Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 43. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, illetékessége

1. §   (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Örvényes Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

         (2) Az Önkormányzat székhelye: 8242 Örvényes, Fenyves u. 1.

         (3) Az Önkormányzat hivatalos honlap címe: www.orvenyes.hu (a továbbiakban: Önkormányzat honlapja)

      (4) Az Önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-

      testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

          (5) Az Önkormányzat illetékességi területe: Örvényes Község közigazgatási területe

(6) A közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

         (7) A Hivatal székhelye: 8237 Tihany, Kossuth u. 12.

2. Jelképek, címek adományozása

2. §   (1) Az Önkormányzat jelképei a község címere, zászlója és pecsétje.

         (2) A község jelképeire, azok használatára vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet

szabályozza.

         (3) Az Önkormányzat, a Polgármester és a Hivatal Örvényesi Kirendeltségének bélyegző lenyomatát az 1. számú

függelék tartalmazza.

3. §   (1) Az Önkormányzat által alapított kitüntető cím megnevezése: Örvényes Díszpolgára.

         (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kitüntető cím adományozásának rendjét külön önkormányzati rendelet

szabályozza.

3. Feladat- és hatáskörök

4. §   (1) Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben

(a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat.

         (2) Az Önkormányzat feladatai ellátása során – az önkormányzatiság kifejezésre juttatása érdekében -

együttműködésre törekszik – kölcsönösségi alapon - a környező települések önkormányzatával, a térségi önkormányzati társulással, a Megyei Önkormányzattal.

         (3) Az Önkormányzat kisegítő, kiegészítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat.

5. §   (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat

a Mötv. 13. § (1) bekezdése tartalmazza.

         (2) Az önkormányzati alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti meghatározását az 1. számú melléklet

tartalmazza.

         (3) Az Önkormányzat ellátja a helyi közszolgáltatásokat a Mötv. szerint.

6. §   (1) Az önként vállalt többletfeladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az Önkormányzat a

feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására.

         (2) Ha a Képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, akkor ennek pénzügyi fedezetét az éves

költségvetésben biztosítja.

         (3) Az Önkormányzat önként vállalt feladatait a 2. számú melléklet tartalmazza.

7. §   (1) Az önkormányzati feladatok ellátására a Képviselő-testület és szervei útján, az Önkormányzat által

foglalkoztatottak feladatellátása útján, valamint társulási megállapodás alapján és gazdálkodó szervekkel és vállalkozókkal kötött feladat ellátási szerződés alapján kerül sor.

         (2) A Képviselő-testület szervei:

               a) polgármester,

               b) bizottságok,

               c) közös önkormányzat hivatal,

               d) jegyző,

               e) társulás.

         (3) A Képviselő-testület 2013. január 1. napjától közös önkormányzati hivatalt hozott létre Tihany, Aszófő,

Balatonakali és Balatonudvari községek önkormányzatával, Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel. A Hivatal Örvényes községben állandó jelleggel kirendeltséget működtet, Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal Örvényesi Kirendeltsége elnevezéssel, melyet a jegyző irányít.

8. §         Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a Képviselő-testületet illetik meg.

9. §   (1) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.

         (2) A Képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg annak visszavonásáról annak felmerülésekor

minősített többségi szavazattal dönt.

         (3) Az átruházott hatáskör gyakorlója, intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő rendes ülésen

beszámol.

10. §^[1] A polgármester – 11. §-ban meghatározott ügyek kivételével – a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan alábbi önkormányzati ügyekben:

a) olyan be nem tervezett kisebb felújítási, javítási, karbantartási munkákat elvégeztetni, amelyek az önkormányzati feladatok ellátásához kapcsolódnak, a település érdekeit szolgálják és a forrásigényük nem haladja meg a 100.000 forintot.

b) olyan munkákat elvégeztetni, amelyek az önkormányzati tulajdonú ingatlanokban váratlanul bekövetkezett káresemények következményeinek azonnali elhárítását szolgálják élet- és balesetvédelmi szempontból, és forrásigényük nem haladja meg a 100.000 forintot.

11. §       A Képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Mötv. 42. §-a tartalmazza.

II. Fejezet

A Képviselő-testület

4. Alakuló ülés

12. § (1) Az alakuló ülést a Mötv. 43. §-a alapján kell összehívni és megtartani.

         (2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai a Mötv-ben meghatározottakon túl:

               a) Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredményéről,

               b) polgármester programjának ismertetése,

               c) polgármester illetményének rögzítése.

5. A Képviselő-testület működése

13. § (1) A Képviselő-testület választáskori létszáma polgármesterrel együtt 5 fő.

         (2) Ha a Képviselő-testület határozatképtelensége miatt az ülést elnapolják, a polgármester 8 napon belül köteles azt

újból összehívni.

14. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.

         (2) A Képviselő-testület évente, július 1-től augusztus 31-ig munkaterv szerinti ülést nem tart.

(3)^[2] A Képviselő-testület ülését fő szabályként a Faluház 3. irodájában (Örvényes, Szent Imre u. 47. földszint) kell összehívni.

         (4) Közmeghallgatás, vagy ha napirendi pont indokolja a (3) bekezdéstől eltérően az ülést a Faluház Nagytermébe

(Örvényes, Szent Imre u. 47. emelet) kell összehívni.

15. § (1) A zárt ülés tartásának szabályait a Mötv. határozza meg.

         (2) A zárt ülésen részt vevőket titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk

tekintetében.

6. Képviselő-testület ciklus programja, munkaterve

16. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülést követő legkésőbb 6 hónapon belül elkészíti és jóváhagyja a tevékenységének

irányvonalát, az elsőbbségeket élvező célokat, a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó, megbízatásának időtartamára szóló ciklusprogramot.

         (2) A ciklusprogram tervezetének elkészítéséről és a Képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester

gondoskodik.

17. § (1) A Képviselő-testület működésének alapja a – ciklusprogram végrehajtását is célzó – éves munkaterv. A Képviselő-

testület éves munkatervét a tárgyévet megelőző év decemberi ülésén fogadja el.

         (2) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, majd a polgármester terjeszti elfogadásra a Képviselő-testület elé.

         (3) A munkaterv tartalmazza a tárgyévre vonatkozó ülések tervezett időpontjait, napirendjeit, azok előadóját, a

közmeghallgatás időpontját.

         (4) A munkaterv évközben a feladatok változásának megfelelően módosítható.

III. Fejezet

Képviselő-testületi ülés

7. A Képviselő-testület ülésének összehívása, meghívója

18. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskört az

alpolgármester gyakorolja.

         (2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a

Képviselő-testületi ülést a korelnök hívja össze és vezeti.

19. § (1) A Képviselő-testület rendes ülését írásbeli – papíralapú vagy elektronikus levél formájú – meghívóval kell összehívni.

         (2) A meghívót és annak mellékleteit – rendkívüli ülés kivételével – úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az

ülés napja előtt 3 nappal megkapja.

         (3) A meghívó tartalmazza:

               a) az ülés helyét és idejét,

               b) a javasolt napirendi pontokat,

               c) a napirendi pontok előterjesztőinek nevét, tisztségét,

               d) az ülés összehívójának nevét.

         (4) A meghívóhoz csatolni kell a javasolt napirendi pontokkal kapcsolatosan készített előterjesztéseket.

         (5) A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni: a települési képviselőket, valamint tanácskozási joggal:

               a) jegyzőt,

               b) napirendi pont előterjesztőjét,

               c) a helyi társadalmi szervezetek vezetőit a tevékenységi körüket érintő napirendi pont tárgyalására,

               d) a település üdülőtulajdonosainak képviselőjét,

               e) akit az ülés összehívója meghatározott napirendi pont kapcsán megjelöl,

               f) akik meghívását jogszabály kötelezővé teszi.

         (6) A települési képviselő, valamint a jegyző részére valamennyi előterjesztést meg kell küldeni, az (5) bekezdés b)-f)

pontjai részére csak azokat az előterjesztéséket kell megküldeni, amelyekhez a meghívásuk kapcsolódik.

20. §       A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról a nyilvánosságot az ülés előtt 3 nappal a meghívónak:

               a) a hirdetőtáblán való kifüggesztésével, és

               b) az Önkormányzat honlapján történő megjelenítésével kell értesíteni.

21. § (1) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze halaszthatatlan döntést igénylő napirend tárgyalása érdekében.

         (2) Rendkívüli ülés összehívására bármilyen értesítési mód igénybe vehető (telefon, elektronikus levél, szóbeli

meghívás), azonban a sürgősség indokát közölni kell. A rendkívüli ülés meghívóját legkésőbb 24 órával az ülés kezdete előtt kell kiküldeni.

         (3) Rendkívüli ülés összehívása esetén is lehetőség szerint írásbeli előterjesztést kell készíteni, amely legkésőbb az

ülés kezdetekor is kiosztható a megjelenteknek, de szükség esetén szóbeli előterjesztés alapján is tárgyalható a napirendi pont.

         (4) Katasztrófa esetén az ülés azonnal összehívható, bármilyen értesítési mód igénybevételével.

8. Előterjesztés

22. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések kidolgozásakor figyelembe kell venni a hatályos jogi szabályozást,

és annak tartalmazni kell a témakör tárgyilagos elemzését.

         (2) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület ülésének napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló,

rendelet-tervezet, határozat-tervezet és indoklása.

         (3) A Képviselő-testület ülésére főszabályként írásbeli előterjesztést kell benyújtani.

         (4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel,

alakszerű határozat nélkül elfogadta.

         (5) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással

összefüggő napirend.

         (6) Az előterjesztés két részből áll:

               a) vizsgálati és elemző részből, melyben pontosan meg kell határozni:

                    aa) téma meghatározását,

ab) a téma előadóját és az előkészítésben résztvevő személyek és szervezetek nevét,

ac) előzmények, a döntés szempontjából meghatározó tények, ismeretek ismertetését, a témakör ismételt

napirendre tűzése esetén a korábbi döntést, annak eredményét, a döntés szempontjából meghatározó új körülményeket, információk ismertetését,

ad) jogszabályi háttér ismertetése,

ae) mindazokat a körülményeket és összefüggéseket, melyek indokolják a meghozandó döntést,

af) javasolt döntés indokait,

               b) határozati javaslatból, melyben egyértelműen meg kell fogalmazni:

ba) határozati javaslatot,

bb) végrehajtást igénylő döntéseknél a végrehajtásért felelős személy nevét és a végrehajtás határidejét.

         (7) Az írásos előterjesztést a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálni.

9. Képviselő-testületi ülés vezetése

23. § (1) A Képviselő-testület ülését vezető személy feladata:

               a) megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét és azt az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri,

az igazoltan és igazolatlanul távol lévőket számba veszi,

               b) határozatképesség esetén az ülést megnyitja,

               c) kijelöli a jegyzőkönyv hitelesítőket,

               d) előterjeszti az ülés napirendi javaslatát,

               e) a napirendi pontok tárgyalása előtt tájékoztatást ad az átruházott hatáskörbe hozott döntésekről, a képviselő-

testületi döntések végrehajtásáról, valamint a két ülés közötti időszakban történt fontosabb eseményekről,

               f) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és összefoglalja a vitát,

               g) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, szavazás eredményét pontosan,

számszerűen megállapítja, és kihirdeti a döntést,

               h) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

               i) szükség esetén az ülést félbeszakítja, szünetet rendel el,

               j) berekeszti az ülést.

         (2) A Képviselő-testület az ülés vezetése körében felhatalmazza az ülés vezetőjét a következő intézkedések

megtételére:

               a) felhívja a hozzászólót, hogy csak a tárggyal kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát, attól ne térjen el,

               b) figyelmezteti a hozzászólót az üléshez nem illő, másokat sértő kijelentésektől való tartózkodásra,

               c) rendre utasíthatja azt, aki a Képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,

               d) kiutasíthatja azt a hallgatóság köréből, aki a Képviselő-testület ülését rendre utasítása ellenére ismétlődően

megzavarja,

               e) kezdeményezheti a vita lezárását.

               f) tartós rendzavarás, ha az ismételt figyelmeztetés sem jár eredménnyel, a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő

esemény következményeként felfüggesztheti az ülést.

         (3) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük

vitába szállni nem lehet.

         (4) Az ülés vezetőjének munkáját a jegyző, akadályoztatása esetén az aljegyző segíti, aki köteles jelezni, ha a

döntés meghozatala vagy a Képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel.

10. Tanácskozási rend

24. §       A tanácskozás rendje:

               a) az ülés vezető személy előterjeszti a napirendi tervezetét,

               b) a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel alakszerű határozat nélkül dönt:

                  ba) a tervezet elfogadásáról, vagy

                  bb) Polgármester, képviselő vagy jegyző javaslatára valamely az előterjesztésben szereplő napirendi pont

    elnapolásáról, több napirendi pont összevontan történő tárgyalásáról, a napirendek tárgyalási sorrendjének

    módosításáról, illetve az előterjesztett napirendek között nem szereplő téma napirendre tűzéséről,

               c) az ülés vezető személy a napirendek előtt tájékoztatást ad az átruházott hatáskörbe hozott döntésekről, a

lejárt határidejű képviselő-testületi döntések végrehajtásáról, valamint a két ülés között az Önkormányzatot érintő fontosabb eseményekről,

               d) az ülést vezető személy minden napirendi pont felett külön vitát nyit,

               e) az írásbeli előterjesztéseket a vita előtt az a napirendi pont előterjesztője szóban kiegészíthet.

25. § (1) Az érdemi vita során:

               a) a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel az előterjesztőhöz,

melyre az köteles válaszolni, kifejtik a napirenddel kapcsolatos észrevételüket, véleményüket és a döntés-tervezettel kapcsolatos javaslataikat,

               b) a hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor,

               c) a hozzászólások időtartama legfeljebb 5 perc, ugyanazon napirend keretében az ismételt hozzászólási idő a 2

percet nem haladhatja meg,

               d) az idő túllépése miatt az ülés vezető személy megvonhatja a szót a hozzászólótól,

               e) az ülést vezető személy soron kívüli hozzászólást is engedélyezhet.

         (2) Az ülést vezető személy a megjelent állampolgároknak és közösségek képviselőinek a jelentkezés sorrendjében

hozzászólást engedélyezhet a napirendi pont tárgyalásához 3-3 perc időtartamban.

         (3) Az ülést vezető személy a (2) bekezdésben meghatározott hozzászólást megtagadhatja. Ebben az esetben -

kérelemre - a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt a hozzászólási jog biztosításáról.

         (4) A vita lezárására, vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, az

indítvány felett a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita és alakszerű határozat nélkül dönt.

         (5) Az ülést vezető személy lehetőséget ad arra, hogy a vitában érintett résztvevő személyek – személyes érintettség

címen – megjegyzést tehessenek.

26. §       A szavazás előtt az ülést vezető személy a jegyzőnek ad szót, hogy az bármely javaslat törvényességével

kapcsolatos észrevételét megtehesse.

27.§        A döntéshozatalból történő kizárásra a Mötv. szabályait kell alkalmazni.

28. § (1) Amennyiben a napirendhez több hozzászólás, észrevétel, javaslat nincs az ülést vezető személy a napirend

tárgyalását lezárja, a vita során elhangzottakat összefoglalja.

         (2) Az ülést vezető személy először a vitában elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat külön-külön

elhangzásuk sorrendjében teszi fel szavazásra, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatot.

         (3) Amennyiben az eredeti döntési javaslathoz képest a Képviselő-testület módosító javaslatot fogad el, úgy a

szavazás előtt az ülés vezető személy ismerteti a módosított döntés szövegét.

         (4) Az ülést vezető személy megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a döntést.

29. §       A napirendek megtárgyalása, a bejelentések, kérdések, hozzászólások és az adott válaszok elhangzása után az

ülést vezető személy szót ad a hallgatóságnak. Ezt követően az ülést berekeszti.

11. Kérdés

30. § (1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy

tudakozódás.

         (2) A Képviselő-testület tagjai az ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez és a jegyzőhöz kérdést

terjeszthetnek elő 3 percben.

         (3) A kérdésre a megkérdezett lehetőleg az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban válaszol.

         (4) Ha a kérdező nem fogadja el a választ, a Képviselő-testület a válaszról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel

határoz.

12. Döntéshozatali eljárás

31. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit nyílt, névszerinti vagy titkos szavazással hozza.

         (2) A szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

32. § (1) A nyílt szavazás esetén a képviselők „igen”-nel vagy „nem”-mel szavazhatnak vagy tartózkodhatnak a szavazástól.

         (2) Az igen szavazás kézfelemeléssel történik.

         (3) A szavazástól való tartózkodást szóban kell jelezni, mely nem minősül névszerinti szavazásnak.

33. § (1) A Képviselő-testület a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően név szerint szavaz.

         (2) A névszerinti szavazásról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.

         (3) A név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselők névsorát, akik a nevük felolvasásakor „igen”-nel,

„nem”-mel, „tartózkodom”-mal szavaznak. A jegyző a képviselők által adott választ a névsoron rögzíti, a szavazatokat összeszámolja, az eredményről tájékoztatja az ülést vezető személy, aki annak eredményét kihirdeti.

         (4) A név szerinti szavazás tényét és eredményét a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

         (5) A név szerinti szavazásról készült névsort a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell.

34. § (1) Titkos szavazásra a Mötv-ben meghatározott esetekben kerül sor.

         (2) A Mötv 46. § (2) bekezdésben meghatározott ügyekben akkor kell titkos szavazást tartani, ha azt bármelyik

képviselő indítványozza.

         (3) A (2) bekezdésben meghatározott titkos szavazásról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, alakszerű

határozat nélkül dönt.

         (4) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozattal, a képviselőkből

megválasztott 3 tagú ideiglenes bizottság gondoskodik.

         (5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik.

         (6) A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely a Képviselő-testületi üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét

képezi. A jegyzőkönyv tartalmazza:

               a) a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,

               b) a 3 tagú bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

               c) a szavazás során felmerült körülményeket,

               d) a szavazás eredményét,

               e) a bizottság tagjainak aláírását.

         (7) A bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel a szavazás eredményét.

         (8) A szavazás eredményének megállapítása után az ülést vezető személy kihirdeti a határozatot.

         (9) Titkos szavazás során amennyiben egy javaslat sem kapta meg a szükséges többséget, szünetet kell elrendelni

és a titkos szavazást meg kell ismételni.

         (10) Az ismételt szavazáson csak az a két legkedvezőbb javaslat, pályázat vehet részt. Amennyiben ebben az

esetben sem születik döntés, a soron következő képviselő-testületi ülésen kell ismételten titkos szavazással dönteni.

         (11) A bizottság elnöke az (5) bekezdésben meghatározott jegyzőkönyvet átadja a Képviselő-testület ülését vezető

személynek, ezzel a bizottság megszűnik.

35. §       A Képviselő-testület minősített többségi szavazattal – a megválasztott képviselők több mint a felének azonos

szavazatával, – dönt a Mötv-ben meghatározottakon túl:

               a) a Képviselő-testület hatáskörének átruházásáról,

               b) a díszpolgári cím adományozásáról,

               c) ideiglenes bizottság létrehozásáról, kivétel a 34. § (3) bekezdésében meghatározott ideiglenes bizottság.

13. A Képviselő-testület döntései

36. § (1) A Képviselő-testület határozatot hoz vagy rendeletet alkot.

         (2) E döntések előkészítésére, alaki és formai követelményeire, megjelölésére a kihirdetés vagy közzététel során a

jogalkotásról szóló törvény és végrehajtására kiadott miniszteri rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

37. § (1) A Képviselő-testület - a (6) bekezdésben írt kivételekkel - alakszerű határozattal hoz döntést.

         (2) A határozatokat a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi

szervezetszabályzó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII.31.) KIM rendelet (a továbbiakban: KIM rendelet) 13. §-ban foglaltak szerint kell megjelölni.

         (3) Végrehajtást igénylő döntések esetében a határozat szövege végén, külön sorba meg kell jelölni a végrehajtás

határidejét és a végrehajtásért felelős személy nevét.

         (4) A Képviselő-testület határozatáról szóló kivonatot az érintettek részére a jegyzőkönyv elkészítését követően 8

napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek, szervnek, valamint az érintett részére.

         (5) A Képviselő-testület határozatairól a jegyző évenkénti nyilvántartást vezet.

         (6) A Képviselő-testület a szavazati arányok jegyzőkönyvi rögzítésével, számozott határozat nélkül dönt:

               a) a napirendi javaslat elfogadásáról, a tervezetben szereplő valamely napirend elnapolásáról, több napirendi pont

összevonásáról, tárgyalási sorrend felcseréléséről, a napirendek között nem szereplő téma napirendre tűzéséről,

               b) a szóbeli előterjesztés jóváhagyásáról,

               c) ügyrendi kérdésekről,

               d) a 25. § (3) bekezdésében szabályozott esetben a hozzászólási jog biztosításának kérdésről,

               e) módosító indítvány elfogadása kérdésben, rendeletalkotás általános és részletes vitájának kérdésében,

               f) döntési javaslaton belüli alternatívák elfogadásáról,

               g) vita lezárására, vagy hozzászólási idő korlátozására érkezett indítványának  elfogadása kérdésében,

               h) a név szerinti szavazás és a titkos szavazás indítványának elfogadása kérdésben.

38. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

               a) polgármester,

               b) képviselő,

               c) jegyző.

         (2) A rendelet-előkészítés során a Képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendelkezések

előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg, meghatározhatja, hogy a tervezetet mely szervekkel kell egyeztetni, milyen vitafórumon kell megvitatni. Erre vonatkozó indítványról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt. A Képviselő-testület elhatározhatja, hogy mely rendelet kerüljön egy vagy két fordulós tárgyalásra.

         (3) A rendeletalkotás előkészítése minden esetben a jegyző feladata.

         (4) A Képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatról, majd a rendelet-tervezet egészéről dönt.

         (5) A rendeleteket a KIM rendelet 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.

(6)^[3] A Képviselő-testület által elfogadott rendeleteket helyben szokásos módon – a (7)-(8) bekezdésekben meghatározottak szerint – a megalkotását követő 5 munkanapon belül kell kihirdetni.

         (7) Helyben szokásos módnak minősül a Hivatal Örvényesi Kirendeltségének épületében található hirdetőtáblán

történő kifüggesztés. A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napja. A rendeletet tizenöt napra kell kifüggeszteni. 

         (8) A nagyobb terjedelmű rendeletek esetében a rendeletről készült kivonat kerül kifüggesztésre a hirdetőbálán, azzal

a tájékoztatással, hogy „a rendelet teljes szövege a Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal Örvényesi Kirendeltségén ügyfélfogadási időben megtekinthető.”

         (9) A jegyző a kihirdetés tényét és időpontját záradék formájában a rendelet végén, az aláírások alatt feltünteti.

         (10) A rendelet módosítása esetén az egységes szerkezetbe foglalást el kell végezni.

         (11) A jegyző köteles gondoskodni:

               a) a rendeltek folyamatos felülvizsgálatáról,

               b) a rendeletek hatályosságáról,

               c) szükség esetén a rendelet-módosítás kezdeményezéséről,

               d) a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról,

               e) a Képviselő-testület rendeleteinek évenkénti nyilvántartásáról

               f) a rendeletek ciklusonkénti felülvizsgálatáról.

(12)^[4] A rendeleteket három eredeti példányban kell elkészíteni. A kihirdetett rendelet egy eredeti példányát a Hivatal Örvényesi Kirendeltségének irodahelyiségében a törzspéldányok közé kell le fűzni, egy-egy eredeti példányát a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.

         (13) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletet a Mötv. 51. § (2) bekezdésében és az önkormányzati

rendeleteknek és a jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló 23/2012. (IV.25.) KIM rendelet 1. §-ban foglalt határidőben és módon küldi meg a Veszprém Megyei Kormányhivatal részére.

14. Jegyzőkönyv

39. § (1) A Képviselő-testület üléséről készítendő jegyzőkönyvre a Mötv. rendelkezései az irányadók.

         (2) A jegyzőkönyv tartalmazza a Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglaltakon túl:

               a) az ülés jellegét: nyílt, zárt, soron következő, rendkívüli

               b) az előre bejelentett távolmaradó képviselők nevét és az igazolatlanul távol lévők nevét,

               c) jegyzőkönyv hitelesítők nevét,

               d) napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét,

               e) a szóban előkészített határozati javaslatokat,

               f) a határozathozatal módját,

               g) szükség esetén az elnök intézkedéseit,

               h) a képviselő-testületi ülésen történt fontosabb eseményeket,

               i)^[5] a 43. § (6) bekezdésében foglalt tiszteletdíj csökkentést,

               i) az ülés bezárásának idejét.

         (3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vesznek részt.

         (4) A képviselő-testületi ülésen készült digitális hangfelvétel alapján a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyv

készül, de a Képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe venni.

         (5) A Képviselő-testület által hozott döntéseket határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, míg rendelet

esetében a jegyzőkönyv mellékleteként kell tartalmaznia a jegyzőkönyvnek.

40. § (1) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét két eredeti példányban kell elkészíteni. A jegyzőkönyv önkormányzati

példányát piros, fehér, zöld zsinórral átfűzve, önkormányzati bélyegzővel ellátva kell hitelesíteni nyílt és zárt ülésenként külön-külön lefűzve. A jegyzőkönyv levéltári példányát éves szinten könyvkötésben kell összefűzni és önkormányzati bélyegzővel ellátva hitelesíteni nyílt és zárt ülésenként.

         (2) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéhez csatolni kell:

               a) a meghívót,

               b) a jelenléti ívet,

               c) a név szerinti szavazásról készült névsort,

               d) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet,

               e) a képviselők kérése alapján az írásbeli hozzászólását, kérdését, indítványát,

               f) az elfogadott rendeleteket.

         (3) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a Mötv. 52. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl az ülésen

részt vevő 2 képviselő – mint hitelesítő - is aláírja. A hitelesítésre ABC sorrendben folyamatosan kerül sor.

         (4) A jegyző az aláírt jegyzőkönyvet a Mötv. 52. § (2) bekezdésében és az önkormányzati rendeleteknek és a

jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló 23/2012. (IV.25.) KIM rendelet 2. §-ban foglalt határidőben és módon küldi meg a Veszprém Megyei Kormányhivatal részére.

41. § (1) A választópolgárok a Képviselő-testület nyílt üléseinek jegyzőkönyvébe és előterjesztéseiben a Hivatal Örvényesi

Kirendeltségén ügyfélfogadási időben betekinthetnek, vagy az Önkormányzat honlapján olvashatják el.

         (2) A jegyzőkönyv eredeti példányát csak a hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

         (3) A jegyzőkönyv eredeti példánya és melléklete a Hivatal Örvényesi Kirendeltségén kerül tárolásra.

         (4) A Képviselő-testület jegyzőkönyvei aláírást követően az Önkormányzat hivatalos honlapján feltöltésre kerülnek.

         (5) A Képviselő-testület ülésén készült hangfelvétel a Hivatal Örvényesi Kirendeltségének irattárában 5 évig meg kell

őrizni.

15. Közmeghallgatás

42. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal, a munkatervében meghatározottak

szerint közmeghallgatást tart.

         (2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő napirendről a lakosságot a

település hirdető tábláin és az Önkormányzat honlapján megjelentetett meghívó közlésével tájékoztatni kell a közmeghallgatás előtt legalább 5 nappal.

         (3) A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülés, illetve a jegyzőkönyv vezetésének szabályai vonatkoznak.

         (4) A közmeghallgatáson elhangzott javaslatokat a Képviselő-testület a munkája során igyekszik hasznosítani.

IV. Fejezet

Az önkormányzati képviselő és a Képviselő-testület szervei

16. Az önkormányzati képviselő

43. § (1) Az önkormányzati képviselő jogait és kötelezettségeit a Mötv. és e rendeletben meghatározottak szabályozzák.

         (2) Az önkormányzati képviselők névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

         (3) Az önkormányzat képviselő a képviselő-testületi ülésen írásban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy

határozat meghozatalát, a döntés szükségességét írásban indokolni kell.

         (4) A (3) bekezdésben meghatározott kezdeményezést a Képviselő-testület a soron következő ülésen a napirendi

pontjai között szerepelteti és tárgyalja.

         (5) Az önkormányzati képviselő köteles a Képviselő-üléstől történő távolmaradását az ülést megelőzően a

polgármesternél, a jegyzőnél vagy a Hivatal Örvényesi Kirendeltségén bejelenteni.

(6)^[6] Amennyiben a képviselő a Mötv-ben rögzített kötelezettségeinek, valamint személyes érintettség, illetve a 43. § (5) bekezdésben meghatározott távolmaradás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget tárgyhavi tiszteletdíja 25 %-kal csökkentésre kerül jegyzőkönyvi rögzítés alapján. Ismételt kötelezettség szegés esetén a tárgyhavi tiszteletdíj 100 %-os megvonására kerül sor, jegyzőkönyvi rögzítés alapján.

         (7) A Mötv. 37. § (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati képviselő lemondó nyilatkozatát a 46. § (1)

bekezdésében meghatározott Vagyonnyilatkozat-vizsgáló Bizottságnak kell átadni.

44. §       Az önkormányzati képviselő munkája során a Hivatal Örvényesi Kirendeltségének - előre egyeztetett időpontban -

kijelölt helyiségét használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti.

45. §       Az önkormányzati képviselők részére megállapított tiszteletdíjat és juttatást külön önkormányzati rendelet

 szabályozza.

17. A Képviselő-testület bizottságai

46. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottságot hoz létre, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló Bizottság néven (a továbbiakban:

Bizottság), a Mötv. 39. §-ban meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra kötelezett személyek vagyonnyilatkozatának nyilvántartásra, kezelésére és ellenőrzésére.

         (2) A Bizottság tagjainak száma 3 fő. Összetételét a Mötv. rendelkezései szerint kell meghatározni.

         (3) A Bizottság tagjainak névsorát, a Bizottságban betöltött tisztség feltüntetésével a 3. számú függelék tartalmazza.

         (4) A Bizottság minden év március 31-ig a Képviselő-testület ülésén beszámol az (1) bekezdésben meghatározott

vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséről.

         (5) A Bizottság a bejelentés alapján a vagyonnyilatkozatokat 8 napon belül megvizsgálja és a vizsgálat ellenőrzéséről

a következő ülésen írásbeli előterjesztés benyújtásával tájékoztatja a Képviselő-testületet.

47. § (1) A Képviselő-testület indokolt esetben feladat ellátásra ideiglenes bizottságot hozhat létre:

               a) meghatározott időre, vagy

               b) meghatározott feladat elvégzésre.

         (2) Az ideiglenes bizottság létrehozásáról, létszámáról és összetételéről a Képviselő-testület – Mötv. előírásait

figyelembe véve, a bizottság tevékenységi körétől függően - külön határozattal minősített többséggel dönt.

         (3) Az ideiglenes bizottság nyújtja be döntésre a Képviselő-testület elé a feladatkörében tartozó üggyel kapcsolatos

írásbeli előterjesztéseket határozati javaslatokkal.

         (4) Az ideiglenes bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan

megszűnik.

48. § (1) Egy képviselő egy időben egy állandó bizottságnak és egy ideiglenes bizottságnak lehet a tagja. A bizottság

elnöke más bizottság elnöke nem lehet.

         (2) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak a bizottsági működésével összefüggő jogai és kötelezettségei

vannak.

         (3) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának

megszűnése után is fennáll.

         (4) A bizottságok döntéshozatalból való kizárás eseteire a Képviselő-testület tagjaira vonatkozó jogszabályi

előírásokat kell alkalmazni.

         (5) A bizottságok működési szabályzatukat e szabályzat keretei között maguk határozzák meg.

18. Polgármester, alpolgármester

49. § (1) A polgármester Örvényes Község Önkormányzatának vezetője, aki felelős az Önkormányzat egészének

működéséért.

         (2) A polgármester biztosítja az Önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát.

Tevékenységével hozzájárul a település fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

         (3) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Hivatal Örvényesi 

Kirendeltségének közreműködésével látja el.

         (4) A polgármester feladatai a Mötv-ben meghatározottakon túl:

               a) a település fejlődésének elősegítése,

               b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,

               c) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,

               d) az Önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,

               e) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,

               f) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,

               g) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása,

kapcsolattartás,

               h) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése

               i) a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása,

               j) külön rendeletben meghatározottak szerint ellátja a Képviselő-testület tulajdonosi képviseletét,

               k) a Képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,

               l) a Képviselő-testület tagjainak és a Bizottság, valamint egyes esetekben létre hozott ideiglenes bizottságok

munkájának segítése,

               m) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése

               n) a Képviselő-testület ciklusprogramjának előkészítése, benyújtása, végrehajtása,

               o) a Képviselő-testület éves munkatervének benyújtása, végrehajtása,

               p) a 10. §-ban meghatározott halaszthatatlan ügyek.

         (5) A Polgármester 100.000,- Ft értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről a Képviselő-testületet a soron

következő ülésén tájékoztatja.

         (6) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

50. § (1) A polgármester a tisztséget társadalmi megbízatásban látja el.

         (2) A polgármesteri tisztség jogállására, a tisztség megszűnésére, összeférhetetlenségére, eskütételére, munkáltató

jogkörére, feladataira, kötelezettségeire, valamint illetményére és költségtérítésére a Mötv-ben, valamint e rendeletben meghatározott rendelkezések az irányadóak.

         (3) A polgármester minden hónap első hétfőjén 13.00 órától 14.00 óráig fogadóórát tart az Önkormányzat székhelyén.

51. § (1) A Képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

         (2) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.

         (3) Az alpolgármester a Képviselő-testület, illetve a polgármester esetenkénti megbízása, illetve maghatalmazása

alapján képviseli az Önkormányzatot.

         (4) Az alpolgármesterre képviselő-testületi hatáskör nem ruházható.

19. Jegyző, aljegyző

52. § (1) A jegyző a Mötv-ben felsoroltakon kívül általános feladata a törvényesség és a jogszabályszerűség biztosítása.

         (2) A Mötv-ben meghatározott feladatokon túl a jegyző:

               a) tájékoztatás nyújt a Képviselő-testületnek a hatáskörüket érintő jogszabályokról, azok változásairól,

               b) biztosítja az önkormányzati rendeletek, határozatok érintettekkel való megismertetését,

               c) a Képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás

formájában,

               d) rendszeresen áttekinti a képviselő-testületi rendeletek jogszabályokkal való harmonizálását,

               e) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról,

               f) a Hivatal közreműködésével előkészíti, és törvényességi szempontból véleményezi a Képviselő-testület elé

kerülő előterjesztéseket,

               g) gondoskodik arról, hogy a Hivatalban az információ-áramlás megfelelő legyen,

               h) gondoskodik a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítéséről és a folyamatos

karbantartásáról,

               i) ellátja az igazgatási munka egyszerűsítésével, korszerűsítésével és a hivatali dolgozók továbbképzésével

kapcsolatos feladatokat,

               j) összeállítja a Képviselő-testület éves munkatervét,

               k) vezeti az utcanév jegyzéket.

         (3) A jegyző részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok, a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, illetve

Képviselő-testület döntései határozzák meg.

53. § (1) A jegyző kinevezése a Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltató jogkört a Hivatal

székhely szerinti település polgármestere – Tihany Község Önkormányzat Polgármestere – gyakorolja.

         (2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós

akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatok ellátását a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint kell biztosítani.

         (3) Az aljegyzőre vonatkozóan a Mötv. és a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakat kell

alkalmazni.

20. Közös Önkormányzati Hivatal

54. § (1) A Képviselő-testület törvényi felhatalmazás alapján 2013. január 1. napjától közös önkormányzati hivatalt hozott

létre jelen rendelet 1. § (6) bekezdésében meghatározott névvel és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott településekkel.

         (2) A Hivatalhoz tartozó településeken állandó jellegű kirendeltségek működnek.

         (3) A Hivatal által ellátandó feladat- és hatásköröket a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

         (4) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a létrehozó önkormányzatok képviselő-testületi határozattal

hagyják jóvá.

         (5) A Hivatal fenntartásának költségeit a létrehozó önkormányzatok megállapodásban rögzítettek alapján biztosítják.

21. Társulások

55. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében

társulásokban vesz részt. A Képviselő-testület más települések Képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

         (2) Az Önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.

         (3) A társulásokban az Önkormányzatot a polgármester képviseli.

22. Helyi népszavazás

56. §       A Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges

választópolgárok számát.

V. Fejezet

Önkormányzat gazdasági alapja

23. Az önkormányzat vagyona

57. §       Az Önkormányzat vagyonára vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

24. Az Önkormányzat gazdálkodása

58. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetését és zárszámadását önkormányzati rendeletben határozza

meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetés határozza meg.

         (2) A költségvetési és zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a Képviselő-

testület elé.

         (3) A költségvetési rendeletet a Képviselő-testület két fordulóban tárgyalja meg.

25. Az Önkormányzat belső kontrollrendszere

59. §       Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

60. §       Az Önkormányzat belső ellenőrzését a Balatonfüredi Többcélú Társulás keretén belül foglalkoztatott belső ellenőr

látja el, a jóváhagyott éves belső ellenőrzési tervekben foglaltak alapján.

VI. Fejezet

Záró rendelkezés

61. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

         (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

szóló 4/2014. (V.13.) önkormányzati rendelet.