1. § (1) A rendeletet Sóly Község Önkormányzatának közigazgatási területén kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálya kiterjed:

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telepre, lósport telepre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, -gyepmesteri telepre, vadaskertre, laboratóriumi kísérleti állattartásra és kedvtelésből tartott állatokat forgalmazó kereskedésre, valamint az anyanevelő és pároztató méhésztelepre.

2. § A rendelet alkalmazása szempontjából

3. § (1) A Sóly Község Önkormányzatának közigazgatási területén állat az 1. mellékletében meghatározott állattartási védőtávolságok, valamint az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával, és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz stb.) nélkül tartható.

(2) Az állattartó köteles az állattartás során az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.

(3) A 2. § 8. pontjában meghatározottaktól eltérő, nagyobb létszámú állatot a polgármesternek (illetékes bizottságnak) a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi szakhatóságok véleménye alapján adott egyedi engedélyével lehet tartani.

4. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.

(2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.

(3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.

(4) Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni és az állattartás során a 3. § (1) bekezdésében felsorolt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.

(5) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről, gondoskodni.

5. § (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.

(2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.

(3) A szabadban tartott állatot -különleges igényeit is figyelembe véve- védeni kell az időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől. Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez-igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani.

(4) Az állattartó állatának ürülékét a közterületről köteles eltávolítani.

(5) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során előnyben kell részesíteni az állatkímélő technológiákat.

6. § (1) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad:

(2) Az (1) bekezdés a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésére, illetve c) pontja a házilagos vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsatömésre.

7. § (1) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okoz (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.

(2) Tilos állatviadal céljára

(3) Az (1) bekezdésbon foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön jogszabály alapján történő kiképzésére, vadászaton való alkalmazására.

8. § Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.

9. § Művelődési Ház, továbbá egyházi, illetőleg egészségügyi intézmény. méteres körzetében - a lakásban tartható állatok kivételével- az állattartás tilos.

10. § (1) A kóborállatok elfogásáról és a gyepmesteri telepre történő szállításáról az önkormányzat által megbízott gyepmester gondoskodik.

(2) A gyepmester a rendelkezésre álló eszközökkel köteles megkísérelni a tulajdonos értesítését. Az elfogott és a telepre szállított kóborállatot - a tartás költségének megtérítését követően - az igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott kóborállattal a gyepmester szabadon rendelkezhet (ivartalaníthatja, menhelynek átadhatja, értékesítheti, életét kiolthatja). Értékesítés esetén az új ebtartó köteles az ebet veszettség ellen haladéktalanul beoltatni az értékesítést felügyelő hatósági állatorvossal. A kóborállat életének kioltására az Ávt. 11-12. §-ai megfelelően irányadóak.

(3) A ki nem váltott és fajtiszta ebek további sorsáról történő rendelkezés előtt a gyepmester köteles a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által elismert, az adott fajtát tenyésztő szervezetet értesíteni.

(4) A külterületen talált gazdátlan, kóbor ebeket, macskákat a vadászati engedéllyel rendelkező személyek kötelesek a külön jogszabály szerint lelőni, és ártalmatlanná tételükről intézkedni.

11. § (1) Az állati hulladékot ártalmatlanná kell tenni.

(2) Az állati hulladék ártalmatlanná tételéről - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - annak tulajdonosa, illetőleg, ha a tulajdonos ismeretlen az önkormányzat köteles gondoskodni.

(3) Az Áeü. tv. 1. számú mellékletben megnevezett állatbetegségek megelőzése, felderítéssé és felszámolása során keletkezett állati hulladék ártalmatlanná tétele állami feladat, amelynek végrehajtása iránt a Veszprém Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás (a továbbiakban: állomás) intézkedik.

12. § (1) Az állati hulladékot az állategészségügyi, a közegészségügyi, valamint a környezetvédelmi előírások megtartásával kell ártalmatlanná tenni.

13. § (1) Az állati hulladék ártalmatlanná tételének költségét - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az állati hulladék tulajdonosa, illetve, ha a tulajdonos ismeretlen, az önkormányzat viseli. Ha a tulajdonos ismertté válik, a költségeket köteles az önkormányzatnak megtéríteni.

(2) Az állomás által járványügyi intézkedésként elrendelt ártalmatlanná tétel díja a központi költségvetést terheli.

14. § (1) Minden állattartó köteles az állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását a körzeti állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasításait, betartani.

(2) Közterületről származó, továbbá a hatósági rendelkezésre leolt állatok hulláinak és hulladékainak elszállítását az önkormányzat, végezteti el.

15. § (1) A Sóly Község Önkormányzat közigazgatási területén az egylakásos és a többlakásos kertes családi házak udvarán háztartásonként az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb két eb -és egyszeri szaporulata három hónapos korig tartható.

(2) Többlakásos épületben, társasházban és ezek udvarain lakásonként egy (kettő.) eb -és egyszeri szaporulata három hónapos korig- tartható.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknál nagyobb létszámú eb indokolt estben a polgármester külön engedélyével az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a főállatorvos szakvéleményének figyelembevételével tartható.

16. § (1) Az ebeket az állattartók úgy kötelesek tartani - szükség esetén megkötve, zárt helyen -, hogy azok ne tudjanak elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni.

(2) A telep, ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni.

(3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.

17. § (1) Közterületen az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül pórázzal, a 20 cm marmagasságú ebet pedig szájkosárral is el kell látni.

(2) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze. Az e területeken keletkezett szilárd ürüléket az állattartó köteles haladéktalanul eltávolítani.

(3) Az ebek közterületen történő szabad mozgásának biztosítására a 2. Mellékletben felsorolt ebfuttatási területek szolgálnak. E területek határait táblával, szembetűnő módon meg kell jelölni. Az ebet futtató köteles gondoskodni arról, hogy az állata kijelölt területet ne hagyhassa el.

18. § (1) Tilos ebet - a vakvezető eb és a jelző eb kivételével - beengedni vagy bevinni

(2) A (1) bekezdésben meghatározott létesítményekbe, illetve területekre őrző-védő eb bevihető, ha azt az ingatlan védelme szükségessé teszi.

19. § (1) Ebharapás esetén az állattartó köteles az ebet hatósági állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni.

(2) Az ebtulajdonos (ebtartó) köteles:

20. § A veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartására a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni, figyelemmel jelen rendelet 9. §, ill. a 16 -20. §-ra.

21. § (1) A kérelmet írásban lehet benyújtani, a természetes ügyfél, valamint életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben a kérelmet távbeszélő útján is elő lehet terjeszteni.

(2) Ha az eljárás során a hatóság és az ügyfél távbeszélőn veszi fel a kapcsolatot, az ügyfél azonosíthatósága érdekében a hatóság az ügyféltől a természetes személyazonosító adatait az eljárás lefolytatásához szükséges azonosítóját kérheti. Ha a kérelmet távbeszélő útján továbbá, ha szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás útján terjesztik elő, erről hangfelvételt vagy hivatalos feljegyzést kell készíteni, amely tartalmazza az ügyfél nevét, lakcímét, a kérelem tartalmát és az előterjesztés időpontját.

(3) Az ügyfélnek a kérelmét az e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtania. A kérelem tartalmazza az ügyfélnek és képviselőjének nevét(megnevezését), lakcímét (székhelyét, telephelyét), továbbá a távközlési úton való elérhetőséget.

(4) Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja.

(5) Ha az ügyfél kéri az eljáró hatóságtól, hogy az más hatóságtól szerezze be az általa megjelölt adatra vonatkozó igazolást, ezt írásba kell foglalnia. A kérelemnek ez a része az ügyfél személyes adata tekintetében adat kezeléséhez, illetve továbbításához való hozzájárulásnak minősül.

(6) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.

22. § (1) Szabálysértést követ el -ha magasabb szintű jogszabály eltérően nem rendelkezik- és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható:

23. § A pénzbírság megfizetése nem mentesít az egyéb jogszabályokban meghatározott kötelezettségek alól.

24. § (1) Ez a rendelet 2004. április 28-án lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Sóly Község Önkormányzatának az állattartásról szóló 3/1991 (VII. 26.) rendelete.