1. § (1) A rendeletet Lovas Község Önkormányzata közigazgatási területén alkalmazni kell:

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:

(3) E rendelet alkalmazása szempontjából:

2. § (1) Lovas község közigazgatási területén állat az 1. sz. mellékletben meghatározott állattartási védőtávolságok, valamint az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz, stb.) nélkül tartható. A védőtávolság kizárólag egylakásos lakóépülettel beépített ingatlanon belül a lakóépület és a tartás céljára szolgáló épület, építmény, siló-, trágya- és trágyalétároló között 6 m-re csökkenthető. A védőtávolságot a lakás és az állattartásra szolgáló épület egymáshoz közelebb lévő nyílásai között légvonalban kell mérni.

(2) Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni.

(3) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

(4) Azokon a területeken, ahol a település rendezési terve és a szabályozási tervek a terület más célú felhasználását irányozzák elő, állat csak a jegyző hozzájárulásával tartható.

(5) A lakás lebontása miatt vagy más okból történő elköltözés esetén az állattartó köteles állatának elhelyezéséről gondoskodni.

(6) Minden nagyállatot, közepes állatot, a 30 egyedet meghaladó kisállatot, vagy prémes állatot és a veszélyes állatokat szándékozni tartó, köteles az állattartás megkezdése előtt 30 nappal azt bejelenteni az Önkormányzat hivatalának Lovas-Paloznak Körjegyzőségnek.

(7) A regisztrációra kötelezett állattartásban bekövetkezett változásokat (elhullás, értékesítés, saját felhasználásra történő leölés, stb.) a tulajdonos köteles a bejelenteni Lovas-Paloznak Körjegyzőségnek.

3. § (1) Tilos haszonállatot tartani a község területén lévő nevelési, oktatási, szociális, egészségügyi intézmények (pl. óvoda, iskola, orvosi rendelő, stb.), élelmiszer-ipari üzem, élelmiszerbolt, 20-nál több személy befogadására szolgáló épület, üzemi konyha, melegkonyhás vendéglátó egység udvarán és ezek telekhatárától mért 30 méteres körzeten belül. Tilos haszonállatot tartani továbbá a Településrendezési Tervben „üdülőterület”-ként jelölt (Üh., Üü.) területeken.

(2) A település belterületén haszonállat a 600 m²-t meg nem haladó lakóingatlanokon 30 db kishaszonállat tartható.

(3) A 600-1000 m² közötti területű belterületi ingatlanokon legfeljebb 2 db közepes haszonállat és 50 db összlétszámú kishaszonállat tartható.

(4) A 1000-1500 m² közötti területű belterületi ingatlanokon legfeljebb 6 db közepes haszonállat, valamint 100 db kishaszonállat és prémes állat tartható.

(5) Az 1500-2000 m² közötti belterületi ingatlanokon legfeljebb 2 db nagyhaszonállat, 10 db közepes haszonállat, 100 db kishaszonállat és prémes állat tartható. (a nagyhaszonállatok helyett darabonként további 2 közepes haszonállat tartható)

(6) 2000 m² feletti belterületi ingatlanokon 4 db nagyhaszonállat, 10 db közepes haszonállat, 100 db kishaszonállat tartható. (a nagyhaszonállatok helyett darabonként további 2 közepes haszonállat tartható)

(7) A (5) és (6) bekezdésben foglalt nagyhaszonállat tartására vonatkozó szabályozás alól a Képviselő-testület külön kérelemre egyedi felmentést adhat oly módon, hogy a közepes és kishaszonállatok tartása helyett legfeljebb további 2 db nagyhaszonállat tartását engedélyezheti abban az esetben, ha az állattartó a rendeletben foglalt összes feltételt biztosítja.

(8) A kérelemhez kérelmezőnek írásban csatolnia kell az állattartás helyéül szolgáló ingatlan 100 méteres körzetében található szomszédos ingatlanok tulajdonosainak (használóinak) beleegyező nyilatkozatát.

(9) Az egyedi felmentés a kérelem benyújtásától számított legfeljebb 1 év időtartamra adható meg azzal, hogy a határidő letelte előtt a Képviselő-testület döntését a (7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően felülvizsgálja.

(10) Külterületen a belterületi határvonaltól számított 500 m-en belül a (2)–(6) bekezdések rendelkezéseinek megfelelően folytatható állattartás azzal, hogy kül- és belterületen az állatok kizárólag zárt kerítéssel ellátott ingatlanon tarthatók. A település közigazgatási területén szabadon állatot tartani tilos!

(11) Az előzőekben nem szabályozott külterületi ingatlanokon haszonállat és egyéb állat a szükséges engedélyek birtokában a Képviselő-testület által kiadott egyedi engedélyben meghatározott számban tartható. A Képviselő-testület az engedély kiadásánál figyelembe veszi a (2)-(6) bekezdésben foglaltakat.

(12) Haszonállat tartásához az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása szükséges.

(13) Haszonállatokat közterületen legeltetni, őrizni és őrizetlenül hagyni nem szabad.

4. § (1) Galambot családi ház padlásán, illetve csak olyan körülmények között szabad tartani, ahol galambdúc vagy ketrec megfelelően elhelyezhető, feltéve ha az érintett szomszédos ingatlanok tulajdonosai ehhez írásbeli nyilatkozatban hozzájárulnak.

(2) A galambok kiengedését – a mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében – a polgármester határozott időre megtilthatja, melyet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

5. § (3) Méheseket létesíteni és fenntartani a település belterületén nem lehet. Külterületen az épülettől és az utca vonalától legalább 20 m, a telekhatártól pedig legalább 10 m védőtávolság betartásával szabad.

6. § (1) Lakóházban és annak udvarán – fajtára való tekintet nélkül – 5 macska és szaporulata három hónapos korig tartható.

(2) A köz- és lakóépületben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, illetőleg kezelője köteles gondoskodni.

7. § (1) Az állati hullák és melléktermékek megsemmisítését a Balatonfüredi Probió Zrt. végzi külön szerződés alapján.

(2) Közterületről származó, állatok hulláinak és hulladékainak a telepre történő elszállítását a gyepmester végzi el.

(3) Az állat tulajdonosa a veszélyes hullának minősülő állati tetemet 50 kg súlyhatárig saját területén legalább 1,5 m mélyen eláshatja. Az 50 kilogrammot meghaladó állati tetemet elszállításáig zárt helyen, illetve zárt göngyölegben köteles tartani. Az elhullott állatot a gyepmester közreműködésével dögkonténerbe köteles elhelyezni.

8. § (1) Az állattartásra szolgáló létesítményeket és azok helyiségeit ki kell takarítani és mésztejjel, vagy más, megfelelő fertőtlenítő szerrel rendszeresen fertőtleníteni kell. Az ott található legyek és kártékony rágcsálók irtását rendszeresen el kell végezni.

(2) Folyamatosan gondoskodni kell a szagártalom csökkentéséről. Ennek lehetséges módja a fásítás, a cserjetelepítés, valamint az ammóniaképződés csökkentésére a trágya és alomanyag kezelése, továbbá a kellemetlen szagú takarmány fedett állapotban való tárolása.

(3) Silótárolóba, trágya- és trágyalégyűjtőbe a csapadékvíz befolyását, valamint abból a szennyezett lé kifolyását meg kell akadályozni.

(4) Zárt trágyalétároló esetén nem kell védőtávolságot biztosítani, amennyiben az vízzáró kivitelben készült és a fedőlapja légmentesen záródik.

(5) A trágya- és trágyalégyűjtő kiürítéséről és fertőtlenítéséről szükség szerint, de a nyári időszakban legalább havonta gondoskodni kell.

(6) A 3. § (3)-(4)-(5) bekezdésében megjelölt területeken trágya csak szigetelt, szivárgásmentes zárt gyűjtőben tárolható. A tároló beteltével, de legalább évente az állattartó köteles a felgyülemlett trágyát elszállítani.

(7) Trágyát csak olyan módon szabad szállítani, hogy az a szállítmányból ki ne hulljon, illetve csepegés ne keletkezzen.

(8) A település mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi ingatlanain a kiszállított trágyát haladéktalanul be kell dolgozni.

(9) Külterületi földrészleteken - a mindenkori belterületi határtól mért 200 m-en belül -, az ingatlanokon trágyát, vagy silót szabadon tárolni tilos.

9. § (1) A fertőző állatbetegségek, továbbá az ember és a környezet fertőződésének megelőzése céljából az állattartó létesítményeket és az ott használt eszközöket fertőtleníteni kell. A fertőtlenítés elvégzése vagy elvégeztetése az állattartó kötelessége és a fertőtlenítő anyagok költségei is őt terhelik.

10. § Aki az e rendeletben foglalt rendelkezéseket megszegi, vagy kijátsza – amennyiben cselekménye nem minősül bűncselekménynek, vagy egyéb szabálysértésnek – a „helyi állattartás rendjének megsértése” szabálysértést követi el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható

11. § Amennyiben az állattartás nem felel meg a jelen rendeletben foglalt szabályoknak, valamint ha a feltételeket az állattartó felhívás ellenére sem biztosítja, a polgármester az állattartást megtilthatja, vagy az állatok számát korlátozhatja.

12. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a körjegyző a helyben szokásos módon – az Önkormányzat Szervezeti és működési Szabályzatában foglaltaknak megfelelően – gondoskodik. Egyidejűleg hatályát veszti a települési környezetvédelméről szóló 2/1991. (IV.8.) rendelet 19-24. §-a. Aki e rendelet hatálybalépésekor nyilvántartáshoz vagy egyéb e rendelet által meghatározott feltételhez kötött módon tart állatot, amely nem felel meg a rendeletben foglaltaknak, köteles 90 napon belül e rendelet által előírt bejelentési és egyéb feltételeket teljesíteni.