Magyarpolány Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva szervezeti és működési rendjére vonatkozóan a következőket rendeli el:

I. Általános rendelkezések

1. §

(1)  Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SzMSz) foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.

(2) Magyarpolány Község hivatalos kapcsolatot tart fenn Zwönitz (Németország) és Edelsbach (Ausztria) településekkel.

1. Hivatalos megnevezés

2. §

(1)  Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Magyarpolány Község Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat)

(2)  Az önkormányzat székhelye: 8449 Magyarpolány, Dózsa utca 6.

(3) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Magyarpolányi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Közös Hivatal), székhelye: 8449 Magyarpolány, Dózsa utca 6. A Közös Hivatalhoz tartozó települések: Magyarpolány és Kislőd

2. Az önkormányzat jelképei

3. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. Leírásukról, használatukról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

3. Bélyegző használat

4. §

(1)  A képviselő-testület által használt hivatalos kör alakú bélyegző közepén Magyarország címere található, a köríven pedig a következő felirat: Magyarpolány Község Önkormányzat, 8449 Magyarpolány, Dózsa utca 6.

(2) A képviselő-testület bélyegzőjét kell használni:

a) a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,

b) a képviselő-testület által alkotott rendeleteken,

c) a képviselő-testület által adományozott okleveleken.

(3) A fenti bélyegző lenyomatát az SzMSz 2. melléklete tartalmazza.

(4) A bélyegző használatának részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza.

4. Az önkormányzat által adományozott kitüntetések

5. §

A helyi önkormányzati kitüntetés alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

II. Alakuló ülés

5. A képviselő-testület megalakulása

6. §

A képviselő-testület megalakulására, az alakuló ülés vezetésére az Mötv. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. §

6. Az alakuló ülés napirendje

(1) Nyilvános ülés keretében:

a) A Helyi Választási Bizottság Elnöke – a polgármester felkérésére - tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester választásának eredményéről.

b) A képviselők leteszik a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti esküt, és aláírják az esküokmányt.  Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő.

c)

d) A polgármester leteszi a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti esküt, és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő.

e) A Helyi Választási Bizottság Elnöke átadja a polgármester részére a megbízólevelet.

f) A polgármester ismerteti programját, amely tartalmazza a képviselő-testület településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, valamint a helyi gazdasági- és társadalmi élet segítésével összefüggő főbb célkitűzéseit, valamint feladatait a ciklus időtartamára.

g) Polgármester illetményének vagy tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása, amelyet a polgármester terjeszt a képviselő-testület elé.

h) Képviselők tiszteletdíjának megállapítása.

i) Magyarpolány Község Önkormányzat Képviselő-testülete bizottságainak felállítása, a bizottságok tagjainak megválasztása, amennyiben a Képviselő-testület az alakuló ülés előtt meglévő bizottsági struktúrán változtatni nem kíván.

j) Társadalmi megbízatású alpolgármester választása, amelyet eskütétel követ.

k) Társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása.

l) Leköszönő polgármester végkielégítésének megállapítása.

8. §

(1)  A bizottság nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet.

(2)  A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt leteszik a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti esküt. Az eskü szövegét a polgármester olvassa elő.

(3) Ha a 7. § (1) i) és j) pontjaiban foglaltak tekintetében nincs meg a szükséges többség, e tisztségek betöltésére a soron következő ülésen kell szavazást tartani.

(4) A bizottsági tagság megszűnése esetén a megszűnést követő testületi ülésen a képviselő-testület új bizottsági tagot választ a 8. § (1) és (2) bekezdéseinek alkalmazásával.

III. Együttes képviselő-testületi ülések

9. §

(1) Magyarpolány Község Önkormányzat Képviselő-testülete Kislőd Község Önkormányzat Képviselő-testületével – mindkét önkormányzatot érintő ügyek tárgyalására – az együttes képviselő-testületi ülést a feladatok aktualitásának megfelelően tartja.

(2) Együttes ülést kell tartani:

a) a Közös Hivatal költségvetésének elfogadásához,

b) közös beruházás indításának jóváhagyásához,

c) közös beruházáshoz igényelhető támogatás benyújtásakor,

d) intézmény-fenntartási hozzájárulások mértékének megállapodására,

e) amely döntéshez jogszabály együttes ülés tartását írja elő.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülést az ülés helyéül jelölt település polgármestere hívja össze.

(4) A meghívót a képviselők részére legalább 5 nappal a testületi ülés előtt el kell juttatni.

(5) Az együttes ülés helye a polgármesterek előzetes szóbeli megállapodása alapján, az együttes ülés tárgyának függvényében:

a) Magyarpolány Önkormányzat tanácsterme (8449 Magyarpolány, Dózsa utca 6.) vagy

b) Kislőd Önkormányzat tanácsterme (8446 Kislőd, Hősök tere 1.)

(6)  A meghívó tartalmára és a meghívó mellékleteire a 18-19. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(7)  Az együttes ülést az ülés helyéül jelölt település polgármestere vezeti.

(8)  Az együttes ülés tanácskozási rendjének fenntartására az SzMSz 27. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy az intézkedésre a testületi ülést vezető polgármester jogosult.

(9) Az együttes ülés határozatképes, ha az önkormányzatok képviselő-testületei külön-külön határozatképesek.

(10) Egyszerű többséget igénylő javaslat elfogadásához az önkormányzatonként jelen lévő települési képviselők képviselő-testületenkénti több mint a felének igen szavazata szükséges.

(11) Az együttes testületi ülésen hozott döntéseket mindegyik önkormányzat képviselő-testülete külön-külön határozatába foglalja. A határozatokat jelen SzMSz 32. §-ában foglaltak szerint kell jelölni és nyilvántartani.

9/A. §

Amennyiben egy adott ügy (pld.: intézményalapítás, -fenntartás, szervezeti tagsággal kapcsolatos döntés, több települést érintő infrastrukturális beruházás, -fenntartás, közműtársulattal kapcsolatos döntés, stb.) több települési önkormányzat képviselő-testületének közös döntését – így együttes testületi ülés megtartását – igényli, úgy az együttes ülés tartására a 9. §-ban foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a 9. § (5) bekezdésében foglaltak helyett a gesztor önkormányzat székhelyén, vagy az érintett települési önkormányzatok polgármestereinek előzetes megállapodása alapján kijelölt helyen kerülhet sor az ülés megtartására.

IV. A képviselő

10. §

A települési képviselők nevét az SzMSz 1. melléklete tartalmazza.

7. A képviselő jogai és kötelezettségei

11. §

(1)  A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. Az Mötv.-ben meghatározottakon túl a képviselő:

a) Előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

b) A képviselő-testület vagy annak bizottsága, valamint a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban.

c) A tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

8. A kizárás szabályai

12. §

(1) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv.-ben meghatározott szabályok az irányadók.

(2) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(3) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett - bejelenti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni. Képviselő-testület ezt követően dönt a képviselő döntéshozatalból történő kizárásáról.

(4) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(5) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(6) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

9. Az összeférhetetlenségi eljárás

13. §

(1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül az Ügyrendi Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett, és erről az érintett képviselőt írásban tájékoztatja. Felkéri egyben, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését.

(2)  Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, az Ügyrendi Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.

(3) A továbbiakban a bizottság tagját érintő összeférhetetlenségi eljárásra az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

V. A képviselő-testület működése

14. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő

(2) A képviselő-testület éves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(3) A képviselő-testület üléseit az önkormányzat székhelyén tartja.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja, úgy a rendes- és rendkívüli nyilvános testületi ülés az önkormányzat székhelyen kívül máshol is összehívható.

10. A képviselő-testület munkaterve

15. §

(1)  A munkaterv tervezetet a polgármester tárgyév december 31-ig terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

a) a képviselő-testület tagjaitól,

b) a képviselő-testület bizottságaitól,

c) az alpolgármestertől,

d) a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől,

e) a jegyzőtől.

(3)  A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.  

(4)  A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét,

b) az egyes napirendi pontoknál a közmeghallgatás, a lakossági fórum, valamint a jogszabály által előírt kötelező egyeztetés szükségességét,

c) az előterjesztő, közreműködő megnevezését,

d) az egyes napirendi pontot megtárgyaló bizottság megnevezését,

(5) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

a) az önkormányzati képviselőknek,

b) a bizottság(ok)  nem képviselő tagjainak,

c) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőinek.

(6) A jegyző gondoskodik a munkaterv az SzMSz 36. § szerinti közzétételéről.

11. A képviselő-testület rendkívüli ülése

16. §

(1) A képviselő-testület rendkívüli ülést tart:

a) ha azt önkormányzati feladatellátás,

b) önkormányzati hatáskör-gyakorlás vagy

c) más időközben felmerülő ok szükségessé teszi. (például munkatervben előre nem tervezhető, de határidőhöz kötött feladat elvégzése)

12. Az ülés összehívása

17. §

(1) A képviselő-testület nyilvános üléseinek időpontjáról, helyéről és javasolt napirendjéről a jegyző az ülés előtt legalább 3 nappal tájékoztatja a lakosságot az SzMSz 36. § (1) bekezdésében rögzített módon, a 18. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt esetek kivételével.

(2) A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés időpontját, helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt, a helyben szokásos módon, az SzMSz 36. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közzé kell tenni.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze.

(4) A képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség együttes betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

18. §

(1) A képviselők részére a testületi ülést megelőzően öt nappal meg kell küldeni a – polgármester által aláírt – meghívót és az ülés írásos előterjesztéseit. Késedelem esetén a napirendi pontok tárgyalásáról a képviselő-testület dönt. A meghívottak részére a testületi ülést megelőzően öt nappal meg kell küldeni a – polgármester által aláírt – meghívót és az ülés meghívottra vonatkozó írásos előterjesztéseit.

(2)  A képviselő-testület rendkívüli esetben elektronikus úton, vagy telefonon is összehívható.

(3)  Rendkívüli esetnek minősül:

a) azonnali döntést igénylő ügy,

b) központi jogszabály által elrendelt és határidőhöz kötött feladat ellátásához szükséges döntéshozatal

19. §

(1)  A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit és a meghívottak felsorolását.

(2)  A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselő-testület tagjain kívül:

a) a község országgyűlési képviselőjét,

b) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,

c) a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,

d) a jegyzőt.

(3) Az önkormányzat feladatai körében együttműködik a lakossági önszerveződő közösségekkel. A képviselő-testület az önszerveződő helyi közösségek képviselőjét a tevékenységi kört érintő napirend tárgyalásához esetileg tanácskozási joggal meghívja.

13. Az ülés vezetése

20. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésére vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(2) A képviselő-testület ülését vezető:

a) megnyitja az ülést,

b) megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri,

c) előterjeszti az ülés napirendjét,

d) tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, valamint a két ülés között történt fontosabb eseményekről.

e) az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó napirendi előterjesztések felett a vitát megnyitja, vezeti, lezárja,

f) megadhatja a szót a megjelent állampolgároknak,

g) szavazásra bocsátja a döntési javaslatot,

h) megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a testület döntését,

i) az ülés lezárása előtt a képviselők kérdéseire, felvetéseire megadja a lehetőséget.

(3)  A képviselő-testület az ülés napirendjéről – egyszerű szótöbbséggel – vita nélkül határoz.

(4)  Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, de

a) a javaslattevő köteles az indítványát indokolni,

b) az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

14. Napirend előtti témák

21. §

(1) A képviselő-testület – vita nélkül – dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

(2) Vita nélkül tudomásul veszi a képviselő-testület két ülése között történt fontosabb eseményekről szóló tájékoztatást.

15. Az előterjesztés

22. §

(1) Előterjesztésnek minősül:

a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag,

b) előterjesztés benyújtására jogosult által előzetesen javasolt rendelettervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i),

d) a képviselő-testület tagja,

e) a jegyző.

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző tíz napon belül kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tehet és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról a testületi ülés meghívottjainak. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé.

(5) Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban kell megfogalmazni.

(6)  Szóbeli előterjesztés nem tehető olyan ügyekben, amelyekben jogszabály – beleértve jelen SzMSz-t is – a képviselő testület minősített többségű döntését rendeli el.

(7) Az előterjesztés két részből áll:

a) az első rész tartalmazza:

aa)  a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,

ab)  a tárgykört érintő jogszabályokat,

ac)  az előkészítésben részt vevők véleményét,

ad)  mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést, és a döntést indokolják.

b) a második rész tartalmazza:

ba)  határozati vagy rendeletalkotási javaslatot

bb)  a végrehajtásért felelős személy megnevezését

bc)  a határidő megjelölését (ha szükséges részhatáridők rögzítését)

(8) A munkatervben az előterjesztés elkészítésére kötelezett – a testületi ülés előtt legalább tíz nappal – köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni.

(9) Az önkormányzati képviselői és a polgármesteri összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést tartalmazó előterjesztést és a képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyek előterjesztéseit az Ügyrendi Bizottság nyújtja be a képviselő-testület elé.

16. Kérdés

23. §

(1) A képviselő a képviselő-testületi ülésen az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tájékozódásként kérdést tehet fel

(2)  A kérdésre a megkérdezettnek a testületi ülésen kell választ adni.

(3) Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó, a válaszadásra a képviselő-testület vita nélküli, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján, a soron következő testületi ülésen kerülhet sor.

17. Napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása

24. §

(1)  A képviselő-testület ülését vezető a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön vitát nyit. Ennek során az előterjesztő a napirendhez – a vita előtt – szóbeli kiegészítést tehet. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, az írásbeli előterjesztéshez képest új adatokat, tényeket és módosító információkat kell tartalmaznia.

(2)  Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek. E kérdésekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

(3)  A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, a javaslat felett a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4)  A felszólalásokra (hozzászólásokra) a jelentkezés sorrendjében kerül sor. Ha ugyanaz a személy ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a képviselő-testület ülését vezető a második és a további hozzászólások időtartamát korlátozza.

(5)  Az előterjesztésre jogosult a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító vagy kiegészítő indítványt nyújthat be a képviselő-testülethez.

(6) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás nincs, a képviselő-testület ülését vezető a vitát lezárja.

(7) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, és egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(8) A képviselő-testület ülését vezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító vagy kiegészítő indítványok, majd az előterjesztésben szereplő javaslatok felett kell dönteni.

25. §

(1)  Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(2)  Ügyrendi javaslat esetében a képviselő-testület ülését vezető soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal szavazásra bocsátja.

26. §

A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntési javaslatuknál vagy döntésüknél jogszabálysértést észlel.

18. Az ülés rendje

27. §

(1)  A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülést vezető gondoskodik, amelynek keretében:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,

b) rendreutasítja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak.

(3) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a képviselő-testület ülését vezető rendre utasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezi.

(4) A nyilvánosság biztosítása érdekében – a zárt ülések kivételével – az állampolgárok a képviselő-testületi ülésekre azok megkezdése előtt és a testület munkájának megzavarása nélkül az ülés megkezdése után is beléphetnek. A nyilvános ülésekről készített jegyzőkönyveket a jegyző az önkormányzat honlapján közzéteszi.

19. Zárt ülés

28. §

(1) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.

(2) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.

(3) A Képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a Képviselő-testület  bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.

(4) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

(5) A zárt ülés teljes anyagába a zárt ülés résztvevői tekinthetnek be.

(6) Az érintett és a szakértő kizárólag a zárt ülés anyagának rá vonatkozó részébe tekinthet be.

(7) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

20. Döntéshozatal

29. §

(1)  A képviselő-testület határozatképességéről, illetve a javaslat elfogadásáról Mötv. 47. § (1)-(2) bekezdése rendelkezik.

(2)  Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet nyolc napon belül újra össze kell hívni.

(3)  A képviselő-testület minősített többséggel dönt Mötv. 50.§-ában foglaltakon kívül a következő ügyekben:

a) fegyelmi eljárás során hozott határozat elfogadása,

b) intézmény-átalakítás, megszüntetés,

c) hitelfelvétel,

d) közalapítvány létrehozása, megszüntetése, alapítványhoz történő hozzájárulás,

e) az önkormányzat tulajdonában lévő telek és felépítmény feletti rendelkezés,

f) a képviselő-testület hatáskörének átruházása,

g) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,

h) keresetet benyújtása, ha a polgármester tevékenysége sorozatosan törvénysértő, illetve mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén,

i) a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendeléséről,

j) helyi népszavazás elrendelése

k) ha jogszabály a képviselő-testület minősített többségű döntését írja elő.

(4) A minősített többséghez az Mötv. 47. § (2) bekezdésében meghatározott szavazatszám szükséges.

21. Szavazás

30. §

(1)  A képviselő-testület ülésein a szavazás kézfelemeléssel történik.

(2)  A képviselő-testület titkos szavazással dönt, illetve titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(3)  Titkos szavazás tartását az adott ügy tárgyalásakor a képviselő-testület bármely tagja indítványozhatja, amely indítvány elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4)  A titkos szavazás lefolytatását, a szavazatok összeszámlálását az Ügyrendi Bizottság végzi.

(5) 

(6)  A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, az arra kijelölt helyiségben történik. A képviselők a szavazólapokat tartalmazó borítékot lezárt urnában helyezik.

(7)  A titkos szavazásról a bizottság elnöke külön jegyzőkönyvet készít, amely a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv mellékletét képezi. A külön jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,

b) a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak nevét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás számszerű eredményét, az érvényes és érvénytelen szavazatok számának feltüntetésével.

(8) A bizottság elnöke a külön jegyzőkönyv alapján hirdeti ki a szavazás eredményét.

31. §

(1)  A képviselő-testület név szerinti szavazással dönt azokban az ügyekben, amelyekben jogszabály név szerinti szavazás tartását rendeli el.

(2)  A polgármester valamint bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem tartható.

(4)  Név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük felolvasásakor „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.

(5) A név szerinti szavazás eredményét a polgármester megállapítja és kihirdeti.

22. A határozatok nyilvántartása

32. §

(1)  A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámozással és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

„Magyarpolány Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorsz./év. (hó, nap) számú határozata”.

(2)  A képviselő-testület határozatait évenként betűrend és számsorrend alapján nyilván kell tartani.

(3) A határozatokat a jegyző a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül megküldi a végrehajtásért felelős személy(ek)nek és szerv(ek)nek, illetve azoknak akikre nézve a határozat rendelkezést tartalmaz.

23. Közmeghallgatás rendje

33. §

(1) A képviselő-testület az Mötv.-ben foglaltak szerint közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás idejét és az első részének témáját a képviselő-testület határozza meg a tárgyévi munkaterv elfogadásakor.

(3) A közmeghallgatást – lehetőség szerint – Magyarpolány Község Művelődési Házában kell megtartani. Amennyiben a közmeghallgatás a fenti helyszínen előreláthatólag nem tartható meg, a képviselő-testület legalább harminc nappal a közmeghallgatást megelőzően dönt a helyszínéről.

(4) A közmeghallgatáson felvetett közérdekű kérdésekre és javaslatokra lehetőleg azonnal szóban, vagy legfeljebb harminc napon belül írásban választ kell adni.

(5) Az írásban adott választ az SzMSz 36. § (1) bekezdésében foglaltak szerint közzé kell tenni.

(6) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább tizenöt nappal előbb, az SzMSz 36. §-ának megfelelően tájékoztatni kell.

24. Az önkormányzati rendeletek alkotásának főbb szabályai

34. §

(1)  Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) képviselő-testület tagja,

d) képviselő-testület bizottsága,

e) jegyző,

f) nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.

(2) A rendelet-tervezetek és rendeletek nyilvánosságáról, illetve a rendelet-tervezetek társadalmi egyeztetéséről külön rendelet rendelkezik.

(3)  Az önkormányzat Szervezeti- és Működési Szabályzatáról, költségvetéséről és zárszámadásáról valamint a településrendezési tervekről szóló rendelet-tervezeteket a polgármester, az egyéb rendelet-tervezeteket a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A rendelet-tervezet előterjesztője tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.

35. §

(1) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni az alábbiak szerint:

„Magyarpolány Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorsz./év. (hó, nap) önkormányzati rendelete”

(2) A megjelölésnek tartalmaznia kell az önkormányzati rendelet megnevezését, illetve a rendelet címét.

(3) Az önkormányzati rendeletekről évente – betűrend és számsorrend alapján – nyilvántartást kell vezetni.

25. Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja

36. §

(1) Az önkormányzati rendeletet Magyarpolány Község Önkormányzat hirdetőtábláján (8446 Magyarpolány, Hősök tere 1.) történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(2) A hirdetményt tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját.

(3) A kihirdetés időpontján a kifüggesztés napját kell érteni.

(4) Az önkormányzat hatályos rendeleteit az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(5) Az (1) és (4) bekezdésekben foglalt feladatok ellátásáról a jegyző gondoskodik.

(6) A Közös Hivatalban a rendeletek egy-egy példányát el kell helyezni. A jegyző köteles gondoskodni a rendeletek elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.

26. Jegyzőkönyv

37. §

(1) A képviselő-testület üléséről az Mötv. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv irattári példányához csatolni kell az eredeti jelenléti ívet, míg a kormányhivatalnak megküldött példányhoz másolatban kell csatolni azt.

(3) Ha a képviselő a hozzászólását írásban nyújtotta be, úgy azt is mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(4) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv eredeti példányát – annak mellékleteivel együtt – a jegyző kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről.

27. A képviselő-testület bizottságai

38. §

(1)  A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, illetve jogszabály rendelkezése alapján – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hoz létre.

(2)  A képviselő-testület ideiglenes bizottságokat meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra alakíthat.

(3)  A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről és működésének időtartamáról a bizottság megalakításakor dönt. E döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(4)  Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését követően, illetve működése időtartamának lejártával megszűnik. 

(5)  A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Ügyrendi Bizottság. A bizottság létszáma: 3 fő

b) Szociális és Egészségügyi Bizottság. A bizottság létszáma: 3 fő

(6) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.

(7) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(8) A képviselő több bizottság tagjának, de egy bizottság elnökének választható meg.

(9) A bizottságok tagjainak névsorát és részletes feladatait az SzMSz 4. melléklete tartalmazza.

39. §

(1) Az állandó vagy ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Mötv. és az SzMSz kereti között maga állapítja meg, amelyet az elnöke tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé terjeszt.

(2)  A bizottság határozatképességére, a határozathozatal módjára és a zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.

(3)  A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

(4)  A bizottság éves munkaterv alapján működik, amelyet a képviselő-testület éves munkatervének meghatározását követően harminc napon belül köteles elkészíteni.

(5)  A bizottságok működése ügyviteli feladatainak ellátása keretében a Közös Hivatal az elnök közreműködésével:

a) elkészíti a képviselő-testület munkaterve alapján a bizottság ülésterv-tervezetét,

b) gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról és kiküldéséről,

c) elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, melyet eljuttat a jegyzőnek törvényességi felülvizsgálat céljából.

40. §

(1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le.

(2)  Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző három nappal kézhez kapják a meghívottak.

(3)  A bizottságot három napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(4)  A bizottsági ülésekre meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert és a jegyzőt.

(5) A képviselő-testület és a bizottság(ok), valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

(6) A bizottságok működési rendjére az Mötv. vonatkozó rendelkezéseit az SzMSz-ben foglalt kiegészítésekkel megfelelően kell alkalmazni.

28. Német Nemzetiségi Önkormányzat

41. §

(1) A Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét.

(2) Az önkormányzat – a Német Nemzetiségi Önkormányzattal kapcsolatos – feladataira a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény vonatkozó rendelkezései, valamint az önkormányzat és a Német Nemzetiségi Önkormányzat között kötött együttműködési megállapodás rendelkezései irányadóak.

(3) Az önkormányzat a Német Nemzetiségi Önkormányzat részére biztosítja a testületi működésének feltételeit, ennek keretében:

a) biztosítja a Német Nemzetiségi Önkormányzat testületi működéséhez igazodó helyiséghasználatot az önkormányzat székhelyén,

b) a Közös Hivatal közreműködésével biztosítja a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, a szakmai segítségnyújtást, amellyel kapcsolatos költségeket az önkormányzat viseli.

(4)  Ha a Német Nemzetiségi Önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület vagy szervének döntése szükséges, a Német Nemzetiségi Önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult képviselő-testület a következő ülésén napirendre tűzi, illetőleg a kezdeményezés benyújtásától számított harminc napon belül döntést hoz.

(5) A nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezésére (felmentésére, vezetői megbízás visszavonására), illetőleg a nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedő helyi önkormányzati döntés meghozatalára csak az érintett települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével kerülhet sor.

(6) A Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke által benyújtott együttműködési megállapodást Magyarpolány Község Önkormányzat Képviselő-testülete harminc napon belül jóváhagyja.

42. §

(1) A Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 41. § (5)-(6) bekezdéseiben meghatározott esetekben a kézhezvételétől számított harminc napon belül nyilatkozik. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) A Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének feladat- és hatásköre ellátásához szükséges, Magyarpolány Önkormányzat Képviselő-testületének tulajdonában lévő vagyont a Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének használatába kell adni, ez azonban nem akadályozhatja a települési önkormányzat feladat-és hatáskörének ellátását.

43. §

(1) Magyarpolány Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének írásbeli kérelme szerint köteles biztosítani, hogy rendeleteinek kihirdetése, hirdetményének közzététele a nemzetiség anyanyelvén is megtörténjék.

(2) Magyarpolány Község Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzati tulajdonú Művelődési Ház nemzetiségi irodájának korlátlan használatát biztosítja a Német Nemzetiségi Önkormányzat részére, annak működéséhez.

(3) Magyarpolány Község Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzati ingatlanok és eszközök használatát előzetes megállapodás alapján biztosítja a Német Nemzetiségi Önkormányzat rendezvényeinek szervezéséhez és lebonyolításához.

(4) Magyarpolány Község Önkormányzata hivatalán keresztül szakmai és adminisztratív segítséget nyújt a Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi jegyzőkönyveinek, pályázatainak, egyéb dokumentumainak elkészítéséhez és benyújtásához.

30. Az alpolgármester

45. §

(1) Az alpolgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:

a) megválasztás,

b) tiszteletdíj megállapítása,

c) összeférhetetlenség kimondása,

d) fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása,

e) anyagi felelősség megállapítása.

(2) Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően – előkészítő, összehangoló jellegűek, így részt vesz:

a) a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,

b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,

c) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.

(3) Az alpolgármester a polgármester felkérésére, annak akadályoztatása esetén vagy távollétében helyettesíti a polgármestert.

(4) Az alpolgármester a polgármester tizenöt munkanapot meghaladó egybefüggő távolléte vagy akadályoztatása esetén annak felkérése nélkül is helyettesíti a polgármestert.

31. A jegyző

46. §

(1) A jegyző a Közös Hivatal székhelyén minden hét hétfői napján 8.00 órától 16.00 óráig, Kislőd Község Önkormányzat székhelye szerinti önkormányzati irodában minden hét keddi napján 08.00 órától 16.00 óráig fogadónapot tart.

(2) A jegyző feladat- és hatáskörébe tartozik minden olyan ügy, amelyet jogszabály és a képviselő-testületek döntései hatáskörébe utalnak.

(3) A jegyző és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Közös Hivatal pénzügyi ügyintézője látja el.

(4) A jegyző az Mötv.-ben meghatározott – a döntés és működés jogszabálysértő voltára vonatkozó – jelzési kötelezettségének a döntés meghozatala előtt vagy ha az később jut tudomására a tudomásra jutástól számítva haladéktalanul tesz eleget.

VII. A Közös Hivatal

47. §

(1) A Közös Hivatal belső tagozódását, létszámát, feladatait és működésének szabályait Közös Hivatal ügyrendje határozza meg, amelyet a képviselő-testület hagy jóvá.

(2) A Közös Hivatal működésének ellenőrzése, a feladatok egyeztetése céljából az érdekelt községek polgármesterei rendszeresen tartanak megbeszéléseket a jegyző részvételével.

VIII. Az önkormányzat költségvetése, gazdálkodása, vagyona

32. Az önkormányzat költségvetése

48. §

(1)  A képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg, amelyben dönt arról, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el.

(2)  Az (1) bekezdésben szereplő rendeletet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és végrehajtási rendeletei rendelkezésének megfelelően kell megalkotni.

(3) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

a) Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése, melynek kiemelt feladatai:

aa) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv,

ab) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés,

ac) az elemzés és helyzetfelismerés során számításba veendők a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos célszerű megoldásainak meghatározása

ad) az igények és célkitűzések egyeztetése,

ae) a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása,

af) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése,

b) A második fordulóban történik a költségvetési rendelet-tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatot is tartalmazhat. A rendelet-tervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület elé a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti tartalommal.

33. Az önkormányzati gazdálkodás szabályai

49. §

(1)  Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos, a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Közös Hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat gazdálkodásának részletszabályait külön szabályzatok tartalmazzák.

34. Az önkormányzat vagyona

50. §

(1) Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás előírásait külön rendeletében állapítja meg.

(2) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv.-ben meghatározott szabályok irányadók.

(3) Magyarpolány Község Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről megbízási szerződéses jogviszony keretében gondoskodik.

IX. Helyi népszavazás

51. §

(1) A helyi népszavazás kiírásáról a Képviselő-testület minősített többséggel határoz. Kötelező kiírni a helyi népszavazást, ha a község választópolgárainak legalább 20%-a kezdeményezte.

(2)

(3) A helyi népszavazás lebonyolításánál az eljárási szabályok tekintetében a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

X. Záró rendelkezések

52. §

(1)  E rendelet 2014. február 15. napján lép hatályba.

(2)  E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti Magyarpolány Község Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat- és Szervei Szervezeti- és Működési Szabályzatáról szóló 7/2012. (IX. 7.) önkormányzati rendelete.

                          Polt Rita                                                            Dobosi Gergely

                      polgármester                                                                jegyző

Záradék:

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Az önkormányzat rendelete  európai uniós jogszabállyal ellentétes rendelkezést nem tartalmaz.

Magyarpolány, 2014. február 11.

                                                                                                     Dobosi Gergely

        jegyző

Az szmsz mellékletei:

1. melléklet:                  Magyarpolány Község Önkormányzat képviselőinek névsora

2. melléklet:                  Önkormányzat bélyegzőlenyomata

3. melléklet:                  Önkormányzat önként vállalt önkormányzati feladatai

4. melléklet:                  Önkormányzat bizottságai

5. melléklet:                  Önkormányzat kormányzati funkciói és szakfeladatai