Hidegkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének

az 1/2015. (I.8.) és 2/2015. (I.29.) önkormányzati rendeletekkel módosított 

13/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelete

 Hidegkút Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hidegkút Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 44. § tekintetében az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. §(1)  Az önkormányzat megnevezése: Hidegkút Község Önkormányzata

           (2)   Az önkormányzat székhelye: 8247 Hidegkút, Fő u. 67/A.

           (3)   Az önkormányzati hivatal megnevezése:Tótvázsonyi Közös Önkormányzati Hivatal .

           (4)  Az önkormányzati hivatal székhelye: 8246 Tótvázsony, Magyar u. 101

2. §(1)  Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

           (2)   Hidegkút címere: csücskös talpú pajzs, felső világoskék mezejében fehér kútház, tetején azonos színű kereszt, két oldalán sötétzöld fenyőfa. Alsó, sötétzöld mezejében a kútház íves nyílásából fakadó háromfelé ágazó világoskék kanyargó patak. A mezőket fehér színű vonal választja el.

           (3)   Hidegkút zászlaja: széles fehér sávval szegett sötétzöld zászló, első harmadában a fenti címer fehér vonallal keretezve.

           (4)   Hidegkút pecsétje: körpecsét, közepén a fenti címer, „HIDEGKÚT KÖZSÉG PECSÉTJE” körirattal.

3. §A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A képviselők névjegyzékét a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

4. §(1)   Az önkormányzat a Képviselő-testület döntése alapján a kistérségi és települési érdekek érvényesítése céljából részt vesz az önkormányzati érdekszövetségek munkájában.

           (2)   Kistérségi és települési önkormányzati feladatok ellátása érdekében többek között együttműködik Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlésével, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésével és a térségben működő települési önkormányzatokkal, valamint kistérségi társulással.

5. §        Az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására megállapodásokat köthet.

6. §        Az önkormányzat együttműködésre törekszik a községben tevékenykedő valamennyi politikai, társadalmi szervezettel, valamint az állampolgárok önszerveződő közösségeivel.

7. §        Hidegkút Község Önkormányzata által ellátott szakfeladatokat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

8. §        A képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a polgármesterre: A polgármester

1. dönt az önkormányzatok, önkormányzati költségvetési szervek számára kiírt pályázatok benyújtásáról a költségvetési rendeletben meghatározott feladatok, beruházások, felújítások körében,
2. dönt az Önkormányzat költségvetési rendeletében pályázati alapként elkülönített céltartalék felhasználásáról,
3. dönt az önkormányzati kötelezettségvállalást – ide értve a működési költséget is – nem igénylő pályázatok benyújtásáról,
4. közútkezelői jogkörben elrendelheti a közút melletti ingatlanon, annak rendeltetésszerű használatát lényegesen nem akadályozó módon közúti jelzés, mozgatható hóvédmű elhelyezését,
5. véleményezi a szomszédos települések településszerkezeti tervét,
6. a közbeszerzési eljárást megindító és lezáró döntés kivételével, az Önkormányzat, mint ajánlatkérő nevében eljár és dönt a közbeszerzési ügyben,
7. dönt a közút forgalmi rendjének kialakításáról,
8. dönt közútkezelőként a közút nem közlekedési célú igénybevételéről,
9. dönt a képviselő-testület által jóváhagyott szerződések módosításáról abban az esetben, ha a módosítás kizárólag a tárgyévi – a költségvetési rendeletben meghatározott – ellenszolgáltatás, vagy támogatás összegének változására, vagy a fizetési kötelezettség tárgyévi ütemezésére vonatkozik,
10. dönt a pénzügyi kötelezettségvállalást nem igénylő együttműködési megállapodások jóváhagyásáról,
11. közútkezelői jogkörben dönt a – közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezései alapján – közút területén reklámhordozó elhelyezéséről.
12. dönt azon hatáskörökben, amelyeket a képviselő-testület saját rendeleteiben átruházott.

9. §        A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönt:

1. pályázat benyújtásáról, ha az Önkormányzatot terhelő kötelezettségvállalás a 5 millió forintot nem haladja meg,
2. szerződés megkötéséről, ha az Önkormányzatot terhelő kötelezettségvállalás a 5 millió forintot nem haladja meg, feltéve, ha a döntés szükségessége két, a munkatervben meghatározott képviselő-testületi ülés között merült fel, és a döntés meghozatala a következő munkatervben meghatározott képviselő-testületi ülés időpontjáig nem halasztható.

10. §(1)   A Képviselő-testület összehívására és vezetésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak. Ha a polgármester akadályoztatva van, az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladat-és hatáskörében az alpolgármester helyettesíti.

           (2)   Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg betöltetlen, vagy tartósan akadályoztatva vannak, az ülés összehívását és vezetését a legidősebb önkormányzati képviselő látja el.

           (3)   A Képviselő-testület döntése alapján más helyi önkormányzattal együttes ülést tartható.

11. §        A Képviselő-testület ülésének nyilvánosságára, valamint zárt ülés tartására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

12. §    (1)   A képviselő-testület rendes üléseit félévenként elfogadott          munkaterv alapján tartja, és évente legalább 10 alkalommal ülésezik.

           (2)   A munkatervi javaslat előkészítéséről a polgármester gondoskodik.

           (3)   A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

1. képviselőktől,
2. a jegyzőtől,
3. az önkormányzati intézmény vezetőjétől, és
4. a településen működő politikai, társadalmi és gazdasági szervektől.

           (4)   A munkaterv tartalmazza

1. azokat a döntéseket, amelyeket a Képviselő-testületnek kötelezően meg kell hozni,
2. az ülés várható időpontját,
3. a napirendi pontok címét, előadóját,
4. az előkészítésért felelős nevét,
5. a közmeghallgatások időpontját.

          (5)   A polgármester által előterjesztett munkatervi javaslat elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

           (6)   Az előterjesztés tárgyalásakor a testületet tájékoztatni kell a munkatervből kimaradt javaslatokról. A munkatervet a javaslattételre jogosultnak meg kell küldeni, és gondoskodni kell a minél szélesebb körű megismertetéséről, ennek érdekében az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni.

13. §        A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben a rendkívüli ülést köteles összehívni.

14. §    (1)   A Képviselő-testület tagjait a polgármester az ülés helyének, időpontjának, a napirendi pont tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval hívja össze.

           (2)   A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 7 nappal meg kell küldeni.

           (3)   A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és a honlapon történő megjelenítésével tájékoztatni kell.

           (4)   A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

1. a képviselőket,
2. a jegyzőt,
3. a napirendi pontok előterjesztőit és
4. akinek a jelenléte a napirendi pont kapcsán indokolt,
5. annak az önszerveződő közösségnek a képviselőjét, amely a rendelet szerint tanácskozási joggal vesz részt a Képviselő-testület ülésén.

(5) A nyilvánosság biztosítása érdekében – a zárt ülések kivételével – az állampolgárok a képviselő-testületi ülésekre azok megkezdése előtt és a testület munkájának megzavarása nélkül az ülés megkezdése után is beléphetnek.”

15. §    (1)   A meghívóval együtt lehetőség szerint az írásos előterjesztéseket is kézbesíteni kell. A 14. § (4) bekezdés c) és d) pontjában meghatározottak előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyhez jelenlétük kapcsolódik.

           (2)   A meghívót és az előterjesztéseket elektronikus úton is meg lehet küldeni.

16. §    (1)   Az írásos előterjesztés fő részei:

1. tárgy pontos meghatározása; annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e          már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született; a meghozandó        döntés indokainak bemutatása; az előkészítésben résztvevők megnevezése;
2. döntési javaslat, amely lehet rendelettervezet, vagy határozati javaslat.

           (2)   A határozati javaslat egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll; az esetlegesen alternatív döntésre előterjesztett szakértői javaslatok egymástól világosan elkülönülő megfogalmazásával, a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezésével és a reális végrehajtási határidő megjelölésével.

           (3)   A rendelettervezetet a jogalkotásról szóló törvény, és jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelet szabályainak megfelelő módon kell előkészíteni.

           (4)   A polgármester, ha döntést határozat formájában kell meghozni, a tárgyalásra kerülő ügy körülményeiből eredően kezdeményezheti a képviselő-testületnél egyszerűsített előterjesztés tárgyalását. Ebben az esetben csak – a (2) bekezdésnek megfelelő – határozati javaslatot kell készíteni.

17. §    (1)   A polgármester a határozatképesség megállapítása után számba veszi az igazoltan igazolatlanul távollevőket.

           (2)   A határozatképtelen testületi ülést 7 napon belül, ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.

           (3)   A képviselő akadályoztatását legkésőbb 24 órával az ülés előtt köteles bejelenteni a polgármesternél.

18. §    (1)   A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester a munkatervnek megfelelően tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a Képviselő-testület állapítja meg.

           (2)   A napirend kiegészítésére a polgármester és bármely képviselő javaslatot terjeszthet elő abban az esetben, ha az ügy előkészítettsége az érdemi megvitatást lehetővé teszi.

           (3)   A (2) bekezdés szerint napirendre venni javasolt ügy érdemi tárgyalásra való alkalmasságáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

           (4)   A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

                   1.       személyi ügyek,

                   2.       önkormányzati rendelet alkotása,

                   3.       határozati javaslatot is tartalmazó döntést igénylő ügyek,

                   4.        határozati javaslatot nem tartalmazó tájékoztatók, és

                   5.       kérdések, interpellációk.

19. §    (1)   A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amelyre az indítvány vonatkozott.

           (2)   A képviselő-testület egyszerű többséggel határoz arról, hogy az indítványt tárgyalni kívánja-e.

           (3)   Rendkívüli ülésen az eredeti indítványtól eltérő napirendben döntést csak akkor lehet hozni, ha az indítvány tárgyalását a képviselő-testület egyszerű többséggel meghozott döntésével támogatja.

20. §    (1)   A napirend előtt, a felszólalás tárgyának megnevezésével bármelyik képviselő felszólalhat.

           (2)   A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat.

                   A napirend előtti felszólalás kapcsán vita nem nyitható.

           (3)   A napirend előtti felszólaláshoz a polgármestert és a jegyzőt megilleti a hozzászólás joga.

21. §        A napirend tárgyalása előtt a polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.

22. §(1)   A polgármester napirendi pontonként megnyitja, irányítja, összefoglalja és lezárja a vitát.

           (2)   A vitát megelőzően a képviselők és a napirendi ponthoz tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek az előterjesztőhöz.

           (3)   A napirendi pont előterjesztőjét megilleti a zárszó joga is.

23. §(1)   A hozzászólók sorrendjét - a jelentkezés sorrendjét figyelembe véve - a polgármester határozza meg.

           (2)   A tárgyalt napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül szót kérhet és javaslatot tehet. A javaslat alapján a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel hoz döntést.

24. §        Az ülés hallgatósága köréből az előterjesztőhöz kérdést az intézhet, vagy a vitában az a személy szólhat egy alkalommal, akinek ezt a lehetőséget a polgármester javaslatára a Képviselő-testület egyszerű többséggel megszavazza.

25. §(1)   Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

           (2)   Ismételt felszólítás után a polgármester megvonja a szót.

                   Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

26. §(1)   A polgármester a vitát lezárja, ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs.

           (2)   Az előterjesztőnek vagy bármelyik képviselőnek a vita lezárására irányuló javaslatáról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

27. §(1)   A napirendi pontok megtárgyalása után a képviselők kérdéseket tehetnek fel és gyakorolhatják interpellációs jogukat.

           (2)   A kérdés és az interpelláció tárgyát már az ülést megelőzően be lehet nyújtani, ez esetben a polgármester az ülés kezdetén, a napirend elfogadását követően közli a képviselők által már benyújtott kérdések, interpellációk tárgyát.

           (3)   A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdezőnek nem kell nyilatkoznia, és a képviselő-testület sem dönt a válasz elfogadásáról.

           (4)   Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik, és külön határoz erről a Képviselő-testület. Határozatában a Képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet.

           (5)   Ha a kérdésre, interpellációra 15 napon belül írásban történik a válaszadás, ezt a választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.

28. §    (1)   Ha valamely képviselő a Szervezeti és Működési Szabályzatnak (továbbiakban: Szabályzatnak) a tanácskozási rendre vonatkozó szabályait megszegi, vagy felszólalása során a testület tekintélyét, illetve valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, akkor a polgármester rendre utasítja.

           (2)   A polgármester rendre utasítása ellen felszólalni, vagy azzal vitába szállni nem lehet.

           (3)   Ha a Képviselő-testület ülésének rendjét a hallgatóság soraiból zavarják, akkor a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, akkor az egész hallgatóságot figyelmezteti a polgármester, s felhívja a rendet sértő magatartás abbahagyására.

           (4)   Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha a polgármester nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad, és polgármesteri összehívásra folytatódik.

29. §    (1)   A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, a döntésből történő kizárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

           (2)   Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és az köztudomású, vagy a Képviselő-testület azt megállapítja, a Képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő a törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.

30. §    (1)   A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

           (2)   A határozathozatalnál külön meg kell jelölni, ha a végrehajtásról a Képviselő-testületnek jelentést kell tenni.

                   (3)     Az ülés elnöke a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét döntési javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványról, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról dönt a testület.

31. §    (1)   Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon kívül:

1.          Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv elfogadásához, és
2.          a gazdasági program és a költségvetési beszámoló elfogadásához.

32. §    (1)   A Képviselő-testület ülésén a nyílt szavazás történhet

1. kézfelemeléssel, vagy

                   b)      név szerint, szóbeli akaratnyilvánítással.        .

           (2)   Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott eseten kívül bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt név szerinti szavazás elrendeléséről.

           (3)   A név szerinti szavazás esetén a jegyző vagy a jegyző megbízottja (továbbiakban: jegyző) ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.

33. §    (1)   A Képviselő-testület ülésén titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

                   a)      a polgármester,

                   b)      bármely képviselő és

                   c)      a jegyző.

           (2)   A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.

           (3)   Titkos szavazásnál három képviselő szavazatszámláló bizottságként jár el.

34. §        A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

35. §        A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

1. a szavazás helyét és napját,
2. kezdetét és végét,
3. a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
4. a szavazás során felmerült körülményeket,
5. a szavazás során tett megállapításait, és
6. a szavazás eredményét.

36. §        A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője aláírják.

37. §        A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - jelentést tesz.

38. §    (1)   A Képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot, önkormányzati rendeletet alkothat az Alaptörvényben meghatározott esetben.

           (2)   Az önkormányzati rendeletalkotás kezdeményezésére jogosult:

1. a polgármester,
2. bármelyik képviselő, és
3. a jegyző.

           (3)   A Képviselő-testület a következő ülésén dönt az önkormányzati rendeletalkotásra irányuló kezdeményezésről, kijelöli az előkészítésért felelős személyt.

39. §    (1)   Az önkormányzati rendelet alkotása kezdeményezhető a rendelettervezet benyújtásával is. Ebben az esetben a Képviselő-testület külön nem hoz döntést a kezdeményezésről.

           (2)   Az önkormányzati rendelet tervezetét, és a tervezethez a módosító indítványt a polgármesterhez kell benyújtani.

           (3)   A polgármester gondoskodik a tervezetnek a képviselőkhöz történő eljuttatásáról, a pártok és társadalmi szervezetek, valamint a lakosság általi megtekinthetőségéről.    

40. §        Ha az önkormányzati rendelettervezet ugyanazon rendelkezéséhez több módosító javaslat érkezett, akkor a szavazás során a módosító indítványokról a módosító indítványok benyújtásának sorrendjében kell szavazni.

41. §        Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. Az önkormányzati rendeletek kihirdetésük napjától kezdődően elérhetőek az önkormányzat honlapján.

42. §    (1)   A jegyzőkönyv tartalmazza a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon kívül:

1. a testületi ülés jellegét, kezdetét és végét,
2. az előre bejelentett távolmaradó képviselők nevét,
3. az elfogadott napirendi pontok előterjesztőit,
4. a napirend előtti felszólalásokat,
5. a képviselő-testület ülésén történt eseményeket,
6.    a polgármester intézkedéseit.

           (2)   A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

1. a meghívót,
2. az írásos előterjesztéseket, kérdést, interpellációt, ha írásban nyújtották be,
3. jelenléti ívet,
4. titkos szavazási jegyzőkönyvet,
5. a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét, ha az ülést megelőzően írásban benyújtotta.

           (3)   A Képviselő-testület nyilvános ülése jegyzőkönyvének egy példányát a Községi Könyvtárnak meg kell küldeni.

43. §    (1)   Az önkormányzati rendeletek nyilvántartása tartalmazza:

1. az önkormányzati rendeletek címét és számát,
2. megalkotásának, és kihirdetésének időpontját,
3. hatályba lépés időpontját, és

d) az esetleges későbbi módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát és a változás időpontját.

           (2)   A határozatok nyilvántartása tartalmazza:

1. az előterjesztő megnevezését,
2. az előterjesztés címét,
3. a határozat címét, számát és meghozatalának időpontját,
4. a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezését,
5. a végrehajtás határidejét,
6. utalást arra, hogy a végrehajtásról jelentéstételei kötelezettség terheli a     felelőst.

44. §    (1)   A Képviselő-testület létrehozza a Vagyonellenőrző Bizottságot, amely 3 tagból áll. A rendelet 2. függeléke tartalmazza a bizottság tagjainak nevét.

           (2) A Képviselő-testület esetenkénti feladatokra, általa meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

45. §        Az egyes vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről szóló törvény rendelkezései alapján az önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek.

46. §    (1)   A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

           (2)   A polgármester önkormányzati és államigazgatási feladatainak, hatásköreinek ellátására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

           (3)  A polgármesternek a közös önkormányzati hivatali - az önkormányzati döntések előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos - tevékenység meghatározásával, a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyek, hatósági jogkörök ellátásával összefüggő jogaira és kötelezettségeire Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

           (4)  A polgármester a költségvetési szervek vezetői esetében az egyéb munkáltatói jogokat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően gyakorolja.

           (5)  A polgármester a település polgárainak közvetlen kapcsolattartása érdekében fogadónapot tart, melyet a rendelet 2. melléklete tartalmaz.

47. §    (1)   A Képviselő-testület saját tagjai sorából egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

           (2)   Az alpolgármester tevékenységét a polgármester utasításai szerint végzi.

48. §    (1)   A települési képviselőnek a Képviselő-testület munkájában való részvételére a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

           (2)   A települési képviselő önkormányzati ügyekben felvilágosítás kérésével kapcsolatos jogosítványaira a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

           (3)   A települési képviselő bizottsági ülésen tanácskozási joggal való részvételére, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalásával kapcsolatos javaslattételi jogosultságára a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

           (4)   A települési képviselő – az önkormányzat bizottsága vagy a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntésének felülvizsgálata kezdeményezésére irányuló – jogosultságára a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

           (5)   A települési képviselőnek a képviselői munkájához szükséges tájékoztatással, ügyviteli közreműködéssel, közérdekű ügyben a közös önkormányzati hivatalnál intézkedés kezdeményezésével kapcsolatos jogosultságára a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezdései az irányadóak.

           (6)   A települési képviselő fogadóórát tarthat.

49. §    (1)   A jegyzőnek

1. a közös önkormányzati hivatal vezetésével,
2. az önkormányzat működésével összefüggő feladatok ellátásával,
3. a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjének szabályozásával,
4. a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőit érintő munkáltatói jogok gyakorlásával,
5. a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítésével,
6. a hatáskörébe utalt ügyekben való döntéssel kapcsolatos jogosítványaira és kötelezettségeire Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

           (2)   A jegyzőnek a bizottsági ülésen, a Képviselő-testület ülésén történő részvételével kapcsolatos jogosultságára, a Képviselő-testület, a bizottság, a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

50. §        A helyi népszavazást külön önkormányzati rendelet szabályozza.

51. §(1)   A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok számára a közvetlen tájékoztatásra és a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra, közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

           (2)   Lakossági fórum a falugyűlés.

           (3)   A falugyűlés összehívását kezdeményezhetik:

1. a képviselő,
2. a képviselő-testület,
3. a polgármester, és
4. a községben működő pártok és társadalmi szervezetek.

52. §    (1)   A közmeghallgatást, annak időpontját megelőzően legalább 15 nappal az önkormányzat hirdetőtábláján meg kell hirdetni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

           (2)   A közmeghallgatásra Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

           (3)   Ha a közmeghallgatáson felmerült kérdések, javaslatok száma lehetővé teszi, a polgármester a kérdések, javaslatok felett részletes vitát nyithat. Nagyszámú, vagy bonyolultabb vizsgálatot igénylő ügy esetén csak válaszadásra van lehetőség.

           (4)   A közmeghallgatáson a felmerült kérdésre a polgármester vagy a jegyző érdemi választ adhat. Bonyolultabb ügy vizsgálatával a képviselő-testület megbízza a polgármestert.

           (5)   A vizsgálat során tett megállapításokról, a közbenső vagy érdemi intézkedésről a polgármester a képviselő-testületet és a javaslattevőt tájékoztatja.

53. §        A település életében meghatározó jelentőségű közügyekben a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell az intézkedésről vagy annak eredményéről.

54. §   ^[1]    „A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása - legalább 3 heti - esetén a jegyzői feladatokat az igazgatási ügyintéző látja el, akinek feladatkörébe tartozik a képviselő-testületi ülések előkészítésével, a hozott döntések végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív és információs tevékenység.” .

55. §    (1)   A rendelet mellékletei:

1. 1. melléklet: az önkormányzat által ellátott szakfeladatok,                               
2. 2. melléklet: a polgármester fogadónapja,

           (2)   A rendelet függelékei:                    

1. 1. függelék: képviselők névjegyzéke,
2. 2. függelék: Vagyonellenőrző Bizottság tagjai.

56. §    (1)   Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

           (2)   Hatályát veszti a Hidegkút Község Önkormányzat Képviselő-testület 2/2007.(VI. 30.) rendelete az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

Záradék:

A rendelet 2013. november 30. napján lép hatályba.

A rendeletet kihirdetem:

Veszprém, 2013. november 29.