(1)

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni csak a Szabályozási Tervekben (továbbiakban SZT-1; SZT-2 ÚJMAJOR, SZT-3-CSEHBÁNYAI ÚT MENTI TERÜLET és SZT-4) és ezen szabályozási előírások rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. A szabályozási tervekben és jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az OTÉK és az általános érvényű egyéb rendelkezések előírásait együttesen kell alkalmazni.

(3) Jelen szabályzat csak a csatolt Szabályozási Tervekkel (SZT-1;SZT-2, SZT-3, SZT-4) együtt alkalmazandó.

(1) A Szabályozási Terveken kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

(2) A kötelező erejű elemeket megváltoztatni csak a HÉSZ, a Szabályozási Terv együttes módosításával vagy felülvizsgálatával, illetve ha az Étv. szerint a településszerkezeti terv módosítása szükséges, akkor annak módosításával lehet.

(3) Az irányadó szabályozási elemek a továbbtervezés – telekalakítás– során pontosítandók.

(1)

(2)

(3) Új lakóterületi építési telek kialakításakor a telek minimális szélessége 16,0 m, kivéve ha a Szabályozási Terven eltérő érték van kótázva.

(4) Meglévő építési telek esetén, amelynek területe nem éri el az övezetben meghatározott minimumot, csak akkor engedélyezhető a beépítés, ha az adott övezetben meghatározott további paraméterek teljesülnek.

(5) A legkisebb telekterületet elérő nagyságú telkek esetében megadott minimális szélesség 10 %-kal csökkenthető.

(6) A beépítésre szánt területeken a közművek és építményeik számára az építési övezetben előírt legkisebb telekméretnél kisebb telek is kialakítható.

(7) Az irányadó szabályozási vonalak a közterületek hosszútávú biztosítását szolgálják. Új épületek építése és meglévő épületek átépítése során a jelenlegi közterülethatár és az irányadó szabályozási vonal között építési hely nem jelölhető ki, új épület-épületrész nem emelhető.

(1) A Szabályozási Terven jelölt be nem építhető telekrészeken műszaki illetve településképvédelmi okokból építmény (beleértve a terepszint alatti létesítményeket is) nem építhető.

(2) Helyi jelentőségű művi értékvédelemre javasoltak az SZT-1-n jelölt és a 2. számú mellékletben jegyzett épületek, továbbá köztárgyak és építmények.

(3) Helyi jelentőségű természetvédelemre javasolt természeti értékek:

(4) A helyi jelentőségű természetvédelem területein az értékek komplex védelmet kell megvalósítani, nem az egyes egyedek-elemek védelmét.

(5) A különböző természet- és tájvédelmi területek esetében a területekkel szomszédos telkeket a természet- és tájvédelmi területek pufferzónáiként kell kezelni. Amennyiben a szomszédos telek közterület, akkor a pufferzónába be kell vonni a közterületen túli telket is.

(6) A Szabályozási Terven kijelölt látványvédelem alatt álló utcaszakaszokon és területeken, valamint a helyi védettség alatt álló épületek-építmények esetében, a műemléki környezet területén és a természet- illetve tájvédelmi érdekeltségek területén és pufferzónájukban az új épületek-építmények látványtervén be kell mutatni a tervezett épület ill. építmény illeszkedését a környezetéhez. Amennyiben az új épület/építmény országos illetve helyi műemléki védettségű épület műemléki környezetének is része, a védett épülethez való illeszkedést-összelátást is be kell mutatni a látványterven.

(7) A helyi művi értékvédelem alatt álló telkek építményei az övezeti paraméterektől függetlenül eredeti formájukban helyreállítható, újjáépíthetők. Ennek érdekében az eredeti állapotot az egész épületre kiterjedő legalább M=1:50 léptékű, az épületrészletek esetében M=1:10 léptékű felméréssel és fotódokumentációval kell rögzíteni.

(1) A beépítésre szánt területeken – amennyiben az adott övezetben másként nincs szabályozva – az építési telek be nem épített részén – 150 m²-enként legalább 1 db tájhonos lombos fa ültetendő.

(2) A beültetési kötelezettséggel jelölt területeknél legalább egy sor fa legalább 8,0 méterenként és egy cserjesor telepítendő.

(3) A beültetési és az egyéb ültetési kötelezettséget (ld. (1) bek.) illetve a közterületen megvalósuló fásításokat honos lombos fákkal kell teljesíteni. Az alkalmazandó fafajok a következők: mezei juhar (Acer campestre), magas kőris (Fraxinus excelsior), eperfa (v. szederfa) (Morus alba), tölgy fajok (Quercus spp.), gyertyán (Carpinus betulus), bükk (Fagus) és fűzfélék (Salix spp.) kislevelű hárs (Tilia cordata), tiszafa (Taxus baccata) szilva, körte, alma, dió. A gyümölcsfák díszváltozatai közterületen és a falusias lakóterület övezetek telkeinek előkertjében nem ültethetők.

(4)

(5) Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kis forgalmú helyi kiszolgáló funkciójú utcákban ültethetők.

(6) A telken belüli előírt mértékű zöldfelületeket biológiailag aktív területként kell kialakítani.

(7) Légvezeték alatt csak kisnövésű illetve gömbkoronájú fák ültethetők, amelyek csonkolása nem szükséges.

(1) ^[10][11]Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben állhat, ha

(2) A közterületek átépítése, fenntartása során az építési előírások mellett a helyi környezetvédelmi és köztisztasági rendeleteket alkalmazni kell.

(1)

(2) A település területén talaj- és vízszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető

(3) Beépítésre szánt területen építeni csak a meglévő közcsatorna hálózatra való rácsatlakozással lehet. Ettől eltérni csak a már beépített, még csatornázatlan területen, illetve a telkek jelenlegi beépítésének bővítésénél, átépítési igényénél lehet, ahol átmenetileg a közcsatorna hálózat kiépítéséig közműpótló is alkalmazható. Közműpótlóként kizárólag átmenetileg, vízzáró szennyvízgyűjtő medence létesíthető.

(4) A külterületen ivóvízvezetékről bekötést csak abban az esetben lehet engedélyezni, ha a vízfelhasználáshoz kapcsolódóan legalább zárt szennyvíztárolót építenek.

(5) A településen a zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. A zaj és rezgésvédelmi határértékeket külön jogszabályok tartalmazzák.

(6) A település lakóövezeteinek zajvédelme érdekében a 8. sz. főút gyorsforgalmi úttá fejlesztéséhez kapcsolódó építési tevékenységek csak az egyidejűleg tervezett és kivitelezett, áttetsző zajvédő fal építésével együtt engedélyezhetők. A zajvédő falat min. tervezett gyorsforgalmi út 73+600 és 75+630-as keresztszelvénye (Újmajori és Csehbányai bekötőút leágazása) között kell kiépíteni.

(7) Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani

(8) A település területén feltöltésre a hulladékok közül csak természetes építőanyagok bontásából származó hulladék használható fel.

(9) A beépített területtől – lakóépületektől – közegészségügyi szempontok figyelembevételével 1000 méter védőtávolságon belül szagos – bűzös és fertőzőveszélyes tevékenység nem folytatható, ilyen építmény nem építhető.

(10) Szennyvíz ürítőhely, szennyvíziszap lerakóhely Városlőd területén nem létesíthető.

(11)

(12) Veszélyes hulladék lerakó telep és veszélyes hulladékot termelő üzem Városlőd területén nem létesíthető.

(13) Átmenő jellegű szemétszállításra a település belterületi útjai nem jelölhetők ki. Ilyen jellegű forgalom nem engedélyezhető.

(14) Városlőd területén üzemanyagtöltő nem létesíthető.

(15) A település területén az ingatlanok tulajdonosai kötelesek a tulajdonukban lévő ingatlanokat a parlagfűtől folyamatosan mentesíteni.

(1) A település területén meglévő felszíni vízelvezető árkokat megszűntetni csak az adott vízgyűjtő terület vízelvezetési rendszerének felülvizsgálatával és a kérdéses árok, árokszakasz tervezett, szakvéleménnyel alátámasztott kiváltásával lehetséges.

(2) A burkolatépítés csak a csatlakozó felszíni vízelvezetési megoldásokkal együtt tervezve engedélyezhető.

(3) Az újonnan tervezett felszíni vízelvezető árkok, csatornák tervezése során figyelembe kell venni az adott vízgyűjtő terület összegyülekezési sajátosságait, felszíni vízelvezetési rendszerét és a befogadó vízfolyás meder illetve környezetérzékenységi pufferkapacitását, az új elemeket minden esetben az adott vízgyűjtő terület felszíni vízelvezetési rendszerébe kell illeszteni.

(4) A külterületi utak vízvédelme, vízmosássá való átalakulásának megelőzése érdekében a legmeredekebb szakaszokon a vízelvezetést és a felszín stabilizálását természetbarát anyagokkal és eszközökkel el kell végezni.

(1)

(1) Városlőd területén a beépítésre szánt területek a használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe soroltak:

(1) A falusias lakóterület övezetek telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(2) A falusias lakóterületen az OTÉK 14. §. (1) és (2) bekezdése szerinti épületek helyezhetők el.

(3) A falusias lakóövezetek építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni: O oldalhatáron álló beépítés

(4) A falusias lakóterület övezetek telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben helyezhető el.

(5) A fő rendeltetés szerinti új épület a telek utcai határára építendő, kivéve, ha a Szabályozási Terv ettől eltérően határozza meg az építési vonalat. A falusias övezetekben a felszíni formákhoz-adottságokhoz sajátosan alkalmazkodott épületek helye építési helyként megtartható.

(6) Az Lf-1, Lf-2, Lf-5 övezet és a műemléki környezet által érintett telkeken:

(1) Az új és meglévő övezet telkei csak teljes közművesítettség megléte esetén építhetők be.

(2) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. §. (1) és (2) bekezdése szerinti épületek helyezhetők el.

(3) A kertvárosias lakóterület övezetei építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(1) A településközpont vegyes területen az OTÉK 16. §. (2) bekezdés 1-6. szerinti épületek helyezhetők el.

(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – az alábbi táblázat szerint kell meghatározni.

(1) A Gksz-1 és Gksz-2 övezet telkein a teljes közműellátás biztosítása szükséges. A Gksz-M övezet területén biztosítani kell a felszíni vízelvezetés 9. §-ban meghatározott feltételeit és a követelményeknek megfelelő zárt szennyvíztárolót.

(2) Az övezetekben nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek: az OTÉK 19. §. (2) bekezdésének 1, 2, 3, 5. pontok szerinti épületek helyezhetők el.

(3) [27] Az övezetek építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét –a beépítési mód függvényében –a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(1) A különleges területek a használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége és a környezettel szembeni védelmi igényük vagy zöldfelületi jellegük miatt a következők:

(1) A terület temetkezés céljára szolgál, de kegyeleti park is kialakítható rajta.

(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(1) Az övezet telke csak teljes közművesítettség esetén építhető be.

(2) A sportlétesítmények területén:

(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(1) A terület vízgazdálkodási létesítmények elhelyezésének céljára szolgál.

(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(1) A terület strand, rekreációs-turisztikai, egészségügyi-szociális illetve vendéglátó és sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(1) A terület közösségi, üdülési célokra szolgál, figyelembe véve a növénypark jelleget.

(2) [30]Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(1) A terület vízhez kapcsolódó sport, turisztika, rekreációs és vendéglátó létesítmények, valamint tó elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(1) A terület templom, örökségvédelmi bemutatóterület és közösségi célú létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni.

(1) A Kálvária területén a kápolnán és a stációkon túl új épület-építmény a (2) bekezdés szerinti melléképítmények kivételével nem helyezhető el, a meglévő építmények helyreállíthatók illetve a jellegüknek megfelelően fejleszthetők.

(2) Az övezet területén az OTÉK 1. sz-ú melléklete szerinti melléképítmények közül csak a funkcióhoz szükséges, ahhoz kapcsolódó kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő építhető.

(1) Városlőd területén a beépítésre nem szánt területek a használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolódnak:

(1) Zöldterület a Szabályozási Terveken Z jellel jelölt és közpark céljára kijelölt terület.

(1) [35]Az erdőterületeket Városlőd területén a Szabályozási Terv „E”-vel jelöli. Elsődleges rendeltetésük szerint az erdőterületek a következők:

(2) Az erdők szabályozási terv szerinti elsődleges rendeltetésének megváltoztatása az önkormányzat által véleményezett üzemtervek alapján történhet. Az erdőterületeken csak olyan erdőgazdálkodási és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésük betöltésében nem zavarják.

(3) Az erdőterületeken az E-3* övezet kivételével 0,5 ha-nál kisebb telek nem alakítható ki.

(4) Az erdőterületek szabad látogathatóságát a tulajdoni állapottól függetlenül biztosítani kell.

(5) A védelmi és egészségügyi-szociális-turisztikai erdőterületeken távközlési magasépítmény, adótorony, antenna nem létesthető.

(6) Az erdőterületeken, ahol az épületelhelyezés megengedett, csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő épület építhető. Az épület építménymagassága legfeljebb 4,5 m, az E-3* övezetben legfeljebb 5,5 m lehet. A homlokzatmagasság a lejtő felőli oldalon sem haladhatja meg az 5,5 m-t.

(7) Az E-2 jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő építmény (erdészház, vadetető, magasles, stb.) helyezhető el, 10 ha-t meghaladó telken. A beépítettség mértéke legfeljebb 0,5 % lehet.

(8) Az E-3 jelű egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőterületeken az erdő rendeltetésének megfelelő üdülési, turisztikai építmények (vadászház, vendéglő, üdülőház, stb.) illetve erdőgazdasági célú építmények helyezhetők el 10 ha-t meghaladó telken. Az E-3* jelű övezetében a legkisebb telekméret 2500 m².

(9) Az E-1 jelű védelmi rendeltetésű erdőterületeken épület nem helyezhető el. A közműlétesítmények és közlekedési építmények – amennyiben az erdő rendeltetését nem zavarják – elhelyezhetők.

(10) Az erdők művelése során tarvágás 1 ha-nál nagyobb területen csak havaria esetén végezhető.

(11) Az erdősítésre javasolt területeken épület nem helyezhető el. Az erdőtelepítés és művelési ág váltás megvalósulásáig a területen a mezőgazdasági művelés folytatható, az erdősítés lehetőségét megakadályozó területhasználat azonban nem engedélyezhető.

(12) Az E-3 jelű egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőterületeken a beépítettség mértéke legfeljebb 1,5 %, E-3* jelű övezetben legfeljebb 10%.

(1) A mezőgazdasági területek Városlőd területén az Má-jelű általános mezőgazdasági terület övezetébe soroltak. Az általános mezőgazdasági területeket a tájkarakter, a természeti értékek, a termőtalaj, a termőföld védelme, a termelési adottságok megfelelő hasznosítása érdekében a szabályozás Má-1 és Má-2 övezetekre tagolja.

(2) A mezőgazdasági területeken építményigénnyel nem járó sportolási célú gyep illetve erdő is létesíthető.

(3) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület övezetében épület nem helyezhető el.

(4) Az Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület övezetében legkevesebb 5 ha legelő/rét, vagy 2 ha gyümölcsös, illetve 10 ha szántó művelési ágú birtoktest esetén helyezhető el gazdasági épület, amelyben a gazdálkodáshoz kapcsolódóan lakófunkció is elhelyezhető. A beépítés semmilyen funkció esetén sem haladhatja meg a 2 %-ot, de az épület alapterülete az 50 m²-t el kell, hogy érje.

(5) Az Má-2* jelű övezetben csak állattartáshoz kapcsolódó mezőgazdasági létesítmények és épületek helyezhetők el.

(6) A mezőgazdasági területeken – ahol az épületelhelyezés megengedett – a tájképi értékeket és a népi építészeti hagyományokat figyelembe vevő, a táj jellegét erősítő és gazdagító, hagyományos épületszerkezetű épületek létesíthetők.

(6) A mezőgazdasági területeken az utakat min. 8 m-es szabályozási szélességgel kell kialakítani.

(7) [40]Külön jogszabály szerinti birtokközpont építését a szabályzat az Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület övezetében teszi lehetővé.

(8) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület övezeteiben legfeljebb 1,8 m magas, az Má-2 és Má-2* jelű övezetekben 2,2 m magas, fa tartószerkezetű kerítés létesíthető. A kerítésmező fából és drótfonatból is készülhet. Má-1 jelű övezetben kerítés csak az állattartó épületek és állatkifutók, karámok körül létesíthetők. A legelők körülkerítésére villanypásztor, valamint – kizárólag az erdővel határos legelőknél – vadháló alkalmazható.

(1) Az övezet területén építmények építése kizárólag vízgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi, kivételes esetben közműfejlesztési illetve közlekedési célból engedélyezhető.

(2) A patakok külterületi szakaszán a határos beépítésre nem szánt területeken csak gyep művelési ágú terület jelölhető ki.

(3) A fás galéria növényzet megtartandó illetve csak a vízgazdálkodási feladatokat nem akadályozó módon, a mederszegélytől 6-6 méter távolságra telepíthető.

(1) A közlekedési terület a közutak, vasutak, a kerékpárutak, a Szabályozási Terven jelölt parkolók, a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszerük és környezetvédelmi létesítményeik, fasorok, zöldfelületek továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen belül a műtárgyakat, a közműveket, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak beláthatóságát ne zavarják.

(3) A közlekedési területen a felszínből 1,2 m-nél magasabban kiálló közmű műtárgy nem helyezhető el.

(4) A település területén a közúthálózat számára az alábbi szabályozási szélességeket kell biztosítani:

(5) Az irányadó szabályozási szélességgel jelölt területeken a közlekedési terület szélesítését hosszú távon biztosítani kell. A jelölt területen belül a későbbi fejlesztést akadályozó építmény nem létesíthető, a szélesítést megakadályozó tereprendezés nem folytatható

(6) A közterekre kerülő épített elemek (buszváró, információs tábla, stb.,) és a térbútorok (padok, táblák, szemetesek) csak környezetbe illő kialakításúak lehetnek.

(7) A belterületen legfeljebb 3,5 m széles gépkocsibehajtó létesíthető.

(8) A gyalogos közlekedés számára az utak szabályozási szélességén belül megfelelő gyalogjárdák elhelyezését kell biztosítani.

(9) Az utak mentén - külterületen legalább 8 m tőtávolsággal – a szükséges szélességi méretek megléte esetén honos fajú fasorok ültetendők. A közlekedési területeken a meglévő növényállományt csak indokolt esetben – egészségügyi okokból – szabad ritkítani, fasorokat ki kell pótolni (a meglévő növényállományhoz illeszkedő fajokkal).

(10) Útsorfaként min. kétszer iskolázott fák ültethetők.

(11) A gépjárműtárolás:

(1) A településen a Pápai, Kossuth és Kolostor utcában az elektromos és hírközlési közművek soron következő rekonstrukciója-átépítése esetén a vezetékeket földkábeles kialakítással kell átépíteni. Új légvezeték a település belterületén nem létesíthető.

(2) A település területén meglévő transzformátorállomásokat a soron következő rekonstrukció illetve átépítés esetén földre telepített, betonszekrényes kivitelben kell kialakítani.

(3) Díszburkolattal ellátott köztereken az előírásos számú tűzcsapokat térfelszín alatti kialakítással kell megvalósítani.

(1) [44]A település területének beépítése, környezetalakítása során a következő sajátos jogintézmények alkalmazandók:

(1) E rendelet ………………….. lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a……….

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3) A Nagy Lajos király utcához kapcsolódó, a Szentgáli út menti és a Kálvária-völgyi új lakóterületek területére vonatkozó előírások csak a közterületek Szabályozási Terv szerinti kialakítását követően és a terület teljes közműrendszerének kiépítése (beleértve a közvilágítást is és minimálisan a nyílt csapadékvízelvezetést) után lépnek hatályba. Addig a közterületalakítási és közterület- illetve közműépítési munkákon túl a területen telekalakítási és építési tilalom van érvényben, és a területre vonatkozóan az Má-1 jelű általános mezőgazdasági övezetre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.