1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Bakonyszentlászló Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 8431 Bakonyszentlászló, Vak Bottyán utca 1.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Bakonyszentlászló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) Az önkormányzat honlapja: www.bakonyszentlaszlo.hu

(5) Az önkormányzat e-mail címe: jegyzo@bakonyszentlaszlo.hu

(6) Az önkormányzat illetékességi területe: Bakonyszentlászló község közigazgatási területe.

(7) Az önkormányzat alaptevékenysége kormányzati funkcióinak kódját az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

(8) Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet folytathat, melynek felső határa az önkormányzat módosított kiadási előirányzatának 10%-a lehet.

(9) A Képviselő-testület szervei:

(10) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. A címer és a zászló alapítását, használatának rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.

(11) Az önkormányzat helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapít és adományoz, melynek rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(12) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: "Bakonyszentlászló Község Önkormányzata" feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

(13) Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni a képviselő-testület nevében kötött megállapodásokra.

(14) Az önkormányzat kör alakú díszpecsétjén középen Bakonyszentlászló Község címere van, a köríven a következő felirat olvasható: "Bakonyszentlászló Község Önkormányzata".

(15) Az önkormányzat díszpecsétjét kell használni:

(16) Az önkormányzat testvérközségét az SZMSZ 2. sz. melléklete tartalmazza.

(17) Az önkormányzat képviselő-testülete által alapított kitüntetések, díjak és egyéb elismerések adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletek tartalmazzák.

2. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő.

(2) A képviselők névsorát az SZMSZ 3. sz. melléklete tartalmazza.

3. § (1) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását az SZMSZ 4 sz. melléklete tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Mötv. tartalmazza.

4. § Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást megalapozó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával – kell dönteni a képviselő-testületnek.

5. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot fogad el.

(2) A gazdasági program tartalmát az Mötv. határozza meg.

(3) A gazdasági programot a Képviselő-testület az alakuló ülést követő hat hónapon belül fogadja el.

6. § A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

7. § (1) A Képviselő-testület az általa határozattal elfogadott éves munkaterv szerint két rendes ülésszakot tart: minden év január 1-től június 30-ig, illetve augusztus 1-től december 23-ig.

(2) Az ülésszak ülésnapokból áll. A Képviselő-testület az ülésszak időtartama alatt, rendszerint havonta egy alkalommal tartja ülésnapját.

8. § (1) Az alakuló ülés részletes szabályait a Mötv. 43. §-a tartalmazza.

(2) Az alakuló ülés első napirendjeként a Helyi Választási Bizottság elnöke beszámol a választások eredményéről.

(3) Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek.

(4) A Képviselő-testület – a polgármester javaslatára – megválasztja a Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság elnökét és tagjait.

9. § (1) A polgármester halaszthatatlan ügyben, ha a Képviselő-testület rendes ülését megvárni nem lehet, vagy ha a munkatervben nem ütemezett olyan napirendről van szó, amelyet jelentőségénél fogva külön ülésen indokolt tárgyalni - rendkívüli ülést hív össze.

(2) A polgármester tizenöt napon belüli időpontra Képviselő-testületi ülést hív össze a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát és tervezett napirendjét.

(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – a napirendek írásos anyagával együtt – lehetőség szerint kettő nappal, de legalább egy nappal az ülés előtt kell kézbesíteni.

(5) Rendkívül sürgős esetben a Képviselő-testület ülése telefonon, az írásbeli előterjesztések előzetes kiadása nélkül, 24 órán belüli időpontra is összehívható.

10. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer – a munkatervében megjelölt időpontban és napirendi pontokhoz kapcsolódóan – előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a résztvevők közérdekű kérdéseket intézhetnek a Képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, valamint javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatás levezetésére a Képviselő-testületi ülés vezetési szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

11. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján látja el feladatait és tartja üléseit.

(2) A Képviselő-testület az ülésszak utolsó ülésnapján határoz a következő ülésszak munkatervének elfogadásáról, kivéve a választási ciklus utolsó ülésnapját.

(3) A munkaterv tartalmazza:

(4) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér:

(5) A munkaterv tervezetet a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti elfogadásra a Képviselő-testület elé.

(6) A testületi munkaterv összeállítása során a beérkezett lakossági témajavaslatokat is figyelembe kell venni, amennyiben azok az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartoznak.

12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A képviselő-testület ülését a polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, mindkettőjük tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, az ülés jellegét, a tervezett napirendeket és a napirendek előadóit.

(3) A Képviselő-testület ülésének meghívóját – az előterjesztésekkel együtt – úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább három nappal megkapják.

(4) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(5) A meghívót és az előterjesztést elektronikus formában kell kézbesíteni az érintett részére.

13. § (1) A képviselő-testületi ülésre az alábbiak nyújthatnak be előterjesztést:

(2) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős.

(3) A Képviselő-testület elé csak azt az írásos előterjesztést lehet benyújtani, amely a polgármester számára előzetesen benyújtásra került. A Képviselő-testület elé benyújtásra kerülő írásos előterjesztések határozati javaslatait a jegyző törvényességi szempontból ellenőrzi, valamint kézjegyével ellátja.

(4) Az önkormányzat intézményei, külső szervek beszámolóját a szerv vezetője – a polgármester útján – terjeszti a Képviselő-testület elé.

14. § A Képviselő-testület rendes ülésére benyújtásra kerülő írásos előterjesztéseket legalább a képviselő-testületi ülés időpontját megelőzően 4 nappal korábban kell az előterjesztőnek benyújtania, kivéve a sürgősségi indítványt.

15. § (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni. Az írásbeliség rendkívüli ülés esetén egyszerű megítélésű, részletes elemzést, az érvek kifejtését nem igénylő ügyben nem kötelező.

(2) Az előterjesztés két részből áll:

(3) Az előterjesztés bevezető része tartalmazza:

(4) A határozati javaslat tartalmazza:

(5) A polgármester, a Képviselő-testület tagjai, a bizottság sürgősséggel kérhetik a Képviselő-testülettől egyes ügyek soron kívül történő megtárgyalását. A sürgősségi tárgyalásra vonatkozó indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12 óráig, indokolással ellátva, írásban kell benyújtani a polgármesterhez. A sürgősségi indítványt annak beérkezését követően, haladéktalanul a polgármester átadja a jegyzőnek előkészítésre. A sürgősségi indítvány esetében a 15. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat értelemszerűen alkalmazni kell. Az indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Vita esetén – képviselői indítványra – önálló szavazással határoz a Képviselő-testület. A sürgősség elfogadása esetén az indítványt a Képviselő-testület első napirendként tárgyalni köteles.

(6) A képviselői önálló indítványt írásban, a polgármesternél kell beterjeszteni, a rendes ülés napját megelőző legalább három naptári nappal korábban, 16 óráig. Képviselői önálló indítványt a polgármester és települési képviselő tehet. A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy saját kezű aláírását.

16. § (1) A település lakosságát értesíteni kell a Képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a meghívó helyben szokásos közzétételével.

(2) Helyben szokásos mód alatt a Hivatal hirdetőtábláján történő közzétételt kell érteni.

17. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

(2) A polgármester távolléte és akadályoztatása esetén a testületi ülést az alpolgármester, a mindkettőjük egyidejű távolléte és akadályoztatása esetén korelnök vezeti.

(3) A polgármester munkáját a jegyző segíti, aki köteles jelezni, ha a döntés meghozatala, vagy a Képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel.

(4) A képviselő a napirend előtt, az ülés megnyitása után felszólalhat, ha ezt a szándékát, az ülést megelőzően egy órával – a felszólalás tárgyának megjelölésével – szóban a polgármesternek bejelentette. A felszólalás keretében a képviselő röviden kifejtheti véleményét minden olyan kérdésben, amely az önkormányzat működésével, a képviselő személyével összefügg. A felszólalás időtartama legfeljebb 10 perc, vitát nem lehet nyitni, határozathozatalnak nincs helye. A napirend előtti felszólalásra az érintett 5 percben reagálhat.

18. § (1) A polgármester az ülés kezdetekor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri.

(2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden napirend felett külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előterjesztő a vita előtt szóban 10 percben kiegészítheti. Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők maximum 5 perc időtartamban kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszolni köteles. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A vita lezárása után kerül sor a módosító indítványokról történő szavazásra, amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő nem fogadja el.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat a polgármesternek jelzik. A felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek a polgármester, az általa megállapított sorrendben adja meg a szót. Az adott napirendhez a képviselők kétszer szólhatnak hozzá. Az első hozzászólás időtartama 5 perc, a második hozzászólásé 3 perc lehet. A hozzászólások időkerete a képviselő kifejezett kérésére összevonható, amennyiben a felszólaló képviselő ez irányú kérését a hozzászólás megkezdése előtt a polgármesternek jelzi. A hozzászólások időtartama a felszólalás közben jelzett képviselői kérésre nem vonható össze. A tanácskozási joggal megjelentek az adott napirendi ponthoz 5 perc időtartamban szólhatnak hozzá.

(4) A polgármester soron kívüli felszólalást engedélyezhet. A Képviselő-testület felszólalási jogot adhat legfeljebb 5 perc időtartamban a nem tanácskozási joggal meghívottaknak, állampolgároknak is. A hozzászólás jogának megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.

(5) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül is szót kérhet, egy percben ügyrendi javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslat felett a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a Képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt. Amennyiben az ügyrendi indítvány a vita lezárására irányul – s ebben a kérdésben a javaslatot a Képviselő-testület elfogadja - úgy a képviselői hozzászólásra a 18. § (3) bekezdésében foglaltak irányadók.

(6) A képviselő-testületi ülésen a napirend tárgyalása után fontos és közérdekű kérdésben bármely képviselő szót kérhet, kérésekor jeleznie kell felszólalásának tárgyát. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. A felszólalásra az érintett 3 percben reagálhat.

(7) A felszólalás engedélyezése a Képviselő-testület jogköre.

(8) A felszólalásról vitát nyitni, annak tárgyában határozatot hozni nem lehet.

(9) A napirend szavazás előtti összefoglalása maximum öt percben történhet.

19. § A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során:

20. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele jelen van.

(2) A Képviselő-testület döntését rendelet vagy határozat formájában, nyílt szavazással hozza meg. A Képviselő-testület érdemi döntését alakszerű határozatba kell foglalni. A polgármester a szavazás előtt köteles a szavazásra feltett határozati javaslatot szóban ismertetni. A Képviselő-testület egyéb, nem az ügy érdemére vonatkozó döntést nem kell alakszerű határozatba foglalni.

(3) A döntés meghozatalához a jelenlévő képviselők több mint felének nyílt szavazással hozott egybehangzó igen szavazata (egyszerű szótöbbség) szükséges.

(4) Amennyiben a javaslat a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazatát nem kapta meg, a javaslatot elutasították.

(5) A Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges:

21. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester megszámlálja a szavazatokat, majd ismerteti a szavazás eredményét a következő sorrendben: a javaslat mellett leadott „igen”, az ellene leadott „nem” szavazatok, és a tartózkodások száma, valamint az érdemi döntést.

(3) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét, a kizárásról a Képviselő-testület dönt. Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és köztudomású, vagy a Képviselő-testület azt megállapítja, a Képviselő-testület határozatában rögzíti, hogy a képviselő a törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.

(4) Név szerinti szavazást kell tartani, amennyiben magasabb szintű jogszabály ezt előírja, valamint a képviselők egynegyede indítványára. Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben fel kell olvasni. A képviselők „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A névsort a jegyző olvassa, és azonnal visszaolvasva feltünteti a szavazatot a szerinti szavazási íven. A szavazási ívet – a szavazatok összeszámlálása után – átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5) Titkos szavazásra a Képviselő-testület tagjai közül bárki javaslatot tehet. A titkos szavazás szavazólapon történik. A jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben, urnás rendszer segítségével. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal. A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság elnökét és tagjait - bármely képviselő javaslatára – a képviselő-testület nyílt szavazással, minősített többséggel választja meg saját tagjai közül. A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(6) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza:

(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(8) A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, az ellene szavazók és a tartózkodók számát, majd kihirdeti a döntést.

(9) A zárt ülés tartásának szabályait a Mötv. 48. § (4) bekezdés határozza meg.

(10) A nyilvános ülésekre készített előterjesztéseket, valamint az ülésről készült jegyzőkönyveket a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(11) Az önkormányzati ügyek folytatólagos, összehangolt ellátása érdekében amennyiben indokolt egy adott tisztségviselővel, vagy az egész testülettel egyeztetni, de rendkívüli Képviselő-testületi ülés összehívása nem indokolt, akkor a polgármester, a jegyző, vagy a képviselők legalább egynegyede kötetlen munkamegbeszélést kezdeményezhetnek akár személyes, akár online részvétellel. A kötetlen munkamegbeszélésen alakszerű döntés nem hozható. A kötetlen munkamegbeszélésen minden érintett fél a lehetőségekhez képest köteles résztvenni. A munkamegbeszélés célja elvi szintű egyeztetések lefolytatása. A munkamegbeszélésről jegyzőkönyvet nem kell készíteni.

22. § (1) Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. A rendelet alkotásánál figyelemmel kell lenni a jogszabályi felhatalmazással való összhang vizsgálatára, a jogszabály alkotási és Európai Uniós követelményeknek való megfeleltetésre.

(2) Rendeletalkotás kezdeményezésére jogosult:

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell írásban bejelenteni. A kezdeményezéssel egyidejűleg a rendelettervezet is benyújtandó.

(4) Az önkormányzat rendelettervezetét a jegyző készíti elő. E szabály irányadó akkor is, ha a rendeletalkotást kezdeményező által benyújtott tervezet átdolgozásra szorul. Ebben az esetben az átdolgozás munkáiba be kell vonni a kezdeményezőt.

23. § (1) Amennyiben a rendelettervezet tárgyalásra alkalmas, előzetes törvényességi vizsgálata megtörtént, a polgármester köteles a soron következő ülésre azt beterjeszteni.

(2) A tervezet megtárgyalása után a Képviselő-testület dönthet a rendelet megalkotásáról.

(3) Ha a tervezet tárgyalásakor annak tartalmát érdemben és lényegesen módosító több új javaslat merül fel, és a tervezet átdolgozása szükséges, a Képviselő-testület a tervezetet átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek. Az átdolgozott rendelettervezetet a Képviselő-testület soron következő rendes ülésére kell beterjeszteni a vonatkozó szabályok betartásával.

(4) A rendeletalkotás folyamatának szabályai irányadók az önkormányzati rendelet módosítására is.

24. § (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon, és a Nemzeti Jogszabálytár felületén való közzététel útján gondoskodik.

(2) A kihirdetéssel egyidejűleg azokat a rendeleteket, amelyek közvetlenül jogviszonyt keletkeztetnek az állampolgárok és az önkormányzat, valamint szervei között, meg kell küldeni a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez.

(3) A rendeletmódosítások kihirdetésére, közzétételére irányadók a rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályok azzal, hogy a lakosságot a hatályon kívül helyezett rendelkezések, módosítások tartalmának lényegéről is tájékoztatni kell.

(4) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(5) Az önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe foglalt hatályos szövegét, gyűjteményes formában a Hivatalban és a Nemzeti Jogszabálytárban elektronikus formában lehet megtekinteni.

25. § A határozatokról a Hivatal elektronikus nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a határozatok számát, tárgyát, szövegét, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős nevét, és a tett intézkedéseket.

26. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A jegyzőkönyv egy példányban készül és a mellékletekkel együtt az irattárban kerül elhelyezésre.

(4) A jegyzőkönyv a mellékleteivel együtt elektronikus úton, az erre kialakított rendszeren keresztül, az ülést követő 15 napon belül kerül megküldésre a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalnak.

27. § (1) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

28. § (1) A jegyzőkönyv nem szószerinti, hanem az ülésen elhangzott főbb nyilatkozatokat és megállapításokat tartalmazza oly módon, hogy az képes legyen hitelesen visszaadni az ülésen történteket, és bemutatni a tanácskozás, illetve a döntéshozatal lényegi elemeit. A jegyzőkönyv tervezetet meg kell küldeni a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásban résztvevőknek, a felelősöknek, és a képviselőknek. Elírás, észrevétel pontatlanság esetén 3 napon belül lehet kérni a jegyzőkönyv módosítását. A módosítási szándék nem irányulhat olyan kérésre, mely az ülésen elhangzottaktól eltér.

(2) A Képviselő-testületi ülésen és a bizottsági ülésen felszólaló személy kérheti a felszólalásának szószerinti rögzítését a jegyzőkönyvbe, mely kérést a jegyzőkönyvvezetőnek teljesítenie kell. A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel is elrendelheti egy adott napirendi pont, vagy annak egy adott részének szószerinti rögzítését a jegyzőkönyvbe. A felszólalás szószerinti rögzítése érdekében a jegyzőkönyvvezető felvételt készíthet, melynek előkészületét a felszólaló köteles kivárni.

(3) A Képviselő-testületi ülésen és a bizottsági ülésen kép- és/vagy hangfelvétel nem készül. A jegyzőkönyvvezető a (2) bekezdésben meghatározott esetekben, vagy a napirend összetettségére hivatkozással a jegyzőkönyvezési feladatok segítése céljából hangfelvételt készíthet, melyről a jelenlévőket előre tájékoztatni köteles és a felvétel készítését bárki számára jól látható módon köteles végezni. A felvételt a jegyzőkönyv elkészültét és jóváhagyását követően azonnal meg kell semmisíteni. Archívumba nem helyezhető.

(4) A Képviselő-testületi ülésen, és a bizottsági ülésen rejtett kép- és/vagy hangfelvétel nem készíthető. Ennek megsértése fegyelmi és jogi felelősség megállapítása iránti eljárást von maga után. A Képviselő-testületi ülésen, és a bizottsági ülésen bárki által kép- és/vagy hangfelvétel készítésére vagy annak felhasználására a hatályos adatvédelmi jogszabályok az irányadók.

29. § (1) A jegyzőkönyvet a Hivatalban – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – az állampolgárok megtekinthetik. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A betekintést a jegyző engedélyezi.

(2) A jegyzőkönyvről a képviselőknek kérésre másolatot kell kiadni. A zárt ülés jegyzőkönyvéről nem lehet másolatot kiadni.

(3) A zárt ülésen hozott döntések lényegét – a zárt ülésre vonatkozó szabályok sérelme nélkül – a következő nyilvános testületi ülésen röviden nyilvánosságra lehet hozni.

(4) A jegyzőkönyv hivatalos megkeresésre a bíróságnak és más hatóságnak kiadható.

30. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

(2) A képviselőt a polgármester, a jegyző, valamint a Hivatal köztisztviselői kötelesek munkaidőben soron kívül fogadni.

(3) A képviselő a Hivatal köztisztviselőinek utasítást nem adhat.

31. § (1) A Képviselő-testület bizottságot hoz létre a vagyonnyilatkozatok vizsgálatának, nyilvántartásának, kezelésének és őrzésének végzésére, valamint összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyek kivizsgálására.

(2) A Képviselő-testület állandó bizottsága a Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság, melynek tagjainak száma: 3 fő.

(3) Az állandó bizottság tagjainak névsorát az SZMSZ 5. sz. melléklete tartalmazza.

32. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottságai létszámáról, összetételéről, feladatköréről lehetőleg a Képviselő-testület alakuló vagy az azt követő ülésén dönt.

(2) A bizottságok elnökére és tagjaira javaslattételi joga van:

(3) A Képviselő-testület a bizottságok személyi összetételét, létszámát bármikor módosíthatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.

33. § (1) A Vagyonnyilatkozatot vizsgáló bizottság feladata:

(2) A bizottság az (1) bekezdésben meghatározott feladatait a külön jogszabályok rendelkezései szerint végzi.

(3) A bizottság működésének alapvető szabályai:

(4) A bizottság működésének részletes szabályai a bizottság ügyrendjében kerülnek meghatározásra.

34. § (1) A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, vagy az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. A jelentés elfogadásával a bizottsági tagság külön felmentés nélkül megszűnik.

(3) Az ideiglenes bizottság létrehozására, működésére az állandó bizottság megalakítására, működésére vonatkozó szabályok az irányadók.

35. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester feladatait a Hivatal közreműködésével látja el.

(3) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Gondoskodik az önkormányzat szerveinek hatékony tevékenységéről, segíti a képviselők munkáját.

(4) A polgármester feladatait a Mötv. szabályozza.

36. § (1) A Képviselő-testület – a polgármester javaslatára a saját tagjai közül, titkos szavazással, minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(3) A polgármestert az alpolgármester helyettesíti.

(4) Az alpolgármester hivatali munkarendje: az alpolgármester feladatait szükség szerint, kötetlen munkaidő beosztásban látja el.

37. § (1) A polgármester és az alpolgármester feladataik ellátása során kötelesek együttműködni.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén a munkakörét az új polgármesternek, az alpolgármesternek, ezek hiányában a korelnöknek adja át.

38. § (1) A polgármester - pályázat útján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra.

(2) A polgármester a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására – határozatlan időre aljegyzőt nevezhet ki.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatás esetében legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat az igazgatási főmunkatárs I. látja el.

(4) A Képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:

(5) A jegyző egyéb főbb feladatai:

39. § (1) A Képviselő-testület Bakonyszentlászlói Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel hivatalt tart fenn, amely önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv.

(2) A Bakonyszentlászlói Közös Önkormányzati Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet, melynek feladata az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása.

(3) A Bakonyszentlászlói Közös Önkormányzati Hivatal működéséhez, fenntartásához szükséges költségvetési előirányzatokat és létszámkereteket a rendelkezési jogosultságokat az éves költségvetési rendelet szabályozza. A rendeletalkotás előtt a társulás tagjai együttes ülésen, határozattal hagyják jóvá a közös hivatal költségvetését.

(4) A Hivatal működési rendjének, a feladat- és hatáskörök gyakorlásának, a munkavégzés szakmai szabályainak, a munkaerő-gazdálkodás és foglalkoztatási jogviszonyokkal összefüggő hatáskörök gyakorlásának részletes szabályait – a jogszabályok keretei között – a polgármester jóváhagyásával a jegyző állapítja meg.

40. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati feladatok hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A Képviselő-testület az alábbi társulások tagja:

(3) A Képviselő-testület a társulások által ellátásra kerülő feladatokat, valamint a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásokban határozza meg.

41. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

(2) A Képviselő-testület – az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig – anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok, baráti társaságok működését, azokkal együttműködik.

(3) A Képviselő-testület a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés e) pontja alapján legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot a környezet állapotáról.

(4) A képviselők tájékoztatási joga kizárólag a nyilvános adatokra vonatkozik. Olyan adatot, információt, ami kapcsán a nyilvánosság korlátozása el lett rendelve, kiadni nem jogosult.

(5) A polgármester és a képviselő köteles tevékenységét a tisztségéhez méltó módon ellátni, személyes megnyilvánulásával az általa képviselt szervezet tekintélyét, méltóságát és jogos érdekét nem sérteni. Ezen kötelezettség megsértése fegyelmi felelősség megállapítása iránti eljárást von maga után.

(6) A képviselő külön felhatalmazás hiányában az önkormányzat, a Képviselő-testület vagy annak szervei nevében általános érvényű nyilatkozatot vagy általános érvényű közlést nem tehet, ezirányú nyilatkozatait, vagy közléseit kizárólag csak a saját nevében teheti meg, nem keltheti azt a látszatot, hogy nyilatkozata, vagy közlése magától a szervezettől ered. Ezen kötelezettség megsértése fegyelmi felelősség megállapítása iránti eljárást von maga után.

42. § A képviselők és a bizottságok nem képviselő tagjai, valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.

43. § (1) A Képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselőnek vagy bizottság tagjának a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíját 3 havi időtartamra, 25%-kal csökkenti, amennyiben egy adott negyedévben megtartott rendes képviselő-testületi és bizottsági ülésekről a hiányzás mértéke a 33%-ot meghaladja.

(2) A teljes összegű tiszteletdíj illeti meg a képviselőt és a bizottság nem képviselő tagját, ha a hiányzásának mértéke 33%, vagy annál kevesebb.

(3) A testületi és bizottsági ülésen való részvétel ellenőrzése a jelenléti ívek alapján történik.

(4) Ismételt kötelezettségszegés esetén a tiszteletdíj csökkentés újra megállapítható.

(5) A hiányzás számításánál a kerekítés szabályait figyelembe kell venni.

44. § (1) A képviselő-testületi ülés esetében igazolt a távollét, ha a képviselő önkormányzati ügyben a Képviselő-testület vagy a polgármester megbízásából van távol az ülésről.

(2) A bizottsági ülés esetében igazolt a távollét, ha a bizottság tagja önkormányzati ügyben a Képviselő-testület, a polgármester vagy a bizottság elnökének megbízásából van távol az ülésről.

45. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletek határozzák meg.

46. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a feladatfinanszírozási rendszer keretében nyújtott támogatás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetés tervezetében először a törvényben vagy önkormányzati rendeletben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, ezek után kell javasolni további, még vállalható önkormányzati feladatokat.

(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A külön jogszabályban előírt kötelező érdekegyeztetést a polgármester folytatja le.

47. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott önállóan működő intézmények a működési kiadásokra biztosított pénzeszközeiket a hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a Képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el.

(3) Az Önkormányzat csak képviselő-testületi döntés alapján, az abban meghatározott formában és módon vehet részt vállalkozásban. A vállalkozásban való részvétel nem veszélyeztetheti az Önkormányzat vagyonának és gazdálkodásának biztonságát.

(4) A Képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, ha más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.

48. § (1) A helyi önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, kormányzati ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Magyar Államkincstár, az ellenőrzési hatóság, az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a közreműködő szervezetek képviselői is ellenőrizhetik.

(2) A jegyző köteles – a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert ezen belül belső ellenőrzést működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(3) Az önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-ig hagyja jóvá.

(4) Az önkormányzat belső ellenőrzését ellátó személyek vagy szervezetek:

49. § Bakonyszentlászló Község Önkormányzata törvényességi felügyeletét a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal látja el.

50. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Bakonyszentlászló Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló egységes szerkezetbe foglalt 13/2013. (IX. 16.) önkormányzati rendelete.