Hidegkút Község Önkormányzatának  Képviselő-testülete a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségi szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138.§ (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 3.§ (1) bekezdése tekintetében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5.§ (2)bekezdésében  kapott felhatalmazás alapján, a 7.§ (2)-(3) bekezdése, 8.§ (2)-(5) bekezdése, 12.§-a tekintetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109.§ (4) bekezdésében  kapott felhatalmazás alapján,18.§-a tekintetében az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV.törvény 97.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§   (1)   A rendelet szabályait kell alkalmazni Hidegkút Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, vagy tulajdonába kerülő

a)  ingatlan és ingó vagyonra, immateriális javakra, valamint ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra,  

b)  értékpapírokra, a non-profit gazdasági társaságban és gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre,

       c) követelésekre.

(2)   A rendelet szabályait kell alkalmazni az (1) bekezdés a)- b) pontjában meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, hasznosítására, megterhelésére, gazdasági társaságba, non-profit gazdasági társaságba történő apportálására.  

(3)   A rendelet szabályait kell alkalmazni az Önkormányzat részéről vagyontárgyak megszerzésére is, kivéve, ha a vagyontárgy megszerzése a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozik. A rendelet szabályait kell alkalmazni az Önkormányzat részéről vagyoni értékű jogok megszerzésére is

2.§  (1)   A rendelet alkalmazása szempontjából:

1. Ajánlattevő: bármely belföldi vagy külföldi természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, előzőek pályázati vagy más célból létrehozott közössége.
2.   Átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló törvény általános rendelkezései körében meghatározott szervezet.
3.   Dolog: a Polgári Törvénykönyv szerinti minden olyan birtokba vehető dolog, amely tulajdonjog tárgya lehet.
4.   Értékhatár: a rendelet alkalmazása során az „értékhatár” kifejezés nettó értékhatárt jelent, kivéve a költségvetési törvényben meghatározott, versenyeztetési eljárás szempontjából irányadó értékhatár.
5. Érték: a rendelet értelmében az érték kifejezés nettó értéket jelent, kivéve a költségvetési törvényben meghatározott, versenyeztetési eljárás szempontjából irányadó érték.
6. Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.
7. Forgalomképtelenség: a rendelet alkalmazása során a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
8. Helyi közút: a rendelet alkalmazása során a közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
9. Ingatlan: a rendelet alkalmazása során az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
10. Ingó vagyontárgy: az ingatlannak és portfolió vagyonnak nem minősülő dolog.
11. Jogszabályon alapuló használati jog: az önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabályban meghatározott használati jog, vagy ingatlanra közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára alapított szolgalom, vagy más használati jog.
12. Korlátozott forgalomképesség: a rendelet alkalmazása során a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
13. Portfolió vagyon: társasági tagsági jogot megtestesítő tartós részesedések (részvények, üzletrészek), egyéb értékpapírok.
14. Törzsvagyon: a rendelet alkalmazása során a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
15. Vagyoni értékű jog: a tulajdonjogon kívüli korlátolt dologi jogok, polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.
16. Vagyontárgy hasznosítása: a rendelet alkalmazása során a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2)   A rendelet alkalmazása során a tulajdonosi jogok gyakorlása az államigazgatási, vagy bírósági eljárás megindításának jogát, valamint a tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó nyilatkozat megtételét is magában foglalja,.

3.§ (1)   Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe tartozik a rendelet 1. mellékletében meghatározott önkormányzati tulajdonú vagyontárgy.

         (2 ) Ha a vagyontárgy rendeltetési célja megváltozik és a törzsvagyoni minősítés fenntartása az adott vagyontárgy vonatkozásában a továbbiakban nem indokolt, a Képviselő-testület a vagyontárgy törzsvagyoni minősítését üzleti vagyoni minősítésre változtathatja, feltéve, ha jogszabály eltérést nem engedő rendelkezése az átminősítést nem tiltja.

(3)   Jogutód nélkül vagy jogutódlással megszűnő költségvetési szervtől, gazdasági társaságtól vagy non-profit gazdasági társaságtól az Önkormányzat birtokába visszakerülő vagyon tekintetében az egyes vagyontárgyakat minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az önkormányzat törzsvagyonába vagy üzleti vagyoni körbe kerül besorolásra. A vagyon besorolásáról a Képviselő-testület dönt.

              (4)   A forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon felsorolását a        rendelet 1. függeléke tartalmazza.

4.§  (1)   A gazdasági társaság, non-profit gazdasági társaság vezetője, az alapítványkezelő szervezete köteles a szervezet használatában lévő önkormányzati vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására, leltározására, adatszolgáltatásra. Vagyonkimutatásukat minden tárgyévet követő év január 31. napjáig megküldik a jegyző részére.

     (2)   Az önkormányzati vagyonleltárt - a zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet előterjesztésével egyidejűleg - összesített adatokkal a képviselő-testületnek be kell mutatni, melyben szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

5.§ A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosításának előkészítésére megbízást adhat. A megbízott a szerződéssel összhangban, a tulajdonos nevében eseti vagy általános meghatalmazás alapján gyakorolhatja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat, és a szerződésnek megfelelően teljesíti a tulajdonosi kötelezettségeket.

6.§ (1)   Amennyiben az önkormányzat közfeladat ellátására gazdasági társaságot, non-profit gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, az önkormányzat, illetve több önkormányzat részvétele esetén az önkormányzatok többségi befolyással kell, hogy rendelkezzenek 

       (2)   Az önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaság, non-profit gazdasági társaság esetében – ha törvény eltérést nem engedő szabálya máshogy nem rendelkezik – a tulajdonosi jogkör gyakorlója a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy.  

       (3)   A tulajdonosi jogkör gyakorlója az alapszabályban meghatározott minősített többségű szavazati arányt igénylő kérdésekben a képviselő-testület véleményének kikérése után dönt.

       (4)   Az önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság nevében történő feltüntetéséhez nem járul hozzá.

7.§ (1)   Az Önkormányzat vagyonára - a nemzeti vagyonról szóló törvényben és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott szabályok szerint - vagyonkezelői jogot lehet alapítani. A vagyonkezelői jog a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott módon keletkezik. Vagyonkezelési szerződés csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott vagyonkezelő szervezettel köthető.

       (2)   Meghatározott vagyontárgy vagyonkezelésbe adása esetén a szerződés megkötését megelőzően a vagyonkezelői jog ellenértéke a rendelet 2. mellékletében kerül meghatározásra.

       (3)   Vagyonkezelői jog ingyenes átengedésre a következő esetekben kerülhet sor:

a)  a megszűnt költségvetési szerv használatában volt ingó és ingatlan vagyontárgyak használatának biztosítása érdekében azzal a természetes személlyel, átlátható szervezetnek minősülő jogi személlyel, jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal, non-profit gazdasági társasággal, aki/amely az Önkormányzattal kötött megállapodásban részben vagy egészben átvállalja azon közfeladat ellátását, amely korábban a megszűnt költségvetési szerv feladatkörét képezte,

b)  az Önkormányzat tulajdonát képező ingó vagy ingatlan vagyontárgyak használatának biztosítása érdekében azzal a természetes személlyel, átlátható szervezetnek minősülő jogi személlyel, jogi személyiség nélküli gazdasággal, non-profit gazdasági társasággal, aki/amely magasabb szintű jogszabály által az Önkormányzat részére kötelezően megállapított feladat ellátásáról az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján gondoskodik, amennyiben a vagyontárgy használata a feladat ellátásához szükséges.

(4)   Védett természeti területek és értékek, az erdők, véderdők, a műemlékingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak, valamint történeti (régészeti) emlékek tekintetében a vagyonkezelői jog létesítése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott szabályok szerint lehetséges.

(5)   Önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre vagyonkezelői jog létesítése és gyakorlása Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint lehetséges.

8.§  (1)   A vagyonkezelő jogaira és kötelezettségeire a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2)   A vagyonkezelő - a vagyonkezelési szerződés keretei között - jogosult a vagyontárgy birtoklására, használatára, hasznai szedésére.

(3)   A vagyonkezelő köteles:

a)  viselni a vagyonhoz kapcsolódó közterheket, teljesíteni az államháztartás alrendszereivel szemben fennálló, a vagyonhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségeket

b) a vagyonnal összefüggésben teljesíteni a számvitelről szóló hatályos törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget

c) teljesíteni a vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget

d) elszámolni a vagyonnal,

e)  teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, vagy jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket

(4)   A vagyonkezelő köteles gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról.

(5)   A vagyonkezelő a vagyonkezelése alatt álló vagyonnal – figyelembe véve (1)-(2) bekezdés szabályait – az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért az Önkormányzatnak a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.

9.§  (1)   A vagyonkezelői jog megszűnik:

a) a határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,

b)  azon közszolgáltatási szerződés megszűnésével, mely szerződésre tekintettel a vagyonkezelői jog alapítása történt,

c) a szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetésével,

d) a szerződés felmondásával,

e) a kezelt vagyontárgy megsemmisülésével,

f) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével,

g) a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén,

h) a törvény erejénél fogva megszűnik a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott esetben.

(2)   A felmondási idő:

a) rendes felmondás esetén 6 hónap

b)  rendkívüli felmondás esetén 1 hónap.

10.§ Az Önkormányzat a vagyonkezelési szerződést rendkívüli, vagy azonnali felmondással Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetben szüntetheti meg.

11.§ (1)   Amennyiben a vagyonkezelési szerződés több vagyontárgyra vonatkozik, a vagyonkezelői jog 9.§ (1) a), c) és g) pontjai és (2) bekezdés a) pontja szerinti megszűnése részlegesen is történhet. Ilyen esetben a szerződés megszűnéssel, vagy felmondással nem érintett részei változatlan tartalommal hatályban maradnak.

(2)   A vagyonkezelési szerződésben ki kell kötni, hogy amennyiben a vagyonkezelő a jogszabályban előírt felújítási, karbantartási vagy állagmegóvási munkákat az Önkormányzat írásbeli felszólítása ellenére – a felszólítás kézhezvételét követő 120 napon belül – nem kezdi, meg vagy a felszólításban megjelölt határidőig nem fejezi be, vagyonkezelői joga megszűnik.

(3)   A vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint köteles gondoskodni.

12.§ (1)   A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatával, működtetésével kapcsolatos bevételeiről, közvetlen költségeiről és ráfordításairól Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott nyilvántartást köteles vezetni.

(2)   A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott adattartalommal, gyakorisággal, az abban előírt módon és formában köteles adatot szolgáltatni az általa kezelt vagyon változásáról.

(3)   A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés tartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot, ha

a)    ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indul

b)    végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszűntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre kerül sor

c)    köztartozása több mint 3 hónapja lejárttá vált

(4)   Az Önkormányzat megbízásából a tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosult:

a)    a vagyonkezelés alatt álló vagyonba tartozó ingatlanba, annak helyiségeibe belépni

b)    az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön az adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, vagy tanúsítványt készíttetni

c)    a vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni

13.§ A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési tartalmi kellékeken kívül – figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó közfeladatot – tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a)    a vagyonkezelő adatait,

b)    a vagyonkezeléssel érintett vagyonkör pontos megjelölését,

c)    a vagyonkezeléssel érintett vagyontárgyak értékének megjelölését,

d)    a vagyonkezeléssel kapcsolatos esetleges korlátozások pontos megjelölését,

e)    azt a közszolgáltatási feladatot, amelyre tekintettel a vagyonkezelői jog alapítása történik,

f)     a vagyonkezelésbe adott vagyontárggyal kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, vagy a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolási kötelezettség tartalmát,

g)    ingatlan esetében a környezetkárosítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért.

14.§ (1)   Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgy elidegenítése, hasznosítása, hasznosítási jogának átengedése:

a) ingatlan esetében amennyiben az érték a  20.000.000 Ft-ot meghaladja, versenyeztetési eljárás alapján az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére,

b) ingatlan kivételével az 1.§ (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott vagyoni elemek esetében, amennyiben az érték a 3.000.000.-Ft meghaladja versenyeztetési eljárás alapján az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére történhet.

       (2)   Az (1) bekezdésben meghatározott érték alatt a vagyontárgy elidegenítése, hasznosítása, hasznosítási jogának átengedése versenyeztetési eljárás alkalmazásával, vagy versenyeztetési eljárás nélkül történhet. A versenyeztetési eljárás a legmagasabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálható el.

       (3)   A versenyeztetési eljárás lehet nyilvános vagy zártkörű.

(4)   A nyilvános versenyeztetési eljárás formája a nyilvános pályázat.

(5)   A zártkörű versenyeztetési eljárás formái:

1. zártkörű pályázat,
2. meghívásos pályázat.
   

15.§   A vagyontárgy értéke megállapításának módja:

a)    ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy jellemző tulajdonságaiban a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára,

b)    a tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális tőzsdei ár,

c)    a tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár,

d)    ingatlanok 14.§ (1) bekezdés a) pontja alapján történő értékesítése, a hasznosítás jogának átengedése, vagy ingatlanok megterhelése esetében ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték, egy évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

e)    ingatlannak 14.§ (2) bekezdés alapján – versenyeztetési eljárással – történő, vagy versenyeztetési eljárás nélküli értékesítése,

       ingatlan hasznosítása, hasznosítási jogának átengedése esetén az ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartásban meghatározott érték alapján.

(2)   Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(3)   Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

.

16. §       (1 )        A képviselő-testület hoz döntést az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy

értékesítésre történő kijelöléséről.,

       (2)   Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy értéke alapján - a rendelet szabályait figyelembe- a tulajdonosi jogkör gyakorlására jogosult (képviselő-testület, polgármester) hoz döntést:

a) a hasznosítási, értékesítési feltételek meghatározásáról, és

b) a versenyeztetési eljárásról, vagy a versenyeztetési eljárás mellőzéséről.

       (3)   A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a tulajdonosi jogkör gyakorlója a szerződésben foglaltak teljesítését figyelemmel kíséri.

17.§ Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadóak. 

18.§ Önkormányzati követelésről részben vagy egészben lemondani a következő esetekben lehet:

a)         a csődeljárásban, a törvényben meghatározott egyezség megkötése során,

b)        felszámolási eljárás során:

ba) ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem        térül meg,

bb)      a törvényben meghatározott egyezség megkötése során,

c)    szerződésből fakadó követelés esetében a Polgári Törvénykönyvben meghatározott      egyezség keretében,

d)    bírósági vagy közigazgatási végrehajtási eljárás során, vagy szabálysértési eljárás során, ha a követelés nem, vagy csak részben térült meg, és a követelés megtérülése nem várható,

e)    ha a követelés csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,

19.§ Az önkormányzat javára történő ajándékozás elfogadásáról

a)    ingatlan kivételével 1.000 000 Ft-ot meg nem haladó érték alatt a polgármester átruházott hatáskörben,

b )   ingatlan esetében , és egyébként 1.000 000 Ft-ot meghaladó érték felett a képviselő testület hoz döntést.

20.§ A képviselő-testület hatáskörébe tartozik értékhatártól függetlenül:

a)    ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,

b)    az Önkormányzat gazdasági,- vagy non-profit gazdasági társaságban fennálló           részesedésének értékesítésre történő kijelölése,

c)    üzletrész vásárlása vagy nem pénzbeli hozzájárulás biztosítása, gazdasági, vagy non-profit gazdasági társaság alapítása,

d)    kötvény, váltó kibocsátása vagy elfogadása, értékpapír vásárlása,

e)    hitel felvétele, továbbá annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,

f)     kezesség vállalása,

g)    törzsvagyon körének meghatározása,

h)    osztott tulajdon létesítése,

i)     vagyonkezelői jog létesítése,

j)     törzsvagyonra nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak szerint teherjog létesítése,

k)    vagyontárgy értékesítésre történő kijelölése.

21.§ A képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a)    200.000.-Ft értékhatár feletti vagyontárgy vásárlása, cseréje, értékesítése, kivéve, ha a rendelet másképp rendelkezik,

b)    200.000.-Ft értékhatár feletti vagyontárgy hasznosítása, használatának, vagy a hasznosítás jogának átengedése, biztosítékul adása, egyéb módon való megterhelése-feltéve, ha a nemzeti vagyonról szóló törvény azt nem zárja ki-,

c)    behajthatatlan követelések törlése, követelés elengedése 50.000.-Ft értékhatár felett.

22.§ A polgármester hatáskörébe tartozik

a)    a képviselő-testület által értékesítésre kijelölt, 200.000.-Ft értékhatár alatti vagyontárgy értékesítése,

b)    200.000.-Ft értékhatár alatti vagyontárgy hasznosítása, használatának, vagy hasznosítási jogának átengedése, biztosítékul adása, egyéb módon történő megterhelése, - feltéve, ha a nemzeti vagyonról szóló törvény azt nem zárja ki -,

c)    a képviselő-testület által megállapított áron - értékhatártól függetlenül - építési telek értékesítése,

d)    ingatlan kivételével 1.000.000.-Ft értékhatár alatt, ellenérték nélkül felajánlott vagyontárgy elfogadása,

e)    üzleti vagyoni körbe tartozó vagyontárgy - egy évet meg nem haladó - határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása,

f)     a behajthatatlan követelések törlése, elengedése 50.000.-Ft értékhatár alatt,

g)    vagyongazdálkodással kapcsolatosan azon döntések meghozatala, amelyek jogszabály eltérést nem engedő rendelkezés, vagy a rendelet szabályai szerint nem tartoznak a képviselő-testület hatáskörébe.

23.§   A tulajdonosi jogkör gyakorlója a versenyeztetési eljárás lebonyolítására a Polgármesteri Hivatal feladatköre szerint érintett szervezeti egységét, vagy megbízási szerződés alapján az önkormányzati vagyon értékesítésének, hasznosításának előkészítésével megbízott szervezetet hatalmazhatja fel.

24.§     (1)   A vagyonértékesítéssel, hasznosítással kapcsolatos pályázat kiírása pályázati felhívás közzétételével történik. A pályázati felhívás tartalmazza:

1.  a pályázati eljárást lebonyolító szerv nevét, hivatali helyiségének címét, telefonszámát, egyéb elérhetőségét,

2. a pályázati eljárás útján értékesítendő, vagy hasznosítandó vagyontárgy megjelölését, így különösen: helyrajzi szám, a művelési ág, vagy művelés alól kivett terület ingatlan-nyilvántartási megnevezése, az ingatlan fekvésének helye - belterületen utca, házszám, közismert azonosító elnevezés - tartozékok, jellemző sajátosságok, tulajdoni hányad,

3.  a dolog kiinduló vételárát, hasznosítás esetén a fizetendő legalacsonyabb ellenértéket,

4.  az ajánlat benyújtásának módját, helyét, idejét.

 (2) A pályázati feltételeket teljes körűen a pályázati dokumentáció tartalmazza:

1.  a pályázati eljárást lebonyolító szerv nevét, hivatali helyiségének címét, telefonszámát, egyéb elérhetőségét,

2. a pályázati eljárás útján értékesítendő, vagy hasznosítandó vagyontárgy megjelölését, így különösen: helyrajzi szám, a művelési ág, vagy művelés alól kivett terület ingatlan-nyilvántartási megnevezése, az ingatlan fekvésének helye - belterületen utca, házszám, közismert azonosító elnevezés - tartozékok, jellemző sajátosságok, tulajdoni hányad, valamint megtekintésének helyét és idejét,

3.  a dolog kiinduló vételárát, hasznosítás esetén fizetendő legalacsonyabb ellenértéket,

4. célhoz kötött értékesítés, hasznosítás esetén a megvalósítani kívánt cél megjelölését, az ezzel kapcsolatos egyéb szerződési feltételeket,

5.  előbérleti, elő-haszonbérleti jog fennállását, egyéb hasznosítási korlátozást, értékesítés esetén a Magyar Állam, más jogosult elővásárlási jogának fennállását,

6.  a fizetés módjára, valamint a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat,

7.  az ajánlati biztosíték mértékét és befizetésének módját,

8.  az ajánlati kötöttség időtartamát, vagy az annak esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírásokat,

9.  a pályázat elbírálása során alkalmazandó értékelési szempontokat és a - tulajdonosi jogkör gyakorlója által meghatározott - pontozásos vagy egyéb értékelési rendszert,

10.   az Önkormányzat azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa,

11.   az Önkormányzat azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő szerződéskötéskor történő elállása esetén jogosult a szerződést a pályázat soron következő helyezettjével megkötni,

12.   az ajánlat benyújtásának módját, helyét, idejét,

13.   az ajánlat felbontásának helyét és időpontját, továbbá azt a tájékoztatást, hogy a felbontási eljáráson az ajánlattevők személyesen, vagy meghatalmazottjuk útján vehetnek részt,

14.   a pályázat elbírálásának módját: a legmagasabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat alapján történik a pályázat elbírálása,

15.   figyelemfelhívást arra vonatkozóan, hogy a szerződés megkötése csak természetes személlyel, vagy a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezettel köthető,

16.   figyelemfelhívást arra vonatkozóan, ha a pályázó nem természetes személy és abban a kérdésben, hogy átlátható szervezetnek minősül, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, a létrejött szerződés a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint semmisnek kell tekintetni.

25.§ (1)   A pályázati felhívást ki kell függeszteni az Önkormányzat hirdetőtáblájára. A pályázati dokumentációt meg kell jelentetni az Önkormányzat honlapján, és a versenyeztetési eljárást lefolytató szervezet honlapján.

(2)   A pályázati ajánlatok benyújtására vonatkozó határidőt a pályázati felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás utolsó alkalommal történő megjelenése és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között a minimális időtartam 10 nap legyen.

(3)   Mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok haszonbérbe adása, bérbeadása, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása, ingó vagyontárgy értékesítése, vagy hasznosítása esetén a pályázati ajánlatok benyújtására vonatkozó határidőt úgy kell meghatározni, hogy a felhívás utolsó alkalommal történő megjelenése és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között a minimális időtartam 5 nap legyen.

 26.§ (1) Zártkörű pályázati eljárás lefolytatása esetén:

a)  a pályázati felhívást egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon kell megküldeni legalább három egymástól független, a tulajdonosi jogkör gyakorlója által meghatározott potenciális ajánlattevőnek,

b)  a pályázati felhívás és dokumentáció tartalmára vonatkozóan a nyílt pályázati eljárás során összeállításra kerülő felhívás és dokumentáció tartalmára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2)   A pályázati dokumentációt az (1) bekezdés a) pontja szerinti személy, vagy szervezet a versenyeztetési eljárás lefolytatásával megbízott szervnél veheti át

27.§ (1)   Az ajánlattevők ajánlataikat cégjelzés nélküli, zárt borítékban – minden oldalon eredetiben cégszerű aláírással, magánszemélyeknél eredeti aláírással, vagy a meghatalmazott aláírásával ellátva – az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőben, és megadott helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel, személyesen vagy meghatalmazott útján nyújthatják be.

(2)   Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal – ingatlan adásvételére vonatkozó meghatalmazás esetén közokirattal vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirattal – igazolni képviseleti jogosultságát, vagy annak mértékét.

(3)   Egy ajánlattevő csak egy ajánlatot tehet, vagy egy pályázaton csak egy ajánlattételben vehet részt akár önállóan, akár konzorcium tagjaként,

(4)   Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő nyilatkozatát minimálisan:

a)    a pályázati kiírás szerinti feltételek elfogadására,

b)    az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,

c)    a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére vonatkozóan,

(5)   Nem természetes személy ajánlattevő esetén csatolni kell a cégszerűen aláírt okiratban tett nyilatkozatát, mely szerint a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak szerint átlátható szervezetnek minősül.

(6)   Ha a pályázati kiírás biztosítékadási kötelezettséget tartalmaz, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott meghatározott formában és módon rendelkezésre bocsátotta.

28.§ (1)   A pályáztató ajánlati kötöttsége - ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik - akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

(2)   A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha ezen időponton belül a pályázat nyertesével szerződéskötésre kerül sor, a pályázati felhívás visszavonásra kerül, vagy a pályázatot a tulajdonosi jogkör gyakorlója eredménytelennek nyilvánítja.

29.§ Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati kiírásban és a jogszabályokban foglaltaknak. Az érvénytelen pályázatot benyújtó ajánlattevő a pályázati eljárásban, vagy annak további szakaszában nem vehet részt.

30.§ Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól ajánlata kidolgozásáért. A pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek - az ajánlat érvényességétől, vagy eredményességétől függetlenül - az ajánlattevőt terhelik.

31.§ (1)   A pályázati eljárás lebonyolítója a meghirdetett bontási helyen az ajánlatot tartalmazó zárt borítékot felbontja és ismerteti az ajánlattevők nevét, címét, (székhelyét), valamint a tett ajánlatokat.

(2)   Az ajánlatok ismertetése után a pályázati eljárás lebonyolítója megvizsgálja az ajánlatokat és megállapítja, hogy azok érvényesek-e és az eljárás eredményes-e.

(3)   A pályázati ajánlatokat tartalmazó borítékok felbontására a pályázati ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 15 napon belül kell, hogy sor kerüljön.

(4)   A pályázati ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről a pályázati eljárás lebonyolítója jegyzőkönyvet készít, melyben rögzíti:

a)    a pályázatok felbontásának menetét,

b)    hogy az ajánlatok megfeleltek-e a kiírás szerinti alaki követelményeknek,

c)    az ajánlatok bírálati sorszámát és darabszámát,

d)    a pályázatok felbontásakor, vagy ismertetésekor bejelentett kifogásokat, észrevételeket.

(5)   A felbontási eljáráson az ajánlattevők vehetnek részt személyesen, vagy meghatalmazott útján, távolmaradásuk az eljárás lefolytatásának nem akadálya.

32.§ (1)   Amennyiben a tulajdonosi jogkör gyakorlója jogszabály eltérést nem engedő rendelkezése hiányában, a pályázati hirdetményben a pályázat elbírálásának szempontjaként a legmagasabb összegű ellenszolgáltatást jelölte meg, a pályázatot az az ajánlattevő nyeri meg, amelyik az eladási ár, bérleti vagy egyéb díj tekintetében a legmagasabb összeg megfizetését vállalta.

(2)   Ha az ajánlattevők közül többen azonos összeg megfizetésére tettek ajánlatot, vagy az ajánlatok között a nettó eladási ár, havi bérleti díj, vagy egyéb díj, ellenérték 5 %-ánál nem nagyobb a különbség, a pályázati eljárás lebonyolítójának ártárgyalást kell tartania.

(3)   Az ártárgyalás megtartásáról az ajánlatok bontásán megjelölt ajánlattevőket tájékoztatni kell, egyúttal fel kell hívni őket, hogy szóban újabb ajánlatot tehetnek.

       Az eljárást addig kell folytatni, amíg a megjelentek ajánlatot tesznek, ilyenkor a legmagasabb ajánlatot tevő nyeri meg a pályázatot.

(4)   Az ajánlattevők bármelyikének kérésére az ártárgyalást későbbi időpontban is meg lehet tartani, de az ajánlatok felbontása és az ártárgyalás közötti időtartam nem lehet hosszabb 15 napnál.

(5)   Ha az ajánlatok bontásán, vagy a későbbi ártárgyaláson az azonos ajánlatot tevők nem jelentek meg, vagy a jelen lévő azonos ajánlatot tevők nem tettek újabb, magasabb összegű ajánlatot, vagy újabb ajánlataik egymással megegyező összegű vételárra, bérleti, egyéb díjra, ellenértékre vonatkoznak, a pályázatot elnyerő ajánlattevőt közjegyző jelenlétében sorsoláson kell kiválasztani.

(6)   Az ártárgyalásról a pályázati eljárás lebonyolítója jegyzőkönyvet készít, melyben rögzíti:

a)    az ártárgyalás lefolytatásának menetét,

b)    az ártárgyaláson tett ajánlatokat,

c)    az ártárgyalást (pályázatot) elnyert ajánlattevő kilétét,

d)    sorsolás esetén a sorsolást elnyert ajánlattevő kilétét.

33.§ (1)   Amennyiben a tulajdonosi jogkör gyakorlója a pályázati kiírásban úgy határozta meg, hogy a pályázati ajánlatok az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kerülnek elbírálásra, a benyújtott ajánlatokat Értékelő Bizottságnak kell véleményezni.

(2)   Az Értékelő Bizottság tagjainak száma minimálisan 3 fő.

(3)   Az Értékelő Bizottság tagjainak többségét az önkormányzati képviselők köréből kell delegálni, a Bizottság nem képviselő tagját a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői köréből kell felkérni. A Bizottságba tagot a tulajdonosi jogkör gyakorlója delegál, vagy kér fel.    

34.§ (1)   Az Értékelő Bizottság az ajánlatok felbontása után felvilágosítást kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése és összehasonlítása elvégezhető legyen. Az Értékelő Bizottság kérdéseit és azokra az érintett pályázó által adott válaszokat írásban kell rögzíteni.

(2)   Az Értékelő Bizottság és a tulajdonosi jogkör gyakorlója köteles a pályázati kiírásban meghatározott szempontok szerint megvizsgálni az ajánlattevők alkalmasságát a szerződés teljesítésére, ennek során a csatolt dokumentumok eredetiségét ellenőrizheti.

(3)   Az Értékelő Bizottság a pályázatok összehasonlítását a pályázati kiírásban meghatározott szempontok, és súlyozás alapján végzi. Speciális szakkérdés eldöntése érdekében független szakértőt kérhet fel a közreműködésre, véleményadásra.

(4)   A pályázatok értékeléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell minimálisan:

a)    a pályázati eljárás ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát,

b)    a beérkezett ajánlatoknak a pályázati felhívásban közzétett szempontok szerinti részletes értékelését,

c)    az ajánlat egésze értékelésének szempontjait,

d)    a pályázók által ajánlott biztosítékok értékelését,

e)    a pályázati eljárás összefoglaló értékelését, a pályázók rangsorolására vonatkozó javaslatot,

f)     az Értékelő Bizottságnak a legjobb ajánlatra vonatkozó indokait.

35.§ (1)   Eredménytelen a pályázati eljárás, ha:

a)    nem érkezett érvényes pályázati ajánlat,

b)    a benyújtott pályázatok egyike sem felel meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek,

c)    az összességében legjobb ajánlat szempontjai alapján értékelendő pályázatra benyújtott legjobb érvényes ajánlat elfogadása esetén a szolgáltatás ellenszolgáltatás arányosságának elve sérülne,

d)    ha a tulajdonosi jogkör gyakorlója a pályázatot eredménytelennek nyilvánította.

(2)   Érvénytelen, és egyúttal eredménytelen a pályázati eljárás, ha a pályázat elbírálásakor a rendeletben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, vagy ha valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát, vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követett el.

36.§ (1)   Amennyiben a pályázati eljárás eredménytelen volt, a tulajdonosi jogkör gyakorlója - a nemzeti vagyonról szóló törvény szabályait is figyelembe véve - döntést hoz újabb pályázati eljárás kiírásáról, vagy arról, hogy a rendelet alapján melyik versenyeztetési eljárás keretében történjen meg a vagyontárgy értékesítése, hasznosítása.

37. § A pályázatok értékelésében és elbírálásában nem vehet részt:

a)    a pályázatot benyújtó természetes személy és annak képviselője, alkalmazottja, foglalkoztatottja, alkalmazója és foglalkoztatója,

b)    a pályázatot benyújtó jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság képviselője, tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, alkalmazottja, vagy más szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatottja,

c)    annak a jogi személynek, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a képviselője, vezető tisztségviselője, alkalmazottja (foglalkoztatottja), amelyben a pályázó közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik, vagy amelynek a pályázó tulajdonosa, tagja

d)    az a-c) pontban megjelölt személyek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója,

e)    akitől bármely oknál fogva nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

(2)   A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármilyen összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(3)   Ha az összeférhetetlenség kérdésben vita van, a tulajdonosi jogkör gyakorlója dönt arról, hogy kizárja-e az érintett személyt a pályázatok értékeléséből, elbírálásából.

38.§        (1)          Az ajánlattevő a szerződéskötésig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát, köteles továbbá a pályázati eljárás befejezését követően is bizalmasan kezelni a tulajdonosi jogkör gyakorlója által rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot, azokról harmadik személynek tájékoztatást nem adhat. Az ajánlattevő titoktartási kötelezettsége kiterjed a finanszírozó bank képviselőjére, konzorciumi ajánlat esetén a konzorciumi résztvevőkre, az ajánlattevő meghatalmazott jogi képviselőjére, vagy az ajánlattevő által igénybevett szakértőre.

(2)   Ha az ajánlattevő vagy az érdekkörébe tartozó más személy a pályázat titkosságát megsértette, a tulajdonosi jogkör gyakorlója az ajánlatot érvénytelennek nyilváníthatja.

39.§ (1)   A pályázatot elnyert ajánlattevővel a tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntéséről szóló értesítés kézhezvételének napjától számított 15 napon belül szerződést kell kötni. Ha az értékesítésre, hasznosításra kerülő dolgot elővásárlási, előbérleti, vagy elő-haszonbérleti jog terheli, a szerződést meg lehet kötni, de a pályázat nyertesét tájékoztatni kell, hogy az elővásárlási előbérleti, vagy elő-haszonbérleti jog jogosultja felé a megkötött szerződés nem lépett hatályba.

(2)   Ha a pályázat nyertese csak az elővásárlási, elő-bérleti, vagy elő-haszonbérleti jog jogosultja joglemondó nyilatkozatának beérkezését követően kíván szerződést kötni, a 15 napos szerződéskötési határidő az elővásárlási, elő-bérleti, vagy elő-haszonbérleti jog jogosultja joglemondó nyilatkozatának beérkezését követő napon, legkésőbb a nyilatkozattételre nyitva álló határidő lejártát követő napon kezdődik.

(3)   A tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntése alapján - amennyiben a szerződés megkötésére az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a pályázat nyertesének fel nem róható okból nem kerül sor - a szerződéskötési határidő legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható.

(4)   Ha a szerződés megkötésére a pályázat nyertesével nem kerül sor, a szerződést a pályázat soron következő helyezettjével lehet megkötni az (1)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(5)   Ha a pályázat nyertesével, vagy a pályázat soron következő helyezettjével a szerződés megkötésére nem kerül sor, az új versenyezetési eljárásban nem vehet részt az az ajánlattevő, akinek hibájából a szerződéskötés meghiúsult.

40.§  (1)  Tulajdonjog átruházásakor ki kell kötni a teljes vételár meghatározott időre történő meg nem fizetése esetére az elállási jogot. Ha a szerződés megkötésekor a teljes vételárat nem fizették meg:

a)  az ingatlanügyi hatóságtól a szerződés függőben tartását kell kérni a tulajdonosi jogkör gyakorlója által meghatározott időtartamra, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szabályainak figyelembe vételével, vagy

b)  a szerződésben rendelkezni kell a tulajdonjog fenntartásáról.

(2)   Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően-az elállási jog kikötése mellett- a tulajdonjog feltétel nélküli átruházásáról lehet rendelkezni, ha:

a)  a vagyontárgy egyedi forgalmi értéke a költségvetési törvényben meghatározott versenyeztetési eljárással kapcsolatos értékhatárt nem haladja meg, és

b)  a tulajdonosi jogkör gyakorlója úgy dönt, hogy a vételár részletekben történő kiegyenlítéséhez hozzájárul, és az ingatlan-nyilvántartásba, vagy a zálogjogi nyilvántartásba a követelés biztosítékaként jelzálogjog, és annak biztosítására elidegenítési- és terhelési tilalom kerül bejegyzésre.

41.§ (1)   Jogszabályon alapuló használati, vagy szolgalmi jog alapítása a polgármester átruházott hatáskörébe tartozik, ha korábban fennálló, jogszabály alapján létesített teherjog kiváltását szolgálja a teherjog alapítása.

(2)   Az ingatlan - nyilvántartásban közterületi besorolású ingatlanként feltüntetett vagyontárgyak gondozására természetes személyek, átlátható szervezetek határozott időre ellenszolgáltatás kikötése nélkül kötelezettséget vállalhatnak. A szerződés megkötése a polgármester hatáskörébe tartozik.

42.§        (1)          Az Önkormányzat tulajdonát terhelő használati vagy szolgalmi jogot-ide értve a jogszabályon alapuló használati jogot is- alapítani visszterhes szerződés útján lehet. A használati jog alapítása ingyenes lehet, ha közfeladat ellátásával kapcsolatosan történik, és a felek úgy állapodnak meg.

(2)   Jogszabályon alapuló szolgalmi, vagy használati jog alapításáért járó kártalanítás mértékét igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által megállapított értékcsökkenés figyelembevételével a képviselő-testület állapítja meg. Közúton, vagy egyéb közterületen közművezeték elhelyezésével összefüggésben jogszabályon alapuló szolgalmi, vagy használati jog alapításáért járó kártalanítás mértékét képviselő-testület állapítja meg.

(3)   Amennyiben az Önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatainak ellátásához, vagy a saját, vagy társfinanszírozásában megvalósuló fejlesztések, beruházások, rekonstrukciók megvalósításához szükségessé válik:

a)  egy korábban alapított, az önkormányzati tulajdont terhelő használati jog, szolgalmi jog, vezetékjog, jogszabályon alapuló használati jog, szolgalmi jog (továbbiakban együtt: teherjog) kiváltása érdekében a jogosult javára másik teherjog alapítása, vagy

b)  törvény alapján közművezeték elhelyezésének engedélyezéséről szóló megállapodás helyébe lépő megállapodás megkötése,

 a szerződés megkötésére - a (4) bekezdés szabályait figyelembe véve - ellenérték kikötése nélkül kerülhet sor.

(4)   A (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti szerződés megkötése - amennyiben a képviselő-testület a beruházási programról és annak keretében az önkormányzati tulajdont terhelő korábban létesített teherjog kiváltásáról, vagy törvény alapján közművezeték elhelyezésének engedélyezésére vonatkozóan új megállapodás megkötéséről döntött - a polgármester hatáskörébe tartozik. A döntést megelőzően igazságügyi forgalmi szakértői vélemény alapján meg kell vizsgálni a fennálló és helyette felajánlott teherjog értékarányosságát. Amennyiben a felajánlott új teherjog értéke 10%-ot meghaladó mértékben magasabb a fennálló teherjog értékénél, a teherjog kiváltására szerződést kötni csak az ellenérték különbözetének megfizetése mellett lehetséges. A megállapodás esetében a közterület használatáért megállapítható ellenszolgáltatást érintően a teherjog értékarányosságára és az értékkülönbözetre vonatkozó rendelkezést alkalmazni kell.

 43.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)   Hatályát veszti Hidegkút Község Önkormányzata képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2005. (XI.11.) önkormányzati rendelete.