Bakonyszentlászló Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2013. (III.28.) önkormányzati rendelete
(egységes szerkezetben) az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról
Hatályos: 2013. 03. 29- 2014. 06. 27Bakonyszentlászló Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2013. (III.28.) önkormányzati rendelete
(egységes szerkezetben) az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról
Bakonyszentlászló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ban, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) megállapított feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Bakonyszentlászló Község Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, illetve tulajdonába kerülő dolgokra; ingó és ingatlan vagyonra, vagyoni értékű jogokra, a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra, gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre, egyéb értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzeszközökre, valamint az Önkormányzatot külön jogszabály vagy szerződés alapján megillető vagyonra és követelésre.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. ingatlan vagyontárgy: föld, épület, az épületrész, egyéb építmény, közmű és egyéb építményterület, a telek.
2. ingó vagyontárgy: különösen a számviteli szabályok szerinti tárgyi eszközök (pl. gépek, berendezések, járművek) az ingatlanok és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével, valamint a számviteli szabályok szerinti készletek (pl. áruk, rövid időn belül elhasználódó szerszámok, műszerek, berendezések)
3. vagyoni értékű jog különösen
a) a számviteli szabályok szerinti immateriális javak között nyilvántartott vagyoni értékű jogok a b) pont szerintiek kivételével (pl. bérleti jog, koncessziós jogok, licencek, saját szoftver vásárlás esetén a telepítés joga), valamint
b) földhasználati, haszonélvezeti és használati, bérleti jogok, a szolgalmi jog (telki szolgalom, közérdekű szolgalmak), az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő - jogszabályban nevesített – hozzájárulások megfizetése alapján szerzett használati jog (pl. víz- és csatornahasználati, villamos-fejlesztési, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás), valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok [pl. visszavásárlási jog, elővásárlási jog, vételi jog (opció), jelzálogjog, zálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, telekalakítási, építési tilalom, építésügyi korlátozások, stb.]
4. portfólió vagyon: a tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírok, gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető üzletrészek, egyéb értékpapírok, kárpótlási jegyek, az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzeszközök.
5. tulajdonosi jogok: a vagyon megszerzése, birtoklása, használata, hasznainak szedése, a vagyonnal való rendelkezés, a vagyon kezelése, a kötelezettségek keletkeztetése, a követelések elengedése és mérséklése.
6. tulajdonosi jogok gyakorlója: aki a nemzeti vagyon felett a helyi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására jogosult
Az önkormányzat vagyona
3. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemeket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
4. § A Képviselő-testület az alábbi vagyontárgyakat sorolja a korlátozottan forgalomképes vagyon körébe:
a) levéltári és tervtári iratanyag
b) közművek
c) az önkormányzat intézményei használatában lévő vagyon
d) sportpályák és sportcélú létesítmények.
5. § (1) A Képviselő-testület – ha törvény eltérően nem rendelkezik - dönthet a vagyontárgy
a) az újonnan szerzett/kialakult vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, illetve forgalomképes üzleti vagyonná nyilvánításáról,
b) a meglévő vagyon forgalomképességének megváltoztatásáról.
(2) A Képviselő-testület az átminősítéssel kapcsolatos döntését minősített többséggel hozza meg.
(3) A Képviselő-testület a helyi építési szabályzatról szóló rendeletében az önkormányzat vagyontárgyait korlátozottan forgalomképessé, forgalomképes üzleti vagyonná nyilváníthatja. Ebben az esetben a vagyontárgy átsorolására további egyedi döntést nem kell hoznia a Képviselő-testületnek.
(4) Jogutód nélkül megszűnő intézmények, gazdasági társaságok esetén az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon tekintetében az egyes ingatlanokat - a megszűnéssel egyidejűleg- be kell sorolni az önkormányzat forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába, vagy üzleti vagyonába.
(5) Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, de az alaptevékenységük ellátásához nem szükséges vagyon tekintetében a Képviselő-testület dönt - a költségvetési szerv alapító okiratának megfelelő módosításával - arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a költségvetési szerv használatából, és a forgalomképes üzleti vagyonba sorolja át.
(6) Az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok használatában lévő, de az alapító okirat (társasági szerződés) szerinti feladataik ellátásához nem szükséges vagyon tekintetében a Képviselő-testület dönt arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a gazdasági társaság használatából és a forgalomképes üzleti vagyonba sorolja át.
Rendelkezés az önkormányzat vagyonával
4. A tulajdonosi jogok gyakorlása, rendelkezés a tulajdonos képviseletében
6. § (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, illetve átruházott feladat- és hatáskörben a Polgármester (továbbiakban: a tulajdonosi jogok gyakorlója) gyakorolják.
(2) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jogok gyakorlóját – ha e rendelet másként nem rendelkezik – az adott vagyontárgy értéke alapján kell megállapítani.
5. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
7. § (1) A vagyon szerzésére, önkormányzati vagyon elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.
(2) A vagyontárgy értékesítése, megterhelése, vagyontárgy szerzése esetén annak forgalmi értékét
1. ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
2. tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír esetén, ha az
a) - a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapír, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon,
b) - a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy a sajtóban közzétett, 3 hónapnál nem régebbi adásvételek vételi középárfolyamán,
3. egyéb társasági részesedés esetén az utolsó lezárt üzleti év értékelése alapján,
4. ingó vagyontárgy esetén az amortizációval csökkentett beszerzéskori érték alapján kell meghatározni.
(3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll – a (2) bekezdésben foglaltaknál – régebben készült, de egy évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek becsléssel napi értékre átszámított változata is elfogadható (aktualizált értékbecslés).
(4) Vagyontárgynak a (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli egyéb hasznosítása (bérlet, használat) esetén a vagyontárgy értékén a 12 havi bérleti, használati díjat, ennél rövidebb időre történő hasznosítás esetén a 12 hónapra számított bérleti, használati díj időarányos részét kell érteni.
(5) A tulajdonosi jog gyakorlóját az e szakasz szerint megállapított érték figyelembe vételével az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve - ha az elidegenítés, megterhelés, hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.
(6) Ha a tulajdonosi döntés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), értékesítése, hasznosítása, a tulajdonosi jogokat a vagyontömeg együttes értéke határozza meg. Több vagyontárgy hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy ezek konzorciuma részére történik.
8. § Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásáról szóló döntést értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hozza meg, a döntéshez minősített többség szükséges.
6. A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
9. § A forgalomképtelen vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodásokat, szerződéseket a polgármester köti meg. A tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatokat e rendelet szerint átruházott hatáskörben a polgármester adja ki.
7. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
10. § (1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon értékesítését, gazdasági társaságba való bevitelét, megszerzését és megterhelését illetően a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
(2) Az értékesítés kizárólag e rendelet 2. és 3. mellékletét képező árverési és pályáztatási versenyeztetési szabályzat alapján történhet.
(3) Az önkormányzat költségvetési szervei – az alapító okirat szerinti feladataik ellátásához - használják és – alapfeladataik ellátásának sérelme nélkül - bérbeadás útján természetes személy vagy átlátható szervezet részére tovább hasznosíthatják a 4. § c) pontjában meghatározott vagyont.
(5) A korlátozottan forgalomképes vagyont érintő bérleti vagy használati szerződés megkötésére a polgármester jogosult a (3) és (4) bekezdésében foglalt vagyon tovább hasznosítására kötött szerződés kivételével.
8. A forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
11. § (1) A forgalomképes ingó vagyontárgy megszerzése, elidegenítése, megterhelése esetén a vagyontárgy 7. § szerinti értékmeghatározásának figyelembevételével
a) 200.000 forint értékhatárig a polgármester,
b) 200.000 forintot meghaladóan a Képviselő-testület
gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
(2) Portfólió vagyon estében
a) 200.000 forint értékhatárig a polgármester,
b) 200.000 forintot meghaladóan a Képviselő-testület
gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
(3) Az ingatlanvagyon megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbe és használatba adásáról való döntés tekintetében a vagyontárgy 7. § szerinti értékmeghatározásának figyelembevételével
a) 200.000 forint értékhatárig a polgármester,
b) 200.000 forintot meghaladóan a Képviselő-testület
gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
12. § (1) A törvényben meghatározott forgalmi értéket meghaladó forgalomképes üzleti vagyont értékesíteni kizárólag versenyeztetési eljárás útján
a) jelen rendelet 2. mellékletét képező Árverési Versenyeztetési Szabályzat szerinti árverési felhívásban meghatározott legjobb ajánlatot tevő részére, vagy
b) – amennyiben a tulajdonosi jogkör gyakorlója a vagyonelemet az elidegenítésről szóló döntésében önkormányzati szempontból kiemelt jelentőségűnek minősíti – jelen rendelet 3. mellékletét képező Pályázati Versenyeztetési Szabályzat szerinti pályázati eljárásban részt vevő, legjobb ajánlatot tevő részére
lehet.
(2) 25 millió forint értékhatár felett kötelező az (1) bekezdés szerinti versenyeztetési eljárás lefolytatása.
(3) A tulajdonosi jog gyakorlója dönthet úgy, hogy a törvényben vagy e rendeletben meghatározott forgalmi értéket meg nem haladó önkormányzati vagyon értékesítése az (1) bekezdés szerinti versenyeztetési eljárás lefolytatásával történjen.
13. § Az önkormányzati üzleti vagyon használatát, a vagyon hasznosítás jogát átengedni kizárólag pályáztatás útján lehet.
9. Tulajdonosi jogok gyakorlása az önkormányzat részvételével működő gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan
14. § (1) Az önkormányzat részvételével működő gazdálkodó szervezet legfőbb szervének – a gazdálkodó szervezetre vonatkozó jogszabályok és a gazdálkodó szervezet létesítő okirata által - meghatározott jogait a Képviselő-testület gyakorolja.
(2) Azon gazdálkodó szervezetek estében, amelyek nem az Önkormányzat kizárólagos részvételével működnek, az Önkormányzatot a gazdálkodó szervezet legfőbb szervének ülésén a polgármester, vagy az általa megbízott személy képviseli.
10. Tulajdonosi jogok gyakorlása egyéb kérdésekben
15. § (1) Az Önkormányzatot megillető, vagy várományi vagyonát érintő perbeli, vagy peren kívüli egyezség megkötésére
1. 200.000 forint értékhatárig a polgármester,
2. 200.000 forint perértéket, illetve egyedi forgalmi értéket elérően, vagy azt meghaladóan pedig a Képviselő-testület jogosult.
(2) Az önkormányzati vagyon tekintetében fennálló elővásárlási jogról történő lemondás megtételére
1. 200.000 forint értékhatárig a polgármester,
2. 200.00 forint forgalmi értéket elérően, vagy azt meghaladóan pedig a Képviselő-testület jogosult.
(3) Amennyiben az Önkormányzat élni kíván az elővásárlási jogával a tulajdonosi jogok gyakorlására a 11. §-ban meghatározottak az irányadók.
16. § (1) Az Önkormányzat követelésről részben vagy egészben csak az alábbi esetekben mondhat le:
1. csődegyezségi megállapodásban,
2. bírói egyezség keretében,
3. peren kívüli megegyezés során,
4. felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés behajthatatlannak minősül,
5. végrehajtási eljárásban, ha a követelés az eljárás során nem, vagy csak részben térül meg,
6. ha a követelés igazoltan csak veszteséggel – vagy aránytalan költségráfordítással – érvényesíthető,
7. ha a követelés kötelezettje nem fellelhető és ez hitelt érdemlően bizonyított
8. a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelések esetében – amennyiben az önkéntes teljesítésre történő felhívásnak az Önkormányzat eleget tett.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott esetekben az Önkormányzat követeléseiről
1. 200.000 forint egyedi forgalmi értékig a polgármester,
2. 200.000 forint egyedi forgalmi értéket elérően, vagy azt meghaladóan a Képviselő-testület jogosult dönteni.
(3) Az (1) bekezdés a), d)-h) pontjaiban meghatározott esetekben az Önkormányzat követeléseiről
1. 200.000 forint egyedi forgalmi értékig a polgármester,
2. 200.000 forint egyedi forgalmi értéket elérően, vagy azt meghaladóan a Képviselő-testület jogosult dönteni.
11. Záró rendelkezések
17. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2005. (III.25.) rendelettel módosított 7/1994. (VIII.16.) sz. rendelet.
1. melléklet