Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2018. (VIII.24.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2024. 07. 10Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2018. (VIII.24.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól
Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § (1) A rendelet célja Örvényes Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló vagyon folyamatos védelme, a vagyonelemek használata és működtetése során értékük megőrzése és növelésének előmozdítása.
(2) A szabályozás célja továbbá az Önkormányzat kötelező és önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges gazdasági alapok megteremtése a rendelkezésre álló tulajdon eredményes és hatékony működtetésével.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) E rendelet személyi hatálya kiterjed az Önkormányzat Képviselő-testületére (a továbbiakban: Képviselő-testület) és annak szerveire.
(2) E rendelet tárgyi hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő
a) ingatlanokra és ingó vagyonra,
b) vagyoni értékű jogokra, követelésekre, immateriális javakra, továbbá
c) értékpapírokra, gazdasági társaságokban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre.
(3) E rendelet szabályait kell alkalmazni a (2) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon
a) megszerzésére, kivéve, ha a vagyontárgy megszerzése a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény hatálya alá tartozik,
b) elidegenítésére, ideértve az önkormányzati vagyonnal gazdasági társaságok vagy alapítványok alapítását, illetve társaság jegyzet tőke emelését, valamint a vagyon cseréjét is,
c) hasznosítására, ideértve különösen a bérbe- és haszonbérbeadását, a használat jogának biztosítását, a koncesszióba adását, lízingszerződéssel való hasznosítását, valamint kezelésbeadását, és üzemeltetésbe történő adását,
d) megterhelésére, ideértve különösen a zálogjog és jelzálogjog, valamint szolgalmi jog alapítását, biztosítékul adását, kezesség, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom vállalását, elővásárlási-, visszavásárlási- és vételi jog biztosítását, a tulajdonban fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulást, a bérlő-kiválasztási jog biztosítását,
e) a vagyon tulajdonosát, megillető a)–c) pontokban nem említett egyéb jogok gyakorlását,
f) a gazdasági társaságban fennálló részvény, üzletrész alapján a tulajdonos megillető jog gyakorlására,
g) az Önkormányzat javára más személy, gazdasági társaság tulajdonában fennálló, a c)–d) pontokban megjelölt jogokkal való rendelkezésre.
(4) Ezen rendelet szabályait kell alkalmazni a lakások és nem lakáscélú helyiségek hasznosítása esetén is, ha az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről, a lakbérek mértékéről, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik.
3. Értelmező rendelkezés
3. § (1) Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló fogalom tárgya lehet.
(2) Vagyonelem: a vagyon meghatározott fizikai, természeti, forgalmazási ismérvek alapján elkülönült, és ezen ismérvek alapján közös tulajdonságokkal rendelkező viszonylag homogén csoportja. Vagyonelemek az ingó, az ingatlan, a portfólió, a vagyoni értékű jogok.
(3) Vagyontárgy: a vagyonelem térben, időben forgalmazásban elkülöníthető, önálló értékkel és megjelenési formával bíró egyede.
(4) Portfólió: értékpapírból és/vagy más befektetési eszközből álló együttesen kezelt befektetés-állomány.
(5) Vagyonleltár: az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapota szerinti kimutatás. Célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben.
(6) Jelen rendeletben nem meghatározott fogalmak esetében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. §-ban szereplő meghatározásokat kell használni.
Az önkormányzati vagyon
4. Az önkormányzati vagyon csoportosítása
4. § Az önkormányzati vagyon az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, Önkormányzat tulajdonában lévő dolgok, pénzügyi eszközök, Önkormányzatot megillető társasági részesedések, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, önkormányzati fenntartású közgyűjtemény, saját gyűjteményben nyilvántartott kulturális javak körébe tartozó dolgok.
5. § Az önkormányzati vagyon a nemzeti vagyon része, mely lehet
a) törzsvagyon
aa) forgalomképtelen törzsvagyon
ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon
b) üzleti vagyon.
6. § (1) Az 5. § bekezdés aa) alpontjában meghatározott forgalomképtelen törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. Forgalomképtelen törzsvagyon, az, amit
a) az Nvtv. kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít, illetve
b) más törvény, vagy helyi önkormányzati rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.
(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat forgalomképtelennek minősülő törzsvagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont nem határoz meg. Nvt alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt Örvényes község közigazgatási területén elhelyezkedő nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképtelen törzsvagyont a 2. melléklet tartalmazza.
(4) A forgalomképtelen törzsvagyonnal való rendelkezést a Nvtv. szabályozza.
7. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket törvény, vagy helyi önkormányzati rendelet állapítja meg.
(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat korlátozottan forgalomképtelen törzsvagyonát a Nvtv. 5. § (5) bekezdése alapján, illetve az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: 1991. évi XXXIII. tv.) foglaltak alapján határozza meg. Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a 3. melléklet tartalmazza.
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnal rendelkezni a Nvtv.-ben, valamint az 1991. évi XXXIII. tv.-ben nem szabályozott esetekben csak és kizárólag a Képviselő-testület döntéssel lehet.
(4) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonára haszonélvezeti jogot alapítani nem lehet.
8. § A Képviselő-testület az önkormányzati törzsvagyonban lévő vagyontárgy hasznosításának, illetve működtetésének jogát a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény feltételei szerint, ellenszolgáltatás fejében, koncessziós szerződés keretén belül a koncessziós szerződésekre irányuló szabályok szerint átengedheti. Koncessziós szerződés természetes személlyel vagy átlátható gazdasági társasággal köthető.
9. § (1) Az önkormányzati üzleti vagyon részét képezik mindazon önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek, melyek nem tartoznak a 6. és 7. §-okban meghatározott törzsvagyon körébe.
(2) Az önkormányzati üzleti vagyon forgalomképes vagyon. A forgalomképes vagyon elidegeníthető, bérbe-, használatba-, koncesszióba adható, egyéb módon hasznosítható, gazdasági társaságba, alapítványba apportként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő üzleti vagyon felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.
5. Az önkormányzati vagyon átminősítése
10. § (1) Képviselő-testület döntése alapján megváltoztatható a törzsvagyon részét képező vagyontárgy egészének, vagy megosztás után a megjelölt részének forgalomképesség szempontjábóli besorolása az alábbi feltételek valamelyikének fennállása esetén
a) jogszabályi rendelkezés módosulása,
b) önkormányzati feladatok változása, megszűnése, más módon történő ellátása,
c) használat vagy hasznosítás céljának megváltoztatása,
d) önkormányzati feladat átvállalása,
e) közutat, közterületet, vagy középületet érintő telekhatár-rendezés, telekalakítás,
f) egyéb, egyedileg elbírált, önkormányzati érdeket szolgáló ok alapján.
(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott forgalomképességre vonatkozó átminősítéséről szóló döntését a vagyonkimutatásban, valamint ingatlan esetén az ingatlanvagyon-kataszterben is át kell vezetni.
11. § (1) A 10. §-ban meghatározott törzsvagyon átminősítés csak abban az esetben lehetséges, ha az a továbbiakban kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátása, vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyontárgy nélkül is megoldható.
(2) A közút, tér, park ingatlanok vagy azok egy részének rendeltetését településrendezési eszközök alkalmazásával lehet megváltoztatni és azt követően a vagyontárgyat a törzsvagyonból az üzleti vagyonba átsorolni. A közút rendeltetésének megváltoztatásánál további feltétel a közlekedési hatóság által a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben meghatározott eljárás lefolytatása.
12. § A tulajdonosi jogokat gyakorló Képviselő-testület, amennyiben bármilyen módon az Önkormányzat tulajdonába vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a forgalomképesség szempontjából minősíti, és a vagyonkimutatásba, valamint ingatlan esetén az ingatlanvagyon-kataszterbe is felvezetteti.
6. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
13. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal Örvényesi Kirendeltsége (a továbbiakban: Kirendeltség) tartja nyilván, valamennyi tárgyban hatályos jogszabályi előírást, így különösen a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és végrehajtásaikra vonatkozó rendeletek figyelembe véve.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon és annak változásai a hatályos jogszabály szerint vezetett ingatlanvagyon-kataszterben is – a 14. §-ban meghatározott vagyonkimutatáson túl - nyilvántartásba kerül.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogi vagy az ingatlanok jogi helyzetének változásával összefüggő intézkedések megtételéről a Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző) gondoskodik.
(4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő épületek vezetője, használója, felelőse (a továbbiakban együtt: vezető) köteles a használatában lévő önkormányzati vagyonról készült nyilvántartást minden év február 28. napjáig egyeztetni a Kirendeltség pénzügyi munkatársával. A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás jogszabálynak megfelelő módon történő vezetéséért a vezető a felelős.
7. A vagyonkimutatás
14. § (1) A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az Önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatás, amelynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele.
(3) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az Önkormányzatot megillető követeléseket, továbbá az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is, és a vagyonkimutatásnak összhangban kell állnia az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszterben és az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott, megfeleltethető adatokkal.
(4) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő vagyon, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon bontásban, mérleg szerinti értéken tartalmazza.
(5) A vagyonkimutatást az éves zárszámadási rendelet mellékleteként kell a Képviselő-testületnek bemutatni.
A vagyongazdálkodás alapelvei
8. A tulajdonosi jogok gyakorlása
15. § Az Önkormányzatot – jogszabályban meghatározott eltéréssel – megilletik mindazon jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
16. § (1) Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja. A Képviselő-testület egyes jogait – e rendeletben meghatározott keretek között – Örvényes Község Önkormányzat Polgármesterére (a továbbiakban: Polgármester) átruházhatja.
(2) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlásának átruházásáról az adott vagyontárgy forgalomképességét és értékét figyelembe véve kell dönteni.
17. § A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyontárgyainak kezelésére, hasznosítására szerződéssel megbízást adhat. A megbízott a szerződéssel összhangban az Önkormányzat nevében eseti vagy általános meghatalmazás alapján gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat, és a szerződésnek megfelelően teljesíti a tulajdonosi kötelezettségeket.
9. A vagyongazdálkodási koncepció
18. § (1) Az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására és értékesítésére vonatkozó közép (5 éves) és hosszú (10 éves) távú célkitűzéseket az Önkormányzat vagyongazdálkodási koncepciója tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyongazdálkodási koncepció elkészítése és Képviselő-testület elé terjesztése a Polgármester feladata.
(3) AZ (1) bekezdésben maghatározott vagyongazdálkodási programot a Képviselő-testület évente az októberi ülésén fogadja el.
19. § Az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötése esetén a befektetés hozamaként a minimálisan a számlavezető pénzintézetnél a lekötési időre elérhető hozamot kell szerepeltetni a vagyongazdálkodási koncepcióban.
A vagyonkezelői, használati és szolgalmi jog
10. Vagyonkezelői jog létesítése, vagyonkezelő jogai és kötelezettségei
20. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és a Nvtv. rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A Képviselő-testület a Mötv-ben meghatározott közfeladatainak ellátáshoz szükséges önkormányzati tulajdonban lévő ingó- és ingatlanvagyon elemekre létesíthet vagyonkezelői jogot.
(3) A vagyonkezelői jog határozatlan vagy határozott idejű írásos vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A vagyonkezelési szerződés versenyeztetés nélkül köthető. A vagyonkezelői szerződés megkötése, módosítása és megszüntetése a Képviselő-testület kizárólagos hatásköre.
(4) A vagyonkezelési szerződés tartalmát a Képviselő-testület határozza meg, de a vagyonelem sajátos jellegére, és a vele kapcsolatos önkormányzati feladatra tekintettel tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:
a) a vagyonkezeléssel érintett vagyontárgy pontos megjelölését, annak tételes felsorolását, azok vagyonértékelés alapján megállapított, a szerződés megkötésekor érvényes értékét,
b) a vagyonkezelő által elvégzendő feladatokat,
c) a vagyonkezelő és az Önkormányzat jogait, valamint kötelezettségeit,
d) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,
e) a vagyonkezelés ellenértékével kapcsolatos rendelkezéseket, amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása nem ingyenes,
f) a szerződés megszűnésének eseteit – bele értve az átláthatóságra vonatkozó rendkívüli felmondás okait is -, valamint a megszűnés esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat,
g) az elszámolási kötelezettség tartalmát, valamint a vagyonnal való folyamatos és a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást
h) ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés költségeinek viselését
i) ingatlan esetében a környezetkárosítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért.
(5) Ingatlan vagyontárgy vagyonkezelésbe adása esetén a (4) bekezdés e) pontjában meghatározott vagyonkezelői jog ellenértékét az ingatlanvagyon-kataszterben szereplő becsült nyilvántartási érték alapján kell meghatározni, a haszonélvezeti jog értékének meghatározására vonatkozó szabályok figyelembevételével.
(6) Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei. Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésről a vagyonkezelő köteles intézkedni a vagyonkezelési szerződésben megjelölt határidőn belül. A bejegyzéssel kapcsolatos költségek viseléséről a Képviselő-testület esetenkénti elbírálás alapján dönt.
21. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakra vonatkozóan – a jogszabályokban meghatározott korlátozásokkal és a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint – gyakorolja a tulajdonost megillető (2) bekezdésben felsorolt jogokat, és viseli a tulajdonost terhelő kötelezettségeket, azzal hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terheltetheti meg, és a vagyonkezelői jogot egyedül gyakorolja, azt harmadik személyre nem ruházhatja át.
(2) A vagyonkezelőt megillető jogok és kötelezettségek:
a) a birtoklás és birtokvédelemhez való jog,
b) a használat, a hasznosítás és a hasznok szedésének joga,
c) a vagyon működtetésének, és üzemeltetésének joga és kötelezettsége,
d) az üzemeltetéssel és az átvállalt közfeladat ellátásával összefüggő bevételek beszedésének joga és kötelezettsége,
e) a vagyontárgyak jó karbantartásával, használatával, üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatos költségek viselése,
f) a vagyontárgyak karbantartásának, a szükséges hibaelhárításoknak, rekonstrukcióknak a kötelezettsége és a költségek viselése, a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyon eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben való gondoskodás,
g) a jogszabályokban, valamint a vagyonkezelési szerződésben meghatározott könyvvezetési, beszámoló készítési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek,
h) az Önkormányzat – 23. § alapján - és a jogszabályok alapján erre feljogosító szervek ellenőrzéseinek lehetővé tétele,
i) a közfeladat ellátásához szükséges, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott feladatok elvégzése,
j) a közfeladat gyakorlásához szükséges hatósági engedélyek beszerzése, hatósági előírások folyamatos betartása, hatósági kötelezettségek végrehajtása,
k) a vagyonban vagy a vagyon működtetése során harmadik személynek okozott, a vagyonkezelőnek felróható kár megtérítésének kötelezettsége,
l) a vagyonkezelői jog megszűnésekor, valamint a vagyonkezelési szerződésben meghatározott esetekben köteles a vagyon értékének a kezelésbe adáskor fennálló állapothoz viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.
m) a vagyonkezelése alatt álló vagyonnal az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni.
(3) A vagyonkezelő az általa kezelt vagyonról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezen eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt amortizáció összegét, az értékben bekövetkezett egyéb változásokat és az elszámolt költségeket.
(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés tartama alatt haladéktalanul köteles az Önkormányzatot tájékoztatni, ha
a) ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indul,
b) végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre kerül sor,
c) köztartozása több mint 3 hónapja fennáll.
22. § A Képviselő-testület gyakorolja a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyontárgyakra vonatkozóan a vagyonkezelőnek át nem adott jogokat és kötelezettségeket, így különösen a vagyonnal való rendelkezés jogát.
23. § (1) A vagyonkezelő a tulajdonos ellenőrzést köteles tűrni. Az Önkormányzat nevében eljáró személy az ellenőrzés során a tevékenység, valamint a szolgáltatás indokolatlan zavarása nélkül a vagyonkezelő helyiségébe beléphet, a vagyonkezeléssel összefüggő iratokba, dokumentumokba, belső szabályzatokba betekinthet, azokról másolatot készíthet, a vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérhet.
(2) Az Önkormányzat nevében eljáró személy a vagyonkezelés ellenőrzését az alábbiak szerint végzi:
a) számviteli szempontú ellenőrzés elsősorban a vagyonkezelésbe vett ingatlanok és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól szóló adatszolgáltatások alapján történik,
b) pénzügyi szempontú ellenőrzés elsősorban a vagyonkezelő által elszámolt értékcsökkenés összegének felhasználásáról készített éves beszámoló alapján történik,
c) szükség szerint eseti és célellenőrzés folytatható, amelyet a vagyonkezelő előzetes írásbeli értesítését követően az Önkormányzat által kijelölt személyek vagy szervezetek végeznek.
11. Vagyonkezelői jog megszűnése
24. § (1) A vagyonkezelői jog megszűnik:
a) a határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,
b) azon közszolgáltatási szerződés megszűnésével, mely szerződésre tekintettel a vagyonkezelői jog alapítása történt,
c) a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével,
d) a szerződés felmondásával,
e) a kezelt vagyontárgy megsemmisülésével,
f) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével,
g) a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén.
(2) A felmondási idő
a) rendes felmondás esetén 6 hónap
b) rendkívüli felmondás esetén – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – 1 hónap.
(3) A vagyonkezelési szerződés csak kivételesen indokolt esetben mondható fel rendkívüli felmondással, így különösen akkor, ha
a) a vagyonkezelő a 21. § (2) bekezdésben foglalt kötelezettségeit neki felróhatóan megszegi, vagy
b) a vagyonkezelőnek köztartozása több mint 6 hónapja fenn áll, vagy
c) a vagyonkezelő ellen a vagyonkezelési szerződés tartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul, illetve végelszámolási eljárás kezdeményezésére kerül sor,
d) a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról nem tájékoztatta az önkormányzatot.
(4) A vagyonkezelési szerződést – a (8) bekezdés kivételével - rendkívüli felmondással a Képviselő-testület szüntetheti meg.
(5) A felmondás azonnali hatállyal történhet, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésében adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el, vagy a kezelésébe adott vagyonba kárt okoz.
(6) A Képviselő-testületnek a felmondás jogát oly módon kell gyakorolnia, hogy az önkormányzati közszolgáltatási feladat folyamatos ellátása biztosított legyen.
(7) Amennyiben a vagyonkezelési szerződés több vagyontárgyra vonatkozik, a vagyonkezelői jog megszűnése részlegesen is történhet. Ilyen esetben a szerződés megszűnéssel, illetve felmondással nem érintett részei változatlan tartalommal hatályba maradnak.
(8) Amennyiben a vagyonkezelő a 21. § (2) bekezdés e) pontban előírt felújítási, karbantartási vagy állagmegóvási munkákat a Polgármester írásbeli felszólítása ellenre – a felszólítás kézhezvételét követő 120 napon belül – nem kezdi meg, vagy a felszólításban megjelölt határidőig nem fejezi be a vagyonkezelői joga megszűnik, és a Polgármester a vagyonkezelői jog törlése iránt intézkedik az ingatlanügyi hatóságnál.
12. Használati vagy szolgalmi jog alapítása
25. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát terhelő használati vagy szolgalmi jogot alapítani a polgári jog szabályai szerint visszterhes szerződés útján, Képviselő-testület döntése alapján lehet.
(2) A közérdekű használati vagy szolgalmi jog alapításáért járó kártalanítás mértékét igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által megállapított értékcsökkenés figyelembevételével a Képviselő-testület határozza meg.
(3)1 Amennyiben az Önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatainak ellátásához, vagy a saját vagy társfinanszírozásában megvalósuló fejlesztések, beruházások, rekonstrukciók megvalósításához szükségessé válik egy korábban alapított – az önkormányzati tulajdont terhelő – használati jog, közérdekű használati jog, szolgalmi jog kiváltására tekintettel a jogosult javára másik használati jog, közérdekű használati jog, szolgalmi jog alapítása, a szerződés megkötésére ellenérték kikötése nélkül kerül sor. A korábban fennálló használati jog, közérdekű használati jog, szolgalmi jog kiváltását szolgáló szerződés megkötése – amennyiben a Képviselő-testület a beruházási programról és annak keretében az önkormányzati tulajdont terhelő korábban létesített dologi teherjog kiváltásának szükségességéről döntött – a Polgármester hatáskörébe tartozik.
Önkormányzati vagyon értékesítése, hasznosítása
13. Önkormányzati vagyon ingyenes átengedése
26. § (1) Az önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátáshoz szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe az Nvtv. 11. § (10)-(13) bekezdésében meghatározott feltételekkel és a Képviselő-testület döntésével.
(2) A Képviselő-testület döntéséhez szükséges előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen a vagyontárgy pontos megnevezését, azonosító adatait, az ingyenes használatba adás részletes indoklását, a kedvezményezett működésének és tevékenységének részletes bemutatását, az alapító és nyilvántartásba vételéről szóló okiratait.
(3) Az ingyenes használat biztosítása során az Önkormányzatnak fizetési kötelezettsége nem keletkezhet.
14. Önkormányzati vagyon értékének meghatározása
27. § (1) Az Önkormányzati vagyontárgy tulajdonjogának átruházása vagy hasznosítására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.
(2) A forgalmi érték megállapításának módja:
a) ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára,
b) tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális tőzsdei ár,
c) tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kalkulált ár,
d) ingatlanok értékesítése esetén független ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték alapján,
e) ingatlan hasznosítása esetén az Önkormányzat ingatlanvagyon-kataszterében meghatározott forgalmi érték alapján,
f) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés, valamint annak aktualizált változata alapján.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor – és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására – a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
28. § A vagyontárgyak értékének megállapítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik, azzal, hogy a 27. § (2) bekezdésben meghatározott értéktől lefelé nem lehet eltérni.
15. A versenyeztetési eljárás formái
29. § (1) Az önkormányzati vagyon értékesítése, hasznosítása elsősorban versenyeztetési eljárás keretében kerülhet sor.
(2) A versenyeztetési eljárás formája lehet
a) nyilvános, vagy
b) zártkörű.
(3)2 Nem kötelező versenyeztetési eljárást lefolytatni:
a) az Nvtv. 11. § (3), (17) és (18) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)108/A. §, 108/B. §, 108/C. §-ában meghatározott esetekben,
b) az ingatlan értékesítésére, hasznosítására amennyiben a 27. § (2) bekezdés d) pontja szerint meghatározott forgalmi érték nem éri el a bruttó 5 millió forintot.
c) kisajátításnál csereingatlan biztosítására,
d) telekhatár rendezésre, ideértve a telekhatár kitűzés hiányosságaiból eredő földfoglalásokat, telek-kiegészítéseket,
e) idegen tulajdonú felépítmények alatti földterület hasznosítására,
f) Ingatlan cseréje esetén, de az ingatlanok értékarányosságát ingatlanszakértői véleménnyel kell alátámasztani.
g) ha az önkormányzati vagyon használatát biztosító, határozott időre kötendő szerződés tartama a 90 napot nem haladja meg,
h) a pályázat alapján kiválasztott korábbi üzemeltetővel való üzemeltetési szerződés meghosszabbítása esetén, ha ennek hiányában az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatinak ellátása előre nem látható és el nem hárítható ok miatt veszélybe kerülne,
i) ingóvagyon átruházása, vagy hasznosítása esetén, ha a forgalmi érték nem haladja meg a nettó 500.000 forintot,
j) vagyoni értékű jog átruházása és hasznosítása esetén, ha a forgalmi érték nem haladja meg a nettó 500.000 forintot.
30. § (1) Zártkörű pályázati eljárást kell lefolytatni
a) önkormányzati vagyontárgy használatba adása, vagy hasznosítási jogának átengedése esetén, ha ezt kiemelt jelentőségű településfejlesztési cél indokolja, vagy
b) önkormányzati vagyontárgy bérbeadása esetén, ha azt a vagyontárgy sajátos jellege indokolja, vagy a bérbeadási szándékot indokolt meghatározott célhoz kötni, vagy a bérlőtől elvárt kötelezettségek teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek, vagy
c) önkormányzati tulajdonú ingatlan vagyontárgy értékesítése esetén, ha a korábbi nyilvános pályázat két alkalommal eredménytelenül zárult, vagy
d) Önkormányzat tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaság, non-profit gazdasági társaság önkormányzati tulajdonú üzletrészének értékesítése esetén, ha a társaság létesítő okiratában meghatározott egyes kötelezettségek teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek, vagy
e) az érintett ingatlantulajdonosokra kiterjedően telek-kiegészítésként történő ingatlanértékesítés esetén, ha az értékesítendő telekrész több önálló ingatlanhoz is csatolható.
(2) Zártkörű eljárás lefolytatásáról, a meghívandók köréről a Képviselő-testület dönt.
31. § Az önkormányzati vagyon hasznosítása, értékesítése a 30. §-ban foglaltak kivételével nyilvános pályázati eljárás útján történhet.
16. A pályázati kiírás
32. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítására és értékesítésére vonatkozó versenyeztetési eljárás tekintetében a kiíró és a döntéshozó a Képviselő-testület.
(2) A Képviselő-testület döntésének megfelelően a versenyeztetési eljárást elsősorban a Kirendeltség, egyes esetekben szerződés alapján szakértő (a továbbiakban: együtt lebonyolító) folytatja le és készíti elő döntésre. A pályázati kiírás jogszerűségi szempontból történő véleményezéséről a jegyző vagy az Önkormányzat esetleges megbízása alapján a szekértő gondoskodik.
33. § (1) A nyilvános versenyeztetési eljárás a pályázati hirdetmény közzétételével történik.
(2) A pályázati hirdetményt legalább 15 napig ki kell függeszteni az Önkormányzat hirdetőtáblájára, és meg kell jelentetni az Önkormányzat honlapján.
(3) Ingatlan értékesítése esetén, ha a vagyontárgy értéke a nettó 20 000 000 forintot meghaladja a (2) bekezdésben rögzítetteken túl a megyei napilapban is meg kell jelentetni.
(4) A pályázat leadására határnapot kell meghatározni. Az ajánlat beadására nyitva álló határidőt úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására megjelölt határnap között a pályázók rendelkezésére álló határidő ne legyen kevesebb 5 naptári napnál.
(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a Képviselő-testület nevét, hivatali helyiségének címét, telefonszámát, egyéb elérhetőségét,
b) a pályázat célját, arra való utalást, hogy a pályázó titkosan (a pályázó neve külön zárt borítékban szerepel) vagy név megjelölésével pályázhat,
c) a pályázat tárgyaként az értékesítendő, hasznosításra kerülő vagyon megnevezését, a 27–28. §-ok alapján a forgalmi értékét és az eljáráshoz szükséges további információkat,
d) az ajánlatok benyújtásának helyét, idejét, módját,
e) az ajánlatok felbontásának helyét és időpontját, továbbá azt a tájékoztatást, hogy a bontási eljáráson az ajánlattevők személyesen, vagy meghatalmazottjuk útján vehetnek részt,
f) az elbírálás rendjét, az elbírálás módját, elbírálás során alkalmazandó értékelési szempontokat – pontozásos vagy egyéb értékelési rendszer,
g) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát, esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírásokat,
h) a fizetés módjára és a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat,
i) a pályázati eljárásra vonatkozó információ szerzés helyét (esetleg személy nevét), idejét,
j) a Képviselő-testület azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot – akár indokolás nélkül is – eredménytelennek nyilvánítsa,
k) a vagyontárgy jellege szerint szükséges további információt, a döntésre jogosult nevét, az eredményhirdetés módját, helyét és idejét,
l) a Képviselő-testület azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő szerződéskötéskor történő elállása esetén jogosult a szerződést a pályázat során következő helyezettjével megkötni.
(6) Az ingatlan vagyon értékesítése esetén a pályázat felhívás az (5) bekezdésen túl tartalmazza még:
a) az ingatlan 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát (Takarnet programból letöltött)
b) a terület övezeti besorolására vonatkozó adatokat,
c) az érvényes településrendezési tervek szerint a beépíthetőségre vagy a beépítési korlátozására vonatkozó szabályokat,
d) a megtekinthetőség idejét és módját.
(7) Ingatlan hasznosítása esetén a pályázati felhívás az (5)–(6) bekezdéseken túl tartalmazza még:
a) a lehetséges hasznosítás céljának, időtartamának megjelölését,
b) az ingatlan állapotának, felszereltségének ismertetését,
c) a bérleti, használati díj mértékét,
d) a jogviszony megszűnésekor az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kikötéseket.
(8) A pályázati felhívásban előírható, hogy az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásakor szerződéstervezetet is csatolnia kell, vagy a megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkoznia szükséges.
34. § (1) A zártkörű pályázati eljárás esetén a pályázati kiírást egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon kell megküldeni legalább három egymástól független, a Képviselő-testület által meghatározott potenciális ajánlattevőnek.
(2) A pályázati kiírás tartalmára vonatkozóan a nyílt pályázati hirdetmény tartalmára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
17. A pályázati ajánlat, az ajánlati kötöttség
35. § (1) A Képviselő-testület a pályázati felhívásban a részletes pályázati kiírás átadását meghatározott mértékű térítési díj megfizetéséhez kötheti.
(2) Az (1) bekezdés esetén a pályázat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összeget az ott meghatározott formában megfizette.
36. § A benyújtott pályázatokat legalább a pályázat lezárásáig titkosan kell kezelni.
37. § (1) A pályázó az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig kötve van. A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejár.
(2) A pályázók az ajánlataikat zárt borítékban postán – ügyelve a beérkezési határidő teljesülésére -, személyesen, vagy meghatalmazottjuk útján kötelesek benyújtani. A borítékra a felhívásban meghatározott azonosító adatokat rá kell írni. A benyújtott ajánlat minden odalát eredeti, cégszerű aláírással kell ellátni.
(3) Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát.
(4) Egy ajánlattevő csak egy ajánlatot tehet, illetve egy pályázaton csak egy ajánlattételben vehet részt akár önállóan, akár konzorcium tagjaként.
(5) A pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek – az ajánlat érvényességétől, illetve eredménytelenségétől függetlenül – az ajánlattevőt terhelik.
18. A pályázatok bontása, érvénytelensége
38. § (1) A határidőben beérkezett pályázatok felbontásán a lebonyolító, a Képviselő-testület képviselője – esetleg a Képviselő-testület tagja, tagjai- a Jegyző, az ajánlattevők, illetve meghatalmazottjaik vehetnek részt.
(2) Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét, valamint a tett ajánlatokat.
(3) Az ajánlatok ismertetése után a lebonyolító megvizsgálja az ajánlatokat és megállapítja azok érvényesek-e és az eljárás eredményes-e.
(4) Az ajánlatok felbontásáról és az ismertetéséről a lebonyolító jegyzőkönyvet készít.
39. § (1) Érvénytelen az ajánlat, ha
a) a pályázatot a felhívásban meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,
b) nem felel meg a pályázati kiírásban és a jogszabályokban foglaltaknak,
c) olyan ajánlattevő nyújtotta be, amely nem jogosult részt venni a pályázaton.
(2) Az érvénytelen pályázatot benyújtó ajánlattevő a pályázati eljárás további szakaszában nem vehet részt.
19. A pályázatok értékelése, elbírálása, szerződés megkötése
40. § (1) Az érvényes pályázati ajánlatokat a Képviselő-testület értékeli és bírálja el.
(2) Az érvényes pályázatok összehasonlítását a pályázati kiírásban meghatározott szempontok és súlyok alapján végzi a Képviselő-testület. Speciális szakkérdés eldöntése érdekében független szakértőt kérhet fel a közreműködésre, véleményadásra.
(3) A Képviselő-testület az ajánlatok felbontása után felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen.
(4) A Képviselő-testület a bontást követően valamennyi ajánlatot benyújtót, ajánlataik módosítására hívhatja fel akkor, ha a pályázatok azonos, vagy közel azonos tartalmúak, továbbá akkor, ha ettől kedvezőbb eredmény várható.
41. § (1) Az ajánlatokat a bontástól számított 30 napon belül kell értékelni és elbírálni.
(2) Az ajánlatok bírálásáról jegyzőkönyvet kell készíteni.
42. § (1) A bírálást követő 30 napon belül a nyertes ajánlattevővel szerződést kell kötni a vagyon értékesítésére, használatára.
(2) A megkötendő szerződés tartalmát a közzétett pályázati felhívás és a nyertes ajánlattevő ajánlata képezi.
(3) A szerződésben szerepeltetni kell az Önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, az esetleges biztosítékot és mellékkötelezettségeket, továbbá lehetővé kell tenni a szerződés teljesítésének ellenőrizhetőségét és a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat.
43. § A Képviselő-testület az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon a Polgármester hirdeti ki.
20. A pályázati eljárás eredménytelensége
44. § (1) A Képviselő-testület dönthet arról, hogy pályázat eredményes volt-e vagy sem.
(2) Eredménytelen a pályázat, ha
a) a kitűzött határidőig egyetlen érvényes pályázat sem érkezett be,
b) a benyújtott pályázatok egyike sem felel meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásnak,
c) az összességében legjobb érvényes ajánlat elfogadása jelentős vagyonvesztéssel jár,
d) a Képviselő-testület élt azzal a jogával, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánította,
e) a pályázaton nyertes pályázó, valamint az őt követő második legjobbnak ítélt ajánlattevő a kiírásban meghatározott határidőn belül neki felróható okból nem köt szerződést az Önkormányzattal.
45. § Amennyiben a pályázati eljárás eredménytelen volt, a Képviselő-testület döntést hozhat újabb pályázati eljárás kiírására.
21. Ingatlan értékesítése versenyeztetési eljárás nélkül
46. § (1) A 29. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben a Képviselő-testület az ingatlan értékesítésére vonatkozó döntése után szükséges az ingatlan értékének pontos meghatározása érdekében ingatlanforgalmi értékbecslő általi értékbecslés elkészítetése, mely a Polgármester feladata.
(2) Az ingatlan értékesítésére vonatkozó hirdetménynek az értékbecslő által meghatározott induló értéket kell tartalmaznia, és az Önkormányzat hirdető tábláján és az internetes honlapján kell közzé tenni 15 naptári napra.
(3) A határidőben beérkezett ajánlatok alapján a Képviselő-testület testületi ülés keretén belül dönt a nyertes ajánlattevő személyéről. A döntési szempont az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása, mely során az értéken kívül fontos az ingatlan értékesítése után a hasznosítani kíván cél illeszkedése a település érdekeihez, fejlődéséhez.
47. § Amennyiben a 46. § (2) bekezdése alapján közzétett ajánlatra nem érkezik be érvényes vételi, hasznosítási ajánlat úgy a Képviselő-testület új felhívást tehet közzé, melyben az ingatlan értékét a 46. § (1) bekezdésében foglaltak alapján elkészített értékbecslésben szereplő értékhez képest legfeljebb 10 %-kal alacsonyabb mértékben lehet megjelölni. Az így beérkezett ajánlatokkal a 46. § (3) bekezdésében foglaltak alapján kell eljárni.
22. Összeférhetetlenségi és titokvédelmi szabályok
48. § (1) A pályázatok értékelésében és elbírálásában nem vehet részt
a) a pályázatot benyújtó személy, és annak képviselője, alkalmazottja, foglalkoztatója,
b) a pályázatot benyújtó jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság képviselője, tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, alkalmazottja, vagy más szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatottja,
c) annak a jogi személynek, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a képviselője, vezető tisztségviselője, alkalmazottja, amelyben a pályázó közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik, illetve amelynek a pályázó tulajdonosa, tagja,
d) az a)–c) pontban megjelölt személyek közeli hozzátartozója,
e) akitől bármely oknál fogva nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
(2) A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármilyen összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(3) Ha az összeférhetetlenségi kérdésben vita van, a Képviselő-testület dönt arról, hogy kizárja-e az érintett személyt a pályázatok értékeléséből.
(4) A pályázó a pályázat eredményének közzétételéig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát
(5) Az ajánlatok elbírálásában résztvevő személyeket és az általuk felkért szakértőket titoktartási kötelezettség terheli.
23. Felajánlott vagyon elfogadása
49. § (1) A vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a Képviselő testület dönt.
(2) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, melynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják a vagyon értékét, illetve az Önkormányzat vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalási lehetőségét.
24. Az Önkormányzatot megillető behajthatatlan követelések törlése
50. § Az Önkormányzatot megillető behajthatatlan követelések törléséről, csökkentéséről a Képviselő-testület eseti elbírálás alapján dönt.
25. Önkormányzati vállalkozások
51. § Gazdasági társaság, illetve non-profit gazdasági társaság alapításáról, gazdasági társaságba, vagy non-profit gazdasági társaságba való belépésről; az Önkormányzat tulajdonát képező gazdasági, vagy non-profit gazdasági társaság átalakításáról, megszüntetéséről; az Önkormányzatot a gazdasági társaság, illetve non-profit gazdasági társaság vagyonából megillető üzletrész, részvény eladásáról a Képviselő-testület dönt.
Az Önkormányzat tulajdonosi jogosítványaival kapcsolatos hatáskörök megosztása
26. Képviselő-testület hatáskörébe tartozó tulajdonosi jogok és feladatok
52. § (1) Képviselő-testület jogai és feladata a vagyon csoportosítása, átminősítése, nyilvántartása kimutatása kapcsán
a) Korlátozottan forgalom képes törzsvagyonnal való rendelkezés joga a 7. § (3) bekezdés alapján.
b) Önkormányzati törzsvagyonban lévő vagyontárgy koncessziós szerződés alapján történő átengedése a 8. § alapján.
c) Törzsvagyon forgalomképességének megváltoztatására irányuló döntés meghozatala a 10. § alapján.
d) Új önkormányzat vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolása, minősítése, a vagyonkimutatásba, és az ingatlanvagyon-kataszterbe történő felvezetetése a 12. § alapján.
(2) Képviselő-testület alapvető jogai és feladatai a vagyongazdálkodás kapcsán
a) Önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása, egyes jogok átruházása Polgármesterre a 16. § alapján.
b) Önkormányzati vagyontárgyak kezelésére, hasznosítására szerződéssel megbízást adhat a 17. §-nak megfelelően.
c) Éves vagyongazdálkodási koncepció elfogadása 18. § szerint.
(3) A Képviselő-testület jogai és feladatai a vagyonkezelő, a használati és a szolgalmi jog kapcsán
a) Vagyonkezelői jog létesítése a Mötv-ben meghatározott közfeladatok ellátásához szükséges önkormányzati tulajdonban lévő vagyonra a 20. §-ban foglaltaknak megfelelően.
b) Gyakorolja a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonra vonatkozóan a vagyonkezelőnek át nem adott jogokat és kötelezettségeket a 22. § szerint.
c) Vagyonkezelői jog rendkívüli felmondással történő megszüntetése a 24. § (4)–(6) bekezdésekben foglaltak figyelembe vételével.
d) Használati és szolgalmi jog alapítása a 25. § alapján.
e) Önkormányzati vagyon jelzáloggal való megterhelésére vonatkozó döntés meghozatala.
(4) Képviselő-testület jogai és feladatai az önkormányzati vagyon értékesítése és hasznosítása kapcsán
a) Önkormányzati vagyon ingyenes hasznosítása, vagyonkezelésbe adása a 26. §-nak megfelelően.
b) A vagyonértékének megállapítása a 27–28. §-ok figyelembevételével.
c) Zártkörű versenyeztetési eljárás lefolytatásáról és a meghívandók köréről a 30. §-ban foglaltak alapján.
d) Önkormányzati vagyon hasznosítására és értékesítésére vonatkozó versenyeztetési eljárás kiírására vonatkozó döntés meghozatala, a pályázat eredménytelenné nyilvánításának, valamint nyertes pályázó szerződéskor történő elállása esetén a pályázat soron következő helyezettjével a szerződéskötés jog, a 32–33. §-ok szerint.
e) A részletes pályázati kiírás átadásának költségének meghatározása a 35. §-nak megfelelően.
f) Az érvényes pályázatok értékelése és elbírálása, ennek érdekében az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet, valamint az ajánlatok módosítására hívhatja fel 40. § alapján.
g) Eredménytelen pályázat esetén dönthet új pályázat kiírásáról a 45. § szerint.
h) Dönthet a jelen rendelet 29. § (3) bekezdésében meghatározott ingatlanok esetében a versenyeztetési eljárás nélküli ingatlan értékesítéséről 46. §-ban meghatározottak alapján.
i) Versenyeztetési eljárás nélküli ingatlan értékese esetén az eredménytelen felhívás újbóli kiírásáról dönthet a 47. §-ban foglaltaknak megfelelően.
j) Összeférhetetlenségi kérdés esetén dönt az érintett személy kizárásáról a 48. § (3) bekezdésnek megfelelően.
k) A vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás esetén a döntés meghozatala a 49. § szerint.
l) Eseti elbírálás alapján dönt az Önkormányzatot megillető követelések törléséről, csökkentéséről az 50. §-nak megfelelően.
m) Gazdasági társaság, illetve non-profit társaság alapításáról, átalakításáról, megszűntetéséről, fenti társaságokba való belépésről, kilépésről, üzletrészek megvásárlásáról, eladásáról dönt 51. § alapján.
27. Polgármester hatáskörében tartozó tulajdonosi jogok és feladatok
53. § (1) Éves vagyongazdálkodási szerződés elkészítése és a Képviselő-testület elé terjesztése a 18. §-nak megfelelően.
(2) Vagyonkezelő írásbeli felszólítása szerződésben vállalt felújítási, karbantartási vagy állagmegóvási munkákra, nem teljesítés esetén a vagyonkezelői jog törléséről való intézkedés a 24. § (8) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.
(3) Korábban fennálló használati, közérdekű használati, szolgalmi jog kiváltását szolgáló szerződés megkötése a 25. § (3) bekezdés alapján.
(4) Képviselő-testület önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására vonatkozó versenyeztetési eljárásban hozott döntésének kihirdetése a 43. § szerint.
(5) Versenyeztetési eljárás nélküli ingatlan értékesítésére vonatkozóan az ingatlanforgalmi értékbecslés beszerzése a 46. § (1) alapján.
(6) A 49. §-ban meghatározott felajánlott vagyon elfogadása esetén intézkedik a vagyon átvételéről.
(7) Önkormányzati tulajdonú ingatlannal kapcsolatos hatósági eljárásban a tulajdonostól a jogszabályokban megkívánt nyilatkozat tétel.
(8) Hatósági eljárásban az Önkormányzatot megillető jogorvoslati jog gyakorlása.
(9) Mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok haszonbérbe adása.
(10) Az Önkormányzat javára jelzáloggal, vagy elidegenítési, vagy terhelési tilalommal terhelt ingatlan vonatkozásában a jelzálog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom jogosultját megillető jogok gyakorlása.
Záró rendelkezések
54. § (1) E rendelet 2018. szeptember 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a Képviselő-testület az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való rendelkezés és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 5/2011. (V.16.) önkormányzati rendelet alapján a tulajdonosi döntését még nem hozta meg.
(2) Hatályba lépésével egyidejűleg az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való rendelkezés és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 5/2011. (V.16.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
A 25. § (3) bekezdése az Örvényes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (3) bekezdése az Örvényes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (VII. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet az Örvényes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet az Örvényes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (VII. 9.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet az Örvényes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet az Örvényes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (VII. 9.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.