Balatonszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének

7/2013. (VII.10.) önkormányzati rendelete a közterületek használatáról

Balatonszőlős Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 15. § (4) bekezdés és a 27. § (3) bekezdés tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 76. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 22-26. § tekintetében a mozgóképről szóló II. törvény 37. § (4) - (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya a közterületek rendeltetéstől eltérő használata tekintetében kiterjed minden olyan önkormányzati tulajdonban álló földterületre, amelyet az ingatlan-nyilvántartás közterületként tart nyilván, ideértve a közutak rendeltetéstől eltérő használatát is.

(2) A rendelet szabályait kell alkalmazni a nem önkormányzati tulajdonú ingatlanoknak - külön megállapodás alapján -   a közhasználat céljára átadott területrészére is.

2. § A közterületeket, azok építményeit, berendezéseit, felszereléseit – állaguk sérelme nélkül, az általános magatartási szabályok betartásával, mások használatának korlátozása vagy kizárása nélkül – bárki ingyenesen használhatja.

2. A közterület rendeltetéstől eltérő használatának általános szabályai

3. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő – mások használatát korlátozó vagy kizáró módon történő – használatára, a 7. § és 22. §-ban  meghatározott közterület-használat kivételével, közterület-használati engedély alapján kerülhet sor.

(2) A közterület-használati engedély iránti kérelmet – a 22. §-ban meghatározott  közterület-használat kivételével -  az 1. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

(3) Amennyiben a közterület-használat célja olyan tevékenység végzése, ami bármely más hatóság engedélyéhez kötött, a tevékenység megkezdésére csak akkor kerülhet sor, ha az engedélyes rendelkezik a külön jogszabályban előírt jogerős hatósági engedéllyel.

4. § (1) A közterület-használat engedélyezése esetén az engedélyesnek – az 5. § (1) bekezdésben, a 7. §-ban és a 23. § (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a 2. melléklet szerinti közterület-használati díjat kell fizetni.

(2) A közterület-használati díjat a közterület-használat időtartamára, de legalább egy napra kell megállapítani.

(3) A közterület-használati díjat a közterület-használatot megelőzően, egy összegben kell az önkormányzat 73200086-11200448 számú bankszámlájára utalni.

(4) Ha a közterület-használat a zöldterület károsodását vonja maga után, a közterület-használati díjon kívül a 3. mellékletben meghatározott zöldterület igénybevételi díjat is meg kell fizetni.

(5) Amennyiben a közterület-használati engedély alapján végzett tevékenység gyakorlása során a zöldterület károsodásának mértéke meghaladja a (4) bekezdés szerinti zöldterület igénybevételi díj mértékét,az engedélyest kötelezni kell arra, hogy térítse meg az igénybevétel során keletkezett  tényleges károsodás és az általa megfizetett igénybevételi díj különbözetét.

(6) A zöldkár megtérítésére kell kötelezni azt az engedélyest is, akinek a közterület-használati engedélye nem tartalmazott rendelkezést a zöldterület használatára vonatkozóan, de az általa végzett tevékenységgel összefüggésben a zöldterület károsodott.

(7) A zöldterület helyreállításáról az önkormányzat gondoskodik.

5. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

 a) az árusító saját házi kertjében termesztett zöldség, gyümölcs árusítása céljából történő közterület-

használat esetén, ha az árusítás

  aa) a zöldség, gyümölcs érésének, betakarításának időszakában,

  ab) 1 m²-nél nem nagyobb terület igénybevételével,

  ac) gyalogos és járműforgalom zavarása nélkül és

  ad) a közegészségügyi, környezetvédelmi, köztisztasági követelmények betartásával történik,

 b) az önkormányzat saját beruházásában vagy az önkormányzat költségvetési szervének beruházásában

végzett építési, felújítási munkálatok esetében,

 c) az önkormányzat költségvetési szerve által szervezett rendezvények esetében,

 d) a helyi civil szervezetek által szervezett rendezvények esetében,

 e) egyházi szervezésű rendezvények esetében,

 f) humanitárius, karitatív rendezvények esetében,

 g) kulturális és sportrendezvények esetében, kivéve, ha a rendezvény szervezője egyéni vagy társas

  vállalkozó, valamint

h) közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek használata után.

(2) Nem kell közterület-használati díjat fizetni a vezetékjog, szolgalmi jog, használati jog, közérdekű szolgalmi jog, használati jog vagy  közművezeték elhelyezéséről az önkormányzattal kötött megállapodás jogosultjának, amennyiben az önkormányzattal kötött szerződés alapján az önkormányzat  a közterület-használati engedély iránti kérelemben megjelölt tevékenység tűrésére köteles.

(3) A közművezeték elhelyezéséért – az önkormányzati tulajdonú ingatlan használatáért – az önkormányzatot megillető ellenérték a vezetékjog, szolgalmi jog, használati jog, közérdekű szolgalmi, használati jog alapításáról szóló, vagy törvény alapján a közművezeték elhelyezéséről kötött megállapodásban kerül meghatározásra.

6. § (1) A közterület-használati engedély a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb egy évre adható.

(2) A közterület-használati engedély az engedélyes kérelmére, legfeljebb egy év időtartamra meghosszabbításra kerül, amennyiben az engedélyes maradéktalanul teljesítette a közterület-használati engedélyben előírtakat és az engedély kiadásának feltételei továbbra is fennállnak.

(3) A közterület-használati engedély kérelemre többször is meghosszabbítható.

7. § Közterület-használati engedély és közterület-használati díj fizetése nélkül használható a közterület:

 a) a szállított tüzelő tárolására, rakodására, ha annak időtartama a 2 napot nem haladja meg,

 b) magánszemély építtető esetében építőanyagok, építéshez szükséges szerkezetek 3 napnál rövidebb időtartamra történő elhelyezésére, lerakására,

c) alkalmi árusítás és mozgóbolt esetén, ha annak időtartama az 1 napot nem haladja meg,

d) külön kérelemre a szociális rászorultság vagy más különös méltánylást érdemlő ok esetén a polgármester engedélye alapján,

feltéve minden esetben, hogy a közterület-használat a közúti és gyalogos közlekedést nem akadályozza.

8. § A közterület-használat időtartama alatt a közterület tisztántartásáról, a hó- és síkosság-mentesítésről a használó köteles gondoskodni. A közterület-használat megszűnését követően a közterület-használó köteles a közterület eredeti állapotát helyreállítani.

9. § Közterületen nem tárolható:

 a) közúti közlekedési szolgáltatásra használt jármű,

 b) nem közúti közlekedési szolgáltatásra használt

  ba) autóbusz,

  bb) 3,5 t összsúly feletti tehergépkocsi,

  bc) vontató,

  bd) lassú jármű,

  be) járműszerelvény és

  bf) pótkocsi.

10. § (1) A közterület-használati engedélyt vissza kell vonni, ha az engedélyes

a) az engedélyben előírt kötelezettségét nem teljesíti,

b) a közterület-használat nem az engedélyben meghatározott célból és módon történik.

(2) Meg kell tiltani a közterület-használatot, amennyiben az közterület-használati engedély nélkül történik vagy a közterület-használat során a rendelet előírásait megszegik. Amennyiben a közterület jogosulatlan használata a közterület állagának sérelmével jár, a közterület jogosulatlan használóját kötelezni kell a közterület helyreállítására.

3. A közterület bontásának és helyreállításának  általános szabályai

11. § A közterület felbontásához  közterület-bontási engedély szükséges.

12. § (1) Engedély nélkül közterületet felbontani csak a közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása érdekében lehetséges.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bontást az igénybevevő köteles a bontás megkezdése előtt, vagy amennyiben a bontás munkaszüneti napon, vagy az önkormányzati hivatali munkaidő lejárta után történik, a bontást követő első munkanapon bejelenteni a Balatonfüredi Közös Önkormányzati Hivatal felé.

(3) A bejelentés a következő adatokat tartalmazza:

 a) a bejelentő neve, címe, elérhetősége,

 b) a bontás időpontja, helye (utca, házszám, helyrajzi szám), 

 c) a bontással érintett közterület neme (útburkolat, járda, zöldterület, stb.), nagysága,

 d) a bontás oka,

e) a munkát végző kivitelező neve, címe,

f) a felelős műszaki vezető neve, elérhetősége és

 g) a helyreállítás várható időpontja.

A bejelentéshez mellékelni kell a helyszínrajzot.

(4) Ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltétel fennáll, a bejelentő részére utólagos hozzájárulást kell kiadni. A hozzájárulásban az igénybevevőt kötelezni kell a közterület helyreállítására.

(5) Amennyiben a bejelentés alapján megállapításra kerül, hogy a közterület bontásának az (1) bekezdés szerinti feltétele nem állt fenn, a közterület-használatot meg kell tiltani és az igénybevevőt a közterület helyreállítására kell kötelezni.

13. § A munkálatok végzése előtt és alatt a forgalom biztonságos tereléséről és korlátozásáról a közmű üzemeltetőjének kell gondoskodnia.

14. § A közterület-bontási engedély iránti kérelem a 4. melléklet szerinti adatokat tartalmazza. A kérelemhez mellékelni kell a helyszínrajzot.

15. § (1) Az út, illetve járda bontása az építés befejezését követő ötödik naptári év december 31-ig, aszfaltszőnyeg készítés esetén a befejezést követő harmadik naptári év december 31-ig – a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel – tilos.

(2) Közterület bontása november 15. és március 15. közötti időszakban tilos.

(3) A bontási tilalom nem vonatkozik a halasztást nem tűrő, a közmű meghibásodása miatt szükséges, valamint más, veszély elhárítását szolgáló bontásokra.

(4) Amennyiben a bontás szükségességét előidéző helyzet kezelésére más műszaki megoldás nincs, az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül is felbontható a közterület. Ez esetben a közterület használatára, illetve a közterület eredeti állapotának helyreállítására vonatkozóan hatósági szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell, hogy az igénybevevő köteles a közterület eredeti állapotát saját költségén helyreállítani.

(5) Szilárd út-, tér- és járdaburkolat helyreállítását csak olyan személy vagy szervezet végezheti, akinek erre jogosultsága van.

16.§ (1) Közterület felbontása esetén – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 2. mellékletben meghatározott közterület-használati díjat, de minimum 3000 Ft-ot kell fizetni.

(2) A rendelet 4. § (2)-(7) bekezdésében foglaltakat a közterület felbontása esetén is alkalmazni kell.

(3) Közterület-használati díj és zöldterület igénybevételi díj fizetése nélkül bontható fel a közterület:

 a) az önkormányzat saját, vagy az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv, önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaság beruházásában végzett építési, felújítási munkák esetében a vállalkozási szerződésben meghatározott teljesítési határidő lejártáig,

 b) közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása esetén.

17. § (1) Az előre tervezett bontások esetén a helyreállítás módját, minőségét, határidejét, a munkaterület környezetének biztonságára vonatkozó rendelkezéseket a közterület-bontási engedélyben kell meghatározni.

(2) A közmű meghibásodása miatt, vagy más veszély elhárítását szolgáló bontás után az (1) bekezdésben foglaltakat, a bejelentést követően kiadott hozzájáruló nyilatkozatban kell meghatározni.

(3) Téli időszakban, illetve technológiailag alkalmatlan időben ideiglenes helyreállítást kell végezni, a végleges helyreállítás határidejének meghatározása mellett.

18. § (1) Az engedélyesnek az engedélyben meghatározott területen kívüli területre, ha arra vonatkozóan kérelmet nyújt be, a közterület-bontási engedély kiadását meg kell tagadni:

 a) ha az engedélyes az engedélytől eltérően nem megfelelő ütemben végzi a munkáját, mindaddig, amíg a folyamatban lévő munkák üteme az engedélyben meghatározott mértéket el nem éri,

b) ha az engedélyesnek az engedélytől eltérően elmaradása van a munkaterület helyreállításában, mindaddig, amíg a munkaterületet helyre nem állítja,

 c) ha az engedélyest felszólították vagy kötelezték valamely korábbi bontás helyreállítására, ismételt helyreállítására, javítására, a munkaterület biztosítására, vagy egyéb hiányosságok pótlására vonatkozóan, mindaddig, amíg a felszólításban, kötelezésben előírtakat maradéktalanul nem teljesíti.

(2) A közterület-bontási engedély kiadását meg kell tagadni, ha a kérelmező engedély nélkül vesz igénybe rendeltetésétől eltérően közterületet, mindaddig, amíg az engedély nélküli közterület-használat fennáll.

19. § A rendeltetéstől eltérő használat során megbontott közút helyreállítását az engedélyesnek kell elvégeznie, az alábbiak szerint:

a) útpálya hosszirányú felbontása esetén:

  aa) gyűjtőutakon a megbontott teljes forgalmi sávot új kopóréteggel kell ellátni,

  ab) lakó és kiszolgáló utakon forgalmi sávban csak egy munkahézag – élvágás – lehet. A meglévő kopóréteget a szegélyig (kiemelt, „K”, süllyesztett), ennek hiányában az útpálya széléig fel kell szedni és a munkahézagig egységes kopóréteget kell teríteni, függetlenül a munkaárok szélességétől,

  ac) a burkolatba kerülő munkahézag (élvágás) az úttengellyel párhuzamos,törés nélküli vonal mentén kell, hogy haladjon,

  ad) amennyiben az ab) pont szerint helyreállítandó felület szélessége meghaladja a forgalmi sáv 50%-át, a teljes forgalmi sávot új kopóréteggel kell ellátni,

 b) útpálya keresztirányú felbontása esetén:

  ba) a helyreállítást a kiemelt szegélyre, illetve az út szélére merőleges munkahézagokkal kell elvégezni,

  bb) amennyiben egy beruházáson belül két útpályára merőleges munkaárok egymáshoz közelebbi szélének távolsága nem haladja meg a 10 métert, akkor a két munkaárok területét és a közte lévő területet együttesen új kopóréteggel kell ellátni,

 c) kerékpárút, gyalogút, járda felbontása esetén:

  ca) a 2,5 méter széles vagy annál keskenyebb aszfalt burkolatú kerékpárút, gyalogút, járda hosszirányú bontása esetén teljes szélességben új kopóréteget kell építeni,

  cb) a 2,5 méternél szélesebb aszfalt burkolatú kerékpárút, gyalogút, járda hosszirányú bontása esetén csak egy munkahézag lehet, és a kopóréteg cseréjét a munkahézagtól a kerékpárút, gyalogút, járda széléig kell elvégezni,

  cc) aszfalt burkolatú kerékpárút, gyalogút, járda keresztirányú bontása során – amennyiben egy beruházáson belül két út vagy járdaszélre merőleges munkaárok egymáshoz közelebbi szélének távolsága nem haladja meg a 10 métert -, a két munkaárok területét és a közte lévő területet együttesen új kopóréteggel kell ellátni,

 d) gyalogút és járda kijelölt gyalogos-átkelőhelynél történő bontása esetén a mozgáskorlátozott akadálymentességéről is gondoskodni kell.

20. § A munkaárokba szerves anyagot, építési törmeléket, szemetet visszatölteni tilos. A munkaárok csak földdel, vagy a közterület-bontási engedélyben, utólagos hozzájárulásban, kötelezésben előírt anyaggal tölthető fel és a visszatöltött anyagot a vonatkozó szabványok szerint tömöríteni kell.

21. § Amennyiben a közterület-bontási engedélyt közművezeték építésével (bővítés, felújítás, csere) kapcsolatos bontás végzésére kérték, az engedélyt csak akkor lehet megadni, ha a gerincvezeték építésével egy időben valamennyi ingatlan bekötő vezetéke kiépítésre kerül, legalább az út és járda burkolaton túl mért 1 méter hosszúságig, kiépítetlen közterület estén a szabályozási szélességig.

4. A közterület filmforgatási célú használata

22. § A mozgóképről szóló törvény szerinti filmalkotás forgatása céljából az önkormányzat tulajdonában álló  közterület használata (a továbbiakban: filmforgatási célú közterület-használat) esetében a rendelet szabályait ezen alcím rendelkezéseiben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

23. § (1) A filmforgatási célú közterület-használatra a megyei kormányhivatal által elkészített, érvényes hatósági szerződés birtokában kerülhet sor. Kérelmező köteles a 2. mellékletben meghatározott  közterület-használati díjat, továbbá amennyiben a közterület-használat a zöldterület károsodását okozza,a 3. mellékletben meghatározott  zöldterület igénybevételi díjat, a közterület-használat kezdő időpontját legalább egy munkanappal megelőzően megfizetni.

(2) A 30 percet meg nem haladó filmforgatási célú közterület-használat esetén nem kell közterület-használati díjat fizetni, de a zöldterület károsodása esetén a 3. mellékletben meghatározott zöldterület igénybevételi díjat utólagosan meg kell fizetni.

24. § (1) A filmforgatási célú közterület-használat időtartama 1-1 filmforgatás esetében nem haladhatja meg az egy hét időtartamot.

(2) A filmforgatási célú közterület-használat naponta 8 és 22 óra közötti időtartamra vonatkozhat.

(3) A filmforgatás során a közterület-használó köteles biztosítani a közterülettel határos lakóingatlanok megközelítését.

25. § (1)A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint rendkívüli természeti esemény esetén a közterület ismételt használatát az akadályoztatás időtartamának megfelelő időtartamban kell biztosítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az akadályozó esemény megszűnését, valamint az  esetleges kárelhárítást, helyreállítást követő egy héten belül biztosítani kell a filmforgatási célú közterület-használatot.

26. § Ha a hatósági szerződés megküldését megelőzően a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati engedély kiadása történt, a filmforgatási célú közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.

5. A közterület-használattal kapcsolatos hatáskör gyakorlása

27. § (1) A rendeletben meghatározott szabályok szerint önkormányzati hatósági jogkörben, átruházott hatáskörben a polgármester jogosult:

a)a közterület-használati, közterület-bontási engedély kiadására, visszavonására,

b) bontás esetén az utólagos hozzájárulás megadására,

c) a közterület-használati engedély meghosszabbítására,

d) a közterület-használat megtiltására, kötelezésről szóló döntés meghozatalára, továbbá

e) a 15. § (4) bekezdés szerinti hatósági szerződés megkötésére.

(2) Közút rendeltetéstől eltérő használata esetén a közútkezelői hozzájárulás kiadására a közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezései irányadóak. A képviselő-testület a közútkezelői hozzájárulás kiadásával kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre átruházza.

(3) Közterület-használati engedély kiadása helyett a polgármester a kérelmezővel hatósági szerződést köthet.

(4) A képviselő-testület a filmforgatási célú közterület-használat vonatkozásában a mozgóképről szóló törvény szerinti hatósági szerződés jóváhagyásával vagy megtagadásával, az esetleges egyeztetéssel kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre átruházza.

6. Záró rendelkezések

28. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a közterületek használatáról szóló 6/2010. (V.27.) önkormányzati rendelet.

Balatonszőlős, 2013. július 3.

         Mórocz László                                                                             dr. Tárnoki Richárd

          polgármester                                                                                          jegyző

Kihirdetés napja: 2013. július 10.

                                                                                                          dr. Tárnoki Richárd

                                                                                                                       jegyző