Sóly Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdés valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya és Sóly Község Önkormányzata partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendelete alapján az eljárás során kifüggesztéssel értesített partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.§ (1) Sóly Község Településkép védelméről szóló 21/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) bevezető szöveg helyébe a következő rendelkezés lép:

„Sóly Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdése, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdés c) pont véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Igazgatóság, Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és Sóly Község Önkormányzata partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendelete alapján a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:”

(2) A R. 1. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

“A rendelet célja és értelmező rendelkezések.”

(3) A R. 1.§ i) pont helyébe a következő rendelkezés lép:

„Óriásplakát: a DIN A0 méretet meghaladó, azaz 841x1189 mm-t meghaladó méretű plakát.”

(4) A R. 1.§ kibővül az o) ponttal, ahova a következő rendelkezés lép:

„Közfunkciót ellátó épület: Minden olyan igazgatási, ellátási, szolgáltatási, kereskedelmi funkciójú épület, melyet a rendeltetésének megfelelően bárki igénybe vehet.”

(5) A R. 1.§ kibővül az p) ponttal, ahova a következő rendelkezés lép:

„Tájba illeszkedés: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építmény együtteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza, amit környezeti állapotadat igazol.”

(6) A R. 15.§ (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„A különböző karakterű területeken a hagyományoknak megfelelő utcai tömör terméskő vagy nyers tégla és vakolt tégla kerítés, kovácsoltvas valamint áttört fa kerítés építhető a kialakult állapotnak megfelelő magassággal. A Szőlőhegy karakterű területen drótkerítés is építhető. A Séd patak és a Séd-Malomárok mentén viszont kerítés nem építhető. A telek közterülettel érintkező szakaszán csak áttört kerítés létesíthető.”

(7) A R. 16.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az Ófalu területére az alábbi településképi szempontból meghatározó területi követelmények érvényesek:

• A területen kizárólag magastetős épület helyezhető el, 37-45^o tetőhajlásszöggel, kivéve az egyedi műemlék épületeket, valamint az utcafrontról nem látható mellékfunkciójú épületeket. A gerincvonal jellemzően az utcára merőleges legyen.
• A területen új épületek, illetve az átépítésre kerülő épületek tervezésekor a területen szokásos forma és díszítésvilág eszközeit kell alkalmazni. Ezek közül a karaktert képviselő elemek:

• lehetőleg faanyagú nyílászárók osztott, kazettás mezőkkel az utcai homlokzaton
• üvegezett veranda,

• vakolt homlokzat, hangsúlyos nyíláskeretezés, és
• áttört kerítés.

• A tetőfedés anyaga csak hagyományos natúr, vörös illetve piros égetett agyagcserép vagy hagyományos beton cserép valamint színében és struktúrájában ezekhez illeszkedő pikkelyszerű más fedőanyag, vagy természetes anyagok lehetnek. A tetőfelületen fémlemez csak korcolt formában, bitumenzsindely csak felülfedéskor alkalmazható.
• A homlokzat csak vakolt – festett (meszelt) felületű lehet. A lábazat tégla-, terméskő burkolatú illetve festett lehet. Oromfal építése esetén anyaga lehet falazott, a homlokzattal megegyező homlokzatképzésű, natúr téglával rakott legalább az utcai oromfalon.
• A területen egyes épületek jellemző homlokzati falfelületének színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében – csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók.
• Az épületek közterületről látszó falfelületeinek és nyílásai (ablakok, ajtók) arányainak egymással harmóniában és egyensúlyban kell állniuk, így az épület magassága arányosan viszonyuljon a nyílásokhoz, azok hossztengelye függőleges legyen, az ablakok, ajtók egyszerű, szimmetrikus elhelyezésűek legyenek. Ügyelni kell a tömör és áttört felületek arányára a közterületről látszó felületeken (legyen több a falfelület, mint az ablak vagy az ajtó). Az utcai homlokzat ablakai a helyben szokásos középen felnyíló, döntően 2x3 fix osztású legyen natúr, fehér, sötétzöld, barna színekben.
• Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.
• A lakóépület szélessége legfeljebb 8,0 méter lehet.
• Tömör kerítés csak a térségre jellemző kőből soros rakással építhető és minimum 30%-ában futó növénnyel befuttatva. Fa anyagú kerítés minimum 30%-os áttörtségű lehet és csak lazúros felületkezelést kaphat a fa eredeti színéhez közelálló színben. Egyéb kerítés minimum 50% áttörtségű lehet tömör a térségben szokásos soros rakású kő vagy vakolt lábazattal. Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint oldal és hátsókertben építendő kerítés magassága nem haladhatja meg a 1,80 métert, és minimum 50% áttörtségű kell legyen. A kerítés anyaghasználatánál a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával az alábbi lehet: terméskő, tégla, fa, sövény, kovácsoltvas, drótfonatos kerítés.
• Erkély, lodzsa az utcafonton nem építhető, utcavonali garázskapu nem építhető.
• Az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, klímaberendezés kültéri egysége, parapet konvektor kültéri egysége nem helyezhető el.
• Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, az csak azépület egyéb homlokfalára telepíthető, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető.
• Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.
• Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
• Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos kötelező előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.
• Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégreklám helyezhető el úgy, hogy:

• megjelenésével, színezésével, méreteivel ne okozzon esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban, és
• a cégreklám nem adhat ki zajt, mesterséges fényt, és
• új építmény építésénél, meglévő építmény átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégreklám elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.”

(8) A R. 21.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az „Újfalu” karakterű terület

• A terület építési telkeinek utcafrontján egy épület helyezhető el.
• Az övezetben mezőgazdasági építmény egy építészeti tömegben, és csak a lakóépülettel már beépített ingatlanon, vagy azzal egy időben alakítható ki.
• A belterületen kialakítandó épületek maximális utcavonal felé eső homlokzati szélessége a telekhatártól számított 6,0 m mélységig oldalhatáron álló épületnél 9,0 méter lehet maximálisan
• Közfunkciót ellátó épületek és épületrészek kivételével – kizárólag magastetős épület építhető 30-45° tetőhajlásszöggel. A gerincvonal jellemzően az utcára merőleges legyen.
• A tetőfedés anyaga csak hagyományos natúr, vörös illetve piros égetett agyagcserép vagy hagyományos beton cserép valamint színében és struktúrájában ezekhez illeszkedő pikkelyszerű más fedőanyag, vagy természetes anyagok lehetnek. A tetőfelületen fémlemez csak korcolt formában, bitumenzsindely csak felülfedéskor alkalmazható.
• A homlokzat csak vakolt – festett (meszelt) felületű lehet. A lábazat tégla-, terméskő burkolatú illetve festett lehet. Oromfal építése esetén anyaga lehet falazott, a homlokzattal megegyező homlokzatképzésű.
• A területen egyes épületek jellemző homlokzati falfelületének színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében – csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók.
• Az épületek közterületről látszó falfelületeinek és nyílásai (ablakok, ajtók) arányainak egymással harmóniában és egyensúlyban kell állniuk. Ügyelni kell a tömör és áttört felületek arányára a közterületről látszó felületeken (legyen több a falfelület, mint az ablak vagy az ajtó).
• Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.
• Az épület magasságának foghíj esetén illeszkednie kell a két szomszédos épület magasságához (utcai homlokzatoknál azokét 1,0 méternél nagyobb mértékben nem haladhatja meg). Az épület arányok megőrzése végett tetőtér beépítésnél a térdfal magassága a 90 cm-t nem haladhatja meg még akkor sem, ha az előírt építménymagasság ezt megengedné.
• Az épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, épület elbontása esetén annak helyén új épület építhető.
• A közfunkciót ellátó épületek kivételével a tető nem állhat 7 síknál többől.
• A meglévő terep 1 métert meghaladó mértékben való rendezése nem lehetséges.
• Tömör kerítés csak a térségre jellemző kőből soros rakással építhető és minimum 30%-ában futó növénnyel befuttatva. Fa anyagú kerítés minimum 30%-os áttörtségű lehet és csak lazúros felületkezelést kaphat a fa eredeti színéhez közelálló színben. Egyéb kerítés minimum 50% áttörtségű lehet tömör a térségben szokásos soros rakású kő vagy vakolt lábazattal. Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint oldal és hátsókertben építendő kerítés magassága nem haladhatja meg a 1,80 métert, és minimum 50% áttörtségű kell legyen. A kerítés anyaghasználatánál a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával az alábbi lehet: terméskő, tégla, fa, sövény, kovácsoltvas kerítés.
• Az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, klímaberendezés kültéri egysége, parapet konvektor kültéri egysége nem helyezhető el.
• Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, az csak az épület egyéb homlokfalára telepíthető, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető.
• Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.
• Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
• Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos kötelező előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.
• Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégreklám helyezhető el úgy, hogy:

• megjelenésével, színezésével, méreteivel ne okozzon esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban, és
• a cégreklám nem adhat ki zajt, mesterséges fényt, és
• új építmény építésénél, meglévő építmény átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégreklám elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.”

(9) A R. 22.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Szőlőhegy karakterű területen

• Az építési övezet területén fenn kell tartani a szőlő és gyümölcsös művelési ágnak megfelelő tevékenységet. A jelenleg gyep és szántó művelési ágba sorolt területeken szőlőt, zöldségest vagy gyümölcsöst kell telepíteni.
• A főtömeg csak magastetős épület lehet 37-45 fok közötti hajlásszögű tetővel. A gerincvonal az utcavonalra merőleges legyen. Afőtömeg tetőfelületén korcolt fémlemez alkalmazható. A homlokzati felületek döntően vakolt megjelenésűek legyenek. Az oromzatokon erkély nem alakítható ki.
• A Szőlőhegy karakterű területen tömör kerítés nem építhető, az áttört szakaszok felülete minimum 50% legyen.
• A tömör szakaszok terméskő, az áttört szakaszok fa, kovácsoltvas, fonott drótsövény, drótháló anyagúak lehetnek.
• A kerítés helyett élősövény is létesíthető a 3. mellékletben felsorolt fajokból.
• Az épület lejtő és utca felöli homlokzatain gáz fogadószekrény, nyomásszabályozó, klímaszekrény, parabola antenna, fém kémény, szellőző berendezés vagymás gépi berendezés és szerelt vezeték kizárólag abban az esetben helyezhető el, amennyiben igazolható, hogy a szakmai előírásoknak megfelelően máshol nem helyezhető el.
• Lábon álló kerti tető az elő - és az oldalkertben nem helyezhető el.”

(10) A R. 23.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„Erdőterület karakterű terület

• A település belterületén a temető mellett kijelölt védőerdő területet őshonos fa és
   cserjefajok alkalmazásával erdészeti telepítési és üzemterv alapján kell fásítani.
• A település belterületén a Kálvária dombi fenyveserdő területén a dombtető 25 m
   sugarú körzetében a kilátás és a rálátás biztosítása érdekében a fekete fenyves
   kiritkítandó erdészeti terv alapján.
• A tájidegen fekete fenyő faállomány fokozatos cseréjével tájba illeszkedő őshonos fafajösszetételű vegyes-lombos erdővé alakítandó, erdészeti telepítési terv alapján.
• A belterületen kerítés nem, külterületen pedig csak vadvédelmi
   kerítés építhető.”

(11) A R. 24.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„Gazdasági karakterű terület

• Korcolt lemezfedés, cserép-rendszerű megjelenéshez hasonló kiselemes lemezfedés (kivéve a festett kiselemes lemezfedést) és a 30°-nál alacsonyabb hajlásszögű tetőn a nem fénylő pasztell színű táblás lemezfedés is alkalmazható. Csillogó és telt színek használata a tetőfelületen nem alkalmazható. Barna, zöld, piros és fehér színek és ezek árnyalata alkalmazható a tetőfedésnél.
• A területen nyers beton kerítés nem építhető.”

(12) A R. 25.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„A „Mezőgazdasági“ karakterű terület

• Az övezet területén a belterületi telkek körül kerítés nem építhető.
• Az övezet területén a külterületi telkek körül vadvédelmi célból vadháló és
          villanypásztor létesíthető.                                                                               
• A telken belül a gazdasági épületek köré csak áttört kerítés építhető.
• Az övezet területén csak magastetős épület építhető 30-45 fok közötti hajlásszögű
  tetővel. A 9 m-nél szélesebb gazdasági épületek 15-30 fokos tetővel is megépíthetők.”

(13) A R. 29.§ (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„A szakmai konzultáció a település polgármesterének feladata, szükség esetén a önkormányzati főépítész bevonásával. Az emlékeztető csak azt követően adható ki a kérelmező részére, ha azt előzetesen a polgármester jóváhagyta.”

(14) A R. 33.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„A településképi bejelentési eljárásban a polgármester önkormányzati főépítész szakmai közreműködését veheti igénybe.”

(15) A R. IX. FEJEZET helyébe a következő rendelkezés lép:

„A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG”

(16) A R. 35.§ (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„A polgármester a tényállás tisztázása során köteles beszerezni a önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalását.”

(17) A R. 19. alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke”

(18) A R. 36.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A polgármester településkép-védelmi bírságot szab ki azzal szemben, aki a lefolytatott  településképi kötelezési eljárás során kiadott településképi kötelezést tartalmazó jogerős határozatban foglalt kötelezettségét nem teljesíti.

(2) A településkép-védelmi bírság 10 000 Ft és 1 000 000,-Ft közötti lehet. A településkép-védelmi bírság a jogsértő állapot előírt határidőn belüli megszüntetésének elmulasztása miatt ismételten is kiszabható.

(3) A településkép-védelmi bírság kiszabásakor a polgármester mérlegeli a jogsértő magatartás súlyát, különösen a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát. A polgármester a bírság kiszabása során köteles beszerezni a önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalását a településkép védelméhez fűződő érdeksérelem mértékének megállapítása érdekében.

(4) A befolyt településkép-védelmi bírságot az önkormányzat költségvetésében elkülönítetten kezeli. A befolyt bírság összege kizárólag a közterületek, utak járdák felújítására, fejlesztésére, építésre, továbbá a helyi egyedi védelem alatt álló építmények megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének támogatása érdekében lehet felhasználni. A Képviselő-testület évente a költségvetési rendelet megalkotásával egyidejűleg dönt az előző évben befolyt településkép-védelmi bírság felhasználásáról.”

2.§ (1) Ezen rendelet hatályba lépésével hatályát veszti:

• A R. 1.§ h) pontja
• A R. 3.§ (2) bekezdés d) pontja
• A R. 3.§ (4) bekezdés d) pontja
• A R. 4.§ (5) bekezdése
• A R. 6.§ (3) bekezdése
• A R. 14.§ b), c), d), e), f), g) pontja
• A R. 17.§-a
• A R. 18.§-a
• A R. 19.§-a
• A R. 20.§-a

(2) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

Sóly, 2019. 08. 30.

                                   polgármester                                                                jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetve: 2019. 08. 30.                 

                                                                                                                       jegyző