1. § (1) E rendelet alkalmazása során: áttört kerítés: az a kerítés, amelynek a közterület felőli merőleges vetületének összes felülete legalább 50%-ban átlátható.

(2) E rendelet alkalmazása során: cégtábla: vállalkozás azonosítására, általában nevének, címének, elérhetőségének, tevékenységének, nyitvatartásának közlésére szolgáló, a vállalkozás székhelyének, telephelyének bejáratánál, a homlokzat síkjában vagy kerítésen elhelyezett - egyéb áru, szolgáltatás megjelenítést nem tartalmazó - felirat, feliratot tartalmazó tábla.

2. § (1) A helyi védelem alá helyezési és annak megszüntetése iránti eljárást bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti írásban, a Polgármesteri Hivatalnak címezve.

(2) A helyi védelem alá helyezést kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:

(3) Helyi védelem akkor szüntethető meg, ha a védetté nyilvánításkor fennálló értékek elpusztultak, vagy helyre nem állíthatóan károsodtak és ezt értékvizsgálat alátámasztja.

(4) A helyi védelem megszüntetését kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:

(5) Amennyiben a helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését kezdeményező javaslat nem tartalmazza a jelen rendeletben meghatározott adatokat és munkarészeket, a polgármester a kezdeményezőt 30 naptári napos határidővel hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben a hiánypótlási felhívás eredménytelenül eltelik, a polgármester a javaslatot elutasíthatja, vagy intézkedhet az értékvizsgálat kiegészítéséről, vagy önálló értékvizsgálat készítéséről.

(6) A helyi védelem alá helyezési vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

(7) A helyi védelem elrendelésével és a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos képviselő-testületi döntést megalapozó előterjesztés felelőse a települési főépítész.

(8) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás kezdeményezéséről szóló tájékoztatást, valamint az értékvizsgálatot és/vagy szakvéleményt az önkormányzat honlapján 15 napon belül közzé kell tenni, továbbá helyi egyedi védelemre irányuló kezdeményezés esetén írásban értesíteni kell a (6) bekezdés szerinti érdekelteket.

(9) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(10) A helyi védelem alá helyezésről vagy a helyi védelem megszüntetéséről a képviselő-testület

(11) A helyi védelem alá helyezéssel vagy a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell a (6) bekezdés szerinti érdekelteket.

(12) A helyi védelem alá helyezést és a helyi védelem megszüntetését elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy a védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését.

(13) Ha egy helyi védelem alatt álló érték országos védelem alá kerül, annak közzétételével egyidejűleg a helyi védelem megszűnik, a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését, a képviselő-testület pedig törli a védelem elrendelését az önkormányzati rendeletből.

(14) A védett értéken vagy annak környezetében az önkormányzat elhelyezhet a helyi egyedi védelem tényét vagy egyéb, a védettséggel összefüggő tényt, adatot közlő táblát, amelyet az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.

3. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás kötelezően tartalmazza:

(3) A nyilvántartás tartalmazhatja továbbá:

4. § Lovason a településkép szempontjából meghatározó területeket (a továbbiakban: meghatározó terület vagy MT) a 1. melléklet tartalmazza, amelyek elnevezése az alábbi:

5. § (1) A tetőfedő anyagok közül csak a fekete, a szürke, a fehér, az okker, a homokszín, az agyagszín, a tégla-, terrakotta vörös színűek és ezek árnyalatai, illetve természetes építőanyagok (természetes pala, nád, fazsindely) használata esetén azok természetes színei alkalmazhatók.

(2) A tetőcserép felülete nem lehet fényezett, mázas, engóbozott.

(3) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak fehér és szürkével kevert, erősen tört színek alkalmazhatók.

(4) A homlokzatfelújításnak, homlokzatszínezésnek az épület minden közterületről látható homlokzatára ki kell terjednie.

(5) Természetes kő használata esetén a helyi permi vörös homokkövet, ennek hiányában a környező településeken bányászott követ kell előnyben részesíteni.

(6) Fautánzatú műanyag nyílászáró nem alkalmazható.

6. § (1) Új épületek a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó, hagyományos épületekhez igazodó tömeg- és arányrendszerrel épülhetnek.

(2) Az egykori TSZ központ kivételével kizárólag magastetős épület helyezhető el 37-45° tetőhajlásszöggel.

(3) Az egykori TSZ központ kivételével 37°-nál alacsonyabb hajlású vagy lapostető az épület bruttó alapterületének legfeljebb 20%-án, de legfeljebb 40 m²-en létesíthető, kivéve az ilyen tetővel épült meglévő házak bővítésének esetét, illetve az ilyen tetővel épült főépület telkén elhelyezett melléképületet.

(4) Kétszintes tetőterű épület nem létesíthető.

(5) Új ikres beépítésű épület csak a csatlakozó meglévő épülettel tömegformában, anyaghasználatban megegyező módon építhető.

(6) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem)

(7) Új épületek esetében a héjazatba integrált - azzal megegyező színű - napenergiát hasznosító berendezéseket előnyben kell részesíteni.

(8) Az épületek homlokzati felújítása, színezése, átalakítása, tetőzetének megváltoztatása csak az egész épületre kiterjedő, átfogó építészeti koncepció alapján lehetséges.

(9) Az 1 méternél magasabb vagy szélesebb gépészeti berendezést a közterület felől növényzettel kell eltakarni.

(10) A telek természetes terepfelületét és az értékes növényállományt megváltoztatni nem szabad, kivéve, ha az a rendeltetésszerű építmény-, illetve telekhasználat műszaki követelményeinek (megközelítés, csapadékvíz-elvezetés stb.) biztosítása érdekében szükséges.

(11) Lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, mobil lakóház, egyéb mobilház, jurta, glamping sátor, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el, kivéve hatályos építési engedély birtokában, felvonulási épületként.

7. § (1) A helyi védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A helyi védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését e célnak megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) Helyi védett érték nem bontható el.

(4) Helyi védett műtárgyak közül a kereszt, szobor, emlékmű áthelyezhető.

(5) A helyi védett építmények építéskori elemeit lehetőség szerint fizikai valójukban kell megőrizni. Ha károsodásuk olyan mértékű, hogy cserére szorulnak, akkor azonos formában, azonos anyaghasználattal és építéstechnológiával kell őket pótolni.

(6) Ha a helyi védett építmény egy részét vagy részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt az eredeti állapotnak megfelelően kell helyreállítani.

(7) Helyi védett építmény bővítése során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát tükröző, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.

(8) Szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését, valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – közterületről látható módon elhelyezni nem lehet.

(9) Védett épület homlokzatán harsány színű vagy fényt kibocsátó cégér, cégtábla, felirat nem helyezhető el.

8. § (1) Ófalu meghatározó területen beton látható felületként nem jelenhet meg.

(2) Építmény csak az alábbi, helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető:

(3) Épület csak az utcára merőleges gerincű nyeregtetővel építhető, kontyolás nélkül vagy csonkakonttyal.

(4) Tetőablak a tetőfelület legfeljebb 10%-át foglalhatja el.

(5) Az utcafronti homlokzat szélessége legfeljebb 7 m lehet.

(6) Keresztszárny az utcafronti homlokzattól legalább 4 méterrel visszahúzva létesíthető.

(7) A hagyományos építészeti elemeket, homlokzati tagozatokat, díszeket, valamint a terméskő falakat meg kell őrizni.

(8) A közterület felé néző oromfalas homlokzaton garázsajtó nem létesíthető.

(9) Szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését, valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – közterületről látható módon elhelyezni nem lehet.

(10) Az utcafronti kerítés vakolatlan terméskő fal, illetve lábazatos vagy lábazat nélküli, fa vagy fém anyagú kerítés lehet. A lábazat vakolt felülettel vagy vakolatlan terméskőből készülhet.

(11) A fa anyagú kerítés függőleges deszkázattal vagy lécezéssel, a fém anyagú kerítés függőleges pálcákkal vagy dróthálóval készülhet.

(12) A dróthálóból készült kerítés csak sövénnyel vagy egyéb összefüggő növényzettel kísérve fogadható el.

(13) A kerítés magassága áttört kerítés esetén legfeljebb 180, tömör kerítés esetén legfeljebb 140 cm lehet.

(14) Támfal csak terméskőből, terméskő előtétfallal vagy vakolt felülettel épülhet.

9. § (1) Újfalu meghatározó területen építmény csak az alábbi anyagok használatával építhető:

(2) Épület csak az utcára merőleges gerincű nyeregtetővel építhető, kontyolás nélkül vagy csonkakonttyal.

(3) Tetőablak a tetőfelület legfeljebb 15%-át foglalhatja el.

(4) Az utcafronti homlokzat szélessége legfeljebb 7,5 m lehet.

(5) Az épületek közterület felé néző homlokzati és tetőfelületein szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését, valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni nem lehet.

(6) A kerítés magassága áttört kerítés esetén legfeljebb 180, tömör kerítés esetén legfeljebb 140 cm lehet.

10. § (1) Szőlőskertek meghatározó területen építmény csak az alábbi, helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető:

(2) Csak nyeregtető alkalmazható. Sátortető, kontyolt tető, csonkakonty nem megengedett.

(3) Az oromfalas homlokzatok szélessége legfeljebb 6 m lehet.

(4) A tetőgerinc iránya lehetőség szerint a szintvonalakra merőleges legyen.

(5) Törekedni kell az egyszerű, téglalap alaprajzú épülettömegre és az egyszerű, kevés síkból álló tetőformára. A keresztszárny lehetőség szerint kerülendő, 60 m² bruttó alapterületű vagy annál kisebb épületek esetében nem alkalmazható.

(6) Tetőablak a tetőfelület legfeljebb 10%-át foglalhatja el, és lehetőség szerint a közterületről nem látható tetősíkra kerüljön.

(7) Közterület vagy a tó felől látható oromfal háromszögének legfeljebb 50%-a lehet üvegezett.

(8) Az 1945 előtt épült pincebejáratok homlokzati kialakítását eredeti formájában kell megőrizni.

(9) A közterület valamint a Balaton felé néző homlokzaton garázsajtó nem létesíthető.

(10) Szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését, valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – közterületről látható módon elhelyezni nem lehet.

(11) Önálló vagy épülethez csatlakozó, lábon álló árnyékoló szerkezet (pergola, szőlőlugas) csak fa tartószerkezettel építhető, illetve a késztermékként vásárolt fém tartószerkezetű napvitorla is elfogadható.

(12) A (11) bekezdés szerinti árnyékolószerkezet legfeljebb 5 méteres szélességben, legfeljebb 50 m² alapterülettel készülhet.

(13) Terepszint alatti építmény, építményrész jellemzően termény, élelmiszer és bor tárolására szolgál, állandó tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmazhat, ennek megfelelően ilyen építmény, építményrész helyiségein egyenként 0,3 m²-nél nagyobb felületű üvegezett nyílás nem nyitható.

(14) 5000 m²-nél kisebb telekméret esetén pinceszintre vezető, járművel járható rámpát közterületről látható formában kialakítani tilos.

(15) Támfal csak terméskőből épülhet.

11. § (1) Patkótó területén beton csak magas minőségű látszóbetonként jelenhet meg.

(2) Építmény csak az alábbi, helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető:

(3) Épület csak az utcára merőleges gerincű nyeregtetővel építhető, kontyolás nélkül.

(4) Tetőablak a tetőfelület legfeljebb 10%-át foglalhatja el.

(5) Az utcafronti homlokzat szélessége legfeljebb 7 m lehet.

(6) Keresztszárny az utcafronti homlokzattól legalább 4 méterrel visszahúzva létesíthető.

(7) A közterület felé néző oromfalas homlokzaton garázsajtó nem létesíthető.

(8) Parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését, valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – közterületről látható módon elhelyezni nem lehet.

(9) Az utcafronti kerítés vakolatlan terméskő fal, illetve lábazatos vagy lábazat nélküli, fa vagy fém anyagú kerítés lehet. A lábazat vakolt felülettel vagy vakolatlan terméskőből készülhet.

(10) A fa anyagú kerítés függőleges deszkázattal vagy lécezéssel, a fém anyagú kerítés függőleges pálcákkal vagy dróthálóval készülhet.

(11) A dróthálóból készült kerítés csak sövénnyel vagy egyéb összefüggő növényzettel kísérve fogadható el.

(12) A kerítés magassága áttört kerítés esetén legfeljebb 180, tömör kerítés esetén legfeljebb 140 cm lehet.

(13) Támfal csak terméskőből, terméskő előtétfallal vagy vakolt felülettel épülhet.

12. § (1) Az Egykori TSZ központ területén építmény csak az alábbi anyagok használatával építhető:

(2) Anyaghasználat tekintetében a természetközeli anyagok (természetes kő, fa, nád, agyag, élő növény) dominanciájára kell törekedni.

(3) Törekedni kell az egyszerű, téglalap alaprajzú épülettömegre és egyszerű, kevés síkból álló tetőformára.

(4) Az egy telken álló épületek kevés típusba tartozó, egymással rokonságot mutató, egymáshoz illeszkedő épületek legyenek.

(5) Tetőablak a tetőfelület legfeljebb 10%-át foglalhatja el.

(6) Parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését, valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – közterületről látható módon elhelyezni nem lehet.

(7) Önálló vagy épülethez csatlakozó, lábon álló árnyékoló szerkezet (pergola, szőlőlugas) csak fa tartószerkezettel építhető, illetve a késztermékként vásárolt fém tartószerkezetű napvitorla elfogadható.

(8) Kerítésként kizárólag lábazat nélküli vagy legfeljebb 30 cm magas lábazatú drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló építhető.

13. § (1) Egy épületen 1 db cégér és vállalkozásonként 1 db cégtábla helyezhető el.

(2) Közterület fölé benyúló cégér a járószinthez viszonyítva 2,20 m-nél alacsonyabban nem lehet.

(3) A cégér befoglaló mérete a 0,4 m²-t nem haladhatja meg, műanyagból nem készülhet.

(4) Egy adott homlokzaton vagy kerítésen csak azonos méretű táblák helyezhetők el egy sorban vagy egy oszlopban. Méretük egyenként 0,4 m²-nél nagyobb nem lehet, együttesen 0,6 m²-nél nagyobb felületet nem foglalhatnak el.

(5) Az épületre kerülő táblát az épület homlokzati architektúrájának figyelembevételével kell elhelyezni. A táblák nyílászárót, párkányt, vakolatdíszt és egyéb építészeti elemet nem takarhatnak el.

(6) Az épület tulajdonosát (pl. Jókai-villa), rendeltetését (pl. Babamúzeum) feltüntető rövid feliratot festett vagy homlokzathoz rögzített, időjárásálló anyagból készülő, különálló, vonalas jellegű betűkkel kell kialakítani. Az így kialakított felirat betűmagassága 20 cm-nél nagyobb nem lehet.

(7) Épületen, építményen és kerítésen fényt kibocsátó cégtábla, cégér, cégfelirat nem alakítható ki.

(8) Külterületen vállalkozás székhelyéhez útbaigazító tábla kerítésen - a kerítés tulajdonosának egyetértésével -, kerítés hiányában lábon álló táblaként, legfeljebb 0,4 m²-es méretben, a közterület és a kapcsolódó magánterületek használatát nem akadályozó módon elhelyezhető.

14. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 3. pontjának fogalom-meghatározása szerinti reklám, reklámhordozó elhelyezése a település teljes közigazgatási területén tilos.

(2) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény előtt legfeljebb 3 hétig, és az esemény időtartama alatt molinó elhelyezhető. A hirdetést az esemény végeztével 72 órán belül el kell távolítani.

(3) Nyílászárók üvegezésének belső oldalán az üvegfelület 15%-át meg nem haladó befoglaló méretű hirdetés elhelyezhető.

(4) Épülő beruházás pályázati forrására utaló, előírás szerinti tábla elhelyezhető az építési területen.

(5) Nyílászáró üvegfelülete mögött, vagy kerítésen az ingatlanra vonatkozó eladási szándékot jelző, legfeljebb egy darab, legfeljebb 0,4 m² nagyságú tábla, felirat elhelyezhető.

(6) Textil árnyékoló, napellenző, napernyő felületének legfeljebb 2%-án reklám megjeleníthető.

15. § (1) Nem helyezhető el új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy

(2) Új energiaellátási hálózat létesítését, illetve meglévő kiváltását földkábeles formában kell kialakítani a település egész területén.

(3) Új villamosenergia ingatlan-bekötést földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

16. § (1) Az előkert felületének legalább 50%-át zöldfelületként kell kialakítani.

(2) Új közterületek, utcák kialakításánál a fasorok telepítéséhez – az utca műszaki kialakítását figyelembe véve –fánként legalább 4,0 m²-nyi burkolatlan felületet vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani.

(3) Tervezett, új fasor létesítésekor egy-egy utcaszakaszon azonos fafaj ültetendő.

(4) Új utcaszakasz kialakításakor és egy-egy utcaszakasz átépítése során legalább az egyik oldalon – ha a műszaki feltételek engedik – a közlekedés biztonságának figyelembevételével fasor telepítendő.

17. § (1) Az építtető vagy megbízottja köteles településképi szakmai konzultációt kérni, ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik. Egyéb esetekben szakmai konzultáció kérhető.

(2) A szakmai konzultáció iránti kérelemnek tartalmaznia kell legalább:

(3) A szakmai konzultáció iránti kérelemhez mellékelni kell a tervezett építmény vázlattervi szintű dokumentációját.

(4) A szakmai konzultációról készült emlékeztetőről önkormányzati nyilvántartást kell vezetni.

18. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden esetben építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási és összevont engedélyezési eljárást megelőzően, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszát megelőzően, ha a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre.

19. § (1) A településképi véleményezési eljárást a kérelmező az önkormányzatnak címzett kérelemmel kezdeményezheti.

(2) A településképi véleményezési eljárás iránti kérelemhez építészeti-műszaki tervdokumentációt kell mellékelni, amely tartalmilag és a benyújtandó munkarészek tekintetében az építési engedélyezési dokumentációval azonos, a következő eltérésekkel:

(3) A településképi véleményezési eljárás iránti kérelem beérkezése után a polgármester haladéktalanul kikéri a főépítész vagy – ha önkormányzati rendelet tervtanács összehívását írja elő - a tervtanács véleményét.

20. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció:

(2) Több építési ütemben megvalósuló építési tevékenység esetén az építmény minden építési ütemben meg kell, hogy feleljen a településképi előírásoknak és a véleményezés szempontjainak.

21. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

22. § (1) A településképi bejelentési eljárás iránti kérelemhez a településképi követelmények teljesülését, illetve rendeltetésváltozás esetén a rendezési terv rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki dokumentációt kell csatolni, amelynek tartalma

(2) A bejelentés tárgya szempontjából érdemi tényt, adatot, információt nem tartalmazó munkarészek a települési főépítésszel történő egyeztetés alapján elhagyhatók.

(3) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a rajzok méretaránya az építési engedélyezési dokumentációra vonatkozóan más jogszabályokban meghatározott méretarány.

(4) A dokumentációban rögzíteni kell az ábrázolt épületszerkezetek, berendezések minden lényeges méretét és egyéb, a kérelem elbírálása szempontjából lényeges adatát, tulajdonságát.

(5) Tervezett festett felületek esetén a színt széles körben használt színrendszer színkódjával (pl. RAL, NCS) vagy a festékgyártó saját színpalettájának kódjával kell meghatározni.

23. § (1) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció:

(2) Több építési ütemben megvalósuló építési tevékenység esetén az építmény minden építési ütemben meg kell, hogy feleljen a településképi előírásoknak és a véleményezés szempontjainak.

24. § (1) Az e rendeletben foglalt településképi követelmények illetve a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, továbbá a településképi bejelentés elmulasztása esetén az önkormányzat figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények érvényesítése, a rendeltetésváltozás esetén a helyi építés szabályzat előírásainak teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.

(3) A (2) bekezdés szerinti bírság összege 100 000 Forinttól 1 000 000 Forintig terjedhet.

25. § A polgármester és a főépítész egyetértésével a képviselő-testület határozatában indokolt esetben felmentést adhat a településképi követelmények alól, ha olyan egyedi körülmények állnak fenn, amelyek egyedi elbírálást kívánnak.

26. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Lovas Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről.

27. § Ez a rendelet 2024. augusztus 1-jén lép hatályba.