Hidegkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (XII. 12.) önkormányzati rendelete
Hidegkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 12. 13- 2023. 12. 13Hidegkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (XII. 12.) önkormányzati rendelete
Hidegkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hidegkút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőt rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Hidegkút Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: 8247 Hidegkút Fő u. 67/A
(3) Az önkormányzat azonosító adatai:
a) törzskönyvi azonosító száma: 431253
b) KSH számjele: 15431253 8411 321 19
(4) Az önkormányzathoz tartozó közigazgatási terület leírását az 1. melléklet tartalmazza.
(5) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Tótvázsonyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: önkormányzati hivatal)
(6) Az önkormányzati hivatal székhelye: 8246 Tótvázsony, Magyar u. 101
(7) A képviselő-testület megnevezése: Hidegkút Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.
(2) A címer leírása: csücskös talpú pajzs, felső világoskék mezejében fehér kútház, tetején azonos színű kereszt, két oldalán sötétzöld fenyőfa. Alsó, sötétzöld mezejében a kútház íves nyílásából fakadó háromfelé ágazó világoskék kanyargó patak. A mezőket fehér színű vonal választja el.
(3) Hidegkút község zászlajának leírása: széles fehér sávval szegett sötétzöld zászló, első harmadában a fenti címer fehér vonallal keretezve.
(4) A jelképekről és azok használatának rendjéről a képviselő-testület külön rendeletet alkot.
3. § (1) Az önkormányzat hivatalos kör alakú bélyegzőjén középen a Magyarország címere, a köríven a következő felirat olvasható: Hidegkút Község Önkormányzata, a pecsét alján Hidegkút felirat.
(2) Az Önkormányzati Hivatal további hivatalos kör alakú bélyegzője középen Magyarország címere, alatta Tótvázsony felirat, köríven Tótvázsonyi Közös Önkormányzati Hivatal olvasható
4. § (1) Az önkormányzat szervei:
a) a polgármester,
b) jegyző,
c) Önkormányzati Hivatal,
d) Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás, Veszprémi Kistérségi Többcélú Társulás
(2) Az önkormányzat Tótvázsony község önkormányzatával közösen tartja fenn a Tótvázsony Hajnal Óvoda és Bölcsőde intézményt.
(3) Az önkormányzat Vöröstó, Tótvázsony és Barnag községek önkormányzatával közösen tartja fenn a következő, Tótvázsonyban működő önkormányzati intézményt, Tótvázsonyi Közös Önkormányzati Hivatal
FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK
5. § (1) Az önkormányzat alaptevékenység szerinti szakágazati besorolása 841105 Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége
(2) Az önkormányzat alaptevékenységként látja el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek felsorolását az 2. melléklet tartalmazza
(3) Az önkormányzat szakfeladatrend szerint besorolt alaptevékenységét a 3. melléklet tartalmazza.
6. § (1) A képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a polgármesterre:
a) dönt az önkormányzatok, önkormányzati költségvetési szervek számára kiírt pályázatok benyújtásáról a költségvetési rendeletben meghatározott feladatok, beruházások, felújítások körében,
b) dönt az Önkormányzat költségvetési rendeletében pályázati alapként elkülönített céltartalék felhasználásáról,
c) dönt az önkormányzati kötelezettségvállalást – ide értve a működési költséget is – nem igénylő pályázatok benyújtásáról,
d) közútkezelői jogkörben elrendelheti a közút melletti ingatlanon, annak rendeltetésszerű használatát lényegesen nem akadályozó módon közúti jelzés, mozgatható hóvédmű elhelyezését,
e) véleményezi a szomszédos települések településszerkezeti tervét,
f) a közbeszerzési eljárást megindító és lezáró döntés kivételével, az Önkormányzat mint ajánlatkérő nevében eljár és dönt a közbeszerzési ügyben,
g) dönt a közút forgalmi rendjének kialakításáról,
h) dönt közútkezelőként a közút nem közlekedési célú igénybevételéről,
i) dönt a képviselő-testület által jóváhagyott szerződések módosításáról abban az esetben, ha a módosítás kizárólag a tárgyévi – a költségvetési rendeletben meghatározott – ellenszolgáltatás, vagy támogatás összegének változására, vagy a fizetési kötelezettség tárgyévi ütemezésére vonatkozik,
j) dönt a pénzügyi kötelezettségvállalást nem igénylő együttműködési megállapodások jóváhagyásáról,
k) közútkezelői jogkörben dönt a – közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezései alapján – közút területén reklámhordozó elhelyezéséről.
l) megköti a Képviselő – testület által jóváhagyott beszerzésekre vonatkozó szerződéseket, ha az Önkormányzatot terhelő kötelezettség vállalás a 10 millió Ft-ot nem haladja meg.
m) a lakosság, a civil szervezetek tájékoztatása, fontosabb döntések előkészítése esetén e szervezetek bevonása.
n) a képviselő-testület településképi rendeletben meghatározott hatáskörét.
(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönt pályázat benyújtásáról, ha az Önkormányzatot terhelő kötelezettségvállalás a 10 millió forintot nem haladja meg.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
1. Alakuló ülés, rendes és rendkívüli ülés
7. § A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő.
8. § (1) Az alakuló ülés összehívásáról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az alakuló ülést a polgármester köszönti és vezeti.
(2) A polgármester és a képviselők esküjének szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a Helyi Választási Bizottság elnök helyettese akadályoztatása esetén a jegyző olvassa elő.
9. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 ülést tart. A testületi ülések ütemezését a képviselő-testület által jóváhagyott éves munkaterv tartalmazza. A munkatervet a képviselő-testület tárgyév február 15. napjáig hagyja jóvá.
(2) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.
2. A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése
10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester tartós akadályoztatása, valamint a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása, vagy e két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.
(2) A polgármester, illetve az alpolgármester tartós akadályoztatása abban az esetben áll fenn, ha folyamatosan legalább 10 napig nem tudják feladatukat ellátni.
(3) A képviselő-testület ülését az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívót a polgármester írja alá.
(4) A rendes ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőzően legalább 4 nappal kell kézbesíteni e-mailben.
(5) A polgármester a képviselő-testület rendkívüli ülését az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben és módon köteles összehívni.
(6) A polgármester a munkatervben nem szereplő vagy halaszthatatlan döntést igénylő ügyekben a képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezheti.
(7) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző napon kézbesíteni kell.
(8) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a meghívást az ülést megelőzően 24 órán belül is elég a képviselők tudomására hozni. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető (pl. telefon, e-mail), az írásbeliségtől is el lehet tekinteni, azonban a sürgősség okát mindenképpen közölni kell. Katasztrófa esetén az ülés azonnal is összehívható.
(9) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a település lakosságát az önkormányzat hivatalának hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel és az önkormányzat honlapján történő közzététellel kell értesíteni. Az értesítést a képviselőknek szóló meghívó kézbesítésével egyidejűleg kell megjelentetni a (8) bekezdésben foglalt esetet kivéve.
(10) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni
a) a napirendi pontok előterjesztőit,
b) akiknek meghívását a napirend alapos és körültekintő megtárgyalásához a polgármester indokoltnak tartja.
c) a nemzetiségi önkormányzat elnökét.
(11) A meghívóhoz mellékelni kell az írásos előterjesztéseket, melyek a meghívóhoz hasonlóan e-mailben kerülnek kiküldésre.
(12) A nyilvánosság biztosítása érdekében – a zárt ülések kivételével – az állampolgárok a képviselő-testületi ülésekre azok megkezdése előtt és a testület munkájának megzavarása nélkül az ülés megkezdése után is beléphetnek.
3. Indítvány, sürgősségi indítvány
11. § (1) Indítvány, sürgősségi indítvány benyújtására jogosult:
a) a polgármester,
b) a jegyző,
c) a képviselő,
d) a nemzetiségi önkormányzat elnöke
e) az önkormányzat költségvetési szervének vezetője
(2) Az indítványt indokolással együtt írásban kell a polgármesterhez benyújtani, legalább 10 nappal az ülés előtt.
(3) Sürgősségi indítványt, a sürgősség tényének rövid indokolásával, legkésőbb az ülést megelőző napon papíron vagy e-mailben lehet benyújtani a polgármesternél.
(4) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület dönt a napirend elfogadása előtt. A sürgősségi indítványt – elfogadása esetén – a képviselő-testület napirend előtt tárgyalja. Ha a képviselő-testület a sürgősséget elutasítja, az indítványt a következő ülés napirendjébe kell felvenni.
4. Az előterjesztés
12. § (1) Előterjesztésnek minősül a rendelet-tervezet, a határozati javaslat, a beszámoló, a tájékoztató és a kérelem.
(2) Az előterjesztés készülhet írásban és lehet szóbeli is.
(3) A rendeleti javaslatot és a beszámolót kizárólag írásban lehet előterjeszteni.
(4) Az előre ki nem küldött, a (3) bekezdésbe nem tartozó írásba foglalt előterjesztések az ülésen kerülnek kiosztásra.
(5) Az ülés napirendi pontjának előterjesztője lehet:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület tagja,
c) a jegyző,
d) az önkormányzat költségvetési szervének vezetője,
e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke, valamint
f) a képviselő-testület által felkért személy vagy szervezet képviselője.
5. A tanácskozás rendje
13. § (1) A polgármester feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:
a) számszerűen megállapítja a képviselő-testület határozatképességét,
b) név szerint megállapítja a távol lévő települési képviselők számát, valamint azt is, hogy a távolmaradásukat bejelentették-e,
c) megnyitja az ülést,
d) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
f) szavazásra bocsátja a kiegészítő és módosító javaslatokat,
g) szavazásra bocsátja a határozati javaslatot,
h) megállapítja a szavazás számszerű eredményét és ismerteti a döntést,
i) a napirendi pontok megtárgyalása után biztosítja a képviselők számára a bejelentések megtételét, kérdések feltevését,
j) az ülés folyamán biztosítja az ülés rendjét,
k) az ülést berekeszti.
(2) A polgármester az ülés során végig figyelemmel kíséri a képviselő-testület határozatképességét.
(3) A határozatképtelen testületi ülést a polgármester 7 napon belül köteles összehívni. Az újra összehívásra kerülő ülésen az előzetesen kitűzött napirend megváltoztatható.
14. § (1) A napirendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, külön számozott határozat hozatala nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.
(3) A polgármester a meghívó szerinti napirendeket kiegészíti, újabb napirendi ponttal az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételével.
(4) Egy-egy napirend tárgyalása során a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők a vitához többször is hozzászólhatnak. Egy-egy hozzászólás legfeljebb 5 perc időtartamú lehet.
(5) A jegyző törvényességi észrevételt a napirend tárgyalása során bármikor tehet.
(6) A képviselő-testület ülésein a tevékenységi körükbe tartozó kérdések tárgyalásakor valamennyi hidegkúti székhelyű társadalmi szervezetet illetve egyesületet tanácskozási jog illeti meg.
15. § (1) Az ülés rendjének fenntartása során a polgármester:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik,
b) ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót,
c) rendre utasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,
d) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót,
e) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veheti igénybe.
(2) A d) és e) pontban felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatók.
(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre felfüggesztheti, illetve berekesztheti.
16. § választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor az érintettet a jegyző tájékoztatja, hogy kérésére zárt ülés tartható. Az érintett az ülésen szóban, vagy előzőleg írásban kérheti a zárt ülés tartását.
6. A vita
17. § (1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni.
(2) Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
(3) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, kifejthetik a véleményüket.
(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja úgy, hogy először a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, azután az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.
(5) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő. A jelzést szóban és írásban is megteheti.
(6) A szavazás lezárását követően nincs helye újabb hozzászólásnak.
7. Döntéshozatal
18. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű szótöbbséggel vagy minősített többséggel hozza.
(2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben felsoroltakon kívül minősített többség kell a következő esetekben:
a) a képviselő-testület hatáskörének átruházása,
b) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
c) az önkormányzati vagyon elidegenítése, vállalkozásba történő bevitele,
d) hitelfelvétel,
e) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása
f) gazdasági program elfogadás,
g) közös fenntartású intézmények költségvetésének, költségvetési beszámolójának elfogadásához.
19. § (1) A szavazás módja nyílt és titkos szavazás.
(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(3) Név szerinti szavazásról külön számozott határozat hozatala nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt a képviselő-testület. A név szerinti szavazásra a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet.
(4) Névszerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a határozati javaslatot, majd a jelenléti ív szerint sorolja a képviselő-testület tagjainak nevét, s a jelenlévő képviselők a nevük elhangzásakor "igen", "nem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.
(5) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a határozati javaslat szövegét, a képviselők szavazatát és mellette a képviselők aláírását.
(6) Zárt ülésen történő döntéshozatal esetén bármely képviselő indítványozhatja a titkos szavazás tartását, amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön számozott határozat hozatala nélkül dönt.
(7) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.
(8) A titkos szavazás lebonyolítását a képviselő-testület által választott 2 tagú szavazatszámláló bizottság végzi.
20. § (1) A képviselő köteles a döntéshozatal előtt bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A személyesen érintett képviselő–érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület vizsgálatot folytat.
(4) A képviselő-testület eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(5) A vizsgálat eredménye alapján a Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
8. Rendeletalkotás
21. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) a jegyző,
c) a képviselő,
d) a nemzetiségi önkormányzat elnöke, képviselő-testülete
e) a helyi székhelyű, bírósági nyilvántartásba vett alapítvány, egyesület képviselője.
(2) A rendelet alkotására irányuló javaslatot a polgármesternél kell benyújtani, aki a kezdeményezést a soron következő testületi ülésen előterjeszti.
(3) A rendelet-tervezet szakmai előkészítési feladatait a jegyző végzi.
(4) A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület – szükség esetén – más szakértőket is felkérhet, és előkészítő csoportot hozhat létre.
(5) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A közzététel 15 napig tart.
(6) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.
9. A képviselő-testület határozata
22. § (1) A képviselő-testület döntésének leggyakoribb megjelenési formája a határozat.
(2) A képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a következő esetekben:
a) napirend elfogadása,
b) név szerinti szavazás elrendelése,
c) titkos szavazás elrendelése,
d) intézkedést nem igénylő tájékoztatók, beszámolók elfogadása,
e) sürgősségi indítvány benyújtásakor a sürgősség kérdésében.
(3) Az intézkedést igénylő számozott határozatok tartalmazzák a végrehajtásért felelős személy nevét, a végrehajtás határidejét is.
(4) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.
(5) A Képviselő-testület normatív határozatait az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell közzétenni. A közzététel 15 napig tart.
10. Jegyzőkönyv
23. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) napirend utáni felszólalások lényegét,
b) a polgármester esetleges intézkedéseit, valamint
c) az ülés bezárásának idejét.
(2) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:
a) a meghívó,
b) a jelenléti ív,
c) előterjesztések.
24. § A testületi ülés jegyzőkönyvét 1 eredeti példányban kell elkészíteni.
25. § (1) A zárt ülés jegyzőkönyve nem nyilvános, azonban a zárt ülésen hozott döntés igen, továbbá az alábbi adatok nyilvánosak, döntéshozatalban résztvevők száma, a döntéshozatalból kizárt képviselő megnevezése és a kizárás indoka, valamint a számszerű szavazás eredménye. Az egyedi határozatokat anonimizált formában kell nyilvánosságra hozni.
(2) A nyilvános ülések dokumentumainak megtekintése, illetve a közérdekű adatokhoz való hozzáférés az Önkormányzati Hivatalban biztosított.
11. A Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületeinek együttes ülése
26. § (1) Az együttes ülés összehívására, vezetésére, indítványra, sürgősségi indítványra, az előterjesztésre, az ülés rendjére, vitára, döntéshozatalra, jegyzőkönyvre vonatkozó 10. § - 24. §- ban foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az együttes ülést Tótvázsony polgármestere hívja össze és vezeti.
(3) Amennyiben az együttes ülésen valamelyik képviselő-testület nem határozatképes, a jelen lévő képviselő-testületi tagokat a tanácskozási jog megilleti.
(4) A határozatképtelen önkormányzat képviselő-testülete az együttes ülésen tárgyalt napirendeket a soron következő rendes ülésén, vagy ha az a határidők betartása vagy sürgősség miatt nem megfelelő, a polgármester által összehívott rendkívüli ülésen tárgyalja.
(5) Az együttes ülés jegyzőkönyvét az önkormányzatok polgármesterei és a jegyző írja alá.
12. Nyilvánosság, közmeghallgatás, lakossági kapcsolatok, társulások
27. § Az önkormányzat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti kötelezően közzéteendő közérdekű adatait az önkormányzat internetes honlapján teszi közzé.
28. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek rendjét a képviselő-testületi üléssel azonosan kell fenntartani.
(2) A közmeghallgatáson a lakosok az adott napirendi ponttal kapcsolatos észrevételeiket, kérdéseiket egyszeri hozzászólás alkalmával fejthetik ki. A hozzászólásokra, kérdésekre a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólás, kérdés időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt hozzászólást indokolt esetben a polgármester engedélyezheti, mely időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a hozzászólótól. A polgármester soron kívüli hozzászólást is engedélyezhet.
(3) A közmeghallgatás meghirdetése meghívóval történik. A meghívók kiküldésére és közzétételére a rendes ülés meghívójára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A közmeghallgatáson elhangzott javaslatra, kérdésre adott írásbeli válasz előkészítéséért a jegyző felelős.
(5) A képviselő-testület a társadalmi bizalom szintjének növekedése érdekében az alábbiak szerint határozza meg azokat a fórumokat, amelyek a lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonását szolgálják, falugyűlés, lakossági fórum.
(6) A fórumok meghirdetését bármely képviselő a polgármesternél kezdeményezheti. A fórumok levezetésének, a rend fenntartásának a rendje megegyezik a közmeghallgatáséval.
(7) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.
29. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében a Családsegítő és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Intézményfenntartó Társulásban és a, Veszprémi Kistérség Többcélú Társulásban vesz részt.
(2) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.
A polgármester, az alpolgármester, a képviselő, az önkormányzati hivatal és a jegyző
13. A polgármester
30. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester hivatali munkarendjét a képviselő-testület – tekintettel társadalmi jogviszonyára a – kötetlen munkarendben határozza meg.
31. § A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon túl a polgármester főbb feladatai:
a) a település fejlődésének elősegítése, a közszolgáltatások szervezése
b) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, annak széleskörű nyilvánosságát.
c) a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása,
d) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,
e) a települési képviselők és a bizottságok munkájának segítése,
f) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése,
g) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése.
14. Az alpolgármester
32. § (1) A képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a képviselők közül. A képviselő-testület nem képviselő alpolgármestert nem választ.
(2) Az alpolgármester hivatali munkarendjét a képviselő-testület – tekintettel társadalmi jogviszonyára a – kötetlen munkarendben határozza meg.
15. A képviselő
33. § (1) A képviselő döntéseit saját meggyőződése szerint hozza, szavazatát megindokolni nem köteles.
(2) A képviselő közérdekű ügyben hivatali intézkedésre vonatkozó kérésére, valamint önkormányzati ügyekben kért felvilágosításra vonatkozó írásbeli érdemi válasz előkészítését a jegyző végzi.
34. § A képviselők tiszteletdíj nélkül látják el feladatukat.
35. § (1) A települési képviselőt megilleti a kérdezés és az interpellálás joga.
(2) A kérdést, illetve az interpellációt szóban a napirend után terjesztheti be.
(3) A testület nem dönt a kérdésre adott válasz elfogadásáról.
(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról külön nyilatkozik az interpelláló és a képviselő-testület is.
(5) Az interpellációra adott írásbeli választ 15 napon belül kell megadni. E válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Elfogadásáról a következő ülésen kell dönteni.
(6) Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, az adott ügyben vizsgálatot lehet elrendelni, melyben az interpelláló képviselő is részt vesz.
16. A Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző
36. § (1) A képviselő-testület Vöröstó, Tótvázsony és Barnag községek Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatalt tart fenn.
(2) Az önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatát a képviselő-testületek hagyják jóvá.
(3) A jegyző vagy megbízottja Tótvázsonyban hétfőn, szerdán, csütörtökön és pénteken teljes munkaidőben ügyfélfogadást tart. A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása - legalább 3 heti - esetén a jegyzői feladatokat az igazgatási ügyintéző I. látja el, akinek feladatkörébe tartozik a képviselő-testületi ülések előkészítésével, a hozott döntések végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív és információs tevékenység.
17. Bizottság
37. § A képviselő-testületnek állandó bizottsága a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság. A bizottság tagjait a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
18. Az önkormányzat költségvetése, vagyona
38. § A költségvetést a képviselő-testület egy fordulóban tárgyalja.
39. § Az önkormányzat vagyonára, vagyongazdálkodásra vonatkozó szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
19. Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzése
40. § Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a képviselő-testület megbízása alapján a jegyző külső szervezet, személy útján gondoskodik.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS A HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATA
41. § (1) A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelően biztosítja a nemzetiségi önkormányzat(ok) helyiséghasználatát és a működéshez szükséges tárgyi eszközöket a Tótvázsony Magyar u. 101. szám alatt, a Közös Önkormányzati Hivatal épületében.
(2) Az önkormányzati működés személyi feltételeit az önkormányzat hivatalán keresztül biztosítja.
(3) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat közötti kapcsolattartást a polgármester látja el.
(4) A nemzetiségi önkormányzati működési feltételek biztosításával kapcsolatos feladatok ellátásának, a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjével és a költségvetési gazdálkodással, az információs és adatszolgáltatási, a beszámolási kötelezettség teljesítésével, valamint a nyilvántartási tevékenységgel, illetve a vagyonkezeléssel összefüggő szabályokat együttműködési megállapodásban rögzíti.
Záró rendelkezések
42. § Hatályát veszti a Hidegkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2023. (VI. 6.) önkormányzati rendelet.
43. § Ez a rendelet 2023. december 13-án lép hatályba.