Hajmáskér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdése, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdés c) pont véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Igazgatóság, Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és Hajmáskér Község Önkormányzata partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendelete alapján a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.§ (1) Hajmáskér Község Településkép védelméről szóló 17/2017 (XII.14.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) a bevezető szöveg helyébe a következő rendelkezés lép:

„Hajmáskér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdése, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdés c) pont véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Igazgatóság, Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és Hajmáskér Község Önkormányzata partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendelete alapján a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:”

(2) A R. 1.§ kibővül az n) ponttal, ahova a következő rendelkezés lép:

„Közfunkciót ellátó épület: Minden olyan igazgatási, ellátási, szolgáltatási, kereskedelmi funkciójú épület, melyet a rendeltetésének megfelelően bárki igénybe vehet.”

(3) A R. 1.§ kibővül az o) ponttal, ahova a következő rendelkezés lép:

„Tájba illeszkedés: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építmény együtteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza, amit környezeti állapot adat igazol.”

(4) A R. 4.§ (1) és (2) pont helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A helyi védelem elrendelése, védelem megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a önkormányzati főépítész gondoskodik.

(2) Amennyiben az értékvizsgálat, vagy védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény nem a településrendezési terv részeként, hanem önálló munkarészként készül, ahhoz csatolni kell:

1.  a döntést előkészítő önkormányzati főépítész szakmai véleményét.
2. Beszerezhető még az érintett ingatlanok tulajdonosai, érintett helyi, szakmai, társadalmi szervek, egyesülések (a továbbiakban együtt: érdekeltek) álláspontja.”

(5) A R. 6.§ (2) pont helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek esetén homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás és tetőtér beépítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazandók. Az épületeken, építményeken végzett bármilyen építési munka esetén az önkormányzati főépítész, építésztervező vagy szakmai tapasztalattal rendelkező kőművesmester iránymutatásai szerint kell eljárni.

Amennyiben csak egyes részletek kerültek védelemre akkor értelem szerűen csak a védendő rész megőrzése kötelező.”

(6) A R. 11.§ bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„Területi védelem alatt áll a település belterületének településképi szempontból meghatározott területe, mely területeken a területi védelem a volt katonai tábor területe hrsz. 616, Kossuth utca 2-34 és 39-75 házszámok szakasza, a Hunyadi és Honvéd utca teljes hosszának két oldala, a Rákóczi utca 1-17 és 25-57 házszámok közötti szakasza, és a Dózsa utca Rákóczi utcáig tartó szakasza, ahol:

a) a településszerkezet,

b) a telekstruktúra,

c) az utcavonal-vezetés,

d) az utcakép,

e) a település- és tájkarakter elemek

megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.”

(7) A R. 13.§ bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

“Településképi szempontból meghatározó területnek minősülnek az alábbi településrészek:

1. az „Ófalu” karakterű terület,
2. az „Újfalu” karakterű terület,
3. a ”Kertvárosi lakóterület” karakterű terület
4. a „Lakótelep” karakterű terület
5. a „Régi laktanya – honvédelmi és katonai terület” karakterű terület
6. a „Gazdasági” karakterű terület
7. a „Mezőgazdasági” karakterű terület
8. az „Erdőterület” karakterű terület
9. Az országos védelem alatt álló területek (védett források, víznyelők, barlangok), ex lege védett lápterületek
10. A természetközeli területek (mocsár, nádas, sziklás területek) ahol épület nem helyezhető el.
11. Az érzékeny természeti területek (ÉTT).
12. A Natura 2000 területek.
13. Az országos ökológiai hálózat övezeteinek területei, ahol a jelen rendelet előírásai mellett az egyéb jogszabályok előírásait is alkalmazni kell.
14. Az egyedi tájértékek, melyet a 4. melléklet tartalmaz
15. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek, illetve a térségi jelentőségű tájképvédelmi övezetek területe, ahol jelen rendelet előírásai mellett az egyéb jogszabályok előírásait is alkalmazni kell.
16. A műemléki környezetek.”

(8) A R. 15.§ o) pont helyébe a következő rendelkezés lép:

„Tömör kerítés csak a térségre jellemző mészkőből soros rakással építhető. Fa anyagú kerítés min. 35%-os áttörtségű lehet és csak lazúros felületkezelést kaphat a fa eredeti színéhez közelálló színben. Egyéb kerítés min. 50% áttörtségű lehet tömör vakolt, vagy a térségben szokásos soros rakású kő lábazattal.”

(9) A R. 16.§ megnevezés helyébe a következő rendelkezés lép:

„A „Régi laktanya – honvédelmi és katonai” karakterű terület”

(10) A R. 16.§ j) pont helyébe a következő rendelkezés lép:

„Tömör kerítés csak a térségre jellemző kőből soros rakással, vagy fából építhető. Egyéb fa anyagú kerítés min. 30%-os áttörtségű lehet és csak lazúros felületkezelést kaphat. Egyéb kerítés min. 50% áttörtségű lehet max. 60 cm magas tömör lábazattal. Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint oldal és hátsókertben építendő kerítés min. 50% áttörtségű kell legyen.”

(11) A R. 17.§ n) pont helyébe a következő rendelkezés lép:

„Tömör kerítés csak a térségre jellemző mészkőből soros rakással építhető és min. 30%-ában futó növénnyel befuttatva. Fa anyagú kerítés min. 30%-os áttörtségű lehet és csak lazúros felületkezelést kaphat a fa eredeti színéhez közelálló színben. Egyéb kerítés min. 50% áttörtségű lehet tömör a térségben szokásos soros rakású mészkő lábazattal.”

(12) A R. 18/A.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„Lakótelep” karakterű terület

1. Meglévő beépítésnél az eredeti összhang megőrzése kötelező.
2. Az épületek közterületről látszó falfelületeinek és nyílásai (ablakok, ajtók) arányainak egymással harmóniában és egyensúlyban kell állniuk. Ügyelni kell a tömör és áttört felületek arányára a közterületről látszó felületeken (legyen több a falfelület, mint az ablak vagy az ajtó).
3. A területen az épületek jellemző homlokzati falfelületének színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében – csak halvány pasztell színek alkalmazhatók.
4. A homlokzat felújítása, hőszigetelése homlokzat színezési terv alapján lehetséges, az épületek egymással harmonizáló, egységes anyag- és színhasználatát – csak halvány pasztell színek alkalmazhatók – szükséges kialakítani és fenntartani.
5. Épületenként csak egységes színű, anyagú, azonos osztású nyílászárók alkalmazhatók
6. Erkély és loggia a többlakásos épületek esetében egyenként nem beépíthetőek, csak a társasház közös döntése alapján a teljes épületre, épületegyüttesre kidolgozott egységes, arculatváltó homlokzati tervek szerint.
7. A korlátok eredeti jellege, színe, átláthatósága nem változtatható meg, kizárólag új arculati terv alapján egységes kialakítással, egy időben történő megvalósítással.
8. Klímaberendezés kültéri egysége meglévő épület esetén a teljes homlokzaton egységes módon és helyen, takartan, illetve erkélyen és loggián nem látható módon.”

(13) A R. 19.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„Gazdasági karakterű terület

a) Az épületek tetőszerkezetének hajlása 15-45° közötti lehet, kivéve a 12 m-nél szélesebb épületeket ahol lapostető is megengedett alkalmazkodva a kialakult környezetéhez. A héjazat színe csak a természetes cserép színéhez közelálló (csarnok jellegű épület esetén barna, zöld, szürke is lehet) és kizárólag kápráztatás mentes felületű

b) a gazdasági övezetekben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. Az oldal a hátsó és előkertben a jelölt mélységig, de minimum a szabályozási terven megadott méretekig többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv létesítendő.

c) a gépkocsi parkolók telken belül is fásítva alakíthatók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.

d) a növényfajok kiválasztásakor jelen rendelet 3. mellékletében lévő növényekből kell választani.

e) A mezőgazdasági üzemi övezetben az alábbi sajátos előírások érvényesek:

Az épületek tetőszerkezetének hajlása 30-45° közötti lehet, alkalmazkodva a kialakult környezetéhez és figyelembe véve az épület szélességét. A héjazat színe csak a természetes cserép színéhez közelálló és kizárólag kápráztatás mentes felületű. Nádtető alkalmazása is megengedett.

f) Az építési övezet területén az épületek, építmények kizárólag tájba illő szerkezettel, anyaghasználattal, színezéssel alakíthatók ki.

g) A telekhatár menti növényzet kialakításakor tájképvédelmi okokból kizárólag a termőhelyi és ökológiai adottságoknak megfelelő honos fa- és cserjefajok alkalmazhatók.

h) Az övezetet teljes áttörtségű tájhonos cserjefajokkal befuttatott kerítéssel lehet bekeríteni.”

(14) A R. 20.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„Erdőterület karakterű terület

a) Az erdőterületeken az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep-cserje- és lombkoronaszint együttesen), növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.

b) Allergiát okozó növények nem ültethetők.

c) Az elhelyezésre kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek) lehetnek.

d) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját jelen rendelet 3. mellékletének növényeiből kell kiválasztani.

e) Az erdőterületeken létrehozott épületek, építmények kizárólag tájba illő kialakítással, hagyományos szerkezettel, hagyományos színezéssel, magastetővel, 35°-45°közötti tető hajlásszöggel létesíthetők.

f) Az erdőterületeken kizárólag áttört kialakítású vadvédelmi kerítés létesíthető.

g) A tájkarakter erősítése és a természetközeli élőhelyek védelme érdekében az erdőterületeken – különösen az Ev-1 övezetben - erdőtelepítés, erdőfelújítás során lehetőség szerint a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, ill. természet-és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.”

(15) A R. 21.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„Mezőgazdasági karakterű terület

a) lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.

b) önálló reklámhordozók, hirdető berendezések nem helyezhetők el,

c) az egyes övezetekben elhelyezhető épületek kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással, magastetővel létesíthetők,

d) a 100m2-nél nagyobb homlokzati felületek tagoltan alakíthatók ki.

e) gazdasági földdel borított pince föld felett lévő épületrész nélkül is megépíthető.

f) az épületek maximális szélessége 12 m lehet.

g) kerítés csak sövénnyel vagy cserjesávval takart drótfonatból vagy fából készíthető, tömör kerítés a mezőgazdasági övezetekben nem létesíthető.

h) A birtokközpont telkének legalább 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani. A birtokközpont körül tájképvédelmi céllal legalább 10 m széles, honos növényfajokból álló, többszintű növénysáv (fasor, alatta cserjesávval) létesítendő.

i) Az épületek lakófunkciójú épület esetén 35-45 fokos, gazdasági funkció esetén 15-45 fokos hajlású magastetővel építendők.

j) A vasút alatt korlátozott mezőgazdasági terület húzódik, melyre az alábbi építészeti követelmények vonatkoznak:

ja) Az épületek tetőszerkezetének hajlása 30-45° közötti lehet, alkalmazkodva a kialakult környezetéhez és figyelembe véve az épület szélességét. A héjazat színe csak a természetes cserép színéhez közelálló és kizárólag kápráztatás mentes felületű lehet. Nádtető alkalmazása is megengedett.

jb) Az építési övezet területén az épületek, építmények kizárólag tájba illő szerkezettel, anyaghasználattal, színezéssel alakíthatók ki.

jc) Az övezetben a gyepterületek, ligetek, facsoportok megtartandók, további fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.

jd) Az övezet területén lehetőség szerint extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodás folytatandó.

je) Kerítés csak sövénnyel vagy cserjesávval takart drótfonatból, illetve fából készíthető, tömör kerítés nem létesíthető.

jf) A vízfolyásokat, állóvizeket kísérő erdő-, gyepterületek és nádasok megtartandók, más művelési ágba nem sorolhatók, legfeljebb a gyepterületek ligetes fásítása engedélyezhető. Fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő a jelen rendelet 3. mellékletében szereplő fajokból választható, honos fafajokkal történhet.”

(16) A R. 24.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:

1. helyi területi védelem alatt álló területek,
2. településképi szempontból meghatározó területek,
3. műemlék területe, műemléki környezet területe,
4. temető területe,
5. régészeti lelőhely területe,
6. Natura 2000 terület,
7. országos ökológiai hálózat mag-, folyosó és pufferterülete,
8. helyi jelentőségű természetvédelmi terület,
9. erdőterületként szabályozott területek,
10. a törvény erejénél fogva védett források területe,
11. tájképvédelmi terület és világörökség várományos terület.”

(17) A R. 26.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„A nem engedélyköteles építési tevékenység (pl. egyszerű bejelentés alá tartozó új lakóépületek építése, bővítése; kerítés, kerti építmény, járda építése, átalakítása) megkezdését megelőzően az építtető köteles a tervezett építési tevékenységgel kapcsolatosan településkép-védelmi tájékoztatást kérni és szakmai konzultációt kezdeményezni az önkormányzatnál.”

(18) A R. 27.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„A szakmai konzultáció során kiállított emlékeztetőnek tartalmaznia kell azt, hogy a benyújtott arculati terv szerint a tervezett építmény elhelyezése, építése az élő, élettelen természetes, és meglévő épített környezethez illeszkedik-e vagy sem.

A szakmai konzultáció a település polgármesterének feladata, szükség esetén a önkormányzati főépítész bevonásával. Az emlékeztető csak azt követően adható ki a kérelmező részére, ha azt előzetesen a polgármester jóváhagyta.”

(19) A R. 31.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„A településképi bejelentési eljárásban a polgármester önkormányzati főépítész szakmai közreműködését veheti igénybe.”

(20) A R. 33.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„A polgármester a rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében - a hatályos eljárási törvény alapján – kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki azzal, hogy a kötelezésben meghatározott jogszabálysértést 3 hónapon belül szüntette meg.”

(21) A R. 33.§ (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„A polgármester a tényállás tisztázása során köteles beszerezni a önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalását.”

(22) A R. 14. alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke”

(23) A R. 34.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A polgármester településkép-védelmi bírságot szab ki azzal szemben, aki a lefolytatott településképi kötelezési eljárás során kiadott településképi kötelezést tartalmazó jogerős határozatban foglalt kötelezettségét nem teljesíti.

 (2) A településkép-védelmi bírság 10 000 Ft és 1 000 000,-Ft közötti lehet. A településkép-védelmi bírság a jogsértő állapot előírt határidőn belüli megszüntetésének elmulasztása miatt ismételten is kiszabható.

(3) A településkép-védelmi bírság kiszabásakor a polgármester mérlegeli a jogsértő magatartás súlyát, különösen a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát. A polgármester a bírság kiszabása során köteles beszerezni a települési főépítész szakmai állásfoglalását a településkép védelméhez fűződő érdeksérelem mértékének megállapítása érdekében.

(4) A befolyt településkép-védelmi bírságot az önkormányzat költségvetésében elkülönítetten kezeli. A befolyt bírság összege kizárólag a közterületek, utak járdák felújítására, fejlesztésére, építésre, továbbá a helyi egyedi védelem alatt álló építmények megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének támogatása érdekében a Környezetvédelmi Alap bevételének növelésére lehet felhasználni. A Képviselő-testület évente a költségvetési rendelet megalkotásával egyidejűleg dönt az előző évben befolyt településképi bírság felhasználásáról.”

2.§ (1) Ezen rendelet hatályba lépésével hatályát veszti:

1. A R. 1.§h) pontja
2. A R. 3.§ (2) bekezdés d) pontja, (4) bekezdés d) pontja
3. A R. 4.§ (6) bekezdése
4. A R. 5.§ (1) bekezdés b) pontja
5. A R. 6.§ (4) bekezdése
6. A R. 8.§ (1) bekezdése
7. A R. 17.§ r) pontja
8. A R. 18/A.§ b) és c) pontja
   
9. A R. 18.§
   
10. A R. 22.§
11. A R. 23.§
12. A R. 33.§ (2) bekezdése

(2) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.