1. § (1) A rendeletet Hajmáskér Község Önkormányzatának közigazgatási területén kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálya kiterjed:

(3) a rendelet hatálya nem terjed ki: lósport telepre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, kedvtelésből tartott állatokat forgalmazó kereskedésre, valamint az anyanevelő és pároztató méhésztelepre.

2. § A rendelet alkalmazása szempontjából:

3. § (1) Hajmáskér Község Önkormányzatának közigazgatási területén állat az 1. mellékletben meghatározott állattartási védőtávolságok, valamint az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával, és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz, stb.) nélkül tartható.

(2) Az állattartó köteles az állattartás során az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.

(3) A 2. §. 8. pontjában meghatározottaktól eltérő, nagyobb létszámú állatot a polgármesternek (illetékes bizottságnak) a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi szakhatóságok véleménye alapján adott egyedi engedélyével lehet tartani.

4. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.

(2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni a korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.

(3) Az állattartónak gondoskodni kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.

(4) Az állattartó köteles az állat tartásáról szóló létesítmény tisztaságát biztosítani szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni és az állattartás során a 3. § (1) bekezdésében felsorolt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.

(5) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani, és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

5. § (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.

(2) A megkötve tartott vagy mozgásban egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.

(3) A szabadban tartott állatot - különleges igényeit is figyelembe véve- védeni kell az időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől. Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani.

(4) Az állattartó állatának ürülékét a közterületről köteles eltávolítani.

(5) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során előnyben részesíteni az állatkímélő technológiát.

6. § (1) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad:

(2) Az (1) bekezdés a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésére, illetve a c) pontja a házilagos vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsa tömésre.

7. § (1) Tilos az állat fizikai, pszichika állapotának olyan megterhelés, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okoz (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.

(2) Tilos állatviadal céljára

(3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön jogszabály alapján történő kiképzésére, vadászaton való alkalmazására.

8. § Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.

9. § Művelődési Ház, továbbá egyházi, illetőleg egészségügyi intézmény 200 méteres körzetében – a lakásban tartható állatok kivételével- az állattartás tilos.

10. § Az önkormányzat közigazgatási területén belül veszélyes és veszélyesnek minősített eb, vadállat, illetve veszélyes állat a jogszabály által meghatározottak szerint tartható.

11. § (1) A kóborállatok elfogásáról és a gyepmesteri telepre történő szállításáról az önkormányzat által megbízott gyepmester gondoskodik.

(2) A gyepmester rendelkezésre álló eszközökkel köteles megkísérelni a tulajdonos értesítését. Az elfogott és a telepre szállított kóborállatot – az igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott kóborállattal a gyepmester szabadon rendelkezhet (ivartalaníthatja, menhelynek átadhatja, értékesítheti, életét kiolthatja). Értékesítés esetén az új eb tartó köteles az ebet veszettség ellen haladéktalanul beoltani az értékesítést felügyelő hatósági állatorvossal. A kóborállat életének kioltása az Átv. 11-12. §-ai megfelelően irányadóak.

(3) Aki nem váltott és fajtiszta ebek további sorsáról történő rendelkezés előtt a gyepmester köteles a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által elismert, az adott fajtát tenyésztő szervezetet értesíteni.

(4) A külterületen talált gazdátlan, kóbor ebeket, macskákat a vadászati engedéllyel rendelkező személyek kötelesek a külön jogszabály szerint lelőni és ártalmatlanná tételükről intézkedni.

12. § (1) Az állati hulladékot ártalmatlanná kell tenni.

(2) Az állati hulladék ártalmatlanná tételéről – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – annak tulajdonosa, illetőleg, ha a tulajdonos ismeretlen az önkormányzat köteles gondoskodni.

(3) Az Áeü. tv. 1. számú mellékletben megnevezett állatbetegségek megelőzése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati hulladék ártalmatlanná tétele állami feladat, amelynek végrehajtása iránt a Veszprém Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás (a továbbiakban: állomás) intézkedik.

13. § (1) Az állati hulladékot az állategészségügyi, a közegészségügyi, valamint a környezetvédelmi előírások megtartásával kell ártalmatlanná tenni.

14. § (1) Az állati hulladék ártalmatlanná tételének költségét – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az állati hulladék tulajdonosa, illetve, ha a tulajdonos ismeretlen, az önkormányzat viseli. Ha a tulajdonos ismertté válik, a költségeket köteles az önkormányzatnak megtéríteni.

(2) Az állomás által járványügyi intézkedésként elrendelt ártalmatlanná tétel díja a központi költségvetést terheli.

15. § (1) Minden állattartó az állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását a körzeti állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasításait betartani.

(2) Közterületről származó, továbbá a hatósági rendelkezésre leölt állatok hulláinak és hulladékainak elszállítását az önkormányzat végezteti el.

16. § (1) A Hajmáskér Község Önkormányzat közigazgatási területén az egylakásos és többlakásos kertes családi házak udvarán háztartásonként az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb két eb –és egyszeri szaporulat három hónapos korig- tartható.

(2) Többlakásos épületben, társasházban és ezek udvarán lakosonként egy eb –és egyszeri szaporulata három hónapos korig- tartható.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknál nagyobb létszámú eb indokolt esetben a polgármester külön engedélyével az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a fő állatorvos szakvéleményének figyelembevételével tartható.

(4)¹ A (3) bekezdésben foglalt engedély megadásához szükséges kérelmet írásban lehet benyújtani.

17. § (1) Az ebeket az állattartók úgy kötelesek tartani – szükség esetén megkötve, zárt helyen -, hogy azok ne tudjanak elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni.

(2) A telep, ház, lakás bejáratánál a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát kell szembetűnően elhelyezni.

(3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.

18. § (1) Közterületen az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül pórázzal, a 20 cm marmagasságot meghaladó ebet pedig szájkosárral is el kell látni.

(2) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet be ne szennyezze. Az e területeken keletkezett szilárd ürüléket az állattartó köteles haladéktalanul eltávolítani.

(3) Az ebek közterületen történő szabad mozgásának biztosítására a 2. mellékletben felsorolt eb futtatási területek szolgálnak. E területek határait táblával, szembetűnő módon meg kell jelölni. Az ebet futtató köteles gondoskodni arról, hogy az állat a kijelölt területet el ne hagyhassa.

19. § (1) Tilos ebet – a vakvezető eb és a jelző eb kivételével – beengedni vagy bevinni

(2) A (1) bekezdésben meghatározott létesítményekbe, illetve területeket őrző-védő eb bevihető, ha az ingatlan védelme szükségessé teszi.

(3) Élelmiszer szállításra szolgáló járművön ebet szállítani tilos.

20. § (1) Ebharapás esetén az állattartó köteles az ebet hatósági állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni.

(2) Az ebtulajdonos (ebtartó) köteles:

21. § (1) Többlakásos társasházban és udvarán lakásonként egy macska és egyszeri szaporulata három hónapos korig tartható.

(2) A köz. és lakóépületekben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, illetőleg kezelője köteles gondoskodni.

(3) A macskatartás egyebekben a 16. § (3), a 18. § (2), illetve a 19. § (1) bekezdésének a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

22. § A veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni, figyelemmel jelen rendelet 10. §.

23. § (1) Szabálysértést követett el –ha magasabb szintű jogszabály eltérően nem rendelkezik- és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható:

(2)² A kérelmet írásban lehet benyújtani, a természetes ügyfél, valamint életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben a kérelmet távbeszélő útján is elő lehet terjeszteni.

(3)³ Ha az eljárás során a hatóság és az ügyfél távbeszélőn veszi fel a kapcsolatot, az ügyfél azonosíthatósága érdekében a hatóság az ügyféltől a természetes személyazonosító adatait az eljárás lefolytatásához szükséges azonosítóját kérheti.

(4)⁴ Ha a kérelmet távbeszélő útján, továbbá ha szöveges üzentet-közvetítési szolgáltatás útján terjesztik elő, erről hangfelvételt vagy hivatalos feljegyzést kell készíteni, amely tartalmazza az ügyfél nevét, lakcímét, a kérelem tartalmát és az előterjesztés időpontját.

(5)⁵ az ügyfélnek a kérelmét az e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtania. A kérelem tartalmazza az ügyfélnek és képviselőjének nevét (megnevezését), lakcímét, (székhelyét, telephelyét), továbbá a távközlési úton való elérhetőséget.

(6)⁶ A kérelmet tartalma szerint bírálni kell akkor is, ha az nem egyezik meg az ügyfél által használt elnevezéssel.

(7)⁷ Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja.

24. § A pénzbírság megfizetése nem mentesít az egyéb jogszabályokban meghatározott kötelezettségek alól.

25. § (1) Ez a rendelet 2004. április 29-én lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszi a Hajmáskér Község Önkormányzatának az állattartásról szóló 7/2000 (IV. 03.) rendelete.