1. § (1) E rendelet célja, hogy megállapítsa az ember egészségének és környezetének megóvása érdekében a környezeti elemek védelmét.:

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Hajmáskér Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén belül a természetes, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.

(2) E rendelet mezőgazdasági termelés során keletkező hulladék égetésével, a háztartási és – a levegő tisztaságának védelméről szóló többször módosított 21/1986.(VI.2.) MT. rendelet mellékletében felsorolt tevékenységek kivételével – szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmények, valamint az avar, tarló, és kerti hulladék égetésével kapcsolatos levegő tisztaság – védelmi szabályokat tartalmazza.

(3) E rendelet szabályait kell alkalmazni a szolgáltató tevékenységet ellátó új és a más működő üzemi létesítmények esetén, így különösen:

3. § (1) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, elszállításával kell gondoskodni.

(2) Külterületen, ha a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék más ártalmatlanítására nincs lehetőség, égetés csak október 1-je és április 30. között lehet. Április 30. és október 1-je közötti időszakban külterületen égetni tilos.

(3) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon 8:00—18:00 óra között lehet. Szeles időben, és az erdőszéltől számított 200 m-en belül égetni tilos (az engedélyezési eljárás során be kell szerezni a környezetvédelmi felügyelőség állásfoglalását.)

(4) Az égetendő hulladék kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait) nem tartalmazhat.

4. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(2) A fűtőberendezésen egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyag, gumit, festéket stb.) égetni tilos.

5. § (1)¹ Tarlóégetést csak engedéllyel lehet végezni. Az engedélyt Hajmáskér község polgármestere adja ki.

(2) Tarlóégetés csak rendkívüli indokolt esetben, járványveszély elhárítása érdekében engedélyezhető.

(3) Az engedélyezési eljárás során be kell szerezni a növény – egészségügyi hatóság állásfoglalását.

6. § (1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet.

(2) Fertőzés esetén külön jegyzői engedéllyel lehet hulladékot égetni október 1-je és április 30. között megfelelő légköri viszonyok esetén 8:00—18:00 óra közötti időszakban.

(3) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet.

(4) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait).

7. § (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett por, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(3) Bűzös anyagok csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

(4) A községben keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítva legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. A jegyző a kertészeti munkák elvégzését előírhatja.

(5) Új utak tervezésekor a légszennyező hatás csökkenése érdekében a lakóterületek mellett haladó útszakaszok menetén a védő növénysáv telepítésére vonatkozó javaslatokat a beruházási programnak tartalmaznia kell. Törekedni kell arra, hogy a védő növénysávok telepítésére az utak kivitelezésével egy időben kerüljön sor.

8. § Az egyes ingatlanterületek gyom, és allergiát okozó növényektől (főleg parlagfű) mentes gondozás a tulajdonos. illetve a használó kötelessége. (1. sz. melléklet)

9. § (1) Természetes vízbefolyásba, nyílt vízben hulladékot juttatni vagy szennyezett vizet bevezetni tilos.

(2) Tilos ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, illetve egyéb szennyezést vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot stb.) nyílt felszínű, illetve zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő, vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatni.

(3) Szennyvizet csak az előírásoknak megfelelően létesített, zárt szennyvíztárolóba vagy szennyvízcsatornába lehet belevezetni, gyűjteni, illetve elhelyezi. A szennyvíz rendszeres elszállításáról, szennyvíztelepen, illetve ürítőhelyen történő elhelyezésről az üzemeltetőnek kell gondoskodni. Közcsatornázott területen az ingatlanok szennyvízét közcsatornán kell elvezetni és a meglévő közműpótló berendezést (szennyvízgyűjtő akna stb.) meg kell szüntetni.

(4) Tilos szennyvizet, szemetet élővizekbe felhagyott kutakba, talajvízbe, csapadékcsatornába vezetni, gyűjteni, illetve elhelyezni.

(5) Csatornahálózatot bővíteni és arra rákötni csak a Bakonykarszt- Víz és Csatornamű Rt. Várpalotai Üzemmérnökség hozzájárulásával lehet.

(6) A települési folyékony hulladék (szippantott kommunális szennyvíz) gyűjtését és szállítását a szakvállalatok, valamint más szervek erre szóló iparengedéllyel rendelkező magánszemélyek végzik a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a hatóságilag kijelölt ürítőhelyre. A fuvarozó az ürítést a menetlevélen igazoltatni köteles a szennyvíztelep illetékesével.

(7) Ha a csapadékvíz árkokban történő akadálytalan lefolyását az árokban, vízfolyásokba került szemét vagy hordalék akadályozza, a csapadékvíz akadálytalan lefolyása érdekében az árok (vízfolyás) kitisztítását az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles végezni.

(8) Hajmáskér község közigazgatási határán belül lévő ingatlanon kizárólag zárt, földfelszín feletti, szivárgásmentes tárolóban lehet növényvédőszert tárolni.

(9) Műtrágyát- az egyéni felhasználónak alkalmi készleteit kivéve- csak zárt, szivárgásmentes tárolóhelyiségben lehet tárolni.

(10) Telekalakítási és területrendezési munkák során az élő- és a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása tilos.

(11) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodnia kell.

(12) Azokon a közterületeken, ahol a gépjármű és gyalogos forgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen, és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.

10. § (1) A külön jogszabályban kihirdetett hulladékjegyzékben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességégnek megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.

(2) Tilos a veszélyes hulladékot-a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül – más hulladékkal vagy anyaggal összekeverni.

(3) A veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről a termelőnek anyagmérleget kell készíteni. A veszélyes hulladék birtokosa köteles a veszélyes hulladék során (keletkezését, gyűjtését, szállítását, kezelését, átadását, átvételét) szoros elszámolásban nyilvántartani, bizonylatolni, és arról a környezetvédelmi hatóságoknak adatokat közölni.

(4) A veszélyes hulladék termelője- ha jogszabály másként nem rendelkezik- köteles legalább 3 évre szóló, a veszélyes hulladék keletkezésének megelőzésére, veszélyességének és mennyiségének csökkentésére, hasznosításra vagy áramtalanítására vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott tartalmú hulladékgazdálkodási tervet készíteni.

(5) A háztartásban, illetőleg intézményi fogyasztásból, felhasználásból vagy szolgáltatásból keletkezett veszélyes hulladékot a termelő köteles elkülöníteni, a környezet szennyezését vagy károsítását kizáró módon gyűjteni és annak begyűjtésére és szállítására, illetőleg ártalmatlanítására engedéllyel rendelkező hulladékkezelő részére átadni, valamint a szolgáltatásért járó díjat megfizetni. A (3) és (4) bekezdés szerinti adminisztratív és tervezési kötelezettségek ezen esetekben a hulladék átvevőjét terhelik.

(6) Veszélyes hulladék kezelése csak a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően, a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

11. § (1) Hajmáskér községben a vendéglátóipari létesítmények zeneszolgáltatással kapcsolatos hatósági feladatokat, a hangosító berendezések engedélyezését is beleértve a jegyző látja el.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó hangosító berendezések működéséhez, élőzene szolgáltatáshoz hatósági engedély szükséges.

(3) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást köteles vezetni.

(4) Az engedély iránti kérelmet a létesítmény tulajdonosának, üzemeltetőjének a tevékenység megkezdését megelőzően kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni az adott tevékenység napi kezdetének és befejezésének időpontját, valamint a zajkeltés módját. Engedély hiányában a tevékenység nem folytatható.

(5) A rendelet hatálybalépését megelőzően már működő hangosító berendezések további üzemeltetéséhez is be kell szerezni az engedélyt, amelyet e rendelet hatálybalépését követően 90 napon belül köteles megkérni a létesítmény tulajdonosa, illetve üzemeltetője.

(6) A zajkibocsátási határérték megállapítása után, minden olyan változást, amely a kibocsátási határérték túllépését eredményezi, illetőleg a túllépés mértéke jelentős hatással van (technológiai megváltoztatása, zajos gépek üzembe helyezése vagy leállítása stb.) 30 napon belül be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóság jogkörét ellátó jegyzőnek.

12. § Utcai zenélést végezhetnek a község hangulatához igazodó rendezvényekhez, eseményekhez kötődő vagy spontán szerveződő zenész csoportok, zenészek, a jelen rendeletben rögzített engedélyek birtokában.

13. § (1) A község belterületén tilos:

14. § (1) Az egyes zajforrásokból származó zajterhelés megengedett értékét a zajterhelési alapérték és módosító tényezők összege határozza meg.

(2) A megállapított zajterhelési határérték és módosító tényezők a 4/1984. (I.23.) EÜM. rendelet melléklete és a 7002/1987. EÜM.-OKTH sz. együttes irányelve alapján kell figyelembe venni.

(3) A megállapított zajterhelési irányértékeken a lakó vagy intézmény- épület zajtól védendő homlokzata előtt 2 méter távolságban, illetőleg - indokolt esetben – az emberi tartózkodásra, pihenésre, üdülésre szolgáló területeken teljesülnie.

(4) Az üzemeltető által vitatott lakossági bejelentés esetén – eredménytelen egyeztetések után – az üzemeltető köteles saját költségére ismételt szakértői véleményt kérni zajszint megállapítására a hatóság felhívását követő 15 napon belül. A lakosság panaszbejelentés kivizsgálása az elsőfokú hatóság feladata.

15. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából hangosító berendezésnek számít bármely hangszóró vagy más műsorforrás.

15. § (1) Az önkormányzat közigazgatási területén új bányát nyitni nem lehet.

(2) Az önkormányzat közigazgatási területén a már működő bányákat tovább bővíteni és lejárt engedélyekkel meghosszabbítani nem lehet.

17. § (1) Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapot hoz létre (továbbiakban: Környezetvédelmi Alap)

(2) A Környezetvédelmi Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását:

18. § Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának bevételei:

19. § (1) A Környezetvédelmi Alapot kizárólag a község környezetvédelmi problémáinak megoldására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani:

20. § (1) A környezetvédelmi Alap felhasználásról a Képviselő-testület évente a költségvetés elfogadásával egyidejűleg rendelkezik, figyelemmel e rendelet 18. §-ában foglaltakra.

(2) A Környezetvédelmi Alapból a környezet közvetlen veszélyeztetésének elhárítására szolgáló beavatkozások költségeire az éves felhasználási tervben 10%-os tartalékot kell képezni.

(3) A Környezetvédelmi Alapból pályázat alapján támogatást kaphat olyan természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki Hajmáskér községben végez az Alap céljaival egybeeső tevékenységet.

(4) Pályázati célra a Környezetvédelmi Alap 20%-a használható fel.

(5) A pályázat rendjét a Képviselő- testület határozza meg.

21. § (1) Aki jelen rendeletben foglalt szabályokat megszegi – amennyiben egyéb jogszabályok szerint súlyosabb elbírálás alá nem esik – különös tekintettel, aki a rendelet hatálya alá tartozó hangosító, zajkeltő berendezést

(2) A rendeletben előírt engedély nélkül üzemelteti, szabálysértést követ el, és az elkövető 30.000, - Ft.-ig. terjedő pénzbírsággal sújtható, illetve 20.000, Ft- ig. terjedő helyszíni bírságot szabhat ki ellene a Polgármesteri Hivatal érdemi ügyintézője, illetve a rendőrség.

(3) Ha az üzemeltető a zajterhelési határértékre vonatkozó előírásokat ismételten megszegi, vagy a határértéket jelentős (legalább 10 DB-lel) túllépi, a jegyző a hangosító, zajkeltő berendezés üzemeltetési időben korlátozhatja vagy megtilthatja. Utóbbi esetében az újbóli üzemeltetés csak a határozat jogerőre emelkedése számított 2 év elteltével engedélyezhető.

(4) A szabálysértési eljárás lefolytatása a jegyző hatásköre.

22. § (1) E rendelet 2000. december 1. napján lépett hatályba.

(2)² E rendelethez kapcsolódó eljárás a Ket 2004. évi XL.tv. szabályai szerint történik.