1. § A rendelet hatálya kiterjed:

2. § Az önkormányzat vagyona

3. § (1) A nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatok és hatáskörök ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképesség szempontjából:

(3) A körülmények megváltozása, valamint új adatok, tények felmerülése esetén a Képviselő-testület a nemzeti vagyontárgyakat bármikor átminősítheti, kivéve a törvény szerinti forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat.

(4) Az önkormányzat üzleti vagyona minden olyan vagyon, amely nem minősül törzsvagyonnak, amelyet a rendelet 3. melléklete tartalmaz:

(5) Önkormányzat a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnal nem rendelkezik.

4. § (1) Csajág község Önkormányzata tulajdonában lévő értékpapírok: Befektetési célú értékpapírok

(2) Az értékpapírokat a kirendeltség pénzügyi munkatársa tartja nyilván. A polgármester köteles gondoskodni az értékpapírok megfelelő őrzéséről és védelméről, valamint elvégzi az értékpapírokkal kapcsolatos pénzügyi, számviteli, nyilvántartási és elszámolási feladatokat.

5. § (1) Az önkormányzati vagyongazdálkodás elvei:

6. § A nemzeti vagyon elsődleges funkciója az önkormányzat illetékességi területén az önkormányzati feladatok ellátásának biztosítása.

7. § (1) A nettó 15 millió Ft értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha a törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés ( a továbbiakban: pályázat) útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a Képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:

(3) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását, ha a törvény vagy a képviselő-testületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni kell, azonban a hasznosítási lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat weblapján.

(4) Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy üzemeltetésre és kezelésre történő átadása más személy részére csak megállapodás alapján történhet.

(5) A megállapodásban rögzíteni kell:

(6) A kirendeltség pénzügyi munkatársa két évente köteles leltározni önkormányzat összes vagyontárgyát. (A költségvetési évről december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat.)

(7) Önkormányzat részletes leltározási előírásait tartalmazó szabályzat elkészítéséről a gazdálkodási ügyintéző gondoskodik.

8. § (1) Önkormányzati tulajdonú ingatlanra közérdekből a külön jogszabályban feljogosított szervek javára – államigazgatási szerv határozatával – szolgalmat vagy más használati jogot – így különösen: földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és használat jogát, telki szolgalmi jogot, villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jogot, vezetékjogot, vízvezetési és bányaszolgalmi jogot, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmakat és használati jogokat – lehet alapítani.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanra az (1) bekezdésben felsorolt szolgalmi vagy más használati jog – külön jogszabály vagy hatósági határozat rendelkezésén túl – írásbeli megállapodással (szerződéssel) kizárólag közérdekből, településfejlesztési érdekből vagy más fontos önkormányzati érdekből alapítható.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szolgalom vagy más használati jog alapításáért kártalanítás jár, melynek teljes összege az önkormányzatot – mint ingatlantulajdonost – illeti meg. A szolgalom vagy más használati jog alapításáért járó kártalanítást előre, egy összegben kell megfizetni az önkormányzat javára.

(4) A telki szolgalom vagy más hasonló jellegű használati jog alapítása esetén az önkormányzatot – mint ingatlantulajdonost – olyan mértékű kártalanítás illeti meg, amely megfelel az abból adódó akadályoztatás (korlátozás) mértékének.

(5) Az önkormányzatot megillető kártalanítás pontos összegét – minden szolgalom- vagy használati jog alapítás esetén külön-külön – ingatlanforgalmi szakértő hiteles értékbecslése és szakvéleménye (írásbeli nyilatkozata) alapján, egyedileg kell megállapítani.

(6) Ha magasabb szintű jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kizárólag a kártalanítás összegszerűségére vonatkozó vita esetén az önkormányzat – az ellenérdekű fél ingatlanforgalmi értékbecslésének (szakvéleményének) ismeretében – a másik fél költségére új szakvélemény beszerzéséről gondoskodik. Az önkormányzat az ismételt szakvélemény megállapításai alapján határozza meg az őt megillető kártalanítás végleges összegét, melyet a szolgalom vagy más használati jog jogosultja köteles haladéktalanul megfizetni.

(7) Ha a telki szolgalmat vagy más használati jogot közterületnek minősülő önkormányzati ingatlanra alapítják, akkor ennek gyakorlása során figyelemmel kell lenni az ingatlan használatát vagy annak tulajdonjogát egyébként már korlátozó (azt akadályozó) közterület-használati előírásokra és engedélyekre is.

9. § (1) Az önkormányzati üzleti vagyon megterhelése vagy korlátozása, illetőleg azzal közérdekű kötelezettség-vállalása, a bérbeadás és elidegenítés, és minden egyéb - az 5. § (1) bekezdés szerinti - hasznosítása értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Csajág község önkormányzata és oktatási intézménye annak a vagyonnak a használati jogát gyakorolják, amelyet az alapító okiratuk tartalmaz.

(3) Nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba,a közfeladat ellátáshoz szükséges mértékben.

(4) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület minősített többségű döntéssel mondhat le a behajthatatlanná vált önkormányzati követelésről.

10. § (1) Az önkormányzati intézmény a használatukba adott vagyontárgyakra megilletik a tulajdonosi jogosítványok és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek, a külön jogszabályokban és e rendeletben megfogalmazott eljárási, anyagi rendelkezések betartása mellett.

(2) Az (1) szerinti felhatalmazás értelmében az önkormányzati intézmény alkalomszerűen vagy határozott időre szóló bérleti (használati) szerződés útján történő hasznosítás jogát gyakorolja.

(3) A hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja.

(4) Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról a Képviselő-testületi dönt.

(5) Az intézmény által megszerzett vagyontárgyak, ingatlanok az önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak, ingatlanok általában az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek, kivéve, ha a Képviselő-testület másképp rendelkezik.

11. § (1) A forgalomképtelen vagyoni körbe sorolt vagyontárgyakat csak közterület-használati engedéllyel lehet hasznosítani, amelyről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

(2) A lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítását külön önkormányzati rendelet szabályozza.

12. § (1) A polgármester gondoskodik a vagyontárgyak átminősítésének előkészítéséről az alábbi szempontok alapján:

(2) A vagyontárgy akkor minősíthető át, ha eredeti funkciója megszűnt vagy jelenlegi besorolása nem indokolt.

13. § (1) A vagyontárgyakat pályáztatás, versenytárgyalás, árverés (licit) útján (továbbiakban: pályázat) kell értékesíteni.

(2) A pályázat kiírója a Képviselő-testület.

(3) A Képviselő-testület a pályázati ajánlatok felbontásával, jogi szempontból történő vizsgálatával, és gazdaságossági szempontok szerinti vizsgálatával, értékelésével:

(4) A Képviselő-testület a (2) bekezdésnek megfelelően készített vélemény figyelembe vételével választja ki a pályázat nyertesét.

(5) Indokolt esetben, önkormányzati érdekből, a pályázat kiírására jogosult zártkörű pályázat kiírásáról rendelkezhet.

(6) Az önkormányzati tulajdont a legjobb ajánlattevő részére kell értékesíteni.

(7) A pályázatás eljárási szabályait a Versenyeztetési szabályzat tartalmazza, amely a rendelet 4. mellékletét képezi.

15. § Ezen rendelet 1. §-a alapján vásárolható vagyontárgyak esetében Csajág község Önkormányzatának Képviselő-testülete jogosult vagyontárgyat cserélni, vásárolni.

16. § (1) A vagyontárgyak értékesítésére irányuló pályázat kiírása előtt a vételi ajánlat beérkezése után értékbecslést kell készíttetni, a forgalmi érték megállapítására.

(2) A pályázati kiírásban rögzíteni kell, hogy a megállapított forgalmi értéknél alacsonyabb áron az önkormányzat tulajdona nem értékesíthető.

(3) Az értékbecslés költségét a vételárban érvényesíteni kell.

(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak az irányadók.

17. § E rendelet alkalmazásában:

18. § E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.