Nagyvázsony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Nagyvázsony Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 8291Nagyvázsony Kinizsi u. 96.

(3) Az önkormányzat azonosító adatai:

a) törzskönyvi azonosító száma: 428798

b) KSH számjele: 15428794 8411 321 19

c) adószáma: 15428794-2-19

(4) Az önkormányzathoz tartozó közigazgatási terület leírását az 1. függelék tartalmazza.

(5) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Nagyvázsonyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal)

(6) AZ Önkormányzati Hivatal székhelye: 8291 Nagyvázsony Kinizsi u. 96.

(7) A képviselő-testület megnevezése: Nagyvázsony Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) A címer leírása: 

Az Önkormányzat címerének alakja domborpajzs, mely a pajzstalp közepénél kissé hegyes. A címerpajzs színe kék, benne egy behajlított páncélos kéz egyenes kardot tart. A kard előtt félhold, a kard és a kéz között hatágú csillag látható. A félhold a pajzsfő jobb oldalán, a csillag a pajzsderék közepén van. A címerkép színe fekete.

 (3) A zászló leírása:

A zászlólap - arányában a zászlórúd felöl nézve 1:2 arányú téglalap - középen vágással egy felső világoskék és egy alsó fehér mezőre osztott, rajta középen foglal helyet az Önkormányzat címere, amelyet, a község nevét feltüntető felirat boltoz a két mezőben arany hímzéssel. A zászlólap vége arannyal rojtozott.

(4) A jelképekről és azok használatának rendjéről a képviselő-testület külön rendeletet alkot.

3. § (1) Az önkormányzat hivatalos kör alakú bélyegzőjén középen a Magyarország címere,  a köríven a következő felirat olvasható: Nagyvázsony Község Önkormányzata.

(2) A polgármester hivatalos kör alakú bélyegzőjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Polgármester Nagyvázsony.

(3) Az Önkormányzati Hivatal hivatalos kör alakú bélyegzői:

a)  középen  Magyarország címere,  a köríven a következő felirat olvasható: Nagyvázsonyi Közös Önkormányzati Hivatal  *Jegyző*

b)  középen Magyarország címere, a köríven a következő felirat olvasható:  Nagyvázsonyi Közös Önkormányzati Hivatal  * Pénzügy*

4. § (1) Az önkormányzat szervei:

1. a polgármester,
2. a képviselő-testület bizottságai,
3. a jegyző,
4. Nagyvázsonyi Közös Önkormányzati Hivatal

(2) Az önkormányzat Pula és Mencshely községek önkormányzatával közösen tartja fenn a Nagyvázsonyi Közös Önkormányzati Hivatalt.^[1]

II. FEJEZET

FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

5. § (1) Az önkormányzat alaptevékenység szerinti szakágazati besorolása:

(2) Az önkormányzat alaptevékenységként látja el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv). és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza

(3)^[3]

6. § (1)^[4] A képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a polgármesterre:

a)        a közterületek használatával kapcsolatos döntéshozatal,

b)        egyes szociális ellátások megállapításával kapcsolatos döntéshozatal,

c)        az önkormányzat vagyonrendeletében meghatározott jogosítványok gyakorlása,

d)        a környezetvédelemről és a környezetvédelmi alappal meghatározott feladatkörök

           gyakorlása,

e)        „Bursa Hungarica” Felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjpályázat szabályairól szóló         határozatában meghatározott jogosítványok gyakorlása,

f)        az önkormányzat jelképeiről és használatuk rendjéről szóló rendeletben meghatározott      döntéshozatal,

g)        döntés az önkormányzati kötelezettségvállalást – ide értve a működési költséget is – nem igénylő pályázatok benyújtásáról,

h)        véleményezi a szomszédos települések településszerkezeti tervét,

i)         dönt a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló Korm. rendeletben     meghatározott együttműködési megállapodás megkötéséről,

j)         dönt a közfoglalkoztatott személyek foglalkozás-egészségügyi vizsgálatának elvégzésére vonatkozó megállapodás megkötéséről,

k)        dönt a pénzügyi kötelezettségvállalást nem igénylő együttműködési megállapodások            jóváhagyásáról,

l)         a lakosság, a civil szervezetek tájékoztatása, fontosabb döntések előkészítése esetén e       szervezetek bevonása,

m)       a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatok a 34.§ (2) bekezdésében meghatározott jogkörök kivételével.

III. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

1. Alakuló ülés, rendes és rendkívüli ülés

7. §^[5] A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

8. § (1)^[6]

(2) A polgármester és a képviselők esküjének szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a Helyi Választási Bizottság elnök helyettese olvassa elő.

(3) A képviselő-testület az alakuló ülésen dönt az alpolgármesteri tisztség betöltéséről.

9. § (1) A képviselő testület szükség szerint, de évente legalább 11, munkatervben meghatározott ülést (rendes ülés) tart. A rendes ülések minden hónap utolsó teljes hetének keddi napján 18.00 órai kezdéssel tartandók, amennyiben külső körülmény mást nem indokol. A munkatervezet a képviselő – testület tárgyév február 15. napjáig hagyja jóvá.^[7]

(2) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.

(3) Rendkívüli ülést a polgármester bármikor összehívhat. Ha a rendkívüli testületi ülés összehívását a települési képviselők ¼-e vagy a képviselő-testület bizottsága a polgármesternél indítványozza, akkor az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt napirendjét, helyét, idejét és összehívásának indokát.

(4) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 10 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról. Nem szükséges a rendkívüli ülés összehívása, ha a képviselő-testület 10 napon belül ülést tart. Ebben az esetben az indítványt a rendes ülés napirendjébe kell felvenni.

2. A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése

10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester tartós akadályoztatása, valamint a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) Tartós akadályoztatás abban az esetben áll fenn, ha a polgármester, illetve alpolgármester folyamatosan legalább 10 napig nem tudja feladatát ellátni.

(3) A képviselő-testület ülését az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívót a polgármester írja alá.

 (4) A rendes ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább az ülést megelőző nap kézbesíteni.

(5) A képviselő-testület sürgős döntést igénylő esetben írásos meghívó nélkül is összehívható (pl.: telefonon, üzenet útján). Az érdekelteket az ülés időpontjáról és indokáról legalább 1 nappal az ülés napját megelőzően értesíteni kell.

(6) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a település lakosságát az önkormányzat hivatalának hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel és az önkormányzat honlapján történő közzététellel kell értesíteni. Az értesítést a képviselőknek szóló meghívó kézbesítésével egyidejűleg kell megjelentetni.

(7) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni

a)  a napirendi pontok előterjesztőit,

b) akiknek meghívását a napirend alapos és körültekintő megtárgyalásához a polgármester indokoltnak tartja,

c) a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

(8) A meghívóhoz mellékelni kell az írásos előterjesztéseket.

3. Indítvány, sürgősségi indítvány

11. § (1) Indítvány, sürgősségi indítvány benyújtására jogosult:

1. a polgármester,
2. a jegyző,
3. a képviselő,
4. a bizottság
5. a nemzetiségi önkormányzat elnöke
6. az önkormányzat költségvetési szervének vezetője

(2) Az indítványt indokolással együtt írásban kell a polgármesterhez benyújtani, legalább 10 nappal az ülés előtt.

(3) Sürgősségi indítványt, a sürgősség tényének rövid indokolásával, legkésőbb az ülést megelőző napon írásban lehet benyújtani a polgármesternél.

(4) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület dönt a napirend elfogadása előtt. A sürgősségi indítványt – elfogadása esetén – a képviselő-testület napirend előtt tárgyalja. Ha a képviselő-testület a sürgősséget elutasítja, az indítványt a következő ülés napirendjébe kell felvenni.

4. Az előterjesztés

12. § (1) Előterjesztésnek minősül a rendelet-tervezet, a határozati javaslat, a beszámoló, a tájékoztató és a kérelem.

(2) Az előterjesztés készülhet írásban és lehet szóbeli is.

(3) A rendeleti javaslatot és a beszámolót kizárólag írásban lehet előterjeszteni.

(4) Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az előre ki nem küldött, írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.

(5) Az ülés napirendi pontjának előterjesztője lehet:

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület tagja,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző,

e) az önkormányzat költségvetési szervének vezetője,

f) a nemzetiségi önkormányzat elnöke, valamint

g) a képviselő-testület által felkért személy vagy szervezet képviselője.

5. A tanácskozás rendje

13. § (1) A polgármester feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:

a) számszerűen megállapítja a képviselő-testület határozatképességét,

b) név szerint megállapítja a távol lévő települési képviselők számát, valamint azt is, hogy a távolmaradásukat bejelentették-e,

c) megnyitja az ülést,

d) javaslatot tesz az ülés napirendjére, két jegyzőkönyv hitelesítő személyére,

e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

f) szavazásra bocsátja a kiegészítő és módosító javaslatokat,

g) szavazásra bocsátja a határozati javaslatot,

h) megállapítja a szavazás számszerű eredményét és ismerteti a döntést,

i) a napirendi pontok megtárgyalása után biztosítja a képviselők számára a bejelentések megtételét, kérdések feltevését,

j) az ülés folyamán biztosítja az ülés rendjét,

k) az ülést berekeszti.

(2) A polgármester az ülés során végig figyelemmel kíséri a képviselő-testület határozatképességét.

(3) A határozatképtelen testületi ülést a polgármester 8 napon belül köteles összehívni. Az újra összehívásra kerülő ülésen az előzetesen kitűzött napirend megváltoztatható.

14. § (1) A napirendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, külön számozott határozat hozatala nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.

(3) A polgármester a napirend –meghívó szerinti írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal. Az ülésre –a rendeletben foglaltaknak megfelelően –írásban beterjesztett képviselői indítványt, kérdést, interpellációt a napirendre felvettnek kell tekinteni.

(4) Egy-egy napirend tárgyalása során a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők a vitához többször is hozzászólhatnak. Egy-egy hozzászólás legfeljebb 5 perc időtartamú lehet.

(5) A jegyző törvényességi észrevételt a napirend tárgyalása során bármikor tehet.

(6) A képviselő-testület ülésein a tevékenységi körükbe tartozó kérdések tárgyalásakor valamennyi nagyvázsonyi székhelyű társadalmi szervezetet illetve egyesületet tanácskozási jog illeti meg.

15. § (1) Az ülés rendjének fenntartása során a polgármester:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik,

b) ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót,

c) rendre utasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,

d) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót,

e) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veheti igénybe.

(2) A d) és e) pontban felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatók.

(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester javaslatára a képviselő-testület az ülést határozott időre felfüggesztheti.

16. §^[8]

6. A vita

17. § (1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni.

(2) Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

(3) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, kifejthetik a véleményüket.

(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja úgy, hogy először a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, azután az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni. 

(5) A szavazás előtt a jegyzőnek jeleznie kell, amennyiben a törvényességgel kapcsolatban észrevétele van.

(6) A szavazás lezárását követően nincs helye újabb hozzászólásnak.

(7) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a Képviselő-testület döntése előtt a napirendi pont újratárgyalását, elnapolását.  Erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz és megállapítja a napirendi pont tárgyalásának időpontját.       

7. Döntéshozatal

18. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű szótöbbséggel vagy minősített többséggel hozza.

(2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben felsoroltakon kívül minősített többség kell a következő esetekben:

      a)  a képviselő-testület hatáskörének átruházása,

      b) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,

      c) az önkormányzati vagyon elidegenítése, vállalkozásba történő bevitele,

      d) hitelfelvétel,

      e)  fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása,

      f)  a polgármester foglalkoztatási jogviszonya  megváltoztatásakor,

      g)  gazdasági program elfogadás,

h) közös fenntartású intézmények költségvetésének, költségvetési beszámolójának elfogadásához.

19. § (1) A szavazás módja nyílt és titkos szavazás.

(2) A nyílt szavazás – a név szerinti szavazást kivéve - kézfelemeléssel történik.^[9]

(3) Név szerinti szavazásról külön számozott határozat hozatala nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt a képviselő-testület. A név szerinti szavazásra a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet.

(4) Névszerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a határozati javaslatot, majd a jelenléti ív szerint sorolja a képviselő-testület tagjainak nevét, s a jelenlévő képviselők a nevük elhangzásakor "igen", "nem", „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.

(5) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a határozati javaslat szövegét, a képviselők szavazatát és mellette a képviselők aláírását.

(6) Zárt ülésen történő döntéshozatal esetén bármely képviselő indítványozhatja a titkos szavazás tartását, amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön számozott határozat hozatala nélkül dönt.

(7) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön szavazó helyiség és urna igénybevételével történik.

(8) A titkos szavazás lebonyolítását a képviselő-testület által választott 2 tagú szavazatszámláló bizottság végzi.

(9) Elutasító döntés esetén ismételt szavazásra a jelen lévő képviselő-testületi tagok egybehangzó véleménye alapján egy alkalommal kerülhet sor.

20. § (1)^[10]

(2) A személyesen érintett képviselő–érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3)A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat - és hatáskörrel rendelkező Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottsága hatáskörébe tartozik.

4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5)^[11] A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, az erre irányuló bizottsági javaslat esetén – a képviselő – testület dönt a mulasztó képviselő tiszteletdíjának 50%-os csökkentéséről.

8. Rendeletalkotás

21. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) a jegyző,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a képviselő,

e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke, képviselő-testülete

e) a helyi székhelyű, bírósági nyilvántartásba vett alapítvány, egyesület képviselője.

(2) A rendelet alkotására irányuló javaslatot a polgármesternél kell benyújtani, aki a kezdeményezést a soron következő testületi ülésen előterjeszti.

(3) A rendelet-tervezet szakmai előkészítési feladatait a jegyző végzi.

(4) A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület – szükség esetén – más szakértőket is felkérhet, és előkészítő csoportot hozhat létre. 

(5) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A közzététel 15 napig tart. A rendeletet az önkormányzat internetes honlapján az elfogadását követő 5 munkanapon belül közzé kell tenni.

(6) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni és a rendeleteknek az önkormányzat internetes honlapján való folyamatos közzétételéről gondoskodni.

9. A képviselő-testület határozata

22. § (1) A képviselő-testület döntésének leggyakoribb megjelenési formája a határozat.

(2) A képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a következő esetekben:

1. napirend elfogadása,
2. név szerinti szavazás elrendelése,
3. titkos szavazás elrendelése,
4. intézkedést nem igénylő tájékoztatók, beszámolók elfogadása,
5. sürgősségi indítvány benyújtásakor a sürgősség kérdésében.

(3) Az intézkedést igénylő számozott határozatok tartalmazzák a végrehajtásért felelős személy nevét, a végrehajtás határidejét is.

(4) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.

(5) A Képviselő-testület normatív határozatait az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell közzétenni.

10. Jegyzőkönyv

23. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. - meghatározottakon túl tartalmazza:^[12]

a) napirend utáni felszólalások lényegét,

b) a polgármester esetleges intézkedéseit, valamint

c) az ülés bezárásának idejét,

d) két jegyzőkönyv hitelesítő aláírását.

(2) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

a) a meghívó,

b) az írásos előterjesztés és a kihirdetett önkormányzati rendelet,

c) a jelenléti ív.

24. §^[13] A testületi ülés jegyzőkönyvét 2 eredeti példányban kell elkészíteni. Az első példány az Önkormányzati Hivatal irattárába kerül, a második példány a község könyvtárának kerül megküldésre évente bekötve a tárgyévet követő év március 31. napjáig.

25. § (1) A zárt ülésen hozott olyan döntésekről, melyek közérdekű adatokat, illetve közérdekből nyilvános adatokat tartalmaznak, összefoglalót kell készíteni a zárt ülés jegyzőkönyvének elkészítésével egyidejűleg.

(2) A nyilvános ülések dokumentumainak megtekintése, illetve a közérdekű adatokhoz való hozzáférés az Önkormányzati Hivatalban biztosított.

11.  A Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületeinek együttes ülése

26. §^[14] (1) A képviselő-testület más település képviselő – testületeivel együttes ülést tarthat. Ha az együttes ülés színhelyeként Nagyvázsony község van megjelölve, akkor az együttes ülést Nagyvázsony község polgármestere vezeti.

(2) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozatképessége figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A napirend vitája után a határozati javaslatot a résztvevő képviselő – testületeknek külön – külön kell szavazásra feltenni. Egybehangzó határozatok meghozatala esetén a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni és a jegyzőkönyvben a részdöntések eredményét egy határozatban kell rögzíteni.

(4) Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő – testület üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei, jegyzői valamint Nagyvázsony község részéről kettő képviselő, mint hitelesítő írja alá.

(5) Az együttes ülés vezetésére vonatkozóan egyebekben a rendes képviselő – testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.”

12. Nyilvánosság, közmeghallgatás, lakossági kapcsolatok, társulások

27. § (1) Az önkormányzat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti kötelezően közzéteendő közérdekű adatait az önkormányzat internetes honlapján teszi közzé.

(2)^[15] A képviselő – testület nyilvános üléséről hang-, film- és videofelvétel készíthető.

28. §  (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás meghirdetése meghívóval történik. A meghívók kiküldésére és közzétételére a rendes ülés meghívójára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott javaslatra, kérdésre adott írásbeli válasz előkészítéséért a jegyző felelős.

(4) A képviselő-testület a társadalmi bizalom szintjének növekedése érdekében az alábbiak szerint határozza meg azokat a fórumokat, amelyek a lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonását szolgálják:

• falugyűlés
• lakossági fórum.

(5) A fórum meghirdetését bármely képviselő a polgármesternél kezdeményezheti.

(6) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

(7)^[16] A képviselő-testület a lakossággal való kapcsolattartás egyéb módjaként az önkormányzati honlapon az alábbi lehetőségeit biztosítja:

a)  Vendégkönyv – a bejegyzés lehetősége bárki számára nyitott,

b) a polgármester, a jegyző és ügyintézők közvetlen email elérhetősége.

29. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.

IV. FEJEZET

A polgármester, az alpolgármester, A KÉPVISELŐ, a KÖZÖs Hivatal és a jegyző

13. A polgármester

30. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el. 

(2) A polgármester hivatali munkarendjét a képviselő-testület – tekintettel főállású jogviszonyára – kötetlen munkarendben határozza meg.

(3) A polgármester fogadóórája: szerda 16,00 –17,00 óra. 

31. § A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon túl a polgármester főbb feladatai:

     a) a település fejlődésének elősegítése, a közszolgáltatások szervezése

     b) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, annak széleskörű nyilvánosságát.

     c) a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása,

     d) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,

     e) a települési képviselők és a bizottságok munkájának segítése,

     f) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése,

     g) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése.

14. Az alpolgármester

32. § (1) A képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a képviselők közül. A képviselő-testület nem képviselő alpolgármestert nem választ.

(2) Az alpolgármester hivatali munkarendjét a képviselő-testület – tekintettel főállású jogviszonyára a – kötetlen munkarendben határozza meg.

15. A képviselő

33. § (1) A képviselő döntéseit saját meggyőződése szerint hozza, szavazatát megindokolni nem köteles.

 (2) A képviselő közérdekű ügyben hivatali intézkedésre vonatkozó kérésére, valamint önkormányzati ügyekben kért felvilágosításra vonatkozó írásbeli érdemi válasz előkészítését a jegyző végzi.^[17]

34. §  A képviselők tiszteletdíj nélkül látják el feladatukat.

35. § (1)   A települési képviselőt megilleti a kérdezés és az interpellálás joga.

(2)    A kérdést, illetve az interpellációt szóban a napirend után terjesztheti be.

(3)    A testület nem dönt a kérdésre adott válasz elfogadásáról.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról külön nyilatkozik az interpelláló és a képviselő-testület is.

 (5) Az interpellációra adott írásbeli választ 15 napon belül kell megadni. E válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Elfogadásáról a következő ülésen kell dönteni.

(6)  Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, az adott ügyben vizsgálatot lehet elrendelni, melyben az interpelláló képviselő is részt vesz.

16. A Közös Önkormányzati hivatal, a jegyző

36. § (1) A képviselő-testület Pula és Mencshely községek Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatalt tart fenn.^[18]

(2) Az önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatát a képviselő-testületek hagyják jóvá.

(3) A jegyző vagy megbízottja Nagyvázsonyban hétfőn, csütörtökön, pénteken teljes munkaidőben, tart ügyfélfogadást.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a közös önkormányzati hivatalban a műszaki ügyintéző munkakörben foglalkoztatott személy látja el, amelyet a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti- és működési szabályzatában rögzíteni kell.^[19][20][21]

V. FEJEZET

A képviselő-testület bizottságai

37. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottság.

(2) A képviselő-testület eseti feladatok megoldására - egyszerű többséggel hozott határozatával - ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, idejét a képviselő-testület esetenként határozza meg.

(3) Az állandó bizottság 3 főből áll, akiket a képviselő-testület saját tagjai közül választ.^[22][23]

(4) A képviselő-testület a bizottság elnökét és tagját az alakuló ülésen választja meg. 

(5)^[24]

38. § (1) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottsági ülését a bizottság elnöke hívja össze az ülést megelőző legalább 3 nappal. Az ülést az elnök vezeti.

(2) Az ülésre szóló meghívó kiküldéséről a bizottság elnöke gondoskodik. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, tervezett napirendjét.

 (3) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek meghívását a napirend tárgyalásához a bizottság elnöke szükségesnek tartja.

39. §^[25] (1) A bizottság üléséről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

1. a meghívó,
2. az írásos előterjesztés és
3. a jelenléti ív.

(3) A bizottsági jegyzőkönyvek kezelésére a 22. § rendelkezései irányadók.^[26]

40. §  (1) A bizottság feladata:

a) az önkormányzati képviselők és a polgármester összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása,

b) a polgármester, az önkormányzati képviselők és hozzátartozóik, valamint a bizottságok nem képviselő tagjainak vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatok ellátása (vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, vizsgálata, képviselő-testület tájékoztatása),

c) a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása és egyéb ügyrendi kérdések vizsgálata.

(2) A polgármester és a képviselő vagyonnyilatkozatába, a bizottsági ellenőrzést követően, a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottság elnökénél lehet betekinteni.

VI. FEJEZET

Az önkormányzat gazdasági alapjai

17. Az önkormányzat költségvetése, vagyona

41. § (1) A költségvetést a képviselő-testület két fordulóban tárgyalja.

(2) Az első fordulóban a bevételi források és a kiadási szükségletek számbavételével a képviselő-testület kialakítja az adott évi gazdasági koncepciót.

(3) A költségvetési rendelet megalkotása a második fordulóban az előre meghirdetett nyilvános ülésen történik.

42. § Az önkormányzat vagyonára, vagyongazdálkodásra vonatkozó szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

18. Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzése

43. § Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a képviselő-testület megbízása alapján a jegyző külső szervezet, személy útján gondoskodik.

VII. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS A HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATA

44. § (1)  A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelően biztosítja a nemzetiségi önkormányzat(ok) helyiséghasználatát és a működéshez szükséges tárgyi eszközöket a Nagyvázsony Kinizsi u. 96. szám alatti községháza és az IKSZT Nagyvázsony Petőfi u. 4. sz. alatti épületében.

(2) Az önkormányzati működés személyi feltételeit az önkormányzat hivatalán keresztül biztosítja.

(3) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat közötti kapcsolattartást a polgármester látja el.

(4) A nemzetiségi önkormányzati működési feltételek biztosításával kapcsolatos feladatok ellátásának, a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjével és a költségvetési gazdálkodással, az információs és adatszolgáltatási, a beszámolási kötelezettség teljesítésével, valamint a nyilvántartási tevékenységgel, illetve a vagyonkezeléssel összefüggő szabályokat együttműködési megállapodásban rögzíti. A megállapodás jelen rendelet 2. mellékletét képezi.

VIII. FEJEZET

HELYI NÉPSZAVAZÁS,^[27] NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

45. § (1)^[28](2)^[29]  

46. §^[30]

IX. FEJEZET

Záró rendelkezések

47. §^[31]

48. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

49. § Hatályát veszti Nagyvázsony Község Önkormányzata képviselő-testületének a Nagyvázsony Község Önkormányzata képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2012.(IX.17.) önkormányzati rendelete.

Nagyvázsony, 2015. január 9.

                                   Fábry Szabolcs János sk.                                Bognár Andrea sk.

                                   polgármester                                                      mb. jegyző

Kihirdetési záradék:

Kihirdetve: 2015. január 9.

                                               Bognár Andrea sk.

                                                 mb. jegyző

Jelen rendelet az eredetivel mindenben megegyező hiteles!

            Nagyvázsony, 2017. március 31.

                                                                                  Dr. Weller-Jakus Tamás

                                                                                              jegyző

1. melléklet

Nagyvázsony Község Önkormányzata által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok

1. Településfejlesztés, településrendezés; a településrendezési eszközök szabályozásával, pályázati források segítségével látja el a településfejlesztéssel, településrendezéssel, az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatokat.
2. Településüzemeltetés; (temető fenntartás, közvilágításról való gondoskodás, a helyi közutak és tartozékainak fenntartása, közparkok és egyéb közterületek fenntartása,
3. Egészségügyi alapellátás; a háziorvosi ellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő Nagyvázsonyi körzeti háziorvosi szolgálat – egészségügyi vállalkozó útján biztosítja.

Az önkormányzat működési engedéllyel rendelkező háziorvosi rendelőt tart fenn.

4. A fogorvosi ellátást a nagyvázsonyi székhelyű egészségügyi szolgáltatóval kötött feladat ellátási szerződés szerint biztosítja
5. A köztisztaság és településtisztaság biztosítása érdekében a hulladékszállításra és kezelésére a közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik
6. Óvodai nevelés, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai neveléséről, nemzetiségi óvodai nevelés ellátás biztosítása, az óvodai és iskolai intézményi étkeztetés
7. A közművelődési feladatok ellátását közösségi tér, mozgókönyvtári szolgáltató hely biztosításával, szervezési tevékenységgel látja el.
8. Szociális, gyermekjóléti alapellátások, szolgáltatások; A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása útján a VMJV Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona intézmény útján biztosítja
9. A személyes gondoskodást nyújtó szociális alap és szakosított ellátásokat a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott szociális intézmény útján biztosítja.
10.  Helyi adókkal kapcsolatos ügyek, a helyi adókról szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján - az adóigazgatási feladatokat az önkormányzat hivatala látja el
11. Vizi közműszolgáltatás – ivóvíz ellátás, szennyvízkezelés.
12. vízi közmű vagyon üzemeltetésére a Bakonykarszt Zrt. –vel üzemeltetési és szolgáltatási szerződéssel rendelkezik
13. Nemzetiségi ügyek – a nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködés keretében biztosítja
14. Bölcsődei ellátás

2. melléklet

Együttműködési megállapodás

(módosítással egységes szerkezetben, hatályos 2013. február 15. napjától)

mely létrejött egyrészről

Nagyvázsony Község Önkormányzata Képviselő-testülete (székhelye: 8291 Nagyvázsony Kinizsi u. 96. adószáma: 15428794-2-19, törzskönyvi nyilvántartási száma: 428798, képviseli: Vigh-Krupla Orsolya polgármester) a továbbiakban helyi önkormányzat

másrészről

Roma Nemzetiségi Önkormányzat Nagyvázsony Képviselő-testülete (székhelye: 8291 Nagyvázsony Kinizsi u. 96. adószáma: 15784111-1-19, törzskönyvi nyilvántartási száma: 784119, képviseli: Rupa Éva elnök) a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat – felek együttesen Szerződő felek – között, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njt.) 80.§ (2) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 27.§ (2) bekezdése alapján, az alulírt helyen és időben az alábbi tartalommal:

Szerződő felek jelen megállapodásban rögzítik a nemzetiségi önkormányzat helyiséghasználatával, a Njt. 80.§ (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati működési feltételek biztosításával kapcsolatos feladatok ellátásának, a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjével és a költségvetési gazdálkodással, az információs és adatszolgáltatási, a beszámolási kötelezettség teljesítésével, valamint a nyilvántartási tevékenységgel, illetve a vagyonkezeléssel összefüggő szabályokat.

Szerződő felek kölcsönös érdekeiket figyelembe véve együttműködnek a pályázati lehetőségek kihasználásában, a nemzetiségi oktatás feltételeinek megteremtésében, rendezvények szervezésében.

- A helyi önkormányzat a Hivatalán keresztül segíti a nemzetiségi önkormányzat pályázati lehetőségeinek a feltárását és azok elkészítését.

- Az oktatás területén kiemelt figyelemmel kísérik az oktatást az önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézményekben.

- A helyi önkormányzat segíti a nemzetiségi önkormányzat kulturális, művészeti hagyományőrző rendezvényeinek megszervezését és lebonyolítását. Ezen kívül közös rendezvények szervezésével népszerűsítik és mutatják be a települést és annak értékeit.

A megállapodás szabályainak kialakítása az alábbi jogszabályok figyelembevételével történt:

• a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Njt.)
• a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.)
• az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény (Áht.)
• az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet (Ávr.)
• az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet
• a 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről

I.

Az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása

1. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére előzetes egyeztetés alapján havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában ingyenesen biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges helyiséghasználatot a IKSZT és a Községháza épületében. A helyiség használatához kapcsolódó tárgyi infrastruktúra és rezsiköltséget a helyi önkormányzat viseli.
2. A helyi önkormányzat közös önkormányzati hivatala (továbbiakban: helyi önkormányzat hivatala) útján^[32] biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, melynek keretében a helyi önkormányzat hivatala ellátja:

1. a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);
2. a testületi és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat;
3. a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.

3. A 2. pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével- a helyi önkormányzat viseli.

4. A jegyző vagy annak megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.^[33]

II.

A helyi önkormányzat költségvetési koncepciója elkészítésének, jóváhagyásának rendje

1. A költségvetési koncepció elkészítésének és benyújtásának határideje az Áht. 24.§-a alapján a tárgyév november 30. napja, a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében december 15. napja.
2. A jegyző, vagy az általa megbízott személy a helyi önkormányzat költségvetési koncepció tervezetének a helyi nemzetiségi önkormányzatot érintő adatairól, keretszámairól - a tervezet elkészültét követő három napon belül írásban - tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét.
3. A nemzetiségi önkormányzat a helyi önkormányzat költségvetési koncepciójáról – a nemzetiségi önkormányzatot érintő részéről- véleményt alkot, melyet határozat formájában hoz meg. A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési koncepcióról kialakított véleményét a koncepciótervezethez kell csatolni.
4. A jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-ig benyújtja a képviselő-testületnek. A koncepciót a képviselő-testület megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól.
5. A költségvetési koncepció elfogadását követő egy munkanapon belül a jegyző a koncepciót a nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére bocsátja.

III.

A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése, tartalma, határideje

1. A jegyző, vagy az általa megbízott személy a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat - a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állást követően - közli a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökével.
2. A helyi nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetési határozatának szerkezetére az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni.^[34]
3. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának tartalmaznia kell:

a) a nemzetiségi önkormányzat bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban;

b) a nemzetiségi önkormányzat működési, fenntartási kiadási előirányzatai költségvetési szervenként, kiemelt előirányzatonként részletezve,

c) a költségvetési egyenleg összegét,

d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványának, vállalkozási maradványának összegét,

e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit, kiadásait működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban;

f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3.§ (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt;

g) a finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatásköröket;

h.) amennyiben a nemzetiségi önkormányzat irányítása alá tartozik költségvetési szerv, akkor annak a bevételi és kiadási előirányzatait, engedélyezett létszámát is 

4. A helyi önkormányzati hivatal által elkészített költségvetési előterjesztést és a határozat tervezetét, a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszti a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete elé.
5. A költségvetési határozat elfogadásának határideje tárgyév február 10. napja.

IV.

A költségvetési előirányzatok módosításának rendje

1. Ha a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, ahhoz módosítja a költségvetésről szóló határozatát.

V.

Költségvetési információ szolgáltatás rendje

1. A helyi önkormányzat hivatala az Áht. 27.§. (2) bekezdése szerint ellátja a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat. A feladat ellátásával kapcsolatos jogosultságokat és kötelezettségeket a gazdálkodás rendjét szabályozó belső szabályzataiban a helyi nemzetiségi önkormányzatra vonatkozóan elkülönülten szabályozza.

VI.

A költségvetési gazdálkodás rendje

A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a helyi önkormányzat hivatala látja el.^[35]

A helyi önkormányzat hivatala gondoskodik a belső ellenőrzési feladatok ellátásáról.

A Kötelezettségvállalás rendje:

A helyi nemzetiségi önkormányzat nevében a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag az elnök vagy az általa felhatalmazott kisebbségi önkormányzati képviselő jogosult.

A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló, fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet.

Az Áht. 2. § (1) bekezdés o) pontjában leírtak alapján kötelezettségvállalásnak minősül: a kiadási előirányzatok és az EU forrásból származó pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére fizetési kötelezettség - így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési támogatás biztosítására irányuló – vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat. A kötelezettségvállalás csak írásban és az arra jogosult személy pénzügyi ellenjegyzése után történhet.

Előzetes írásbeli kötelezettségvállalás szükséges a gazdasági eseményenként 100.000 Ft-ot el nem érő kifizetések, jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági döntéseken, kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettségek, továbbá pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kiadások esetében. A kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás, teljesítésigazolás) és nyilvántartására vonatkozó szabályokat fenti esetekben is alkalmazni kell.

1. A kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről.
2. A nyilvántartásnak tartalmazni kell legalább:

• a kötelezettségvállalás azonosító számát,
• a kötelezettségvállalás alapjául szolgáló dokumentum megnevezését, iktatószámát és keltét,
• a kötelezettségvállaló nevét,
• a kötelezettségvállalás tárgyát,
• a kötelezettségvállalás összegét,
• a kötelezettségvállalás évek és előirányzatok szerinti megoszlását,
• a kifizetési határidőket és azok jogosultjait, továbbá
• a teljesítési adatokat.

3. A kötelezettségvállalások nyilvántartását folyamatosan, naprakészen kell vezetni. A nyilvántartást a helyi önkormányzati hivatal^[36] ügyintézője vezeti. A kötelezettségvállalás nyilvántartó – nyilvántartás adatai alapján – haladéktalanul köteles jelezni a jegyző felé, ha valamelyik kiemelt előirányzat a kötelezettségvállalások következtében teljes egészében lekötésre került.

Ellenjegyzés:

1. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a jegyző által írásban kijelölt, a helyi önkormányzat hivatala állományába tartozó köztisztviselő írásban jogosult.^[37] A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.
2. A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a dátum és az ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, valamint az arra jogosult személy aláírásával kell elvégezni.
3. A kötelezettségvállalás ellenjegyzési feladataival megbízott személynek az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy

- a szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll, illetve a befolyt vagy a megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet,

- a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll,

- a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.

4. Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a fentiekben leírtaknak, az ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban tájékoztatni kell a kötelezettségvállalót. 
5. Ha a kötelezettséget vállaló a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad az ellenjegyzésre, az ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni és az Ávr.  54. § (4) bekezdésében foglaltak szerint eljárni.

Érvényesítés:

1. Az érvényesítést a jegyző által megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítésű köztisztviselője végzi.
2. A teljesítés igazolás alapján az érvényesítőnek ellenőrizni kell

• az összegszerűséget,
• a fedezet meglétét és azt, hogy
• a megelőző ügymenetben az Áht; a Korm. rendelet és az államháztartási számviteli Korm. rendelet, továbbá e Szabályzat előírásait betartották-e.

3. Amennyiben az érvényesítő az érvényesítés során a jogszabályok, illetve a belső szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles azt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. A további eljárási szabályokra az Ávr. 54. § (4) bekezdésében foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
4. Az érvényesítésnek – az „érvényesítve” megjelölésen kívül – tartalmaznia kell

• a megállapított összeget,
• az érvényesítés dátumát és
• az érvényesítő aláírását.

5. Az érvényesítés az utalványon kerül rávezetésre.

A teljesítés igazolása:

6. A teljesítés igazolásával kapcsolatos feladatok elvégzésére jogosult kötelezettségvállaló továbbá az általa írásban kijelölt személy.
7. A teljesítés igazolása a kiadás utalványozása előtt történik.
8. A teljesítés igazolás során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni, igazolni kell

• a kiadások teljesítésének jogosságát,
• a kiadások összegszerűségét,
• ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás estében annak teljesítését.
  9. A teljesítésigazolás

• a számlán „A szerződésben, megállapodásban, megrendelésben, hatósági szerződésben foglaltaknak megfelelően a beszerzés, szolgáltatás igénybevételének szükségességét igazolom.  Összeg:  .........Ft” szöveg rávezetésével,

• a teljesítés igazolásának dátumával, és
• a teljesítésigazolásra jogosult személy aláírásával történik.

Utalványozás:

1. A helyi nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök vagy az általa felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet. Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után kerülhet sor. Készpénz a házipénztárból akkor fizethető ki, ha a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla) bemutatja, és szándékát a pénzfelvételt  legalább egy nappal megelőzően a helyi önkormányzat hivatala pénztári feladatokkal megbízott köztisztviselőjének jelzi.
2. Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben az utalványrendeletre rávezetett írásbeli rendelkezéssel lehet.
3. A készpénzes fizetési mód kivételével az utalványon fel kell tüntetni:

• az „utalvány” szót,
• a költségvetési évet,
• a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, bankszámlájának a számát,
• a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét,
• a megterhelendő, jóváírandó pénzforgalmi számlaszámát és megnevezését,
• a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát,
• a keltezést, valamint az utalványozó aláírását,
• az érvényesítést.

• A rövidített utalványon – készpénzfizetési mód bizonylaton – az előzőekben felsoroltak közül a számla okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni.

Nem kell külön utalványozni:

• a termékértékesítésből, szolgáltatásból - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján – befolyó, valamint
• a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését,
• továbbá a fizetési számla vezetésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások kiadásait,
• az EU forrásokból nyújtott támogatások lebonyolítási számláról történő kifizetését,
• a fedezetkezelői számláról, illetve a fedezetkezelői számlára történő utalás esetén az építtetői fedezetbiztosítási számláról történő kifizetéseket.

4. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet.
5. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.
6. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el.
7. A kötelezettségvállalásra, az utalványozásra, a pénzügyi ellenjegyzésre, az érvényesítésre és a teljesítésigazolásra jogosult személyek nevéről és aláírás mintájáról a helyi önkormányzat hivatala nyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetéséért a jegyző által kijelölt pénzügyi ügyintéző a felelős.^[38]

VII.

A nemzetiségi önkormányzat számlavezetése

1. A nemzetiségi önkormányzat az általa választott pénzintézetnél pénzforgalmi számlát vezet.^[39]

2. A nemzetiségi önkormányzat működésének általános és feladatarányos működési támogatását a hatályos jogszabályok szerint az önkormányzati hivatal által szolgáltatott adatok alapján veszi igénybe.^[40]

VIII.

Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje

1. A helyi önkormányzat hivatala a helyi nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait a helyi önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti.
2. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendeletben meghatározott adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a helyi nemzetiségi önkormányzat tekintetében a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének elnöke a felelős.

IX.

Vegyes rendelkezések

A költségvetés tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok, határidők összegzése:

A nemzetiségi önkormányzat határozatban véleményezi:

• a helyi önkormányzat éves költségvetési koncepcióját a tárgyévet megelőző év november 15-ig.
• a helyi önkormányzat költségvetési rendeletét tárgyév február 10-ig
• a helyi önkormányzat éves zárszámadását tárgyév április 10-ig

A nemzetiségi önkormányzat határozatot hoz:

• Nemzetiségi önkormányzat költségvetési koncepciójáról tárgyévet megelőző november 15-ig
• Nemzetiségi önkormányzat költségvetéséről tárgyév február 10-ig
• Nemzetiségi önkormányzat zárszámadásáról tárgyév április 10-ig
• Nemzetiségi önkormányzat féléves beszámolójáról tárgyév július 31-ig.
• Nemzetiségi önkormányzat éves beszámoló tárgyévet követő február 28-ig.
• Nemzetiségi önkormányzat költségvetési előirányzatainak módosításáról, azonnal.
• Nemzetiségi önkormányzat és a helyi önkormányzat között létrejött megállapodás felülvizsgálatáról – minden év január 15-ig.

X.

Záró rendelkezések

1. Szerződő felek kijelentik, hogy a jövőben az éves költségvetési beszámoló és a 2013. évi költségvetési terv elkészítése során jelen megállapodásban rögzített eljárási rend szerint járnak el, és az elfogadott költségvetés végrehajtása során az együttműködés szabályait kölcsönösen betartják.
2. Szerződő felek jelen megállapodást határozott időre, a nemzetiségi önkormányzat megbízatásának idejére kötik, évente január 15. napjáig felülvizsgálják, és szükség szerint módosítják. A jegyző a megállapodásra vonatkozó jogszabályok változása miatti módosítások szükségességét a települési és a nemzetiségi önkormányzatnak jelzi. A települési és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a megállapodást szükség esetén határozatával módosíthatja.
3. Felek megállapodnak abban, hogy jelen megállapodás aláírásával egyidejűleg a köztük 2010. december 13. napján létrejött, Nagyvázsony Község Önkormányzat Képviselő-testülete által hozott 199/2010.(XII.13.) számú, valamint a Cigány Kisebbségi Önkormányzat által hozott 28/2010.(XI.22.) számú határozatokkal elfogadott együttműködési megállapodás hatályát veszti.

Záradék:

Az együttműködési megállapodást Nagyvázsony Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 74/2012.(V.3.) számú határozatával, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 12/2012. (IV.23.) számú határozatával jóváhagyta. Rendelkezéseit 2012. június 1. napjától kell alkalmazni. Felek a 2013. évi költségvetés tervezése során e megállapodás szerint kötelesek eljárni.

A megállapodás módosítását a Roma Nemzetiségi önkormányzat Képviselő-testülete a 2/2013.(II.5.) határozatával, Nagyvázsony Község Önkormányzata 28/2013. ( II. 13. ) határozatával 2013. február 15. napi hatállyal fogadta el.

Nagyvázsony, 2013. február 14.

1. függelék

N A G Y V Á Z S O N Y  KÖZSÉG FŐBB ADATAI

 A község állandó lakosainak száma 2012. január 1.-jén:  

1817 fő

A közigazgatási terület nagysága 7.629 ha 

A községben az alábbi elnevezésű utcák, közterületek találhatók: Ady Endre utca, Akácfa utca, Arany János utca, Baráti puszta, Bástya utca, Bécsi köz, Bercsényi utca, Csokonai utca, Dobány utca, Édes Gergely utca, Gesztenye sor, Gyep sor, Gyurgyalag köz, Iskola utca, Jókai Mór utca, Kab hegy, Kertalja utca, Kinizsi Pál utca, Kossuth Lajos utca, Malomkő út, Mekler tanya, Nemesleányfalu utca, Óvoda utca, Pacsirta köz, Petőfi Sándor utca, Rákóczi utca, Sörház utca, Sport utca, Szigony utca, Temető utca, Tüzér utca, Új utca, Vár utca, Varga utca, Várnai Zseni utca, Vásár-tér utca, Vöröstói út.

2. függelék

Az önkormányzat szakfeladatrend szerint besorolt alaptevékenysége

Szakfeladat száma     Megnevezése

360000                       Víztermelés,- kezelés, - ellátás

370000            Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

381101            Települési hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése,

szállítása, átrakása

381103            Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

412000            Lakó és nem lakóépület építése

421100            Út, autópálya építése

522001            Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

522009            Szállítást kiegészítő egyéb szolgáltatás

562912                       Óvodai intézményi étkeztetés

562913                       Iskolai intézményi étkeztetés

562917                       Munkahelyi étkeztetés

562920                       Egyéb vendéglátás

680001            Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

680002                       Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

813000            Zöldterület-kezelés

841112            Önkormányzati jogalkotás

841126                        Önkormányzatok és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége

841154                        Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

841172            Általános gazdasági, társadalmi tervezési tevékenységek helyi, területi szinteken

841239            Társadalmi tevékenységekkel, esélyegyenlőséggel, érdekképviselettel, kisebbségekkel, egyházakkal összefüggő feladatok helyi igazgatása és szabályozása

841402            Közvilágítás

841403            Város, -községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások

842532            A lakosság felkészítése, tájékoztatása, riasztás

851000                       Óvodai nevelés intézményeinek programjainak komplex támogatása

862101            Háziorvosi alapellátás

869041             Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás

869042             Ifjúság- egészségügyi gondozás

882111            Aktív korúak ellátása

882112            Időskorúak járadéka

882113            Lakásfenntartási támogatás normatív alapon

882114            Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás

882115            Ápolási díj alanyi jogon

882116            Ápolási díj méltányossági alapon

882117                       Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás

882118            Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

882119            Óvodáztatási támogatás

882121                       Helyi eseti lakásfenntartási támogatás

882122                       Átmeneti segély

882123                       Temetési segély

882124            Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

882129                       Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások

882202            Közgyógyellátás

882203            Köztemetés

889928            Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

890301            Civil szervezetek működési támogatása

890302            Civil szervezetek program- és egyéb támogatása

890441            Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

890442           Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú foglalkoztatása

890443            Egyéb közfoglalkoztatás

890506            Egyházak közösségi és hitéleti tevékenységének támogatása

910121            Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

910123            Könyvtári szolgáltatások

910502                       Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése

931102                       Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése

931301                       Szabadidősport- (rekreációs sport–) tevékenység és támogatása

960302                       Köztemető-fenntartás és működtetés