1. § (1) A rendelet

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a Hgt. 2. számú melléklete szerinti, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő veszélyes (különleges kezelést igénylő) hulladékra.

(3) A helyi közúthálózatba tartozó önkormányzati tulajdonban lévő belterületi közutak, sport, kulturális rendezvény, vásár, egyéb, építési munkaterület céljára történő igénybevételére a közutak igazgatásáról szóló többször módosított 19/1994. (V. 31.) KHVM. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

2 § A község közigazgatási területét az általános és a részletes rendezési tervben meghatározott célra lehet felhasználni.

3. § (1) A vizek védelme a felszíni vizekre és felszín alatti vizekre, továbbá a felszíni vizek medreire és partjaira, valamint a víztartó képződményekre terjed ki. A vizeket - azok megóvása érdekében minden olyan behatástól védeni kell, mely káros az ember egészségére és a környezetre.

(2) Élővizek és vízfolyások közvetlen környezetében környezetkárosító tevékenységet még ideiglenesen sem lehet engedélyezni, illetve végezni.

(3) Nyílt vízfolyások medrével határos az ingatlanok területén szemetet, hulladékot, lombot elhelyezni, illetve égetni tilos, a nyílt vízfolyás véd területén belül. A nádas és más vízi növényzet égetése a 22/1998.(II.13.) Korm.rendelet 7. §.(4) bekezdésében foglaltak alapján engedélyezhető.

(4) Csapadékvíz visszatartását elő kell segíteni.(Megfelelő talajművelés, stb.)

(5) Csapadékvizet közcsatornába vezetni tilos.

4. § (1) A felszíni és felszín alatti vizek által a partra hordott, illetve közvetlenül a vízparton található szemét, uszadék összegyűjtéséről, elszállításáról és a kijelölt lerakóhelyen történő elhelyezéséről a part menti ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója (a továbbiakban: tulajdonos) köteles gondoskodni.

(2) Ha a csapadékvíznek az árokban történő akadálytalan lefolyását szemét, hulladék vagy hordalék akadályozza, az árok, vízfolyás kitisztítását az árokpart menti ingatlan tulajdonosa köteles elvégezni.

(3) A csapadékvíz elvezető árkok medrének, valamint műtárgyainak egyéb karbantartása, rendezése a létesítmény kezelőjének feladata.

(4) A föld alatti zárt, vagy föld feletti nyílt csapadék-levezető rendszerbe szennyvizet vezetni tilos.

(5) Védeni kell a csapadékvíz levezető rendszereket minden olyan behatástól, amelyek a víz öntisztulási képességét megváltoztatják. Védeni kell a csapadékvíz levezető rendszereket minden olyan behatástól, amelyek a víz öntisztulási képességét megváltoztatják.

(6) Szennyvizet csak az építésügyi szabályok szerint létesített zártrendszerű műtárgyakban lehet bevezetni, gyűjteni, illetve elhelyezni.

(7) A vízzáróan kiképzett szennyvíztárolóból kiemelt házi jellegű szennyvizet csak települési szennyvíztisztító telepre, ennek hiányában hatóságilag kijelölt, engedélyezett folyékony hulladék leürítő helyre szabad szállítani.

6. § (1) Ivóvízzel nem közművesített területen ivóvízvezeték külön jogszabály szerint létesíthető, a Képviselő testület hozzájárulásával.

(2) Tilos az ivóvíz ellátást biztosító hálózatra engedély nélkül rákötni.

(3) Tilos az ásott vagy fúrt kutakat engedély nélkül betemetni.

(4) Tilos ásott kútba, fúrt kútba mérgező-, szennyező anyagot, veszélyes hulladékot juttatni.

(5) Az ivóvizet szolgáló kút, valamint a használt forrás környezetét a víz szennyeződésének megakadályozása céljából különleges gonddal kell tisztán tartani, és meg kell védeni az esetleges szennyeződéstől. Ivóvizet szolgáló kút környékén olyan létesítményt, amely a kút vízét vagy talajon keresztül a talajvizet szennyezheti, csak a közegészségügyi és építésügyi jogszabályokban meghatározott távolságban szabad létesíteni.

(6) Telekalakítási és területrendezési munkák során a felszíni és felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása tilos.

8. § (1)

(2) Lovas területén szolgáltatási tevékenységgel összefüggő, helyhez kötött légszennyező forrás létesítése esetén a tervező, vagy ennek hiányában a beruházó, illetőleg az építtető (továbbiakban: beruházó), vagy a tevékenység megváltoztatása esetén a működtető, - a káros légszennyezés elkerülése végett - köteles kibocsátási határérték megállapítását kérni.

(3) Kibocsátási határértékként a területi kibocsátási és a technológiai kibocsátási határérté közül a kisebbet kell megállapítani.

(4) A beruházó a szolgáltatási létesítmény terület-felhasználási, az építési engedélyezési eljárás során igazolni, az eljáró hatóság pedig ellenőrizni köteles, hogy a megvalósított műszaki megoldás megfelel-e az előírásoknak.

(5) Lovas közigazgatási területén kerti hulladékot (falombot, gallyat, hulladékot, egyéb éghető anyagot) égetni július 1- augusztus 20-ig tilos! Kivéve a növényvédelmi szempontból fertőzött és kötelezően elégetendő növényi hulladékot. Az év többi napján 8 - 16 óra között lehet égetni.

(6) A szabadban való égetést csak felügyelet mellett, a tűzrendészeti szabályok betartásával (az éghető és gyúlékony anyagokból, épületektől legalább 10fm távolságra) szabad végezni.

(7) Gumi, műanyag és egyéb büzös gázt keletkeztető és a levegőt szennyező anyag sem a szabadban, sem zárt helyen nem égethető el, azokat más módon kell megsemmisíteni, vagy a szeméttelepre szállítani.

(8) Az eljáró hatóság engedélye szükséges: nem védett, illetve helyi védelem alatt álló területek nádasai, egyéb vízinövények égetéséhez.

(9) Lovas község Polgármestere

10. § (1) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése. [Évt. 2. § 13. pontja]

(2) A közterületeket és azok építményeit, berendezéseit, felszereléseit a városrendezési tervekben., az önkormányzat rendeleteiben és egyéb jogszabályokban körülírt célra és módon., állaguk sérelme nélkül az általános magatartási jogszabályok betartásával, mindenki ingyenesen használja.

(3) A közterületek és azok építményei eredeti rendeltetéstől eltérő használatához engedély szükséges.

(4) A közterület-használatra vonatkozó szabályok nem érintik:

(5) Engedély, hozzájárulás nélküli közterület igénybevétel esetén az eljáró hatóság jogosult az igénybevevőt a közterület használatának megszüntetésére, az eredeti állapot helyreállítására és a felmerült közterülethasználati-díj háromszorosának megfizetésére kötelezni, " vagy pedig a közterületre helyezett anyagot, eszközt stb. felszólítás nélkül a tulajdonos költségére - azonnal elszállíttatni. .

11 § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához közterület-használati hozzájárulás szükséges.

(2) Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni :

(3) Nem kell közterülethasználati-hozzájárulás:

12. § (1) Nem adható közterület-használati hozzájárulás:

13 § (1) A közterület-használati hozzájárulást az érvényes 'helyi rendezési terv és az egyéb vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével- e rendelet keretei között - a Polgármester adja meg.

(2) A tulajdonos vagy kezelő hozzájárulása nem mentesít a tevékenység végzéséhez szükséges - más jogszabályok által előírt - egyéb engedélyek, hozzájárulások beszerzése alól. Ezek hiányában a közterület használat nem engedélyezhető.

(3) A közterület-használati hozzájárulás az alábbi időpontig érvényes:

(4) A közterület-használati engedélyben elő kell írni az eredeti állapot megtartására, illetve helyreállítására vonatkozó kötelezettséget.

14. § (1) A közterület használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánják.

(2) Ha a közterület használata építési engedélyhez kötött épületet, vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az-engedélyt az építési engedély irántí kérelemben az építtetőnek kell kérnie.

(3) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány építőanyag, törmelék stb. elhelyezése céljából szükséges, -az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.

(4) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

15. § (1) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatáért használati díjat kell fizetni, e rendelet mellékletében meghatározott nagyságrendben a használat célja és a terület nagysága alapján (3. sz. melléklet).

(2) Folyamatos területhasználat esetén a használati díjat a tárgyév első hó 15-ig, évközi kezdésnél az engedély kiadását követő hónap 15. napjáig kell befizetni.

(3) A közterület-használat szempontjából minden megkezdett hónap és négyzetméter egésznek számít.

16. § (1) Tilos hirdetményt, hírdetést, plakátot, reklámcédulát falra, fára, közvilágításí oszlopra, buszváróra, jelzőtáblára, ajtóra, ablakra és egyéb más - e célra ki nem jelölt - létesítményre elhelyezni. Ezen előírás megszegői a szabálysértési bírságon túl kártérítésre és helyreállításra is kötelezhetők.

(2) A közlekedés biztonságát veszélyeztető, vagy a városképet rontó reklámtábla elhelyezésére engedélyt nem lehet kiadni.

(3) A község közterületén elhelyezett és a lakosság részére ingyenes hirdetési lehetőséget biztosító hirdető-berendezések után közterület-használati díjat fizetni nem kell.

17. § (1) Utak, járdák, zöldterületek és egyéb közterületek területén, az alatt vagy felett létesítményt elhelyezni, áthelyezni vagy megszüntetni, illetőleg a közterületet felbontani csak a közterület tulajdonosának (kezelőjének) engedélye, hozzájárulása alapján lehet, aki az említett munkákra feltételeket állapít meg.

(2) Ha az építési és fenntartási munkákhoz közterület-használati, terület-felhasználási vagy építési engedély szükséges, úgy az engedélyt kiadó hatóság köteles az engedélybe a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulásában meghatározott feltételeket belefoglalni.

(3) A közterületek igénybevétele, illetve felbontása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kivitelező megnevezését, a munkakezdés időpontját, a munkavégzés időtartamát, a kivitelező építésvezetőjének és a felbontott terület helyreállításáért felelős személynek a nevét, a végleges helyreállítás időpontját. A kérelemhez csatolni kell a létesítmény 1: 500 méretarányú helyszínrajzát. Közműépítés esetén csatolni kell a közmű üzemeltetők által elfogadott műszaki terveket is.

(4) Új út, járda, aszfaltszőnyeg és évelőnövényzettel beültetett zöldfelületek esetén az építésbefejezését követő ötödik naptári év december 31. -ig azok bontásához hozzájárulni tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik a halasztást nem tűrő (veszély elhárító) bontásokra, valamint a csak fűvel beültetett zöldfelületekre és játszóterekre.

18. § (1) Hozzájárulás nélkül közterületet felbontani csak közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása érdekében szabad. Az üzemzavar miatt végzett bontást a közterület kezelőjének 24 órán belül be kell jelenteni, amely azt nyilvántartásba veszi. A bejelentéshez mellékelni kell helyszínrajzot és közölni kell a helyreállítás várható időpontját. A munkálatok végzése előtt és alatt a forgalom biztonságos tereléséről a közműfenntartója köteles gondoskodni.

(2) Közutak bontása esetén a közutat kezelő - hozzájárulásának megadása előtt - forgalomkorlátozási, vagy forgalomterelési terv készítését írhatja elő.

(3) Utak, járdák esetén az engedélyes a bontás és helyreállítás teljes időtartama alatt gondoskodni köteles a munkaterületén a KRESZ szabályainak betartásáról, a balesetveszély kizárásáról.

19. § (1) A kivitelezési és helyreállítást munkát olyan ütemben kell végezni, hogy azt az előirt határidőre befejezzék. A munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha annak folyamatos végzéséhez az alábbi feltételek biztosítottak:

(2) Ha a teljes helyreállítás a bontási hozzájárulásban meghatározott határidőre nem készül el, a határidő a (3) bekezdés figyelembevételével módosítható.

(3) Az eredeti hozzájárulásban meghatározott határidőn túl a sikeres műszaki átadás időpontjáig a hozzájárulásra jogosult köteles az igénybevett teljes építési területre kiterjedően a rendelet mellékletében meghatározott közterület-használati díjat megfizetni. Amennyiben az igénybevevő a határidő módosításához hozzájárulást nem kér, úgy a 43. §. szerint kell eljárni.

20. § (1) Amennyiben a közterület igénybevétele során az érintett útszakasz, illetve járdaszakasz területének több, mint 50 %-át felbontják, az építtető köteles az utat, vagy járdaszakaszt teljes szélességében és az eredeti burkolattal azonos módon újjáépíttetni. Ha a bontás a felület 40-50 %-át érinti, a teljes felület kopórétegének újjáépítése kötelező.

(2) Útburkolat helyreállítását csak az arra jogosult szervezet végezheti. A helyreállító 3 évig köteles a kivitelezés minőségét garantálni, illetve a megsüllyedést, meghibásodást haladéktalanul kijavítani.

(3) Közművezetékek építésekor (bővítés, felújítás, csere) a gerincvezeték építésével egy időben valamennyi ingatlan bekötővezetékét meg kell építeni legalább az útburkolaton túl mért 1,0 m hosszúságig, útcsatlakozásnál a szabályozási szélességig.

(4) Aszfaltozott úton vagy járdán tüzet rakni tilos!

21. § Amennyiben közhasználatú zöldterületnek engedélyezett más célú használata folytán a zöldterületen lévő növényzet, építmények, berendezések, vagy felszerelések megsemmisülése várható, a jogosított köteles a helyreállítás költségén túl a megsemmisült növényzet - a rendelet 4. Sz. mellékletében részletezett - eszmei értékének a befizetésére is. A felsorolt költségek előzetes befizetése is zöldterület-használati hozzájárulás kiadásának feltétele lehet.

22. § (1) Az építmények, létesítmények és helyiségek (továbbiakban: létesítmények) rendeltetésszerű használatához szükséges, de legalább az OTÉK által előírt mennyiségű és fajtájú gépjárművek részére várakozóhelyeket, vagy gépjárműtárolókat rendszeres teherszállítás esetén pedig rakodóhelyet, (továbbiakban: pakolóhelyeket) kell létesíteni. A parkolóhelyek létesítése a beruházónak, meglévő épület részeként kialakított létesítmény esetén a tulajdonosi jogok gyakorlójának a kötelessége.

(2) Parkolóhelyet a létesítményhez tartozó építési telken kell elhelyezni. Ennek érdekében az új létesítmények telekterület meghatározásánál az igény szerinti, vagy norma által meghatározott parkoló igény figyelembevétele szükséges. Új létesítmény építése esetén közterületen csak rendkívüli indokolt esetben lehet biztosítani a parkolást.

23. § Díjfizetésre kijelölt parkolókban – annak igénybevételéért.– a külön rendeletben meghatározott díjat kell fizetni.

24. § (1) Közútnak, parkolónak az adott forgalmi és parkolási rendjétől eltérő igénybevételéhez közterület-használati hozzájárulás szükséges.

(2) Teher-, és áruszállításra szolgáló jármű, vontató, munkagép, utánfutó, pótkocsik, lakókocsik, továbbá más - személygépkocsinak, motorkerékpárnak, kerékpárnak nem minősíthető - jármű közterületen nem tárolható, ilyen célra közterület-használati engedély sem adható.

25. § (1) 3,5 t összsúly alatti üzemképtelen, a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlanjárművet főútvonalon, járdán, járdaszigeten, erdőben, zöldterületen egyáltalán nem, más közterületen pedig hozzájárulás nélkül tárolni legfeljebb 15 napig lehet.

(2) Az (1.) bekezdésben meghatározott járművet közterületen a 15 nap eltelte után további 15 napig közterület-használati engedéllyel lehet tárolni a 3. sz. mellékletben meghatározott díj fizetése mellett. A határidő leteltéig a tulajdonos az üzemképtelen járművet. a közterületről saját költségén köteles eltávolítani.

(3) Amennyiben a tulajdonos az elszállítási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az eljáró hatóság a rendelet 3.sz. mellékletében meghatározott díj tízszeresének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi.

(4) Ha a tulajdonos nem tesz eleget elszállítási kötelezettségének, vagy ismeretlen, akkor a (5) bekezdésben foglalt intézkedés helyett a rendőrhatóság, vagy a jegyző - a közút kezelőjének kérésére, a tulajdonos költségére - a gépjárműnek kijelölt helyre történő elszállítását is elrendelheti. A (4) bekezdés szerinti elszállítás megkezdése előtt az üzemképtelen jármű leírását, felszereltségét, a járműben található egyéb tárgyakat az elrendelő szerv megbízottja, a rendőrhatóság képviselője jelenlétében jegyzőkönyvben és fényképfelvétellel a helyszínen köteles rögzíteni.

26. § (1) Az elszállító

(2) Ha az üzemképtelen jármű tulajdonosa csak az elszállítás után állapítható meg, az elszállító ezt követően köteles a tulajdonost 3 napon belül a szállítási és tárolási költség megfizetésére és a jármű azonnali elszállítására felszólítani.

(3) A jármű tulajdonosa- az 5 éves elévülési időn belül- az értékesítés során befolyt, de a költségekkel csökkentett összegre igényt tarthat, s azt követelheti. Amennyiben a költségek az értékesítés során befolyt összeget meghaladják, úgy a különbözetet a tulajdonos köteles megfizetni.

(4) Forgalmi, községképi vagy egyéb községi érdekből a tiltott helyen várakozó gépjárművek is el szállíthatók az előzőekben meghatározott feltételek alkalmazásával.

27. § (1) Az építési terület-felhasználási, közterület bontási engedélyben az eljáró hatóság előírja a humuszvédelmet, a termőföldnek a felvonulási, bontási, terep rendezési munkák előtti letermeltetését és a hatóság által kijelölt helyre történő lerakását.

(2) A község területén minden közületi építtető köteles a helyszínen található termőföldet lefejteni, meghatározott helyen prizmába gyűjteni. Az építtető (kivitelező) az építkezés befejezését követően ennek a földnek a felhasználásával köteles a terület helyreállítását elvégezni. A megmarad termőföldet a község rendelkezésére kell bocsátani.

(3) Az építkezés helyén lévő és megmaradó fák, cserjék és a zöldterületek épségét az építtetőköteles biztosítani.

(4) Az ingatlanok tulajdonosai kötelesek ingatlanukat folyamatosan gyommentesen, rendezetten tartani úgy, hogy az ne szolgálhasson kártékony állatok búvóhelyéül, megfeleljen a községképi szempontoknak.

28. § (1) Lovas község területén zöldterületnek minősülnek: a kertészeti rendezés alá vont bel- és külterületi zöldterületek (parkok, közterek, sétányok, játszóterek, sportpálya, virágágyások és virágtartók), valamint külterületi kiránduló helyek (Királykút).

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából közhasználatú zöldterület:

29. § (1) A községi zöldterületek kezeléséről, gondozásáról, az ott lévő fák, cserjék és egyéb növényzet, valamint a zöldterületekhez tartozó felszerelési tárgyak (padok, játék és tornaszerek stb.) állagának megóvásáról és felújításáról a jegyző gondoskodik.

(2) Az ingatlanok tulajdonosai kötelesek az ingatlanuk határvonalától az útszegélyig - de legfeljebb 30 méterig - a 29. §. a.) b.)d.) pontjában meghatározott területek gondozását (kaszálás, gyomtalanítás stb.) elvégezni.

(3) Az allergiás megbetegedést kiváltó növények (pl. parlagfű stb.) virágzás előtt magánterületről és közterületről egyaránt el kell távolítani.

(4) Az egyes ingatlanterületek allergiát okozó gyomnövényektől (főleg parlagfűtől) való irtása a tulajdonos (földhasználó és termelő) kötelessége.

(5) A parlagfű irtásáról folyamatosan, de legkésőbb a virágzás előtt – az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni.

(6) A parlagfű irtását a lehetséges eszközök (mechanikus, vegyszeres), illetve engedélyezett készítmények (peszticidek) felhasználásával kell elvégezni.

(7) A parlagfű vegyszeres gyomirtása tekintetében a megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó.

(8) A leggyakoribb allergiát okozó növények virágzási idejét az .. számú melléklet (szálló virágpor naptár ) tartalmazza.

(9) A parlagfű felismerésének elősegítésére, előfordulási helyének, irtásának, továbbá az általa okozott allergiás megbetegedésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról az önkormányzat szórólapok, valamint hirdető berendezései révén gondoskodik.

(10) Az (1) bekezdés szerinti szórólap (a parlagfű ártalmai) mintáját a .. számú melléklet tartalmazza.

30. § (1) A község parkjait rendeltetésüknek megfelelően, időbeli korlátozás és térítés nélkül bárki jogosult használni.

(2) A játszóterek felszerelését a hatodik életévüket be nem töltött gyermekek kizárólag szülői felügyelet és felelősség mellett használhatják. A hatodik életévüket betöltött, de 14. életévüket még el nem ért gyermekek, illetőleg fiatalkorúak a játszóterek felszerelését a szülők felügyelete nélkül is, de szülők felelőssége mellett jogosultak használni.

31. § (1) A zöldterületen nem szabad olyan magatartást tanúsítani, amely mások nyugalmát, pihenését, vagy üdülését zavarja.

(2) Zöldterületben, parkerdőben szemetet, elhasznált tárgyat lerakni, elszórni tilos!

32. § (1) Belterületen zöldterületeken kutyát csak pórázon., szájkosárral ellátva szabad sétáltatni. Kutyát játszóterekre, sportpályákra bevinni és ott sétáltatni tilos.

(2) Fogatos-, vagy gépjárművel, illetőleg kerékpárral, kül-, vagy belterjes kezelés alatt álló zöldterületnek csupán a járműforgalomra szánt útjain szabad közlekedni. Gondozott zöldterületen., parkerdő füvesített részén parkírozni tilos.

33. § (1) A gondozott zöldterületeken elhelyezett műtárgyakat elmozdítani, megrongálni, a zöld- területen otthonos madarakat, vagy egyéb védett állatokat zavarni, befogni vagy pusztítani tilos. A kül- és belterületen tilos a növényzet, valamint a felszerelési tárgyak mindennemű rongálása, a madarak pusztítása.

(2) A kül- és belterjesen kezelt zöldterületen tilos a virágok (védett és ültetett) vagy más növények szedése és gallyazása. Tilos a fűves részt letaposni .

(3) A község közigazgatási területén fát kivágni - gyümölcsfa kivételével - csak engedéllyel szabad. Fakivágás engedélyezése esetén a fa pótlását közterületen minden esetben elő kell magánterületek esetében elő lehet - írni.

(4) Nyomvonalas vezetékek üzemképes állapotát veszélyeztető fák, valamint közterületre kihajló ágak esetén a tulajdonos köteles a gallyazást elvégezni. Ha a kötelezettségének a tulajdonos nem tesz eleget felszólítás ellenére sem, a Jegyző a tulajdonos költségére a gallyazást elrendelheti.

34. § (1)

(2) Az ingatlanok mentén lévő járdaszakaszok, illetve gyalogosközlekedésre szolgáló gyalogút tisztántartása (gyomtalanítása, hó eltakarít ás) az ingatlan tulajdonosának, használójának a kötelessége.

(3) A több épületegyüttes elhelyezésére szolgáló építési telek esetében az egyes épületek részére kialakított földrészletet (úszótelket) a közterületi gyalogjárdával összekötő járdarész tisztántartásáról az épület (ingatlan) tulajdonosa köteles gondoskodni.

35. § (1) Ahol nincs szilárd burkolatú járda (gyalogút), ott az ingatlan tulajdonosa a kitaposott gyalogutat teljes szélességében, más esetben a telekhatártól számított 1,5 m szélességet köteles olyan állapotban tartani, amely lehetővé teszi a biztonságos gyalogosközlekedést.

(2) A tulajdonos a járdaszakasz melletti folyókának és csatornanyílásnak hótól, jégtől és a lefolyást akadályozó egyéb anyagtól való megtisztításáról is köteles gondoskodni.

(3) Gondozatlan járdaterület hótól, vagy jégtől való megtisztítását az eljáró hatóság a tulajdonos költségére elrendeli.

(4) Az ingatlan tulajdonosa köteles a telke utcai határától eső közterületből tisztán és jó karban tartani az utat a burkolat középvonaláig. Az ingatlan külső határvonala és a közút által határolt közterület (járda és a burkolattal el nem látott területsáv) az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tisztán tartani. Az ingatlanok tulajdonosai (használói) a járdaszakaszok melletti vizesárok, a rajtuk lévő átereszek, kocsibejárók tisztántartásáról,- hótól, jégtől és a víz lefolyását gátló anyagoktól megtisztításáról is gondoskodni. .

(5) Az építési területek tisztaságáért és az építési tevékenységből adódó szennyeződés eltakarításáért a kivitelező a felelős.

(6) A 29. §.(2) és (3) bekezdésében, a 34. §. (2) és (3) bekezdésében, valamint a 35. §. (1), (2) és (4) bekezdésében foglalt kötelezettségek - egyedi hatósági határozatban megállapított térítési összeg megfizetése ellenében - megválthatók.

36. § (1) Parkban, zöldterületeken gépjárművel közlekedni, parkolni tilos!

(2) Tilos a zöldterületeket beszennyezni, szemetet, hulladékot eldobni.

(3) Zöldterületeket más célra igénybe venni csak - rendkívül indokolt esetben és az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségévei - erre feljogosító engedéllyel szabad.

(4) Kül- és belterületi zöldterületeken álló fák törzsét hirdetések céljára felhasználni nem szabad. Hirdetőoszlopot, hirdetőtáblát, transzparenst felállítani, kifüggeszteni csak az 1. fokú építési hatóság előzetes engedélye alapján szabad.

37. § (1) A község területén lévő közutak - beleértve az országos közutak átmenő szakaszait is Terek, sétányok, járdák, lépcsők és az ezekhez tartozó műtárgyak (hidak, átjárók, átereszek) területén, továbbá a közcélú zöldterületeken, parkokban, szemetet, hulladékot eldobni, közterületet szennyezni, szennyvizet a közterületre kivezetni, vagy kiönteni tilos.

(2) A közterületen keletkezett települési szilárd hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról, továbbá a közterületek tisztántartásáról, szükség esetén locsolásáról az önkormányzat a polgármesteri Hivatal útján közvetlenül, vagy a szolgáltatóval kötött közszolgálati szerződés útján gondoskodik.

(3) Az ólmos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált utak, járdák, lépcsők tisztítására csak kizárólag homokot, fűrészport, finom szemcséjű salakot és hamut lehet használni. Ezen szóró anyagokat a síkosság veszélyének elmúltával azonnal össze kell takarítani, az út járda felületét ezektől meg kell tisztítani.

(4) Azok a nem helyi lakosok (ingatlantulajdonosok), akik a községben lévő lakó-, vagy üdülő ingatlanukat (telket is) idény jelleggel használják, az ingatlanuk előtt húzódó járda seprését, hótól, jégtől való megtisztítását, illetőleg a kerítés külső vonalától számított 1 m széles járdának használt területsáv gondozását személyesen, vagy megbízott juk útján kötelesek elvégezni. . .

(5) A Polgármesteri Hivatal a közterületen összegyűjtött szemét és hulladék elhelyezése céljából - forgalmasabb helyekre - köteles konténer vagy más, e célnak megfelelő és üríthető tartályt kihelyezni, s azok rendszeres ürítéséről gondoskodni.

(6) A kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek vezetői - tekintet nélkül arra, hogy állami szövetkezeti vagy magánszektorba tartozók-e - üzleteik, raktáraik az általuk használt területük előtti szakaszt kötelesek tisztán tartani. Különösen felelősek az üzletükből kikerülő szemét, hulladék rendszeres összetakarításáért saját edényben való elhelyezésén és elszállításáért, a járdák hótól való megtisztításáért. - Rendezvények alkalmával történő kitelepülés esetén kötelesek megfelelő számú hulladékgyűjtő edényt kihelyezni és az abban összegyűjtött szemetet elszállítani.

(7) Közterületen szemetet, törmeléket és bárminemű anyagot tárolni csak a Polgármesteri Hivatal által kiadott engedély alapján, az engedélyben foglalt időtartamban és módon, meghatározott díj kifizetése ellenében lehet.

(8) A közterületen tárolt anyagok elszállításáról saját költségén az köteles gondoskodni, aki azt engedéllyel, vagy anélkül oda elhelyezte.

(9) A község közterületén tilos járművet mosni, olaj cserét, vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

41. § (1) Aki jogszabályban, illetve hatósági határozatba foglalt, a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, vagy azokban megállapított határértéket túllép - az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, súlyához és ismétlődéséhez igazodó - környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.

(2) A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

42. § (1) Az önkormányzati környezetvédelmi alap az önkormányzati környezetvédelmi feladatok ellátására, a környezeti ártalmak megelőzésére, a bekövetkezett környezeti károk felszámolására, hatékony környezetvédelmi megoldások ösztönzésére elkülönített pénzalap.

(2) A települési önkormányzati környezetvédelmi alap bevételei:

(3) Az önkormányzati környezetvédelmi alap az alábbi célokra használható fel:

(5) Az alap kezelését és nyilvántartását a Polgármesteri Hivatal végzi.

(6) Az alap felhasználásáról a Képviselő testület évente a költségvetési rendelet és zárszámadás elfogadásával egyidejűleg rendelkezik.

43. § (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, a rendelkezéseit az I. fokon még el nem bírált ügyekben a hatálybalépés napjától kell alkalmazni. A rendelet kihirdetéséről a jegyző a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően a helyben szokásos módon gondoskodik.

(2) Egyidejűleg hatályát veszti a települési környezet védelméről szóló 2/1999.(IV.15.) számú rendelettel módosított 2/1991.(IV8.) számú rendelet I. fejezet 1. §.(3) bekezdés a.) és b.) pontja, a 2. §,(1) bekezdés b.) c.) e.) és f.) pontja és a.II.-III. fejezete.