1. § (1)

(2)¹ Az e rendelettel érintett területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni csak a Szabályozási Tervekben (SZT-1 M=1:2000; SZT-2 M=1:10000; SZT-3 M=1:4000) és ezen szabályozási előírások rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.

(3)² Jelen szabályzat csak a mellékletét képező Szabályozási Tervekkel (SZT-1; SZT-2; SZT-3) együtt alkalmazandó.

(4)³ Az SZT-1 jelű belterületi szabályozási terv e rendelet 1. mellékletét képezi.

(5) Az SZT-2 jelű külterületi szabályozási terv e rendelet 2. mellékletét képezi.

(6)⁴ Az SZT-3 jelű zártkerti szabályozási terv e rendelet 3. mellékletét képezi.

2. § (1) A Szabályozási Terveken kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani

(2) A kötelező erejű elemeket megváltoztatni csak a HÉSZ, a Szabályozási Terv együttes módosításával vagy felülvizsgálatával, illetve ha a magasabb rendű jogszabályok szerint a településszerkezeti terv módosítása szükséges, akkor annak módosításával lehet.

(3) Az (1) bekezdésben nem említett elemek javaslat jellegű irányadó szabályozási elemek a továbbtervezés – telekalakítás, elvi engedélyezés – során pontosítandók.

3. § (1) Építkezni csak rendezett telken lehet. Rendezettnek tekinthető egy telek, ha a Szabályozási Tervben előírt kötelező telekalakítási eljárást (közterület céljára való területlejegyzés, telekösszevonás, övezeti, építési övezeti határoknak megfelelő telekalakítás stb.) maradéktalanul elvégezték, és azt végre is hajtották (kerítésáthelyezés, épületbontás, stb.) és a telek a működő közúthálózatról közvetlenül, vagy ahhoz csatlakozó magánúton keresztül megközelíthető.

(2) Új lakóterületi építési telek kialakításakor a telek minimum szélessége 20,0 m, kivéve, ha a Szabályozási Terven eltérő érték van kótázva.

(3) Meglévő építési telek esetén, amelyek területe nem éri el az övezetben meghatározott minimumot, csak akkor engedélyezhető a beépítés, ha az adott övezetben meghatározott további paraméterek biztosíthatóak.

(4) A legkisebb telekterületet elérő nagyságú telkek esetében megadott minimális szélesség 10%-kal csökkenthető.

(5) A beépítésre szánt területeken a közművek és építményeik számára az építési övezetben előírt legkisebb telekméretnél kisebb telek is kialakítható.

(6) Az újonnan kialakított tömb vagy teleksor esetén csak a közművek telekre való bevezetése után lehet építkezni.

(7) Beépítésre nem szánt területen, ha az övezetben épület elhelyezése az övezetre vonatkozó általános és részletes előírások alapján nem tiltott és szigorúbban nem szabályozott, új telek kialakításakor a telek későbbi beépítésének feltételei a minimum 16,0 m-es telekszélesség, és az 1500 m²-es legkisebb telekterület.

(8) Magyarpolány távlati lakóterület, üdülő, gazdasági illetve sportterület fejlesztésére kijelölt részén (jelenleg külterület) a terület végleges hasznosításáig, az ingatlanok használata - átmenetileg - a jelenlegi mezőgazdasági rendeltetésüknek megfelelően történhet, ám építmény ezeken a területeken még ideiglenes jelleggel sem helyezhető el.

(9) Az engedély nélkül épített épületek, vagy amelyek visszavonásig érvényes fennmaradási engedéllyel rendelkeznek, csak akkor kaphatnak végleges fennmaradási engedélyt, továbbá - állagmegóvási munkát kivéve - csak akkor végezhető rajtuk építési tevékenység, ha jelen Szabályzatnak megfelelnek.

4. § (1) Magyarpolány területén a beépítésre szánt területek a használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő terület-felhasználási egységekbe sorolódnak:

5. §⁵ (1) Az övezet telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetőek be.

(2)⁶ A falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül kereskedelmi, szolgáltató, szállás jellegű, igazgatási, iroda, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató és sport rendeltetést is tartalmazhat. Az Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4 és Lf-5 jelű falusias lakóterület építési övezeteiben az elhelyezhető épület tartalmazhat továbbá mező- és erőgazdaság, valamint a lakóépület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú rendeltetést is.

(3)⁷ Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni (alkalmazott jelölések: O oldalhatáron álló, ** műemléki védettségű főépület esetén, *** a szintterületi mutató az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa):

6. §¹³ (1) Az új és meglévő övezet telkei csak teljes közművesítettség megléte esetén építhetők be.

(2) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. § (1) és (2) bekezdése szerinti épületek helyezhetőek el, de legfeljebb kétlakásos lehet a lakóépület.

(3)¹⁴ Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – az alábbi táblázat szerint kell meghatározni (alkalmazott jelölések: O oldalhatáron álló beépítés, *** A szintterületi mutató az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa):

7. §²⁰ (1) A településközpont vegyes területen az OTÉK 16. § szerinti épületek helyezhetőek el, kivéve a parkolóházat és az üzemanyagtöltőt.

(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:

8. §²⁵ (1) Az övezet telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetőek be.

(2) Az övezetben nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, ezen belül az OTÉK 19. § szerinti épületek helyezhetőek el, kivéve a parkolóházat és az üzemanyagtöltőt.

(3)²⁶ Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni (alkalmazott jelölések: SZ szabadonálló beépítés, *** A szintterületi mutató az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa):

9. § A beépítésre szánt különleges területek a használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége és a környezettel szembeni védelmi igényük vagy zöldfelületi jellegük miatt

10. § (1) Az övezet telke csak teljes közművesítettség esetén építhető be.

(2) A terület elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

(3) A sportlétesítmények területén

(4) Új sportépület létesítése esetén a funkciónak a megfelelő számú parkolóhely kialakítását biztosítani kell.

(5)

(6) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

11. §²⁸ (1) A terület temetkezés céljára szolgál, de kegyeleti park is kialakítható rajta.

(2)²⁹ A területen a temetkezés kegyeleti épületei, és az azt kiszolgáló és kiegészítő épületek összevontan a SZT-1 tervlapon jelölt építési helyen belül helyezhetőek el.

(3) A területen elhelyezhető építmények közül a kegyeleti épületek (kápolna, ravatalozó, harangláb) legnagyobb építménymagassága számítását a torony figyelmen kívül hagyásával lehet meghatározni.

(4)³⁰ Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni (alkalmazott jelölések: SZ - szabadonálló beépítés, * - kialakult, *** - A szintterületi mutató az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa):

11/A. §³² (1) Az övezet telke csak teljes közművesítettség esetén építhető be.

(2) A terület elsősorban egészségügyi, oktatási létesítmények elhelyezésére szolgál.

(3) Az egészségügyi, oktatási létesítmények területén

(4) Új egészségügyi, oktatási terület létesítése esetén a funkciónak a megfelelő számú parkolóhely kialakítását telken belül biztosítani kell.

(5) Új egészségügyi, oktatási épület, építmény létesítése esetén a beruházásnak a közvetlenül szomszédos véderdő és zöldterületek kialakítását is tartalmaznia kell.

(6)³³ Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni (alkalmazott jelölések: SZ - szabadonálló beépítés, *** - A szintterületi mutató az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa):

12. §³⁴ (1)³⁵ Az SZT-1-en ÜÜ-vel jelölt Üdülőházas Üdülőterület turisztikai célú – rekreációs-sport-rendezvénypark kialakítására és ezekhez kapcsolódó kiszolgáló épület elhelyezésére szolgál.

(2)³⁶ Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni (alkalmazott jelölések: SZ - szabadonálló beépítés, *** - A szintterületi mutató az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa):

13. § Magyarpolány területén a beépítésre nem szánt területek a használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolódnak:

14. § (1) Zöldterület a Szabályozási Terveken Z jellel jelölt és közpark vagy közkert céljára kijelölt terület.

(2) A zöldterület területén a közmű és távközlési létesítmények csak föld alatt vezethetők. Meglévő légkábelek esetén, azok felújításakor is csak földkábel létesíthető. A területen továbbá felszínből kiálló közmű műtárgy nem helyezhető el, kivéve a kutat és a közvilágítás berendezésit.

(3) Bódé, pavilon, sátor csak rendezvények idején azok időtartamára állítható fel.

(4) A közkert (Z-KK) övezetbe tartoznak a település Szabályozási Tervén Z-KK-val jelölt területei.

(5) A Z-KK területen az aktív zöldfelület mértéke 50%-nál nem lehet kevesebb. A növénytelepítés során a 29. §-ban foglaltakat figyelembe kell venni.

(6) A Z-KK területen közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki.

(7) A Z-KK-1 övezet területen épület/építmény nem létesíthető.

(8) A közpark övezetbe tartoznak a település Szabályozási Tervén Z-KP-val jelölt területei.

(9) A Z-KP területen az aktív zöldfelület mértéke 75%-nál nem lehet kevesebb. A növénytelepítés során a HÉSZ 29. §-ában foglaltakat figyelembe kell venni.

(10) A Z-KP-1 övezet területén semminemű épület/építmény nem építhető.

(11) A Z-KP-2 övezetben a terület legfeljebb 2%-ának megfelelő alapterületen a temetőhöz kapcsolódóan vagy a területet igénybevevőket kiszolgáló és fenntartási létesítmények helyezhetők el.

15. § (1) Az erdőterületek Magyarpolány közigazgatási területén elsődleges rendeltetésük szerint

(2) Az erdők Szabályozási Terv szerinti elsődleges rendeltetésének megváltoztatása az önkormányzat által véleményezett üzemtervek alapján történhet. Az erdőterületeken csak olyan erdőgazdálkodási és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésük betöltésében nem zavarják.

(3) Védelmi célú erdőterületen semminemű építmény és épület nem helyezhető el.

(4) A további erdőterületeken az erdő rendeltetésének megfelelő létesítmények minimum 10 ha nagyságú egybefüggő terület esetén helyezhetők el. A beépítés mértéke gazdasági erdőben 0,5%, turisztikai rendeltetésű erdőterületen legfeljebb 3%.

(5) Erdőterületen épületek földszintes kialakításban a tetőtér beépítésével alakíthatók ki. Az épület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. A homlokzatmagasság a lejtő felőli oldalon sem haladhatja meg az 5,5 m-t.

(6) Védelmi és turisztikai célú erdőterület növényállományát kivágni csak akkor lehet, ha az egészségi állapota miatt rendeltetése betöltésére már nem alkalmas.

(7) Az E_T-2 turisztikai erdőterületen a terület legfeljebb 30%-ának megfelelő mértékű ligetes fásítással a séta- és lovaglóutak, erdei pihenőhelyek és létesítmények alakítandók ki.

16. § (1) A mezőgazdasági területek

(2) Mezőgazdasági terület övezetében meglévő 1300 m²-nél kisebb telken épület nem helyezhető el.

(3) A közcsatornával még ellátatlan külterületen keletkező szennyvizek csak zárt gyűjtőben helyezhetők el, vagy házi szennyvíztisztító kisberendezéssel tisztíthatóak. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítése illetve a rákötések után fel kell számolni.

17. § (1) A gyep- és nádas területeket érintő művelési ág változási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságát is, mint véleményezőt be kell vonni.

(2) Az Má-N-nel jelölt mezőgazdasági területeken semminemű épület nem létesíthető.

(3) A gyepek sport célú használatát Magyarpolány Község Önkormányzat Képviselő-testülete engedélyezheti.

(4) Az általános mezőgazdasági területen csak a birtokközponthoz létesíthető bármiféle kerítés. Az épített kerítés csak áttört és legfeljebb 1,60 m magas lehet.

(5) Az Má-1 jelű mezőgazdasági övezet telkein épület legalább 60 000 m² területű birtoktest megléte esetén emelhető. A 60 000 m²-nél nagyobb birtoktesten beépítési terv alapján a terület legfeljebb 2%-a jelölhető ki építési helyként.

(6) A birtoktest esetében a 2%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken (birtokközpont) is kihasználható, ha a telek a beépítésre vonatkozó további előírásoknak megfelel.

(7) A (6) bekezdés szerinti birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.

(8) Azokra a telkekre, amelyek területe a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor egészben vagy részben beszámításra kerültek, építési tilalmat kell bejegyeztetni.

(9) Építési hely csak a meglévő utak, dűlőutak közvetlen közelében alakítható ki.

(10) Az Má-1 jelű mezőgazdasági övezetben a fentiek szerint meghatározott építési helyen állattartó létesítmények (lovasturizmust is beleértve), nem állattartó mezőgazdasági üzemi létesítmények (tároló, szárító, feldolgozó), és mezőgazdasági termeléssel összefüggő lakó- és szállásépületek helyezhetők el.

(11) A (10) bekezdés szerinti építmények és épületek építménymagassága legfeljebb 5,0 m lehet. Amennyiben a termelés-gazdálkodás technológiája, egyedi berendezései ennél nagyobb építménymagasságú létesítményt igényelnek, akkor az eltérés kivételesen engedélyezhető, de ebben az esetben az építményt az adott tájrészlet adottságaiba (rálátás, növényzet, morfológia) illesztve kell elhelyezni.

(12) Mezőgazdasági rendeltetésű területeken együttesen kell figyelembe venni és a művelés, gazdálkodás során alkalmazni a természetvédelmi, tájvédelmi és környezetvédelmi előírásokat.

18. § (1)³⁹ Kertes mezőgazdasági terület – a Zártkerti Szabályozási Terven lehatárolt, Mke, MLke-vel jelölt szőlőhegyek területe (Kisújhegy, Hosszúhegy, Kertaljai szőlők, Öreg újhegy, Öreghegy).

(2) Magyarpolány kertes mezőgazdasági övezeteinek területe látványvédelemben részesülő terület, ahol a 28. § előírásait érvényesíteni kell.

(3)⁴⁰ Magyarpolány közigazgatási területén az Mke övezetbe sorolt telken – ahol minimum a magasabb rendű jogszabályokban meghatározott arányban művelés folyik, - a részletes előírásoknak megfelelő alapterületű és építménymagasságú gazdasági épület, illetve egyéb, a termeléshez kapcsolódó építmény építhető.

(4) Kertes mezőgazdasági területen – az Öreghegy (Mke-2 övezet) kivételével– a 10 méternél keskenyebb telken – nagyságra való tekintet nélkül – épület nem helyezhető el.

(5) Az Mke-2 övezetben – az Öreghegyen – a 14 méternél keskenyebb telkek nem építhetők be.

(6) Meglévő 1300 m²-nél kisebb telken gazdasági épület nem helyezhető el.

(7) A 720-1300 m² közötti minimum 10 m széles telekre csak földdel borított pince építhető.

(8)⁴¹ Új gazdasági épületek a Zártkerti Szabályozási Terven jelölt építési sávokon belül helyezhetők el. Ahol a Szabályozási Terven nincs építési sáv jelölve, és a telek az övezetre érvényes építési előírások alapján beépíthető, ott az épületelhelyezés módjáról a látványvédelem szempontjai alapján kell az építési helyen belül dönteni.

(9)⁴² AA gazdasági épületen túl – ahol az adott övezetre vonatkozó részletes előírások másként nem rendelkeznek – önálló építményként csak pince és közműépítmény építhető.

(10) Felvonulási épület kizárólag az építkezés időtartamára létesíthető, és legkésőbb a gazdasági épület használatbavételének időpontjáig – maximum 3 évig – tartható fenn. Ezt az előírást a meglévő bódékra is érvényesíteni kell.

(11) A szőlőhegyi területeken elhelyezhetők továbbá

(12) Az övezet területén kerítés csak egységes kialakítással az övezet külső határán létesíthető. Az övezeti határon futó, áttört, vadvédelmi kerítést kiépíthetik, mely része kell legyen a kertes mezőgazdasági területet határoló összefüggő kerítésnek. A külső kerítés összefüggő megépítéséig ideiglenes, övezeten belüli vadvédelmi kerítés is létesíthető, melynek nem lehet beton, kő, tégla, stb. szilárd alapja-lábazata. A kerítés áttört, csak újrahasznosítható anyagokból készülhet (drótfonat, léc, háló), mely a külső kerítés elkészültekor elbontandó.

(13) Az övezet területén meglévő erdősávok-fasorok megtartandók, kiegészítésük során a 28. § (3)-(4) bekezdésekben foglaltakat kell figyelembe venni.

(14) Az MLke-2 jelű övezet területén szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m² telekterület felett lakóépület is elhelyezhető úgy, hogy a lakó funkció a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A lakó funkciót is tartalmazó épület létesítése során annak kialakítására vonatkozóan a 20. § (2) bekezdés a), b), d) és a (3) bekezdés a), b) pontok alatt leírtak alkalmazandóak.

19. § (1)⁴³ Az övezetben a termeléshez-gazdálkodáshoz kapcsolódó funkciójú épületek és építmények a beépíthetőségre vonatkozó általános övezeti előírások és követelmények teljesülése illetve betartása esetén építhetők. Az övezetben telkenként több épület is elhelyezhető.

(2)⁴⁴ Új építésű épületek és építmények az építési sávban helyezhetők el. Az övezetben már meglévő, építési sávból előkerti irányban kinyúló épület fennmaradása akkor engedélyezhető, ha legalább egy szomszédos telken már meglévő, ingatlan nyilvántartásban szereplő épület legkisebb előkerti mérete biztosított.

(3) Gazdasági épületek és építmények az épületek hossztengelyükkel az útra merőlegesen helyezhetők el.

(4)⁴⁵ Az építési feltételeknek megfelelő telken a magasabb rendű jogszabályokban meghatározott épületek létesíthetők. A kijelölt építési sáv és a hátsókerti építési határvonal közötti telekrészen az övezet többi előírásának betartása mellett kivételesen elhelyezhető állattartó épület legfeljebb 180 m² bruttó alapterülettel.

(5) Pince terepszint alatti építményrésze a terepadottságoktól függően az építési sávon túlnyúlhat.

(6) Gazdasági épületek és építmények egyszintesként, vagy pince és fölötte lévő tetőtéri szint elhelyezésével alakíthatók ki. (7) Az építménymagasság 4,0 m-t nem haladhatja meg. A homlokzatmagasság a lejtő felőli oldalon 5,0 m-nél nagyobb nem lehet.

(8)⁴⁶ Árnyékszék, pince és egyéb építmények (kivéve állattartó épületek) az épülettel egységet képezve, azzal egy tömegben létesítendők. A telken pince és állattartó épület önálló építményként is épülhet, gazdasági épület elhelyezésekor azonban az építmények egységére kell törekedni.

(9) Az övezetben kizárólag nyeregtetős épületek építhetők, 38-45°-os tető hajlásszöggel. Az oromfal kisméretű megnyitása engedélyezhető;

(10) A kirívóan magas, tájba nem illő épületek előtt (1972/1, 1986, 1976, 1977, 2044 hrsz.) takaró fásítást kell ültetni.

20. § (1) Az övezetben csak szőlő, vagy gyümölcs művelési ágban nyilvántartott és hasznosított telken a termeléshez-gazdálkodáshoz kapcsolódó funkciójú épület és építmény a beépíthetőségre vonatkozó általános övezeti előírások és követelmények teljesülése illetve betartása esetén építhető.

(2) Gazdasági épületek és építmények az építési sávban az épület/építmény a közterület vonalától minimum 2 méter, a szomszéd telekhatártól minimum 3 méter távolságban helyezhető el. Az épületek hossztengelyükkel az útra merőlegesen helyezhetők el.

(3) Az építési feltételeknek megfelelő telken egy, legfeljebb a telekméret 3%-ának megfelelő, de minimum 30 m² alapterületű, ideiglenes tartózkodásra alkalmas épület építhető.

(4) A pince terepszint alatti építményrésze a terepadottságoktól függően az építési sávon túlnyúlhat.

(5) Gazdasági épületek építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg. A homlokzatmagasság a lejtő felőli oldalon 5,5 m-nél nagyobb nem lehet. Az épület tetőidoma csak 38-45°-os tetőhajlásszögű, cseréppel fedett nyeregtető lehet.

(6) A szőlőhegyi területeken a mezőgazdasági művelést a természeti táj és környezet megőrzésével összhangban kell folytatni.

(7) A 2108, 2109, 2110, 2111. hrsz-ú ingatlanok tájképet zavaró épületei körül a telken belül takarófásítást kell ültetni.

21. § (1) Új osztások esetén csak 16 m széles és 1800 m²-t elérő telkek alakíthatók ki és építhetők be.

(2) Az Mke-3 övezetben csak a termeléshez-gazdálkodáshoz kapcsolódó funkciójú épület és építmény építhető a 20. § (2) bekezdés a), b), c), d) pontjai és a 20. § (3) bekezdés a), b), c) pontjai szerint.

(3) Az Mke-4 övezet területén csak felszín alatti építmény, földdel borított pince építhető.

(4) A Hosszúhegyi dűlő felső, erdővel határos részén az építményeket a telek alsó részére az út mellé kell elhelyezni.

22. § (1) Az övezet területén építmények építése kizárólag vízgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi, kivételes esetben közműfejlesztési illetve közlekedési célból lehetséges.

(2) A felszíni vizeket szegélyező felszíni vízminőség-védelmi területeken semminemű építmény nem helyezhető el a szükséges, vízgazdálkodáshoz kapcsolódó építmények kivételével.

(3) A patakok külterületi szakaszát szegélyező 20 m-en belül csak gyep és nádas művelési ágú területek jelölhetők ki. A fás galéria növényzet megtartandó illetve csak a vízgazdálkodási feladatokat nem akadályozó módon, a mederszegélytől 6-6 méter távolságra telepíthetők.

23. § (1) A közlekedési terület a közutak, kerékpárutak, a Szabályozási Terven jelölt parkolók, a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszerük és környezetvédelmi létesítményeik, fasorok, zöldfelületek, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen belül a műtárgyakat, a közműveket, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak beláthatóságát ne zavarják.

(3) A közlekedési területen a felszínből 1,2 m-nél magasabban kiálló közmű műtárgy nem helyezhető el.

(4) A település területén a közúthálózat számára a szabályozási szélesség

(5) A közterekre kerülő épített elemek (buszváró, információs tábla, stb.) és a térbútorok (padok, táblák, szemetesek) csak környezetbe illő kialakításúak lehetnek.

(6) A belterületen legfeljebb 4,0 m széles gépkocsibehajtó létesíthető.

(7) A gyalogos közlekedés számára az utak szabályozási szélességén belül megfelelő gyalogjárdák elhelyezését kell biztosítani.

(8)⁴⁸ A Bakonygyepesre vezető 84101. sz. bekötő út nyugati oldalán az SZT-1 szerint 20 méter széles védelmi célú erdősáv helyét biztosítani kell, a meglévő fasor pótlandó és mögötte egy másik fasor telepítendő.

(9) Az utak mentén – külterületen legalább 8 m tőtávolsággal – a szükséges szélességi méretek megléte esetén – fasorok ültetendők. A közlekedési területeken a meglévő növényállományt csak indokolt esetben – egészségügyi okokból – szabad ritkítani, fasorokat ki kell pótolni (a meglévő növényállományhoz illeszkedő fajokkal).

(10) A település közigazgatási határát az utak mentén vadkörtefák ültetésével kell jelölni.

(11) Útsorfaként minimum 20/25 törzskörméretű fák ültethetők.

(12) Gépjárműtárolásra lakó, és szálláshely-szolgáltató épületeknél közterület nem vehető igénybe, saját telken belül kell a gépjármű elhelyezését biztosítani az OTÉK szerint.

(13) A jelenlegi parkoló-hiány enyhítésére a szabályozási tervlapon jelölt helyeken lehet közterületi parkolóhelyeket létesíteni.

24. § (1) Magyarpolány közigazgatási területén az elektromos és hírközlési közművek soron következő rekonstrukciója-átépítése esetén a vezetékeket földkábeles kialakítással kell átépíteni. Új légvezeték nem létesíthető.

(2) A Petőfi utca Főtéri sarkán álló transzformátorállomás számára a 421/13. hrsz-ú telek területéből kell közműtelket kialakítani. Az állomást földre telepített, betonszekrényes kivitelben és a környezethez illeszkedő módon kell kialakítani a műemléki környezetre vonatkozó további előírások figyelembe vételével.

(3) A település területén található további transzformátorállomásokat a soron következő rekonstrukció illetve átépítés esetén földre telepített, betonszekrényes kivitelben kell kialakítani.

25. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területek

(2) A különleges beépítésre nem szánt területeken épület csak teljes közművesítettség mellett létesíthető.

(3)⁵¹ A Kb-LS lovas-sport beépítésre nem szánt különleges területen a lovas sport tevékenységet kiszolgáló állattartó, sportolási, közösségi, szociális, tároló és legfeljebb a megengedett beépítettség 50 %-áig terjedően a tulajdonos, üzemeltető saját lakhatását biztosító legfeljebb két lakás létesíthető.

(4)⁵² A Kb-LS1 lovas-sport beépítésre nem szánt különleges területen épület legalább 30 m előkert és a keletihez közelítő oldalkertben legalább 10 m, a nyugatihoz közelítő oldalkertben legalább 20 m oldalkert biztosításával szabadon állóan létesíthető. Az övezetben telkenként legfeljebb három önálló épülettömeg létesíthető kizárólag a szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettség teljesítése után. Az övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 2%, az építménymagasság legnagyobb mértéke 4,5 m, a kialakítandó zöldfelület legkisebb aránya 80%, a kialakítható legkisebb telekméret 20000 m².

(5)⁵³ A Kb-LS2 lovas-sport beépítésre nem szánt különleges területen épület legalább 20 m előkert és legalább 10 m oldalkert biztosításával szabadon állóan létesíthető. Az övezetben telkenként legfeljebb három önálló épülettömeg létesíthető kizárólag a szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettség teljesítése után. Az övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 2%, az építménymagasság legnagyobb mértéke 4,5 m, a kialakítandó zöldfelület legkisebb aránya 80%, a kialakítható legkisebb telekméret 15000 m².

(6)⁵⁴ A Kb-OK oktatási és kulturális beépítésre nem szánt különleges területen oktatási és kulturális tevékenységet kiszolgáló épület helyezhető el. Az előírt beépítési mód szabadon álló, a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 2%, a megengedett legnagyobb építménymagassága mértéke 3,5 m, a kialakítandó zöldfelület legkisebb aránya 80%.

26. § (1) A Kálvária területén a műemléki védelem alatt álló kápolnán és a stációkon túl új épület-építmény nem helyezhető el.

(2) A terület meglévő burkolatai megtartandók, illetve jellegüknek megfelelően fejleszthetők.

27. § (1) A látványvédelem alatt álló utcaszakaszokon és területeken, valamint a helyi védettség alatt álló épületek-építmények esetében és a műemléki környezet területén az új épületek-építmények létesítésének feltétele az engedélyezési dokumentációhoz csatolt – a tervezett épület és építmény környezetéhez való illeszkedést bemutató – látványterv készítése, melynek méretaránya M=1:200. A látványtervnek az építési telek melletti minimum két-két telek szélességére kell elkészülnie. Amennyiben az új épület/építmény országos illetve helyi műemléki védettségű épület műemléki környezetének is része, a védett épülethez való illeszkedést-összelátást is be kell mutatni a látványterven.

(2) Az SZT-2-n és SZT-3-n kijelölt hagyományos gazdálkodási területek azok a területek, amelyeket az érzékeny természeti területek rendszeréhez javasolt kapcsolni. Az eljárás lefolytatásáig a területen környezetkímélő, tájhoz illeszkedő gazdálkodást kell folytatni.

(3) Az országos egyedi műemléki védelem alatt álló épületekkel kapcsolatos nem építési engedélyköteles tevékenységek esetén az illetékes szakhatóságot be kell vonni, szakmai nyilatkozatát, állásfoglalását a tervezett tevékenységgel kapcsolatban be kell szerezni.

(4) A műemléki környezet területén az országos műemléki védelem alatt nem álló épületekkel kapcsolatos tevékenységek esetén a környezet védett építészeti egységének, hangulatának megőrzésére kell törekedni.

28. § (1) Magyarpolány teljes igazgatási területén a 0,8 m² méretet meghaladó cégér(ek), reklám- és hirdetőtáblá(k) kihelyezése csak a jelen rendeletben rögzített előírások és közterületen Magyarpolány Község Önkormányzat Képviselő-testülete hozzájárulása alapján lehetséges. Kivételt képeznek ez alól a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátok, az arra állandósított és engedélyezett hirdető berendezésen (múzeum, kultúrház stb.), a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények, az arra vonatkozó külön rendelkezés szerint.

(2) A hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell

(3) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásnál, homlokzati felújításnál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell megtervezni. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.

29. § (1) A beépítésre szánt területeken – amennyiben az adott övezetben másként nincs szabályozva – az építési telkekre 150 m²-enként legalább 1 db tájhonos lombos fa ültetendő.

(2)

(3) A beültetési kötelezettséggel jelölt területeknél legalább egy sor fa legfeljebb 8,0 méterenkénti tőtávolsággal és egy cserjesor telepítendő.

(4) A beültetési és az egyéb ültetési kötelezettségeket illetve a közterületen megvalósuló fásításokat tájhonos lombos fákkal kell teljesíteni az (1) bekezdésben foglaltak szerint. Az alkalmazandó fafajok a következőek: magas kőris (Fraxinusexcelisor), eperfa (szederfa) (Morus alba), csertölgy (Quercuscerris), kislevelű hárs (Tíliacordata), szilva, körte, alma, dió. A gyümölcsfák díszváltozatai nem ültethetők.

30. § (1) Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben állhat, ha

(2) A közterületek átépítése, fenntartása során az építési előírások mellett a helyi környezetvédelmi és köztisztasági rendeleteket alkalmazni kell.

(3) Négy gépjárműnél nagyobb befogadóképességű parkoló létesítése esetén a parkolót fásítással árnyékolni kell.

(4) Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kis forgalmú helyi kiszolgáló funkciójú utcákban ültethetők.

(5) Légvezeték alatt csak olyan kisnövésű fák ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.

(6) Közhasználatú közműterületeken (árkok, vízfolyások, vízmedrek, vízgazdálkodási területek) építményeket elhelyezni nem lehet. A területen csak a működés és fenntartás műtárgyai helyezhetők el.

31. § (1) Helyi jelentőségű természetvédelemre javasolt természeti értékek

(2)⁵⁵ Helyi jelentőségű művi értékvédelemre javasoltak az SZT-1-en jelölt és a 4. mellékletben jegyzett épületek, továbbá köztárgyak és építmények.

32. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy

(2) A település szennyezés-érzékenységi szempontból érzékeny területen fekszik, ahol környezetkímélő erdő- és mezőgazdasági termelés folytatható.

(3) A település területén talaj- és vízszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.

(4)⁵⁶ A SZT-1, SZT-2, SZT-3 szerinti védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(5) A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, és olyan tevékenység folytatható, amelyek a magasabb rendű jogszabályokban meghatározott előírásokat kielégítik.

(6) A településen a zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betarthatóak legyenek.

(7) Az építési övezetekben a 20 férőhelyet elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 férőhelyet elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(8) Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A létesítményekhez, épületekhez tartozó gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(9) A beépített területtől – lakóépületektől – közegészségügyi szempontok figyelembevételével 1000 méter védőtávolságon belül szagos – bűzös és fertőzésveszélyes tevékenység nem folytatható, ilyen építmény nem építhető.

(10) Szennyvíz ürítőhely, szennyvíziszap lerakóhely Magyarpolány közigazgatási területén nem létesíthető.

(11) eszélyes hulladék lerakó telep és veszélyes hulladékot termelő üzem Magyarpolány közigazgatási területén nem létesíthető.

(12) Magyarpolány közigazgatási területén üzemanyagtöltő nem létesíthető.

33. § A régészeti örökség védelme érdekében a területen bármilyen földmunkával járó beruházás esetén a vonatkozó előírások szerint kell eljárni. A Szabályozási Terven jelölt, nyilvántartott régészeti lelőhelyeken földmunka végzése esetén (685, 2018/1-2-3, 2019, 2020, 2021, 2022, 2023, 2024, 2025/1-2-3-4, 2028, 2029, 2030, 2031/1-2, 2035/2, 2036, 2037, 2038/1-2, 2039, 2040/2, 2041, 2042, 2043, 2044, 0213, 0215, 02220, 165/4, 0165/16, 0107/5, 0134/12-13, 0267, 0107/9) az illetékes régészeti hatóság szakfelügyeletét biztosítani kell.

34. § (1) A település területének beépítése, környezetalakítása során a következő sajátos jogintézmények alkalmazhatók:

(2) A beültetési kötelezettséggel és telepítendő fasorokkal jelölt területeken többszintes növényzet telepíthető. A telepítendő fák legalább 20/25 törzskör méretűek legyenek.

35. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3) Hatályát veszti Magyarpolány Önkormányzat Helyi Építési Szabályzatról szóló 18/2004. (VI. 9.) Önk. sz. rendelete.