Nagyvázsony Község Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2017.(XII.13.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2021. 12. 20

Nagyvázsony Község Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2017.(XII.13.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2021.12.20.

Nagyvázsony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkárság, Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és Nagyvázsony Község Önkormányzata 9/2017.(III.31.) számú a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendelete alapján az eljárás során kifüggesztéssel értesített partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya

1. §¹

2. § (1) A helyi védelem célja Nagyvázsony településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

3. § E rendelet alkalmazásában:

a. Arculati terv: a tervezett építmény elhelyezésével, építésével összefüggésben készített olyan dokumentáció, mely a tervezett építmény élő, élettelen természetes, és meglévő épített környezethez való illeszkedését bemutató, színes, a jelenlegi és a tervezett tájképet, látképet több szempontból rögzítő és a tervezett beillesztett építményt tartalmazó, perspektívikus megjelenítés fotódokumentációba illesztve.

b. Cégismertető felirat: cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást ismertető, népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítés, üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklám.

c. Helyi egyedi védelem alatt álló érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

d. Helyi egyedi védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény (Építész, településmérnök, statikus, illetve műemléki szakmérnök végzettségű) személy, szervezetek, vagy azokat foglalkoztató szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.

e. Épületszélesség: Az épület rövidebbik homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal esetében a homlokzat szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal oldalkert felé eső sarokpontján, annak síkjára állított 45 fokos egyenes érint.

f. Harmónia és egyensúly: a részek egybetartozásának érzését keltő látványtulajdonság.

g. Információs vagy más célú berendezés: az önkormányzat hirdető berendezései és a közösségi tájékoztató információs rendszer elemei, melynek mérete legfeljebb 11 m2, és melynek reklám céljára szolgáló felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám, illetve helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés.

h. Karám: Szabadon tartott állatok tartására és védelmére szolgáló, vesszővel vagy deszkával vagy egyéb faanyagból körbe kerített olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 30%-át nem haladja meg.

i. ^[2]Óriásplakát: Óriásplakát: a DIN A0 méretet (841 x 1189 mm) meghaladó méretű plakát

j. Terméskő támfal: betonba vagy szárazon rakott válogatott kövekből összeállított önállóan állékony, látszó felületében háromdimenziós látványt nyújtó falszerkezet.

k. Terméskő borítású támfal: Tégla vagy egyéb falazó elemekből épített önállóan is állékony szerkezet utólagosan ragasztott burkolata, mely természetes terméskövekből, méretre vágva úgy készül, hogy a látszó terméskő felületeknél a terméskő kétdimenziós látványt nyújtó alkalmazása nem megengedett.

l. Tömör kerítés: Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 80%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

m. Zárt kerítés: A település területén történetileg kialakult kerítések kapubálványokkal, pillérekkel tagolt, tömör falazott kerítés (kő, tégla) deszka vagy kovácsoltvas kapukkal.

n. ^[3]Közfunkciót ellátó épület: Minden olyan igazgatási, ellátási, szolgáltatási, kereskedelmi funkciójú épület, melyet a rendeltetésének megfelelően bárki igénybe vehet.

o. ^[4]Tájba illeszkedés: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építmény együtteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza, amit környezeti állapotadat igazol

II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

4. § (1) A helyi védelem feladata különösen:

a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, ipartörténeti szempontból védelemre érdemes:

aa) településkarakter, településszerkezetek,

ab) épületegyüttesek, épületek és épületrészek, építmények, építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete,

ac) településkép, utcaképek és látványok,

ad) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, utcabútorok,

továbbiakban együtt védett értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.

b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(2) A helyi védelmi célok érvényesítése érdekében Nagyvázsony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete rendeletével a megóvandó épített egyedi és területi értékeit helyi védelem alá helyezi. A helyi védelem alá helyezett értékek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

5. § (1) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről a Képviselő-testület e rendelettel, és annak módosításával dönt.

(2) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet vagy hivatalból az önkormányzat kezdeményezheti, továbbá a településrendezési terv keretében készített örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.

(3) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a. a védendő érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

b. azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó),

c. a védelem indoklását

d. ^[5]

(4)A védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a. a védelem alól törlendő érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

b. azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó),

c. a védelem megszüntetésének okait,

d. a védelem megszüntetését alátámasztó szakmai véleményt.

(5)A védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a. a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül;

b. a védett terület, érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette;

c. a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg;

d. ^[6]a védett érték magasabb védettséget kap

6. § (1) A helyi védelem elrendelése, védelem megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a települési főépítész gondoskodik.

(2) ^[7] Amennyiben az értékvizsgálat, vagy védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény nem a településrendezési terv részeként, hanem önálló munkarészként készül, ahhoz csatolni kell:

a. a döntést előkészítő települési főépítész szakmai véleményét.

b. Beszerezhető még az érintett ingatlanok tulajdonosai, érintett helyi, szakmai, társadalmi szervek, egyesülések (a továbbiakban együtt: érdekeltek) álláspontja a területileg illetékes kulturális örökségvédelmi szakhatóság támogató véleménye.

3.A döntés előkészítése során - a Képviselő-testületi döntés segítéséhez - beszerezhető még az érdekeltek (érintett ingatlanok tulajdonosai, érintett helyi, szakmai, társadalmi szervek, egyesülések) álláspontja.

(4)A helyi egyedi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell.

(5)A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítést követően 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(6)A kifüggesztés időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat, védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény megtekintését a településen biztosítani kell.

7. § (1) A helyi egyedi védelem elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:

a. az érdekelteket,

b. ^[8]

c. az illetékes építésügyi hatóságot,

d. az illetékes örökségvédelmi hatóságot.

8. §²

9. § (1) A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját, kivéve, ha csak egyes részei kerültek védetté nyilvánításra– védelem illeti.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek bővítése felújítása az épület teljes védelme esetén, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazhatók. Az épületeken, építményeken végzett bármilyen építési munka esetén örökségvédelmi szakember iránymutatásai szerint kell eljárni.

Amennyiben csak egyes részletek kerültek védelemre akkor értelem szerűen csak a védendő rész megőrzése kötelező.

(3)^[10]

(4)A védett értéket érintő építési munkák engedélyezése előtt településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.

(5)A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(6)Helyi egyedi védett épület bontására csak a teljes műszaki avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület, épületrész bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

10. § Helyi egyedi védelem alatt álló műtárgyak, keresztek, emlékek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.

11. § (1) A védelem alatt álló értékek jókarbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2) A védelem alatt álló értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

12. § (1) Az Önkormányzat a helyi egyedi védelem alá helyezett értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének támogatásának mértékét évente a költségvetési rendeletében határozza meg.

(2) A támogatás adott ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között - a Képviselő Testület állapítja meg.

13. § (1) A támogatás pályázat alapján nyerhető el. A Képviselő-testület minden év április 30-ig pályázatot írhat ki, amennyiben az azévi költségvetésben forrást tud biztosítani hozzá és meghatározza a pályázati feltételeket. A kérelmek beérkezésük sorrendjében kerülnek elbírálásra, a támogatás odaítéléséről a Képviselő-testület dönt.

2. A pályázatot a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

a. Amennyiben a munka építési engedély köteles: az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt,

b. Amennyiben a munka nem engedélyköteles:

ba)a tervezett felújítás részletes leírását,

bb)helyszínrajzot,

bc)az ingatlan tulajdoni lapját,

c. a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést,

d. a megpályázott munka elkészülésének határidejét,

e. a megpályázott összeg megjelölését, a felhasználásának tervezett módját és határidejét

f. előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.

(4)Csak azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtanak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.

(5)A támogatás odaítélését követően a pályázat nyertesével megállapodást kell kötni, mely tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.

(6)A támogatás kifizetésére a támogatott munka elvégzése után benyújtott elszámolást követően kerülhet sor.

(7)A településképi bírság az egyedi védelem alá helyezett értékek felújítása mellett tájékoztató füzetek, kiadványok, megjelentetésére, kiállítások szervezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások megtartására és a védelem alá helyezett érték megmentését elősegítő pályázati források lehívására is felhasználható.

(8)Költségvetési forráshiány, vagy a tulajdonos kérésére a közvetlen pénzügyi támogatás helyett az Egyedi helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa kérelme alapján a helyi építményadó alóli teljes, vagy részbeni mentességben részesülhet a helyi adókról szóló egyéb jogszabályok szerint.

14. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet az önkormányzat hivatalában.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:

a. megnevezését, jelenlegi és egykori rendeltetését,

b. pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

c. tulajdonos, kezelő, (bérlő) nevét, címét,

d. helyszínrajzát,

e. fotódokumentációját,

f. minden a védelem alá helyezés során keletkezett ügyiratot,

g. annak leírását, hogy mitől védett a védett érték vagy annak egy része,

h. a védelem alapjául szolgáló értékvédelmi javaslatot, örökségvédelmi adatlapot,

i. az eredeti tervdokumentáció másolatát – ha ez rendelkezésre áll,

j. a védett érték felmérési terveit – amennyiben ezek beszerezhetők, illetve előállíthatók,

k. minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart. (pl. védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek másolatát, milyen támogatást kapott).

3.A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

3. A területi védelem meghatározása

15. § Területi védelem alatt áll a település belterületének településképi szempontból meghatározott területe, mely területeken a területi védelem

a)a településszerkezet,

b)a telekstruktúra,

c)az utcavonal-vezetés,

d)az utcakép,

e)a település- és tájkarakter elemek

megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.

16. §³ Az 1. mellékletben felsorolt helyi területi védelemben részesülő területen kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép jellegzetességeinek, karakterének megtartása az alábbiak szerint:

a) . döntően oldalhatáron álló beépítés,

b) egyszintes (esetenként alápincézett, vagy tetőtér beépítéses kizárólag nem megemelt tetőtérrel)

c) kialakult utcavonal (minimális előkert, vagy utcavonali beépítés),

d) kialakult tetőgerinc irány,

e) hagyományos arányú, osztású nyílászárók (utcai ablakok 1:1,5 arányú, 2x3 fix osztású, középen felnyíló). Az épület utcai homlokzatán kizárólag fa anyagú és tölgy színű lehet, míg a többi homlokzaton az utcaihoz igazodó (arány, szín).

f) külső megjelenésében falazott, vakolt fehér kémény,

g) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre (az épület egyéb homlokfalára) helyezhető el, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető.

h) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.

i) Az építési telek utcavonalán tömör kerítés kizárólag soros rakással, helyi mészkőből építhető, ahol azt az illeszkedés és a hagyomány indokolja.

j) A terület építési telkeinek utcafrontján egy épület helyezhető el.

k) Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos kötelező előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.

l) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégismertető felirat helyezhető el úgy, hogy:

la) megjelenésével, színezésével, méreteivel ne okozzon esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban, és

lb) a cégismertető felirat nem adhat ki zajt, mesterséges fényt, és

lc) új építmény építésénél, meglévő építmény átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégismertető felirat elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.

m) A település közterületein és beépítésre szánt területén és településképi szempontból meghatározó területein kizárólag a 3. sz. mellékletben felsorolt növények telepíthetők.

n) A területi védelem alatt lévő területeken belül lévő aszfaltozott utak keresztirányú felbontása után a felbontott terület nagy-kockakő (18x18x15-18 cm) burkolatot kell kapjon teljes útpálya szélességben.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

4. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

17. § Településképi szempontból meghatározó területnek minősülnek az alábbi településrészek:

a. Nagyvázsony „Ófalu” jellegként jelen rendelet rajzi mellékletében lehatárolt területen, melyek egyúttal megfelelnek Nagyvázsony község Önkormányzat Képviselő Testületének Helyi Építési Szabályzatról szóló Rendeletében (továbbiakban R.) Lf-M, Lf-L, Lf-Lsz, jelű építési övezeteivel,

b. Nagyvázsony „Klasszikus falusias” jellegként jelen rendelet rajzi mellékletében lehatárolt területen, melyek egyúttal megfelelnek a R. Lf-1, lf-3*, Vt és Vkm jelű építési övezeteivel,

c. Az országos védelem alatt álló területek (védett források, víznyelők, barlangok), ex lege védett lápterületek Nagyvázsony hrsz: 015/1, 0171/1, 0232/1, 0240, 0242, 082, 089, 09/1.

d. A természetközeli területek (mocsár, nádas, sziklás területek) ahol épület nem helyezhető el.

e. Az érzékeny természeti területek (ÉTT).

f. A Natura 2000 területek.

g. Az országos ökológiai hálózat övezeteinek területei, ahol a jelen R előírásai mellett az egyéb jogszabályok előírásait is alkalmazni kell.

h. Az egyedi tájértékek (lásd 4. sz. melléklet)

i. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek, illetve a térségi jelentőségű tájképvédelmi övezetek területe, ahol jelen R előírásai mellett az egyéb jogszabályok előírásait is alkalmazni kell.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

5.Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

18. § (1) A település területén tilos az építmények tetőfedő anyagának zöld, kék, sárga, lila és ezek árnyalatainak megfelelő színezése az anyagától függetlenül.

(2) A település területén az R-ben Gksz és Gm övezetekbe nem tartozó építmények homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös színek illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei kivételével más színek nem alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a barna és zöld szín és annak árnyalatai is alkalmazhatók.

(3) A település területén támfalak természetes anyagútól (terméskő támfal, vagy terméskő borítású támfal) eltérőek nem lehetnek.

(4) Az R szerint külterületen, beépítésre nem szánt – mezőgazdasági terület, birtokközpont kivételével - a drótfonatos kerítésen, vadvédelmi hálón, karámon kívül más kerítés nem építhető.

(5) A R. szerinti Lf jelű övezetekben csak egyszintes lehet, max 10 m-es épületszélességgel, max. két építményszinttel (földszint, tetőtér). A tetőhajlás 38-45 fok közötti lehet, égetett agyagcserép, vagy ahhoz színben, struktúrában hasonló kiselemes fedéssel.

(6) A R. szerinti Lf övezetekben az épületek közterületről látszó falfelületeinek és nyílásai (ablakok, ajtók) arányainak egymással harmóniában és egyensúlyban kell állniuk, így az épület magassága arányosan viszonyuljon a nyílásokhoz, azok hossztengelye függőleges legyen, az ablakok, ajtók egyszerű, szimmetrikus elhelyezésűek legyenek. Ügyelni kell a tömör és áttört felületek arányára a közterületről látszó felületeken (legyen több a falfelület, mint az ablak vagy az ajtó).

6. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

19. §⁴ Az „Ófalu” jellegű területen belül a R. szerinti Lf-M övezetben az alábbi területi követelmények érvényesek:

a) A terület építési telkeinek utcafrontján egy épület helyezhető el, kivéve, ha a meglévő történelmileg kialakult állapot ettől eltérő.

b) Közfunkciót ellátó épületek és épületrészek kivételével – kizárólag magastetős épület építhető 40-45° tetőhajlásszöggel. A mellékfunkciójú épületek, melyek az utcafrontról nem láthatók 30-45 fok közötti tetőhajlással építhetők.

c) A homlokzatokon alkalmazni kell a szokásos sarkokon, éleken és a nyílások körüli vakolathúzásokat. Az épület oromfalán csak a hagyományos formavilágú vakolatdíszek helyezhetők el.

d) A homlokzat csak vakolt – festett (meszelt) felületű lehet. A lábazat tégla-, soros rakású terméskőburkolatú illetve festett lehet. Az oromfal anyaga lehet falazott, a homlokzattal megegyező homlokzatképzésű, natúr téglával rakott „macskalépcsővel” legalább az utcai oromfalon.

e) A területen egyes épületek jellemző homlokzati falfelületének színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében – csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók.

f) A tetőfedés anyaga csak hagyományos vörös illetve piros égetett agyagcserép, illetve természetes pala, nád lehet, közfunkciót ellátó épületek esetén kivételesen korcolt fémlemez is alkalmazható.

g) Az épületek közterületről látszó falfelületeinek és nyílásai (ablakok, ajtók) arányainak egymással harmóniában és egyensúlyban kell állniuk, így az épület magassága arányosan viszonyuljon a nyílásokhoz, azok hossztengelye függőleges legyen, az ablakok, ajtók egyszerű, szimmetrikus elhelyezésűek legyenek. Ügyelni kell a tömör és áttört felületek arányára a közterületről látszó felületeken (legyen több a falfelület, mint az ablak vagy az ajtó). Az utcai homlokzat ablakai a helyben szokásos középen felnyíló, 2x3 fix faosztású legyen.

h) Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.

i) Az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület magasságához (utcai homlokzatoknál azokét nem haladhatja meg). Az épület arányok megőrzése végett tetőtér beépítésnél a térdfal magassága a 40 cm-t nem haladhatja meg még akkor sem, ha a 4 m-es építménymagasság ezt megengedné.

j) A lakóépület szélessége legfeljebb 8,0 méter lehet az utcafronti homlokzattól számított 5 méter mélységig.

k) Keresztszárny az épület homlokvonalától számított 5m-en túli épületrészen alakítható.

l) A közfunkciót ellátó épületek kivételével a tető nem állhat 7 síknál többől.

m) A meglévő terep 1 métert meghaladó mértékben való rendezése nem megengedett.

n) ^[11]Az övezet telkeit a közterülettel határos telekhatáron a helyben kialakult anyag és formavilágú max. 160 cm magas kerítéssel lehet bekeríteni. Tömör kerítés csak a térségre jellemző mészkőből soros rakással építhető és min. 30%-ában futó növénnyel befuttatva. Fa anyagú kerítés min. 30%-os áttörtségű lehet és csak lazúros felületkezelést kaphat a fa eredeti színéhez közelálló színben. Egyéb kerítés min. 50% áttörtségű lehet, tömör a térségben szokásos soros rakású mészkő lábazattal.

o) A megengedett szintszám max. 2 (földszint + nem kiemelt tetőtér).

p) Az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el.

q) Erkély, lodzsa nem építhető.

r) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, az csak az épület egyéb homlokfalára telepíthető, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető.

s) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.

t) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

u) ^[12]

v) Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos kötelező előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.

w) Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos kötelező előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.

x) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégismertető felirat helyezhető el úgy, hogy:

xa) megjelenésével, színezésével, méreteivel ne okozzon esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban, és

xb) a cégismertető felirat nem adhat ki zajt, mesterséges fényt, és

xc) új építmény építésénél, meglévő építmény átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégismertető felirat elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.

y) Az Ófalu jellegű területen belül lévő aszfaltozott utak keresztirányú felbontása után a felbontott terület nagy-kockakő (18x18x15-18 cm) burkolatot kell kapjon teljes útpálya szélességben. A hosszában közművesítés, közműjavítás, vagy más okból felbontott útszakaszon az útpálya nagy-kockakő (18x18x15-18 cm) vagy az eredetivel megegyező burkolattal állítható helyre, mely teljes útpálya szélességben történjen függetlenül a hosszirányú felbontás szélességétől

20. § Az Ófalu jellegű területen belül a R. szerinti Lf-L és Lf-Lsz övezetben az alábbi egyedi követelmények érvényesek:

a. A terület építési telkeinek utcafrontján egy épület helyezhető el, kivéve, ha a meglévő történelmileg kialakult állapot ettől eltérő.

b. Közfunkciót ellátó épületek és épületrészek kivételével – kizárólag magastetős épület építhető 40-45° tetőhajlásszöggel. A mellékfunkciójú épületek, melyek az utcafrontról nem láthatók 30-45 fok közötti tetőhajlással építhetők.

c. A homlokzatokon alkalmazni kell a szokásos sarkokon, éleken és a nyílások körüli vakolathúzásokat. Az épület oromfalán csak a hagyományos formavilágú vakolatdíszek helyezhetők el.

d. A homlokzat csak vakolt – festett (meszelt) felületű lehet. A lábazat tégla-, soros rakású terméskőburkolatú illetve festett lehet. Az oromfal anyaga lehet falazott, a homlokzattal megegyező homlokzatképzésű, natúr téglával rakott „macskalépcsővel” legalább az utcai oromfalon.

e. A területen egyes épületek jellemző homlokzati falfelületének színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében – csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók.

f. A tetőfedés anyaga csak hagyományos vörös illetve piros égetett agyagcserép, illetve természetes pala, nád lehet, közfunkciót ellátó épületek esetén kivételesen korcolt fémlemez is alkalmazható.

g. Az épületek közterületről látszó falfelületeinek és nyílásai (ablakok, ajtók) arányainak egymással harmóniában és egyensúlyban kell állniuk, így az épület magassága arányosan viszonyuljon a nyílásokhoz, azok hossztengelye függőleges legyen, az ablakok, ajtók egyszerű, szimmetrikus elhelyezésűek legyenek. Ügyelni kell a tömör és áttört felületek arányára a közterületről látszó felületeken (legyen több a falfelület, mint az ablak vagy az ajtó). Az utcai homlokzat ablakai a helyben szokásos középen felnyíló, 2x3 fix faosztású legyen.

h. Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.

i. Az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület magasságához (utcai homlokzatoknál azokét nem haladhatja meg). Az épület arányok megőrzése végett tetőtér beépítésnél a térdfal magassága a 40 cm-t nem haladhatja meg még akkor sem ha a 4 m-es építménymagasság ezt megengedné.

j. Az épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, épület elbontása esetén annak helyén új épület építhető. 10 m-nél szélesebb utcai homlokzatszélességű épület nem engedélyezhető, kivéve a Pacsirta köz (hrsz:757) és a külterület által határolt telektömbben.

k. Keresztszárny az épület homlokvonalától számított 5 m-en túli épületrészen alakítható.

l. A közfunkciót ellátó épületek kivételével a tető nem állhat 7 síknál többől.

m. A meglévő terep 1 métert meghaladó mértékben való rendezése nem megengedett.

n. ^[13]Tömör kerítés csak a térségre jellemző mészkőből soros rakással építhető és min. 30%-ában futó növénnyel befuttatva. Fa anyagú kerítés min. 30%-os áttörtségű lehet és csak lazúros felületkezelést kaphat a fa eredeti színéhez közelálló színben. Egyéb kerítés min. 50% áttörtségű lehet, tömör a térségben szokásos soros rakású mészkő lábazattal..

o. Az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el.

p. Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, az csak az épület egyéb homlokfalára telepíthető, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető.

q. Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.

r. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

s. ^[14]

t. Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos kötelező előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.

u. Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos kötelező előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.

v. Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégismertető felirat helyezhető el úgy, hogy:

va)megjelenésével, színezésével, méreteivel ne okozzon esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban, és

vb)a cégismertető felirat nem adhat ki zajt, mesterséges fényt, és

vc)új építmény építésénél, meglévő építmény átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégismertető felirat elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.

21. § A Klasszikus falusias jellegű területen belül a R. szerinti Lf-3* övezetben az alábbi egyedi követelmények érvényesek

a. A terület építési telkeinek utcafrontján egy épület helyezhető el, kivéve, ha a meglévő történelmileg kialakult állapot ettől eltérő.

b. Az övezetben kizárólag magastetős épület építhető, a főtömeget meghatározó és az utcafrontot érintő tető 40-45° tetőhajlásszögű lehet.

c. A homlokzatokon alkalmazni kell a szokásos sarkokon, éleken és a nyílások körüli vakolathúzásokat. Az épület oromfalán csak a hagyományos formavilágú vakolatdíszek helyezhetők el.

d. A homlokzat csak vakolt – festett (meszelt) felületű lehet. A lábazat tégla-, soros rakású terméskőburkolatú illetve festett lehet. Az oromfalak anyaga lehet falazott, a homlokzattal megegyező homlokzatképzésű, natúr téglával rakott „macskalépcsővel” az utcai és az utcával ellentétes oromfalon is.

g. Az övezetben maximális beépíthető földszinti bruttó alapterület telkenként max. 300m2

h. Az épületek közterületről látszó falfelületeinek és nyílásai (ablakok, ajtók) arányainak egymással harmóniában és egyensúlyban kell állniuk, így az épület magassága arányosan viszonyuljon a nyílásokhoz, azok hossztengelye függőleges legyen, az ablakok, ajtók egyszerű, szimmetrikus elhelyezésűek legyenek. Ügyelni kell a tömör és áttört felületek arányára a közterületről látszó felületeken (legyen több a falfelület, mint az ablak vagy az ajtó). Az utcai homlokzat ablakai a helyben szokásos középen felnyíló, 2x3 fix faosztású legyen max. 120/150 nagyságú ablakokkal.

i. Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.

j. Az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület magasságához (utcai homlokzatoknál azokét 1,0 méternél nagyobb mértékben nem haladhatja meg). Az épület arányok megőrzése végett tetőtér beépítésnél a térdfal magassága a 40 cm-t nem haladhatja meg még akkor sem ha a 4 m-es építménymagasság ezt megengedné.

k. Az épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, épület elbontása esetén annak helyén új épület építhető. 7,5 m-nél szélesebb utcai homlokzatszélességű épület nem engedélyezhető.

l. Keresztszárny az épület homlokvonalától számított 5m-en túli épületrészen alakítható.

m. A közfunkciót ellátó épületek kivételével a tető nem állhat 7 síknál többől.

n. A meglévő terep 1 métert meghaladó mértékben való rendezése nem megengedett.

o. ^[15]Tömör kerítés csak a térségre jellemző mészkőből soros rakással építhető és min. 30%-ában futó növénnyel befuttatva. Fa anyagú kerítés min. 30%-os áttörtségű lehet és csak lazúros felületkezelést kaphat a fa eredeti színéhez közelálló színben. Egyéb kerítés min. 50% áttörtségű lehet, tömör a térségben szokásos soros rakású mészkő lábazattal.

p. Az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el.

q. Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, az csak az épület egyéb homlokfalára telepíthető, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető.

r. Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.

s. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

t. ^[16]

v. Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos kötelező előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.

z. Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégismertető felirat helyezhető el úgy, hogy:

za)megjelenésével, színezésével, méreteivel ne okozzon esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban, és

zb)a cégismertető felirat nem adhat ki zajt, mesterséges fényt, és

zc)új építmény építésénél, meglévő építmény átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégismertető felirat elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.

22. § A Klasszikus falusias jellegű területen belül a R. szerinti Lf-1 övezetben az alábbi egyedi követelmények érvényesek:

a. A terület építési telkeinek utcafrontján egy épület helyezhető el, kivéve, ha a meglévő történelmileg kialakult állapot ettől eltérő.

b. Az övezetben kizárólag magastetős épület építhető, a főtömeget meghatározó és az utcafrontot érintő tető 40-45° tetőhajlásszögű lehet.

c. A homlokzatokon alkalmazni kell a szokásos sarkokon, éleken és a nyílások körüli vakolathúzásokat. Az épület oromfalán csak a hagyományos formavilágú vakolatdíszek helyezhetők el.

h. Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.

i. Az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület magasságához (utcai homlokzatoknál azokét 1,0 méternél nagyobb mértékben nem haladhatja meg). Az épület arányok megőrzése végett tetőtér beépítésnél a térdfal magassága a 40 cm-t nem haladhatja meg még akkor sem ha a 4 m-es építménymagasság ezt megengedné.

k. Keresztszárny az épület homlokvonalától számított 5m-en túli épületrészen alakítható.

l. A közfunkciót ellátó épületek kivételével a tető nem állhat 7 síknál többől.

m. A meglévő terep 1 métert meghaladó mértékben való rendezése nem megengedett.

n. ^[17]Tömör kerítés csak a térségre jellemző mészkőből soros rakással építhető és min. 30%-ában futó növénnyel befuttatva. Fa anyagú kerítés min. 30%-os áttörtségű lehet és csak lazúros felületkezelést kaphat a fa eredeti színéhez közelálló színben. Egyéb kerítés min. 50% áttörtségű lehet, tömör a térségben szokásos soros rakású mészkő lábazattal.

o. Az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el.

r)Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

s)^[18]

t)Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos kötelező előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.

u)Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos kötelező előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.

v)Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégismertető felirat helyezhető el úgy, hogy:

va)megjelenésével, színezésével, méreteivel ne okozzon esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban, és

vb)a cégismertető felirat nem adhat ki zajt, mesterséges fényt, és

23. § A Klasszikus falusias jellegű területen belül a R. szerinti Vt övezetben az alábbi egyedi követelmények érvényesek:

a. Új épület csak a Balaton-felvidéki népi építészet hagyományokhoz és értékekhez alkalmazkodó anyagok használatával építhető, a meglévő, hagyományos épületekhez igazodó tömeg- és téralakítással, ennek érdekében az új épületek építése, bővítése során a településképbe való illeszkedés a szomszédos épületeket is ábrázoló arculati tervvel igazolandó.

b. Közfunkciót ellátó épületek és épületrészek kivételével – kizárólag magastetős épület építhető 40-45° tetőhajlásszöggel, de az épület alapterületének 30%-át meg nem haladó, jellemzően közterületről nem látszó részén, 40°-nál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Fémlemez, bit. zsindely és táblás lemezfedés csak a természetes cserép színéhez és felületi struktúrájához igazodó lehet. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.

c. Az utcafronton lakóépület csak oromfalas kialakítású épület építhető.

d. A lakóépület szélessége legfeljebb 10,0 méter lehet az utcafronti homlokzattól számított 5 m mélységig.

e. Keresztszárny az épület homlokvonalától számított 5m-en túli épületrészen alakítható.

f. A homlokzat csak vakolt – festett (meszelt) felületű lehet. A lábazat tégla-, soros rakású terméskőburkolatú illetve festett lehet. Az oromfal anyaga lehet falazott, a homlokzattal megegyező homlokzatképzésű, natúr téglával rakott „macskalépcsővel” legalább az utcai oromfalon.

g. A területen egyes épületek jellemző homlokzati falfelületének színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében – csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók.

h. A homlokzatokon alkalmazni kell a szokásos, sarkokon, éleken és a nyílások körüli vakolathúzásokat. Az épület oromfalán csak a hagyományos formavilágú vakolatdíszek helyezhetők el.

i. Az övezet telkeit a közterülettel határos telekhatáron a helyben kialakult anyag és formavilágú max. 160 cm magas kerítéssel lehet bekeríteni. Tömör kerítés csak a térségre jellemző mészkőből soros rakással építhető és min. 30%-ában futó növénnyel befuttatva. Fa anyagú kerítés min. 30%-os áttörtségű lehet és csak lazúros felületkezelést kaphat a fa eredeti színéhez közelálló színben. Egyéb kerítés min. 50% áttörtségű lehet max. 60 cm magas tömör a térségben szokásos soros rakású mészkő lábazattal. Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint oldal és hátsókertben építendő kerítés magassága nem haladhatja meg a 1,80 m-t.

j. Az épületek közterületről látszó falfelületeinek és nyílásai (ablakok, ajtók) arányainak egymással harmóniában és egyensúlyban kell állniuk, így az épület magassága arányosan viszonyuljon a nyílásokhoz, azok hossztengelye függőleges legyen, az ablakok, ajtók egyszerű, szimmetrikus elhelyezésűek legyenek. Ügyelni kell a tömör és áttört felületek arányára a közterületről látszó felületeken (legyen több a falfelület, mint az ablak vagy az ajtó).

k. Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégismertető felirat helyezhető el úgy, hogy:

ka)megjelenésével, színezésével, méreteivel ne okozzon esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban, és

kb)a cégismertető felirat nem adhat ki zajt, mesterséges fényt, és

kc)új építmény építésénél, meglévő építmény átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégismertető felirat elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.

l)Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre az épület egyéb homlokfalára helyezhető el, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető.

m)Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.

n)Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

o)Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos kötelező előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.

24. § A Klasszikus falusias jellegű területen belül a R. szerinti Vkm övezetben az alábbi egyedi követelmények érvényesek:

a. Az övezetben építési és egyéb átalakítási, felújítási munkák végzése kizárólag a rekonstrukció megvalósítása érdekében, a művi és természeti értékek védelmének biztosítása mellett történhet az illetékes örökségvédelmi hatóság bevonásával.

b. Az övezetben valamennyi építési, átépítési, ill. átalakítási munkához (épületek, építmények bontása, átalakítása, elhelyezése, kertépítészeti átalakítási munkák, fák kivágása, növényzet telepítése stb.) a műemléki jelentőségű területen és a kastélyparkban az illetékes örökségvédelmi hatóság, továbbá a település jegyzőjének hozzájárulása szükséges.

c. A Zichy-kastély parkjának táji, természeti értékei, a természetközeli ökoszisztémák védelme biztosítandó. Fa kizárólag kertrekonstukciós terv alapján, ill. abban az esetben vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, ill. balesetveszély elhárítása teszi szükségessé. Fakivágás a település jegyzőjének engedélyével végezhető.

d. A Zichy-kastély parkjának átalakítása, kerti építmények elhelyezése, növényzet telepítése kizárólag kerttörténeti kutatás alapján készült kertrekonstrukciós terv alapján történhet. Kertrekonstrukciós tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök készíthet (a kertrekonstrukciós tervnek favédelmi tervet, kertrendezési tervet, finom tereprendezési tervet, részletterveket, az e munkarészekhez tartozó műleírásokat, valamint a kerttörténeti kutatást igazoló rajzi és szöveges munkarészeket, térképmellékleteket kell tartalmaznia).

7. Az egyes jellegeken belüli építési övezetek sajátos előírásai

25. §

Az „Újfalu” jellegű a R. szerinti Lf-2, Lf-3, Lf-4 és Lf-5 övezetben az alábbi egyedi követelmények érvényesek

1.A lakóépület csak egy épülettömegben helyezhető el. A telken elhelyezésre kerülő nem lakófunkciók maximálisan további egy épülettömegben helyezhetők el kivéve a minimális telekméretet többszörösen meghaladó telket, ahol a telekszám többszörösének megfelelő számú épület helyezhető el a fő szabályok betartásával. Lakófunkciójú, vagy főrendeltetésű épület terve vagy megléte nélkül nem engedélyezhető gazdasági funkciójú épület, kivéve az Lf-5 övezetet. Csak épített kémény (szerelt nem) létesíthető.

2.Az épületek csak magastetővel létesíthetők. Az Lf-2 övezetben a fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40^o-nál alacsonyabb, 45^o-nál meredekebb nem lehet. Az Lf-3 övezetben 30-45^o közötti lehet.

3.Az övezetben égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Fémlemez, és táblás lemezfedés csak a természetes cserép színéhez és felületi struktúrájához igazodó lehet. A hagyományos szürke palafedés csak az Lf-2 területeinek melléképületein ill. a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.

4.Az épületek gerincmagassága felfelé nem térhet el 1 m-nél nagyobb mértékben a szomszédos épületek átlagos gerincmagasságától. Utcai homlokzatszélessége az Lf-2 és Lf-3 övezetekben a 10 m-t nem haladhatja meg.

5.Az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani a használatba vételi engedély megkéréséig a jelen rendelet 3. mellékletében megadott növénylistából választva.

6.Építési telken egy épülettömegben meglévő több helyrajzi számon szereplő lakóegységek csak az egész épülettömegre kiterjedő egységes terven tervezhetők egy-egy épületrész felújításakor is.

26. §

A „Kisvárosias” jellegű R. szerinti Lke övezetben az alábbi egyedi követelmények érvényesek

(1)Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható a fémlemez, és táblás lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a terület melléképületein ill. a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. Csak épített kémény (szerelt nem) létesíthető.

(2)Meglévő lapostetős épület (csoport) esetében törekedni kell annak felújítása, átalakítása esetében a 4. pont szerinti magastető kialakítására. Épülettömegenként egységesen.

(3)Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést.

(4)Foghíj beépítés esetén az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület és a környezeti átlag magasságához.

(5)Az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani a használatba vételi engedély megkéréséig.

(6)Építési telken egy épülettömegben meglévő több helyrajzi számon szereplő lakóegységek csak az egész épülettömegre kiterjedő egységes terven tervezhetők egy-egy épületrész felújításakor is.

27. §

A R. szerinti Vk övezetben az alábbi egyedi követelmények érvényesek

1.Amennyiben az épületek magastetővel készülnek, úgy a fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 30^o -nál alacsonyabb, 45^o -nál meredekebb nem lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Fémlemez, és táblás lemezfedés csak a természetes cserép színéhez és felületi struktúrájához igazodó lehet. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.

2.Központi vegyes övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a. az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani jelen rendelet 3. mellékletében felsorolt növénylistából választva,

b. a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

c. intézményi létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.

28. §

A „Gazdasági“ jellegű a R. szerinti Gm és Gksz övezetekben az alábbi egyedi követelmények érvényesek

1.A fő tömeget meghatározó épület tetőszerkezetének hajlása 10-45 fok közötti, alkalmazkodva a kialakult környezetéhez és figyelembe véve az épület szélességét. A héjazat színe csak a természetes cserép színéhez közelálló vagy zöld lehet és minden esetben csillogás mentes.

2.Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a. a gazdasági övezetekben az egyes telkek minimális zöldfelületi borítottsága min 35 %.

b. az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/3-át boríthatja.

c. a gazdasági övezetekben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a közterülettel határos telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. Az oldal és a hátsókertben legalább 4 m széles, többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv, az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) álló növényzet létesítendő, amennyiben azok közterülettel határosak. A Gksz-2 építési övezetben a szabályozási tervlapon jelölt sávban háromszintű növényzettel történő beültetés kötelező.

d. a növényfajok kiválasztásakor jelen rendelet 3. mellékletét kell figyelembe venni.

29. §

A R. szerinti Üü övezetben az alábbi egyedi követelmények érvényesek

(1)Az üdülőházas területen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a)az egyes telkek területének legalább 60 %-át zöldfelületként kell megtartani, ill. kialakítani. Ez feltétele az építési engedélyezési eljárásnak.

b)törekedni kell a természetes, ill. természetközeli állapotú gyep- és erdőtársulások megőrzésére. Zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során a jelen rendelet 3. mellékletében lévő növényfajok alkalmazandók.

30. §

A R. szerinti Kte övezetben az alábbi egyedi követelmények érvényesek

1.A temetők telekhatára mentén 5 m mélységben többszintű növényzetből álló (fasor alatta cserjesávval) növénysáv létesítendő. Építmény (sír, síremlék, mauzóleum) csak e sávon belül helyezhető el.

2.A nagyvázsonyi temető (440/1, 440/2 hrsz-ú területek) növényegyedeinek védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé.

31. §

A R. szerinti Ksp övezetben az alábbi egyedi követelmények érvényesek

(1)Az építési övezetekben az épületkialakítás feltételei a következők:

a)A fő tömeget alkotó épületrész épületenként 37-45° közötti hajlásszöggel nyeregtetőként létesíthető, kivéve a lovarda épülete és az egyéb kiszolgáló építmények mint pl. fedett lóbeálló stb., ahol ez 15-40° lehet és kiszolgáló építmény esetén a nyeregtetőtől eltérő tetőformájú is lehet.

b)Tetőhéjalásként piros cserép, ill. korcolt lemezfedés alkalmazható. Pala, bitumenes zsindely és kistáblás lemezfedés nem alkalmazható. Egyéb héjalás csak a településképi véleményezés alapján lehetséges.

c)A homlokzati felületek anyagai lehetnek tégla, fa, kő, vakolat pasztell színekben, telt és harsány színek nem alkalmazhatók. A színek esetében is figyelembe veendő a településképi vélemény javaslata.

(2)A 16 méternél hosszabb épületek homlokzatait építészeti eszközökkel tagolni kell.

(3)Az övezetben kizárólag fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból álló áttört kerítés létesíthető max. 60 cm magas lábazattal. Tömör kerítés az övezetben nem alakítható ki.

(4)Különleges sport terület övezetében a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a)az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyepcserje-és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/2-ét boríthatja.

b)a növénytelepítés során jelen rendelet 3. mellékletében szereplő fajokból kell választani.

c)telkek megosztása esetén az (a)-(d) pontok előírásainak minden kialakuló telek esetén érvényesülnie kell.

(5)A gépjárművek telken belüli tárolására az alábbi előírások vonatkoznak:

a)fedett gépjárműtároló új épület esetén csak a fő rendeltetést szolgáló épületben ill. azzal egybeépítetten helyezhető el,

b)felszíni parkolók fásítva alakítandók ki, négy parkolóhelyenként 1 db, környezettűrő lombos fa telepítendő,

c)a talaj és a felszín alatti vizek védelme, a terület érzékenysége miatt a gyephézagos burkolat használata tilos.

(6)A közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából csak terepszint alatti elhelyezés engedélyezhető, még akkor is, ha a közhálózat föld feletti vezetésű.

32. §

A Zöldfelületi jellegű területen az alábbi egyedi követelmények érvényesek

(1)A területen a zöldfelülettel borított terület legalább 1/3-át háromszintű növényzet (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.

(2)A tájkarakter megőrzése érdekében zöldterületek kialakítása, növénytelepítés során jelen rendelet 3. mellékletének növényfajaiból kell választani.

(3)A kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell a növényzet kivágójának gondoskodnia. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként meg kell határozni.

33. §

Az Erdő jellegű területeken az alábbi egyedi követelmények érvényesek

(1)Gazdasági rendeltetésű erdőterületen kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (pl: erdészház, közösségi vadászház, legfeljebb 1,8 m magas, áttört kialakítású vadvédelmi célú kerítés) építhető, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja.

(2)Védett rendeltetésű erdőterületeken a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természet közeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Erdőtelepítés, erdőfelújítás során kizárólag őshonos fafajok alkalmazhatók.

(3)Az épületek, építmények kizárólag tájba illő, hagyományos szerkezetűek, magastetős, 35°-45° tető hajlásszögűek lehetnek. Az épületek maximális szélessége 12 m lehet.

34. §

A Mezőgazdasági jellegű területeken az alábbi egyedi követelmények érvényesek

(1)Az egyes övezetekben bármilyen rendeltetésű épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással, magastetővel létesíthető.

(2)A 100 m2-nél nagyobb homlokzati felületek tagoltan alakíthatók ki.

(3)Kerítés kizárólag élősövényből létesíthető, kivéve az erdővel határos mezőgazdasági területeket, ahol legfeljebb 1,8 m magas, áttört kialakítású vadvédelmi célú kerítés építhető.

(4)Vízfolyások mentén 50-50 m-es sávban épületek, építmények nem helyezhetők el, a gyep művelésű területhasználat megőrizendő.

(5)A R. szerinti Védendő tájhasználatú övezetben:

a)nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi természeti állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

b)Az övezetben nyilvános illemhely, önálló reklámhordozó nem helyezhető el.

c)Az övezetben kerítések nem létesíthetők.

(6)A R. szerinti Árutermelési övezetben:

a)Terményszárító, silótorony, takarmánykeverő, és víztorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető, azonban a 10 m-nél magasabb építmények környezetbe illesztését az engedélyezési tervhez mellékelendő látványtervvel kell igazolni.

b)Tanyagazdaság épületei, építményei és a hozzájuk tartozó udvar, szérűskert számára a telken belül területet kell elkülöníteni (tanyaudvar), amely nagysága nem haladhatja meg a 6000 m2-t.

c)A tanyaudvar körül kerítés csak fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból készíthető. Tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.

d)Az övezetben lévő ex lege védett források, lápok zavartalan állapotban őrzendők meg, a területek mezőgazdasági hasznosítása során ezeket a területrészeket változatlan állapotban kell megtartani.

35. §

A R. szerinti Kk-muep övezetben az alábbi egyedi követelmények érvényesek

(1)Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet. Égetett natúr agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazandó. Nem alkalmazható táblás, vagy táblásított lemezfedés.

(2)Az övezet telkeit max. 200 cm magas dróthuzal, vagy drótháló kerítéssel lehet bekeríteni, melyet a belső oldalról teljes hosszban tájhonos cserje és kúszónövény takarással kell ellátni az illetékes államigazgatási szerv tájhonos növénylistájából kiválasztott növényfajokkal.

(3)Az övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

az egyes telkek területét gyepként kell megőrizni, kivéve a beépített területrészeket és a hozzá vezető utakat melyekkel együtt a burkolt felület a telek max. 3%-a lehet.

(4)Az övezet közműbekötéseit a szolgáltatói hálózatra terepszint alatt kell kialakítani.

8. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

36. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:

a. területi helyi védelem alatt álló területek,

b. településképi szempontból meghatározó területek (Ófalu és Klasszikus falusias jellegű területek)

c. műemlék területe, műemléki környezet területe,

d. temető területe,

e. régészeti lelőhely területe,

f. Natura 2000 terület,

g. országos ökológiai hálózat mag-, folyosó és pufferterülete,

h. helyi jelentőségű természetvédelmi terület,

i. az R-ben erdőterületként szabályozott területek,

j. a törvény erejénél fogva védett források területe,

k. tájképvédelmi terület.

(2)A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az R szerint az (1) bekezdés alá nem tartozó beépítésre nem szánt területek, és az R szerinti Gm és Gksz területek.

9. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

37. § (1) Az Ófalu és a Klasszikus falusias jellegű területeken csak - a 4. melléklet szerinti anyagú és színű - egységes megjelenésű információs vagy más célú berendezés helyezhető el.

(2) A település területén óriásplakát, építési reklámháló, fényreklám, zajreklám nem helyezhető el.

(3) A reklámok közterületen és magánterületen történő elhelyezését szabályozó önkormányzati rendeletben meghatározott tilalmak és rendelkezések alól az önkormányzat polgármestere eltérést engedhet az alábbi feltételek esetén:

a)a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges, és

b)legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra

történik a reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése.

V. Fejezet

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

10. Rendelkezés a szakmai konzultációról

38. § A nem engedélyköteles építési tevékenység megkezdését megelőzően az építtető köteles a tervezett építési tevékenységgel kapcsolatosan településkép-védelmi tájékoztatást kérni és szakmai konzultációt kezdeményezni az önkormányzatnál.

39. § (1) A szakmai konzultáció során kiállított emlékeztetőnek tartalmaznia kell azt, hogy a benyújtott arculati terv szerint a tervezett építmény elhelyezése, építése az élő, élettelen természetes, és meglévő épített környezethez illeszkedik-e vagy sem.

(2) ^[19] A szakmai konzultáció a települési főépítész feladata. Az emlékeztető csak azt követően adható ki a kérelmező részére, ha azt előzetesen a polgármester jóváhagyta.

VI. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

11. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

40. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni Nagyvázsony teljes közigazgatási területén valamennyi, a külön Korm. rendeletben meghatározott építési engedély köteles építési tevékenységek tekintetében.

12. A véleményezési eljárás részletes szabályai

40/A. §⁵ A képviselő-testület a véleményezési eljárás során az önkormányzati hatósági hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

41. § (1) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész szakmai álláspontja képezi.

(2) A településképi véleményezési eljárást az építtető, vagy a tervező a rendelet 2. melléklete szerinti kérelemben terjesztheti elő, az abban felsorolt mellékeltek benyújtásával.

(3) A főépítész csak a hiánytalanul összeállított tervdokumentációt véleményezi.

^[20](4) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a)a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének;

b)megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;

c)több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén

ca)biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága;

cb)a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(5)Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a)a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát;

b)az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(6)Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a)azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez;

b)a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival;

c)a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá

d)a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(7)A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy:

a)a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata:

aa)korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát;

ab)korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát;

ac)megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően

ad)a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

b)az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra

VII. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

13.⁶ A bejelentési eljárásról

42. §⁷ A képviselő-testület a településképi bejelentési eljárás során az önkormányzati hatósági hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

43. § (1) A településképi bejelentési eljárásban a polgármester települési főépítész szakmai közreműködését veheti igénybe.

(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(3) Részletes vizsgálati szempontok:

a) nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát,

b) megjelenésével, színezésével, méreteivel nem okoz-e esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban,

c) az épület, kerítés homlokzati architektúrájához illeszkedik e.

44. § A településképi bejelentési eljáráshoz csatolni kell a reklámnak, reklámhordozónak, cégismertető feliratnak a 43. § (3) bekezdés szerinti vizsgálatot lehetővé tevő műszaki leírását és látványtervét.

VIII. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

14. A településképi kötelezési eljárás

44/A. §⁸ A képviselő-testület településképi kötelezési eljárás során az önkormányzati hatósági hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

45. § (1) A polgármester a rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében - a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján – kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki.

(2) A kötelezési eljárás lefolytatható különösen építési tevékenységgel összefüggésben megtartott szakmai konzultáció eredményeképpen kiadott emlékeztetőben foglalt, a településképi véleményben foglalt településképi követelmény figyelmen kívül hagyásával megvalósult építés esetén. Kötelezési eljárás lefolytatható úgy is, hogy azt nem előzte meg szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás.

(3) A kötelezési eljárás lefolytatható hivatalból, vagy kérelemre.

(4) Kötelezési eljárást kezdeményező kérelem az önkormányzatnál írásban nyújtható be, és a kérelemben meg kell jelölni, hogy a rendelet mely szakaszában foglalt településképi követelmény nem teljesülése miatt történik a kezdeményezés.

(5) A polgármester a tényállás tisztázása során köteles beszerezni a települési főépítész szakmai állásfoglalását.

(6) A településképi kötelezés irányulhat építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására.

15. ^[21] A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

46. § (1) ^[22] A polgármester településkép védelmi bírságot szab ki a lefolytatott településképi kötelezési eljárás során a magatartás elkövetőjével szemben, amennyiben megállapítja, hogy az építési tevékenységre a korábban kiadott szakmai konzultáció eredményeképpen kiadott emlékeztetőben vagy a településképi véleményezési eljárás során kiadott véleményben foglalt településkép követelmény megsértésével került sor.

(2) ^[23]

(3) ^[24] A településkép védelmi bírságot legmagasabb összege 1 000 000,-Ft. A településkép védelmi bírságot a jogsértő állapot előírt határidőn belüli megszüntetésének elmulasztása miatt ismételten is kiszabható.

(4) ^[25] A településkép védelmi bírságot kiszabásakor a polgármester mérlegeli a jogsértő magatartás súlyát, különösen a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát. A polgármester a bírság kiszabása során köteles beszerezni a települési főépítész szakmai állásfoglalását a településkép védelméhez fűződő érdeksérelem mértékének megállapítása érdekében.

(5) ^[26] A befolyt településkép védelmi bírságot az önkormányzat költségvetésében elkülönítetten kezeli. A befolyt bírság összege kizárólag a közterületek, utak járdák felújítására, fejlesztésére, építésre, továbbá a helyi egyedi védelem alatt álló építmények megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének támogatása érdekében a Környezetvédelmi Alap bevételének növelésére lehet felhasználni. A Képviselő-testület évente a költségvetési rendelet megalkotásával egyidejűleg dönt az előző évben befolyt településkép védelmi bírságot felhasználásáról.

IX. Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

16. Hatálybalépés

47. § (1) E rendelet 2017. december 31-én lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

17. Átmeneti rendelkezések

48. § Hatályát veszti:

a. Nagyvázsony Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi jelentőségű védett természeti területek védettségének fenntartásáról szóló 22/2007.(XII.27.) sz. önkormányzati rendelete,

b. Nagyvázsony Község Önkormányzata Képviselő-testületének Nagyvázsony Kinizsi u. 57. szám (hrsz:554) alatti épület helyi védelem alá helyezéséről szóló 18/2008.(XII.15.) sz. önkormányzati rendelete.

c. Nagyvázsony Község Önkormányzata Képviselő-testületének Nagyvázsony Kinizsi u. 78. szám (hrsz:1040/2) alatti épület helyi védelem alá helyezéséről szóló 8/20098.(VII.29.) sz. önkormányzati rendelete

d. Nagyvázsony Község Önkormányzata Képviselő-testületének Nagyvázsony hrsz:420 alatti ingatlan helyi védelem alá helyezéséről szóló 15/2009.(XII.05.) sz. önkormányzati rendelete

1. melléklet

2.1. HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK, ÉPÜLETRÉSZEK

Ssz.	*Név*	*EOV koordináta (NY-K)*	*EOV koordináta (D-É)*	*Tipizálás*	*Pontos helyszín*	*Hrsz felmérőlap alapján (Típus)*	*Hrsz felmérőlap alapján (Érték)*	*Főbb jellemzők*
1	Zichy kastély	547453	183686	Kastély	Kossuth u. 12.	HRSZ	204/1	1762-ben barokk stílusban épült kastély. 1815-ben klasszicista stílusban részben átalakították, ekkor készült a timpanonos, oszlopos főbejárat is. Védett parkkal övezett épület, a Veszprém-Tapolca közti út mellett.
2	Hársfa sor	547447	183771	Fasor	Zichy kastély mögött.	HRSZ	204/1 a), b) és c)	A Zichy kastély parkjában, a kastélytól induló idős hársfa sor. Jó állapotban van, tájképileg meghatározó érték.
3	Nagyvázsony,Kastélypark				Kastélypark		204/2. 239., 234.	Helyi jelentőségű természeti területen a növényzet megőrzése
3	Faluvégi kereszt	547056	183712	Feszület	Belterület szélén.	HRSZ	0140/1	Vöröskőből készült feszület, korpusszal és alatta Szűz Mária szoborral, szépen formált talapzattal. Vöröskő oszlopok között alacsony vaskerítéssel elkerítve, két oldalán egy-egy idős (180-200 éves) hársfa áll.
4	Középkori híd	547109	183423	Híd	Séd-patak felett, belterülettől Ny-i irányban.			Középkorban létesített híd, a patak felett kő boltozattal ível át. Egyszerű, korlát nélküli, természethez igazodó létesítmény.
5	Népi lakóház	547630	183532	Lakóépület	Rákóczi u. 46.			Szépen felújított népi lakóház. Oromfalas, macskalépcsővel, az oromfalon két ablakkal, padlásszellőzőkkel és vakolatarchitektúrával. Cseréptetős. A lakóházzal szemben, a kert másik oldalán kisebb gazdasági épület is áll, elhelyezése jellemző.
6	Lakóház	564982	183180	Lakóépület	Jókai u. 28.	HRSZ	357	Szépen felújított népi lakóház. Parasztbarokk ívekkel kialakított oromfallal, udvari homlokzaton oszlopos bejárattal. Cseréptetős, szépen formált, vakolt kéményekkel. A homlokzat részben vadszőlővel befuttatva.
7	Népi lakóház	547059	183061	Lakóépület	Jókai u. 13.			Szépen felújított népi lakóház. Oromfalas, macskalépcsővel, az oromfalon két ablakkal, padlásszellőzővel és vakolatkeretezésekkel. Cseréptetős. Épülethez illő kőkerítéssel és fa kapuval.
8	Lakóház	547066	183030	Lakóépület	Jókai u. 6.	HRSZ	643	Szépen felújított népi lakóház. Oromfalas, macskalépcsővel, az oromfalon három ablakkal és két padlásszellőző nyílással, vakolattal kialakított évszámmal. Palatetős. Jellegzetes beépítéssel.
9	Útszéli feszület	546564	182223	Feszület	Belterületi út mellett, Nemesleányfalu u. végén.	HRSZ	716	Települési út mellett felállított feszület, kisméretű, fémből készült korpusszal, szépen formált talapzattal. A kereszthez tartozó kis területet három oldalon terméskő falazat, a homlokoldalon kovácsoltvas rács védi.
10	Harangláb	546482	182307	Harangláb	Nemesleányfalu u.	HRSZ	787	Zöldfelületen felállított harangláb. Két egyszerű kő oszlopon kis cserépfedésű tetővel, haranggal.
11	Tűzoltó szertár	546471	182379	Tűzoltószertár	Nemesleányfalu u.	HRSZ	731	Jellegzetes falusi védelmi épület. Közterületen, utcára merőleges elhelyezéssel, cserépfedéssel, oromfalán kétszárnyú fa kapuval. Barnás vakolatfelületen fehér vakolatsáv díszítéssel.
12	Szentjakabi templom rom	546002	181961	Templom	Nemesleányfalusi temető.	HRSZ	088/a	Az egykori, román stílusban épült templomrom maradványait csak a földdel borított, fűvel benőtt domb jelzi a temető területén.
13	Lakóház	546421	182207	Lakóépület	Akácfa u. 11.			Parasztbarokk íves lezárású oromfallal készült, felújított lakóház. Oszlopos, macskalépcsős oromzattal lezárt bejárati tornáccal, cseréptetővel. A homlokzatokon vakolatkeretek, felirat és évszám látható. Az épülethez illő rakott kőfal kerítéssel és kovácsoltvas kapuval.
14	Falukút	546079	182124	Kút	Nemesleányfalu településrész.	HRSZ	088	Négyszögletes betonkávával kialakított kút. Mellette itatóvályúk sora látható, mezőgazdasággal kapcsolatos egyedi tájérték.
15	I. világháborús emlékmű	547134	182937	Emlékmű	Kinizsi utca, a Polgámesteri Hivatal kertje.	HRSZ	1027	I. világháborús emlékmű, katonaszoborral, hősi halottak nevét tartalmazó márványtáblával, a talapzaton magyar címerrel. Rendezett, szép környezetben.
16	Református templom	547131	182980	Templom	Kinizsi u. 67.	HRSZ	565	Egyhajós templom, bejárati oldalon középen 1800-ban hozzáépített, majd 1830-ban átépített, barokk vonásokat mutató toronnyal. Fehér és homokszínűre festett homlokzattal, a tájegységre jellemző színezéssel.
17	Weiss Dávid féle kocsma	547091	182984	Közintézmény épülete	Rákóczi u. 46.	HRSZ	634	Weiss Dávid féle kocsma, később iparoskör épülete. Földszintes polgári épület, cserépfedéssel, homlokzati vakolatarchitektúrával (párkány, ablakszemöldök, vakolat lizénák).
18	Régi iskolaépületen emléktábla	547236	182932	Emléktábla	Kinizsi utca, régi iskolaépület (általános iskola).	HRSZ	554	Egyszerű építésű földszintes épület falán levő emléktábla, díszes vakolatkeretezéssel. Felirata szerint az iskola a XX. század elején épült a Todesco Hermen-féle iskola helyén.
19	Polgárház	547340	182863	Lakóépület	Kinizsi u. 72.	HRSZ	1043	Ún. Detsch Lipót féle, földszintes polgári ház. Palatetős, oromfalas, festett homlokzattal. Az épület vakolatarchitektúrával rendelkezik, a bejárati részen egy tengely kiemelésével, felette attika díszítéssel.
20	Iparosház	547365	182859	Lakóépület	Kinizsi u. 66.	HRSZ	1051	Iparosház. Földszintes polgári ház. Palatetős, oromfalas, festett homlokzattal. Az épület utcai homlokzata erőteljes vakolatarchitektúrával készült.
21	Lakóház	547427	182876	Lakóépület	Kinizsi u. 33.	HRSZ	1109	Felújított népi lakóház. Oromfalas, macskalépcsős, cseréptetővel, kerti oldalon oszlopos bejárati résszel. Az oromfalon 3 tengely látható, a tetőtéri részen két szögletes és egy kör alakú padlásszellőzővel és vakolatdísz felirati táblával. Szürke falfelület fehér vakolatkeretezésekkel. A csatlakozó fa kerti kapu és az oromfal színezése túlzott, egyszerűbb, illőbb átfestése javasolt.
22	Trafik	547416	182839	Épületrész	Kinizsi u.	HRSZ	1109	Kisméretű utcai épületben a helyi kereskedelem emléke. Az utcára oromfallal néző, cseréptetős, egy ajtót és egy ablakot nyitó kis épület. Szürke-fehér festéssel, egyszerű, de ízléses díszítéssel.
23	Kerekes kút	547475	182811	Kút	Kinizsi utcai közterületen.	HRSZ	039	Terméskővel kirakott kerekes kút, négyszögletes beton kútkávával, felette fa lécezésű, zárt kútházzal, cserép tetővel.
24	Népi lakóház	547733	182681	Lakóépület	Ady u. 11.	HRSZ	1132	Népi lakóház. Oromfalas, macskalépcsővel, az oromfalon három ablakkal, padlásszellőzőkkel és gazdag vakolatarchitektúrával. Cseréptetős. Az épület és kert felújítást kíván.
25	Népi lakóház	547578	182747	Lakóépület	Kinizsi u. 25.	HRSZ	1123	Népi lakóház. Oromfalas, macskalépcsővel, az oromfalon három ablakkal, padlásszellőzőkkel és szép vakolatarchitektúrával, bekeretezett évszámmal. Cseréptetős. Az épület folytatásában alacsonyabb épületrész áll. A kerítést szép terméskő bástya adja, a kapu nem hozzá illő. Fa anyagú kapu készítése javasolt, a fához illő természetes színhasználattal.
26	Emléktábla	547154	183139	Emléktábla	Kinzsi u. 61.	HRSZ	560	A református templom melletti egyszerű parasztház volt a régi parókia. Itt lakott Édes Gergely lelkész, költő. Rá emlékeztet a tábla és egykori vendégére, Csokonai Vitéz Mihályra.
27	Evangélikus templom és harangláb	547178	183173	Templom	Temető utca, a Kinizsi vár közelében.	HRSZ	579	Késő klasszicista stílusban épült evangélikus templom. Az előtte álló, fa vázszerkezetű és fa zsindellyel fedett harangláb a templommal egyidős. A templom környezete rendezett zöldfelület, néhány nagy fával.
27				Harangláb
28	Kinizsi vár	547089	183169	Vár	Vár utca.	HRSZ	454	Későgótikus lakótorony és köré épült várfalak, bástyák. Különleges a patkó alakú barbakán. A várárokban található bővizű forrás ma is táplálja a farkasvermet és a belső udvar víztározóját.
29	Néprajzi múzeum	547025	183100	Közintézmény épülete	Bercsényi u. 21.	HRSZ	522	Népi lakóház, volt Schumacher-ház átalakításával létesített néprajzi múzeum. A ház nádtetős, hosszoldalán négy nyílású boltíves, oszlopos tornáccal, szép kéményfejjel, az utcai oromfalon két ablak mellett íves bejáróval, a tetőtér előtt két padlásszellőzővel, vakolatdíszítésekkel és felirattal. A házban szabadkéményes konyha van, a múzeumhoz tartozik a pajta, pince és az istálló is.
29				Pajta
29				Pince
29				Istálló
30	Lakóház	547027	183096	Lakóépület	Jókai u. 16.	HRSZ	648	Népi lakóház. Oromfalas, macskalépcsővel, az oromfalon három ablakkal, padlásszellőzőkkel és gazdag vakolatarchitektúrával. Cseréptetős. Az épület és kert felújítást kíván.
31	Pálos kolostor romja	546683	182268	Kolostor	Belterülettől ÉNy-ra.	HRSZ	0105/4	A hajdani pálos kolostor megmaradt falai és a közelében álló kút. Erdei környezetben áll, itt temették el Kinizsi Pált, aki a kenyérmezei csatában szerzett javakból építtette a kolostort. Veszprém eleste (1552) után az épületet felrobbantották, tartva a török megszállástól.
31				Kút
32	Útmenti kereszt	547412	182932	Feszület	Belterületi út mellett, katolikus templomtól É-ra.	HRSZ	1105	Gazdagon faragott vöröskő kereszt korpusszal és Szűz Mária szoborral. Íves záródású talapzattal, vésett díszítéssel. Nincs elkerítve, de környezete gondozott, nyírt gyep és a kereszt tövénél ültetett növények láthatók.
33	1848-as emlékmű	547333	182901	Emlékmű	Kinizsi utcán, Szent Ilona templom előtt.	HRSZ	1105	Emlékoszlop díszítésekkel, magyar címerrel és évszámmal. Szépen gondozott, növényzettel fenntartott környezetben áll.
34	Szentháromság szobor	547358	182858	Szentháromság-szobor	Kinizsi utcán, Szent Ilona templom előtt.	HRSZ	1107/2	A római katolikus templom előtt álló, barokk stílusú Szentháromság szobor, védőszentek szobraival és talapzatán domborművekkel. 1773-ban, más források szerint 1740-ben készült.
35	Szent Ilona Római katolikus templom	547373	182850	Templom	Kinizsi u. 78.	HRSZ	1106	Késő barokk stílusú, Szent Ilona tiszteletére szentelt templom. 1777-ben építették. A XIX. században többször bővítették, sekrestyéje 1885-ben épült.
36	Szent István templom	547737	183603	Templom	Rákóczi u. 46.	HRSZ	1265	A gótikus templom egy előző, Árpád-kori templom falainak felhasználásával épült 1480-81-ben Kinizsi Pál rendeletére. A homlokzatot 1773-ban barokk stílusban átépítették, a templombelső az eredeti állapotot tükrözi. Csak Szent István napon van nyitva.
37	Evangélikus templom	546478	182338	Templom	Nemesleányfalu u.	HRSZ	728	Klasszicista stílusban épült. A templom teljes felújítása 2002-ben fejeződött be.
38	Nepomuki Szent János szobor fülkében	547538	183181	Szentek szobra	Séd-patak hídja.	HRSZ	1293	Cserépfedésű, a helyi építészeti hagyomány vonásait felmutató, oszlopos építményben található a szobor. A Zichy-ek emeltették a Habsburgok iránti hűségük jeléül.
39.	Kinizsi u. 78. épület együttes			épület együttes		hrsz.	1040/2.	Kinizsi u-i utcakép és beépítés megőrzése
40.	Nagyvázsonyi malom			épület és építmény együttes		hrsz.	420.	Beépítés és épülettömeg, megjelenés megőrzése
41.	Nagyvázsonyi vadgesztenye fasor			50 db fa egyed		hrsz.	1264.	Az utcaképet meghatározó tradícionális fasor fennmaradásának biztosítása

2.2. Helyi területi védettség területei
Az „Ófalu”, Nemesleányfalu területe, valamint az R-ben Lf-1, Lf-3*, és Vt, Vkm övezetek területe.

2.3. HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ SÍROK

	név	hely
1.	Schneider Dániel kántortanító Böcskey Erzsébet	1.parcella 5.sor 11. sír
2.	Bende István hősi halott	1.parcella 10.sor 7. sír
3.	Jordan Pesic hősi halott	1.parcella 11.sor 8. sír
4.	Milovan Stefanovics	1.parcella 13.sor 3. sír
5.	Fonderviszt János	1.parcella 17.sor 9. sír
6.	Ismeretlen magyar katona	3.parcella 5. sor 1. sír
7.	Pálos kolostori csontmaradványok sírja	3.parcella 19.sor 1. sír
8.	Tolnai Kálmán	Nemesleányfalui temető 44. sírhely

2. melléklet

KÉRELEM

1. Kérelmező/építtető neve:…………………………………………………………………….

2. Kérelmező/építtető címe: …………………………………....................................................

3. Levelezési cím: ………………………………………………………………………………

4. A tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helye: …………………………….

5. Az érintett telek helyrajzi száma:……………………………………………………………
Melléklet: Építészeti műszaki tervdokumentáció
(Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmet papír alapon kell benyújtani, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre fel kell tölteni, melyhez a polgármesternek hozzáférést kell biztosítani.
ÉTDR azonosító:……………………………………………………………….
Tájékoztatás: A polgármester a döntését a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül küldi meg a kérelmező nevére és címére, illetve kerül feltöltésre az elektronikus tárhelyre. A polgármester véleményében:
a)engedélyezésre - feltétellel vagy anélkül - javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy

ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg az e rendeletben meghatározottaknak, vagy

bb) a tervezett építési tevékenység nem felel meg az e rendeletben foglalt településképi követelményeknek.

A polgármester véleménye tartalmazza:

a) helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal,

b) településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is),

c) ha terezett, a reklámelhelyezés ábrázolása,

d) rendeltetés meghatározása, valamint

e) rövid műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról.

b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha

a) a kérelmező (építtető) adatait,

b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,

c) a véleményt és annak részletes indoklását.

A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

Dátum:……………………………………….

Aláírás:……………………………………..

3. melléklet

A település településképi szempontból meghatározó területén telepíthető növények jegyzéke

Fűfélék:

francia perje (Arrhenatherum elatius)

karcsú fényperje (Koeleria cristata)

prémes gyöngyperje (Melica ciliate)

sziklai csenkesz (Festuca pseudodalmatica)

kései perje (Cleistogenes serotina)

vékony csenkesz (Festuca valesiaca)

százszorszép (Bellis perennis)

vajszínű ördögszem (Scabiosa ocroleuca),

kakukkfű (Thymus sp)

veronika fajok (Veronica sp)

hasznos földitömjén (Pimpinella saxifraga)

fehér here (Trifolium repens)

török hóvirág (Galanthus elwesii)

széles levelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium)

illatos ibolya (Viola odorata)

gyöngyvirág (Convallaria majalis)

Alacsony növésű szegélyvirágok:

porcsinrózsa (Portulaca grandiflora)

petúnia (Petunia hybrida)

árvácska (Viola wittrockiana)

körömvirág (Calendula oficinalis)

jácintok (Hyacinthus sp)

lila sáfrány (Crocus vernus)

fehér nárcisz (Narcissus poeticus)

aranysáfrány (Crocus aureus)

csupros nárcisz (Narcissus pseudonarcissus)

kék nőszirom (Iris germanica)

tazetta nárcisz (Narcissus. tazetta)

pompás nárcisz (Narcissus incomparabilis)

törökszegfű (Dianthus barbatus)

törpe bársonyvirág (Tagetes patula)

kerti szegfű (Dianthus caryophyllus)

búzavirág (Centaurea cyanus)

habszegfű fajok (Silene sp.)

szikla-bőrlevél (Bergenia crassifolia)

Magasabb kerti virágok:

nefelejcs (Myosotis silvestris)

tornyos harangvirág (Campanula pyramidalis)

ezüstös pipitér (Anthemis biebersteiniaia)

kerti margaréta (Chrysanthhemum maximum)

estike (Hesperis matronalis)

mezei margaréta (C. leucantheum)

erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris)

kerti szarkaláb (Consolida ajacis)

fehér liliom (Lilium candidum)

japán árnyliliom (Hosta lancifolia)

tűzliliom (Lilium bulbiferum)

pálmaliliom (Yucca filamentosa)

tulipánfélék (Tulipa sp.)

bugás lángvirág (Phlox paniculata)

oroszlánszáj (Antirrhinum majus)

kerti fátyolvirág (Gypsophila elegans)

bárányfarok (Amaranthus hypochondriacus)

nagy meténg (Vinca major)

Kerti díszként is használható fűszer- és gyógynövények:

izsóp (Hypossus officinalis)

levendula (Lavandula angustifolia)

rozmaring (Rosmarinus officinalis)

kerti ruta (Ruta graveolens)

orvosi zsálya (Salvia officinalis)

kakukkfű fajok (Thymus serpyllum, T. sp.)

bazsalikom (Ocymum basalicum)

szurokfű (Origanum vulgare)

Kerítést kísérő díszcserjék:

kerti madárbirs (Cotoneaster horizontalis)

tűztövis (Pyracantha coccinea)

egybibés galagonya (Craetegus monogyna)

nyári orgona (Buddleia davidii)

mályva (Hibiscus siriacus)

Felkúszó és lecsüngő növényzet (támfalra, kerítéshez, kőfal elé):

trombita folyondár (Campsis radicans)

sarkantyúka (Tropaeolum majus)

tatár lonc (Lonicera tatarica)

magyar lonc (Lonicera tellmaniana)

borostyán (Hedera helix)

kék hajnalka (Ipomoea tricolor)

ligeti szőlő (Vitis silvestris)

bíboros hajnalka (Ipomoea purpurea)

lila akác (Wisteria sinensis)

kőfalakat, támfalakat élénkítő növényzet (a kúszónövényekkel együtt alkalmazva):

sziklai ternye (Alyssum saxatile)

fehér varjúháj (Sedum album)

rózsás kövirózsa (Sempervivum marmoreum)

borsos varjúháj (Sedum acre)

A lakótelek fái:

Javasolt gyümölcsfák és cserjék:

dió (Juglans regia)

kajszibarack (Prunus armeniaca)

őszibarack (Prunus persica)

mandula (Prunus dulcis)

szilva (Prunus domestica)

meggy (Prunus cerasus)

cseresznye (Cerasus sp.)

alma (Malus domestica)

körte (Pyrus communis)

eperfa (Morus alba)

szőlő (Vitis vinifera)

füge (Ficus carica)

málna (Rubus ideaus)

piros ribizli (Ribes spicatum)

egres (Ribes uva-crispa)

mogyoró (Corylus avellana)

A lakóházat, tornácot, falmélyedéseket cserepes dísznövények:

muskátli (Pelargonium zonale)

Közterületek, parkok növényzete:

kislevelű hárs (Tilia cordata)

vadgesztenye vagy bokrétafa (Aesculus hippocastanum)

molyhos tölgy (Quercus pubescens)

kocsánytalan tölgy (Quercus petrae)

mezei juhar (Acer campestre)

mezei szil (Ulmus minor)

magas kőris (Fraxinus exceksior)

virágos v. mannakőris (Fraxinus ornus)

madárberkenye (Sorbus aucuparia)

rezgő nyár (Populus tremula)

nyír (Betula pendula)

eperfa (Morus alba)

madárbirs (Cotoneaster sp.)

cserszömörce (Cotinus coggygria)

egybibés galagonya (Crataegus monogyna)

kecskerágó (Euonymus sp.)

veresgyűrű som (Cornus sanguinea)

kökény (Prunus spionosa)

közönséges fagyal (Ligustrum vulgare)

mogyoró (Corylus avellana)

Az 1. § a Nagyvázsony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

A 8. § a Nagyvázsony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

A 16. § a Nagyvázsony Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (VIII. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴

A 19. § a Nagyvázsony Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (VIII. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

⁵

A 40/A. §-t a Nagyvázsony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

⁶

A 13. alcím címe a Nagyvázsony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

⁷

A 42. § a Nagyvázsony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

⁸

A 44/A. §-t a Nagyvázsony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.