Nagyvázsony Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2013.(IV.10.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól

Hatályos: 2013. 04. 11- 2016. 09. 13

Nagyvázsony Község Önkormányzata Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában,  a 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében,  18. § (1) és (12) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 107. §-ban, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


1. Az önkormányzat vagyona


1.§   Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.


2.§ (1) A törzsvagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon.


(2) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak körét a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (továbbiakban: Nvtv.) meghatározott vagyontárgyak alkotják, melyek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.


(3) Az önkormányzat az önkormányzati vagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagyonelemet nem minősít.


 (4) Korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősülnek a Nvtv-ben meghatározott vagyontárgyak, melyek jegyzékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.


(5) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a  vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.


(6) Az (5) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.


3.§  A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, illetve gazdasági társaságok vezetői felelnek.


4.§  (1) Az önkormányzat üzleti vagyona mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba. 


(2) Az önkormányzat üzleti vagyonához tartozó ingatlan vagyonelemeket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.




  1. A vagyonkezelés szabályai

5.§ Az önkormányzati vagyonelemekre vonatkozó - önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódóan – vagyonkezelői jog létesítéséről és a vagyonkezelő kijelöléséről a Képviselő-testület  a jogszabályok figyelembe vételével dönt.


6.§ A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni.


7.§ A vagyonkezelő köteleses beszámolásra, adatszolgáltatásra. Adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.


8.§  A törzsvagyon használati jogát azok az önkormányzati költségvetési szervek gyakorolják, amelyek az adott ingatlanban a rendelet hatálybalépésekor közszolgáltatást teljesítettek, illetve azok, amelyeket a Képviselő-testület a használatra egyéb okból feljogosít.


9.§ Az Önkormányzat tulajdonában lévő, az állami fenntartású köznevelési intézmények feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon esetében, amely a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KIK) ingyenes használatába, vagy vagyonkezelésébe került, a rendelet szabályait csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben a KIK-kel kötött szerződés megengedi.



  1. A hasznosítás szabályai

10.§ (1) ) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a Képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:

-    a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,

  • a hasznosítás módja,
  • a pályázati feltételek és pályáztatás szabályainak meghatározása.


(2) A költségvetési törvényben meghatározott értékhatár felett önkormányzati vagyont- ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés (a továbbiakban: pályázat) útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.


11.§ (1) A használati jogot gyakorló önkormányzati  intézmény a rábízott  vagyont határozott idejű bérbeadás útján az alapfeladatainak sérelme nélkül hasznosíthatja. Az 1 hónapot meghaladó időtartamú bérbeadáshoz a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges.

 (2) Az Önkormányzat ingó vagyontárgyainak a rendeltetésszerű használatot meghaladó indokolt hasznosítása az alapfeladat sérelme nélkül a használó  szervet illeti meg.

(3) Az Önkormányzat és szervei használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a (1) bekezdése szerinti bérleti szerződés, illetve használati megállapodás megkötésére az önkormányzat nevében a polgármester, költségvetési szerv   esetén az intézményvezető jogosult.

  1. A vagyonátruházás szabályai

12. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a Képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:

 -    a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,

  • az átruházás módja,
  • a pályáztatás esetén a pályázati  feltételek és pályáztatás szabályainak meghatározása
  • árverés esetén az árverésre bocsátás szándékának kinyilvánítása,
  • csere esetén a csere célja, csereügylet keretében átruházandó és megszerzendő vagyontárgyak megjelölése, forgalmi értéke.


(2) A költségvetési törvényben meghatározott értékhatár felett önkormányzati vagyont- ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés (a továbbiakban: pályázat) útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.


(3) A (2) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó értékű vagyonelem, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Képviselő-testületnek az értékesítésről szóló határozata alapján nyilvános meghirdetés vagy árverés útján értékesíthető.


(4) A településrendezési terv végrehajtását célzó, nem önálló ingatlanként nyilvántartott földrészlet értékesítése vagy cseréje esetén árverés vagy nyilvános meghirdetés nélkül kell a szerződést megkötni, a forgalmi érték vagy a számviteli nyilvántartási szerinti érték megjelölésével.


(5) A tulajdonközösség megszüntetése érdekében kötendő önkormányzati tulajdonú ingatlan tulajdoni hányadrészének tulajdonostárs általi megváltása esetén a forgalmi érték megjelölésével kell a szerződést megkötni.


  1. § (1) A költségvetési törvény szerinti versenyeztetési  értékhatár alatti elidegenítés esetén az önkormányzat hivatala gondoskodik az értékesítési hirdetmény  közzétételéről.
  1. 5 millió Ft becsült érték alatt  az önkormányzat honlapján, valamint az önkormányzat hirdetőtábláin

b) 5 millió Ft feletti becsült érték  között  az  a) pontban meghatározottak mellett a megyei napilapban kell közzétenni.


(2) Az ingatlan becsült forgalmi értékét minden esetben értékbecslő bevonásával kell meghatározni.


(3) Hirdetmény nélküli elidegenítés – zártkörű, meghívásos pályázati eljárás akkor folytatható le, ha az ajánlattevő részére meghatározott hasznosítási célt kíván a Képviselő-testület meghatározni.


14.§ (1) A költségvetési szervek a 100.000 Ft-ot meghaladó értékű eszközük értékesítését vagy selejtezését 300.000 Ft értékhatárig a polgármester előzetes hozzájárulásával, versenytárgyalás nélkül végezhetik, 300.000.-Ft értéket meghaladó eszköz értékesítése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.


(2) Az érték-megállapítás alapja az értékesítésre vagy selejtezésre kerülő vagyontárgy vagy vagyontárgyak nyilvántartás szerinti nettó értéke. Az értékesítésből származó bevétel az érintett intézmény költségvetését illeti meg.


(3) Az intézmény vezetőjének az értékesítésről és a selejtezésről a zárszámadáshoz kapcsolódóan számot kell adnia.


 (4) Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés vagy feladatváltozás miatt a használó vagyonkezelő szervnél feleslegessé válik, annak hasznosításáról a Képviselő-testület az Önkormányzati Hivatal javaslatára gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat bevétele.



  1. A vagyonszerzés szabályai

15.§ (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármesternek az önkormányzati hivatal által előkészített  előterjesztése alapján a Képviselő-testület dönt.


(2) A vagyongyarapításról a Képviselő-testület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:

- a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,

- forgalmi értékének megjelölése,

- a szerzés módja,

- az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek,

- az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.


(3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeit, ill. a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.


(4) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően az ingatlan vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.


16.§ Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a Képviselő-testület a polgármesternek az önkormányzati hivatal által előkészített  előterjesztése alapján  dönt.




  1. A tulajdonosi jogok gyakorlása, hatáskörök

  17.§  A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Nagyvázsony Képviselő-testülete.


(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a Képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – az önkormányzat hivatala és intézményei látják el.


(3 ) A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetve az intézményt illeti meg.


18.§ ( 1)  A Képviselő-testület kizárólagosan jogosult a 100.000.-Ft egyedi összeghatárt meghaladó polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, ill. költség címén fennálló követelés elengedésére.


(2) A polgármester az önkormányzati- , az intézményvezető az intézmény  100.000.-Ft egyedi  összeghatárt el nem érő polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, ill. költség címén fennálló követelés elengedésére  jogosult.


(3) A követelésről csak akkor lehet lemondani, ha

a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,

b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy

egészben nem lehet behajtani, és az eljárás előreláthatóan a későbbiekben sem vezetne eredményre,

c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó

költségekkel jár,

d) a bíróság bevonásával történő behajtás során a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során

csődegyezségi megállapodást kötöttek.


  1. A polgármester a pénzvagyon felett – a költségvetési előirányzat keretein belül, támogatás biztosítása kivételével - 500.000.-Ft-ig jogosult rendelkezni. Döntéséről a Képviselő-testületet a soron következő ülésén köteles tájékoztatni.


19. § (1) A Képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:

  1. a Képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírására,
  2. a Képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása,
  3. az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása
  4. településrendezése tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetésszerű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése,
  5. közművezeték elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában.
  6. Az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi és használati jogot biztosító szerződések megkötése nettó 100.000.-Ft értékhatárig.


(2) A polgármester a költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a Képviselő-testületnek az (1) bekezdés  szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységéről.



  1. Záró rendelkezések


20.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba, rendelkezései  nem érinti a hatálybalépés előtt megkötött jogügyletek, szerződések érvényességét.


(2) E rendeletet az önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadásáról és bérleti díjáról szóló

15/2004. (X. 11.) önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.


(3) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól 5/1994.(VI.30.) önkormányzati rendelet.


Nagyvázsony, 2013. március 27.




            Vigh-Krupla Orsolya                                                 Henn Ferencné

            polgármester                                                              jegyző




Kihirdetési záradék:

Kihirdetve: 2013.április 10.


                                                           Henn Ferencné

                                                           jegyző