Tihany Község Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelete
a Tihany Község helyi építési szabályzatáról szóló 12/2002. (IX.6.) rendelet módosításáról
Hatályos: 2014. 01. 18- 2014. 01. 18Tihany Község Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelete
a Tihany Község helyi építési szabályzatáról szóló 12/2002. (IX.6.) rendelet módosításáról
2014-01-18-tól 2014-01-19-ig
Tihany Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 6/A. § (3) bekezdésében és a 62. § (6) 6) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az Etv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1.§ Jelen rendelet területi hatálya kiterjed Tihany Község közigazgatási területére.
2.§ Jelen rendelet 1. melléklete az SZTM/2 jelű „Tihany Óvár településrész szabályozási tervmódosítás” című szabályozási fedvényterv.
3.§. A 12/2002. (IX.6.) ÖKt. sz. rendelet (továbbiakban: R.) 1.§ (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A rendelet 1. melléklete Tihany Község szabályozási terve, 1-16. számú szelvényen (M 1:4000).”
4.§. A R. 25.§ (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(6) Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el, kivéve az Mk/l* és Mko2* övezeteket, ahol épület az út tengelyétől minimum 10 méterre lehet és a telekre a gépkocsi behajtást biztosító kaput az úttengelytől legkevesebb 5 m-re (hátrahúzva) kell elhelyezni.”
5.§. A R. 25.§ alábbi (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A közforgalom elől el nem zárt magánutak kialakítását telekalakítási és útépítési engedélyezési terv készítése során kell meghatározni a vonatkozó jogszabály1 szerint a közútnak megfelelő paraméterekkel. Az Mk/l* és Mko2* övezetekben lévő magánutak minimális telekszélességének legalább 4 méternek kell lennie. „
6.§. A R. az alábbi 28/B§-sal egészül ki:
„Kertes mezőgazdasági terület, lakó funkcióval (Mk/l*) 28/B.§
(1) Kertes mezőgazdasági területen (Mk/l* övezetben) a hagyományos tihanyi szőlőkultúra és táji karakter védelme érdekében épület és földdel borított boltpince csak a szőlő művelési ágú telken létesíthető, akkor ha a telek területének legalább 80%-án meglévő, művelt szőlőültetvény található, az engedélykérelem időpontjában. E rendelet előírásai mellett az Mk/1* övezetben a Balaton-törvény szőlő termőhelyi kataszter övezete előírásait a hatósági engedélyek elbírálásakor, vagy a terület használatának ellenőrzésekor figyelembe kell venni. A szőlőművelést az építési engedély megadása előtt meg kell kezdeni.
(2) Az Mk/l* övezetben új épületet, építményt elhelyezni, illetve meglévő épületet átalakítani és bővíteni, valamint meglévő építményt átépíteni az alábbi előírások szerint lehet:
a) Az övezetben szőlőművelést-, feldolgozást-, tárolást-, borturizmust szolgáló épületek, valamint ezen épületeken belül lakófunkció, illetve présház vagy földdel borított pinceépítmény helyezhető el.
A lakófunkcióval, lakórendeltetéssel rendelkező épületek nettó alapterülete legalább 20%-ának gazdasági funkciójúnak (rendeltetésűnek) kell lennie (művelési ágnak megfelelő feldolgozás és tárolás célra). Az övezet telkein a terepszint feletti beépíthető területnagyság nettó alapterülete legfeljebb 180 m2 lehet, a h) bekezdésben foglalt részletes építési előírások betartásának figyelembevétele mellett.
b) Az övezetben kialakítható épület építménymagassága legfeljebb 4,0 m lehet, az építmény legmagasabb pontja a 6 m-t nem haladhatja meg.
c) Az övezetben kialakítható épület szélessége legfeljebb 6,8 m lehet.
d) Az épület utcára merőleges téglány, illetve ’L’ épülettömeggel készülhet. Keresztszárny az épület hegy felőli oldalán, illetve 6 m-rel a homlokzati sík mögött, max. 4,5 m szélességben, alacsonyabb tetőgerinccel építhető.
e) Az épület feltöltésben nem helyezhető el. Az épület előtt a természetes terepszinttől kiemelkedő terasz nem létesíthető. Az épület körüli rendezett terep csak a természetes terepszinten, vagy az alatt alakítható ki.
f) Az ingatlan beépítetlen részén a természetes terepfelszín tereprendezéssel, teraszozással vagy feltöltéssel nem bontható meg.
g) Az épület körüli — az ingatlan-nyilvántartás szerinti „udvar" vagy „épület és udvar" megnevezésű alrészlet — kertrész zöldfelületként, szőlővel, gyümölcsfákkal, cserjékkel, honos kerti növényzettel tartandó fenn.
h) Az övezet részletes építési előírásai:
Mk/l*
kialakítható legkisebb telek 3000 m2
beépíthető legkisebb telek területe: 2700 m2
földdel borított boltpince esetén (nettó) 1800 m2
min. telekszélesség 18 m
beépítési mód SZ
max. beépítettség % 3
min. előkert 7 m
min. oldalkert 3 m
max. homlokzatmag. az épület melletti legalacsonyabb rendezett terep szinttől mérve, illetve utcára lejtő terep esetén 4,5m
az épület max. szélessége 6,8 m
max. építménymagasság 4,0 m
tető hajlásszöge 40-45°
a földdel borított boltpince max. (nettó) szélessége 6,8 m
max. (nettó) alapterülete 50 m2
max. kiemelkedése a meglevő eredeti terepszint fölé emelkedő rész 1 m
max az „oromfal” max. magassága 2 m
i) Az övezetben jogszerűen megépített, épület/építmény megtartható, felújítható, a h) pont építési előírásai értékét meghaladó épület/építmény vízszintes és függőleges irányú bővítése nem engedélyezhető.
j) Az övezetben az egységes beépítettség biztosítása érdekében az épületek, építmények egységes beépítési móddal, Balaton-felvidéki formanyelvvel alakítandók ki. Az övezetben az épületek formai kialakításuk, anyaghasználatuk, homlokzatképzésük szerint a mezőgazdasági területen kialakult karakterhez igazodjanak.
k) Az övezetben homlokzatkialakításnál kőhasználat esetén, a tihanyi (bazalt-tufa) kő vagy ahhoz hasonló, sötét tónusú anyaghasználat kötelező.
l) Az övezetben csak faszerkezetű nyílászárók alkalmazhatók. Az övezetben bitumenes zsindely, 7,2 négyzetméternél nagyobb összefüggő nyílásfelület nem létesíthetők.
m) Kizárólag 40-45°-os hajlásszögű nyeregtető alakítható ki, amelynek héjazata nád, természetes anyagú és színű égetett cserép, illetve természetes pala lehet. Az oromfalon a tetőtérből nyíló loggia, erkély, tetőterasz nem létesíthető.
n) Az övezetben utcai homlokzaton nyíló, vagy különálló garázsépület nem létesíthető.
o) Tihany Óvár településrészen beton látható felület épületen, épületben továbbá telek területén, valamint közterületen nem alkalmazható
p) Tilos a műanyag, fém és szürke eternit lemezek, hullámlemezek alkalmazása.
q) Kerti támfal csak természetes kőből építhető.
r) A kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,5 métert. Kerítés természetes anyagok (kő, fa) használatával vagy élősövénnyel készülhet, kivételesen sövénytakarással drótháló is alkalmazható. Kivéve a vaskori földvársánc talpánál, ahol növényzettel kísért fonatos kerítés építhető, illetve a sánc vonalát metsző telekhatárnál, ahol a kerítés egyedi megoldással és maximális növénytakarással létesíthető.
s) A telkekre vízvezeték csak akkor vezethető, ha egyidejűleg a keletkező szennyvíz csatornahálózatra való rákötése is megtörténik, illetve a szennyvízkezelés zárt tározóban megoldott.
t) Az övezetben ideiglenes, illetve szerelt jelleget mutató épület, építmény nem létesíthető.
u) A tetőfelületre napkollektort, napelemet elhelyezni nem lehet. Kizárólag a tetőfedés anyagában és színében kialakított összhangban lévő integrált megújuló energiaforrás alkalmazása lehetséges.
v) Antenna, parabolaantenna, azok tartószerkezetei takart, illetve esztétikus elhelyezés mellett közterületről nem látható módon helyezhetők csak el.
w) A tájkarakter megőrzése érdekében 1500m2-nél nagyobb telkeken növénytelepítés kertépítészeti terv alapján történhet.
x) Az övezetben kerti tó, dísztó, illetve úszómedence nem helyezhető el. Nyílt térszíni tüzivíz tározó nem létesíthető.
y) A rendelet 1.mellékletében az Óvár területre vonatkozó „vaskori földvár sáncának sávja" által érintett ingatlanokon, bármilyen építési tevékenység csak a földvár sáncának tényleges kiterjedését megállapító régészeti feltárás adatszolgáltatása alapján meghatározott építési hely figyelembe vételével végezhető. Az így meghatározott építési helyen belül elhelyezhető épület, építmény, burkolat, kerítés a további előírások figyelembe vétele mellett: Az övezetben a vaskori földsánc jelölt sávján belül felszíni és felszín-alaktani formák teljeskörű megőrzése biztosítandó, tereprendezés, átalakítás, a természetes növényzet megőrzésével — kivéve a természetvédelmi kezelést — végezhető. Közmű-műtárgy, építmény, szilárd burkolat nem helyezhető el.
z) Egy ingatlanon megjelenő épületek egy épülettömegben, és az ingatlanon elhelyezett építmények az épületekkel egy építészeti egységként alakítandóak ki.
aa) Egy övezeti telken belül a telek nem megművelt részén, legalább a telek területének 10 %-ában zöldfelület alakítandó ki háromszintes növénytelepítéssel.
bb) A telken belül bármilyen térburkolat épület, építményhez kapcsolódó térburkolat (terasz, járda, pihenő), parkoló, gépjármű közlekedési sáv együttes területe a telek területének legfeljebb 10 %-a lehet, de nem haladhatja meg a 150 négyzetmétert.”
7.§. A R. 29.§ az alábbi (9) - (12) bekezdésekkel egészül ki:
„(9) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület Mko2* övezetében pince nem létesíthető.
(10) Az Mko2* övezetben jogszerűen megépített épület/építmény megtartható, felújítható, vízszintes és függőleges irányú bővítése nem engedélyezhető.
(11) A tájkarakter megőrzése érdekében 1500m2-nél nagyobb telkeken - a szőlőműveléstől, szőlőültetvénytől eltérő - növénytelepítés kertépítészeti terv alapján történhet.
(12) Az övezetekben az 1. mellékletben (szabályozási terv) jelölt „vaskori földvár sánc” sávja által érintett, 2.sz. függelékében felsorolt ingatlanokon a régészeti feltárási folyamat során pontosan meghatározott földvár sáncának sávján belül, felszíni és felszín-alaktani formák teljeskörű megőrzése biztosítandó, tereprendezés, átalakítás, a természetes növényzet megőrzésével – kivéve a természetvédelmi kezelést – végezhető. Közmű-műtárgy, építmény, szilárd burkolat nem helyezhető el.”
8.§. A R. 42. § az alábbi (22) és (23) bekezdésekkel egészül ki:
„(22) Az Óvár településrész közterületein új villamosenergia-ellátási hálózatot építeni, illetve a meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.
(23) Az Óvár településrész közterületein az egyes ingatlanok elektromos bekötéseinek mérőóraszekrénye nem helyezhető el, az az egyes ingatlanok kerítéseibe építhető, süllyeszthető formában alakítható ki.”
9.§. A R. az alábbi 1. sz. és 2.sz. Függelékekkel egészül ki:
„1.sz. függelék Tihany-Óvár területén alkalmazásra javasolt növények
Fák és cserjék:
csertölgy (Quercus cerris)
molyhos tölgy (Quercus pubescens)
mezei juhar (Acer campestre)
mezei szil (Ulmus minor)
virágos kőris (Fraxinus ornus)
vadkörte (Pyrus communis)
cserszömörce (Cotinus coggygria)
dudafürt (Colutea arborescens)
egybibés galagonya (Crataegus monogyna)
fagyal (Ligustrum vulgare)
csíkos és bibircses kecskerágó (Euonymus europaeus, E. verrucosus)
ostorménfa (Viburnum lantana)
veresgyűrűsom (Cornus sanguinea)
levendula (Lavandula angustifolia)
Gyepesítésre olyan szárazságtűrő fűmagkeverékkel alkalmazása javasolt, amelyben domináns a faj a pusztai csenkesz (Festuca rupicola).
2.sz. függelék
„Tihany Óvár településrész szabályozási tervmódosítás” c. terv, tervezési területén található „vaskori földvár sánca sávja” által érintett ingatlanok listája:
03/1, 03/3-5, 03/13-19, 03/24, 03/28-29, 03/31-32, 03/43-47, 03/49-53, 03/56-58, 05/60-61, 05/66-67, 5/69-71, 05/73-75, 05/79-83, 05/85-87, 05/91-101hrsz”
10.§ A R. 1. mellékletének (szabályozási terv) 5., 7., 8. szelvényének Óvár területére vonatkozó szabályozási normatartalma helyébe, jelen rendelet 1. mellékletének Óvár tervezési tervületre vonatkozó SZTM/2 jelű fedvényterv szabályozási normatartalma lép.
11.§ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
(1) E rendelet 2014. január 18. napján, a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
Tósoki Imre Németh Tünde
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetve: 2013. december 19.
Németh Tünde
jegyző