Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 143.§ (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat elnevezése és székhelye

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tihany Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Székhelye: 8237 Tihany, Kossuth Lajos u. 12.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Tihany Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) Az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Tihanyi Közös Önkormányzati  Hivatala látja el. Székhelye: 8237 Tihany, Kossuth Lajos utca 12.

(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Tihany község közigazgatási területe.

(6) A Képviselő-testület 2013. január 1. napjától közös hivatalt hozott létre Örvényes, Aszófő, Balatonudvari és Balatonakali községek önkormányzataival, Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.

(7) A Képviselő-testület, a polgármester, a közös önkormányzati hivatal kirendeltségének hivatalos kör alakú pecsétjén Magyarország címere van, a köríven

            a) a Képviselő-testület pecsétjén a „Tihany Község Önkormányzata, Veszprém Megye, Tihany”,

            b) a polgármester pecsétjén a „Tihany Község Polgármestere”,

            c) a közös hivatal székhelyének pecsétjén a „Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal, Tihany”  felirat olvasható.

(8) Tihany Község Önkormányzata jelképeit külön rendelet szabályozza.

2. § A Képviselő-testület a „Pro Tihany” Emlékérem elismerő címet alapította. A kitüntető cím adományozásának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

3. § (1) Tihany testvér települési kapcsolatot tart fenn Székelyudvarhely (Románia), Deidesheim (Németország) és Saint-Florel de Vieil (Franciaország) településekkel.

(2) További testvér települési kapcsolat létesítése a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

4. § (1) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.tihany.hu

(2) Az Önkormányzat időszaki kiadványa: a „Tihanyi Visszhang”című, havonta megjelenő újság.

II. fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

2. Alapfeladatok

5.§    (1) Az Önkormányzat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelezően ellátandó feladatait a lakossági igények és anyagi lehetőségeinek függvényében biztosítja.

(2) Az Önkormányzat feladatai ellátása során együttműködésre törekszik a környezetében működő települési önkormányzatokkal, a térségi önkormányzati társulásokkal.

 (3) Az Önkormányzat kisegítő, kiegészítő és vállalkozási tevékenységet  nem folytat.

(4) Az Önkormányzati alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti meghatározását az 1. mellékletet tartalmazza.

3. Önként vállalt feladatok

6.§       (1) Az Önkormányzat a jogszabályban meghatározott kötelező feladatok ellátása mellett önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

(2) A feladat önkéntes vállalása előtt a polgármester előkészítő eljárás lefolytatásáról gondoskodik, melynek eredményéről a Képviselő-testületnek beszámol. A Képviselő-testület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslatnak kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges és a várható fenntarthatóságot biztosító költségvetési források bemutatása.

            (3) Ha a Képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, akkor ennek pénzügyi fedezetét az éves költségvetésben biztosítja.

         (4) Az önkormányzat önként vállalt feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

4. A feladatok ellátása

7. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátására a Képviselő-testület és szervei útján, valamint társulási megállapodás alapján és a gazdálkodó szervezetekkel és vállalkozókkal kötött feladat ellátási szerződés alapján kerül sor.

         (2) A Képviselő-testület szervei a polgármester, a bizottságok, a jegyző, a közös önkormányzati hivatal és a társulás.

8. § Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a Képviselő-testületet illetik meg.

9. § (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:

a) polgármesterre,

b) jegyzőre,

c) bizottságra,

d) társulásra – törvényben meghatározottak szerint.

(2) A Képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról annak felmerülésekor dönt.

(3) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését felülvizsgálhatja, a gyakorló szervet beszámoltathatja, a hatáskört visszavonhatja.

(4) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók. Az átruházott hatáskör gyakorlója intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő rendes ülésen beszámol.

(5) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

III. fejezet

A Képviselő-testület működése

5. A Képviselő-testület ciklusprogramja, munkaterve

10. § (1) A Képviselő-testület a megválasztását követő 6 hónapon belül elkészíti és jóváhagyja a tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó, megbízatásának időtartamára szóló ciklusprogramot.

         (2) A ciklusprogram tervezetének elkészítéséről és a Képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

11. § (1) A Képviselő-testület üléseit munkaterv szerint látja el. A munkatervet éves időszakra kell elkészíteni, amelynek a Képviselő-testület elé terjesztése a polgármester feladata a tárgyév december 15-ig.

(2) A munkaterv elkészítésére javaslatot kell kérni:

         a) a képviselőktől,

         b) a bizottságoktól,

         c) az önkormányzati intézmények vezetőitől,

 (3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az ülések tervezett időpontját,

b) a napirend tárgyát,

c) a közmeghallgatást igénylő napirendet.

(4) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni azoknak, akiktől az elkészítésre javaslatot kellett kérni.

(5) A munkaterv szerinti testületi ülésekről filmfelvétel készül, mely megtekinthető a helyi TV műsorának engedélyezett sugárzási idejében.

6. A Képviselő-testület ülései

12. § A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

13. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

      (2) Az alakuló ülésen történik a polgármester és a képviselők eskütétele, az alpolgármester megválasztása, a polgármester illetményének, költségtérítésének rögzítése és az alpolgármester tiszteletdíjának, költségtérítésének meghatározása.

14. § (1) A polgármester a testületi ülést indokolt esetben a munkatervtől eltérő időszakban is összehívhatja.

(2) A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

      a) a képviselők több mint egynegyedének (legalább 2 képviselőnek),

      b) a képviselő-testület bizottságának, valamint

      c) a polgármesternek az indítványára.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés napirendjét, idejét és helyét.

(4) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(5) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 3 napon belül köteles az ülést összehívni.

7. A Képviselő-testületi ülés összehívásának rendje

15. § A Képviselő-testület ülését a polgármester, a polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök hívja össze a Képviselő-testületet és vezeti a Képviselő-testület ülését.

(3) A Képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirendek tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell meghívni. A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket, a határozat- és rendelet-tervezeteket.

(4) A rendes ülésre szóló meghívót a testület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni, illetve szükség szerint telefonon is összehívható.

(5) A rendes ülés Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a helyi kábel-televízióban való közzététellel, és a meghívónak a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, az Önkormányzat honlapján történő megjelenésével kell értesíteni.

(6) A Képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

      a) a jegyzőt,

b) a társadalmi megbízatású alpolgármestert,

c) a napirendi pontok előadóját, az előterjesztést készítő ügyintézőt,

d) véleményezési körébe tartozó témában a könyvvizsgálót,

e) az önkormányzati intézmények vezetőit,

f) a helyi civil szervezetek képviselőit,

g) akit a polgármester, illetve az előterjesztő indokoltnak tart.

16. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület:

a) zárt ülést tart választás, kinevezés. felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor;

b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a pályázó ajánlatának nyílt testületi ülésen való tárgyalásához nem járul hozzá, illetőleg a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené, továbbá a korlátozottan forgalomképes ingatlanok elidegenítése és megterhelése esetén.

(3) A zárt ülést az ok megjelölésével a testületi ülést levezető személynek kell elrendelnie, és a napirend közlésével egyidejűleg hivatkoznia kell a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(4) A Szabályzatban meghatározott eseteken túl a zárt ülés tartását bármely képviselő kezdeményezheti. Erről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, vagy megbízásából az aljegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

8. A közmeghallgatás

17. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal, a munkatervében meghatározottak szerint közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatást a Képviselő-testület hívja össze. A közmeghallgatás időpontjának közzétételéről a helyben szokásos módon, legalább 10 nappal az ülés előtt a polgármester gondoskodik.

18. § (1) A Képviselő-testület tagjai, a jegyző a feltett kérdésekre lehetőleg a helyszínen szóban, de legkésőbb 15 napon belül írásban kötelesek válaszolni.

(2) A közmeghallgatáson a polgármester tájékoztatja a község lakosságát az önkormányzat működéséről, tevékenységéről, elképzeléseiről, az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, amelyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, elkészítésére a jegyzőkönyvre irányadó szabályok érvényesek.

19. § A közmeghallgatáson elhangzott javaslatokat a Képviselő-testület munkája során igyekszik hasznosítani.

9. A képviselő-testület létszáma

20. § (1) A Képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 7 fő.

         A Képviselő-testület tagjainak névsorát jelen rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

10. A Képviselő-testületi ülés vezetése, a tanácskozás rendje

21. § (1) A Képviselő-testületi ülés (továbbiakban: ülés) elnöke a polgármester.

(2) A polgármester az ülés kezdetekor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri.

(3) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább – a képviselőknek több mint a fele, azaz – 4 fő jelen van.

(4) Amennyiben 4 képviselő nincs jelen, úgy a testület határozatképtelen. A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén az ülést 48 órán belül hívja össze a polgármester.

22. § (1) Az ülés vezetőjének feladatai, jogköre:

            a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,

            b) a jegyzőkönyv hitelesők kijelölése,

            c) a napirendi javaslat előterjesztése,

            d) az ülés vezetése, a szó megadása,

            e) az ülés rendjének biztosítása,

            f) az ülés félbeszakadása,

            h) javaslattétel a hozzászólások korlátozására,

            i) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

            j) javaslattétel napirendek összevont tárgyalására,

            k) szavaztatás,

            l) a szavazás eredményének megállapítása.

(2) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. A Képviselő-testület az ülés vezetése körében felhatalmazza a polgármestert a következő intézkedések megtételére:

      a) felhívja a hozzászólót, hogy csak a tárggyal kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát, attól ne térjen el;

      b) figyelmezteti a hozzászólót az üléshez nem illő, másokat sértő kijelentésektől való tartózkodásra;

      c) rendre utasíthatja, vagy kiutasíthatja azt a hallgatóság köréből, aki a Képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít;

      d) lezárja a vitát;

      e) folyamatos rendzavarás esetén többszöri figyelmeztetés után az ülést felfüggesztheti.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azzal vitába szállni nem lehet.

23. § (1) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

            a) javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítő személyére,

            b) előterjeszti az ülés napirendi tervezetét, a napirend elfogadásáról a Képviselő-testület dönt;

            c) előterjeszti a napirendi javaslatot;

            d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és összefoglalja a vitát, megadja a szót;

            e) szünetet rendelhet el;

            f) javaslatot tehet a napirendi pont elnapolására;

            g) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a módosító és a határozati javaslatokat, és kihirdeti a határozatokat, a testület döntéseit;

            h) biztosítja a képviselők bejelentési és kérdésfeltevési jogának gyakorlását,

            i) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

            j) berekeszti az ülést.

(2) A polgármester a napirend tárgyalása során először a Képviselő- testület tagjainak, majd a tanácskozási joggal meghívottaknak és végül a megjelent állampolgároknak adja meg a szót a jelentkezés sorrendjében.

(3) A napirend előterjesztője, elkészítője a vita előtt szóban vagy írásban kiegészítést tehet, a előterjesztést új tényekkel egészítheti ki. Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az köteles rövid választ adni.

(4) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot a polgármester biztosítja. A hozzászólási jog megtagadása esetén – kérelemre – a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt a hozzászólási jog biztosításáról. A polgármester a megjelent állampolgárok hozzászólását 3 percben korlátozhatja.

11. Az előterjesztés

24. § (1) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet, határozat-tervezet és indoklása.

(2) A Képviselő-testület ülésére főszabályként írásbeli előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt kell megküldeni az érintetteknek.

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta.

(4) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirend.

25. § Az előterjesztés két részből áll:

            (1) vizsgálati és elemző részből, mely szükség szerint tartalmazza:

                        a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározását,

                        b) a témával kapcsolatos előzményeket,  a korábban hozott képviselő-testületi döntéseket, azok végrehajtásával kapcsolatos információkat,

                        c) a téma ismertetését,

                        d) a jogszabályi háttér bemutatását,

                        e) érveket és ellenérveket az adott témával kapcsolatban,

                        f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatását, azok következményeinek ismertetését,

                        g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatásának bemutatását,

                        h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok bemutatását, amelyek segítik a döntéshozatalt,

            (2) a határozati javaslatot.

26. § (1) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:

            a) a határozat szövege, a rendelkező rész,

            b) végrehajtást igénylő döntéseknél:

                        ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

                        bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

27. § Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek, vagy megbízásából az aljegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

12. Kérdés, interpelláció

28. § (1) A települési képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, bizottság elnökétől, jegyzőtől, kirendeltség-vezetőtől, képviselőktől, az ülésen megjelent intézményvezetőtől/intézményvezetőktől önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési vagy végrehajtási jellegű ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – választ kell adni.

(2) A felvilágosításkérés akkor minősül interpellációnak, ha az önkormányzati ügyben elmulasztott intézkedésre, felelősségre vonásra való kezdeményezésre vonatkozik.

(3) Az interpellációt lehetőleg az ülés előtt 3 nappal kell írásban a polgármesternél benyújtani, de az ülésen is elő lehet szóban terjeszteni.

(4) Az interpellációnak tartalmaznia kell:

            a) az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát,

            b) annak feltüntetését, hogy az interpellációt az interpelláló szóban is elő kívánja-e adni.

(5) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.

(6) Az interpelláló a válasz megadásakor nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e.

(7) Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, az interpelláció kérdésében a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(8) A Képviselő-testület ülésének végén nyílik lehetőség interpellációk és kérdések előterjesztésére.

(9) A települési képviselő az (1) bekezdésben meghatározott személyektől önkormányzati ügyekben már megtett, vagy megtenni elmulasztott intézkedésről magyarázatot kérhet, amelyre a Képviselő-testület ülésén a kérdezett személyesen köteles érdemi választ adni.

13. A döntéshozatali eljárás

29. § (1) A polgármester először a vitában elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat külön-külön elhangzásuk sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot teszi fel szavazásra.

(2) Amennyiben az eredeti határozati javaslathoz képest a Képviselő-testület módosító javaslatot fogad el, úgy a polgármester a szavazás előtt ismerteti a módosított határozat szövegét.

30. § (1) A szavazás nyílt, név szerinti, vagy titkos szavazással történik.

(2) Szavazás közben a szavazatot indokolni nem lehet.

(3) A képviselők „igen”, vagy „nem” szavazattal vesznek részt a szavazásban, vagy tartózkodnak.

(4) A megválasztott képviselők több mint a felének (4 fő) az egybehangzó szavazata (minősített többség) – az Mötv.-ben foglaltakon túl – szükséges:

            a) önkormányzati kitüntetések alapítása, adományozása;

            b) zárt ülés elrendeléséhez,

            c) hosszú lejáratú hitelfelvételhez, kötvény kibocsátásához

            d) a polgármester elleni kereset benyújtásához,

            e) a Képviselő-testület önfeloszlatásának kimondásához.

31. § A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az ülés elnöke köteles a szavazást megismételni.

32. § (1) Név szerinti szavazást rendelhet el a Képviselő-testület a polgármester, vagy bármelyik képviselő indítványára.

(2) Az indítványról a Képviselő-testület az előterjesztő indoklása után vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző vagy a megbízásából eljáró kirendeltség vezető a jelenléti ív alapján ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A Képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző vagy a megbízásából eljáró kirendeltség vezető a nyilatkozatokat a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményéről a levezető elnököt tájékoztatja, aki annak eredményét kihirdeti.

33. § (1) A Képviselő-testület indokolt esetben titkos szavazást rendelhet el. A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet az ülés elnöke vagy bármelyik képviselő. Ezen indítvány felől  a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Titkos szavazást kell tartani a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási és kinevezési ügyekben.

(3) A titkos szavazást a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság jelenlévő tagjai bonyolítják, borítékban elhelyezett szavazólapok alkalmazásával. Előzetes tájékoztatást adnak a szavazás lebonyolításáról, megszámolják a szavazatokat, elkészítik a szavazási jegyzőkönyvet.

(4) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

            a) a szavazás helyét és napját,

            b) a szavazás idejének kezdetét és végét,

            c) a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság jelenlévő tagjainak nevét és tisztségét,

            d) a szavazás ideje alatt előforduló eseményeket,

            e) a szavazás során tett intézkedéseket,

            f) a szavazás eredményét,

            g) a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság tagjai, valamint a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(5) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.

(6) A polgármester a szavazás eredményét a jegyző vagy a megbízásából eljáró kirendeltség vezető közreműködésével állapítja meg.

(7) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.

(8) Titkos szavazásnál amennyiben egy javaslat a szükséges többséget nem kapja meg, szünetet kell elrendelni és a titkos szavazást meg kell ismételni.

(9) Az ismételt szavazáson csak a két legkedvezőbb pályázat vehet részt. Amennyiben ebben az esetben sem születik döntés, a soron következő képviselő-testületi ülésen kell ismételt titkos szavazással dönteni.

14. Önkormányzati határozat

34. § (1) A Képviselő-testület a (5) bekezdésben írt kivételekkel, alakszerű határozattal hoz döntést.

(2) Az alakszerű önkormányzati határozat megjelölése külön naptári évenként, év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámozással történik.

(3) A határozatok jelölése a következő formában történik: Tihany Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/év, (zárójelben római számmal a hónap, majd arab számmal a nap megjelölése) határozata.

(4) A határozat szövegének végén, külön sorban kell megjelölni a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt.

(5) A Képviselő-testület a szavazati arányok jegyzőkönyvi rögzítésével, alakszerű határozathozatal nélkül dönt:

            a) a napirendi pontok jóváhagyásáról, esetleges felcseréléséről, elnapolásáról,

            b) szóbeli előterjesztés jóváhagyásáról,

            c) az ügyrendi kérdésekről,

            d) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések, tájékoztatók elfogadásáról,

            e) kérdésre, interpellációra adott válasz elfogadásáról,

            f) szavazati és tanácskozási joggal nem rendelkező személy részére felszólalás jóváhagyásáról,

            g) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról,

            h) módosító indítvány elfogadása kérdésében, rendeletalkotás általános és részletes vitájának kérdésében,

            i) a döntési javaslaton belüli alternatívák elfogadásakor,

            j) a név szerinti szavazás és a titkos szavazás indítványának elfogadása kérdésében.

35. § A Képviselő-testület határozatáról szóló kivonatot az érintettek részére meg kell küldeni.

15. Rendeletalkotás

36. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet

            a) a polgármester,

            b) bármelyik képviselő,

            c) a Képviselő-testület bizottsága,

            d) a jegyző vagy a jegyző megbízásából az aljegyző.

(2) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(3) A rendelet-tervezet előkészítése során a Képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendelkezések előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg, meghatározhatja, hogy a tervezetet mely szervekkel kell egyeztetni, milyen vitafórumon kell megvitatni. A Képviselő-testület elhatározhatja egyes rendelet-tervezetek kétfordulós tárgyalását.

(4) A tervezetet, illetve annak felhívását a település honlapján el kell helyezni, a tervezet megtárgyalását megelőzően, minimum 15 nappal korábbi időpontban. A tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátásáért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemény feldolgozásáért a jegyző vagy a megbízásából eljáró kirendeltség-vezető a felelős.

37. § (1) A Képviselő-testület rendeleteit a naptár év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni.

(2) A rendeletek megjelölése a következő formában történik: Tihany Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év (zárójelben hó, nap megjelölésével a kihirdetés ideje) önkormányzati rendelete a rendelet címének megjelölésével.

(3) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. A rendeletek kihirdetéséről, naprakész nyilvántartásáról, szükség szerinti felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik.

16. A jegyzőkönyv

38. § (1) A Képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyvet és hangfelvételt kell készíteni . A hangfelvétel anyagát 5 évig meg kell őrizni.

(2) A Képviselő-testület nyilvános üléséről filmfelvétel is készülhet.

(3) A Képviselő-testület üléséről készített hang- és filmfelvétel őrzése és selejtezése kapcsán az ügyiratkezelés és selejtezés szabályai szerint kell eljárni.

(4) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét két eredeti példányban kell elkészíteni. A jegyzőkönyv önkormányzati példányát piros, fehér, zöld zsinórral átfűzve, önkormányzati bélyegzővel ellátva kell hitelesíteni nyílt és zárt ülésenként külön-külön lefűzve. A jegyzőkönyv levéltári példányát éves szinten könyvkötésben kell összefűzni és önkormányzati bélyegzővel ellátva hitelesíteni nyílt és zárt ülésenként.

39. § (1) A jegyzőkönyv tartalmazza:

            a) az ülés helyét, időpontját, jellegét, módját;

            b) a megjelent képviselők és meghívottak nevét, szervezetét, a távolmaradók névsorát;

            c) a tárgyalt napirendi pontokat;

            d) a tanácskozás lényegét, a felszólalók nevét, lényegi hozzászólásukat;

            e) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat;

            f) a határozathozatal módját, a szavazás számszerű eredményét, a tartózkodások számát;

            g) a meghozott döntéseket;

            h) szükség esetén az elnök intézkedéseit;

            i) a Képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket;

            j) az ülés bezárásának idejét, a jegyzőkönyv hitelesítőit.

(2) A Képviselő-testület üléséről szó szerinti jegyzőkönyv nem készül, a jegyzőkönyvnek a tanácskozás lényegét kell tartalmaznia. A Képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvezni.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készítendő, melyben rögzíteni kell azt is, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

40. § (1) A jegyzőkönyvet a polgármester, illetve az ülés levezetője, a jegyző és két képviselő – mint hitelesítő – írja alá. A hitelesítésre ABC sorrendben folyamatosan kerül sor. A hitelesítők nevét az ülésvezető elnök az ülés megnyitásakor a jelenléti ív alapján állapítja meg.

(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

            a) a meghívót,

            b) a jelenléti ívet,

            c) az írásos előterjesztéseket,

            d) a név szerinti szavazásról készült névsort,

            e) a képviselők kérése alapján az írásbeli hozzászólását, indítványát, interpellációját,

            f) sürgősségi indítványok szövegét és indokolását,

            g) népszavazást kezdeményező dokumentumokat.

            h) az elfogadott rendeleteket.

41. § (1) A képviselők vagy más felszólalók a polgármestertől kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.

(2) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – a polgármesteri hivatalban ügyfélfogadási idő alatt betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülés jegyzőkönyvébe. Ez iránti igényüket a jegyzőnél szóban kell előterjeszteni. A jegyzőkönyvek eredeti példányát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

IV. Fejezet

17. A települési képviselő

42. § (1) A települési képviselő a választók érdekeit képviseli.

(2) A települési képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a Képviselő-testület munkájában,

b) a Képviselő-testület kijelölése alapján részt venni ülésének előkészítésében, a különböző vizsgálatokban,

c) írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha a testületi ülésen, illetve a bizottsági ülésen részt venni nem tud, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

d) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot vita előtt bejelenteni,

e) kapcsolatot tartani a választóival, olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

(3) A települési képviselő jogosult:

a) a polgármesteri hivatalban a képviselői munkához szükséges, arra kijelölt helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen veheti igénybe,

b) közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Képviselő-testület hivatalának az intézkedését,  amelyre a polgármesteri hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

43. § A képviselők megállapított tiszteletdíját és juttatását külön önkormányzati rendelet szabályozza.

18. A Képviselő-testület bizottsága

44. § A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére – átruházott hatáskörben – és a végrehajtás ellenőrzésére állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

45. § (1) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi és Gazdasági Bizottság létszáma: 8 fő

b) Szociális Bizottság                        létszáma: 5 fő

(2) Az állandó bizottságok tagjainak több mint a fele és az elnöke települési képviselő.

(3) A bizottság nem képviselő tagjaira javaslatot tehet bármely képviselő, valamint – a bizottság tevékenységi körétől függően – az intézmények és a társadalmi szervek vezetői.

(4) A bizottságok nem képviselő tagjait a bizottság munkája során a képviselőkkel azonos jogok illetik meg.

46. § A Képviselő-testület esetenkénti feladatokra, meghatározott kérdés kivizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Feladatát és megbízatásának időtartamát a testület határozza meg, működésére a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

47. § A bizottságok döntéshozatalaiból való kizárás eseteire a Képviselő-testület tagjaira vonatkozó jogszabályi előírásokat kell alkalmazni.

48. § (1) A bizottságok egymás feladatkörét érintő tevékenységük során együttműködni és egymást tájékoztatni kötelesek.

(2) A bizottságok működési szabályzatukat e szabályzat keretei között maguk határozzák meg.

(3) A bizottság üléseinek összehívásáról a bizottság elnöke, távollétében az elnök helyettese gondoskodik. A bizottságot a polgármester indítványára és a bizottság tagjai egyharmadának kérésére is össze kell hívni.

(4) A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására indítványt tehet bármely bizottsági tag, képviselő, jegyző.

(5) A bizottság elnöke gondoskodik arról, hogy a meghívó és a napirendi anyag lehetőleg az ülést megelőző 2 nappal korábban megküldésre kerüljön a bizottság tagjainak és a meghívottaknak.

(6) A bizottság ülésére az elnök a jegyzőt, a polgármestert, az alpolgármestert, a társadalmi megbízatású alpolgármestert, aki nem a Képviselő-testület tagja, valamint más érdekelteket tanácskozási joggal meghívja.

49. § (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos feladatokat, továbbá a képviselői összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárásokkal kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság látja el.

(2) ) A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság jogosult dönteni, az olyan be nem tervezett kisebb tervezési, felmérési, felújítási, javítási, karbantartási munkákat elvégeztetni, amelyek az önkormányzati feladatok ellátásához kapcsolódnak, a település érdekeit szolgálják és forrásigényük nem haladja meg a nettó 100.000,- Ft-ot;

50. § A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, valamint zárt ülés tartására és a titkos szavazásra a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

51. § (1) A bizottságok működéséhez szükséges feltételeket a  hivatal biztosítja.

(2) A bizottság üléseiről a tanácskozás lényegét és a döntését tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmi elemei ezen rendelet jegyzőkönyvre vonatkozó szakaszaival azonosak.

19. Polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző

52. § (1) Tihany község polgármestere megbízatását főállásban látja el. A polgármester Tihany Község Önkormányzatának vezetője. Jogállására, összeférhetetlenségére, eskütételére, munkáltatói jogkörére a mindenkor hatályos törvényi rendelkezések az irányadóak.

(2) A Képviselő-testület gyakorolja a polgármester esetében a munkáltatói jogköröket.

53. § (1) A polgármester feladatai a törvényben meghatározottakon túl:

a) segíti a települési képviselők munkáját,

b) képviseli az önkormányzatot,

c) összehangolja a bizottságok működését,

d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, a térségi önkormányzatokkal, önkormányzati társulásokkal, a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel, az önkormányzat testvértelepüléseivel.

(2) A polgármester jogosult dönteni a két képviselő-testületi ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi önkormányzati ügyekben:

a) olyan be nem tervezett kisebb felújítási, javítási, karbantartási munkákat elvégeztetni, amelyek az önkormányzati feladatok ellátásához kapcsolódnak, a település érdekeit szolgálják és forrásigényük nem haladja meg a 50.000,- Ft-ot;

b) olyan munkákat elvégeztetni, amelyek az önkormányzati tulajdonú ingatlanokban váratlanul bekövetkezett káresemények következményeinek azonnali elhárítását szolgálják élet- és balesetvédelmi szempontból, és forrásigényük nem haladja meg a 100.000,- Ft-ot.

c) a polgármester jogosult az átmenetileg szabad pénzeszközöket tartós letétbe elhelyezni.

(3) A polgármester ügyfélfogadást tart a  Hivatal ügyfélfogadási idejében.

54. § (1) A polgármester a lemondását alpolgármester hiányában a korelnöknek adja át.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában a korelnöknek adja át.

55. § (1) A Képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) A helyettesítés módját, mértékét és az alpolgármester feladatait a polgármester a megválasztásától számított három hónapon belül írásban határozza meg a Képviselő-testület tájékoztatása mellett.

(3) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára olyan társadalmi megbízatású alpolgármestert is választhat, aki nem a Képviselő-testület tagja.

(4) Azon alpolgármester, akit nem a Képviselő-testület tagjai közül választottak, nem tagja a Képviselő-testületnek, a polgármestert a Képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de az üléseken tanácskozási joggal részt vehet.

(5) A nem Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester jogállására egyebekben a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

56. § (1) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.

(2) Az alpolgármesterre képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át.

(3) A polgármesteri tisztség megüresedésekor, a polgármester távollétében, a polgármester által meghatározott mértékben, valamint tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit.

(4) Tartós akadályoztatásnak minősül a polgármester három héten túli távolléte, büntető– vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztése.

57. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, vezeti a közös hivatalt.

Ennek keretében:

1. előkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
2. ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
3. rendszeresen tájékoztatást nyújt a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak, valamint a polgármesternek a hatáskörüket érintő jogszabályokról, azok változásairól,
4. biztosítja az önkormányzati rendeletek, határozatok érintettekkel való megismertetését,
5. a képviselő-testületi, bizottsági, polgármesteri döntések, valamint az önkormányzati működés során tapasztalt jogszabálysértés esetén azt a döntéshozó felé jelezni köteles,
6. a Képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, valamint rendelet-nyilvántartás formájában,
7. a bizottságok döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
8. rendszeresen áttekinti a képviselő-testületi rendeletek jogszabályokkal való harmonizálását,
9. gondoskodik a módosított önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról,
10. az elkészült jegyzőkönyveket a törvényben meghatározott határidőn belül megküldi az illetékes szervnek,
11. gondoskodik arról, hogy a közös önkormányzati hivatalban az információáramlás megfelelő legyen.

(2) Ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatokat, és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

(3) Ellátja az igazgatási munka egyszerűsítésével, korszerűsítésével és a hivatali dolgozók továbbképzésével kapcsolatos feladatokat.

58. § (1) A jegyző kinevezése az ide vonatkozó törvény szabályai alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén történő helyettesítés rendjéről a Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni.

20. A Közös Önkormányzati Hivatal

59. § (1) A Képviselő-testület törvényi felhatalmazás alapján 2013. január 1. napjától közös önkormányzati hivatalt hozott létre jelen rendelet 1. § (6) bekezdésében megjelölt településekkel és az ott meghatározott néven.

(2) A közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeken állandó jellegű kirendeltségek találhatóak.

(3) A közös önkormányzati hivatal által ellátandó feladat – és hatásköröket a közös önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(4) A közös önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a létrehozó önkormányzatok Képviselő-testületei határozattal hagyják jóvá.

(5) A közös önkormányzati hivatal fenntartásának költségeit a létrehozó önkormányzatok megállapodásban rögzítettek alapján biztosítják.

21. Az önkormányzat társulásai

60. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, gazdaságosabb, célszerűbb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A Képviselő-testület elsősorban más települések Képviselő-testületével, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat.

(2) Az Önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.  Az ilyen tárgyú megállapodás megkötésére kizárólag a Képviselő-testület jogosult, melynek felhatalmazása alapján a megállapodást a polgármester írja alá.

V. Fejezet

22. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

61. § (1) A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogosult.

(2) A Képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el:

a) a hatáskörébe tartozó ügyekben,

b) önkormányzati rendelet megerősítésére.

62. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a tárgy megjelölésével:

a) a települési képviselők legalább ¼-e,

b) a Képviselő-testület bizottsága,

c) a választópolgárok 20 %-a.

(2) A Képviselő-testület a népszavazást köteles kitűzni, ha azt a választópolgárok több mint 20 %-a kezdeményezte.

(3) A Képviselő-testület a népszavazást kitűzheti, ha a kezdeményezők száma az (1) bekezdés d) pontjában megjelölt 20 %-ot nem érte el, de a 10 %-ot meghaladja.

(4) A Képviselő-testület a népszavazásról a soron következő ülésén határoz.

(5) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester hívja meg az aláírást gyűjtők képviselőjét. Az ő részére tanácskozási jogot biztosít a Képviselő-testület.

(6) A népszavazás eredménye a Képviselő-testületre kötelező.

63. § A helyi népszavazás érvényes, ha a választópolgárok több mint fele szavazott. Eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

64. § (1) Népi kezdeményezés útján a Képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a testület hatáskörébe tartozik.

(2) Népi kezdeményezésre a helyi önkormányzati választáson választójogosult polgárok 10 %-a nyújthat be a polgármesternél írásban, a tárgy konkrét megjelölésével beadványt.

(3) A testület a kezdeményezést lehetőleg soron következő ülésén, illetőleg legkésőbb 30 napon belül köteles megtárgyalni.

(4) A népi kezdeményezés tárgyalására meg kell hívni a kezdeményezők képviselőjét. Részére tanácskozási jogot biztosít a Képviselő-testület.

65. § A Képviselő-testület népi kezdeményezésre vonatkozó döntését a választópolgárokkal a polgármester közli a helyben szokásos módon.

                                                                  VI. Fejezet        

23. Az önkormányzat gazdasági alapja

Az önkormányzat költségvetése

66. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetését és zárszámadását évente külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

(2) A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik.

(3) Az első fordulóban a költségvetési koncepció alapján ismertetni kell a számításba vett:

a) bevételi forrásokat,

b) a saját bevétel növelésének lehetőségeit,

c) a kiadási szükségleteket és annak kielégítési alternatíváit,

d) a bevételi és kiadási igény egyeztetésének eredményét,

e) a megvalósítható fejlesztések sorrendjét.

(4) A második fordulóban a költségvetési törvényben előírt részletezésben kell a tervjavaslatot, valamint az elfogadásra vonatkozó önkormányzati rendelet-tervezetet a testület elé terjeszteni.

67. § A polgármester a tárgyév lezárását követő három hónapon belül köteles a zárszámadást a testület elé terjeszteni és önkormányzati rendelettel jóváhagyatni.

24. Az önkormányzat vagyona

68. § Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

VII. Fejezet

25. Záró rendelkezések

69. § (1) E rendelet 2014. december 1.  napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tihany Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014. (V.16.) rendelete.

Tósoki  Imre                                                  Németh Tünde

                       polgármester                                                       jegyző

Kihirdetve: 2014. november 14.

                                                                                              Németh Tünde

       jegyző