Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

I. fejezet

Általános rendelkezések

A szabályzat hatálya és alkalmazása

1. §.

1. (1) E rendelet a Helyi Építési Szabályzatról (továbbiakban HÉSZ) hatálya Városlőd település közigazgatási területére terjed ki.
   
2. (2) Az (1) bekezdés szerinti területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni csak a Szabályozási Tervekben (továbbiakban SZT-1; SZT-2 ÚJMAJOR, SZT-3-CSEHBÁNYAI ÚT MENTI TERÜLET és SZT-4) és ezen szabályozási előírások rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. A szabályozási tervekben és jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az OTÉK és az általános érvényű egyéb rendelkezések előírásait együttesen kell alkalmazni.
   
3. (3) Jelen szabályzat csak a csatolt Szabályozási Tervekkel (SZT-1;SZT-2, SZT-3, SZT-4) együtt alkalmazandó.
   

A szabályozás elemei

2. §.

(1) A Szabályozási Terveken kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) a szabályozási vonalat és a szabályozási szélességet;

b) az építési övezetet és övezetet[1];

c) az építési vonalat;

d) a kötelező fásítást;

d) építési helyet[2]

f) a telek be nem építhető területét[3];

g) a sajátos jogintézmények követelményeit és területét (helyrehozatali kötelezettséget, bontási kötelezettséget és a beültetési kötelezettséget);

h) a látvány/utcakép védelem területét[4];

i) a felszíni vízminőségvédelmi területet és határát[5]

j) a megszűntető jelet;

2. (2) A kötelező erejű elemeket megváltoztatni csak a HÉSZ, a Szabályozási Terv együttes módosításával vagy felülvizsgálatával, illetve ha az Étv. szerint a településszerkezeti terv módosítása szükséges, akkor annak módosításával lehet.
   
3. (3) Az irányadó szabályozási elemek a továbbtervezés – telekalakítás[6], elvi engedélyezés – során pontosítandók.
   

Telekalakítás és építés engedélyezése

3. §.

1. (1) Városlőd területén a telekalakítás és építés csak akkor engedélyezhető, ha az a településrendezési eszközökkel meghatározott fejlesztési célkitűzésekkel összhangban van, annak megvalósítását nem akadályozza és nem teszi költségesebbé.[1]
   
2. (2) Építési engedély csak rendezett telekre adható ki.
   

Rendezettnek tekinthető egy telek, ha a Szabályozási Tervekben előírt telekalakítási előírásokat (közterület céljára való területlejegyzés, telekösszevonás, stb.) maradéktalanul teljesítették (kerítésáthelyezés, épületbontás, stb.)

3. (3) Új lakóterületi építési telek kialakításakor a telek minimális szélessége 16,0 m, kivéve ha a Szabályozási Terven eltérő érték van kótázva.
   
4. (4) Meglévő építési telek esetén, amelynek területe nem éri el az övezetben meghatározott minimumot, csak akkor engedélyezhető a beépítés, ha az adott övezetben meghatározott további paraméterek teljesülnek.
   
5. (5) A legkisebb telekterületet elérő nagyságú telkek esetében megadott minimális szélesség 10 %-kal csökkenthető.
   
6. (6) A beépítésre szánt területeken a közművek és építményeik számára az építési övezetben előírt legkisebb telekméretnél kisebb telek is kialakítható.
   
7. (7) Az irányadó szabályozási vonalak a közterületek hosszútávú biztosítását szolgálják. Új épületek építése és meglévő épületek átépítése során a jelenlegi közterülethatár és az irányadó szabályozási vonal között építési hely nem jelölhető ki, új épület-épületrész nem emelhető.
   

II. fejezet

KÖRNYEZETALAKÍTÁS ELŐÍRÁSAI

Különleges rendelkezések a településkép alakítására, az épített és természeti környezet védelmére

4.§.

1. (1) A Szabályozási Terven jelölt be nem építhető telekrészeken műszaki illetve településképvédelmi okokból építmény (beleértve a terepszint alatti létesítményeket is) nem építhető.
   
2. (2) Helyi jelentőségű művi értékvédelemre javasoltak az SZT-1-n jelölt és a 2. számú mellékletben jegyzett épületek, továbbá köztárgyak és építmények.
   
3. (3) Helyi jelentőségű természetvédelemre javasolt természeti értékek:
   • A Torna-, Vámos- és Kálvária-patakok medre és a vízfolyásokat kísérő galériaerdők;
   • A Vámos-rét hagyásfás legelője;
   • Az Iglauer Park hársfaligete;

Továbbá:

• A település közigazgatási területén fellelhető források;
  
• (4)A helyi jelentőségű természetvédelem területein az értékek komplex védelmet kell megvalósítani, nem az egyes egyedek-elemek védelmét.
  

5. (5) A különböző természet- és tájvédelmi területek esetében a területekkel szomszédos telkeket a természet- és tájvédelmi területek pufferzónáiként kell kezelni. Amennyiben a szomszédos telek közterület, akkor a pufferzónába be kell vonni a közterületen túli telket is.
   
6. (6) A Szabályozási Terven kijelölt látványvédelem alatt álló utcaszakaszokon és területeken, valamint a helyi védettség alatt álló épületek-építmények esetében, a műemléki környezet területén és a természet- illetve tájvédelmi érdekeltségek területén és pufferzónájukban az új épületek-építmények látványtervén be kell mutatni a tervezett épület ill. építmény illeszkedését a környezetéhez. Amennyiben az új épület/építmény országos illetve helyi műemléki védettségű épület műemléki környezetének is része, a védett épülethez való illeszkedést-összelátást is be kell mutatni a látványterven.[1]
   
7. (7) A Szabályozási Terven jelölt országos és helyi művi értékvédelem alatt álló telkek építményei a területileg illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hatóság véleményének figyelembevételével az övezeti paraméterektől függetlenül eredeti formájukban helyreállíthatók-újjáépíthetők. Az eredeti állapotot az egész épületre kiterjedő legalább M=1:50 léptékű, az épületrészletek esetében M=1:10 léptékű felméréssel és fotódokumentációval kell bemutatni, amelyet csatolni kell az engedélyezési dokumentációhoz. [2]
   
8. (8) A Szabályozási Terven jelölt felszíni vízminőségvédelmi területen a vízgazdálkodási és közcélú (közmű és a vízmeder megközelítését szolgáló) építményeken túl új építmény nem helyezhető el.
   
9. (9) Zajvédelmi célú fasor telepítendő a település belterületén a vasúti vágányok két oldalán a vasúttengelytől mért 10-10 m-en túl a Szabályozási Terven Kök (kötöttpályás közlekedési terület) övezetbe sorolt területen (a patakmeder területét kivéve), amennyiben az közlekedésbiztonsági előírások (rálátási háromszög) és vízgazdálkodási feladatok teljesítését nem akadályozza. A telepítési kötelezettséget honos[3] lombosfákkal kell teljesíteni.
   
9. (10) A külterületen folytatott építési tevékenységeket a természet- és tájvédelem érdekeinek figyelembe vételével, azok sérelme nélkül kell végezni.
   
9. (11) Városlőd külterületén az utak (közlekedési és dűlőutak) mentén, ahol az út erdővel vagy erdősávval nem érintkezik, fasorok telepítendők. A fasorok kialakítása csak a honos fafajtákkal történhet.
   
12. (12) A Templom tér rendezését megalapozó kertépítészeti engedélyezési tervnek meg kell határoznia az esetleges állandó ill. időszakos pavilonok, sátrak helyét. A tér átépültével pavilon és sátor a téren máshol nem helyezhető el.
    

Zöldfelületek kialakítása

6.§.

1. (1) A beépítésre szánt területeken – amennyiben az adott övezetben másként nincs szabályozva – az építési telek be nem épített részén – 150 m²-enként legalább 1 db tájhonos lombos fa ültetendő.
   
2. (2) A beültetési kötelezettséggel jelölt területeknél legalább egy sor fa legalább 8,0 méterenként és egy cserjesor telepítendő.
   
3. (3) A beültetési és az egyéb ültetési kötelezettséget (ld. (1) bek.) illetve a közterületen megvalósuló fásításokat honos lombos fákkal kell teljesíteni. Az alkalmazandó fafajok a következők: mezei juhar (Acer campestre), magas kőris (Fraxinus excelsior), eperfa (v. szederfa) (Morus alba), tölgy fajok (Quercus spp.), gyertyán (Carpinus betulus), bükk (Fagus) és fűzfélék (Salix spp.) kislevelű hárs (Tilia cordata), tiszafa (Taxus baccata) szilva, körte, alma, dió. A gyümölcsfák díszváltozatai közterületen és a falusias lakóterület övezetek telkeinek előkertjében nem ültethetők.
   
4. (4) Az egyes építési telkekre vonatkozó Szabályozási Terven jelölt illetve az övezeti előírások között szereplő beültetési és növénytelepítési kötelezettségek teljesítése a használatba vételi engedély kiadásának feltétele.
   
5. (5) Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kis forgalmú helyi kiszolgáló funkciójú utcákban ültethetők.
   
6. (6) A telken belüli előírt mértékű zöldfelületeket biológiailag aktív területként[1] kell kialakítani.
   
7. (7) Légvezeték alatt csak kisnövésű illetve gömbkoronájú fák ültethetők, amelyek csonkolása nem szükséges.
   

Közterületek, közterek kialakítása

7.§.

1. (1) Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben állhat, ha
   

- közterületen kívüli építmények előírásosan megközelíthetők,

             - a gyalogossáv minimum 1,5 méter szélességét nem csökkenti,

- a járművezetők kilátását és a közutak forgalmát nem veszélyezteti,

- a felszíni vizek lefolyását, elvezetését nem akadályozza meg,

- a közműlétesítmények építését, karbantartását nem akadályozza meg.

2. (2) A közterületek átépítése, fenntartása során az építési előírások mellett a helyi környezetvédelmi és köztisztasági rendeleteket alkalmazni kell.
   

Környezetvédelem

8.§.

(1) Az igazgatási területen a környezethasználatok úgy engedélyezhetők, hogy:

- a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

- megelőzze a környezetszennyezést

- kizárja a környezetkárosítást.[1]

2. (2) A település területén talaj- és vízszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető[2].
   
3. (3) A település beépítésre szánt területének övezeteiben az épület használatba vételi engedélye kiadásának feltétele a közcsatornára való rákötés.
   
4. (4) A külterületen ivóvízvezetékről bekötést csak abban az esetben lehet engedélyezni, ha a vízfelhasználáshoz kapcsolódóan legalább zárt szennyvíztárolót építenek.
   
5. (5) A településen a zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.
   
5. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint lakóterületeken a Pápai utca, a Kossuth Lajos utca, a Kolostor utca, a Pille utca és a Veszprémi utca 60/50 dB. A további települési gyűjtőutak, kiszolgáló utak és átmenő forgalom nélküli út mentén illetve az Lke és Lf övezetek területén 55/45 dB. A településközpont vegyes övezet területén a megengedett A-hangnyomásszint 55/45 dB.A vasúti fővonal menti lakóövezetekben a legnagyobb megengedett A-hangnyomásszint 65/55 dB[3].
   
6. (6) A település lakóövezeteinek zajvédelme érdekében a 8. sz. főút gyorsforgalmi úttá fejlesztéséhez kapcsolódó építési tevékenységek csak az egyidejűleg tervezett és kivitelezett, áttetsző zajvédő fal építésével együtt engedélyezhetők. A zajvédő falat min. tervezett gyorsforgalmi út 73+600 és 75+630-as keresztszelvénye (Újmajori és Csehbányai bekötőút leágazása) között kell kiépíteni.
   
7. (7) Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani[4].
   
8. (8) A település igazgatási területén feltöltésre a hulladékok közül csak természetes építőanyagok bontásából származó hulladék használható fel.
   
9. (9) A beépített területtől – lakóépületektől – közegészségügyi szempontok figyelembevételével 1000 méter védőtávolságon belül szagos – bűzös és fertőzőveszélyes tevékenység nem folytatható, ilyen építmény nem építhető.
   
9. (10) Szennyvíz ürítőhely, szennyvíziszap lerakóhely Városlőd közigazgatási területén nem létesíthető.
   
11. (11) A meglévő külterületi dögkutat 5 éven belül a szakhatóságok véleményének figyelembe vételével rekultiválni kell.[5]
    
11. (12) Veszélyes hulladék lerakó telep és veszélyes hulladékot termelő üzem Városlőd igazgatási területén nem létesíthető.
    
13. (13) Átmenő jellegű szemétszállításra a település belterületi útjai nem jelölhetők ki. Ilyen jellegű forgalom nem engedélyezhető.
    
14. (14) Városlőd közigazgatási területén üzemanyagtöltő nem létesíthető.
    
15. (15) A település területén az ingatlanok tulajdonosai kötelesek a tulajdonukban lévő ingatlanokat a parlagfűtől folyamatosan mentesíteni.[6]
    

Belvízvédelem, felszíni vízelvezetés

9.§.

1. (1) A település területén meglévő felszíni vízelvezető árkokat megszűntetni csak az adott vízgyűjtő terület vízelvezetési rendszerének felülvizsgálatával és a kérdéses árok, árokszakasz tervezett, szakvéleménnyel alátámasztott kiváltásával lehetséges.
   
2. (2) A burkolatépítés csak a csatlakozó felszíni vízelvezetési megoldásokkal együtt tervezve engedélyezhető.
   
3. (3) Az újonnan tervezett felszíni vízelvezető árkok, csatornák tervezése során figyelembe kell venni az adott vízgyűjtő terület összegyülekezési sajátosságait, felszíni vízelvezetési rendszerét és a befogadó vízfolyás meder illetve környezetérzékenységi pufferkapacitását, az új elemeket minden esetben az adott vízgyűjtő terület felszíni vízelvezetési rendszerébe kell illeszteni.
   
4. (4) A külterületi utak vízvédelme, vízmosássá való átalakulásának megelőzése érdekében a legmeredekebb szakaszokon a vízelvezetést és a felszín stabilizálását természetbarát anyagokkal és eszközökkel el kell végezni.
   

Régészet

10.§.

1.  (1) A régészeti örökség védelme érdekében a területen bármilyen földmunkával járó beruházás esetén a vonatkozó előírások[1] szerint kell eljárni. A Szabályozási Terven jelölt, nyilvántartott régészeti lelőhelyeken folyó építési és földmunkák során: az illetékes régészeti hatóság szakfelügyeletét biztosítani kell.
   

III. fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁS – ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK, ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

11. §.

1.  (1) Városlőd területén a beépítésre szánt területek a használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe soroltak:
   

LAKÓTERÜLETEK

Falusias lakóterületek övezeteinek előírásai

12. §.

1. (1) A falusias lakóterület övezetek telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.
   
2. (2) A falusias lakóterületen az OTÉK 14.§. (1) és (2) bekezdése szerinti épületek helyezhetők el.
   
3. (3) A falusias lakóövezetek építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:
   

O       oldalhatáron álló beépítés

*       A szintterületi mutató az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.

4. (4) A falusias lakóterület övezetek telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben helyezhető el.
   
5. (5) A fő rendeltetés szerinti új épület a telek utcai határára építendő, kivéve, ha a Szabályozási Terv ettől eltérően határozza meg az építési vonalat. A falusias övezetekben a felszíni formákhoz-adottságokhoz sajátosan alkalmazkodott épületek helye építési helyként megtartható.
   
6. (6) Az Lf-1, Lf-2, Lf-5 övezet és a műemléki környezet által érintett telkeken:
   

– az épületeket a helyi védelemre javasolt vagy műemléki védelem alatt álló népi lakóházak tömegarányai szerint kell kialakítani.

– az épületeket csak vakolt falfelülettel, a hagyományos építészeti együttes színeivel harmonizáló színre festve lehet kialakítani. Ezt színes fotódokumentáció és látványterv készítésével kell igazolni.

– Tetőrbeépítés esetén csak a tetősíkban fekvő ablak helyezhető el.

7. (7) A falusias lakóterület övezeteiben a főrendeltetés szerinti épületek tetőidoma csak 38-43^o-os oromfalas nyeregtető lehet. Új ettől eltérő magastető csak a főrendeltetésen kívüli egyéb épületen (továbbiakban: egyéb épület) építhető.
   
7. (8) A falusias lakóövezetekben a héjalás csak terrakotta és piros árnyalatú cserépfedéssel történhet.
   
7. (9) A falusias lakóterület övezeteinek telkein melléképítmény és egyéb épület a következők szerint helyezhető el:
   

– a telek oldalhatárára, a főrendeltetés szerinti épület vonalának folytatásában, annak takarásában,

– a szemben lévő telekhatártól 1,0 m távolságra, a főrendeltetés szerinti épülettel szemben, azzal azonos építészeti kialakítással és anyaghasználattal, amennyiben a telek szélessége legalább 20,0 m;

- továbbá a hagyományos beépítési mód szerint építhető melléképítmény és egyéb nem lakáscélú épület a korábbi csűrsoroknak megfelelően is, a tűztávolságok figyelembe vételével, lezárva a telken kijelölhető építési helyet.

(10) A falusias lakóterület övezetének telkein az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontja szerinti melléképítmények antennaoszlop kivételével elhelyezhetők.

11. (11) A főrendeltetés szerinti épülettel szemben, az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontja szerinti melléképítmények közül nem építhető közműpótló műtárgy, kerti víz- és fürdőmedence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló valamint siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló és szélkerék. Nem építhető továbbá állattartás céljára szolgáló épület, helyiség és melléképítmény, valamint gépjármű elhelyezésére szolgáló épület-építmény, a burkolt gépkocsibeállón túl.[1]
    
12. (12) Az övezetek telkein a főrendeltés szerinti épület vonalában, azzal megegyező építészeti kialakításban önálló szálláshely-szolgáltató funkció is elhelyezhető, melyben legfeljebb 4 vendégszobaszámú kereskedelmi szálláshely lehet.
    
12. (13) A melléképítmény és az egyéb épület szélessége legfeljebb 5,0 m, építménymagassága a főrendeltetés szerinti épülettel szemben építve legfeljebb 3,0 m, a főrendeltetés szerinti épület vonalában 4,0 m lehet. Önálló szálláshely-szolgáltató funkciójú egyéb épület esetén a főrendeltetés szerinti épület takarásában maradva az épület szélessége nyitott tornáccal megtoldható.
    
14. (14) A falusias lakóterület övezeteiben meglévő kőkerítéseket, támfalakat, fakapukat csak újjáépítésük esetén lehet elbontani. A rekonstrukció legfeljebb két hónapja alatt ideiglenes kerítés létesíthető.
    
15. (15) A falusias lakóterület övezeteiben kerítés csak a szomszéd ingatlanokhoz legfeljebb ± 25 cm-rel illeszkedő módon létesíthető. Amennyiben nem kő-, falazott vagy fakerítés épül, csak áttört fém kerítés építhető.
    
16. (16) A falusias lakóterület övezeteiben az épületek alatt pinceszint létesíthető, amely nem számít bele a szintterületi mutatóba.
    
17. (17) A falusias lakóterület övezeteinek telkein egy, legfeljebb 80 m²-es külön szint alatti építmény is elhelyezhető a terepadottságoknak megfelelő telepítéssel.
    
18.  (18) A falusias lakóterület övezeteiben telkenként legfeljebb 3 lakás építhető.
    

Kertvárosias Lakóterületek

13. §.

(1) Az új és meglévő övezet telkei csak teljes közművesítettség megléte esetén építhetők be.

1. (2) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13.§. (1) és (2) bekezdése szerinti épületek helyezhetők el.
   
2. (3) A kertvárosias lakóterület övezetei építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni.
   

O       oldalhatáron álló beépítés

SZ      szabadon álló beépítés

*        A szintterületi mutató az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.

4. (4) A kertvárosias lakóövezetek telkein a főrendeltetés szerinti épület az utcában kialakult építési vonalhoz illeszkedően vagy a Szabályozási Terven meghatározott építési vonalra építhető. A Kálvária-völgyben épület csak a közterület felé eső oldaltól 10 m előkert hagyásával építhető. Ezt az előkertet két sorban 5x5-ös kötésben honos lombosfákkal kell beültetni.
   
5. (5) A kertvárosias lakóövezetek telkein az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontja szerinti melléképítmények a trágyatároló, komposztáló valamint siló, ömlesztett anyag- folyadék- és gáztároló, szélkerék, és antennaoszlop kivételével elhelyezhetők. A közműbecsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló és kirakatszekrény kivételével a megengedett melléképítmények csak a főépület takarásában helyezhetők el.
   
6. (6) Gépjárműtároló telken belüli elhelyezése:
   

a) a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben,

         b) nyitott színként oldalhatáron álló főépület esetén, azzal szemben a szomszéd telek oldalhatárától mért 1,0 m-re,      5,0 (illetve a Kálvária-völgyben a 20) m-es előkert biztosításával helyezhető el, amennyiben a telek szélessége min. 20 m.

c) önálló, zárt épületben, kizárólag a főépülettel azonos építészeti kialakítással, anyaghasználattal és a főépület takarásában.

Szabadon álló beépítés esetén csak az a) és c) pont szerint.

(7) A kertvárosias lakóövezetekben elhelyezhető főrendeltetés szerinti épületen kívül önálló épület elhelyezhető, a következő funkciók céljára:

- háztartással kapcsolatos tárolóépület;

- barkácsműhely, műterem;

- a környezetet nem zavaró kézműipari műhely és kiskereskedelmi tevékenység céljára szolgáló épület illetve az Lke-1 övezetben (Újmajor) árutermelési célú állattartó épület, amennyiben az egyéb, a tevékenységre vonatkozó rendelkezések betarthatók.

(8) Az Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke4, Lke-5 övezetek területén egy, legfeljebb 80 m²-es pince önálló szint alatti építményként építhető, a terepadottságokkal összhangban.

(9) Az Lke-5 övezet területén az új épület utca felőli homlokzatmagassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(10) A Nagy Lajos, Lehel utca menti Lke-2 és Lke-3, Lke-5 övezetekben új épület csak 30-45^O közötti hajlásszögű nyeregtetővel épülhet.

(11) Lapostető a kertvárosias övezetekben nem nézhet az utcafrontra.

(12) A kertvárosias lakóterület övezetekben elhelyezhető épületeken nem alkalmazható fekete, sárga, zöld és kék árnyalatú héjalás.

13. (13) A kertvárosias lakóterület övezeteiben telkenként legfeljebb három lakás építhető.
    

VEGYES TERÜLETEK

Településközpont vegyes terület

14. §.

(1) A településközpont vegyes területen az OTÉK 16.§. (2) bekezdés 1-6. szerinti épületek helyezhetők el.

1. (2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – az alábbi táblázat szerint kell meghatározni.
   

O       oldalhatáron álló beépítés

*       A szintterületi mutató az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.

3. (3) Az övezet területén a kialakult beépítési módok a területileg illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hatóság véleményének figyelembe vételével építési helyként megtarthatók, amennyiben a beépítésre vonatkozó további előírások teljesíthetők.
   
4. (4) Az övezetben csak olyan közösségi célú épület illetve építmény emelhető és olyan módon, amely az övezet funkcióját nem zavarja és a műemléki épületegyüttes látványához tömegében és anyaghasználatában illeszkedik.[1]
   
5. (5) Az övezet területén a közterületek felé csak kő- és fakerítés illetve tömör, falazott, vakolt felületű kerítés létesíthető, fa illetve kovácsoltvas kapuval.
   
6.  (6) Az övezetben az épület színének alkalmazkodnia kell a műemléki épületegyüttes látványához.
   
7.  (7) A tetőfedés csak piros vagy terrakotta árnyalatú cserép lehet.
   

GAZDASÁGI TERÜLETEK

Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület

15. §.

1. (1) A Gksz-1 és Gksz-2 övezet telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be. A Gksz-M övezet területén az építés engedélyezésének feltétele elsősorban a felszíni vízelvezetés 9.§-ban meghatározott feltételeinek teljesítése és legalább a zárt szennyvíztároló megléte.
   
2. (2) Az övezetekben nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek: az OTÉK 19.§. (2) bekezdésének 1, 2, 3, 5. pontok szerinti épületek helyezhetők el.
   

1. (3) Az övezetek építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni.[1]
   

SZ      szabadon álló beépítés

*       A szintterületi mutató az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.

(4) Az övezetek telkein 1000 m²-nél nagyobb alapterületű épület nem emelhető.

(5) Az övezetekben a minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa- cserjesor telepítése kötelező.

(6) A területen a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 törzs-körméretű fa biztosítandó. A növényanyag elültetése az új épület használatbavételi engedélye kiadásának feltétele.

1. (7) [1] A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezeteiben az építési hely kialakítása során min. 5 m-es előkertet kell tartani.
   

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

16.§.

(1)  A különleges területek a használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége és a környezettel szembeni védelmi igényük vagy zöldfelületi jellegük miatt a következők:

a) temető területe (Kt)

b) sportolási célú terület (Ksp)

c) vízmű területe (Kvm)

d) strandterület (Kstr)

e) Iglauer Park (Kigp)

f) vízisport- és turisztikai terület (Kvsp)

g) Karthauzi templom tere (Kkt)

h) Kálvária területe (Kk)

Temető területe (Kt)

17.§.

1. (1) A terület temetkezés céljára szolgál, de kegyeleti park is kialakítható rajta.
   
2. (2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni.
   

SZ      szabadon álló beépítés

*       A szintterületi mutató az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.

(3) A területen a temetkezés kegyeleti épületei, és az azt kiszolgáló és kiegészítő építmények összevontan helyezendők el. Urnafal csak a temető telkének egyik, nem közterület felé eső oldalán emelhető.

(4) A területen elhelyezhető építmények közül a kegyeleti épületek (kápolna, ravatalozó, harangláb) legnagyobb építménymagassága számítását a torony figyelmen kívül hagyásával lehet meghatározni.

(5) A temető számára biztosítandó védőtávolságon belül a régi sírkövek felhasználásával kegyeleti park létesíthető, de csak kertépítészeti terv alapján. A védőtávolságon belül a kegyeleti és mentálhigiénés szempontok figyelembe vételével fasor telepítendő a zöldfelületekre vonatkozó egyéb előírások teljesítésével. A fák helyét kertépítészeti tervben kell meghatározni.

(6) A területen a felszínből kiálló közmű-műtárgy nem helyezhető el, kivéve a kutak és világítótestek oszlopait.

(7) Az övezetben kripta építhető. A kripta legfeljebb 2,5 m építménymagasságú, kőből falazott, legfeljebb 4 m² nettó alapterületű lehet.

Sportterület (K-Sp)

18. §.

(1) Az övezet telke csak teljes közművesítettség esetén építhető be.

(2) A sportlétesítmények területén:

a) sportépítmények;

b) sportépítmények kiszolgáló létesítményei;

c) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmények;

d) és parkolóterület helyezhető el.

(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ      szabadon álló beépítés

*       A szintterületi mutató az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.

Vízmű területe (Kvm)

19.§.

(1) A terület vízgazdálkodási létesítmények elhelyezésének céljára szolgál.

(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni.

SZ      szabadon álló beépítés

*       A szintterületi mutató az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.

Strandterület (Kstr)

                                                                              20.§.        

(1) A terület strand, rekreációs-turisztikai, egészségügyi-szociális illetve vendéglátó és sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

1. (2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni.
   

O       oldalhatáron álló beépítés

*       A szintterületi mutató az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.

Iglauer Park (Kigp)

21.§.

(1) A terület közösségi, üdülési célokra szolgál, figyelembe véve a növénypark jelleget.

(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni.

SZ      szabadon álló beépítés

*       A szintterületi mutató az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.

**      A vadászház az építménymagasság figyelmen kívül hagyásával helyreállítható.

(3) A területen az (1) bekezdésekben meghatározottak mellett sportépítmények is elhelyezhetők.

(4) A park területére 3 éven belül kertépítészeti terv készítendő, amelynek tartalmaznia kell az elöregedő növényállomány cseréjére vonatkozó ütemezett faültetési tervet.

(5) Új építmény csak nyeregtetővel, természetes anyagok felhasználásával épülhet.

Vízisport és turisztikai terület (Kvsp)

22.§.

(1) A terület vízhez kapcsolódó sport, turisztika, rekreációs és vendéglátó létesítmények, valamint tó elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni.

SZ      szabadon álló beépítés

*       A szintterületi mutató az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.

(4) A területen az (1) bekezdés szerinti létesítmények a Szabályozási Terven jelölt létesítési helyeken helyezhetők el.

(5) Az egyes építmények nem vakolt és a térburkolatok látszó felületein csak fa, tégla és természetes kő jelenhet meg.

(6) Az övezet területén a vízfelület megközelítését szolgáló rézsűk 30^o-nál nem lehetnek meredekebbek. A rézsűk és a tópart kialakítása során a felszín legalább 75 %-ának aktív zöldfelületnek kell lennie.

(7) A terület patakmedren túli határain a 4. §. szerint legalább 2 sorban 8 m-es tőtávolsággal takarófásítást kell létesíteni.

(8) A területen az előírt mennyiségű parkolóhely a terület Csehbányai út menti szélén építendő ki.

Karthauzi templom tere (Kkt)

23.§.

(1) A terület templom, örökségvédelmi bemutatóterület és közösségi célú létesítmények elhelyezésére szolgál.

1. (2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni.
   

SZ      szabadon álló beépítés

*       A szintterületi mutató az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.

**      A templom a Kulturális Örökségvédelmi hatóság állásfoglalása alapján az építménymagasság figyelmen kívül hagyása mellett helyreállítható illetve átépíthető.

(3) Az övezet területén létesíthető építmények csak a település hagyományaira jellemző építészeti kialakítással történhet a műemléki környezetre vonatkozó további előírások betartásával.

4. (4) Az építmények látszó, nem vakolt falfelületein csak tégla, természetes kő és fa jelenhet meg.
   
4. (5) Lapostetejű építmény rendezvényekhez kapcsolódó ideiglenes bodéként, pavilonként sem építhető.
   
4. (6) Az övezet építményeinek héjalása csak piros, vagy terrakotta árnyalatú cserép lehet.
   

Kálvária területe (Kk)

24. §.

(1) A Kálvária területén a kápolnán és a stációkon túl új épület-építmény a (2) bekezdés szerinti melléképítmények kivételével nem helyezhető el, a meglévő építmények helyreállíthatók illetve a jellegüknek megfelelően fejleszthetők.

1. (2) Az övezet területén az OTÉK 1. sz-ú melléklete szerinti melléképítmények közül csak a funkcióhoz szükséges, ahhoz kapcsolódó kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő építhető.
   

25. §.

1.  (1) Városlőd területén a beépítésre nem szánt területek a használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolódnak:
   

Zöldterület

26.§.

(1) Zöldterület a Szabályozási Terveken Z jellel jelölt és közpark céljára kijelölt terület.

1. (2) A zöldterület területén a felszíni vízelvezetés létesítményein túl közmű és távközlési létesítmények csak föld alatt vezethetők. Meglévő légkábelek esetén, azok felújításakor is csak földkábel létesíthető. A területen továbbá felszínből kiálló közmű műtárgy nem helyezhető el, kivéve és közvilágítás berendezéseit.
   
2. (3) A zöldterületen az aktív[1] zöldfelület mértéke 75 %-nál nem lehet kevesebb. A lombkorona-borítottság értéke a 40 %-ot nem haladhatja meg. A növénytelepítés során a 6. §-ban foglaltakat figyelembe kell venni.
   
3. (4) Az övezet területén a játékot, a sportot illetve a testedzést-pihenést szolgáló, legfeljebb 4,5 m magas építmény létesíthető. A zöldterület fenntartását szolgáló épület legnagyobb építménymagassága 3,0 m lehet.
   

Erdőterület

27.§.

(1) Az erdőterületeket Városlőd közigazgatási területén a Szabályozási Terv „E”-vel jelöli. Elsődleges rendeltetésük szerint az erdőterületek a következők:

a) védelmi célú erdőterület (E_-1)

b) gazdasági célú erdőterület (E-₂)

c) egészségügyi-szociális-turisztikai célú erdőterület (E_-3)

2. (2) Az erdők szabályozási terv szerinti elsődleges rendeltetésének megváltoztatása az önkormányzat által véleményezett üzemtervek alapján történhet. Az erdőterületeken csak olyan erdőgazdálkodási és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésük betöltésében nem zavarják.
   
3. (3) Az erdőterületeken 0,5 ha-nál kisebb telek nem alakítható ki.
   
4. (4) Az erdőterületek szabad látogathatóságát a tulajdoni állapottól függetlenül biztosítani kell.
   
5. (5) A védelmi és egészségügyi-szociális-turisztikai erdőterületeken távközlési magasépítmény, adótorony, antenna nem létesthető.
   
6. (6) Az erdőterületeken, ahol az épületelhelyezés megengedett, csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő épület építhető. Az épület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. A homlokzatmagasság a lejtő felőli oldalon sem haladhatja meg az 5,5 m-t.
   
7. (7) Az Eg jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő építmény (erdészház, vadetető, magasles, stb.) helyezhető el, 10 ha-t meghaladó telken. A beépítettség mértéke legfeljebb 0,5 % lehet.
   
8. (8) Az Et jelű egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőterületeken az erdő rendeltetésének megfelelő üdülési, turisztikai építmények (vadászház, vendéglő, üdülőház, stb.) illetve erdőgazdasági célú építmények helyezhetők el 10 ha-t meghaladó nagyságú telken. A beépítettség mértéke legfeljebb 1,5 %.
   
9. (9) Az Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőterületeken épület nem helyezhető el. A közműlétesítmények és közlekedési építmények – amennyiben az erdő rendeltetését nem zavarják – csak a természetvédelmi és az erdészeti hatóság hozzájárulásával helyezhetők el.
   
10. (10) Az erdők művelése során tarvágás 1 ha-nál nagyobb területen csak havaria (pl. növényegészségügyi) esetén végezhető.
    
10. (11) Az erdősítésre javasolt területeken épület nem helyezhető el. Az erdőtelepítés és művelési ág váltás megvalósulásáig a területen a mezőgazdasági művelés folytatható, az erdősítés lehetőségét megakadályozó területhasználat azonban nem engedélyezhető.
    

Mezőgazdasági terület

28.§.

1. (1) A mezőgazdasági területek Városlőd közigazgatási területén az Má-jelű általános mezőgazdasági terület övezetébe soroltak. Az általános mezőgazdasági területeket a tájkarakter, a természeti értékek, a termőtalaj, a termőföld védelme, a termelési adottságok megfelelő hasznosítása érdekében a szabályozás Má-1 és Má-2 övezetekre tagolja.
   
2. (2) A mezőgazdasági területeken építményigénnyel nem járó sportolási célú gyep illetve erdő is létesíthető.
   
3. (3) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület övezetében épület nem helyezhető el.
   
4. (4) Az Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület övezetében legkevesebb 5 ha gyep, vagy 5 ha gyümölcsös illetve 20 ha szántó művelési ágú birtoktest esetén helyezhető el gazdasági épület, amelyben a gazdálkodáshoz kapcsolódóan lakófunkció is elhelyezhető. A beépítés semmilyen funkció esetén sem haladhatja meg a 2 %-ot, de az épület alapterülete az 50 m²-t el kell, hogy érje.
   
5. Az Má-2* jelű övezetben csak állattartáshoz kapcsolódó mezőgazdasági létesítmények és épületek helyezhetők el.
   
5. (5) A mezőgazdasági területeken – ahol az épületelhelyezés megengedett – a tájképi értékeket és a népi építészeti hagyományokat figyelembe vevő, a táj jellegét erősítő és gazdagító, hagyományos épületszerkezetű épületek létesíthetők.
   

a.) A speciális rendeltetésű mezőgazdasági berendezések kivételével az építménymagasság az 5 m-t, a homlokzatmagasság a 6 m-t nem haladhatja meg.

         b.) építési hely a telekhatártól számított 10 m-en belül nem jelölhető ki.

Építési hely csak a meglévő utak, dűlőutak közelében jelölhető ki.

(6) A mezőgazdasági területeken az utakat min. 8 m-es szabályozási szélességgel kell kialakítani.

(7) Az OTÉK 29.§. 5. bek. szerinti birtokközpont építését[1] a szabályzat az Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület övezetében teszi lehetővé, amennyiben a birtoktest nagysága a 20 ha-t meghaladja.

8. (8) Az általános mezőgazdasági területen csak a birtokközponthoz létesíthető bármiféle kerítés. Az épített kerítés csak áttört és legfeljebb 1,80 m magas lehet. A kerítés mögött élősövényt kell létesíteni.
   

Vízgazdálkodási terület

29.§.

(1) Az övezet területén építmények építése kizárólag vízgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi, kivételes esetben közműfejlesztési illetve közlekedési célból engedélyezhető.

1. (2) A patakok külterületi szakaszán a határos beépítésre nem szánt területeken csak gyep művelési ágú terület jelölhető ki.
   
2. (3) A fás galéria növényzet megtartandó illetve csak a vízgazdálkodási feladatokat nem akadályozó módon, a mederszegélytől 6-6 méter távolságra telepíthető.
   

Közlekedési területek és létesítményeik

30.§.

(1) A közlekedési terület a közutak, vasutak, a kerékpárutak, a Szabályozási Terven jelölt parkolók, a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszerük és környezetvédelmi létesítményeik, fasorok, zöldfelületek továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

1. (2) A közlekedési területen belül a műtárgyakat, a közműveket, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak beláthatóságát ne zavarják. A közlekedési területen belül bármilyen létesítmény elhelyezése csak az illetékes közlekedési hatóság hozzájárulásával lehetséges.
   
2. (3) A közlekedési területen a felszínből 1,2 m-nél magasabban kiálló közmű műtárgy nem helyezhető el.
   
3. (4) A település területén a közúthálózat számára az alábbi szabályozási szélességeket kell biztosítani:
   

a.)  a 8. sz. főút (2015-ig gyorsforgalmi úttá fejlesztve)                                                                                                               60 m;

b.) A 83. sz. főút (Városlőd-Pápa) szabályozási szélessége a Szabályozási Terv szerint:                                      40 m;

c.) A csehbányai bekötőút szabályozási szélessége a Szabályozási Terveken jelölt módon 30 m-re növelendő;

d.)  A meglévő helyi gyűjtőutak kialakult szélessége – amennyiben az SZT-n nincs más jelölve – megtartandó;

e.)  Az új helyi gyűjtőutak szabályozási szélessége: min. 16,0 m;

f.)  A meglévő kiszolgáló utak szélessége – amennyiben az SZT-n nincs más jelölve – megtartandó;

g.)  Az új kiszolgáló utak (Szentgáli út menti és az Északnyugati lakóterületen) szabályozási szélessége: min. 12,0 m;

(5) Az irányadó szabályozási szélességgel jelölt területeken a közlekedési terület szélesítését hosszú távon biztosítani kell. A jelölt területen belül a későbbi fejlesztést akadályozó építmény nem létesíthető, a szélesítést megakadályozó tereprendezés nem folytatható.

6. (6) A közterekre kerülő épített elemek (buszváró, információs tábla, stb.,) és a térbútorok (padok, táblák, szemetesek) csak környezetbe illő kialakításúak lehetnek.
   
7. (7) A belterületen legfeljebb 3,5 m széles gépkocsibehajtó létesíthető.
   
8. (8) A gyalogos közlekedés számára az utak szabályozási szélességén belül megfelelő gyalogjárdák elhelyezését kell biztosítani.
   
9. (9) Az utak mentén - külterületen legalább 8 m tőtávolsággal – a szükséges szélességi méretek megléte esetén honos fajú fasorok ültetendők. A közlekedési területeken a meglévő növényállományt csak indokolt esetben – egészségügyi okokból – szabad ritkítani, fasorokat ki kell pótolni (a meglévő növényállományhoz illeszkedő fajokkal).
   
9. (10) Útsorfaként min. kétszer iskolázott fák ültethetők.
   
11. (11) A gépjárműtárolás:
    

a.)  lakó, és szálláshely-szolgáltató épületeknél közterület nem vehető igénybe, saját telken belül kell a gépjármű elhelyezését biztosítani az OTÉK 42.§. (2) és (4) bekezdése szerint.

Közművek és létesítményeik

31.§.

1. (1) A településen a Pápai, Kossuth és Kolostor utcában az elektromos és hírközlési közművek soron következő rekonstrukciója-átépítése esetén a vezetékeket földkábeles kialakítással kell átépíteni. Új légvezeték a település belterületén nem létesíthető.
   
2. (2) A település területén meglévő transzformátorállomásokat a soron következő rekonstrukció illetve átépítés esetén földre telepített, betonszekrényes kivitelben kell kialakítani.
   
3. (3) Díszburkolattal ellátott köztereken az előírásos számú tűzcsapokat térfelszín alatti kialakítással kell megvalósítani.
   

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Sajátos jogintézmények

32.§

(1) A település területének beépítése, környezetalakítása során a következő sajátos jogintézmények alkalmazandók:

- helyrehozatali kötelezettség a Szabályozási Terven jelölt és az 1. 1. sz. mellékletben jegyzett épületek vonatkozásában;

- bontási kötelezettség a Szabályozási Terven jelölt és az 1. 1. sz. mellékletben jegyzett épületek vonatkozásában;

- beültetési kötelezettség a Szabályozási Terven jelölt helyeken;

- elővásárlási jog (ld. 1. sz. melléklet) az Önkormányzat intézményfejlesztési szándékainak megvalósítása érdekében a Szabályozási Terven jelölt és az 1. 1. sz. mellékletben jegyzett épületek vonatkozásában;

Záró rendelkezések

33.§.

1.   (1) E rendelet ………………….. lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a……….
   
2.   (2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
   
3.  (3) A Nagy Lajos király utcához kapcsolódó, a Szentgáli út menti és a Kálvária-völgyi új lakóterületek területére vonatkozó előírások csak a közterületek Szabályozási Terv szerinti kialakítását követően és a terület teljes közműrendszerének kiépítése (beleértve a közvilágítást is és minimálisan a nyílt csapadékvízelvezetést) után lépnek hatályba. Addig a közterületalakítási és közterület- illetve közműépítési munkákon túl a területen telekalakítási és építési tilalom van érvényben, és a területre vonatkozóan az Má-1 jelű általános mezőgazdasági övezetre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.