a szociális igazgatásról és a szociális, valamint gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról szóló 1/2015. (II.18.) önkormányzati rendelet módosításáról

Általános indokolás

A Miniszterelnökség a Kormányhivatalok Törvényességi Felügyeleti Osztályainak 2021. I. félévében a szociális, gyermekvédelmi és intézményi térítési díjakról szóló önkormányzati rendeletek ellenőrzését írta elő, melyet a Veszprém Megyei Kormányhivatal Törvényességi Osztálya hajtott végre és az alábbi javítandó hibák, rendeletmódosítással történő kijavítására tett kezdeményezést:

1. Tihany 1/2015. (II.18.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és a szociális, valamint gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

- A rendelet bevezető részében az Alaptörvény helyett a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. évi 13. § (1) bekezdés 8. és 8a. pontját kellene megjelölni feladatkörként.

- A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2019. IRM rendelet 51. §-a szerint preambulumban lehet csak jogszabály céljáról rendelkezni, preambuluma pedig csak törvénynek lehet, így az 1. § alcímét módosítani kell, és az 1. § (1) bekezdését is törölni kell vagy átfogalmazni.

- Az Ör. 4. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott hatáskör-telepítés (miszerint 5000 Ft alatti települési támogatás esetén a polgármester, 5000 Ft feletti esetén a Szociális Bizottság dönt) sérti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 2. § (1) bekezdését, amely szerint a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. A Kérelmező ilyen rendelkezés esetében nem tudja, hogy ki fog dönteni az ügyében, és mikor /mert a Bizottság természetesen nem minden nap ülésezik, így akár egy hónapot is várni kell, ha polgármester dönt, akkor az gyorsan történhet/. Továbbá nem egyértelmű, hogy első körben ki dönt arról, hogy mekkora támogatást kap a kérelmező: a polgármester vagy a Bizottság. Tehát ez sehogyan sem állja ki a kiszámíthatóság követelményét.

- Az Ör. 5. § (3) bekezdése alapján csak írásban lehet kérelmet benyújtani ellátás igénybevételére. Ez ellent mond a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 3. § (1) bekezdésének, amely szerint a szociális ellátásokat szóban is lehet kérelmezni.

- Az Ör. 6. §-ban, 11. § (5) bekezdésében hivatkozott állami intézmények megnevezése már megváltozott: nincs Munkaügyi Központ, Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, ezeket aktualizálni szükséges.

- Az Ör. 11. § (1), (3) és (4) bekezdésében, illetve a 22. §-ban a szabályozás sérti a Jat. 2. § (1) bekezdését, el kell dönteni, hogy ki bírálja el az egyes kérelmeket (polgármester vagy Bizottság).

- Az Ör. 11 .§ (3) bekezdését pontosítani kell. A Kúria döntése alapján a lakókörnyezet vizsgálatát elő lehet írni települési támogatás feltételeként, de az csak kizárólag a lakóhely külső ismérveire vonatkozhat (udvar, porta kinézete), így a rendelet 11. § (3) bekezdés a) aa) alpontja nem egyértelműen a külső megjelenésre vonatkoztatható, érteni lehet rajta a lakás belső „tisztaságát” is, amely a Kúria állásfoglalásával ellentétes.

- A rendelet hivatkozik a 20. § (1) bekezdésében, illetve a 21. §-ában az Erzsébet utalványra, amely ha jól tudom, már nem létező juttatás.

- Az Ör 24. § (1) bekezdésében az „állandó lakcím” fogalom már nem használatos, helyette a törvény a bejelentett lakóhely, illetve a tartózkodási hely fogalmát használja.

- Az Ör. 28. § (2) bekezdésben a szociális rászorultság meghatározása ellentétes a Szoctv. 116. § (1) bekezdés a) pontjával, mert a család egy főre jutó jövedelme helyett az ellátott rendszeres havi jövedelmét kell alapul venni a személyi térítési díj megállapítása során.

- Az Ör. 28. § (3) bekezdése rossz, már hatálytalan önkormányzati rendeletre hivatkozik. (4/2000. helyesen)

- Az Ör. 29. § (2) bekezdése szintén jogszabálysértő, az ellátott rendszeres jövedelme, nem a család jövedelme igazolandó.

2. Tihany 4/2020.(II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat intézményeiben alkalmazott étkezési térítési díjakról

- A rendelet bevezető részében az Alaptörvény helyett a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. évi 13. § (1) bekezdés 8. és 8a. pontját kellene megjelölni feladatkörként.

- Az Ör. 3. §-ban nem az egy főre eső jövedelmet kell és lehet vizsgálni, hanem az ellátott rendszeres jövedelmét (Szoct. 116. (1) bekezdés a) pontja)

- Az Ör. 2. § (1) bekezdés d) és e) pontja hatályon kívül helyezendő, a törvény nem ad felhatalmazást, az önkormányzati alkalmazottak, vendégétkezők térítési díjának rendeletben történő szabályozására. Erről elég egy határozatot hozni a képviselő-testületnek.

- Az Ör. 2. § (1) bekezdésben az ÁFÁ-ra történő utalások törlendők, gyermekétkeztetés esetében nem lehet az ÁFÁ-t szabályozni a törvény alapján.

A rendeletmódosítás végrehajtásával a rendeleti hibákat kijavíthatónak tartom.