Sóly Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

l. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése :  Sóly Község Önkormányzata

(2) Az Önkormányzat székhelye:  Sóly, Kossuth Lajos utca 57.

2.§ (1) A Képviselő-testület  létszáma 5 fő.

(2)^[1]

3.§ A Képviselő-testület  egyes hatásköreinek átruházásával, a hatáskör gyakorlásával,a hatáskör

visszavonásával kapcsolatosan Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény  rendelkezései az irányadóak.

4.§ A Képviselő-testület  hatáskörei közül a következőket ruházza át a polgármesterre :

1. dönt a költségvetési rendeletben meghatározott polgármesteri keret felhasználásáról,

2. dönt az önkormányzatok számára kiirt pályázatok benyújtásáról a költségvetési rendeletben meghatározott feladatok, beruházások, felújítások körében,

3. dönt az önkormányzati kötelezettségvállalást - ide értve a működési költséget is - nem igénylő pályázatok benyújtásáról,

4. véleményezi a szomszédos települések településszerkezeti tervét,

5. dönt a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről es a szociális foglalkoztatás támogatásról szóló Korm. rendeletben meghatározott támogatási szerződés megkötéséről és egyoldalú jognyilatkozatot tehet a hatóság fele,

6. dönt a pénzügyi kötelezettségvállalást nem igénylő együttműködési megállapodások jóváhagyásáról.

5.§ A Képviselő-testület hatáskörei közül az önkormányzati rendeletekben a következő hatásköröket

ruházza át:

a) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben

aa) az önkormányzati vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testület közigazgatási hatósági és bírósági eljárásban a polgármester képviseli és gyakorolja az ügyfél jogát .Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

ab) a tulajdonost megillető jognyilatkozatok megtétele - így különösen tulajdonosi hozzájárulás

kiadása, építési eljárás kezdeményezése, megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítése,elidegenítése és terhelési tilalmak bejegyzésének kezdeményezése, elidegenítési és terhelési tilalmak törlésének engedélyezése, a további megterheléshez történő hozzájárulás megadása,megtagadása - a polgármester hatáskörébe tartozik.

ac)az önkormányzat követeléséről 50.000,-Ft egyedi értékhatárig a polgármester jogosult lemondani.

b)^[2] az önkormányzat egyes szociális ellátásokról szóló helyi rendelete alapján, átruházott jogkörben, a polgármester dönt a települési támogatás megállapításáról.

6.§ (1) A Képviselő-testület évente a munkatervben meghatározott időpontban legalább 6 alkalommal tart testületi  ülést.

(2) A képviselő-testület összehívására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak. Ha a  képviselő-testületi ülést a települési képviselők  1/4-ének, vagy

a képviselő-testület bizottságának indítványára kell összehívni, az ülés összehívására a rendkívüli  ülés összehívásának szabályait kell alkalmazni.

(3) A Képviselő-testület ülésének nyilvánosságara, valamint zárt ülés tartására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

7.§ (1) A Képviselő-testület fél évre előre munkatervet készít. A jegyző a munkaterv készítéséhez javaslatot kér a képviselőktől, a közszolgáltatást végző szervektől, az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek vezetőitől .

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az általános önkormányzati választás évének II. félévére nem készül munkaterv.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) a Képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait, napirendjeit,

b) a napirendi pontok előterjesztőit,

c) mely napirendi pontokkal kapcsolatban kell közmeghallgatást tartani és ennek időpontját,

8.§ (1) A Képviselő-testület összehívására és vezetésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak. Ha a polgármester akadályoztatva van, az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladat-és hatáskörében az alpolgármester helyettesíti.

(2) Ha a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejűleg betöltetlen, vagy tartósan   akadályoztatva vannak, az ülés összehívását és vezetését a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke látja el.

9.§ (1) A képviselő-testületi ülés meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyet, idejét, az ülés jellegét,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) a napirendek előterjesztőit,

d) indokát abban az esetben, ha a Képviselő-testületi ülést Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott indítvány alapján kötelező összehívni.

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek olyan időpontban kell megküldeni,

hogy azt az ülés napját megelőző legalább  5. napon megkapják. A meghívót a polgármester írja

alá.

(3) Az önkormányzat honlapján közzé kell tenni a Képviselő-testület üléseinek időpontját,helyet , napirendjét az írásos előterjesztésekkel együtt. Az ülés meghívóját ki kell függeszteni a  közös önkormányzati hivatal  és a  művelődési ház  hirdetőtábláján  .  

(4) Azoknak az önszerveződő közösségeknek a meghatározását, melyek képviselői a testületi ülésen tanácskozási joggal részt vehetnek, a rendelet  4. melléklete tartalmazza.

(5)^[3]

(6) A képviselők és a tanácskozási jogú meghívottak részére a dokumentumokat elektronikus  úton kell megküldeni , testületi tag kérésére papír alapon is el kell juttatni .

10.§ (1) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól

szóló törvényben meghatározott esetekben a rendkívüli ülést köteles összehívni.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – amennyiben a rendkívüli ülés összehívását a polgármester kezdeményezi-, az ülés időpontját megelőzően legalább ... nappal korábban meg kell küldeni a képviselőknek a tárgyalásra kerülő előterjesztéssel együtt. Nem kell kiküldeni az előterjesztést, ha a meghívó megküldésének időpontjáig az előterjesztést a rendeletben és más jogszabályban meghatározottaknak, továbbá a szakmai szabályoknak megfelelően nem lehetett előkészíteni.

(3) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben, így különösen, ha az állampolgárok életét, testi épségét, vagyonát, az önkormányzat vagyonát közvetlen veszély fenyegeti, a Képviselő-testület – a sürgősség okának közlésével –legkésőbb az ülés megkezdésének időpontját megelőző 24 órával is összehívható. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető.

(4) Az alakuló ülés összehívására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

11.§ (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések:

a) rendelet-tervezet,

b) döntés tervezet határozati javaslattal,

c) beszámoló határozati javaslattal (továbbiakban együtt: határozati javaslat),

d) tájékoztató.

(2) A rendelet-tervezet és a döntés tervezet benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, az önkormányzat bizottsága, a jegyző  jogosult.

(3) A beszámoló és tájékoztató előterjesztésére az érintett szerv és a (2) bekezdésben meghatározott

személy jogosult.

12.§ A testületi előterjesztések előkészítése során be kell tartani a következőket :

1. az előterjesztés előkészítéséért az érdekeltekkel való egyeztetések lebonyolításáért az előterjesztő a felelős,

2. a rendelet-tervezetet tartalmazó előterjesztés előkészítésének jogi es szakmai koordinációjáért a jegyző a felelős,

3. az előterjesztések kidolgozásakor figyelembe kell venni a hatályos jogi szabályozást.

4. az előterjesztésen fel kell tüntetni az előterjesztőt .

13.§ (1) Az előterjesztéseket legkésőbb az ülést megelőző 5. napon meg kell küldeni a jegyzőnek.

(2) Az állampolgároknak a testületi előterjesztésekben történő betekintéssel kapcsolatos jogosultságára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezése az irányadó.

14.§ (1) Az előterjesztésben megfogalmazott döntési javaslatot érintően annak módosítását, vagy kiegészítését (továbbiakban együtt: módosító indítvány) kezdeményezheti a polgármester, alpolgármester, képviselő, bizottság, a jegyző és az előterjesztő.

15.§ A kiküldött testületi előterjesztés tárgya által meghatározott körben, az előterjesztésben nem szereplő határozati javaslat meghozatalát (továbbiakban együtt: kiegészítő indítvány) indítványozhatja a polgármester, alpolgármester, képviselő, bizottság, jegyző, és az előterjesztő.

16.§ (1) A Képviselő-testület elé indítványt nyújthat be a képviselő, bizottság. Az indítványt indoklással együtt írásban kell a polgármesterhez benyújtani, legalább 15 nappal az ülés előtt.

(2) Amennyiben a polgármester az indítvány tartalmával egyetért:

 a) felkéri a jegyzőt, hogy koordinálja az előterjesztés előkészítését a következő testületi ülésre,

 b) amennyiben az ügy bonyolultságára tekintettel az előterjesztés előkészítése hosszabb időt vesz igénybe, felkéri a jegyzőt, hogy a munkaterv szerinti következő testületi ülést követő testületi ülésre

gondoskodjon az előterjesztés előkészítéséről.

(3) Amennyiben a polgármester az indítvány tartalmával nem ért egyet, ismerteti a Képviselő-testülettel az indítvány benyújtásának tényét és annak tartalmat. A polgármester tájékoztatása alapján a Képviselő-testület dönt arról, hogy kívánja-e az indítványozott kérdést megtárgyalni. A Képviselő-testület igenlő döntése esetén a jegyző köteles gondoskodni az indítvány tartalmának megfelelő előterjesztés - a Képviselő-testület által meghatározott időpontra történő - előkészítéséről.

17.§. (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, alpolgármester, képviselő, bizottság, jegyző írásban

terjeszthet elő. A sürgősségi indítvány a sürgősség tényének indokolásával, és az előterjesztéssel együtt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon, 12,00 óráig nyújtható be a polgármesternél. A sürgősségi indítványt a jegyző megküldi a képviselőknek.

 (2) A sürgősség kérdésében - ha szükséges, vita után- a Képviselő-testület dönt a napirend meghatározása előtt. A polgármester alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének ismertetésére.

Ha a Képviselő-testület a sürgősségi indítványt elfogadja, a sürgősséggel megtárgyalni indítványozott napirendet a Képviselő-testület első napirendkent tárgyalja; ha a sürgősséget nem ismeri el, a Képviselő-testület dönt arról, hogy a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztést mikor fogja megtárgyalni, vagy dönthet arról, hogy nem kívánja a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztést tárgyalni.

18.§ (1) A polgármester feladata a képviselő-testületi ülés vezetésével kapcsolatosan:

a) megállapítja, es folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,

b) megnyitja az ülést,

c) a munkaterv szerinti testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet a benyújtott interpellációról, kérdésről es a napirend előtti felszólalási szándékról,

d) ismerteti az előzőleg  benyújtott általa támogatott, es nem támogatott indítványt,

e) előterjeszti a napirendi javaslatot,

f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatot és kihirdeti a határozatot,

g) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

h) berekeszti az ülést.

(2) A polgármester az ülés vezetése során jogosult:

a) a szó megadására, megtagadására,

b) felszólítani a hozzászólót, hogy térjen a tárgyra,

c) a szó megvonására,

d) a vitában a hozzászólások időtartamának korlátozására,

e) figyelmeztetni a hozzászólót az üléshez nem illő, másokat sertő kijelentésektől való tartózkodásra,

f) annak a személynek rendreutasítására, vagy a hallgatóság soraiból való kiutasítására, aki a  Képviselő-testületi ülésen  méltatlan magatartást tanúsít,

g) az ülés félbeszakítására,

h) tárgyalási szünet elrendelésére,

i) napirendi pontok összevont tárgyalására vonatkozó javaslattételre,

j) a vita lezárásának kezdeményezésére,

k) napirendi pontok felcserélésére.

19.§ (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. A polgármester ismetelt felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben újra  nem szólalhat fel.

(2) Ha a Képviselő-testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(3) A polgármester, vagy képviselő javasolhatja a Képviselő-testület döntése előtt a napirendi pont újratárgyalását, elnapolását. Erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz és megállapítja a napirendi pont tárgyalásának időpontját.

20.§ A tanácskozás rendje:

a) a munkaterv szerinti Képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján  a napirend előtt dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról,

b) a polgármester előterjeszti a napirendi tervezetet, indokolja, ha az a munkatervtől eltér,

c) ha a napirendi javaslat a munkatervtől eltér, a napirendet a Képviselő-testület határozattal állapítja

meg.

21.§  A napirend előterjesztője a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

22.§ (1) A napirend előterjesztőjéhez a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó rövid, tárgyszerű választ ad.

(2) A napirend tárgyalása során a hozzászólók sorrendjét - figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét is

 a polgármester határozza meg.

(3) A polgármester és a napirendi pont előterjesztője több alkalommal is hozzászólhat, az előterjesztőt megilleti a zárszó joga is.

(4) A napirendi pont vitája során a képviselő általában egy alkalommal kap szót. Ismetelt hozzászólásra, legfeljebb 2 perces időtartamra, a polgármester adhat engedélyt. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő a Képviselő-testülettől kérheti a hozzászólás engedélyezését. A Képviselő-testület e tárgyban vita nélkül határoz.

(5) A napirend vitája közben a képviselő korábbi felszólalásával kapcsolatos másik képviselő felszólalására történő viszontválasz céljából a képviselő 2 perces hozzászólásra szót kérhet. A viszontválasz elmondását a polgármester engedélyezheti.

(6) A tárgyalt napirendet érintően ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő 2 percre szót kérhet es javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, azonnal dönt .

a) a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal resztvevők kifejtik a napirenddel kapcsolatos észrevételeiket és a döntéstervezettel kapcsolatos javaslataikat,

b) a polgármester a megjelent állampolgároknak és közösségek képviselőinek hozzászólást engedélyezhet, annak időtartamát korlátozhatja,

c) a polgármester lehetőséget adhat arra, hogy a vitában érintett személyek észrevételt tehessenek,

d) a hozzászólások időtartamának korlátozásara bármely képviselő javaslatot tehet, ha a polgármester a javaslat nyomán a hozzászólások időtartamát nem korlátozza, az indítványról a testület vita nélkül határoz,

e) a vita lezárása után a polgármester a napirend előterjesztőjét válaszadásra kéri fel. A napirend előterjesztőjének nyilatkoznia kell arra vonatkozóan,hogy befogadja-e a módosító, kiegészítő indítványokat,

g) a szavazás előtt a polgármester a jegyzőnek szót ad, ha a jegyzőnek a döntési javaslat, módosító indítvány, kiegészítő indítvány, ügyrendi javaslat törvényességével kapcsolatban észrevétele van,

h) a polgármester először az írásban benyújtott es a vitában elhangzott módosító indítványokat külön-külön, majd a Képviselő-testület által elfogadott módosításokkal egybefoglalt döntési javaslatot teszi fel szavazásra. A kiegészítő indítványt a polgármester akkor teszi fel szavazásra, ha az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról a Képviselő-testület döntött,

i) a képviselők igenlő, vagy ellenszavazattal vesznek reszt a szavazásban, illetve tartózkodnak a

szavazástól,

j) a szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.

23.§ A napirendek megtárgyalása után a polgármester az ülést berekeszti.

24.§ A Képviselő-testületi ülésen történő felszólalás lehet:

a) interpelláció elmondása,

b) interpelláció elfogadásával kapcsolatos nyilatkozat,

c) kérdés elmondása,

d) kérdésre adott válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozat,

e) napirend előtti felszólalás,

f) felszólalás ügyrendi kérdésben,

g) napirendhez kapcsolódó felszólalás.

25.§ (1) A képviselők a testületi ülésen- az önkormányzat feladat- és hatáskörében - polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhetnek, valamint magyarázat kérése céljából interpellációt terjeszthetnek elő. A képviselőhöz is lehet kérdést, vagy interpellációt intézni, feltéve, ha a polgármester, vagy bizottság elnökének megbízásából járt el.

(2) A munkaterv szerinti testületi ülés  esetén a kérdést és az interpellációt a testületi ülést megelőző 6 nap 16,00 óráig lehet írásban benyújtani a polgármesternek és a jegyzőnek. Rendkívüli testületi ülés eseten a kérdést és az interpellációt a testületi ülést megelőző 2. nap 16,00 óráig lehet írásban benyújtani a polgármesternek és a jegyzőnek.

(3) A kérdés az interpelláció benyújtásáról, annak megküldésével a jegyző a munkaterv szerinti testületi ülést megelőző 5. napig  tájékoztatja a képviselőket. Rendkívüli testületi ülés eseten a jegyző a kérdés es az interpelláció benyújtásáról, annak megküldésével a  testületi ülést megelőző... napig  tájékoztatja a képviselőket.

26.§ (1) A kérdésre és az interpellációra adott választ, ha a testületi ülésen nem kerül sor a válaszadásra, 15 napon belül meg kell küldeni valamennyi képviselőnek.

(2) Az interpellációra adott válaszról az interpelláló nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, a Képviselő-testület – külön vita nélkül – dönt. Írásban történő válaszadás eseten, ha azt a képviselő nem fogadja el, a Képviselő-testület a következő munkaterv szerinti ülésén dönt. Írásbeli válaszadás eseten az interpellálónak a következő munkaterv szerinti ülés előtt nyilatkoznia kell arról, hogy az interpellációra adott választ elfogadja-e.

(3) Amennyiben az interpelláló képviselő a következő munkaterv szerinti ülés előtt nem tesz nyilatkozatot, a választ elfogadottnak kell tekinteni.

(4) A kérdésre adott válaszról a kérdező nyilatkozik. A munkaterv szerinti testületi ülés előtt a nyilatkozatot megküldi a polgármesternek és a jegyzőnek. Kérdés esetében a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem hoz döntést.

27.§ (1) Napirend előtti felszólalásra, napirenden nem szereplő helyi jelentősegű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben a testületi ülésen a napirendi pontok tárgyalása előtt – a felszólalás tárgyát es okát megjelölve – bármely képviselő kérhet engedélyt a polgármestertől. A felszólalási szándékot az

ülést megelőző munkanapon írásban kell bejelenteni a polgármesternek és a jegyzőnek, és a bejelentéshez csatolni kell a tervezett napirend előtti felszólalás tartalmának összefoglalásáról szóló

mellékletet is.

(2) Ha a polgármester a napirend előtti felszólalás elmondására az engedélyt nem adja meg, a képviselő kérésére a napirend előtti felszólalás engedélyezéséről a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A napirend előtti felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat, és a megszólítottnak joga van legfeljebb 3 perces viszontválasz elmondására.

(3) A képviselő:

a) az interpellációt az interpelláció benyújtásának sorrendjében – munkaterv szerinti testületi ülésen – a napirend meghatározása előtt mondhatja el, rendkívüli testületi ülésen a napirend tárgyalását követően mondhatja el,

b) a kérdést a munkaterv szerinti testületi ülésen– a napirend meghatározása előtt mondhatja el, rendkívüli testületi ülésen a napirend tárgyalását követően mondhatja el.

28.§ (1) A Képviselő-testület határozatképességére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezése az irányadó.

(2) Ha a testületi ülést határozatképtelenség eseten elnapolják, a polgármester 8 napon belül újra összehívja.

29.§ (1) A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, a döntésből történő kizárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és az köztudomású, vagy a Képviselő-testület azt megállapítja, a Képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget és az adott ügynél a döntéshozatalból kizárja.

30.§ (1) A döntési javaslat elfogadására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) Minősített többséggel kell meghozni a döntést azokban az esetekben, amikor Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény arról rendelkezik. A minősített többség meglétére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezése az irányadó.

31.§ (1) A szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazás közben a szavazatot indokolni nem lehet. A kisebbségi szavazatokat bármely képviselő kérésére név szerint kell nyilvántartani.

 (2) Névszerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat, az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Névszerinti szavazás esetén a szavazatokat szóban kell leadni, amelynek eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3)A  képviselő-testületi döntések nyilvánosságára vonatkozóan Magyarország helyi önkormányzatai-ról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

32.§ (1) Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon  urna alkalmazásával történik. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját,

b) kezdetét és végét,

c) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

d) a szavazás során felmerült körülményeket,

e) a szavazás eredményét.

33.§ (1) Az önkormányzati rendelet alkotására az Alaptörvény, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, a jogalkotásról szóló törvény, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló igazságügyi és rendészeti miniszteri rendelet rendelkezései az irányadóak.

(2) Az önkormányzat által még nem szabályozott tárgykörben  rendeletalkotást kezdeményezhet a helyi székhellyel rendelkező civil szervezet.

(3) A kezdeményezést írásban – a rendelet alkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével – a polgármesternél kell benyújtani.

(4) A polgármester a kezdeményezéssel kapcsolatos döntési javaslatát – a jegyző véleményének kikérése után – a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül, vagy a legközelebbi munkaterv szerinti testületi ülésen terjeszti a testület elé. A rendeletalkotás szükségességéről a

Képviselő-testület dönt.

34.§(1) A Képviselő-testület az önkormányzati választást követően az önkormányzat Szervezeti es Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatát Magyarország helyi   önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint végzi el.

35.§ (1) A rendelet-tervezet előkészítése során meg kell vizsgálni:

a) törvény felhatalmazása alapján készülő rendelet-tervezet eseten:

aa) a szabályozási javaslat összhangban van-e a felhatalmazást adó törvénnyel, az önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabályokkal,

ab) rendelet alkotási kötelezettség esetén a szabályozási javaslat kiterjed-e valamennyi a törvényben megjelölt szabályozandó kérdéskörre,

ac) a szabályozási javaslat nem terjeszkedik-e túl a törvény szerinti felhatalmazás keretein,

b) feladatkörében törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokkal kapcsolatos rendelet alkotása esetén, hogy a szabályozási javaslat nem ellentétes-e bármely magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel,

(2) A rendelet hatályba lépésének idejét a jogalkotásról szóló törvény szabályainak megfelelően kell megállapítani.

36.§ Az előkészítés után a rendelet-tervezetet indokolással és a jogalkotási törvényben előírt hatásvizsgálattal együtt a Képviselő-testület elé kell terjeszteni. Az előterjesztő tájékoztatja a Képviselő-testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról.

37.§ (1) A rendelet elfogadását követően, annak hiteles szöveget a jegyző köteles megszerkeszteni. Az önkormányzati rendeletet aláírására és a kihirdetésével kapcsolatos feladat ellátására   Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezése az irányadó.

(2) Az önkormányzat rendeleteit a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel  kell kihirdetni. Az önkormányzati rendeletek kihirdetésük napjától kezdődően elérhetőek az önkormányzat honlapján.

(3)^[4] Az önkormányzati rendelet megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló miniszteri rendelet szabályai az irányadóak .

38.§ (1)^[5] A határozat megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló miniszteri rendelet szabályai az irányadóak.

(2) A Képviselő-testület normatív határozatait a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell közzétenni.

(3)^[6] A jegyző a rendeletet megküldi a Veszprém Megyei Kormányhivatalnak.

39.§ A jegyző gondoskodik a rendeletek hatályos jegyzékének vezetéséről, valamint rendelet módosítását követően az egységes szerkezetű rendelet elkészítéséről.

40.§ (1) A jegyzőkönyvet a testületi ülésen készített hangfelvétel  alapján kell elkészíteni.  Az ülésről szószerinti jegyzőkönyv nem készül, de a képviselő írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, valamint véleményét kérésére rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(2) A képviselő kérésére a jegyzőkönyv téves bejegyzését a jegyző a  hangfelvétellel egyezően kijavítja.

(3)A testületi ülésről szóló hangfelvétel nem selejtezhető.

(4) Az állampolgároknak a Képviselő-testület jegyzőkönyvébe történő betekintéssel kapcsolatos jogosultságára, valamint a zárt ülésről készülő jegyzőkönyvvel kapcsolatos szabályokra Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

41.§ (1) A jegyzőkönyv elkészítésére, és a jegyzőkönyv aláírására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2)^[7] A jegyzőkönyvet 1 példányban kell elkészíteni.

(3) A jegyzőkönyvhöz  mellékelni kell:

a) a testületi ülés meghívóját,

b) a tárgyalt előterjesztéseket,

c) a megalkotott rendeleteket és elfogadott határozatok mellékleteit,

d) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet,

e) az interpellációk, kérdések, napirend előtti felszólalások szövegét,

f) indítványok és sürgősségi indítványok szövegét és indokolását,

g) a népszavazást kezdeményező dokumentumokat.

(4) A jegyzőkönyvet az önkormányzat honlapján  meg lehet tekinteni.

(5) A Képviselő-testület által hozott határozatot kivonatban meg kell küldeni a határozatban érintetteknek.

42.§ (1) A települési képviselő - választói érdekek képviseletével kapcsolatos - jogaira és kötelezettségeire Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság tartja nyilván, látja el az összeférhetetlenség és méltatlanság megállapításával és a vagyonnyilatkozat ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.^[8]

43.§ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései  alapján az önkormányzati bizottság nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat-tételére kötelezettek.

44.§ (1) A települési képviselő jogaira és kötelezettségeire Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A testületi ülésről való távolmaradást az ülés előtt a polgármesternél kell bejelenteni.

45.§

(1) A képviselő-testület Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot (5 fő) hozott létre.

(2)^[9] A bizottságok részletes feladatkörét az 1. melléklet tartalmazza.

^[10]

46.§ (1) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

47.§ (1) A Képviselő-testület esetenkénti feladatokra, általa meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

48.§ (1)A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak alapján.

(2) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatainak,hatásköreinek ellátására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(3)^[11] A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnökének.

49.§ A polgármester a település polgáraival való közvetlen kapcsolattartás érdekében hetente egy alkalommal fogadónapot tart a 2. mellékletben  meghatározottak szerint.

50.§ (1) Az alpolgármester választására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) Sóly Község Önkormányzata Képviselő-testülete egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(3) Az alpolgármester ellátja a polgármestertől közvetlenül kapott feladatokat.

51.§ (1) A jegyzőnek:

a) a közös önkormányzati hivatal vezetésével,

b) az önkormányzat működésével összefüggő feladatok ellátásával,

c) a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjenek szabályozásával,

d) a közös önkormányzati hivatal  köztisztviselőit érintő munkáltatói jogok gyakorlásával,

e) a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítésével,

f) a hatáskörébe utalt ügyekben való döntéssel kapcsolatos jogosítványaira és kötelezettségeire Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A jegyzőnek a bizottsági üléseken, a testületi üléseken  történő részvételével kapcsolatos jogosultságára, a Képviselő-testület, a bizottság, a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(3)A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatás esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására a jegyző a pénzügyi csoportvezetőt jelöli ki.

52.§ (1)Az önkormányzat közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

a) A hivatal elnevezése : Hajmáskéri Közös Önkormányzati Hivatal

b) Székhelye : 8192 Hajmáskér , Kossuth L. u.31.

(2)A közös önkormányzati hivatal feladataira Magyarország helyi  önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

53. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület  más települések képviselő-testületeivel, gazdasági-szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel társulást alakíthat ki.

(3)A képviselő-testület a társulási és együttműködési megállapodások megkötése során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szabályai szerint jár el.

(4)^[12] Az önkormányzat a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulásának tagja.

(5)^[13] Az önkormányzat az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulás tagja.

54.§ A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái :

a) közmeghallgatás,

b) lakossági fórum,

55.§ (1) A közmeghallgatásra Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A közmeghallgatás helyét és időpontját 8 nappal korábban kell a lakosság tudomására hozni.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatás vezetésére a képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga

(5) Ha a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik, a panaszok és közérdekű

bejelentésekkel kapcsolatos törvényi rendelkezések szerint kell eljárni.

56.§ (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben az állampolgárok és az önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.

(3) A lakossági fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.

57.§ (1) Az önkormányzat vagyonával, bevételeivel, gazdálkodásával kapcsolatos szabályokat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és az államháztartásról szóló törvény határozza meg.

(2) Az Önkormányzat éves költségvetése alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben, a költségvetési törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek mellett gazdálkodik. Az Önkormányzat költségvetési előirányzatának év közbeni átcsoportosítására a feladatok ellátása érdekében a polgármester kezdeményezésére és a képviselő-testület engedélyével kerülhet sor.

58.§ A képviselő-testület a felterjesztési jogát a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint gyakorolja.

59.§ (1) A Szervezeti es Működési Szabályzat mellékletei:

a) 1. melléklet : A Képviselő-testület bizottságának feladatköre,

b) 2. melléklet: A polgármester ügyfélfogadási rendje,

c) 3. melléklet: Az önkormányzat feladatai,

d) 4. melléklet: A Képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal résztvevő önszerveződő közösségek jegyzeke,

(2) ^[14]

(3) ^[15]

60.§ (1) Ez a rendelet 2014. december 02-án lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Sóly Község Önkormányzat Képviselő-testülete 1/2003.(I.21.)ÖKT.sz.

rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Sóly, 2014 . november  20.

           ..............................................                                       .............................................

                    Kaptur József                                                                  Kovács János György

                    polgármester                                                                               jegyző

Jelen rendelet  kihirdetésének napja:  2014. december 01.

                                                                                               .......................................

                                                                                                  Kovács János György

                                                                                                              jegyző

1. melléklet az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10 /2014. (XII.01.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület Pénzügyi és Gazdasági Bizottságának  feladatköre (5 fö)

1. Javaslatot tesz az önkormányzat és intézményei költségvetési szempontjainak kialakításához.

2. Véleményezi az önkormányzat és intézményei költségvetési tervezetét.

3. Javaslatot tesz az önkormányzat és intézményei költségvetésére.

4.Véleményezi az önkormányzat és intézményei költségvetéséről készült beszámolókat, tájékoztatókat.

5. Javaslatot tesz a belső pénzügyi - számviteli szabályzatok kialakítására.

6.Véleményezheti az elfogadott éves költségvetésben nem szereplő kiadásokról szóló előterjesztéseket.

7. Javaslatot tehet az önkormányzati költségvetést érintő működési, fejlesztési ügyekben.

8. Javaslatot tehet az önkormányzat bevételeinek növelésére.

9. Folyamatosan vizsgálja az önkormányzat gazdálkodásának biztonságát.

10. Javaslatot tehet a Képviselő-testület adópolitikájának kialakítására.

11.Részt vehet az önkormányzati fejlesztésekkel és beruházásokkal kapcsolatos döntések előkészítésében, véleményezi a külső partnerekkel kötendő szerződések tervezetét, javaslatot tesz azok elfogadására vagy elutasítására.

12. Ellátja továbbá mindazokat a feladatokat, amelyeket a Képviselő-testület részére rendeletében, szabályzatában, határozatában megállapít.

13.Lefolytatja a képviselő, illetve a polgármester, valamint az alpolgármester vagyonnyilatkozatának ellenőrzésével, illetve összeférhetetlenségének kivizsgálásával kapcsolatos eljárást, es annak

eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet.

14.Ellátja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint a méltatlanság megállapításával kapcsolatos bizottsági feladatokat.^[16]

2. melléklet az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10 /2014. (XII.01.) önkormányzati rendelethez

1. A polgármester hétfő, kedd és szerda munkanapon 09.00 -16.00 óráig tart fogadóórát.

2. A polgármester bejelentkezés alapján előzetesen egyeztetett időpontban is tart ügyfélfogadást.

3. melléklet az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló  10/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelethez

Sóly Község Önkormányzata által ellátott szakfeladatok

Szakágazat száma

Szakfeladatok

4. melléklet az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló  10/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület  ülésein tanácskozási joggal résztvevő önszerveződő közösségek jegyzéke :

1. Sólyi Nyugdíjas Egyesület

2. Civilek Sólyért Szervezet

3. Sólyi Szőlőhegyi Kertbarátok Egyesülete

1. függelék az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló  10/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelethez

Sóly Község Önkormányzata Képviselő-testület tagjai :

polgármester :      Kaptur József

alpolgármester :   Pacher László

képviselők :         Göbölös Balázs

                          Biró József

                          Csácsi Tamás

2. függelék az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló  10/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelethez

1.) A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meghívottak jegyzéke:

1.1.) jegyző

1.2.) a napirendi pontok előterjesztői és a tárgyban illetékes vagy érintett szervezet vezetője

1.3.) Helyi önszerveződő Közösségek képviselői

1.4.) akiket a polgármester indokoltnak tart

3. függelék az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló  10/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelethez

Sóly Község Önkormányzata Képviselő-testület bizottsági tagjainak névjegyzéke :

1) Pénzügyi és Gazdasági Bizottság

   elnök :                    Göbölös Balázs

   tagjai :                    Biró József

                                 Csácsi Tamás

   külső szakértők:      Mazák György

                                 Göbölös Gyula