1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya Sóly Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonából és az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból álló törzsvagyonára és üzleti vagyonára (a továbbiakban együtt: önkormányzati vagyon) terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya az Önkormányzatra, az önkormányzati vagyon használóira terjed ki.

2. § Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen törzsvagyon a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) meghatározott vagyon, mely vagyonelemeket az 1. melléklet tartalmazza.

3. § Sóly Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az önkormányzati vagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagyonelemet nem minősít.

4. § (1) Az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyonelemei:

• a) a közmű jellegű létesítmények,
• b) az Önkormányzat által alapított költségvetési szervek használatában lévő vagyon,
• c) mindazon vagyon, melyet törvény vagy a Képviselő-testület rendeletével annak nyilvánít.

(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elemeit a 2. melléklet tartalmazza.

5. § (1) Az Önkormányzat üzleti vagyona az Nvtv. szerint mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba. Az üzleti vagyon az Önkormányzat eredményes, növekvő színvonalú működését, anyagi gyarapodását szolgáló vagyon.

(2) Az önkormányzati üzleti vagyon ingatlan vagyonelemei:

• a) építmények, nem lakás céljára szolgáló helyiségek,
• b) építési telkek,
• c) mezőgazdasági földterületek
• d) a sportpályák és sportcélú létesítmények
• e) egyéb vagyon.

(3) Az önkormányzati üzleti vagyon ingó és vagyoni értékű jogok vagyonelemei:

• a) készpénz,
• b) egyéb pénzeszközök és követelések,
• c) értékpapírok,
• d) kötvények, részvények,
• e) vállalkozásban lévő üzletrészek,
• f) használati és haszonélvezeti jog,
• g) szolgalmi jog,
• h) egyéb vagyoni értékű jogok.

(4) Az Önkormányzat üzleti vagyonához tartozó ingatlan vagyonelemek körét a 3. melléklet tartalmazza.

(5) Az Önkormányzat vagyonkezelésbe adott vagyonát a 4. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az Nvtv.-ben meghatározott vagyon minősítése, átminősítése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti minősítést, átminősítést kezdeményezheti:

• a) a polgármester,
• b) a jegyző,
• c) a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság,

(3) Az üzleti vagyonból a törzsvagyonba történő átminősítés akkor lehetséges, ha

• a) a vagyonelem kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgáló funkciót tölt be, vagy az átminősítést követően ilyenné válik, vagy
• b) a község településrendezési eszközeinek módosítása azt alátámasztja.

(4) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha az a továbbiakban kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátása, vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyonelem nélkül is megoldható.

7. § (1) Az Nvtv. szerinti tulajdonosi joggyakorló a Képviselő-testület.

(2) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó ügyekben a Képviselő-testületet közigazgatási hatósági és bírósági eljárásban a polgármester képviseli és gyakorolja az ügyfél jogát. Az Önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

(3) A tulajdonost megillető jognyilatkozatok megtétele - így különösen tulajdonosi hozzájárulás kiadása, építési eljárás kezdeményezése, megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítése, elidegenítési és terhelési tilalmak bejegyzésének kezdeményezése, elidegenítési és terhelési tilalmak törlésének engedélyezése, a további megterheléshez történő hozzájárulás megadása, megtagadása - a polgármester hatáskörébe tartozik.

8. § A Képviselő-testület olyan vagyonelemet, amelyre vagyonkezelői jog létesíthető nem határoz meg.

9. § (1) A nettó 25 millió Ft értékhatár alatti vagyon értékesítése a Képviselő-testület döntése szerint pályázati eljárás lefolytatásával vagy annak mellőzésével történhet.

(2) Önkormányzati vagyont értékesíteni nettó 25 millió Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján lehet az Nvtv.-ben meghatározottak szerint.

(3) Az Önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az Nvtv.-ben meghatározottak szerint lehet.

10. § A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

• a) a kiíró szerv nevét, a kifüggesztésének és levételének napját,
• b) a pályázatra kiírt vagyontárgy megnevezését, helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
• c) a vagyontárgy hasznosítására, használatára vonatkozó szakhatósági kikötéseket,
• d) a vagyontárgy minimális, induló alapárát, bérbeadás esetén a bérleti díjat és annak karbantartási módját, épületvagyon hasznosítása esetén az egyedi építészeti és funkcionális megkötéseket,
• e) a pályázat tartalmi előírásaira vonatkozó tájékoztatást,
• f) a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és határidejét,
• g) a pályázati tárgyalás helyét és idejét,
• h) a pályázati biztosíték összegét és befizetésének módját,
• i) a tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot visszavonja, vagy érvénytelennek nyilvánítsa és
• j) a kapcsolattartó elérhetőségét.

11. § A pályázati hirdetményt a Hajmáskéri Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hirdetőtábláján, az Önkormányzat honlapján és a kiíró által szükségesnek tartott felületeken kell közzétenni.

12. § (1) A pályázatnak tartalmaznia kell

• a) a pályázó nevét, személyi számát, adóazonosító jelét/adószámát, anyja nevét, pontos lakcímét, nyilatkozatát, állampolgárságára vonatkozóan, meghatalmazott esetén meghatalmazását,
• b) jogi személy esetén a társaság megnevezését, székhelyét, statisztikai számjelét, cégbírósági bejegyzés számát, adószámát, képviselő nevét, aláírási címpéldányát,
• c) a tervezett tevékenység vagy tevékenységi kör megnevezését,
• d) a pályázati biztosíték befizetésének igazolását,
• e) a pályázati biztosíték visszafizetéséhez a pályázó átutalási számlaszámát és
• f) a pályázó nyilatkozatát, hogy a pályázati feltételeket elfogadja, jogi személy esetén, nyilatkozatát, az Nvtv. 3. § (2) bekezdésében foglaltak szerint arról, hogy a törvény 3. § (1) bekezdés 1. pont (b) alpontja szerinti átlátható szervezet.

A pályázati tárgyalás lebonyolítása a pályázat kiírójának a feladata.

(2) A pályázónak vagy meghatalmazottjának a pályázati tárgyaláson minden külön értesítés nélkül meg kell jelenni. A késés vagy távollét - előzetes jelentkezés ellenére is - a pályázatból való kizárást vonja maga után.

(3) A pályázati tárgyaláson a pályázókon, a levezető elnökön és jegyzőkönyvvezetőn kívül még legalább egy (független) személy részt vesz. Az ott elhangzottakról folyamatosan vezetett jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a pályázati tárgyalást levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, a (független) személy és a pályázó aláír.

(4) A tárgyalás megkezdésekor a levezető elnök

• a) ismerteti a beérkezett pályázati ajánlatokat, a pályázati feltételeket,
• b) tájékoztatja a résztvevőket a licitálás módjáról,
• c) megkérdezi a jelenlévőket, hogy a pályázat lefolytatásával kapcsolatban kizáró okról van-e tudomásuk, illetve van-e a pályázattal kapcsolatos egyéb kérdésük, észrevételük és
• d) felhívja a figyelmet a visszalépés következményeire.

(5) A pályázat lefolytatását a pályázók nevének megjelölésével, - ajánlatonként – a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(6) A pályázat lefolytatását követően a levezető elnök eredményt hirdet, és felhívja a nyertes pályázó figyelmét a teendőkre, a szerződéskötés időpontjára, fizetés módjára vonatkozóan.

13. § (1) A szerződéseket a pályázati eljárást követő 30 napon belül meg kell kötni. Amennyiben a vételár megfizetéséhez hitel felvétele szükséges, úgy a hitelintézeti döntést követő 30 napon belül kell a szerződést megkötni.

(2) Amennyiben a nyertes pályázó az adásvételi szerződést nem köti meg és a vételárat nem egyenlíti ki, úgy a befizetett pályázati biztosítékot elveszíti, és a versenyeztetési ismételten le kell folytatni.

(3) Amennyiben a versenyeztetés eredménytelen volt, a versenyeztetést – szükség esetén módosított pályázati feltételekkel – ismételten le kell folytatni.

14. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyont a döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján az Nvtv.-ben foglaltak figyelembe vételével adhatja ingyenes használatba.

(2) A Képviselő-testület az ingyenes használatról szóló döntésében határozza meg a használót a vagyon rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan esetlegesen terhelő kötelezettségeket.

15. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat által alapított költségvetési szervek (a továbbiakban: költségvetési szerv) részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátáshoz szükséges mértékben biztosítja. A közös alapítású és fenntartású költségvetési szervek vagyona feletti rendelkezési jogot az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás szabályozza.

(2) A költségvetési szervek a használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közüzemi költségek viselésére.

(3) A költségvetési szervek joga a használatukban lévő vagyon hasznosításával az alaptevékenységet nem sértő, és kizárólag a költségvetési szerv bevételeit növelő, kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztető - bevételszerző tevékenységet folytatni.

(4) A költségvetési szerv használatában lévő ingatlant a szerv vezetője maximum egy évig terjedő időtartamra jogosult bérbe, használatba adni. Az éven túli bérbe, használatba adáshoz a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges. A költségvetési szerv vezetője az általa használt ingatlant alkalmanként 30 napot meg nem haladó időtartamra adhatja térítésmentes használatba az Nvtv.-ben foglaltak figyelembe vételével. A bérbe, használatba adásra vonatkozó versenyeztetés lebonyolítására, valamint a szerződés megkötésére a költségvetési szerv vezetője köteles.

(5) A bevételszerző tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért a költségvetési szerv vezetője felel

(6) Ha a Képviselő-testület másként nem rendelkezik, a költségvetési szerv a bevételszerző tevékenységből származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére.

(7) A vagyon bérbeadására, hasznosítására csak írásbeli szerződés alapján, a Képviselő-testület döntései, valamint a költségvetési szervek belső szabályzataiban részletezett feltételekkel kerülhet sor. A több évre szóló szerződésekben meghatározott bérleti díjak értékállóságáról a szerződésben rendelkezni kell.

(8) A költségvetési szervek ingó vagyontárgyai értékesítésére vagy selejtezésére a költségvetési szerv vezetője 50.000.- Ft egyedi értékig önállóan, 50.001-100.000,- Ft egyedi érték esetén a polgármester, 100.000,- Ft-ot meghaladó egyedi érték esetén pedig a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával jogosult. Az értékmegállapítás alapja az értékesítésre vagy selejtezésre kerülő vagyontárgy vagy vagyontárgyak bruttó forgalmi értéke. Az értékesítésből származó bevétel az Önkormányzat érintett költségvetési szervének költségvetését illeti meg. A költségvetési szerv vezetőjének az értékesítésről és a selejtezésről a zárszámadáshoz kapcsolódóan számot kell adnia.

(9) A költségvetési szerv vezetője lehetősége van minden évben legkésőbb október 15-ig írásban jelezni a költségvetési szerv használatában lévő vagyon karbantartásával, felújításával, korszerűsítésével, pótlásával kapcsolatos, szakszerű érvekkel alátámasztott igényét a jegyzőnek, annak érdekében, hogy az a következő évi költségvetési koncepció összeállításánál számításba vehető legyen.

(10) A költségvetési szervet megillető követelésről az intézmény likviditásának megtartása mellett lemondani

• a) az 50.000,- Ft egyedi összeget meg nem haladó követelés esetében a költségvetési szerv vezetője önállóan,
• b) az 50.000,- Ft egyedi összeget meghaladó követelés esetében a Képviselő- testület engedélyével jogosult.

16. § (1) Az önkormányzati vagyon értékesítése esetén az adott vagyonelem forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) Az Önkormányzat

• a) ingatlan vagyonának értékét a forgalmi értékbecslés alapján megállapított értéken,
• b) az ingó vagyonának értékét nyilvántartási értéken,
• c) értékpapír vagyonának értékét névértéken kell megállapítani.

(3) Ingatlanvagyon tulajdonjogának Önkormányzat általi visszterhes megszerzését megelőzően az adott ingatlan forgalmi értékét meg kell állapítani. Ettől - a Képviselő-testület egyedi döntésével - abban az esetben lehet eltérni, ha az ingatlanért kért érték az ingatlan lényegi jellemzőivel - így különösen: annak területével, elhelyezkedésével, természeti és környezeti adottságaival - azonos jellemzőkkel rendelkező ingatlan helyben szokásos forgalmi értékét nem haladja meg. Amennyiben a Képviselő-testület a forgalmi értékbecslés beszerzésére vonatkozó főszabálytól való eltérésről határoz, úgy e határozat részeként az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről is dönthet.

(4) Ha a szerződés tárgya több vagyonelem, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyonelemek együttes értéke az irányadó.

(5) Örökölt vagyon esetén - amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi - a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni.

(6) A tőzsdére bevezetett értékpapír 5 millió Ft-ot meghaladó elidegenítése esetén a pályázati indulóárat az értékesítésről hozott képviselő-testületi döntés napját megelőző 5 tőzsdei napnak megfelelő átlagár alapján kell megállapítani.

(7) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét könyvvizsgáló bevonásával kell megállapítani és azt a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.

17. § (1) Az Önkormányzat visszterhes ingatlanvagyon szerzése és az Önkormányzatot jogszabály vagy szerződés által megillető elővásárlási jog gyakorlása kizárólag a Képviselő-testület döntése alapján történhet.

(2) Az önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyonelem forgalmi értékét meg kell határozni.

(3) Az ingatlanvagyon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeket, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

18. § (1) Ingyenes felajánlás révén akkor kerülhetnek az Önkormányzat tulajdonába ingó és ingatlan vagyontárgyak, ha az Önkormányzat képes a felajánlott vagyonnal való gazdálkodással járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) A felajánlás elfogadásáról a Képviselő-testület dönt. A vagyonátadás során felmerült költségeket az Önkormányzat viseli.

19. § Az Önkormányzat követeléseiről 50.000,-Ft egyedi értékhatárig a polgármester, 50.000,‑Ft egyedi értékhatár feletti összegről a Képviselő-testület jogosult lemondani. A követelésről való lemondás nem veszélyeztetheti a költségvetési gazdálkodás likviditását.

20. § Az önkormányzati forrásbevonás - adósságot keletkeztető ügylet (hitelfelvétel, kötvény kibocsátás) - a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény és az Áht., valamint az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével történhet.

21. § (1) Az Önkormányzat vagyonáról az Nvtv.-ben és a Mötv.-ben meghatározott előírásoknak megfelelő számviteli és kataszteri nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartások állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről a Hivatal gondoskodik.

22. § (1) Ez a rendelet 2021. május 03. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 8/2012 (VI. 01.) önkormányzati rendelet.