Tihany Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54.§ (3) felhatalmazása alapján az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletéről és elidegenítésének feltételeiről az alábbi rendeletet alkotja:

1. A rendelet célja

1.§ A rendelet célja, hogy a lakástörvénnyel összhangban – a polgári jog alapelveit szem előtt tartva – megteremtse az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal, és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel való eredményesebb gazdálkodás feltételeit.

2. A rendelet hatálya

2.§ A rendelet hatálya kiterjed Tihany Község Önkormányzatának tulajdonában lévő valamennyi

a) bérbeadás útján hasznosított, illetve hasznosítható lakásra, szolgálati lakásra,

b) lakás céljára szolgáló házas-ingatlanra és a hozzátartozó földrészletre.

3. Önkormányzati lakásokkal kapcsolatos hatáskör gyakorlása

3.§ (1) A Képviselőtestület az önkormányzati lakásokra vonatkozó bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásával a polgármestert bízza meg a bérlő kiválasztása, a szerződés módosítása és megszüntetése kivételével.

(2) Ahol a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Lt.) a felek megállapodására utal, ott a megállapodás tartalmát bérbeadói részről – a Lt. és e rendelet keretei között - a polgármester határozza meg.

(3) Az önkormányzati lakás bérletére vonatkozó kérelmet a Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani.

4. Önkormányzati lakások bérbeadása szolgálati jelleggel

4.§  (1) Szolgálati jelleggel (feltételhez kötötten) önkormányzati lakás annak adható bérbe, aki az önkormányzat vagy az önkormányzat intézményeivel közszolgálati tisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, illetőleg önkormányzati kötelező feladat ellátáshoz kapcsolódó munkakörben dolgozik a munkáltató személyétől függetlenül.

(2) Önkormányzati lakás bérbeadásakor - amennyiben a kérelmek száma meghaladja a bérbe adható lakások számát - elsődlegesen a szolgálati lakásra irányuló igényeket kell kielégíteni. Kivételt képez ez alól a szociális alapú bérbeadás.

(3) Az önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak meghatározott időre, de legfeljebb a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony, illetve a munkaviszony fennállásának időtartamára adható bérbe, ha a munkavállaló községben való letelepedése a település érdekeit szolgálja. Ennek elbírálása a munkaáltató javaslata alapján a Képviselő-testület feladata.

(4) A szolgálati jellegű lakásba a bérlő –házastársán, élettársán, gyermekén, befogadott gyermekének a gyermekén és szülőjén kívül- más személyt nem fogadhat be. A befogadáshoz a bérbeadó előzetes írásbeli jóváhagyása szükséges.

(5) Az (1) bekezdésben rögzített feltétel megszűnését, illetve a határozott idő elteltét követő 8 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

5. A bérbeadás módja és jogcímei

5.§       Az önkormányzati tulajdonú bérlakásokat

a) pályázat útján szociális helyzet alapján;

b) pályázat útján nem szociális jelleggel;

c) pályázati rendszeren kívül: szolgálati jelleggel vagy krízis helyzet alapján lehet bérbe adni.

6. A pályáztatás közös szabályai

6.§ (1) A lakás bérbeadásra kiírt pályázatnak tartalmaznia kell

a) a bérbeadás jogcímét,

b) a lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát és műszaki állapotát,

c) a bérbeadó megnevezését,

d) a lakás megtekintésének feltételeit,

e) a lakásra megállapított bérleti díjat és a külön szolgáltatások díjának megtérítésére vonatkozó kötelezettséget, a lakbér időszakonkénti emelésének feltételeit és módját,

f) a bérbeadás időtartamát, a bérleti jogviszonyt megszüntető feltételeket,

g) a pályázaton való részvétel, illetve a pályázat elbírálásának feltételeit, módját és határidejét,

h) a pályázat benyújtásának feltételeit, módját és határidejét,

i) a pályázat szempontjából lényeges egyéb körülményeket, információkat,

j) a bérlőt terhelő felújítási kötelezettségeket.

(2)       A pályázat érvényesség feltételéül kiköthető, hogy a bérlő vállalja a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét. Ebben az esetben a pályázati kiírásban meg kell határozni az elvégzendő munkák jellegét és a költségek viselésének módját és feltételeit.

7.§^[1](1) Az 5.§ a) pontja alapján meghirdetett bérlakásoknál a pályázaton érvényesen
                        pályázhat minden cselekvőképes magyar állampolgár, vagy állandó
                        tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt
                        személy, aki

                        a) a pályázat benyújtását megelőző 3 évben folyamatosan az önkormányzat
                            illetékességi területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel
                            rendelkezik és életvitelszerűen itt is él és

                        b) kérelmező, házastársa (élettársa), illetve vele együttlakó vagy együtt költöző
                            hozzátartozója tulajdonában, haszonélvezetében, használatában vagy
                            bérletében nincs másik lakás és

            c) aki a bérbeadó által kiírt pályázat feltételeinek megfelel.

                  (2) Az 5.§ b) pontja alapján meghirdetett bérlakásnál a pályázaton érvényesen
                        pályázhat minden cselekvőképes állampolgár, vagy állandó tartózkodásra
                        jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt személy, aki a
                        bérbeadó által kiírt pályázat feltételeinek megfelel.

                  (3) Érvénytelennek kell nyilvánítani annak a személynek a pályázatát, aki nem
                        felel meg az e rendeletben meghatározott feltételeknek.

7. A lakásbérlet megszűnése

8.§ (1) A szerződésben meghatározott idő elteltével, vagy feltétel bekövetkezésével a bérleti jogviszony megszűnik és a bérlő külön felszólítás nélkül, továbbá mindennemű elhelyezési és térítési igény nélkül a lakást köteles visszaadni.

(2) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakberendezések tényleges állapotát, illetve az esetleges hibákat, hiányosságokat, és a megállapításokat írásba kell foglalni.

(3) A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak át nem adja. A kiköltözés költségeit a bérlő köteles vállalni.

 (4) A szerződés megszűnik továbbá, ha

a) a bérbeadó és a bérlő a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik,

b) a lakás megsemmisül, vagy életveszélyessé válik;

c) az arra jogosult felmond;

d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy;

e) a bérlőt Magyarország területéről kiutasították;

f) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti;

8. A bérleti szerződés felmondása, lakásbérlet megszüntetése

9.§ A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha

            a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;

b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt kötelezettségét nem teljesíti;

c) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;

d) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják;

e) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást (a továbbiakban: cserelakás) ajánl fel.

10.§ (1) A bérbeadó és a bérlő a lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetését kezdeményezheti. Bérbeadó és bérlő megállapodhatnak abban, hogy ebben az esetben hasonló méretű cserelakást biztosít, vagy pénzbeli térítést nyújt.

(2) A pénzbeli térítés mértéke a lakásra megállapított bérleti díj háromévi összege - az utolsó 10 év lakbérátlagával számolt összeg-, melyet a lakás elhagyásával egyidejűleg egy összegben kell a lelépő bérlőnek kifizetni.

(3) Ha a határozott időtartamú bérlet lejár, cserelakást vagy pénzbeli térítést nem lehet adni.

(4) Amennyiben a bérlő szünteti meg – bármely okból- a bérleti jogviszonyt, sem cserelakásra, sem pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

9. Az önkormányzati lakásban jogcím nélkül tartózkodó személyek elhelyezése

11.§ (1) Ha az önkormányzati lakásban olyan személy marad vissza, aki sem a Ltv., sem a jelen rendelet előírásai alapján nem tarthat igényt elhelyezésre, az önkormányzati lakást köteles 15 napon belül elhagyni.

(2) Ha a lakást jogcím nélkül használó lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, az önkormányzati lakás elhagyásának megtörténtéig az önkormányzati lakás használatának első két hónapjában az önkormányzati lakásra megállapított lakbér mértékének megfelelő, 2–12 hónap között a lakbér háromszoros összegének megfelelő, azt követően a lakbér ötszörös összegének megfelelő használati díjat köteles fizetni.

10. A felek jogai és kötelezettségei

12.§  (1) A bérbeadó köteles a lakást megfelelő- beépített- berendezésekkel együtt a bérleti szerződésben megjelölt időpontban, tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, jegyzőkönyv felvételével a bérlő használatába átadni. A jegyzőkönyvben rögzíteni szükséges a közüzemi mérőórák számláló állását. A helyszínen készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni továbbá a lakás, illetőleg a berendezések tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlő az átvételt - észrevételeinek írásbeli rögzítésével – a jegyzőkönyv aláírásával ismeri el. A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha tiszta és az épület központi berendezéseinek lakásban lévő részei, valamint a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezései üzemképes állapotban vannak.

(2) A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. A szerződéskötéskor a felek megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a szükséges munkát a bérbeadó helyett elvégzi. Ez esetben a bérbeadó a megállapodásban szereplő munkák és berendezések igazolt költségeit egy összegben 30 napon belül a bérlő részére megtéríteni köteles.

(3) Helyreállításra, korszerűsítésre szoruló lakások pályáztatása esetén a bérbeadó a bérlőnek a lakást jegyzőkönyvbe foglalt állapotban adja át, megjelölve a helyreállítással, korszerűsítéssel érintett munkálatokat és azok elvégzési határidejét.

(4) A bérlő értéknövelő beruházást a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül nem végezhet.

(5) A bérlő az azonnali beavatkozást igénylő munkát a bérbeadó írásbeli felszólítása nélkül is elvégezheti, erről a bérbeadót a munkálatok megrendelését, illetőleg megkezdését megelőzően köteles- igazolható módon- haladéktalanul értesíteni. A bérbeadó a felmerült és igazolt költségeket 30 napon belül egy összegben téríti meg.

13. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, a központi berendezések állandó üzemképes állapotáról, a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák, hiányosságok megszüntetéséről, a lakásban lévő elektromos vezetéknek és érintésvédelmi rendszernek a felújításáról, vagy a hatósági előírásoknak megfelelő kialakításáról.

(2) A bérlő köteles gondoskodni az épület, valamint az épületet körülvevő telekrészek, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek, és közös területek gondozásáról, tisztántartásáról, szükség szerinti megvilágításáról, valamint a háztartási szemét elszállíttatásáról. Köteles továbbá gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és  - a központi berendezések kivételével - az egyéb lakásberendezések karbantartásáról, állagmegőrzéséről.

(3) A bérbeadó szükség szerint, de legalább évente köteles ellenőrizni a lakás rendeltetésszerű használatát és a bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítését. A bérlő a helyszíni ellenőrzéseket tűrni köteles.

14.§ (1) A bérlő a bérlet ideje alatt köteles gondoskodni a lakás belső festéséről és mázolásáról karbantartásáról.

(2) A bérlő a szerződésben vállalt és e rendeletben felsorolt kötelezettségeit olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.

(3) Ha az épületben, az épület központi berendezéseiben, a közös használatra szolgáló helyiségekben és ezek berendezéseiben, továbbá a lakásban a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása folytán kár keletkezik, a hibák kijavításáról, az eredeti állapot helyreállításáról, illetőleg a kár megtérítéséről - függetlenül a bérlet időtartamától - a bérlő köteles -15 napon belül- gondoskodni.

(4) A szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Amennyiben a bérlő e kötelezettségének nem tesz eleget, - az indokolt távollét esetét kivéve - az önkormányzat jogosult a bérleti szerződést felmondani.

(5) A bérlő két hónapot meghaladó távolléte az alábbi esetekben indokolt:

a) iskolai tanulmányok folytatása,

b) gyógykezelés, egészségügyi ok,

11. Lakások elidegenítésének szabályai

15.§ (1) Az önkormányzati lakások elidegenítéséről a Képviselő-testület a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság javaslatát figyelembe véve dönt.

(2) Értékesítésre történő kijelölés a bérlő kérelmére vagy az (1) bekezdésben megjelölt bizottság javaslata alapján történhet.

12. A lakások értékesítése az elővásárlási joggal rendelkezők részére

16. § (1) A lakások az elővásárlási joggal rendelkezők részére a vételárnak egy összegben történő megfizetése vagy részletfizetés ellenében idegeníthetők el.

(2) Az értékesítésre kijelölt lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségek helyi forgalmi értékét ingatlanforgalmi szakértői szakvélemény alapján kell megállapítani.

(3) A vételár megállapításánál a szakértő által megállapított forgalmi értékből le kell vonni a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak értékét.

(4) Az elővásárlási jog jogosultja kérheti a vételárnak részletekben történő megfizetését. A vevő azonban a szerződés megkötésekor a vételár 20 %-át köteles egy összegben megfizetni. A vételárhátralékot a vevő 15 év alatt fizetheti meg, havi egyenlő részletekben.

(5) Ha az elővásárlási jog jogosultja az adás-vételi szerződés megkötésekor a vételár előleg és a vételár közötti különbözetet (vételárhátralék) egy összegben fizeti meg, akkor az önkormányzat a vételárhátralékra 5 % kedvezményt biztosít.

 (6) Részletfizetés esetén a vevő a Polgári Törvénykönyvben foglalt ügyleti kamat maximális mértékének megfelelő kamatot köteles fizetni.

 (7) A határidőben be nem fizetett törlesztő részletek után a vevő a Polgári Törvénykönyv. szerint a pénztartozás késedelmes megfizetése esetében megállapítható késedelmi kamatot köteles megfizetni.

(8) A vételár hátralék megtérítése alól felmentés nem adható, méltányossági alapon sem.

(9) A vételár hátralék erejéig a lakásingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot kell bejegyeztetni.

(10) A lakásingatlant a tartozás fennállásának idejére a jelzálogjog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli, az ingatlan-nyilvántartásba e tilalmat is be kell jegyezni.

(11) Abban az esetben, ha a vevőnek az elidegenített lakásingatlanon karbantartási, felújítási, beruházási munkák elvégzése céljából hitelt kell igénybe vennie, abban az esetben a Képviselő-testület hozzájárulhat az újabb jelzálogjog bejegyzéséhez.

13. Üresen álló lakások értékesítése

17.§ A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerint, elővásárlási joggal nem érintett lakások értékesítése esetén, az értékesítésre nyilvános pályázat alapján kerülhet sor. A vevőt sem részletfizetési engedmény sem kamatmentesség nem illeti meg.

14. Az önkormányzati lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának szabályozása

18.§ (1) Az önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételeit a Ltv. 62 § (3) bekezdésében foglalt célokra használhatja fel.

(2) A Képviselő-testület a felhasználás mértékéről és céljairól minden évben a költségvetési rendeletben, illetve szükség esetén egyedi határozattal minősített többséggel dönt.

15. Az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések

19.§  A bérbeadó – jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

16. Záró rendelkezések

20.§ (1) E rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyv, illetve az Lt. megfelelő rendelkezései az irányadók.

(2) E rendelet 2015. szeptember 24-én lép hatályba és rendelkezéseit a hatályba lépéskor fennálló bérleti jogviszonyok esetében is alkalmazni kell.

                      Tósoki Imre                                           Németh Tünde

                                 polgármester                                                jegyző

A rendelet kihirdetve:

Tihany, 2015. szeptember 25.                                                    Németh Tünde

                                                                                                     jegyző