Nagyvázsony Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2003.(XII.19.) önkormányzati rendelete

Nagyvázsony község Helyi Építési Szabályzatáról

Nagyvázsony Község Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 7. §-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. Törvény 8. §. (1) bekezdésében adott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja. (A vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat a lábjegyzetek jelölik.)

a) A 1. §-ban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések mellett - kizárólag jelen rendelet előírásainak megfelelően szabad.

b) Jelen rendelet kötelezően alkalmazandó melléklete a település Belterületi szabályozási terve (1.sz. melléklet) és Külterületi szabályozási terve (2.sz. melléklet). A rendelet előírásai a Belterületi szabályozási tervvel és a Külterületi szabályozási tervvel együtt alkalmazandók.

c) A belterület szabályozási tervlap hatálya kiterjed a teljes belterületre és azon felül a beépítésre szánt területekre és 099, 0110/2, /3, 0105/4, helyrajzi számokra. Minden más esetben a 2. sz. melléklettel együtt érvényes (külterület szabályozása).

a) Az alkalmazott kötelező szabályozási elemek: ^[1]

a. Szabályozási vonal

b. Beépített és beépítésre szánt, ill. beépítésre nem szánt területek határa,

c. Területfelhasználási egységek határa

d) Telekre vonatkozó: építési övezet határa, építési övezet jele, építési hely, vonal, beépíthető legkisebb teleknagyság, minimális telekszélesség, legnagyobb építménymagasság, maximális beépítettség, beépítési mód, zöldfelületek legkisebb mértéke, beültetési kötelezettség és a zöldfelületek kialakítására vonatkozó előírások, és a beépítettség környezeti feltételei.^[2]

e) Irányadó szabályozási elemek: irányadó telekhatár, megszüntető jel, épület kontúrok, út, gyalogút és közmű-vezeték nyomvonala, új telekosztásnál a telekhatárok azzal, hogy a tömb telkeinek száma nem nőhet és 25%-nál nagyobb mértékben nem csökkenhet.

f) Az irányadó szabályozási elemek előírásaitól az engedélyhatározat az egyéb előírások betartása mellett eltérhet.

g) A kötelező szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók meg.

a. beépítésre szánt területekre

b. beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

(2) Beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:

Lakóterület:

- Kertvárosias Lke

- Falusias Lf

- Falusias lakóterület-műemléki Lf-M

- Falusias lakóterület-Leányfalu Lf-L

Vegyes terület:

- Településközpont vegyes terület Vt

- Központi vegyes terület Vk

- Központi vegyesterület-jelentős műemlék együttes területe Vkm

- Gazdasági terület:

- Kereskedelmi, szolgáltató Gksz

- Mezőgazdasági major terület Gm

Üdülőterület

- Üdülőházas üdülőterület Üü

Különleges terület:

- honvédelmet és belbiztonságot szolgáló terület Kht

- temető Kte

- sport terület Ksp^[3]

(3) ^{[4] [5]}Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési terület:

Közlekedési terület a szabályozási terven jelölt:

- országos közutak KÖu

- a helyi közutak területe külön nem jelölt

- közterületi parkolók területe P

Zöldterület:

- zöldterület Z

- közpark-1 Z-1

- közpark-2 Z-2

- kegyeleti park Z-kp

Erdőterület:

- védelmi Ev

- védett Ev-1

- védő Ev-2

- gazdasági Eg

- vadgazdálkodási g-v

Mezőgazdasági terület:

- általános Má

- védendő tájhasználatú övezet Má-1

- hagyományos árutermelő mezőgazdasági övezet Má-2

- belterületi mezőgazdasági területek övezete Má-3

- ökológiai gazdálkodás és bemutatás övezete Má-4

Vízgazdálkodási terület:

- vízgazdálkodási V

- vadászati szolgáltató Kk-vad

(4) Minden terület-felhasználási egységben a mindenkori építési törvény és OTÉK szerinti feltételekkel az ott meghatározott funkciójú épületek és építmények helyezhetők el, kivéve az egyes terület-felhasználási egységeknél felsorolt létesítményeket.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

1. Az Lke övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

2. A lakóépület csak egy épülettömegben helyezhető el. A telken elhelyezésre kerülő nem lakófunkciók maximálisan további egy épülettömegben helyezhetők el. Lakófunkciójú épület terve vagy megléte nélkül nem engedélyezhető gazdasági épület. Gazdasági épület, vagy építmény használatbavételi engedélye nem előzheti meg a lakóépület használatbavételi engedélyét.

3. Az övezetben az előkert mérete 5 méter, ill. foghíj esetében a két szomszédos előkert méretéhez igazodó.

4. Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható a fémlemez, és táblás lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a terület melléképületein ill. a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. Csak épített kémény (szerelt nem) létesíthető.

5. Meglévő lapostetős épület (csoport) esetében törekedni kell annak felújítása, átalakítása esetében a 4. pont szerinti magastető kialakítására. Épülettömegenként egységesen.

6. Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények csak a helyi állattartási rendelet figyelembevételével létesíthetők.

7. Meglévő épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, illetve a megengedett beépítés-százalékig bővíthető.

8. Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést.

9. Foghíj beépítés esetén az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület és a környezeti átlag magasságához.

10. Az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani a használatba vételi engedély megkéréséig.

11. A lakófunkciójú területfelhasználási egységeken belül üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

12. Építési telken egy épülettömegben meglévő több helyrajzi számon szereplő lakóegységek csak az egész épülettömegre kiterjedő egységes terven tervezhetők egy-egy épületrész felújításakor is.

1. AZ Lf-M a történelmi falu mag területe.

2. Az Lf-M övezetben az alábbi táblázatban meghatározott előírások alapján üzemanyag töltő kivételével az OTÉK 14. § (2) -ben meghatározott építmények helyezhetők el.

3. Az övezetben bármilyen engedélyhez kötött építési munkálat (ezen rendelet 37. §-ban leírtaknak megfelelően) csak a műemléki valamint a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával engedélyezhető.

4. Az építési hely meghatározásánál mindig a kialakult állapothoz igazodóan az illeszkedés szabályai alapján kell eljárni.

5. Az övezetben telekosztás nem engedélyezhető, kivéve a rendezési terv jóváhagyásáig igazoltan kialakult állapotok átvezetését, és az örökségvédelmi hivatal hozzájárulásával a rendezési tervben rögzített telekalakításokat.^[7]

6. Az épületek csak magas tetővel (nyeregtetővel) létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható a fémlemez, bit. zsindely és táblás lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. Csak épített kémény (szerelt nem) létesíthető.

7. Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.

8. Az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület magasságához (utcai homlokzatoknál azokét nem haladhatja meg). Az épület arányok megőrzése végett tetőtér beépítésnél a térdfal magassága a 40 cm-t nem haladhatja meg még akkor sem ha a 4 m-es építménymagasság ezt megengedné.

9. A megengedettnél kisebb területű telek méretétől függetlenül a meglévő épület helyben felújítható, épület elbontása esetén annak helyén és azzal megegyező méretű új épület építhető.

10. Amennyiben a kialakult telkek paraméterei az előírtaktól eltérnek (kisebbek) az építési hatóság dönt – az eltérés nagyságának mérlegelésével – a telek beépíthetőségéről

11. Az övezetben törekedni kell a hagyományokhoz illeszkedő homlokzati megjelenés kialakítására. Ajánlott a macskalépcsős oromfalak, vakolt, vakolatkerettel kihúzott homlokzatok, nyerskő kerítések kialakítása. Utcai homlokzaton a hagyományos 2/3 osztású ablakok alkalmazása ajánlott.

12. Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést.

1. AZ Lf-L a történelmi nemesleányfalu területe.

2. Az Lf-L övezetben az alábbi táblázatban meghatározott előírások alapján üzemanyag töltő kivételével az OTÉK 14. § (2) -ben meghatározott építmények helyezhetők el.

3. Az építési hely meghatározásánál mindig a kialakult állapothoz igazodóan az illeszkedés szabályai alapján kell eljárni. Az övezetben a lakó fő funkciójú épülettömegen túl további egy, nem lakófunkciójú épület helyezhető el.

4. Az övezetben telekosztás nem engedélyezhető, kivéve a rendezési terv jóváhagyásáig igazoltan kialakult állapotok átvezetését.

5. Az épületek csak magas tetővel (nyeregtetővel) létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható a fémlemez, bit. zsindely és táblás lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. Csak épített kémény (szerelt nem) létesíthető.

6. Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.

7. Az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület magasságához (utcai homlokzatoknál azokét nem haladhatja meg). Az épület arányok megőrzése végett tetőtér beépítésnél a térdfal magassága a 40 cm-t nem haladhatja meg még akkor sem ha a 4 m-es építménymagasság ezt megengedné.

8. ^[8]Meglévő épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, épület elbontása esetén annak helyén új épület építhető. 10 m-nél szélesebb utcai homlokzatszélességű épület nem engedélyezhető, kivéve a Pacsirta köz (hrsz:757) és a külterület által határolt telektömbben.

9. Amennyiben a kialakult telkek paraméterei az előírtaktól eltérnek (kisebbek) az építési hatóság dönt – az eltérés nagyságának mérlegelésével – a telek beépíthetőségéről

10. Az övezetben törekedni kell a hagyományokhoz illeszkedő homlokzati megjelenés kialakítására. Ajánlott a macskalépcsős oromfalak, vakolt, vakolatkerettel kihúzott homlokzatok, nyerskő kerítések kialakítása. Utcai homlokzaton a hagyományos 2/3 osztású ablakok alkalmazása ajánlott.

11. Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést.

1. ^[9][10]Az Lf övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

2. ^[11]A lakóépület csak egy épülettömegben helyezhető el. A telken elhelyezésre kerülő nem lakófunkciók maximálisan további egy épülettömegben helyezhetők el kivéve a minimális telekméretet többszörösen meghaladó telket, ahol a telekszám többszörösének megfelelő számú épület helyezhető el a fő szabályok betartásával. Lakófunkciójú, vagy főrendeltetésű épület terve vagy megléte nélkül nem engedélyezhető gazdasági funkciójú épület, kivéve az Lf-5 övezetet. Csak épített kémény (szerelt nem) létesíthető.

3. Az Lf3-as övezetekben az előkert mérete 7 méter, az Lf-3* övezetben 10 m, ha a szabályozási terv másképp nem jelöli. A többi övezetben a kialakult helyzethez igazodó, az illeszkedés szabályai szerint. Az Lf-3* övezetben - főépület a kijelölt építési vonalon utcavonalra merőleges tetőgerinccel, oromfalas kialakítással építhető. Az Lf-3* övezetben az utcai és a hátsókert felé néző homlokzat is „macskalépcsős kialakítású kell legyen. Az Lf-3* övezetben a melléképületek a főépülettel azonos hajlásszögben, magastetővel építhetők, a hátsó, déli homlokzatot is oromfalasan kell kialakítani. Az Lf-1 és Lf-2 és Lf-3* övezetben a fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40^o-nál alacsonyabb, 45^o-nál meredekebb nem lehet. Az Lf-3 övezetben 30-45^o közötti lehet. Az Lf-3* övezetben maximális beépíthető földszinti bruttó alapterület telkenként max. 300m2.^[12][13]

4. Az épületek csak magastetővel létesíthetők.

5. Az övezetben égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Fémlemez, és táblás lemezfedés csak a természetes cserép színéhez és felületi struktúrájához igazodó lehet. A hagyományos szürke palafedés csak az Lf-1 és Lf-2 területeinek melléképületein ill. a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. Az Lf-3* övezetben csak piros égetett cserépfedés alkalmazható. Az Lf-3* övezet utcai és a hátsókert felé néző homlokzatán csak 2x3 osztású max. 120/150 nagyságú ablakok helyezhetők el. Az Lf-3* övezetben az oromfalas homlokzatokon a nyílások körül és a sarkokon a hagyományokhoz illeszkedő vakolathúzás alakítandó ki. Az Lf-3* övezetekben az épületek színe csak világos pasztell törtfehér, szürke, vagy okker lehet.^[14][15]

6. Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények csak a helyi állattartási rendelet figyelembevételével létesíthetők. Lf-4 övezetben fedett lovarda építhető a műemléki környezet szabályainak figyelembe vételével.

7. Meglévő épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, illetve a megengedett beépítés-százalékig bővíthető.

8. Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést.

9. Az épületek gerincmagassága felfelé nem térhet el 1 m-nél nagyobb mértékben a szomszédos épületek átlagos gerincmagasságától. Utcai homlokzatszélessége az Lf-1, Lf-2 és Lf-3 övezetekben a 10 m-t nem haladhatja meg, míg az Lf-3* övezetben a 7,5 m-t nem haladhatja meg.^[16]

10. Amennyiben a kialakult telkek paraméterei az előírtaktól eltérnek (kisebbek) az építési hatóság dönt – az eltérés nagyságának mérlegelésével – a telek beépíthetőségéről.

11. Az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani a használatba vételi engedély megkéréséig.

12. ^[17]A lakófunkciójú terület felhasználási egységeken belül üzemanyag töltő kivételével a külön jogszabályban meghatározott építmények helyezhetők el.

13. Építési telken egy épülettömegben meglévő több helyrajzi számon szereplő lakóegységek csak az egész épülettömegre kiterjedő egységes terven tervezhetők egy-egy épületrész felújításakor is.

14. A lakótömbben kialakítandó lakótelkek megvalósítási ütemét külön Önkormányzati határozatban kell meghatározni. Építési engedély ezen ütemezés szerint adható ki.

* sportcsarnok épület építménymagassága 9,5 m lehet

** sportcsarnok épület telkének beépítettsége 50% lehet

(2) ^[20] A Vt jellel ellátott településközpont vegyes területen épületek oldalhatáros beépítési móddal, a Vtsz jellel ellátott településközpont vegyes területen épületek szabadon álló beépítési móddal a kialakult állapothoz igazodóan helyezhetők el. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó, egyedi építési telkeken történhet. Sportcsarnok csak önálló építési telken helyezhető el a fenti paraméterekkel.

(3) Az építési hely meghatározásánál mindig a kialakult állapothoz igazodóan az illeszkedés szabályai alapján kell eljárni.

(4) Az övezet beépíthető telkeinek megengedett legkisebb zöldfelületi aránya: 40 %

(5) Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények ezen övezetben nem építhetők.

(6) Az épületek csak magastetővel létesíthetők, a Vt-1 övezetben csak oromfalas utcai homlokzatú épület építhető. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet, kivéve a Vtsz övezet sportcsarnok céljára épülő épületet, melynek tetőhajlása 10-30° közötti lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Fémlemez, bit. zsindely és táblás lemezfedés csak a természetes cserép színéhez és felületi struktúrájához igazodó lehet. Szendvicspanel fedés kizárólag a sportcsarnok funkciójú épületen lehet. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.^[21][22]

(7) Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést.

(8) Az övezetben parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével az OTÉK 14. § (2) -ben meghatározott építmények helyezhetők el.

(9) ^[23]Az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület és a környezeti átlag magasságához, kivéve a sportcsarnok funkciójú épületet.

(10) A településközpont vegyes övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a. Az egyes telkek területének legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

b. a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

c. ^[24][25]

d. Intézményi létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.

(11) A Vt-1 jelű övezetben és üzemanyagtöltő kivételével a külön jogszabályban meghatározott építmények, valamint nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületek helyezhetők el.^[26][27]

1. A település új központjának területe, mely bizonyos, települési szerepen túlmutató igényeket is kielégíti. A további beépítés előtt az egész övezetre kiterjedő beépítési tervet kell készíttetni, melynek Önkormányzat általi jóváhagyása után lesz adható építési engedély.

2. Az Vk övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

3. A Vk jellel ellátott központi vegyes területen épületek szabadon álló beépítési móddal, a kialakult állapothoz igazodóan helyezhetők el. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó, egyedi építési telkeken történhet.

4. Az építési hely meghatározásánál mindig a kialakult állapothoz igazodóan az illeszkedés szabályai alapján kell eljárni

5. Az övezet beépíthető telkeinek megengedett legkisebb zöldfelületi aránya: 40 %

6. Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények ezen övezetben nem építhetők.

7. ^[28]Amennyiben az épületek magastetővel készülnek, úgy a fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 30-nál alacsonyabb, 45-nál meredekebb nem lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Fémlemez, és táblás lemezfedés csak a természetes cserép színéhez és felületi struktúrájához igazodó lehet. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.

8. Az övezetben nem helyezhető el parkolóház és üzemanyagtöltő.

9. Az övezetbe elhelyezhető:

- Igazgatási épület, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely épület

- Egyéb közösségi, kulturális és káros környezeti hatással nem járó szórakoztató épület

- Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- Sportlétesítmény

- Nem zavaró hatású gazdasági tevékenységet szolgáló épület

- A fenti létesítmények tulajdonosainak ill. használóinak lakásai az épületen belül, a szintterület 30 %-ának mértékéig.

10. Központi vegyes övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a. ^[29]az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

b. a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

c. új intézmények kertjeinek, zöldfelületeinek kialakítására vonatkozó terveket az engedélyezési terv részeként készülő kertészeti terveknek kell tartalmazniuk. A kertészeti tervet a „Magyar Építész Kamara Táj- és kertépítészeti szolgáltatások díjszámítási szabályzat” 3. sz. melléklete szerinti tartalommal kell elkészíteni. Kertészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítészmérnök készíthet.^[30]

d. intézményi létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.

1. Az övezetben építési és egyéb átalakítási, felújítási munkák végzése kizárólag a rekonstrukció megvalósítása érdekében, a művi és természeti értékek védelmének biztosítása mellett történhet.

2. A Vkm övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

K – kizárólag a kialakult állapothoz igazodóan

3. Az övezetben valamennyi építési, átépítési, ill. átalakítási munkához (épületek, építmények bontása, átalakítása, elhelyezése, kertépítészeti átalakítási munkák, fák kivágása, növényzet telepítése stb.) a műemléki jelentőségű területen a kulturális örökségvédelmi hivatal, a kastélyparkban a kulturális örökségvédelmi hivatal, továbbá a település jegyzőjének hozzájárulása szükséges.

4. A Zichy-kastély parkjának táji, természeti értékei, a természetközeli ökoszisztémák védelme biztosítandó. fa kizárólag kertrekonstukciós terv alapján, ill. abban az esetben vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, ill. balesetveszély elhárítása teszi szükségessé. fakivágás a település jegyzőjének engedélyével végezhető.

5. A Zichy-kastély parkjának átalakítása, kerti építmények elhelyezése, növényzet telepítése kizárólag kerttörténeti kutatás alapján készült kertrekonstrukciós terv alapján történhet. kertrekonstrukciós tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök készíthet. (a kertrekonstrukciós tervnek favédelmi tervet, kertrendezési tervet, finom tereprendezési tervet, részletterveket, az e munkarészekhez tartozó műleírásokat, valamint a kerttörténeti kutatást igazoló rajzi és szöveges munkarészeket, térképmellékleteket kell tartalmaznia.)

a. Gksz: kereskedelmi, szolgáltató

b. Gm: mezőgazdasági major területe

2. ^[31]A gazdasági terület övezeteiben az építési telkek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

* kémény vagy technológiai torony esetén a szükséges méret

* * terményszárító, silótorony, takarmánykeverő és víztorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető, azonban a 10 m-nél magasabb építmények környezetbe illesztését az engedélyezési tervhez melléklendő látványtervvel kell igazolni.”

3. ^[32]A fő tömeget meghatározó épület tetőszerkezetének hajlása 10-45 fok közötti, alkalmazkodva a kialakult környezetéhez és figyelembe véve az épület szélességét. A héjazat színe csak a természetes cserép színéhez közelálló vagy zöld lehet és minden esetben csillogás mentes.

4. Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a. a gazdasági övezetekben az egyes telkek minimális zöldfelületi borítottsága min 35 %.

b. az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/3-át boríthatja.

c. a gazdasági övezetekben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a közterülettel határos telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. Az oldal és a hátsókertben legalább 4 m széles, többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv, az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) álló növényzet létesítendő, amennyiben azok közterülettel határosak. A Gksz-2 építési övezetben a szabályozási tervlapon jelölt sávban háromszintű növényzettel való beültetési kötelezettség írandó elő.^[33][34]

d. a növényfajok kiválasztásakor a honos fajok alkalmazása javasolt.

e. ^[35][36]

f. ^[37]

1. A mezőgazdasági major az üzemi méretű mezőgazdasági tevékenység, állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület.

2. A mezőgazdasági major övezet területén:

a. a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,

b. állattartó épületek,

c. terménytárolók,

d. szerszám- és géptárolók,

e. vegyszertároló,

f. terményfeldolgozó,

g. mezőgazdasági gépjavító,

h. biztonsági okokból szükséges őrházak,

i. termékvezetékek és műtárgyaik,

j. komposztáló telepek építményei,

k. a mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények helyezhetők el.

3. Az építési övezetben az építési hely határvonalai:

a. építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 12 m-re,

b. építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 6 m-re,

c. építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 15 m-re húzódik.

4. A mezőgazdasági major övezet területén létesítmények e rendelet környezetvédelmi előírásai és az alábbi környezeti feltételek együttes biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:

a. diffúz légszennyezést okozó tevékenységek esetén a kiporzást a felület nedvesítésével, takarásával, vagy egyéb módon meg kell akadályozni.

b. az övezetben a kellemetlen szagok és a bűzhatás csökkentése érdekében:

i. az állattartó köteles a felgyülemlett trágyát rendszeresen elszállítani és a trágyatárolót legalább évente kétszer (tavasszal és ősszel) fertőtleníteni,

ii. a szagártalom csökkentése érdekében a trágyába és az alomanyagba az állattartó épületeken belül és kívül is ammóniaképződést csökkentő szereket (pl.: 5dkg/nap szuperfoszfát, zeolit vagy klórmészpor) kell keverni.

c. a felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) csak vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság hozzájárulása alapján történhet.

d. a trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített - más hulladéktól elkülönítetten - zárt rendszerű (szivárgásmentes) trágyakezelési módszerrel történhet.

e. közterületen trágya kizárólag oly módon szállítható, hogy az a szállítmányból ki ne hulljon, ill. ne csepegjen ki. Szállítás közbeni területszennyezés esetén, a szennyeződés előidézője köteles azt azonnal eltávolítani és a további szennyeződést megakadályozni, valamint a terület fertőtlenítését megoldani.

f. nagy létszámú állattartó telep az övezetben nem létesíthető.

5. A mezőgazdasági major gépjárművek közlekedésére szolgáló területét portalanított szilárd burkolattal kell ellátni legkésőbb a használatbavételi engedély megkéréséig.

K: kialakult állapot, tovább nem osztható

(4) Az övezetben az építési hely határvonalai:

a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 5 m-re,

b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 5 m-re,

c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 6 m-re húzódik.

(5) Az üdülőházas területen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) az egyes telkek területének legalább 60 %-át zöldfelületként kell megtartani, ill. kialakítani. Ez feltétele az építési engedélyezési eljárásnak.

b) törekedni kell a természetes, ill. természetközeli állapotú gyep- és erdőtársulások megőrzésére. Zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során legalább 75 % arányban honos növényfajok alkalmazandók.

c) az övezet zöldfelületeinek kialakítása tervezési jogosultsággal rendelkező tervező által készített kertészeti terv alapján történhet.

- Kte: temető övezete

- Kht: Honvédelmet és belbiztonságot szolgáló területek övezete

- K-sp: sport terület övezete.^[43]

1. Az 1.sz. és 2.sz. mellékleteken temetőként (Kte) lehatárolt területeken ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.

2. Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

K: kialakult telek, tovább nem osztható.

(3) Az övezetben az építési hely határvonalai:

a. építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 10 m-re,

b. építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 5 m-re,

c. építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 10 m-re húzódik.

4. A temetők telekhatára mentén 5 m mélységben többszintű növényzetből álló (fasor alatta cserjesávval) növénysáv létesítendő. Építmény (sír, síremlék, mauzóleum) csak e sávon belül helyezhető el.

5. Temető átépítése kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező tervező által készített kertészeti terv alapján történhet.

6. A nagyvázsonyi temető (440/1, 440/2 hrsz-ú területek) növényegyedeinek védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé.

egység.

(2) Az övezetben sportolási és az ehhez kapcsolódó állattartási célú létesítmények épületei,

építményei továbbá az ezekhez kapcsolódó vendéglátó, kereskedelmi, szállás és

kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(3) Az építési övezet telkei az OTÉK 8. § szerinti közművesítettség kiépítése esetén építhetők be.

(4) Az Ksp övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó

paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

*kivéve a fedeles lovarda épülete, ahol ez az érték max. 7,5 m lehet.

(5) Az építési övezetekben az épületkialakítás feltételei a következők:

- A fő tömeget alkotó épületrész épületenként 37-46° közötti hajlásszöggel nyeregtetőként létesíthető, kivéve a lovarda épülete és az egyéb kiszolgáló építmények mint pl. fedett lóbeálló stb., ahol ez 15-40° lehet és kiszolgáló építmény esetén a nyeregtetőtől eltérő tetőformájú is lehet.

- Tetőhéjalásként elsősorban piros cserép, ill. korcolt lemezfedés alkalmazható. Pala, bitumenes zsindely és kistáblás lemezfedés nem alkalmazható. Egyéb héjalás csak a regionális főépítészi tervtanács jegyzőkönyvi javaslatai alapján engedélyezhető.

- A homlokzati felületek anyagai lehetnek tégla, fa, kő, vakolat pasztell színekben,

telt és harsány színek nem alkalmazhatók. A színek esetében is figyelembe veendő a

regionális főépítészi tervtanács jegyzőkönyvi javaslata.

(6) A. 16 méternél hosszabb épületek homlokzatait építészeti eszközökkel tagolni kell.

(7) Az övezetben kizárólag fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból álló áttört kerítés

létesíthető max. 60 cm magas lábazattal. Tömör kerítés az övezetben nem alakítható ki.

(8) Különleges sport terület övezetében a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások

vonatkoznak:

a. az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyepcserje-és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/2-ét boríthatja.

b. az építési övezetben a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan az engedélyezési

terv részeként kertépítészeti tervet (M 1:500) kell készíteni. A kertépítészeti terv

elbírálásakor az építésügyi hatóság különösen a következőkre van figyelemmel

i. a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arányra, a zöldfelületek kialakítására

(például többszintű növényállomány telepítésének kötelezettsége), a

zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó előírások betartása ellenőrizhető

legyen, különösen

ii. a burkolt és zöldfelülettel fedett felületek telken belüli nagysága, a tervezett

növényzet telken belüli elhelyezkedése és a növényállomány jellege (lombos

fa, örökzöld, térhatároló cserje, cserje, talajtakaró, évelő, gyep stb.)

c. a növénytelepítés során elsősorban tájhonos növényfajok alkalmazása

engedélyezhető. A javasolt fa és cserjefajokat a rendelet függeléke tartalmazza

d. telkek megosztása esetén az (a)-(d) pontok előírásainak minden kialakuló telek

esetén érvényesülnie kell.

(9) A gépjárművek telken belüli tárolására az alábbi előírások vonatkoznak:

- fedett gépjárműtároló új épület esetén csak a fő rendeltetést szolgáló épületben ill.

azzal egybeépítetten helyezhető el,

- felszíni parkolók fásítva alakítandók ki, négy parkolóhelyenként 1 db, környezettűrő

lombos fa telepítendő,

- a talaj és a felszín alatti vizek védelme, a terület érzékenysége miatt a gyephézagos

burkolat használata tilos.

(10) A közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik

kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az

esztétikai követelmények érvényesítése céljából csak terepszint alatti elhelyezés

engedélyezhető, még akkor is, ha a közhálózat föld feletti vezetésű.”

(11) Az övezet épületeinek tervezése során a lovarda, szállás és szolgáltatás valamint üdülési

funkciójú épületek terveit az engedélyeztetés előtt a területi tervtanáccsal

véleményeztetni kell.

(12) Az övezetben az állattartó épületek engedélyezése esetén kötelezően előírandó a

használatba vételi engedély megadásáig a fedett vízzáró aljzatú trágyatároló megépítése.

- Akácfa utca 762, 796,

- Pacsirta köz 758/3

- Dobány utca 1139 és 1144

- Temető utca 590

(3) Amennyiben az ingatlan tulajdonos a beépítési kötelezettségét nem tudja teljesíteni, úgy kérésére az ingatlant ki kell sajátítani.

- a tó bármilyen jellegű szennyezése tilos.

- a tóba szennyvizek, összegyűjtött csapadékvizek nem vezethetők.

- a tóparti sávot a szennyezőanyagok bemosódásának megakadályozására úgy kell kialakítani, hogy a környező területre hulló csapadékvíz a tóba ne jusson be.

6. ^[47]A Z-2 és Z-kp övezetben:

a) pihenést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, gyermekjátszótér, kisebb sportpályák stb.),

b) köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.)

helyezhetők el. A Z-2 és Z-kp övezetben épületek nem helyezhetők el.

7. ^[48]A Z-1, Z-2 és a Z-kp övezetben a zöldfelülettel borított terület legalább 1/3-át háromszintű növényzet (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.

8. ^[49]Az egyes övezetek részletes előírásai az alábbiak:

K: kialakult telek, tovább nem osztható.

9. Az övezetekben az építési hely határvonalai:

a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 5 m-re,

b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 5 m-re,

c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 6 m-re húzódik.

10. A tájkarakter megőrzése érdekében zöldterületek kialakítása, növénytelepítés során honos növényfajok alkalmazása javasolt.

11. Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező kerttervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

12. A kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell a növényzet kivágójának gondoskodnia. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként meg kell határozni.

13. A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját (pl.: a térségben honos fajok alkalmazásának előnyben részesítése), a telepítés helyét és idejét a fentiekben említett jogszabályok alapján az építési hatóság meghatározhatja.

K:kialakult állapot, tovább nem osztható

SZ: szabadonálló

7. Az övezetekben az építési hely határvonalai:

- építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 5 m-re,

- építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 5m-re,

- építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re húzódik.

8. Az épületek, építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, magastetős, 35°-45° tető hajlásszögűek lehetnek. Az épületek maximális szélessége 12m lehet.

9. A “Külterületi szabályozási terv”-en jelölt vízfolyások mentén 50-50m-es sávban épületek, építmények nem helyezhetők el.

10. A “ Szabályozási terv- külterület” tervlapon “természeti terület”-ként jelölt erdő művelési ágú területeken a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természet közeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó.

11. Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai szerint történhet.

12. Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez), fakitermelési munkák végzéséhez, az erdőterületek igénybevételének minősülő tevékenységekhez (kivonás, időleges kivonás, rendeltetésszerű használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erdőterületek megosztásához az erdészeti hatóság engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása szükséges.

a. Má-1: védendő tájhasználatú övezet,

b. Má-2: árutermelési mezőgazdasági övezet,

c. Má-3: belterületi mezőgazdasági területek övezete,

d. Má-4: ökológiai gazdálkodás és bemutatás övezete.

(4) ^[54] Az egyes mezőgazdasági övezetek részletes előírásai az alábbiak:

G: gazdasági épület: a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei

T: tanyagazdaság lakóépülettel: lakóépületet is magába foglaló egyéni gazdaság területe

L: tanyagazdaság lakóépülete

K: kialakult állapot, a telkek tovább nem oszthatók

(5) A mezőgazdasági övezetekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:

a) Az egyes övezetekben bármilyen rendeltetésű épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő építészeti kialakítással, magastetővel létesíthető.

b) A 100m²-nél nagyobb homlokzati felületek tagoltan alakíthatók ki.

c) Az övezetekben az építési hely határvonalai:

I) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re,

II) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 5m-re,

III) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re húzódik.

(6) ^[55] Az épületek rövid oldali maximális szélessége 16 m lehet.

7. Lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény nem helyezhető el.

8. ^[56]Kerítés kizárólag élősövény vagy legfeljebb 1,8 m magas, vadvédelmi célú kerítés lehet. A közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak tengelyétől számított 3 m-en belül kerítés építése tilos.

9. Vízfolyások mentén 50-50m-es sávban épületek, építmények nem helyezhetők el, a gyep művelésű területhasználat megőrizendő.

10. A Szabályozási terv – külterület c. tervlapon jelölt kizárólagos zöldfelületi hasznosítású mezőgazdasági terület gyepterületként alakítandó ki, ill. tartandó fenn, legfeljebb a gyepterületek ligetes fásítása engedélyezhető. A kizárólagos zöldfelületi hasznosítású területen kizárólag a rendezvényturizmushoz kapcsolódó ideiglenes építmények (pl. sátor, színpad stb.) helyezhetők el, gazdasági épület és tanyagazdaság nem alakítható ki.

1. Az övezetbe a Szabályozási terv – külterület c. tervlapon lehatárolt, tájképi, természetvédelmi szempontból értékes, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által természeti területként nyilvántartott mezőgazdasági területek tartoznak.

2. Az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi természeti állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

3. Az övezet területén ösztönözni kell az extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodást.

4. Az övezetben az OTÉK 32. §-ában felsorolt építmények közül nyilvános illemhely, önálló reklámhordozó nem helyezhető el.

5. Az övezetben a gyep művelési ág megváltoztatása, ill. közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

6. Az övezetben épületek, építmények kialakításához az elsőfokú természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.

7. Az övezetben kerítések nem létesíthetők.

Tanyagazdaság épületei, építményei és a hozzájuk tartozó udvar, szérűskert számára a telken belül területet kell elkülöníteni (tanyaudvar), amely nagysága nem haladhatja meg a 2000 m²-t.

(3) Az Má-4 övezetben csak a terület szakmailag igazolt eltartóképességének megfelelő számú számosállat tartható.

1. A közlekedési és közműterületek az alábbi övezetekre tagolódnak:

a. KÖk: közúti terület és

b. KÖh: hírközlési terület

- Tervezett 77sz. főút – K.III.B.

- 7301sz. és 7311sz. utak – K.V.B., B.V.b-C

- 7312sz. út – K.V.B., B.V.c-C

- Kertalja utca B.V.c-C

- új lakóutcák ill. új beépítésű területek lakóutcái – B.VI.d-C

- vegyeshasználatú utcák, ősi településrészek utcái – B.VI.d-D^[64]

6. A Kinizsi utca településközponti részét minden érintett szakági tervet magában foglaló közterület rendezési terv alapján települési főtérré kell átépíteni.

7. Meglévő létesítmények, ill. meglévő épületben funkcióváltással létrejövő új létesítmények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag megoldhatatlan, vagy aránytalanul nagy nehézségekkel járna, a közterületi parkolás helyi parkolási rendelet alapján engedélyezhető.

8. Új létesítmények parkolását, rakodását az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell megoldani.

9. ^[65]

10. ^[66]

11. ^[67]

(3) A Kk-muep jellel ellátott övezet területen épületek szabadon álló beépítési móddal helyezhetők el. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó, egyedi építési telken történhet.

(4) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet. Égetett natúr agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazandó. Nem alkalmazható táblás, vagy táblásított lemezfedés.

(5) Az övezet telkeit max. 200 cm magas dróthuzal, vagy drótháló kerítéssel lehet bekeríteni, melyet a belső oldalról teljes hosszban tájhonos cserje és kúszónövény takarással kell ellátni az illetékes államigazgatási szerv tájhonos növénylistájából kiválasztott növényfajokkal.

(6) A Kk-muep övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

az egyes telkek területét gyepként kell megőrizni, kivéve a beépített területrészeket és a hozzá vezető utakat melyekkel együtt a burkolt felület a telek max. 3%-a lehet,.

(7) A Kk-muep övezet közműbekötéseit a szolgáltatói hálózatra terepszint alatt kell kialakítani.

(13) Különleges beépítésre nem szánt lórehabilitációs övezetben a lótartással összefüggő oktatás, gazdálkodás, rehabilitáció és bemutatás, valamint lovarda építményei, valamint a terület ellátását szolgáló személyzet lakása helyezhető el max. 3%-os beépítettséggel. Az övezetben a lótatással összefüggő fő rendeltetés -oktatás, gazdálkodás, rehabilitáció és bemutatás- építményeinek megléte esetén azokkal egy építészeti egységben létesíthető max. két lakást magába foglaló építmény, vagy egy szállás rendeltetésű építmény.

(14) A Kk-lr övezetben az építménymagasság max. 4,5 m, kivéve a lovarda épületét, ami max. 7,5 m lehet.

(15) Az övezetben a min. kialakítható telekméret 2,0 ha

(16) A különleges - lórehabilitációs övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) a telkek 90%-án az építéssel nem érintett területrészeken a természetes növényzet, gyepterület megőrzendő, a növényzet gazdagítása végett a gyepterületek ligetes fásítása végezhető.

b) telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő

a./ lakóterületi és településközponti építési övezet esetén a Balaton törvénynek megfelelően lehet,

b./ ipari-gazdasági övezet esetén a teljes közműellátás rendelkezésre áll, ettől eltérni csak a település közcsatorna hálózatának a kiépítéséig a 33 §-ban leírtak betartása esetén lehet.

(4) A település beépítésre nem szánt bel- és külterületén, lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a 32. §.–nak megfelelő egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás biztosítható. Továbbá a szennyvízelvezetés és a felszíni vízrendezés a 33. §. beépítésre nem szánt területre vonatkozó előírásainak megfelel.

a./ A település topográfiai adottsága miatt a talaj, és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg –rövid időre - sem engedélyezhető.

b./ A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

c./ A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna üzembe helyezését követően az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre kötelezni kell. Ezt a jegyző felszólításától számított 6 hónapon belül kell teljesíteni.

d./ A település belterületén, illetve beépítésre szánt területen a jelenleg közcsatorna hálózattal nem rendelkező telek beépítésénél, ha a keletkező napi szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3m³/nap mennyiséget akkor a keletkező szennyvizek összegyűjtésére átmenetileg engedélyezhető közműpótló berendezés alkalmazása. A község közcsatorna hálózatának kiépítéséig, közműpótlóként a szennyvizeket szigorúan -ellenőrzötten- zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakó helyre szállítani, az erről szóló megállapodást az építési engedélykérelemhez kell csatolni. A közcsatorna hálózat kiépítését követően az érintett valamennyi ingatlant kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.

e./ A település beépített, ill. beépítésre szánt területén, ha a keletkező napi szennyvíz mennyisége meghaladja a 3m³/nap mennyiséget akkor építési engedélyt adni csak a település közcsatorna hálózatának kiépítésének megvalósulását követően szabad, ha már a szennyvíz közhálózatra való csatlakozási lehetősége biztosítható.

g./ A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizet, ha :

-a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m³-t, és az építtető a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan -ellenőrzötten- zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. Az erről kötött megállapodást az építési engedélykérelemhez kell csatolni. Ha a közcsatorna hálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.

-a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, egyéb előírások nem tiltják, az illetékes ÁNTSZ és a VIZIG hozzájárul a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőtávolság igénye nem nyúlhat túl az engedélyt kérő telkén. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes VIZIG meghatároz. (amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 3 m³-t, de bármelyik illetékes nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető, ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építési engedély nem adható!)

(2) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsájtott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.

(3) Közvetlen az élővízbe az ipari-vállalkozási gazdasági területekről, ipari eredetű szennyvíz csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel –az abban előírtak szigorú betartásával- vezethető be.

(4) A patakok part-éleitől 6-6 m, a tó part-élétől 10 m, időszakos, illetve állandó vízfolyású természetesen kialakult árkok part-éleitől 3-3 m, a csapadékvíz elvezetésére kialakított nyílt árkok karbantartására legalább 2-2 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A karbantartó számára szolgalmi jog biztosítandó. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemű tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával engedélyezhető.

(5) Vízgazdálkodási területként (patak, tó, árok, vízfolyás, mocsár stb) lejegyzett területen bármilyen változtatást csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad megvalósítani.

(6) A település hosszú-távú arculatformálása, az urbanizálódási igénye és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:

a./ zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre javasolt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni.

b./ nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető beépítésre nem szánt területen illetve beépítésre szánt területen hosszabb távon is, de csak szilárd burkolat nélküli utcák esetén.

(7) A zárt csapadékcsatornával, illetve a nyílt árokrendszerrel összegyűjtött víz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(8) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a végbefogadóig. Ennek igazolását a vízjogi engedélyezési terv alapján az illetékes VIZIG adja ki.

(9) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a szénhidrogén szennyezésnek kitett nagyobb parkoló felületekről és gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a (nyílt-zárt) csatornahálózatba. "Zöld" parkoló létesítése tilos!

AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

a. Népi lakóházak Rákóczi u. 18-20., Akácfa u. 8.

b. Schumacher ház (Bercsényi u. 21.)

c. Szentháromság szobor

d. Zichy-kastély (Kossuth u. 12.)

e. Nepomuki Szt. János szobor

f. Kinizsi vár

g. Evangélikus templom (Nagyvázsony, Temető u..)

h. Evangélikus templom (Nemesleányfalu)

i. Református templom (Kinizsi u.)

j. Római-katolikus templom (Kinizsi u.)

k. Szt. István templom (Rákóczi u.)

l. Pálos kolostorrom

m. Templomrom (Nemesleányfalu, Felsőcsepely-puszta)

(11) A műemléki környezet (az Országos Műemlékjegyzékben megfogalmazott lehatárolás pontosítása) a szabályozási terv szerint – MK – lehatárolással jelölt terület.

12. Nagyvázsony teljes közigazgatási területén a régészeti örökség elemeinek védelméről és a lehatárolt műemléki környezeti területen lévő örökségről a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. és annak módosításában foglaltak szerint kell gondoskodni.

Nyilvántartott régészeti lelőhelyeken az építési engedélyezési eljárások során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el.

Ha a földmunkák során váratlan régészeti emlék, lelet kerül elő, a Kövt. 24. §-a alapján kell eljárni.

13. A Belterületi és Külterületi szabályozási terveken lehatárolt műemléki környezet területén területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani és beépíteni, bármely létesítményt elhelyezni, mindennemű építési és bontási munkát végezni csak a műemléki hatóság által előírt módon és előzetes hozzájárulásával elvi engedély jogerőre emelkedése után, továbbá – a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartásával – a szabályozási terv alapján szabad.

14. A szabályozási előírásban felsorolt településképi jelentőségű épület - az önkormányzati rendelet elfogadása után - önkormányzati védelem alatt áll, melynek alapján a létesítmények és helyreállításuk terveit településszerkezet megtartási, településképi megjelenési és műemléki szempontokból is bírálni kell. Az elbírálásnál a területi főépítész és a műemléki hatóság véleményét figyelembe kell venni.

15. A műemléki környezetben lévő ill. településképi jelentőségű területen bármilyen építmény, fő- vagy melléképület bontását az építési hatóság, a területi főépítész és műemléki hatóság véleményének figyelembevételével bírálhatja el.

16. Az M 1:2.000-es léptékű Belterületi szabályozási terven jelölt műemléki, illetve helyi védettségű, és az Országos Műemlékjegyzékben nem nyilvántartott épületek védelméről megfelelő módon – Országos Jegyzékbe való felvétellel, illetve helyi védelem rögzítésének formájában – gondoskodni kell. A helyi védelem részletes szabályainak megállapításáról, és a továbbiakban helyi védelem lerendeléséről a képviselő testület külön rendelkezik.

17. A közterületeken a Helyi Önkormányzat (tulajdonosi) hozzájárulásával, a helyi hagyományok szerint az építési hatóság engedélyezi ill. szabályozza:

- Utcabútorok, berendezések elhelyezését

18. Kilátás-védelem: A kilátást biztosítani kell az alábbi helyeken a külterületi szabályozási tervben jelöltek szerint:

A, Kinizsi várra a Tapolca-Veszprémi útról Tapolca felől a település beépítetlen területéről

B, Kinizsi várra a Tapolca-Veszprémi útról Veszprém felől a település beépítetlen területéről

C, A nemesleányfalui településrészre a vigántpetendi útról,

19. A magas építmények, tornyok, oszlopok csak az Önkormányzat hozzájárulásával, táj- és utcaképet nem rontó módon helyezhetők el az egyéb jogszabályok betartása mellett.

20. A terek, teresedések, zöldterületek tudatosan úgy alakítandók ki hogy minden területrésznek legyen funkciója: pihenés, idegenforgalom, tájékoztatás, a közlekedési területek és közműsávokon túlmenően.

21. A fentieken túl értelemszerűen alkalmazni kell a Kulturális Örökségvédelmi Tanulmány javaslatait.

22. Helyi védettségre javasolt épületek

Nagyvázsony - Nemesleányfalu

1. Akácfa u. 11.

2. Akácfa u. 31.

3. Nemesleányfalu u. 29.

4. Nemesleányfalu u. 27.

5. Nemesleányfalu u. 25.

6. Nemesleányfalu u. 12.

7. Templom

8. Nemesleányfalu u. 3.

9. Gyep sor 3.

10. Gyep sor 12.

11. Pacsirta köz 1.

Nagyvázsony

12. Kinizsi u. 67. (templom)

13. Jókai u. 4.

14. Jókai u. 6.

15. Jókai u. 8.

16. Jókai u. 13.

17. Jókai u. 16.

18. Jókai u. 28.

19. Édes Gergely u. 11.

20. Temető u. 15.

21. Temető u. 9.

22. Postamúzeum

23. Néprajzi Múzeum

24. Bercsényi u. 10.

25. Bercsényi u. 15.

26. Bercsényi u. 13.

27. Sörház u. 10.

28. Varga u. 3.

29. Varga u. 1.

30. Bástya u. 3.

31. Várnai Zseni u. 13.

32. Várnai Zseni u. 11.

33. Várnai Zseni u. 7.

34. Dobány u. 11.

35. Dobány u. 11.

36. Dobány u. 4.

37. Ady Endre u. 23.

38. Ady Endre u. 23.

39. Ady Endre u. 23.

40. Vásártér u. 36.

41. Ady u. 25.

42. Ady 27.

43. Kinizsi u. 25.

44. Kinizsi 56.

45. Kinizsi 33.

46. Kinizsi 72.

47. Majorsági épületek

48. Malmok

23. Nagyvázsony teljes közigazgatási területén a régészeti értékek védelméről gondoskodni kell. Ennek megfelelően az TRT szabályozási tervlapján jelölésre kerültek az ismert régészeti területek. Ezen területeken az építési tevékenység során minden esetben értesíteni kell a régészeti hatóságot a szükséges előzetes feltárás ill. leletmentés érdekében. Az építési tevékenységet csak ez után szabad megkezdeni és bármilyen újabb lelet előkerülésekor az építkezés szüneteltetésével ismét értesíteni az illetékes hatóságot.

24. Nyilvántartott régészeti lelőhelyeken az építési engedélyezési eljárások során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Tv. 63. §-a alapján szakhatóságként jár el.

25. Ha a földmunkák során váratlan régészeti emlék, lelet kerül elő, a Kövt. 24. §-a alapján kell eljárni.

- kéndioxid: F,

- nitrogéndioxid: F,

- szénmonoxid: F,

- szilárd (PM10): E,

- benzol: F^[75].

(3) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendeletszerinti védelmi övezetet igénylő tevékenység (Korm. rend. 2. sz. melléklet) nem engedélyezhető.

(4) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a közigazgatási területen nem folytathatók.

- állattartás a vízfolyások legalább 200 m-es körzetén belül nem folytatható,

- növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I.16.) FVM rendelet 10. §-a szerint a növényvédőszer veszélyességétől függően 5-200 m-en belül nem folytatható.

(8) Hidrogeológiai védőterületen belül telekalakítás és mindennemű építési tevékenység esetén az engedélyezési eljárásnál a KDT VIZIG szakhatóságként bevonandó.

Valamint a 2. sz. melléklet a külterület szabályozásáról M 1 : 10000

(4) A Településszerkezeti Tervet legalább 10 évenként felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani.

(5) Minden új beépítésre szánt területen építési engedély csak akkor adható ki, ha előtte a szolgáltatók igazolása alapján bizonyítható, hogy a Balaton törvényben előírt csatornázottsági feltétel teljesült!

(6) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével felülvizsgálatra került, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.^[87]

Nagyvázsony, 2003. december 18.

Függelék a 12/2003.(XII:19.) önkormányzati rendelethez^[88]

Javasolt alkalmazandó honos fafajok:

molyhos tölgy (Quercus pubescens), csertölgy (Quercus cerris), kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), nyír (Betula pendula), gyertyán (Carpinus betulus), virágos kőris (Fraxinus ornus), magas kőris (Fraxinus excelsior), mezei juhar (Acer campestre), korai juhar (Acer platanoides), hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), tatár juhar (Acer tataricum), vadkörte (Pyrus

pyraster), vadalma (Malus sylvestris), kislevelű hárs (Tilia cordata), nagylevelű hárs (Tilia paltyphyllos), ezüsthárs (Tilia tomentosa), barkóca berkenye (Sorbus torminalis), mezei szil (Ulmus minor), vénic szil (Ulmus laevis), madárcseresznye (Cerasus avium), zselnicemeggy (Padus avium), cseresznyeszilva (Prunus cerasifera), csepleszmeggy (Cerasus fruticosa), sajmeggy (Cerasus mahaleb), kecskefűz (Salix caprea)

Javasolt alkalmazandó honos cserjefajok:

cserszömörce (Cotinus coggygria), mogyorós hólyagfa (Staphylea pinnata), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), cseregalagonya (Crataegus laevigata), fagyal (Ligustrum vulgare), ostormén bangita (Viburnum lantana), varjútövisbenge (Rhamnus catharticus), húsos som (Cornusmas), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosus), kökény (Prunus spinosa), mogyoró (Corylus avellana), gyepűrózsa (Rosa canina), ükörke lonc (Lonicera xilosteum), lonc (Lonicera korolkowii), közönséges boróka (Juniperus communis), fekete bodza (Sambucus nigra), vörös ribiszke (Ribes rubrum), hamvas szeder (Rubus caesius), borostyán (Hedera helix), erdei iszalag (Clematis vitalba)