Bakonyszentlászló Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2013. (III.28.) önkormányzati rendelete
(egységes szerkezetben) az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról
Hatályos: 2014. 06. 28Bakonyszentlászló Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2013. (III.28.) önkormányzati rendelete
(egységes szerkezetben) az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról
Bakonyszentlászló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ban, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) megállapított feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Bakonyszentlászló Község Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, illetve tulajdonába kerülő dolgokra; ingó és ingatlan vagyonra, vagyoni értékű jogokra, a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra, gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre, egyéb értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzeszközökre, valamint az Önkormányzatot külön jogszabály vagy szerződés alapján megillető vagyonra és követelésre.
1/A. § Az Önkormányzat vagyonát a Bakonyszentlászlói Közös Önkormányzati Hivatal, továbbá vagyonkezelési szerződés alapján az önkormányzati közfeladatot ellátó jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezeli.1
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. ingatlan vagyontárgy: föld, épület, az épületrész, egyéb építmény, közmű és egyéb építményterület, a telek.
2. ingó vagyontárgy: különösen a számviteli szabályok szerinti tárgyi eszközök (pl. gépek, berendezések, járművek) az ingatlanok és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével, valamint a számviteli szabályok szerinti készletek (pl. áruk, rövid időn belül elhasználódó szerszámok, műszerek, berendezések)
3. vagyoni értékű jog különösen
a) a számviteli szabályok szerinti immateriális javak között nyilvántartott vagyoni értékű jogok a b) pont szerintiek kivételével (pl. bérleti jog, koncessziós jogok, licencek, saját szoftver vásárlás esetén a telepítés joga), valamint
b) földhasználati, haszonélvezeti és használati, bérleti jogok, a szolgalmi jog (telki szolgalom, közérdekű szolgalmak), az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő - jogszabályban nevesített – hozzájárulások megfizetése alapján szerzett használati jog (pl. víz- és csatornahasználati, villamos-fejlesztési, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás), valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok [pl. visszavásárlási jog, elővásárlási jog, vételi jog (opció), jelzálogjog, zálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, telekalakítási, építési tilalom, építésügyi korlátozások, stb.]
4. portfólió vagyon: a tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírok, gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető üzletrészek, egyéb értékpapírok, kárpótlási jegyek, az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzeszközök.
5. tulajdonosi jogok: a vagyon megszerzése, birtoklása, használata, hasznainak szedése, a vagyonnal való rendelkezés, a vagyon kezelése, a kötelezettségek keletkeztetése, a követelések elengedése és mérséklése.
6. tulajdonosi jogok gyakorlója: aki a nemzeti vagyon felett a helyi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására jogosult
Az önkormányzat vagyona
3. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemeket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
4. § A Képviselő-testület az alábbi vagyontárgyakat sorolja a korlátozottan forgalomképes vagyon körébe:
a) levéltári és tervtári iratanyag
b) közművek
c) az önkormányzat intézményei használatában lévő vagyon
d) sportpályák és sportcélú létesítmények.
5. § (1) A Képviselő-testület – ha törvény eltérően nem rendelkezik - dönthet a vagyontárgy
a) az újonnan szerzett/kialakult vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, illetve forgalomképes üzleti vagyonná nyilvánításáról,
b) a meglévő vagyon forgalomképességének megváltoztatásáról.
(2) A Képviselő-testület az átminősítéssel kapcsolatos döntését minősített többséggel hozza meg.
(3) A Képviselő-testület a helyi építési szabályzatról szóló rendeletében az önkormányzat vagyontárgyait korlátozottan forgalomképessé, forgalomképes üzleti vagyonná nyilváníthatja. Ebben az esetben a vagyontárgy átsorolására további egyedi döntést nem kell hoznia a Képviselő-testületnek.
(4) Jogutód nélkül megszűnő intézmények, gazdasági társaságok esetén az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon tekintetében az egyes ingatlanokat - a megszűnéssel egyidejűleg- be kell sorolni az önkormányzat forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába, vagy üzleti vagyonába.
(5) Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, de az alaptevékenységük ellátásához nem szükséges vagyon tekintetében a Képviselő-testület dönt - a költségvetési szerv alapító okiratának megfelelő módosításával - arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a költségvetési szerv használatából, és a forgalomképes üzleti vagyonba sorolja át.
(6) Az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok használatában lévő, de az alapító okirat (társasági szerződés) szerinti feladataik ellátásához nem szükséges vagyon tekintetében a Képviselő-testület dönt arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a gazdasági társaság használatából és a forgalomképes üzleti vagyonba sorolja át.
Rendelkezés az önkormányzat vagyonával
4. A tulajdonosi jogok gyakorlása, rendelkezés a tulajdonos képviseletében
6. § (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, illetve átruházott feladat- és hatáskörben a Polgármester (továbbiakban: a tulajdonosi jogok gyakorlója) gyakorolják.
(2) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jogok gyakorlóját – ha e rendelet másként nem rendelkezik – az adott vagyontárgy értéke alapján kell megállapítani.
6/A. §2 Közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelés
1. A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő, korlátozottan forgalomképes vagyonára, valamint ezen vagyon rendeltetésszerű használatát biztosító ingó vagyontárgyakra, az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva – az adott közfeladat ellátásához szükséges vagyon körére – vagyonkezelői jogot létesíthet.
2. A vagyonkezelői jog létesítéséről a Képviselő-testület egyedi döntést hoz.
3. A Képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelési szerződéssel ruházza át a vagyonkezelőre. A vagyonkezelési szerződést a polgármester köti meg.
4. A vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel történő átruházása ingyenesen, versenyeztetés nélkül történik, kivéve, ha Képviselő-testület egyedi döntéssel másként határoz.
5. Amennyiben a Képviselő-testület egyedi döntéssel az önkormányzati vagyon vagyonkezelési szerződéssel történő átadásnak versenyeztetéséről határoz, úgy a vagyonkezelői jogot jelen rendelet 3. számú mellékletét képező pályázati és licitálási szabályzat alapján – nyilvános pályázat útján – ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni.
6. Az (5) bekezdésben meghatározott esetben – a pályázat kiírása előtt – az Önkormányzat köteles vagyonértékelést végeztetni. A vagyonkezelői jogot valós értéken – a közfeladat ellátásának garanciáit is figyelembe véve – a legelőnyösebb ajánlattevő részére lehet átruházni. A vagyonkezelői jog ellenértékét forgalmi értékbecslés bruttó adatai alapján kell megállapítani. Az ellenérték mértéke a vagyon könyv szerinti bruttó értékének 0,1%-ánál alacsonyabb nem lehet.
5. Vagyonkezelési szerződés
6/B. §3 (1) - A vagyonkezelői jog a vagyonkezelési szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges.
(2) - A vagyonkezelési szerződésnek – figyelemmel a közfeladatra és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére – tartalmaznia kell különösen:
a) a vagyonkezelő által ellátandó közfeladatot és a közfeladat ellátáshoz kapcsolódó egyéb tevékenységeket,
b) a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét az értékkel együtt, azon belül az önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,
c) a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben történő gondoskodásra, illetőleg e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékű tartalék képzésére vonatkozó rendelkezéseket,
d) az 5/A. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét,
e) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
f) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat (bankgarancia, vagyonbiztosítás),
g) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,
h) a rendkívüli és azonnali felmondás eseteit,
i) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos és a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást,
j) az ingatlan-nyilvántartási rendelkezéseket és ennek viselésére vonatkozó szabályokat,
k) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat,
l) környezetkárosítási nyilatkozatot, melynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért.
6. Vagyonkezelői jog gyakorlására vonatkozó szabályok
6/C. §4 (1) - A vagyonkezelőt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ide értve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.
(2) - A vagyonkezelő köteles:
a) - viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,
b) - teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,
(3) - a vagyonkezelésbe vett vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben gondoskodni, illetőleg e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni, továbbá a tartalék elszámolásáról és felhasználásáról a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint az Önkormányzatnak elszámolni,
(4) - teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket,
(5) - ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jogot saját költségen az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.
6/D. §5 A vagyonkezelő köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról.
2. A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.
3. A vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyon működtetésével kapcsolatos döntéseket a nemzeti vagyonról szóló törvény keretei között a vagyonkezelő hozza meg.
7. A vagyonkezelői jog ellenőrzésére vonatkozó szabályok
6/E. §6 (1) A vagyonkezelő az Önkormányzat részére – jogszabályban meghatározottak szerint – köteles adatot szolgáltatni.
(2) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, a kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat – az Önkormányzati Hivatal közreműködésével – ellenőrzi.
(3) Az ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy az Önkormányzat érdekeit sértő, illetve hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(4) A tulajdonosi ellenőrzés keretében az Önkormányzat jogosult:
a) a vagyonkezelésben lévő önkormányzati ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére,
c) a vagyonkezelőtől írásban vagy szóban felvilágosítás kérni, az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más – a külön jogszabályban meghatározott adat – és titokvédelmi előírások betartásával – dokumentációkba betekinteni, másolatot készíteni, ennek érdekében a vagyonkezelő szerv irodai helyiségébe belépni és ott tartózkodni.
(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:
1. az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni és abban együttműködni,
2. az ellenőrzést végző részére a szükséges tájékoztatást írásban vagy szóban megadni, az iratbetekintést biztosítani
3. az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
4. az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
5. az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján megtett intézkedésekről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.
8. A vagyonkezelő kötelezettsége
6/F. §7 (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez az Önkormányzat előzetesen hozzájárult.
(2) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:
a) - ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indult,
b) - ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,
c) - ha 3 hónapnál régebben lejárt köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,
d) - ha ellene végrehajtási eljárás indult,
e) - mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.
6/G. §8 (1) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésébe adott vagyonban kárt okoz.
(2) Az Önkormányzat a határozatlan idejű, valamint a határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha
1. a vagyonkezelő a számára jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, vagy a vagyonkezelési szerződésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegi;
2. a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról a helyi önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy a vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul;
3. a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.
6/H. §9 A vagyonkezelési szerződés részleges megszűnése, vagy a vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyonelemek körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.
5. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
7. § (1) A vagyon szerzésére, önkormányzati vagyon elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.
(2) A vagyontárgy értékesítése, megterhelése, vagyontárgy szerzése esetén annak forgalmi értékét
1. ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
2. tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír esetén, ha az
a) - a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapír, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon,
b) - a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy a sajtóban közzétett, 3 hónapnál nem régebbi adásvételek vételi középárfolyamán,
3. egyéb társasági részesedés esetén az utolsó lezárt üzleti év értékelése alapján,
4. ingó vagyontárgy esetén az amortizációval csökkentett beszerzéskori érték alapján kell meghatározni.
(3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll – a (2) bekezdésben foglaltaknál – régebben készült, de egy évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek becsléssel napi értékre átszámított változata is elfogadható (aktualizált értékbecslés).
(4) Vagyontárgynak a (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli egyéb hasznosítása (bérlet, használat) esetén a vagyontárgy értékén a 12 havi bérleti, használati díjat, ennél rövidebb időre történő hasznosítás esetén a 12 hónapra számított bérleti, használati díj időarányos részét kell érteni.
(5) A tulajdonosi jog gyakorlóját az e szakasz szerint megállapított érték figyelembe vételével az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve - ha az elidegenítés, megterhelés, hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.
(6) Ha a tulajdonosi döntés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), értékesítése, hasznosítása, a tulajdonosi jogokat a vagyontömeg együttes értéke határozza meg. Több vagyontárgy hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy ezek konzorciuma részére történik.
8. § Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásáról szóló döntést értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hozza meg, a döntéshez minősített többség szükséges.
6. A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
9. § A forgalomképtelen vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodásokat, szerződéseket a polgármester köti meg. A tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatokat e rendelet szerint átruházott hatáskörben a polgármester adja ki.
7. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
10. § (1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon értékesítését, gazdasági társaságba való bevitelét, megszerzését és megterhelését illetően a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
(2) Az értékesítés kizárólag e rendelet 2. és 3. mellékletét képező árverési és pályáztatási versenyeztetési szabályzat alapján történhet.
(3) Az önkormányzat költségvetési szervei – az alapító okirat szerinti feladataik ellátásához - használják és – alapfeladataik ellátásának sérelme nélkül - bérbeadás útján természetes személy vagy átlátható szervezet részére tovább hasznosíthatják a 4. § c) pontjában meghatározott vagyont.
(5) A korlátozottan forgalomképes vagyont érintő bérleti vagy használati szerződés megkötésére a polgármester jogosult a (3) és (4) bekezdésében foglalt vagyon tovább hasznosítására kötött szerződés kivételével.
8. A forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
11. § (1) A forgalomképes ingó vagyontárgy megszerzése, elidegenítése, megterhelése esetén a vagyontárgy 7. § szerinti értékmeghatározásának figyelembevételével
a) 200.000 forint értékhatárig a polgármester,
b) 200.000 forintot meghaladóan a Képviselő-testület
gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
(2) Portfólió vagyon estében
a) 200.000 forint értékhatárig a polgármester,
b) 200.000 forintot meghaladóan a Képviselő-testület
gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
(3) Az ingatlanvagyon megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbe és használatba adásáról való döntés tekintetében a vagyontárgy 7. § szerinti értékmeghatározásának figyelembevételével
a) 200.000 forint értékhatárig a polgármester,
b) 200.000 forintot meghaladóan a Képviselő-testület
gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
12. § (1) A törvényben meghatározott forgalmi értéket meghaladó forgalomképes üzleti vagyont értékesíteni kizárólag versenyeztetési eljárás útján
a) jelen rendelet 2. mellékletét képező Árverési Versenyeztetési Szabályzat szerinti árverési felhívásban meghatározott legjobb ajánlatot tevő részére, vagy
b) – amennyiben a tulajdonosi jogkör gyakorlója a vagyonelemet az elidegenítésről szóló döntésében önkormányzati szempontból kiemelt jelentőségűnek minősíti – jelen rendelet 3. mellékletét képező Pályázati Versenyeztetési Szabályzat szerinti pályázati eljárásban részt vevő, legjobb ajánlatot tevő részére
lehet.
(2) 25 millió forint értékhatár felett kötelező az (1) bekezdés szerinti versenyeztetési eljárás lefolytatása.
(3) A tulajdonosi jog gyakorlója dönthet úgy, hogy a törvényben vagy e rendeletben meghatározott forgalmi értéket meg nem haladó önkormányzati vagyon értékesítése az (1) bekezdés szerinti versenyeztetési eljárás lefolytatásával történjen.
13. § Az önkormányzati üzleti vagyon használatát, a vagyon hasznosítás jogát átengedni kizárólag pályáztatás útján lehet.
9. Tulajdonosi jogok gyakorlása az önkormányzat részvételével működő gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan
14. § (1) Az önkormányzat részvételével működő gazdálkodó szervezet legfőbb szervének – a gazdálkodó szervezetre vonatkozó jogszabályok és a gazdálkodó szervezet létesítő okirata által - meghatározott jogait a Képviselő-testület gyakorolja.
(2) Azon gazdálkodó szervezetek estében, amelyek nem az Önkormányzat kizárólagos részvételével működnek, az Önkormányzatot a gazdálkodó szervezet legfőbb szervének ülésén a polgármester, vagy az általa megbízott személy képviseli.
10. Tulajdonosi jogok gyakorlása egyéb kérdésekben
15. § (1) Az Önkormányzatot megillető, vagy várományi vagyonát érintő perbeli, vagy peren kívüli egyezség megkötésére
1. 200.000 forint értékhatárig a polgármester,
2. 200.000 forint perértéket, illetve egyedi forgalmi értéket elérően, vagy azt meghaladóan pedig a Képviselő-testület jogosult.
(2) Az önkormányzati vagyon tekintetében fennálló elővásárlási jogról történő lemondás megtételére
1. 200.000 forint értékhatárig a polgármester,
2. 200.00 forint forgalmi értéket elérően, vagy azt meghaladóan pedig a Képviselő-testület jogosult.
(3) Amennyiben az Önkormányzat élni kíván az elővásárlási jogával a tulajdonosi jogok gyakorlására a 11. §-ban meghatározottak az irányadók.
16. § (1) Az Önkormányzat követelésről részben vagy egészben csak az alábbi esetekben mondhat le:
1. csődegyezségi megállapodásban,
2. bírói egyezség keretében,
3. peren kívüli megegyezés során,
4. felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés behajthatatlannak minősül,
5. végrehajtási eljárásban, ha a követelés az eljárás során nem, vagy csak részben térül meg,
6. ha a követelés igazoltan csak veszteséggel – vagy aránytalan költségráfordítással – érvényesíthető,
7. ha a követelés kötelezettje nem fellelhető és ez hitelt érdemlően bizonyított
8. a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelések esetében – amennyiben az önkéntes teljesítésre történő felhívásnak az Önkormányzat eleget tett.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott esetekben az Önkormányzat követeléseiről
1. 200.000 forint egyedi forgalmi értékig a polgármester,
2. 200.000 forint egyedi forgalmi értéket elérően, vagy azt meghaladóan a Képviselő-testület jogosult dönteni.
(3) Az (1) bekezdés a), d)-h) pontjaiban meghatározott esetekben az Önkormányzat követeléseiről
1. 200.000 forint egyedi forgalmi értékig a polgármester,
2. 200.000 forint egyedi forgalmi értéket elérően, vagy azt meghaladóan a Képviselő-testület jogosult dönteni.
11. Záró rendelkezések
17. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2005. (III.25.) rendelettel módosított 7/1994. (VIII.16.) sz. rendelet.
1. melléklet
A 2/2013. (III.28.) Ö.R. 1/A. §-át a 12/2014. (VI.27.) számú Ö.R. 1.§-a iktatta be. Hatályos 2014. 06. 28.
A 2/2013. (III.28.) Ö.R. 6/A. §-át a 12/2014. (VI.27.) számú Ö.R. 2. §-a iktatta be. Hatályos 2014. 06. 28.
A 2/2013. (III.28.) Ö.R. 6/B. §-át a 12/2014. (VI.27.) számú Ö.R. 2. §-a iktatta be. Hatályos 2014. 06. 28.
A 2/2013. (III.28.) Ö.R. 6/C. §-át a 12/2014. (VI.27.) számú Ö.R. 2. §-a iktatta be. Hatályos 2014. 06. 28.
A 2/2013. (III.28.) Ö.R. 6/D. §-át a 12/2014. (VI.27.) számú Ö.R. 2. §-a iktatta be. Hatályos 2014. 06. 28.
A 2/2013. (III.28.) Ö.R. 6/E. §-át a 12/2014. (VI.27.) számú Ö.R. 2. §-a iktatta be. Hatályos 2014. 06. 28.
A 2/2013. (III.28.) Ö.R. 6/F. §-át a 12/2014. (VI.27.) számú Ö.R. 2. §-a iktatta be. Hatályos 2014. 06. 28.
A 2/2013. (III.28.) Ö.R. 6/G. §-át a 12/2014. (VI.27.) számú Ö.R. 2. §-a iktatta be. Hatályos 2014. 06. 28.
A 2/2013. (III.28.) Ö.R. 6/H. §-át a 12/2014. (VI.27.) számú Ö.R. 2. §-a iktatta be. Hatályos 2014. 06. 28.