Sóly Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2021. (V.1.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2022. 08. 27Sóly Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2021. (V. 1.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Sóly Község Önkormányzata Polgármestere a Képviselő-testület feladat- és hatáskörében, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 27/2021. (I.29.) Korm. rendelettel elrendelt és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjában, (4) bekezdés, 6. § (5)-(6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. (a továbbiakban: Áht.) 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya Sóly Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonából és az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból álló törzsvagyonára és üzleti vagyonára (a továbbiakban együtt: önkormányzati vagyon) terjed ki.
(2) A rendelet személyi hatálya az Önkormányzatra, az önkormányzati vagyon használóira terjed ki.
2. Az Önkormányzat vagyona
2. § Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen törzsvagyon a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) meghatározott vagyon, mely vagyonelemeket az 1. melléklet tartalmazza.
3. § Sóly Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az önkormányzati vagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagyonelemet nem minősít.
4. § (1) Az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyonelemei:
a) a közmű jellegű létesítmények,
b) az Önkormányzat által alapított költségvetési szervek használatában lévő vagyon,
c) mindazon vagyon, melyet törvény vagy a Képviselő-testület rendeletével annak nyilvánít.
(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elemeit a 2. melléklet tartalmazza.
5. § (1) Az Önkormányzat üzleti vagyona az Nvtv. szerint mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba. Az üzleti vagyon az Önkormányzat eredményes, növekvő színvonalú működését, anyagi gyarapodását szolgáló vagyon.
(2) Az önkormányzati üzleti vagyon ingatlan vagyonelemei:
a) építmények, nem lakás céljára szolgáló helyiségek,
b) építési telkek,
c) mezőgazdasági földterületek
d) a sportpályák és sportcélú létesítmények
e) egyéb vagyon.
(3) Az önkormányzati üzleti vagyon ingó és vagyoni értékű jogok vagyonelemei:
a) készpénz,
b) egyéb pénzeszközök és követelések,
c) értékpapírok,
d) kötvények, részvények,
e) vállalkozásban lévő üzletrészek,
f) használati és haszonélvezeti jog,
g) szolgalmi jog,
h) egyéb vagyoni értékű jogok.
(4) Az Önkormányzat üzleti vagyonához tartozó ingatlan vagyonelemek körét a 3. melléklet tartalmazza.
(5) Az Önkormányzat vagyonkezelésbe adott vagyonát a 4. melléklet tartalmazza.
3. A vagyon minősítése
6. § (1) Az Nvtv.-ben meghatározott vagyon minősítése, átminősítése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti minősítést, átminősítést kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) a jegyző,
c) a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság,
(3) Az üzleti vagyonból a törzsvagyonba történő átminősítés akkor lehetséges, ha
a) a vagyonelem kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgáló funkciót tölt be, vagy az átminősítést követően ilyenné válik, vagy
b) a község településrendezési eszközeinek módosítása azt alátámasztja.
(4) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha az a továbbiakban kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátása, vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyonelem nélkül is megoldható.
4. A tulajdonosi jogok gyakorlása
7. § (1) Az Nvtv. szerinti tulajdonosi joggyakorló a Képviselő-testület.
(2) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó ügyekben a Képviselő-testületet közigazgatási hatósági és bírósági eljárásban a polgármester képviseli és gyakorolja az ügyfél jogát. Az Önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
(3) A tulajdonost megillető jognyilatkozatok megtétele - így különösen tulajdonosi hozzájárulás kiadása, építési eljárás kezdeményezése, megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítése, elidegenítési és terhelési tilalmak bejegyzésének kezdeményezése, elidegenítési és terhelési tilalmak törlésének engedélyezése, a további megterheléshez történő hozzájárulás megadása, megtagadása - a polgármester hatáskörébe tartozik.
5. Önkormányzati vagyon kezelése, hasznosítása
8. § A Képviselő-testület olyan vagyonelemet, amelyre vagyonkezelői jog létesíthető nem határoz meg.
9. § (1) A nettó 25 millió Ft értékhatár alatti vagyon értékesítése a Képviselő-testület döntése szerint pályázati eljárás lefolytatásával vagy annak mellőzésével történhet.
(2) Önkormányzati vagyont értékesíteni nettó 25 millió Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján lehet az Nvtv.-ben meghatározottak szerint.
(3) Az Önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az Nvtv.-ben meghatározottak szerint lehet.
10. § A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell
a) a kiíró szerv nevét, a kifüggesztésének és levételének napját,
b) a pályázatra kiírt vagyontárgy megnevezését, helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
c) a vagyontárgy hasznosítására, használatára vonatkozó szakhatósági kikötéseket,
d) a vagyontárgy minimális, induló alapárát, bérbeadás esetén a bérleti díjat és annak karbantartási módját, épületvagyon hasznosítása esetén az egyedi építészeti és funkcionális megkötéseket,
e) a pályázat tartalmi előírásaira vonatkozó tájékoztatást,
f) a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és határidejét,
g) a pályázati tárgyalás helyét és idejét,
h) a pályázati biztosíték összegét és befizetésének módját,
i) a tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot visszavonja, vagy érvénytelennek nyilvánítsa és
j) a kapcsolattartó elérhetőségét.
11. § A pályázati hirdetményt a Hajmáskéri Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hirdetőtábláján, az Önkormányzat honlapján és a kiíró által szükségesnek tartott felületeken kell közzétenni.
12. § (1) A pályázatnak tartalmaznia kell
a) a pályázó nevét, személyi számát, adóazonosító jelét/adószámát, anyja nevét, pontos lakcímét, nyilatkozatát, állampolgárságára vonatkozóan, meghatalmazott esetén meghatalmazását,
b) jogi személy esetén a társaság megnevezését, székhelyét, statisztikai számjelét, cégbírósági bejegyzés számát, adószámát, képviselő nevét, aláírási címpéldányát,
c) a tervezett tevékenység vagy tevékenységi kör megnevezését,
d) a pályázati biztosíték befizetésének igazolását,
e) a pályázati biztosíték visszafizetéséhez a pályázó átutalási számlaszámát és
f) a pályázó nyilatkozatát, hogy a pályázati feltételeket elfogadja, jogi személy esetén, nyilatkozatát, az Nvtv. 3. § (2) bekezdésében foglaltak szerint arról, hogy a törvény 3. § (1) bekezdés 1. pont (b) alpontja szerinti átlátható szervezet.
A pályázati tárgyalás lebonyolítása a pályázat kiírójának a feladata.
(2) A pályázónak vagy meghatalmazottjának a pályázati tárgyaláson minden külön értesítés nélkül meg kell jelenni. A késés vagy távollét - előzetes jelentkezés ellenére is - a pályázatból való kizárást vonja maga után.
(3) A pályázati tárgyaláson a pályázókon, a levezető elnökön és jegyzőkönyvvezetőn kívül még legalább egy (független) személy részt vesz. Az ott elhangzottakról folyamatosan vezetett jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a pályázati tárgyalást levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, a (független) személy és a pályázó aláír.
(4) A tárgyalás megkezdésekor a levezető elnök
a) ismerteti a beérkezett pályázati ajánlatokat, a pályázati feltételeket,
b) tájékoztatja a résztvevőket a licitálás módjáról,
c) megkérdezi a jelenlévőket, hogy a pályázat lefolytatásával kapcsolatban kizáró okról van-e tudomásuk, illetve van-e a pályázattal kapcsolatos egyéb kérdésük, észrevételük és
d) felhívja a figyelmet a visszalépés következményeire.
(5) A pályázat lefolytatását a pályázók nevének megjelölésével, - ajánlatonként – a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(6) A pályázat lefolytatását követően a levezető elnök eredményt hirdet, és felhívja a nyertes pályázó figyelmét a teendőkre, a szerződéskötés időpontjára, fizetés módjára vonatkozóan.
13. § (1) A szerződéseket a pályázati eljárást követő 30 napon belül meg kell kötni. Amennyiben a vételár megfizetéséhez hitel felvétele szükséges, úgy a hitelintézeti döntést követő 30 napon belül kell a szerződést megkötni.
(2) Amennyiben a nyertes pályázó az adásvételi szerződést nem köti meg és a vételárat nem egyenlíti ki, úgy a befizetett pályázati biztosítékot elveszíti, és a versenyeztetési ismételten le kell folytatni.
(3) Amennyiben a versenyeztetés eredménytelen volt, a versenyeztetést – szükség esetén módosított pályázati feltételekkel – ismételten le kell folytatni.
14. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyont a döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján az Nvtv.-ben foglaltak figyelembe vételével adhatja ingyenes használatba.
(2) A Képviselő-testület az ingyenes használatról szóló döntésében határozza meg a használót a vagyon rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan esetlegesen terhelő kötelezettségeket.
6. Önkormányzati költségvetési szervek vagyongazdálkodása
15. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat által alapított költségvetési szervek (a továbbiakban: költségvetési szerv) részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátáshoz szükséges mértékben biztosítja. A közös alapítású és fenntartású költségvetési szervek vagyona feletti rendelkezési jogot az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás szabályozza.
(2) A költségvetési szervek a használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közüzemi költségek viselésére.
(3) A költségvetési szervek joga a használatukban lévő vagyon hasznosításával az alaptevékenységet nem sértő, és kizárólag a költségvetési szerv bevételeit növelő, kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztető - bevételszerző tevékenységet folytatni.
(4) A költségvetési szerv használatában lévő ingatlant a szerv vezetője maximum egy évig terjedő időtartamra jogosult bérbe, használatba adni. Az éven túli bérbe, használatba adáshoz a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges. A költségvetési szerv vezetője az általa használt ingatlant alkalmanként 30 napot meg nem haladó időtartamra adhatja térítésmentes használatba az Nvtv.-ben foglaltak figyelembe vételével. A bérbe, használatba adásra vonatkozó versenyeztetés lebonyolítására, valamint a szerződés megkötésére a költségvetési szerv vezetője köteles.
(5) A bevételszerző tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért a költségvetési szerv vezetője felel
(6) Ha a Képviselő-testület másként nem rendelkezik, a költségvetési szerv a bevételszerző tevékenységből származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére.
(7) A vagyon bérbeadására, hasznosítására csak írásbeli szerződés alapján, a Képviselő-testület döntései, valamint a költségvetési szervek belső szabályzataiban részletezett feltételekkel kerülhet sor. A több évre szóló szerződésekben meghatározott bérleti díjak értékállóságáról a szerződésben rendelkezni kell.
(8) A költségvetési szervek ingó vagyontárgyai értékesítésére vagy selejtezésére a költségvetési szerv vezetője 50.000.- Ft egyedi értékig önállóan, 50.001-100.000,- Ft egyedi érték esetén a polgármester, 100.000,- Ft-ot meghaladó egyedi érték esetén pedig a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával jogosult. Az értékmegállapítás alapja az értékesítésre vagy selejtezésre kerülő vagyontárgy vagy vagyontárgyak bruttó forgalmi értéke. Az értékesítésből származó bevétel az Önkormányzat érintett költségvetési szervének költségvetését illeti meg. A költségvetési szerv vezetőjének az értékesítésről és a selejtezésről a zárszámadáshoz kapcsolódóan számot kell adnia.
(9) A költségvetési szerv vezetője lehetősége van minden évben legkésőbb október 15-ig írásban jelezni a költségvetési szerv használatában lévő vagyon karbantartásával, felújításával, korszerűsítésével, pótlásával kapcsolatos, szakszerű érvekkel alátámasztott igényét a jegyzőnek, annak érdekében, hogy az a következő évi költségvetési koncepció összeállításánál számításba vehető legyen.
(10) A költségvetési szervet megillető követelésről az intézmény likviditásának megtartása mellett lemondani
a) az 50.000,- Ft egyedi összeget meg nem haladó követelés esetében a költségvetési szerv vezetője önállóan,
b) az 50.000,- Ft egyedi összeget meghaladó követelés esetében a Képviselő- testület engedélyével jogosult.
7. A vagyon értékének meghatározása
16. § (1) Az önkormányzati vagyon értékesítése esetén az adott vagyonelem forgalmi értékét meg kell határozni.
(2) Az Önkormányzat
a) ingatlan vagyonának értékét a forgalmi értékbecslés alapján megállapított értéken,
b) az ingó vagyonának értékét nyilvántartási értéken,
c) értékpapír vagyonának értékét névértéken kell megállapítani.
(3) Ingatlanvagyon tulajdonjogának Önkormányzat általi visszterhes megszerzését megelőzően az adott ingatlan forgalmi értékét meg kell állapítani. Ettől - a Képviselő-testület egyedi döntésével - abban az esetben lehet eltérni, ha az ingatlanért kért érték az ingatlan lényegi jellemzőivel - így különösen: annak területével, elhelyezkedésével, természeti és környezeti adottságaival - azonos jellemzőkkel rendelkező ingatlan helyben szokásos forgalmi értékét nem haladja meg. Amennyiben a Képviselő-testület a forgalmi értékbecslés beszerzésére vonatkozó főszabálytól való eltérésről határoz, úgy e határozat részeként az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről is dönthet.
(4) Ha a szerződés tárgya több vagyonelem, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyonelemek együttes értéke az irányadó.
(5) Örökölt vagyon esetén - amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi - a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni.
(6) A tőzsdére bevezetett értékpapír 5 millió Ft-ot meghaladó elidegenítése esetén a pályázati indulóárat az értékesítésről hozott képviselő-testületi döntés napját megelőző 5 tőzsdei napnak megfelelő átlagár alapján kell megállapítani.
(7) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét könyvvizsgáló bevonásával kell megállapítani és azt a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.
8. A vagyonszerzés szabályai
17. § (1) Az Önkormányzat visszterhes ingatlanvagyon szerzése és az Önkormányzatot jogszabály vagy szerződés által megillető elővásárlási jog gyakorlása kizárólag a Képviselő-testület döntése alapján történhet.
(2) Az önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyonelem forgalmi értékét meg kell határozni.
(3) Az ingatlanvagyon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeket, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.
18. § (1) Ingyenes felajánlás révén akkor kerülhetnek az Önkormányzat tulajdonába ingó és ingatlan vagyontárgyak, ha az Önkormányzat képes a felajánlott vagyonnal való gazdálkodással járó kötelezettségek teljesítésére.
(2) A felajánlás elfogadásáról a Képviselő-testület dönt. A vagyonátadás során felmerült költségeket az Önkormányzat viseli.
9. Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás
19. § Az Önkormányzat követeléseiről 50.000,-Ft egyedi értékhatárig a polgármester, 50.000,‑Ft egyedi értékhatár feletti összegről a Képviselő-testület jogosult lemondani. A követelésről való lemondás nem veszélyeztetheti a költségvetési gazdálkodás likviditását.
10. Önkormányzati forrásbevonás
20. § Az önkormányzati forrásbevonás - adósságot keletkeztető ügylet (hitelfelvétel, kötvény kibocsátás) - a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény és az Áht., valamint az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével történhet.
11. Vagyonnyilvántartás és leltár
21. § (1) Az Önkormányzat vagyonáról az Nvtv.-ben és a Mötv.-ben meghatározott előírásoknak megfelelő számviteli és kataszteri nyilvántartásokat kell vezetni.
(2) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartások állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről a Hivatal gondoskodik.
12. Záró rendelkezések
22. § (1) Ez a rendelet 2021. május 03. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 8/2012 (VI. 01.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet1
Sorsz. |
Helyrajzi |
Megnevezés |
Utca |
terület |
---|---|---|---|---|
1 |
Árok |
Névtelen utca |
||
2 |
Buszváró 97 |
|||
3 |
Temető kerítés |
temető |
||
4 |
03/6 |
Saját használatú út |
340 |
|
5 |
5 |
Árok |
Névtelen utca |
3643 |
6 |
7 |
Közterület |
Névtelen utca |
3030 |
7 |
9/6 |
Saját használatú út |
Névtelen utca |
221 |
8 |
11/7 |
Saját használatú út |
Névtelen utca |
1178 |
9 |
11/9 |
Saját használatú út |
Névtelen utca |
524 |
10 |
11/12 |
Saját használatú út |
Névtelen utca |
5183 |
11 |
11/14 |
Saját használatú út |
Névtelen utca |
2808 |
12 |
11/24 |
Saját használatú út |
Névtelen utca |
3885 |
13 |
11/41 |
Út |
Névtelen utca |
840 |
14 |
11/59 |
Külterületi út |
Névtelen utca |
4827 |
15 |
11/71 |
Külterületi út |
Névtelen utca |
1849 |
16 |
12 |
Temető |
Névtelen utca |
7267 |
17 |
16 |
Saját használatú út |
Névtelen utca |
8707 |
18 |
17/4 |
Út |
Névtelen utca |
1907 |
19 |
19/11 |
Út |
Névtelen utca |
4249 |
20 |
19/21 |
Saját használatú út |
Névtelen utca |
4091 |
21 |
19/37 |
Út |
Névtelen utca |
225 |
22 |
20 |
Saját használatú út |
Névtelen utca |
16706 |
23 |
24 |
Árok |
Névtelen utca |
209 |
24 |
24/2 |
Saját használatú út |
Névtelen utca |
6308 |
25 |
26 |
Közterület |
Névtelen utca |
179 |
26 |
27 |
Árok |
Névtelen utca |
336 |
27 |
27/2 |
Út |
Névtelen utca |
7548 |
28 |
27/21 |
Saját használatú út |
Névtelen utca |
1936 |
29 |
28/2 |
Saját használatú út |
Névtelen utca |
1062 |
30 |
29 |
Külterületi út |
Névtelen utca |
2507 |
31 |
31 |
Közút |
Bekötő út |
1822 |
32 |
33 |
Dögtér |
Névtelen utca |
95 |
33 |
37/ |
Saját használatú út |
Névtelen utca |
17986 |
34 |
37 |
Közterület |
Zrínyi utca |
870 |
35 |
38/2 |
Saját használatú út |
Névtelen utca |
19046 |
36 |
41/4 |
Saját használatú út |
Névtelen utca |
14144 |
37 |
41/8 |
Saját használatú út |
Névtelen utca |
5889 |
38 |
42 |
Saját használatú út |
Névtelen utca |
1584 |
39 |
44/19 |
Saját használatú út |
Névtelen utca |
2523 |
40 |
46 |
Saját használatú út |
Névtelen utca |
4390 |
41 |
047/2 |
Saját használatú út |
309 |
|
42 |
49 |
Árok |
Névtelen utca |
605 |
43 |
52/15 |
Közút |
Fenyves utca |
7890 |
44 |
60/1 |
Közterület |
Petőfi utca |
7800 |
45 |
68 |
Közterület |
Sólyom köz |
1029 |
46 |
88 |
Temető |
Névtelen utca |
2080 |
47 |
89 |
Temető (református) |
Névtelen utca |
6101 |
48 |
90 |
Csapadékcsatorna |
Kossuth utca |
|
49 |
90 |
Turisztikai tábla |
Kossuth utca |
|
50 |
90// |
Járda |
Emlékmű körül |
26 |
51 |
90/1 |
Buszváró |
Kossuth utca |
5869 |
52 |
90/3 |
Járda |
Kossuth utca |
1373 |
53 |
90/4 |
Járda |
Kossuth utca |
320 |
54 |
90/5 |
Utca |
Kossuth utca |
304 |
55 |
101/1 |
Árok |
Névtelen utca |
347 |
56 |
101/3 |
Árok |
Névtelen utca |
6031 |
57 |
169 |
Árok |
Névtelen utca |
140 |
58 |
171 |
Árok |
Névtelen utca |
233 |
59 |
189 |
Kiépítetlen utca |
Névtelen utca |
1153 |
60 |
190 |
Utca |
Vasút utca |
4798 |
61 |
196 |
Árok |
Névtelen utca |
902 |
62 |
197 |
Közút |
Névtelen utca |
482 |
63 |
198 |
Közút |
Vasút utca |
161 |
64 |
200 |
Árok |
Névtelen utca |
222 |
65 |
218 |
Árok |
Névtelen utca |
2778 |
66 |
240 |
Kivett közterület |
Történelmi emlékhely |
1472 |
67 |
245 |
Közterület |
903 |
|
68 |
246// |
Kapubejárók |
Névtelen utca |
40 |
69 |
252 |
Árok |
Vasút utca |
516 |
70 |
270 |
Közterület |
Kossuth utca |
3918 |
71 |
271 |
Közterület |
Kossuth utca |
991 |
72 |
288 |
Árok |
Névtelen utca |
775 |
73 |
291/6 |
Közút |
Vasút utca |
135 |
74 |
291/8 |
Közút |
Vasút utca |
148 |
75 |
305/15 |
Utca |
Kossuth utca |
540 |
76 |
321 |
Kivett út |
Erdőalja utca |
11957 |
77 |
1001/4 |
Saját használatú út |
Zártkert |
588 |
78 |
1007 |
Saját használatú út |
1153 |
|
79 |
1025/1 |
Közút |
Zártkert |
2221 |
80 |
1053 |
Közút |
Zártkert |
2403 |
81 |
1068 |
Közút |
1480 |
|
82 |
1093 |
Közút |
Zártkert |
290 |
83 |
1111 |
Közút |
Zártkert |
3127 |
84 |
1133 |
Út |
Zártkert |
484 |
85 |
1151 |
Közút |
Zártkert |
878 |
86 |
1152 |
Közút |
Zártkert |
938 |
87 |
1173/18 |
Saját használatú út |
Zártkert |
787 |
88 |
1176/4 |
Kivett rét és út |
288 |
|
89 |
1177/5 |
Kivett rét |
464 |
|
90 |
1185/8 |
Saját használatú út |
Zártkert |
237 |
2. melléklet2
Helyrajzi |
Megnevezés |
Utca |
terület |
Önk.tul. (%) |
---|---|---|---|---|
Buszváró 2 db |
Kossuth utca |
100 |
||
07 |
Rét |
5631 |
100 |
|
011/67 |
Sajáthasználatú út |
Külterület |
3169 |
100 |
34 |
gyep /legelő/ |
Névtelen |
496 |
100 |
35 |
szántó |
Névtelen |
4576 |
100 |
44/21 |
Külterület /szántó/ |
Névtelen |
2145 |
100 |
048 |
Vízmű |
165 |
100 |
|
168 |
Beépítetlen terület |
Séd patak melletti terület |
1325 |
100 |
170 |
Beépítetlen terület |
Séd patak melletti terület |
153 |
100 |
175 |
Beépítetlen terület |
Névtelen |
167 |
33 |
180 |
Beépítetlen földterület |
147 |
100 |
|
181/2 |
Beépítetlen terület |
189. hrsz. út mellett |
194 |
11 |
184 |
Beépítetlen terület |
189. hrsz. út mellett |
581 |
14 |
199 |
Beépítetlen terület |
Vasút utca |
424 |
100 |
246 |
Polgármesteri Hivatal – Civil ház |
Kossuth u. 57. |
301 |
100 |
247 |
Tűzoltószertár |
Kossuth utca |
50 |
100 |
254 |
Művelődési ház |
Kossuth u. 55. |
1278 |
100 |
254// |
Járda Művelődési ház előtt |
Kossuth utca 55 |
255 |
100 |
271// |
Park |
Kossuth utca |
10 |
100 |
291/7 |
Sporttelep |
Vasút utca |
2100 |
100 |
3. melléklet3
Helyrajzi |
Megnevezés |
Utca |
terület |
Önk.tul. (%) |
---|---|---|---|---|
60/2 |
Kivett beépítetlen terület |
849 |
100 |
|
60/3 |
Kivett beépítetlen terület |
812 |
100 |
|
60/4 |
Kivett beépítetlen terület |
775 |
100 |
|
60/5 |
Kivett beépítetlen terület |
738 |
100 |
|
60/6 |
Kivett beépítetlen terület |
701 |
100 |
|
60/7 |
Kivett beépítetlen terület |
708 |
100 |
|
60/8 |
Kivett beépítetlen terület |
704 |
100 |
|
194 |
Beépítetlen terület |
189. hrsz. út mellet |
631 |
100 |
4. melléklet
Helyrajzi |
Megnevezés |
Utca |
terület |
Vagyonkezelő |
---|---|---|---|---|
Ivóvíz bekötés D25 KPE |
Vasút u. |
Bakonykraszt |
||
Ivóvíz bekötővezeték |
Kossuth u. 14. |
Bakonykraszt |
||
Sóly 100-as KPE nyomócső Á. |
Belterület |
Bakonykraszt |
||
Sóly 100-as PVC nyomócső |
Belterület |
Bakonykraszt |
||
75 m3 medence |
Belterület |
Bakonykraszt |
||
Mélyfúrású kút |
Belterület |
Bakonykraszt |
||
Védkerítés 75 m3 medence |
Belterület |
Bakonykraszt |
||
Védkerítés kút, gépház |
Belterület |
Bakonykraszt |
||
Nyomásfokozó akna Á. |
Belterület |
Bakonykraszt |
||
Sóly bekötések és vízm. Á. |
Belterület |
Bakonykraszt |
||
Sóly fogyasztói bekötések |
Belterület |
Bakonykraszt |
||
Sóly 100-as AC. nyomócső |
Belterület |
Bakonykraszt |
||
Sóly 80-as AC. nyomócső |
Belterület |
Bakonykraszt |
||
Szennyvízcsatorna |
Belterület |
Bakonykraszt |
||
8 |
Ivóvíz bekötővezeték |
Kossuth Lajos utca 14 |
Bakonykraszt |
|
287 |
Földterület kúttelep |
Belterület |
Bakonykraszt |
Az 1. melléklet a Sóly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdés - 1. mellékletével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Sóly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdés - 2. mellékletével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Sóly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdés - 3. mellékletével megállapított szöveg.