Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a
továbbiakban Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Étv. 9. § (2),
(3) és (6) bekezdésében, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló
253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 5. §-ában megjelölt területileg
illetékes Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze, Középdunántúli
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelősége, Veszprém Megyei
Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi
Igazgatóság, Veszprém megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, Nemzeti
Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, Győr- Moson- Sopron Megyei Kormányhivatal
Kulturális Örökségvédelmi Irodája, Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága, Veszprém
Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti
Igazgatósága, Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága,
Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Főnöke, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
Veszprémi Bányakapitánysága, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósága véleményének
kikérésével, az Étv. 10. § (3) bekezdésében, megjelölt Veszprém Megyei Önkormányzat
Közgyűlésének véleményének kikérésével, az Étv. 9. § (2) és (3) bekezdésében és az Étv. 10. §
(3) bekezdésében megjelölt Nemesvámos község Önkormányzata, Balatonfüred Város
Önkormányzata, Tótvázsony Község Önkormányzata, Veszprémfajszt és Balatonszőlős Község
Önkormányzata véleményének kikérésével, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok
kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23) Korm. rendelet 2. §-ban megjelölt
Veszprém Megyei Jogú Város Jegyzőjének, mint elsőfokú építésügyi hatóság, véleményének a
kikérésével a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § (1)
bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Hidegkút Község Önkormányzata az alábbi
rendeletet alkotja.
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
Az előírások hatálya
1.§.
Jelen rendelet hatálya Hidegkút község közigazgatási területére terjed ki.
Az előírások alkalmazása
2.§.
1. A 1.§-ban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt,
építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani,
korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági
2
2
engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések mellett - kizárólag jelen rendelet
előírásainak megfelelően szabad.
2. Jelen rendelet kötelezően alkalmazandó melléklete a település Belterületi és beépítésre szánt
területek szabályozási terve (1.sz. melléklet BSZA-1 ill. BSZA-2) és a Beépítésre nem szánt
területek szabályozása (2.sz. melléklet KSZA). A rendelet előírásai a szabályozási
tervlapokkal (BSZA-1, BSZA-2 és KSZA) együtt alkalmazandók
A szabályozás elemei
3.§.
1. Az alkalmazott kötelező szabályozási elemek: 1
a) Szabályozási vonal
b) Beépített és beépítésre szánt, ill. beépítésre nem szánt területek határa,
c) Területfelhasználási egységek határa
d) Telekre vonatkozó: építési övezet határa, építési övezet jele, építési hely, vonal,
beépíthető legkisebb teleknagyság, minimális telekszélesség, legnagyobb
építménymagasság, maximális beépítettség, beépíthetőség, beépítési mód, zöldfelületek
legkisebb mértéke és a zöldfelületek kialakítására vonatkozó előírások, és a beépítettség
környezeti feltételei.
2. Irányadó szabályozási elemek: meglévő és irányadó telekhatár, megszüntető jel, épület
kontúrok, út, gyalogút és közmű-vezeték nyomvonala.
3. Az irányadó szabályozási elemek előírásaitól az engedélyhatározat az egyéb előírások
betartása mellett eltérhet.
4. A kötelező szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók meg.
5. Az új telekosztású lakótömbben a tervlapon javasolt telekszámtól maximum 10%-al lehet
eltérni.
Külterület és belterület
4.§.
A belterületi határ tervezett változását a szabályozási terv tartalmazza, mely több részletben is
végrehajtható, önkormányzati határozat alapján ütemezetten. Szükség esetén ez az ütemezés
tartalmazza a tömbön belüli megvalósítás ütemét, mely alapját képezi az építési engedély
kiadásának is.
Területfelhasználás
5.§.
1. A település területe építési szempontból
a. beépítésre szánt területekre
b. beépítésre nem szánt területekre tagozódik.
A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik:
1 az OTÉK alapján
3
3
a.) beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési
használatuk szerint
Lakóterület:
- Falusias lakóterület Lf (Lf-P; Lf-1; Lf-2; Lf-3)
- Falusias lakóterület-műemléki Lfm (Lfm-1; Lfm-2)
Vegyes terület
- településközpont-vegyes területek Vt
Gazdasági terület:
- Kereskedelmi-szolgáltató Gksz-1, Gksz-2
Különleges terület:
- temető Kt
- nagykiterjedésű sportterület Ksp
b.) beépítésre nem szánt területek
Különleges terület:
- sport Kk-sp
Közlekedési terület:
Közlekedési terület a szabályozási terven jelölt:
- országos közutak KÖ
- a helyi közutak területe külön nem jelölt
- közterületi parkolók területe P
Zöldterület:
- zöldterület Z
- települési szintű közpark Z-1
- lakóterületi szintű közpark Z-2
- fásított köztér, sétány Z-3
Erdőterület:
- védelmi Ev
- védett Ev-1
- védő Ev-2
- gazdasági Eg
Mezőgazdasági terület:
- általános Má
- védendő tájhasználatú övezet Má-1
- árutermelési mezőgazdasági övezet Má-2
- belterületi mezőgazdasági övezet Má-3
Vízgazdálkodási terület:
- vízgazdálkodási V
4
4
Minden terület-felhasználási egységben a mindenkori építési és Balaton törvény és az OTÉK
szerinti feltételekkel az ott meghatározott funkciójú épületek és építmények helyezhetők el,
kivéve az egyes terület-felhasználási egységeknél felsorolt létesítményeket.
II. FEJEZET
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Falusias lakóterület – patakmenti (Lf-P)
6. §.
1. Az Lf-P övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a
következő táblázat szerint kell meghatározni:
Övezeti
jel
Kialakítható
telek min. nagyság
(m2)
Kialakítható telek
legkisebb telek
szélesség, (m)
Beépítés
módja
Max. beépítettség
mértéke
(%)
Max. építmény
magasság (m)
Lf-P 800 16 O 30 4,5
2. A főfunkciójú épület csak egy épülettömegben helyezhető el, lakó főfunkció esetén max. két
lakással. A telken elhelyezésre kerülő nem főfunkciójú épület maximálisan további egy
épülettömegben helyezhető el. Lakó-főfunkciójú épület terve vagy megléte nélkül nem
engedélyezhető gazdasági épület, ill. gazdasági épület, vagy építmény használatbavételi
engedélye nem előzheti meg a lakóépület használatbavételi engedélyét. Látszó fa felületű
épület nem helyezhető el csak vakolt
3. Az övezetben az oldalhatártól az épület oldalhatári fala 1 méterre kerüljön.
4. Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A fő funkciójú és az utcafronti épület
meghatározó tető hajlásszöge 35o-nál alacsonyabb, 45o-nál meredekebb nem lehet, égetett
agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó kis hullámmagasságú egyéb
héjalás alkalmazható, nem alkalmazható a fémlemez, és táblás lemezfedés kivéve a
kőzúzalékkal szórt cserepes lemezt és a korcolt fémlemezfedést. Látszó fa felületű épület nem
helyezhető el, csak vakolt.
5. Állattartás csak az állattartási rendelet szerint engedélyezhető.
6. Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú max. 160 cm magas kerítéssel
lehet bekeríteni.
7. Foghíj beépítés esetén az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épületéhez
és a környezeti átlag magasságát nem haladhatja meg.
8. A használatba vételi engedély feltétele (kikötésekkel is) az egyes telkek területének legalább
50 %-nyi zöldfelületi kialakítása.
9. A lakófunkciójú területfelhasználási egységeken belül üzemanyagtöltő nem helyezhető el.
Falusias lakóterületek (Lf)
7.§.
1. Az Lf övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a
5
5
következő táblázat szerint kell meghatározni:
Övezeti
jel
Kialakítható
telek min. nagyság
(m2)
Kialakítható telek
legkisebb telek szélesség
(m)
Beépítés
módja
Max. beépítettség
Mértéke (%)
Max. építmény
magasság (m)
Lf-1 700 12 O 30 4
Lf-2 900 20 O 30 4,5
Lf-3 1200 22 O 30 4,5
2. A épületek csak magastetővel létesíthetők. A fő funkciójú és az utcafronti épület meghatározó
tető hajlásszöge 35o-nál alacsonyabb, 45o-nál meredekebb nem lehet, égetett agyagcserép ill.
ahhoz színben és formában alkalmazkodó kis hullámmagasságú egyéb héjalás alkalmazható,
nem alkalmazható a fémlemez, és táblás lemezfedés kivéve a kőzúzalékkal szórt cserepes
lemezt és a korcolt fémlemezfedést. Látszó fa felületű épület nem helyezhető el, csak vakolt.
3. Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények csak a helyi állattartási rendelet
figyelembevételével létesíthetők.
4. Építési hely az Lf-1 övezetben általában a kialakulthoz igazodó azaz utcafronti , előkert
nélküli, kivéve a jelölt és kottázott építési vonalat. Az Lf-2-es övezetben az előkert mérete 5
méter, kivéve a 91/ 30-38-ig ahol 8 méter. Az Lf-3-ban 8 méter az előkert, kivéve a hrsz
023/1-ből kialakítandó lakótelkeken, ahol 5 m. Az Lf-3 övezetben az épületek az északi, vagy
ahhoz legközelebb eső oldalhatártól 1 méterre kerüljenek.
5. Az Lf-2 és Lf-3 övezetben az oldalhatártól az épület oldalhatári fala 1 méterre kerüljön.
6. Az Lf-3 övezetben az utcahatáros homlokzat max. szélessége 8 méter lehet, mely a telek
mélysége felé 5 méteren keresztül tartandó. A legnagyobb homlokzat magassága (oromfallal
együtt) a 9 métert nem haladhatja meg.
7. Az épületek csak az utcára merőleges gerincű nyeregtetővel létesíthetők. A fő tömeget
meghatározó tető hajlásszöge 40o-nál alacsonyabb, 45o-nál meredekebb nem lehet, égetett
agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó kis hullámmagasságú egyéb
héjalás alkalmazható, nem alkalmazható a fémlemez, és táblás fémlemez fedés kivéve a
kőzúzalékkal szórt cserepes lemezt és a korcolt fémlemezfedést. A hagyományos szürke
azbesztmentes palafedés csak az Lf-1 és Lf-2 területeinek mellékrendeltetésű épületein ill. a
meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.
8. A jelen szabályozásnál kisebb ill. eltérő méretű telken lévő meglévő épület a telek méretétől
függetlenül helyben felújítható.
9. Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú max. 160 cm magas kerítéssel
lehet bekeríteni. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a
tömör kerítést.
10. Az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület ill. a környezete
átlagmagasságához.
11. A használatba vételi engedély feltétele (kikötésekkel is) az egyes telkek területének legalább
50 %-nyi zöldfelületi kialakítása ill. az Lf-3 övetben a szabályozási terven jelölt 15 méter
széles telekvégi háromszintű „záró”-fásítás és növénytelepítés.
12. Az Lf-3 övezeten belül a 249-290/2 hrsz építési vonalain elhelyezett épületek pinceszinti
megközelítése csak az oldalkertből nyílhatnak.
6
6
14. A lakófunkciójú terület felhasználási egységeken belül üzemanyag töltő kivételével az OTÉK
14.§ -ban meghatározott építmények helyezhetők el.
15. Az Lf-3 övezetben csak a kiépített (és a szennyvízcsatorna esetén üzembe helyezett) teljes
közmű gerincvezetékek megléte esetén adható ki építési engedély.
Falusias lakóterületek-védett (Lfm)
8.§
1. Az Lfm övezetben az alábbi táblázatban meghatározott előírások alapján üzemanyag töltő
kivételével az OTÉK 16.§ (2) -ben meghatározott építmények helyezhetők el.
2. Az övezetben bármilyen engedélyhez kötött építési munkálat (ezen rendelet 23-24.§-ban
leírtaknak megfelelően) csak a műemléki valamint a tűzvédelmi szakhatóság
hozzájárulásával engedélyezhető.
2. Hidegkút keleti részén a Fő utca két oldala a terület az építészeti értékek megőrzése
érdekében helyi utcakép védelemben részesül (hrsz: 4-32, 40-41, 61-90, 47-58) . A meglévő
melléképületek állagmegóvása abban az esetben is szükséges, ha az használaton kívül áll.
3. Az Lfm-1 övezetben telekosztás nem engedélyezhető. Bármilyen épület csak a terven jelölt
építési sávon belül helyezhető el az illeszkedés szabályai alapján. Kivétel a szabályozási
terven jelölt néhány konkrét építési vonalon elhelyezendő épület.
5. Az épületek (kivéve a keresztpajtákat) csak utcára merőleges magas nyeregtetővel
létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 45°-(+-2°) lehet, égetett agyagcserép
ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható, nem alkalmazható
a fémlemez, bit. zsindely és táblás lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a
meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. Az övezetben csak a
hagyományokhoz illeszkedő homlokzati megjelenés alakítható ki. Meg kell tartani a
macskalépcsős oromfalakat, vakolt, vakolatkerettel kihúzott homlokzatokat, nyerskő
kerítéseket. Utcai homlokzaton a hagyományos 2/3 osztású ablakok alkalmazását kell előírni.
Az utcai homlokzaton a max. homlokzatmagasság a környezet átlagánál 10%-nál nagyobb
arányban nem térhet el.
6. Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.
7. Az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület magasságához (utcai
homlokzatoknál azokét nem haladhatja meg). Az épület arányok megőrzése végett tetőtér
beépítésnél térdfal nem építhető ill. magasítható még akkor sem ha a 4 m-es
építménymagasság (kivéve a pajták) ezt megengedné.
8. A jogszerűen meglévő főrendeltetésű épület a közös udvaros is a telek méretétől függetlenül
az épület helyben felújítható, épület elbontása esetén annak helyén és azzal megegyező
AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Övezeti
jel
Kialakítható telek
min. nagyság (m2)
Kialakítható telek
legkisebb telek szélessége
(m)
Beépítés
módja
Max. beépítettség
mértéke (%)
Max. építmény
magasság (m)
Lfm-1 900 12 O 30 4
Lfm-2 1200 22 SZ 30 4
7
7
alapterületű az építési előírásoknak megfelelő építészeti megjelenésű új épület építhető.
9. A hagyományos falukép szerkezet megőrzése érdekében, a Fő utcában a lakóépületek mögött
meglévő pajták is helyi védelemben részesülnek. Ezen épületek csak a hagyományokhoz
illeszkedő anyagokból újíthatók fel, funkciójuktól függetlenül. Elbontani csak a szakértő által
életveszélyessé minősítettet lehet, építés hatósági engedélyezés után. A bontás után helyettük
az eredetivel megegyező nagyságú és homlokzatú, valamint megjelenésű épületek építhető.
10. Az övezetben a villamos energia valamint a távközlési vezetékek lehelyezését a 2000. évi
CXII. törvény 27.§ b) szerint kell megoldani.
11. Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Az
optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést. A jelölt
építési sávon túli területen kerítés sem létesíthető, kivéve a közterülettől elválasztó oldalon.
12. Az Lfm-1 és Lfm-2 övezetben a lakóépület csak egy épülettömegben helyezhető el max. két
lakással. A telken elhelyezésre kerülő nem lakófunkciók maximálisan további egy
épülettömegben helyezhetők el.
13. A „pajta foghíj” beépíthető, melyre a meglévő pajtákhoz való illeszkedés szabályai
érvényesek.
Településközpont vegyes terület (Vt)
9. §.
1. Az Vt övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a
következő táblázat szerint kell meghatározni:
Övezeti
jel
Kialakítható
telek
min. nagyság (m2)
Kialakítható
telek legkisebb telek
szélesség (m)
Beépítés
módja
Max. beépítettség
mértéke (%)
Max. építmény
magasság
(m)
Min. telek
mélység
(m)
Vt 900 18 SZ 30 4,5 30
K-kialakult (csak a templom esetén alkalmazandó)
2. A Vt jellel ellátott településközpont vegyes területen épületek szabadonálló beépítési móddal,
a kialakult állapothoz igazodóan helyezhetők el. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó,
egyedi építési telkeken történhet.
3. A településközpont vegyes övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások
vonatkoznak:
a) az egyes telkek területének legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
b) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és
lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet
alkalmazásával kell kialakítani.
c) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább
kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.
d) új közintézmény (pl. óvoda, iskola, szociális otthon, templom) kialakítása, ill. meglévő
közintézmény átalakítása esetén az engedélyezési tervnek az intézménykert kialakítására
vonatkozóan kertészeti tervet kell tartalmaznia. A Kertészeti tervnek legalább
kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M 1:200), növénykiültetési tervet,
tereprendezési tervet, kitűzési tervet a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és
8
8
műleírást kell tartalmaznia. Kertészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező
táj- és kertépítészmérnök készíthet.
e) intézményi létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható
ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.
4. Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények ezen övezetben nem építhetők.
5. Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40°-
nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet, (kivéve a templom, ahol a kialakult szerinti)
égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható,
nem alkalmazható a fémlemez, bit. zsindely és táblás lemezfedés. A hagyományos szürke
palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.
6. Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Az
optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést.
7. Az övezetben parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével az OTÉK -ban meghatározott
építmények helyezhetők el.
8. Az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület ill. a környezeti átlag
magasságához. (Kivéve a templom.)
Gazdasági terület (Kereskedelmi –szolgáltató) Gksz
10§.
1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület az OTÉK-ban felsorolt funkciókra használható.
2) A Gksz övezetben az építési telkek kialakítása és beépítése során alkalmazandó
paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:
építési
övezet
jele
kialakítható
telek min.
nagysága
kialakítható/
beépíthető
telek
legkisebb
szélessége (m)
beépítés
módja
beépítettség
max.
mértéke
(%)
min.
zöldfelületi
borítottság
(%)
építménymagasság
max. (m)
Gksz-1 5000 50 SZ 25 35 6,0*
Gksz-2 900 20 O 30 35 4,5
*terményszárító, silótorony, takarmánykeverő és víztorony magassági korlátozás nélkül
elhelyezhető, azonban a 10 m-nél magasabb építmények környezetbe illesztését az
engedélyezési tervhez melléklendő látványtervvel kell igazolni.
3) Az építési övezetben az építési hely határvonalai:
a) az előkertben: a telek szélétől Gksz-1-ben 12 m-re, Gksz-2-ben kialakult vagy 3 méter
b) az oldalkertben: a telek szélétől Gksz-1-ben 6 m-re, Gksz-2-ben 1 méter
c) a hátsókertben: a telek szélétől Gksz-1-ben 15 m-re húzódik.
4) A Gksz-1 övezet területén az épületek, építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos
szerkezetűek, anyaghasználatúak és színezésűek, magastetős, 35°-45° tető hajlásszögűek
lehetnek. Az épületek tömege nem lépheti túl szélességben a max. 16,80 m-t,
építménymagasságban a max. 4,2 m-t és bruttó alapterületük épületenként a max. 750 m2-t.
9
9
5) Az övezetben gépjárművek közlekedésére szolgáló területét portalanított burkolattal kell
ellátni. Az övezetben a telekalakítás feltétele az ingatlanok kétirányú forgalomra alkalmas
közlekedési területről való megközelíthetősége.
6) A Gksz övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) az egyes telkek területének minimális zöldfelületi borítottságát az egyes gazdasági
övezetek részletes előírásai tartalmazzák.
b) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserjeés
lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag
egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét
boríthatja.
c) A Gksz-1 övezetben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok
mentén egybefüggően kell kialakítani ahol azt meglévő épület nem akadályozza. A tömb
külső határán min. 10 méter széles háromszintű növényzet telepítendő. Egyéb oldal és a
hátsókertben legalább 5 m széles, többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló
zöldfelületi sáv, az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint
együttesen) álló növényzet létesítendő. A Gksz-2 övezetben a később épülő gazdasági
funkciójú épületek takarására a telekhatárokon az oldalhatáros oldalkert kivételével
kötelezően 3 szintű takarónövényzettel beültetendők a használatba vételig de legkésőbb a
következő növényültetési időszakban.
d) telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább
kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.
e) a növényfajok kiválasztásakor a honos fajok előtérbe helyezése javasolt.
f) gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv
részeként kertészeti tervet kell készíteni.
7) A Gksz övezetben létesítmények a Rendelet 25-32. §. környezetvédelmi előírásai és az alábbi
környezeti feltételek együttes biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:
a) az övezetben a kellemetlen szagok és a bűzhatás csökkentése érdekében:
i) az állattartó köteles a felgyülemlett trágyát rendszeresen elszállítani és a
trágyatárolót legalább évente kétszer (tavasszal és ősszel) fertőtleníteni,
ii) a szagártalom csökkentése érdekében a trágyába és az alomanyagba az állattartó
épületeken belül és kívül is ammóniaképződést csökkentő szereket (pl.: 5dkg/nap
szuperfoszfát, zeolit vagy klórmészpor) kell keverni.
b) a trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített - más hulladéktól elkülönítetten - zárt
rendszerű (szivárgásmentes) trágyakezelési módszerrel történhet.
8) A KSZA jelű szabályozási tervlapon jelölt ún. „távlati gazdasági terület fejlesztési terület”
gazdasági területként kizárólag a területre készülő szabályozási terv alapján hasznosítható.
Különleges területek
11.§.
1. A különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények
szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:
a) Ksp: nagykiterjedésű sportterület
10
10
b) Kt: temető területe
Nagykiterjedésű sportterület övezete (Ksp)
12.§.
(1) Nagykiterjedésű sportterületbe a Külterületi szabályozási terven „Ksp” jellel jelölt (012/1-
es hrsz részterülete tartozik) terület tartozik.
(2) Az övezetben a természetvédelmi hatóság (Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság)
mint szakhatóság által meghatározott feltételekkel
a) sportpályák,
b) sportpályák kiszolgáló létesítményei (pl. öltöző, lelátó),
c) lovaspályák,
d) istállóépület,
e) vendéglátó épület,
f) a lovas turizmushoz kapcsolódó épületek, létesítmények (pl. lovasfogadó),
g) a terület fenntartásához szükséges épület,
h) szolgálati lakás,
i) nyilvános illemhelyek, valamint
j) parkolók helyezhetők el.
(3) Az övezet részletes előírásai az alábbiak:
övezeti
jel
kialakítható
telek min.
nagysága (m2)
kialakítható
telek legkisebb
telekszélessége
(m)
beépítés
módja
beépítettség
max.
mértéke %)
minimális
zöldfelületi
borítottság
(%)
max.
építménymagasság
(m)
Ksp 6000 50 SZ 20 50 5,5
SZ: szabadon álló
(4) Az övezetben az építési hely határvonalai:
A BSZA szabályozási tervlapon építési hely került kijelölésre. Minden épület csak ezen belül
helyezhető el.
(5) Az övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) az övezetben az egyes telkek területének legalább 50%-át zöldfelületként kell
kialakítani.
b) a kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelülettel fedett területbe a gyepes sportpálya
beszámítható.
c) a telkek zöldfelülettel borított területének legalább 1/3-át háromszintű növényzet (gyep-
, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag
egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.
d) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1,
legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.
e) az övezetben törekedni kell a természetes, ill. természetközeli állapotú
növénytársulások megőrzésére. Zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során legalább
65 % arányban honos növényfajok alkalmazandók.
f) az övezet zöldfelületeinek kialakítása tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és
11
11
kertépítész mérnök által készített kertépítészeti terv alapján történhet.
Temető övezete (Kt)
13.§.
(1) A Szabályozási terven temetőként (Kt) lehatárolt területen ravatalozó, kápolna, sírépítmények,
továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.
(2) Az övezet részletes előírásai az alábbiak:
övezeti
jel
kialakítható
telek min.
nagysága (m2)
kialakítható
telek legkisebb
telekszélessége (m)
beépítés
módja
beépítettség
max. mértéke
(%)
minimális
zöldfelületi
borítottság
(%)
max.
építménymagasság
(m)
Kt K K SZ 10 40 5,5
K: kialakult telek, tovább nem osztható
SZ: szabadon álló
(3) Az övezetben az építési hely határvonalai:
a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 10 m-re,
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 10 m-re,
c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 10 m-re húzódik.
(4) A temető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) a temető telekhatára mentén többszintű növényzetből álló növénysáv (fasor alatta
cserjesávval) telepítendő.
b) a temető növényegyedeinek védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben
vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé.
c) a temető átépítése, bővítése kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és
kertépítész tervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.
III. FEJEZET
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Zöldterületek (Z)
14.§.
(1) Zöldterület a Belterületi szabályozási terven „Z” szabályozási jellel jelölt területfelhasználási
egység.
(2) A zöldterületek funkciójuk, kialakításuk, valamint az elhelyezhető létesítmények alapján az
alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Z-1: települési szintű közpark
b) Z-2: lakóterületi szintű közpark
c) Z-3: fásított köztér, sétány
(3) A zöldterületek részletes előírásai az alábbiak:
12
12
övezeti
jel
kialakítható/
beépíthető
telek min.
nagysága (m2)
kialakítható/
beépíthető
telek legkisebb
telekszélessége (m)
beépítés
módja
beépítettség max.
mértéke
(%)
max.
építménymagasság
(m)
Z-1 2000 25 SZ 2,0 4,5
Z-2 1200 30/- - - -
Z-3 */- */- - - -
SZ: szabadon álló *: tovább nem osztható, csak összevonható
(4) A Z-1 övezetben:
- pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér, gyepes
sportpálya stb.),
- köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.),
- kerti építmények (pl. pergola, zenepavilon), valamint
- a terület fenntartását szolgáló épület
helyezhetők el a terület legfeljebb 0,2 %-os beépítettségéig.
(5) A Z-2 övezetben:
- pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér stb.),
- köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.)
helyezhetők el.
A Z-2 övezetben épületek nem alakíthatók ki.
(6) A Z-3 övezetben pihenést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely) helyezhetők el. A Z-3
övezetben épületek nem alakíthatók ki.
(7) Az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű növényzet (gyepcserje-
és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű
növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/3-át boríthatja.
(8) A zöldterületeken elhelyezésre kerülő kerti építmények kizárólag tájba illő építészeti
kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek)
lehetnek.
(9) A Hidegkúti-séd mentén a természetes, természetközeli növénytársulások megőrzendők,
növénytelepítés során ligetszerű telepítéssel kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő,
honos növényfajok ültethetők.
(10) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag tervezési
jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök által készített kertépítészeti terv alapján
történhet. A Kertépítészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M
1:200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, kitűzési tervet a tervezett kerti
létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia.
(11) A település közterületi zöldfelületeinek védelme érdekében:
a) A kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogategyenérték
mellett kell a növényzet kivágójának gondoskodnia. Ha a fa kivágására
építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő
növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként meg kell határozni.
13
13
b) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját (pl.: a térségben honos fajok
alkalmazásának előnyben részesítése), a telepítés helyét és idejét az építési hatóság
meghatározhatja.
Különleges beépítésre nem szánt – sportterület (Kk-sp)
14/A. §
1. A terület a Szabályozási terven Kk-sp jellel szabályozott terület-felhasználási egység, ahol
sportolási célú létesítmények épületei, továbbá az ezekhez kapcsolódó vendéglátó,
kereskedelmi, kiszolgáló építmények helyezhetők el.
2. Az építési övezet telkei csak a közüzemi víz, szennyvíz valamint közüzemi vagy ennél
korszerűbb elektromos energia szolgáltatás kiépítése esetén építhetők be.
3. Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők:
AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti
jele
beépítés
módja
legnagyobb
beépítettsége
%
épületek legnagyobb
építménymagassága
(m)
újonnan
kialakítható
legkisebb területe
(m2)
minimális
zöldfelületi
aránya
%
Kk-sp SZ 2 4,5 10000 60
SZ – szabadon álló beépítés,
Erdőterületek (E)
15.§.
(1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és az elhelyezhető építmények
szerint az alábbi övezetekbe sorolhatók:
a) Ev-1: védett erdő,
b) Ev-2: védő erdő,
c) Eg: gazdasági erdő.
(2) Az erdő övezetekben kialakítható legkisebb telek nagysága 10.000 m2 (1ha), szélessége min.
50m.
(3) Az erdőterületek részletes előírásai az alábbiak:
övezeti
jel
beépíthető
telek min.
nagysága (m2)
beépíthető
telek legkisebb
telekszélessége (m)
beépítés
módja
beépítettség
max. mértéke (%)
max.
építménymagasság
(m)
Ev-1 - - - - -
Ev-2 - - - - -
Eg 100 000 (10 ha) 50 SZ 0,3 4,5
SZ: szabadon álló
(4) Védett erdőterületbe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park bővítési területén található
erőterületek, valamint a természeti területként nyilvántartott erdőterületek tartoznak.
(5) A védett erdő övezetben (Ev-1) a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill.
természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Védett erdő övezetben a
14
14
természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel kizárólag természetközeli
erdőművelés, ill. a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés folytatható. Védett
rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.
(6) A védő erdőterületen (Ev-2) kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények
(pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el,
amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védő rendeltetésű
erdőterületen épületek nem helyezhetők el.
(7) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen (Eg) kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő
épületek, építmények (pl: erdészház, közösségi vadászház) helyezhetők el, ha azt az
erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az ÁESZ hozzájárul.
(8) A gazdasági erdő övezetben az építési hely határvonalai:
a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re,
b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re,
c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re húzódik.
9. Az épületek, építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, anyaghasználatúak
és színezésűek, magastetős, 35°-45° tető hajlásszögűek lehetnek.
10. A gazdasági rendeltetésű erdőterületen rönkház kizárólag növényzettel takart módon
helyezhető el.
11. Erdőterületen legfeljebb 1,8 m magas, áttört kialakítású, lábazat nélküli, vadvédelmi célú
kerítés építhető, ha az elhelyezéshez az ÁESZ hozzájárul. Az erdőterületeken tömör kerítés
nem létesíthető.
12. Erdőtelepítés, erdőfelújítás során valamennyi erdőterületen a termőhelyi adottságoknak
megfelelő honos fafajok telepítendők, ill. természet- és környezetkímélő gazdálkodási
módszerek alkalmazandók.
13. Amennyiben a jelenlegi elsődleges rendeltetésű erdőterületen más ajánlott elsődleges
rendeltetés szerepel, akkor az erdészeti tevékenységet lehetőség szerint az ajánlásban
foglaltakra figyelemmel kell folytatni.
14. Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző
tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső
előírásai, ill. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelési terve szerint történhet.
15. Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez), fakitermelési munkák
végzéséhez, az erdőterületek igénybevételének minősülő tevékenységekhez (kivonás,
időleges kivonás, rendeltetésszerű használatot akadályozó létesítmény elhelyezése),
erdőterületek megosztásához a természetvédelmi és az erdészeti hatóság engedélye, illetve
szakhatósági hozzájárulása szükséges.
Mezőgazdasági rendeltetésű területek (Má)
16.§.
(1) A mezőgazdasági területek használatuk jellege szerint általános mezőgazdasági területek.
15
15
(2) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji,
természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági terület az épületek,
építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:
a) Má-1: védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet,
b) Má-2: árutermelési mezőgazdasági övezet,
c) Má-3: belterületi mezőgazdasági területek övezete.
(3) A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:
a) A mezőgazdasági terület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m2,
szélessége min. 30m.
b) lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még
átmenetileg sem helyezhető el.
c) az egyes övezetekben elhelyezhető épületek kizárólag a helyi építési hagyományoknak
megfelelő, tájbaillő építészeti kialakítással, magastetővel létesíthetők.
d) a 100m2-nél nagyobb homlokzati felületek tagoltan alakíthatók ki.
e) az épületek maximális szélessége 12 m lehet.
f) az övezetekben az építési hely határvonalai:
i) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re,
ii) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re,
iii) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re húzódik.
g) vízfolyások mentén 50-50 m-es sávban épületek, építmények nem helyezhetők el, a gyep
művelésű területhasználat megőrizendő.
h) állatok tartása az önkormányzat állattartási rendeletében előírt környezetvédelmi,
közegészségügyi előírások betartásával történhet.
(4) Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:
övezeti
jel
épület
típus
beépíthető min.
teleknagyság
(m2)
beépíthető min.
telekszélesség
(m)
beépítés
módja
max.
beépítési
%
max.
építmény
magasság (m)
Má-1 G
T
Balaton tv.
szerint
-
50
-
SZ
-
0,1
(max 400 m2)
-
G. 4,5
-
Má-2 G,
T
Balaton tv.
szerint
-
50
SZ BTSZ
szerint
G, L: 4,5
Má-3 - - - - - -
SZ: szabadon álló
G: gazdasági épület
T: tanyagazdaság lakóépülettel: lakóépületet is magába foglaló egyéni gazdaság területe
L: tanyagazdaság lakóépülete
Védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet (Má-1)
17.§.
(1) Az övezetbe a KSZA jelű szabályozási terven lehatárolt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park
tervezett bővítési területén található, valamint természeti területként nyilvántartott, tájképi,
természetvédelmi szempontból értékes mezőgazdasági területek tartoznak.
(2) Az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény,
16
16
amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb
természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult
tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
(3) Az övezetben gazdasági épületek, építmények kizárólag a gyep művelési ág fenntartása
érdekében helyezhetők el (pl. istálló és takarmánytároló létesítmények), amennyiben az
épületek, építmények kialakításához az elsőfokú természetvédelmi hatóság is hozzájárul.
(4) Az övezetben a gyep művelési ág megváltoztatása, ill. közmű és közút építése környezeti
hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel
engedélyezhető.
(5) Az övezetben az OTÉK-ban felsorolt építmények közül nyilvános illemhely, önálló
reklámhordozó nem helyezhető el.
(6) Az övezet területén ösztönözni kell az extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő
gazdálkodást.
(7) Az övezetben kerítések nem létesíthetők, kivéve az erdővel határos mezőgazdasági
területeket, ahol legfeljebb 1,8 m magas, áttört kialakítású, lábazat nélküli, vadvédelmi célú
kerítés építhető. Az engedélyezésbe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságát mint
szakhatóságot kell bevonni.
Árutermelési mezőgazdasági övezet (Má-2)
18.§.
(1) Árutermelési mezőgazdasági övezetbe tartoznak az M-1 övezeten kívüli külterületi
mezőgazdasági területek.
(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos
terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, továbbá lakófunkciót is szolgáló épület
helyezhetők el.
(3) Tanyagazdaság lakóépülete csak akkor helyezhető el, ha az OTÉK 33.§-ában felsorolt
feltételek biztosíthatók. A szükséges feltételek biztosításának módját az építési engedélynek
tartalmaznia kell. A használatba vételi engedély az előírt feltételek teljesülését követően
adható ki.
(4) Tanyagazdaság lakóépületének alapterülete legfeljebb az övezetben megengedett beépítési %
fele, de legfeljebb 200 m2 lehet. Az épület csak egy tömegben alakítható ki.
(5) Tanyagazdaság épületei, építményei és a hozzájuk tartozó udvar, szérűskert számára a telken
belül területet kell elkülöníteni (tanyaudvar), amely nagysága nem haladhatja meg a 6000 m2-
t.
(6) Kerítés kizárólag a tanyagazdaság központi része körül, valamint az erdővel határos
mezőgazdasági területeken alakítható ki. A tanyaudvar körül kerítés csak fából, vagy
cserjesávval takart drótfonatból, az erdővel határos mezőgazdasági területeken legfeljebb 1,8
m magas, áttört kialakítású, lábazat nélküli, vadvédelmi célú kerítés építhető. Tömör kerítés
az övezetben nem létesíthető.
Belterületi mezőgazdasági területek övezete (Má-3)
19.§.
(1) Az övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók - kivéve út kialakítása céljából -,
17
17
kizárólag a telkek összevonása engedélyezhető.
(2) Az övezetben a terület tájképi, településképi érzékenysége miatt növénytermesztés célját
szolgáló fóliasátor nem helyezhető el.
Vízgazdálkodási Terület (V)
20.§.
(1) Vízgazdálkodási területbe a vízfolyások medre és partja, valamint a vízműterületek tartoznak.
(2) A vízfolyások parti sávja a partélektől számítva 6-6 m.
(3) Az övezetben kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelő és a vízügyi hatóság által
jóváhagyott létesítmények helyezhetők el. A parti sávban épületek nem alakíthatók ki.
(4) A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési engedélye alapján
létesíthetők. A partrendezési munkák során kizárólag környezet- és természetbarát
mérnökbiológiai módszerek alkalmazhatók. A medrek burkolása, kiegyenlítése tilos.
(5) A parti sávban kizárólag gyep, vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki.
(6) A felszíni vizek mentén a természetközeli ligetes fás társulások, természetközeli
ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
Közlekedési területek és létesítmények (Kö)
21.§.
1. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és
védőtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza.
2. A közlekedési területen és a közlekedési védőtávolságon belül bármit elhelyezni,
bármilyen építési tevékenységet folytatni csak az illetékes közlekedési hatóság, és a
kezelő hozzájárulásával és előírásai szerint lehet.
3. A települést érintő országos út (forgalmi út):
73107sz. Hidegkúti bekötőút, K. VI., B. V.
4. A 73107sz. Hidegkúti bekötőút belterületi nyomvonala a kialakult marad. A külterületi
nyomvonal a 7301sz. út és Balatonfüred összekötésére tervezett út megépülése után
kismértékben módosul, új csomóponttal kapcsolódik a tervezett összekötő úthoz. A
külterületen az út mentén a tengelytől számított 50-50 méteres védőtávolság van
érvényben.
5. Az egyéb (nem országos) külterületi utak, mező- és erdőgazdasági utak mentén kerítést,
ill. bármilyen építményt a tengelytől számított minimum 6-6 méter távolságra lehet
elhelyezni.
6. A tervezett gyűjtőút (K. VIII., B. V.) szabályozási szélessége minimum 12 méter.
7. A tervezett lakóutcák (B. VI.) szabályozási szélessége minimum 12 méter.
8. A különleges burkolat-kiképzésű közterületek (közös jármű-gyalogos burkolat, vagy
díszburkolat, térkialakítás) kialakítását közterület rendezési terv alapján kell megépíteni.
18
18
A közterület rendezési tervnek tartalmaznia kell a helyszínrajzi elrendezést, a magassági
méreteket, keresztmetszeteket, berendezéseket, utcabútorzatot burkolatokat,
közműhálózat kialakítását, köz-és díszvilágítás megoldhatóságát, parkolás megoldását, a
terület kertépítészeti kialakíthatóságát.
9. Meglévő létesítmények, ill. meglévő épületben funkcióváltással létrejövő új létesítmények
esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag megoldhatatlan, vagy
aránytalanul nagy nehézségekkel járna, a közterületi parkolás helyi parkolási rendelet
alapján engedélyezhető.
10. Új létesítmények parkolását, rakodását az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül
kell megoldani.
11. A rálátási háromszögeket biztosítani kell, valamint 1,20 méternél magasabb növényzetet
ültetni tilos.
12. Új utak kétoldali zöldsávval, ill. fasorral alakíthatók ki. A fák telepítési távolsága
legfeljebb 10,0 m lehet. Az utak használatbavételi engedélye kizárólag akkor adható meg,
ha az útmenti zöldsáv telepítése megtörtént.
13. A 4 gépjárműállásnál nagyobb parkolók kizárólag fásítva, 4 gépjárműállásonként legalább
egy, legalább kétszer iskolázott lombos fa ültetésével alakíthatók ki.
Közművek
Közművesítés, közműlétesítmények
22.§.
1. Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait,
valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások
szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység
csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.
2. A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és
létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára
közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb
ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi
bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési
és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával
engedélyezhető. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.
3. Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem
föld felett, sem föld alatt.
4. A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak
akkor adható, funkció váltás csak akkor engedélyezhető, ha az OTÉK ban rögzített
közművesítettség mértéke szerint: a beépítésre szánt területek valamennyi (lakó-, vegyes-,
üdülő-, gazdasági- és különleges-) építési övezetében a „közüzemi víz, szennyvíz valamint
közüzemi vagy ennél korszerűbb elektromos energia szolgáltatás” rendelkezésre áll. Ettől
19
19
eltérni csak szennyvízelvezetés megoldásában a (8) bekezdésben, a csapadékvíz
elvezetésének megoldásában pedig a (13) bekezdésben rögzítettek betartásával lehet.
5. A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy
kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú
tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő
funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a (6) bekezdésnek megfelelő ivóvízellátás és a
villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a (8), a felszíni vízrendezés a (13)
bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően
biztosítható.
6. A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi,
vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglevő épület
felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is
elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.
7. Hidegkút a Balaton vízgyűjtőjén, a 8005/1995 (KHV Ért. 22.) KHVM tájékoztatója szerint az
I. Sérülékeny környezetű vízbázisok, az I./1 Fokozottan érzékeny üzemelő vízbázis területén
fekszik, ezért a vízbázis védelmét szolgáló ágazati előírásokat és a Balaton törvényben
előírtakat be kell tartani.
8. A szennyvízekkel a környezetet, a sérülékeny vízbázist szennyezni nem szabad, ezért:
a) A vízbázisok védelme, a talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek
közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még
átmenetileg –rövid időre- sem engedélyezhető.
b) Az esetleg előforduló nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó
vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő
szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
c) A csatornahálózat kiépítéséig a szennyvizeket ellenőrzötten vízzáró medencékben
kell gyűjteni és ellenőrizni kell a szennyvíz rendszeres szippantással történő
elszállíttatásának tényét a kijelölt lerakóhelyre.
d) A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett telkeket
a közcsatornára való rákötésre (egy éven belüli határidővel) kötelezni kell.
e) A település belterületén, illetve beépítésre szánt területen építési engedély a
település közcsatorna hálózatának kiépítéséig a c) bekezdésnek megfelelően, azt
követően csak a település szennyvíz közhálózatára történő rácsatlakozásának
megoldása esetén adható.
f) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező
szennyvizeket ha :
· a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m3-t, a
közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a térség
közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan -ellenőrzöttenzárt
szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a
kijelölt lerakóhelyre szállítani, ha ezt egyéb előírás, ágazati rendelkezés nem
tiltja. Építési engedély addig nem adható, ameddig a szennyvízgyűjtő medence
szippantókocsival történő megközelítési lehetősége (a feltáró út megfelelő
kialakítása) nem biztosítható. Ha a közcsatornahálózat kiépítése a beépítésre
20
20
nem szánt területet 100 m távolságon belülig megközelíti, akkor az érintett
ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.
· a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m3-t, a közcsatorna
hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó
rendelkezésre áll, egyéb előírások nem tiltják, az illetékes ÁNTSZ és a VIZIG
hozzájárul a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben
létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés
védőtávolság igénye nem nyúlhat túl az engedélyt kérő telkén. A
tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a
befogadóhoz igazítva az illetékes VIZIG meghatároz. (amennyiben a keletkező
szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 3 m3-t, de bármelyik illetékes nem ad
hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem
engedélyezhető, ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építési
engedély nem adható!)
9. Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!)
a kibocsájtott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg
kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -
a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.
10. Közvetlen az élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által
előírt megfelelő kezelés után szabad.
11. Az önkormányzati kezelésében lévő vízfolyás partéleitől 6-6 m, a nyílt árkok karbantartására
legalább 2-2 m szélességü sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A karbantartó
számára szolgalmi jog biztosítandó.
12. Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra
hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad.
13. A település hosszútávú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezőbb
területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:
a) zárt csapadékvíz elvezető (közcsatornás, vagy burkolt-fedett árkos) rendszert kell
építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre javasolt területen. A
beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meglevő nyílt árkos felszíni
vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő
rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejüleg kell a zárt
csapadékvíz elvezetést kiépíteni. Kivételt csak falusias lakóövezeti besorolású
területen belül lehet tenni, ha az út szabályozási szélessége ezt utcafásítással együtt
is lehetővé teszi (a szabályozási szélesség meghaladja a min 16 m-t).
b) nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető
beépítésre nem szánt területen illetve beépítésre szánt területen hosszabb távon is,
de csak szilárd burkolat nélküli utcák esetén, illetve ahol azt az a) bekezdés
megengedi.
14. A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
21
21
15. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig
ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése
esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő
biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
16. 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy
a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre.
Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek
belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül
vezethető a csatorna hálózatba. "Zöld" parkoló létesítése tilos!
17. A magas talajvízállású településrészeken a terepszint alatti építkezéseknél a víz áramlás útját
nem szabad elzárni, a talaj- illetve rétegvizek továbbvezetési lehetőségét meg kell oldani.
18. Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkező
területeken, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor beépített és beépítésre szánt
területen új (nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási
hálózatot építeni, meglevő hálózat átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak
földkábeles elhelyezéssel szabad.
19. Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a
villamosenergia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási
okokból, valamint az utca fásitási lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a
közvilágitási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni,
amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
20. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során
csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
21. Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan
használatát zavarni, korlátozni nem szabad.
22. A telken belül tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem
helyezhetõek el. A berendezés a telkek elõkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb
homlokzatára szerelhetõek.
23. PB gáztartály csak föld alatti elhelyezéssel alakítható ki.
24. A földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad
kivitelezni (épület utcai homlokfalára földgázvezeték nem szerelhető).
25. Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen,
a burkolt utakkal rendelkező területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új
vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni ill. meglevő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld
alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad. A földfeletti vezetés a szilárd burkolattal
nem rendelkező utcákban egyelõre fennmarad, ezért területgazdálkodási okokból, valamint az
22
22
utca fásitási és utca-bútorozási lehetõségének a biztositására a 0,4 kV-os, a közvilágitási és a
távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
26. Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes távközlési hálózatok földfeletti vezetése
fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásitási és utca-bútorozási
lehetőségének a biztosítására a távközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamosenergia
elosztási, a közvilágitási szabadvezetékeket, légkábelokat közös egyoldali oszlopsorra kell
fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
IV. FEJEZET
AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME
23.§.
1. A táj esztétikai megjelenése érdekében a tájképet károsító épületek körül takarófásítás
szükséges.
2. A közterületeken a Helyi Önkormányzat (tulajdonosi) hozzájárulásával, a helyi hagyományok
szerint az építési hatóság engedélyezi ill. szabályozza: buszmegállók, pavilonok elhelyezését,
építését.
3. A műemlék védelem alatt álló és a szabályozási terveken védelemre javasolt épületek
állagmegőrzése, felújítása, korszerűsítése csak oly módon lehetséges, hogy homlokzat és
tömegkialakításuk ne változzon. Párkány és gerincmagasságuk, tetőhajlásszögük nem
változtatható. Nyílászáróik befoglaló mérete, aránya megtartandó.
4. A műemlék épületeknek az átalakítása, felújítása, állagmegőrzése csak az KÖH
jóváhagyásával történhet. Bontásuk csak életveszély esetén engedélyezhető.
Régészeti, történeti településszerkezet és műemlékvédelem, település
arculatának védelme, alakítása
24.§.
1. A műemléki környezet (az Országos Műemlékjegyzékben megfogalmazott lehatárolás
pontosítása) a szabályozási terv szerint – MK – lehatárolással jelölt terület.
2. A szabályozási terveken lehatárolt műemléki környezeti területen a kulturális örökség
védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv–ben és annak módosításában foglaltak szerint kell
gondoskodni.
3. A szabályozási terveken lehatárolt műemléki környezet területén és a helyi értékvédelmi
területen belül területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani és beépíteni,
bármely létesítményt elhelyezni, mindennemű építési és bontási munkát végezni csak a
műemléki szakhatóság által előírt módon és előzetes hozzájárulásával, továbbá – a vonatkozó
jogszabályokban foglaltak betartásával – a szabályozási terv alapján szabad.
4. A terek, teresedések, zöldterületek tudatosan úgy alakítandók ki hogy minden területrésznek
legyen funkciója: pihenés, idegenforgalom, tájékoztatás, a közlekedési területek és
közműsávokon túlmenően.
5. A fentieken túl értelemszerűen alkalmazni kell a Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány
23
23
javaslatait.
Műemlékek
- Katolikus templom (Fő u. 1.)
6. Hidegkút teljes közigazgatási területén a régészeti értékek védelméről gondoskodni kell.
Ennek megfelelően az TRT szabályozási tervlapján jelölésre kerültek az ismert régészeti
területek. Ezen területeken az építési tevékenység során minden esetben értesíteni kell a
régészeti hatóságot a szükséges előzetes feltárás ill. leletmentés érdekében. Az építési
tevékenységet csak ez után szabad megkezdeni és bármilyen újabb lelet előkerülésekor az
építkezés szüneteltetésével ismét értesíteni az illetékes hatóságot.
7. „Nyilvántartott régészeti lelőhelyeken az építési engedélyezési eljárások során a Kulturális
Örökségvédelmi Hivatal a kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján
szakhatóságként jár el.
8. Ha a földmunkák során váratlan régészeti emlék, lelet kerül elő, a Kövt. alapján kell eljárni.
9. A régészeti lelőhellyel érintett helyrajzi számok listája a következő:
Belterületen: hrsz: 91/ 18-23, 91/30-39, 91/55-58, 91/ 63, /65
Külterületen: a hrsz: 04/2, 04/4, 012/1, 026, 038 tervlapon jelölt területei.
Épületek, létesítmények elhelyezésekor betartandó környezeti feltételek
A levegő védelme
25.§.
(1) Levegőterhelést okozó légszennyező forrásokra az elérhető legjobb technika alapján
jogszabályban, ill. a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség egyedi eljárásának
keretében kerülnek megállapításra a kibocsátási határértékek.
(2) A közigazgatási terület az alábbi légszennyezettségi zónákba tartozik:
a) kéndioxid: F,
b) nitrogéndioxid: F,
c) szénmonoxid: F,
d) szilárd (PM10): E,
e) benzol: F,
Amennyiben a légszennyezettég mértéke a zónában a megengedett határértéknél kisebb, a
fenntartható fejlődéssel összhangban meg kell őrizni a meglévő jó állapotot.
(3) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park bővítési területe levegőtisztaság-védelmi szempontból
ökológiailag sérülékeny területként kezelendő.
(4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag a
gazdasági területeken és kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha védő övezete
lakóterületet, vegyes területet, rekreációs célú területet (különleges terület, zöldterület),
továbbá a BfNP bővítési területét nem érinti. Védelmi övezeten belül állandó, időszakos,
24
24
vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (oktatási, egészségügyi létesítmény,
tanyagazdaság lakóépülete) nem helyezhető el. A védőövezet területén levegőterhelésre
érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem termeszthető.
(5) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a belterületen nem
folytathatók. E tevékenységek folytatása külterületi gazdasági területeken, mezőgazdasági
területeken is kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha megfelelő technológiával (pl.
elszívási technológia, felületnedvesítés stb.) a légszennyező anyagok terjedés
megakadályozható.
A felszíni- és felszín alatti vizek védelme
26.§.
(1) Hidegkút a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes
feladatokról szóló Korm. rendelet szerinti „A” fokozottan érzékeny besorolású terület. A
közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák
alkalmazhatók, amelyek során jogszabályban előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg
minőségi védelméhez szükséges, az “A” fokozottan érzékeny besorolású területekre
vonatkozó határértékek teljesíthetők.
(2) A felszín alatti vizek minőségéről szóló Korm. rendelet 3.sz. mellékletében felsorolt
tevékenységek kizárólag a Korm. rendeletben előírt hatósági engedéllyel folytathatók.
(3) A közigazgatási terület „B” és „C” hidrogeológiai védőidommal érintett részén érvényesíteni
kell a vízbázisok területére vonatkozó országos érvényű követelményeket és korlátozásokat.
(4) Új beépítésre szánt terület kizárólag abban az esetben alakítható ki, ha a területen a
csatornahálózat a vízhálózat kiépítésével egyidejűleg kiépül, ill. a szennyvizek
csatornahálózatra való rákötése biztosítható.
(5) Meglévő beépítésre szánt területeken a csatornahálózat kiépítéséig új épület építésére
építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által
elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény (korszerű
csatorna-közműpótló) megléte esetén lehet. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem
engedélyezhető.
(6) A csatornahálózatba be nem kapcsolható beépítésre nem szánt területeken bármely
szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és
átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Csatornahálózatba be nem
kapcsolható mezőgazdasági területen vízöblítés nélküli űrgödrös de szigetelt árnyékszék
létesíthető.
(7) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe
nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába
vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell.
(8) Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba, ill. befogadóba abban az esetben vezethetők,
ha minőségük az ezt szabályozó jogszabályban az 1. vízminőség-védelmi területi kategóriára
(Balaton és vízgyűjtője) vonatkozó előírásoknak megfelel.
(9) Mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra)
kizárólag vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság engedélye alapján történhet.
25
25
(10) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A kisvízfolyások környezetében nem
folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a
talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen
a) a mezőgazdasági rendeltetésű területeken állattartás a vízfolyások legalább 200 m-es
körzetén belül nem folytatható, növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében
a növényvédőszer veszélyességétől függően 5-200 m-en belül nem folytatható.
(11) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli
nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
(12) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló Korm.
rendelet mellélete szerint Hidegkút nitrátérzékeny területeken mezőgazdasági tevékenységet
folytatóknak a rendelet mellékletében meghatározott előírásokat kell betartaniuk.
A termőföld védelme
27.§.
(1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől
függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen trágya,
trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.
(2) Mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel, szennyvíziszappal történő öntözése a
közigazgatási területen nem engedélyezhető.
(3) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a
termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról
gondoskodnia kell.
(4) Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított
termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék
alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás
keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.
(5) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek
területén belül biztosítható legyen.
(6) A tájkarakter védelme miatt a közigazgatási területen egy tagban 1,5 m-nél nagyobb
feltöltések, ill. bevágások, valamint 25º-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki.
Hulladékelhelyezés
28.§.
(1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti
elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre
szállíthatók.
(2) Lakó- és vegyes területen veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek kizárólag a
lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.:
fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, vegytisztító, javítószolgáltatások stb.).
(3) A gazdasági területeken keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az
elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell
26
26
gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
(4) Az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók
és nem dolgozhatók fel.
Környezeti zaj elleni védelem
29.§.
1. Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill.
engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, valamint
a közlekedésből származó környezeti zajszint akkor megfelelő, ha a zaj ellen védendő
létesítmények környezetében az erről szóló jogszabályban a lakóterületre meghatározott
határértékeket betartják. Az egyes utak mentén betartandó zajterhelési határértékeket az
útkategóriától függően a zajvédelmi rendelet tartalmazza.
Településképi és egyéb környezetvédelmi előírások
30.§.
1. A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell
elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy
azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.
2. A gazdasági és mezőgazdasági területeken robbanás és tűzveszélyes, továbbá veszélyes
anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a
vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.
Reklámhordozók, parabolaantennák elhelyezése az épületeken.
31.§.
A reklámhordozók összterülete nem haladhatja meg a nyílás nélküli homlokzatfelület
10 %-át.
1. A település teljes igazgatási területén óriásplakát (multireklám) nem helyezhető el.
4. A műemléki környezetben és az Lfm-1 övezetben a helyi utcakép védelemre javasolt Fő utcai
épületeken valamennyi utcai homlokzati árnyékoló szerkezet létesítése építési
engedélyköteles. Ilyen épületeken utcai homlokzatokon falra szerelt gépészeti berendezés és
parabola antenna nem helyezhető el.
V. FEJEZET
Építési tilalmak, korlátozások
32.§.
1. A település beépítésre nem szánt területén 3000 m2-nél kisebb telket kialakítani nem szabad.
2. A település közigazgatási területén 2500 m2-nél nagyobb összes szintterületű csarnok jellegű
épület nem létesíthető.
3. A település beépítésre nem szánt területén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek
területének 10%-át nem haladhatja meg.
4. A településen a 10 méternél keskenyebb földrészleteken - tekintet nélkül a nagyságra - épület
nem helyezhető el.
5. Közösségi zöldterületek céljára fenntartott területeket más célra felhasználni nem szabad.
27
27
6. Felvonulási épület kizárólag az építkezés időtartamára létesíthető és a használatba vétel
időpontjáig tartható fenn.
7. Törmeléket lerakni csak az arra kijelölt területen szabad.
8. Lakóterület beépíthetőségének feltétele az előzetesen megtörtént belterületbe vonás.
9. Szerelt fém kémény a település beépítésre szánt területfelhasználási egységein nem
létesíthető.
10. Az újonnan kialakítandó lakóterületek beépítése csak a Balaton törvényben előírt a
szolgáltató igazolásával bizonyított csatornázottsági feltételek teljesülése után történhet.
VI. FEJEZET
Záró rendelkezések
33. §.
Jelen rendelet 2012. április 1-jén lép hatályba.
Kihirdetéséről a helyben szokásos módon, az SZMSZ-ben meghatározottak szerint a jegyző
gondoskodik.
Jelen rendelet hatályba lépésével kiegészül a 7/2004. (IX.07.) sz. rendelete Hidegkút Helyi
Építési Szabályzatáról.
34.§.
A rendelet kihirdetéséről a körjegyző a helyben szokásos módon gondosodik.
Hidegkút, 2012. március 14.
Pénzes Erzsébet Sárközi Miklós
polgármester körjegyző
A rendelet kihirdetve: 2012. március 23.
Sárközi Miklós
körjegyző
28
28
FÜGGELLÉK:
A szabályozási előírásban és a szabályozási terven (BSZA) felsorolt helyi védettségre javasolt
épületek védelméről gondoskodni kell. Ez történhet az Országos Jegyzékbe való felvétellel
illetve a helyi védelemről szóló erre vonatkozó önkormányzati rendelet elfogadásával -
önkormányzati helyi védelemmel, melynek alapján a létesítmények és helyreállításuk terveit
településszerkezet megtartási, településképi megjelenési és műemléki szempontokból is bírálni
kell. Az elbírálásnál a területi főépítész és a műemléki szakhatóság véleményét figyelembe kell
venni.
Helyi védelmre javasolt épületek:
Fő u. 34. Fő u. 33.
Fő u. 24. Fő u. 22. Fő u. 18.
Fő u. 17. Fő u. 53. Fő u. 15.
Fő u. 14. Fő u. 55. Fő u. 58.
Fő u. 6. Fő u. 64. Hosszú u. 74.
- Mindazon lakóházak és melléképületek tartoznak ide, amelyek jellegükben a népi
épületekhez hasonlóak, ezek tömege és formája megőrzendő.
- Külön is megemlítendő a Fő utca keresztpajta sora. Ezek az épületek is részét alkotják a
település kulturális örökségének, jelen formájukban megtartandóak.