezhető cég- és címtábla, vagy reklámhordozó.

(2) A település teljes igazgatási területén óriásplakát (multireklám) nem helyezhető el.

2. Az Lf-k övezetben parabolaantenna létesítése engedélyköteles. A beadványnak tartalmaznia kell a parabolaantenna elhelyezését az épülethomlokzaton alaptérképi megjelöléssel, esetleg fotóval bizonyítva, hogy az antenna az utcáról a védendő rálátási, kilátási pontokról nem látszik.

3. A község teljes igazgatási területén pavilonok elhelyezése csak közterület-szabályozási, vagy tömbre kiterjedő szabályozási terv alapján lehetséges.
4. A védett utcaképű területeken valamennyi utcai homlokzati árnyékoló szerkezet létesítése építési engedélyköteles.

V. FEJEZET

Egyes sajátos jogintézmények

Beépítési kötelezettség

30. §

1. A tervszerű telekgazdálkodás és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az 1. számú mellékletben megjelöltek szerint kialakított  - jogerős telekalakítási engedéllyel - építési telket a beépítési kötelezettség ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított négy éven belül lakóingatlannal be kell építeni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott beépítési kötelezettséget jogerős használatbavételi engedéllyel kell igazolni.

Építési tilalmak, korlátozások

31. §

1. Építési hatósági engedélyt csak az elfogadott szabályozási terv és helyi építési szabályzat    alapján olyan területre szabad kiadni, ahol az úthálózat és közműellátás biztosított.
2. A településen a 10 méternél keskenyebb földrészleteken - tekintet nélkül a nagyságra - épület nem helyezhető el.
3. Közterületről látható épülethomlokzaton, építményfelületen alkalmazott mindenfajta reklám, hirdetés létesítése, festése, felszerelése építési engedély alapján alakítható ki.
4. Közintézmények és közösségi zöldterületek céljára fenntartott területeket más célra felhasználni nem szabad.
5. Felvonulási épület építési engedély alapján kizárólag az építkezés időtartamára létesíthető és a használatba vétel időpontjáig tartható fenn.
6. Törmeléket lerakni csak az arra kijelölt területen szabad. ​

Telekalakítás

32. §

A Szabályozási Terven megjelölt telekalakítással kapcsolatos utak és közművek létesítésének teljes költsége a telekalakítás kezdeményezőjét terheli.

Elővásárlási jog

33. §

1. Bakonybél Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg a lakótelkek kialakítás céljáról a    következő ingatlanokra:

0215/2. hrsz.

0215/4. hrsz

0216. hrsz.

0215/3. hrsz.

0137/7. hrsz.

0138. hrsz.

0139/2. hrsz.

0139/4. hrsz.

020/5. hrsz.

018/14. hrsz.

2.  Az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

34. §

1. Jelen rendelet 2005. január 1. napján lép hatályba, melyet az ez után induló ügyekben kell alkalmazni.
2. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Bakonybél Önkormányzat Képviselőtestületének Bakonybél község összevont   rendezési terv szabályozási előírásairól szóló 9/2004.(VII.11.) Ör. számú rendelete.
3. A Településszerkezeti Tervet legalább 10 évenként felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani.

Bakonybél, 2004. december 20.

Baky György                                                                        Kerper Erika           polgármester                                                                              körjegyző

A rendelet kihirdetésének napja: 2004. december 22.

A rendelet hatálybalépésének napja: 2005. január 1.

                                                                                                                      Kerper Erika

                                                                                                                      körjegyző