Bakonybél Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró

• az állami főépítészi hatáskörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal,
• Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság,

-      Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter,

• Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint
• a partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek (teljes helyi lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek)

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. §Jelen rendelet alkalmazásában:

1. Cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék, a homlokzati síkra merőlegesen kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra, cégérnek minősül az a (nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett) tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos;

2. Cégfelirat: a rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, az egységnek helyet adó épület közterület felöli homlokzati síkban létesített felirat;

3. Cégtábla: a cég nevét, székhelyét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla;

4. Eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg;

5.  Értékvizsgálat: Az értékvizsgálat a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek (építész, településmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök) által készített olyan vizsgálat, amely feltárja és meghatározza a tényleges, meglévő, és a település szempontjából védelemre érdemes értéket, valamint szükség szerint a korábbi rendelettel védetté nyilvánított épületek értékelését is elvégzi. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, és környezeti jellemzőit. Az értékvizsgálat lehet a településrendezési terv részeként készülő örökségvédelmi hatástanulmány, s ennek örökségvédelmi adatlapja, de lehet önálló dokumentáció is. Épületek egyéb építmények esetében megfelelő szakképzettségnek építész, településmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, növények, növény-együttesek esetében az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti K vagy TK jogosultságú tervező, valamint természetvédelmi szakértő tekintendő;

6. Helyi védett érték: az a helyi területi (településszerkezet, településkarakter szempontjából jelentős helyi védett településszerkezet, helyi védett utcakép), vagy egyedi védelem alatt álló települési művi, valamint épített érték, amelyet e rendelet védetté nyilvánít;

7. Helyi egyedi védett építmény: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, épületrész, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás, amely országos védelem alatt nem áll;

8. Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;

9. Látványterv: a jelenlegi és a tervezett tájképet több nézőpontból rögzítő és a beillesztett építményt tartalmazó látványrajz a tervezett építmény által megváltoztatott utcakép, ill. tájkép kiterjedését szemléltető módon. Helyi védett településképi területeken a látványtervnek legalább a szomszédos 3-3 telket magába kell foglalnia akkor is, ha a három telek valamelyike esetleg közterület;

10. Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

11. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, önkormányzati döntések és egyéb hatósági hirdetmények, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat

12. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.

13. Föld színek: A barna-vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatait nevezzük földszíneknek,

14. Pasztell színek: A színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs,

15. Jelentős bővítés: amennyiben a bővítmény mérete eléri a meglévő, bővíteni kívánt épület volumenét.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem célja és feladata

2. §(1) A helyi védelem célja Bakonybél Község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

3.§

1. §(1) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése, valamint a lakossággal történő megismertetése.

(2) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.

4.§ (1) A helyi védettség alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti Bakonybél Község Polgármesterénél.

(2) A védetté nyilvánítás, illetve megszüntetés szakmai előkészítése a főépítész feladata.

(3) A helyi védelemre, vagy annak módosítására vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező nevét, megnevezését, címét,

b) a védelemre javasolt érték megnevezését,

c) egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,

d) területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

e) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,

f) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását, a védendő érték rövid leírását,

g) fotódokumentációt a védelemre javasolt értékről, valamint

h) az értékvizsgálatot.

(4) A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik.

(5) Nem kezdeményezhető helyi védelem alá helyezésre irányuló eljárás, ha annak tárgyában építésügyi hatósági eljárás van folyamatban, kivéve a fennmaradási engedélyezési, a használatbavételi engedélyezési, a kötelezési eljárásokat.

5. §(1) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező nevét, megnevezését, címét,

b) a védelem alól kivonásra javasolt érték megnevezését,

c) egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,

d) területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével, valamint

e) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását.

(2) A védelem megszűnik, ha:

a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,

b) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy

c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

6. §(1) A helyi védelem alá helyezési, módosítási, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) a kezdeményezőket, valamint

d) az illetékes építésügyi hatóságot.

(2) A helyi védelem alá helyezés, annak módosítása, vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján és hirdetmény útján, az önkormányzat hirdető tábláján 8 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.

(3) Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.

(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(5) A helyi védelem alá helyezésre, annak módosítására, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálatnak és az érdekeltek észrevételeinek is.

(6) A Képviselő-testület a 6. § (1) vagy 7. § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 60 napon belül, a főépítész véleményének figyelembevételével, rendeletben dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetésről.

(7) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és az önkormányzat honlapján a döntés meghozatalától számított 8 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(8) A helyi védelem alá helyezést vagy módosítást elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított tizenöt napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

7. §(1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg. A táblának a védelem tárgyának megnevezése és a védelembe vétel évének megjelölése mellett tartalmaznia kell a „Bakonybél Község Önkormányzata helyi védelem alá helyezte” vagy „Bakonybél Község Önkormányzata helyi védett értéke” feliratot.

(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(3) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Helyi védelem alá vont növény — évszám” vagy „Helyi védelem alá vont növény-együttes — évszám” feliratú táblával kell megjelölni, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb, a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

8. §Helyi egyedi védelem alatt álló érték műemléki védelem alá helyezése esetén, annak közzétételével egyidejűleg, a helyi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.

9. § (1) A helyi védelemmel kapcsolatos döntés szakmai megalapozása érdekében, amennyiben az nem áll rendelkezésre, értékvizsgálatot kell készíttetni. 

(2) Az értékvizsgálatot az eljárás megindítását követő 60 napon belül el kell készíteni. 

(3) Az elkészült értékvizsgálati dokumentáció a felhívástól számított 30 napon belül megtekinthető a polgármesteri hivatalban, azzal kapcsolatosan írásban bárki észrevételt tehet. 

4. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

10. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről a jegyző — a főépítész közreműködésével — naprakész elektronikus nyilvántartást vezet. 

(2) A nyilvántartás része a helyi védett értékeket tartalmazó lista, valamint a helyi védett értékeket ábrázoló térkép. 

(3) A nyilvántartás tartalmazza 

a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát, 

b) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése), 

c) a védelem típusát, 

d) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz), 

e) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján, továbbá 

f) a védett érték állapotfelmérésének adatait, amennyiben azok rendelkezésre állnak. 

(4) A jegyző biztosítja a védett értékekre vonatkozó, a hatósági eljárásban keletkezett dokumentumok és iratok másolatainak nyilvántartásba juttatását. 

(5) A nyilvántartásba bárki betekinthet az önkormányzati hivatalban.

5. Helyi védelem fajtáinak meghatározása

11. § (1) Helyi egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 

a) építményre, építményrészletre, 

b) alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, 

c) homlokzati kialakításra, 

d) táj- és kertépítészeti alkotásra, 

e) egyedi tájértékre, növényzetre, 

f) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint 

g) az a)-f) pontban felsoroltakkal érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki. 

(2) A helyi egyedi védelem alá helyezett építészeti örökség elemeit az 1. melléklet tartalmazza. 

(3) A (2) bekezdés szerinti építészeti örökség térképi bemutatását az 2. melléklet tartalmazza. 

6. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

12. § (1) A helyi védett építmények rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik. 

(2) A helyi védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. A használat a helyi védett érték történeti, művészeti értékeit nem veszélyezteti. 

(3) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat. 

(4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot —a hatályos jogszabályok keretei között— az önkormányzat korlátozza, illetve megtiltja. 

13. § (1) A védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítás, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő munkát —függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján, vagy anélkül végezhető — megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni csak településképi véleményezési eljárás során a települési főépítész ajánlása szerint lehet. 

(2) A helyi egyedi védett építmények megóvásának, fenntartásának, helyre-, vagy visszaállításának, jókarban tartásának biztosítását az önkormányzat a következők szerint segíti elő: 

a) a pályázat útján elnyerhető önkormányzati támogatással, 

b) az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használat díj elengedésével, 

c) az önkormányzati felújítási pályázatokon való részvétel esetén a helyi védett értékek előnyben részesítésével, 

d) szakmai tanácsadással.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

14. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek:

a) lakóterületek

b) intézményi településrész

c) gazdasági területek

d) zöldterületek

e) beépítésre nem szánt területek

(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

15. § (1) A lakóterületekre vonatkozó területi építészeti követelmények:

a) a beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a kialakult környező és jellemző telepítési módokhoz, amely előkertes vagy az utcai térfal síkjához igazodó előkert nélküli is lehet, kötelezően alkalmazandó telepítési mód nem kerül előírásra, 

b) telepítés szempontjából az illeszkedés azt jelenti, hogy a közvetlenül szomszédos telkeken kialakult előkert méretet kell alkalmazni új épület telepítése során, ha nincs szomszédos épület, akkor az előkert mérete 5m, 

c) ha a két szomszédos épület előkertje eltérő, a telepítés során tervezői döntés, hogy melyik szomszédhoz igazodjon az épület,

d) amennyiben védett épület mellé kerül új épület telepítésre, úgy az új épület előkertjének a védett épület telepítéséhez kell igazodnia,

e) az előkert kialakításakor minden esetben mérlegelni kell a lejtés és megközelítési lehetőségeket, mely esetben egyedi előkert méret alkalmazható,

f) a közterület felé áttört kerítés létesíthető legfeljebb a HÉSZ szerinti magassággal, továbbá sövény telepíthető,

g) a kerítés magasságát a szomszédos meglevő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni, 

h) ha az utcában kialakult utcaképhez való illeszkedés ezt megköveteli (előkert nélküli telepítés), akkor a telek utcafronti határvonalán tömör kerítés létesíthető fa, kő, nyerstégla anyagokból, vagy vakolt felülettel. 

(2) Az intézményi településrészre vonatkozó területi építészeti követelmények:

a) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a kialakult környező és jellemző telepítési módokhoz, amely szabadon álló vagy oldalhatáron álló, előkertes vagy az utcai térfal síkjához igazodó előkert nélküli is lehet, kötelezően alkalmazandó telepítési mód nem kerül előírásra.

b) Telepítés szempontjából az illeszkedés azt jelenti, hogy a közvetlenül szomszédos telkeken kialakult előkert méretet kell alkalmazni új épület telepítése során.

c) Ha a két szomszédos épület előkertje eltérő, a telepítés során tervezői döntés, hogy melyik szomszédhoz igazodjon az épület.

d) A közterület felé tömör kerítés létesíthető fa, kő, nyerstégla anyagokból, vagy vakolt felülettel, ha az utcában kialakult utcakép előkert nélküli. Előkertes helyeken a telek közterületi határvonalán áttört kerítés létesíthető, továbbá sövény telepíthető.

e) A kerítés magasságát a szomszédos meglevő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni.

f) Az új épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület, illetve a környezeti átlagmagassághoz. Ez alól épületformálása és funkciója miatt a templom és a csillagda épülete képez csak kivételt.

(3) A gazdasági területekre vonatkozó területi építészeti követelmények:

a) A beépítés telepítési módja tekintetében szabadon álló beépítés a kötelező, vízfolyások mentén 50-50m-es sávban épületek, építmények nem helyezhetők el.

b) Az épületek köré növénysávot telepíteni kötelező.

c) Telek közterületi határvonalán áttört kerítés létesíthető, továbbá sövény telepíthető.

(4) A zöldterületekre vonatkozó területi építészeti követelmények:

a) A beépítés telepítési módja tekintetében szabadon álló beépítés a kötelező.

b) Épületek és egyéb építmények elhelyezése a tájkép jellegét megváltoztatása nélkül történhet. Épületek és egyéb építmények elhelyezése nem ronthatja a terület jelenlegi állapotát, nem veszélyezteti a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket, megtartandók a ligetes területek, facsoportok, további fásítás, erdőtelepítés, erdőterület megújítása az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet, 

c) Épületek a vízfolyások partvonalától és a temető telekhatárától mért 30 m-en belül nem helyezhetők el.

d) A vízfolyások melletti legalább 20 m-es sávban a természetes, természetközeli állapotú növénytársulások megőrzendők, növénytelepítés során kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos növényfajok alkalmazhatók.

e) Telek közterületi határvonalán áttört kerítés létesíthető, továbbá sövény telepíthető.

(5) A beépítésre nem szánt területekre vonatkozó területi építészeti követelmények:

a) Épületek és egyéb építmények elhelyezése a tájkép jellegét megváltoztatása nélkül történhet. Épületek és egyéb építmények elhelyezése nem ronthatja a terület jelenlegi állapotát, nem veszélyezteti a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket, a terület beépítetlen jellege megőrizendő, a nedves élőhelyek beépítetlensége biztosítandó, megtartandók a ligetes területek, facsoportok, további fásítás, erdőtelepítés, erdőterület megújítása az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.

b) Kerítések kizárólag a birtokközpontok körül létesíthetők. A kerítések csak telepített nem nyírott sövényből, fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból, az erdővel határos mezőgazdasági területeken legfeljebb a HÉSZ szerinti magassággal, áttört kialakítású, vadvédelmi célú kerítés építhető. Tömör kerítés az övezetben nem létesíthető. 

c) Épületek a természetes környezetbe illesztetten alakítandók ki, oly módon, hogy fő kilátó pontokról ne gátolják a kilátást. 

9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

16. § (1) A homlokzatokon fehér szín, valamint a föld színek vagy egyéb színek esetén azok pasztell árnyalata alkalmazható.

(2) A telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek, életképesek, összhangban vannak az adott területnek és környezetének funkcióival. A telepítésre javasolt növényzet listáját az 5.melléklet tartalmazza.

(3) A lakóterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a) A lakóépületek fő tömege csak magastetővel létesíthető. A tetőhajlásszöge 40 és 45 fok közötti lehet. A tető héjalásának anyagaként a természetes, égett agyag cserép, illetve ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. Táblás lemezfedés nem alkalmazható, álló korcos fémlemez fedés csak kiegészítő fedésként (pl. előtetőn) alkalmazható.

b) Új beépítésnél alkalmazkodni kell a szomszédos épületek magasságához.

c) A lakóterületeken törekedni kell az épület utcára merőleges kialakítására, ez esetben az épület utcai homlokvonalán, és attól 5 méteres mélységben legfeljebb 8 méteres épületszélesség alkalmazható. Épületszélességi korlát nem vonatkozik arra az esetre, ha a szomszédos telkeken kialakult telepítés szerint utcával párhuzamos gerincű épületek találhatók.

d) E rendelet a homlokzatok kialakítására a településrész heterogén megjelenése miatt nem állapít meg egyedi követelményt a homlokzatok színezésének kivételével. A környezethez való illeszkedés határozza meg az egyedi homlokzatkialakítás módját.

e) A meglévő épületek bővítése, átalakítása során az új épületrésznek a meglevő épülethez kell illeszkednie. Kivéve akkor, ha a meglevő épület is átalakításra, felújításra kerül. Ekkor egységes építészeti kialakítással kell a homlokzatot kialakítani.

(4) Az intézményi településrészre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a) Épületek csak magastetővel helyezhetők el. A főtömeg tetőhajlásszöge 40 és 45 fok közötti lehet, a templom és a csillagda kivételével. A tető héjalásának anyagaként a természetes, égett agyag cserép, illetve ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. Táblás lemezfedés és bitumenes zsindely fedés nem alkalmazható, álló korcos fémlemez fedés csak kiegészítő fedésként (pl. előtetőn) alkalmazható.

b) Új beépítésnél alkalmazkodni kell a szomszédos épületek magasságához.

(5) A gazdasági területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a) Épületek csak magastetővel helyezhetők el, hajlásszög tekintetében elfogadható a csarnok fesztávhoz igazodó alacsonyabb érték 15 és 45 fok között. A héjazat színe csak a természetes cserép színéhez közel álló lehet, illetve földszínek alkalmazhatók.

b) Új beépítésnél alkalmazkodni kell a szomszédos épületek magasságához.

(6) A zöldterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a) Épületek csak magastetővel helyezhetők el. A főtömeg tetőhajlásszöge 40 és 45 fok közötti lehet. A héjazat színe csak a természetes cserép színéhez közel álló lehet, illetve földszínek alkalmazhatók.

(7) A beépítésre nem szánt területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a) Az építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, és színezésűek lehetnek.

b) A külterület védett területein a természetvédelem és tájvédelem elsődleges, az élőhely fenntartását biztosítani kell.

10. Egyes sajátos berendezések, műtárgyak elhelyezése

17. § (1) A településkép szempontjából meghatározó területen a felszíni hírközlési sajátos építmények (antenna tartó átjátszó torony) nem helyezhetők el, kivéve, ha az a település teljes ellátásának biztosítása érdekében szükséges és más területen nem biztosítható.

(2) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.

(3) Ahol vezetékes hálózat megengedett ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor csak ellátatlan területek esetén építhető.

(4) A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás- szabályozó stb.) során takartan, közterület látványát nem rontó megjelenéssel helyezendő el.

(5) Természetvédelemmel érintett területeken

a) amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani.

b) kültéri világítás csak biztonsági szempontok (élet- vagyonvédelem, stb.) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges.

11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

18. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához,a nyílászárók kiosztásához,azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(2) Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag a település beépítésre szánt területének közterületén, köztulajdonban álló ingatlanokon, kizárólag utcabútor igénybevételével lehetséges.

(3) A település területén óriásplakát, építési reklámháló, fényreklám, zajreklám nem helyezhető el.

(4) A reklámok közterületen és magánterületen történő elhelyezését szabályozó jogszabályokban meghatározott tilalmak és rendelkezések alól az önkormányzat polgármestere felmentést adhat az alábbi feltételek esetén:

a) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges, és

b) legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra történik a reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése.

(5) Amennyiben a közúti közlekedési tárgyú jogszabályok a reklámok közúton és annak környezetében történő közzétételének feltételeiről megállapított rendelkezései a rendeletben meghatározott rendelkezésektől eltérnek, úgy a rendelet rendelkezései nem alkalmazhatók.

(6) Természetvédelemmel érintett területeken reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el

12. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

19. § (1) Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni.

(2) A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

V. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

13. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

20. §

(1) A településképi követelményekről a főépítész – alkalmazása hiányában a polgármester – az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez, kérelemre, szakmai konzultációt biztosít.

(2) Szakmai konzultáció a munka megkezdése előtt legalább egyszer kötelező:

a) a történeti beépítésű településrész területén

aa) új főépület építése

ab) meglévő épület átalakítása, bővítése, utólagos hőszigetelése

ac) meglévő főépület bontása

ad) új utcai kerítés építése

ae) új cégér, reklámhordozó elhelyezés eseteiben.

b) gazdasági rendeltetésű településrész területén

ba) új épület építése

bb) meglévő épület színezését érintő átalakítása, vagy jelentős bővítése esetén.

(3) A településképi konzultáció során a főépítész – alkalmazása hiányában a polgármester – javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítésének módjaira.

(4) Konzultációról a főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester – emlékeztetőt készít.

(5) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a kérelmező által a polgármesterhez írásban benyújtott kérelemre indul. A tájékoztatást és konzultációt a kérelem beérkezése után 8 napon belül biztosítani kell.

14. Településképi bejelentési eljárás

21. §

Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül 

a) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása

(1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez írásban benyújtott bejelentésre indul. 

(2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni: 

a) műszaki leírást, 

b) helyszínrajzot, 

c) a reklámhordozó elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását, 

d) építményre helyezendő reklámhordozó esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot, 

e) látványtervet vagy fotómontázst, 

f) fotódokumentációt. 

22. §

(1) A polgármester a 21. § szerinti tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről hatósági határozat megküldésével értesíti, ha a

a) bejelentés megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 26/B. § (2) illetve (3) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben előírt követelményeknek, 

b) a tervezett tevékenység illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek, 

(2) A polgármester megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését – a tiltás indokainak ismertetése mellett – és figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglaltaknak. 

17. Településképi kötelezési eljárás

23. § 

(1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le:

a)  településképi szempontok érvényesítése érdekében, amennyiben az ingatlan tulajdonosa az építési tevékenységek esetében a rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette,

b)  amennyiben az ingatlan tulajdonosa a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetében településképi bejelentési eljárás lefolytatását elmulasztotta,

c)  amennyiben a bejelentő a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megszegte.

(2)   Az (1) bekezdés a)-c) pontok elkövetője első alkalommal történő elkövetés esetén, figyelmeztetésben részesíthető, a jogsértő állapot megszüntetésére és az az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való kötelezés mellett, határidő megjelölésével.

(3)   Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, a kötelezettel szemben 10.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki, a jogsértő állapot megszüntetésére és az az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való ismételt kötelezés mellett, új határidő megjelölésével.

(4)   Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott ismételt kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, úgy a polgármester a jogsértő állapot megszüntetése érdekében szükséges munkákat a kötelezett költségére elvégeztetheti.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. Hatálybalépés

1. § 

(1)   E rendelet 2018. április 30-án lép hatályba.

(2)   A rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.